1 A kormányablakok kialakításával, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok működésével

Magyar Könyvvizsgálói Kamara Budapest Fővárosi Szervezete Tisztelt Könyvvizsgáló Kollégák! Munkájukhoz az alábbi jogszabályváltozásokra hívjuk fel a figyelmüket. Az ismertetett jogszabályok téma szerinti bontásban Számvitel, könyvvizsgálat Adó, vám Ipar Mezőgazdaság Szolgáltatás Kereskedelem Általános hatályú A jogszabály sorszáma 17. 4., 7., 9., 14., 15. 16., 18., 19., 20. 1., 2. 3., 5., 6., 8., 10., 11., 12., 13. 1 A kormányablakok kialakításával, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok működésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2013. évi CCXVIII. törvény A törvény több jogszabályt is módosít, amelyek közül az alábbiak a legfontosabbak. a) Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása A módosítás értelmében a járási hivatalnál és a kormányablaknál nem elektronikus úton kezdeményezett közigazgatási hatósági eljárás illetékét a következő módon lehet megfizetni: az eljárás megindítását megelőzően készpénz-átutalási megbízás útján, vagy amennyiben a járási hivatalban vagy a kormányablakban erre lehetőség van, az eljárás megindításával egyidejűleg o elektronikus fizetési és elszámolási rendszeren keresztül, o bankkártyával vagy o házipénztárba készpénzzel. b) A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény módosítása A személyiadat- és lakcímnyilvántartással kapcsolatos ügyeket a továbbiakban a kormányablakoknál is lehet intézni. A szabálysértés következtében elveszett, megsérült vagy megsemmisült személyazonosító igazolvány, illetve lakcímet igazoló hatósági igazolvány illetékmentesen pótolható azzal a feltétellel, hogy a pótolt okmány az eltulajdonított okmány érvényességi idejével és annak megegyező adattartalmával kerül kiállításra. c) A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény módosítása A hontalan státuszú személyek a módosítást követően három év folyamatos Magyarországon tartózkodás esetén kérhetik honosításukat (jelenleg öt év). A módosítás figyelemmel van a hontalanság eseteinek csökkentéséről szóló, 1961. augusztus 30-án, New York-ban elfogadott Egyezmény végrehajtása keretében tett ENSZ megállapításokra is.

d) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosítása Az örökbefogadás engedélyezése iránti eljárásban az örökbefogadás következtében a gyermeket a vér szerinti szülőjeként anyakönyvezik. Így a titkos örökbefogadás kivételével az örökbefogadás engedélyezése iránti eljárás során az örökbefogadó szülők, 14. életévét betöltött gyermek örökbefogadása esetén az örökbefogadó szülők és a gyermek együttesen nyilatkozatban kérhetik a vér szerinti szülők születési családi és utónevének az anyakönyvben való feltüntetését. A titkos örökbefogadás kivételével az örökbefogadott gyermek a nagykorúságának elérését követően a gyámhatóság előtt nyilatkozhat arról, hogy kéri a vér szerinti szülők születési családi és utónevének az anyakönyvben való feltüntetését. e) A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény módosítása A kormányablakokban intézhető ügyek intézésének gyorsítása és az ügyfelekre háruló adminisztratív terhek csökkentése érdekében módosulnak a Ket. közreműködő hatóságra vonatkozó szabályai. A módosítás alapján amennyiben az ügyfél a kormányablak, mint közreműködő hatóság előtt kíván ügyet intézni, az esetleges külön jogszabályok előírásaitól függetlenül elegendő a kérelmet és minden csatolandó mellékletét egy példányban benyújtani. A szabályozás emellett rögzíti, hogy a kormányablak közreműködő hatósági eljárása esetén az érdemi ügyintézést végző hatóságra is irányadó ügyintézési határidő a kérelemnek a kormányablakhoz való megérkezését követő napon kezdődik. A módosítás alapján a hatóság csak akkor adhat ki hatósági bizonyítványt, ha ezt a bizonyítványkiadási hatáskört jogszabály egyértelműen megteremti, vagy ha a bizonyítvány kiadása egyébként olyan eljárásban merül fel egyfajta mellékcselekményként, amelyre egyébként a hatóságnak hatásköre van. Ez utóbbi történhet például akkor, amikor az ügyfél annak igazolását kéri a hatóságtól, hogy ő a hatósághoz meghatározott időpontban és tárgyban kérelmet nyújtott be. A helyi önkormányzatok számára megállapításra került a rendeletük alapján kiszabható közigazgatási bírságok lehetséges felső határa. A módosítása következtében fel kell tüntetni a végrehajtás megszüntetési okai között azt az esetet, amikor a kötelezett a végrehajtási eljárás során teljesít. E rendelkezéssel a hatóság a jövőben a végrehajtási eljárást végzéssel kell, hogy megszüntesse, melyről a jogosultat is értesíteni szükséges. f) A fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény módosítása A módosítást követően az Országgyűlés alakuló ülésének napjától a polgármesterekhez hasonlóan a járási hivatalvezető sem lehet országgyűlési képviselő. A járási hivatalvezető esetében a jövőben a fegyelmi eljárás lefolytatásának és a fegyelmi büntetés kiszabásának a joga a kormánymegbízottat illeti, ugyanakkor hivatalvesztés fegyelmi büntetésre csak javaslatot tehet, a hivatalvesztésről a közigazgatás szervezéséért felelős miniszter dönt. g) Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény módosítása A törvény rendezi a közös hivatalok létrehozásának eljárási kérdéseit, különösen: az önkormányzatok közötti megállapodás-kötési kötelezettséget, a hivatal létrehozásának határidejét, törvényben meghatározott esetben a kormányhivatali kijelölés kötelezettségét, és az ez elleni jogorvoslat biztosítását, valamint ez utóbbi esetben a kijelölés jogorvoslatra való tekintet nélküli végrehajtási kötelezettségét. A módosítás alapján a közös hivatalok kialakításával kapcso-

latos egyes bírósági eljárásokra vonatkozó szabályozás egységesítésre kerül oly módon, hogy ezen esetekben a közigazgatási és munkaügyi bíróság fog eljárni a polgári perrendtartásról szóló törvény közigazgatási perekre vonatkozó fejezetének rendelkezései alapján. A törvény 2014. január 1-jén lép hatályba. Magyar Közlöny, 2013. december 17., 212. szám 2 A Magyar Nemzeti Bank elnökének 36/2013. (XII. 17.) rendelete a jegybanki alapkamat mértékéről 2013. december 18-ától a jegybanki alapkamat mértéke 3,00%. Magyar Közlöny, 2013. december 17., 212. szám 3 2013. évi CCXXII. törvény az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvénynek a tagállamok költségvetési keretrendszerére vonatkozó követelményekről szóló 2011/85/EU tanácsi irányelv átültetésével összefüggő módosításáról szóló módosításáról A törvény elsősorban a tagállamok költségvetési keretrendszerére vonatkozó követelményekről szóló 2011/85/EU tanácsi irányelvvel összefüggő módosításokat tartalmazza. Az Irányelv célja az uniós gazdaságpolitikai koordináció megerősítése. Az Irányelv biztosítja az Európai Unió számára először a lehetőséget, hogy a költségvetési keretekre vonatkozóan minimális követelményeket állapítson meg a tagállamokban. A módosítás értelmében évente legalább kétszer kormányzati szinten makrogazdasági és költségvetési előrejelzéseket kell készíteni, és azokat nyilvánosságra kell hozni. A törvény alapján módosul a középtávú tervezés: a középtávú keretek a költségvetési évet (tárgyévet) követő három évre készülnek, és azok kormány által történő elfogadása a tavaszi időszakban történik. Új, számszerű költségvetési szabály kerül bevezetésre, ami biztosítja az uniós elvárások, illetve az Alaptörvény adósságráta-csökkentéshez kapcsolódó előírásának teljesítését. A szabálynak három fő eleme van. Egyrészt a kormányzati szektor egyenlege alapján az államadósságnak csökkennie kell. Másrészt a kormányzati szektor egyenlegének hiánya nem haladhatja meg a bruttó hazai termék 3%-át, harmadrészt az ún. strukturális egyenleg nem haladhatja meg a konvergencia programban meghatározott középtávú költségvetési célértéket. A törvény 2013. december 21-én lép hatályba. Magyar Közlöny, 2013. december 18., 213. szám 4 2013. évi CCXXIV. törvény egyes törvényeknek a gyermekgondozási ellátások átalakításával, valamint a szociális hozzájárulási adó megfizetése alóli kedvezmény bővítésével összefüggő módosításáról A jogszabály több törvény módosítását tartalmazza, melyek a következők. a) A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény módosítása E törvénymódosítással került bevezetésre a GYED EXTRA, mint ellátási forma. Ennek értelmében a szülők a közös háztartásban élő gyermekeik jogán egyidejűleg több gyermekgondozási ellátásra is jogosultak lesznek, azzal a korlátozással, hogy a gyermekgondozási segély esetében legfeljebb két GYES együttes folyósítására van lehetőség. A közös háztartásban élő gyermek jogán a gyermekgondozási ellátásokat a szülők választása szerint bármelyik szülő igénybe veheti, azzal a korlátozással, hogy egyidejűleg mindkét szülő nem vehet igénybe gyermekgondozási ellátást. A módosítás következtében a GYED folyósítása mellett a gyermek egy éves korát követően korlátozás nélkül vállalhat munkát az anyuka.

A módosítás alapján az is szerezhet jogosultságot GYED folyósítására, aki a szülést megelőző két éven belül magyar nyelvű felsőfokú alapképzés, felsőfokú szakképzés, felsőoktatási szakképzés, szakirányú továbbképzés, továbbá mesterképzés, egységes, osztatlan képzés, doktori képzés nappali tagozatán legalább két aktív félév hallgatói jogviszonnyal rendelkezik, a hallgatói jogviszony nappali tagozaton történő fennállása alatt szül és a gyermekét saját háztartásában neveli. A biztosítottakra vonatkozó szabályoktól eltérően a gyermek születésekor nem terhességi-gyermekágyi segély kerül folyósításra, hanem már a születés napjától GYED jár a gyermek egyéves korának betöltéséig. A felsőoktatásban részt vevő hallgatók által igénybe vehető GYED-re vonatkozó szabályok a 2013. december 31-ét követően született gyermekek után igényelt ellátásokra vonatkozó kérelmek esetében érvényesek. b) A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény módosítása A módosítás szerint a GYES a jogosultsági idő lejártáig akkor is továbbfolyósíthatóvá válik, ha testvér születése miatt a szülő újabb GYES-re válna jogosulttá. A gyermekgondozási segélyből ugyanakkor egyidejűleg legfeljebb két ellátás folyósítható, ide nem értve azt az esetet, amikor valamelyik várandósságból ikergyermekek születnek. Ebben az esetben az ikergyermekenként egyidejűleg folyósított ellátásokat egy ellátásnak kell tekinteni. A közös háztartásban élő szülők közül a gyermekgondozási támogatásokat egyidejűleg továbbra is csak az egyik szülő veheti igénybe. c) A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény módosítása A módosítás alapján a GYED-ben, GYES-ben részesülő és három vagy több gyermeket nevelő, valamint a GYET-ben részesülő szülőket foglalkoztató kifizetők további kedvezményt kapnak, mely szerint a foglalkoztatás első három évében mentesülnek a szakképzési hozzájárulás megfizetése alól. A kedvezmény alapja a (bruttó) munkabérének összege, de legfeljebb a kedvezménnyel érintett munkavállalónként havonta 100 ezer forint. d) Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény módosítása A gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben részesülő és három vagy több gyermeket nevelő, valamint a gyermeknevelési támogatásban részesülő szülőket foglalkoztató kifizetők a jelenlegi szabályokhoz képest további két évig kapnak szociális hozzájárulási adókedvezményt. A módosítást következtében a foglalkoztatás első három évében mentesülnek a szociális hozzájárulási adó megfizetése alól, a foglalkoztatás 4. és 5. évében pedig 14,5%-os kedvezményt érvényesíthetnek. Magyar Közlöny, 2013. december 18., 213. szám 5 2013. évi CCXXV. törvény a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény módosításáról Módosításra került a rehabilitációra nem javasolt megváltozott munkaképességű személyek számára biztosított rokkantsági ellátás mellett végzett kereső tevékenység esetén a folyósítás megszüntetésére vonatkozó szabály. Ennek értelmében a rokkantsági ellátás melletti kereső tevékenység folytatása esetén az ellátásra való jogosultság csak akkor szűnik meg, ha a kereső tevékenységből származó jövedelem három hónapon keresztül meghaladja a minimálbér 150%-át. Magyar Közlöny, 2013. december 18., 213. szám

6 2013. évi CCXXXI. törvény az egyes törvényeknek a rezsicsökkentés végrehajtásával összefüggő módosításáról A társasházak és lakásszövetkezetek esetében érvényesülő rezsicsökkentés szabályait tartalmazza a törvény. 2014. január 1-től a közös használatú helyiségek villamos energia fogyasztására is kiterjesztésre kerül a 20%-os rezsicsökkentés. A törvény azt is biztosítja, hogy az önkormányzati tulajdonú lakások bérlői is részesülhessenek az önkormányzatokat megillető rezsicsökkentésben. Előírásra kerül továbbá, hogy minden olyan közszolgáltatás esetében, amely a külön tulajdonon belül nem mérhető, a közös képviseletet ellátó személy vagy vállalkozás rendszeres és részletes írásbeli tájékoztatást kell, hogy adjon a rezsicsökkentések eredményeként megtakarított összegről. Magyar Közlöny, 2013. december 21., 214. szám 7 2013. évi CCXXXV. törvény az egyes fizetési szolgáltatókról A törvény tárgyi hatálya alá vonja a Magyarországon székhellyel, fiókteleppel rendelkező pénzforgalmi intézmény és elektronikuspénz kibocsátó intézmény által végzett pénzügyi szolgáltatási és kiegészítő pénzügyi tevékenységet, valamint az utalványkibocsátó által végzett kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységet függetlenül attól, hogy azt milyen formában végzi. A törvény kimondja, hogy a pénzforgalmi intézmények és elektronikuspénz kibocsátó intézmények kizárólag engedély birtokában végezhetnek pénzügyi szolgáltatási és kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységet. Ezt az engedélyt a felügyeleti feladatokat ellátó Magyar Nemzeti Bank adja ki. Külföldi szolgáltató fő szabály szerint Magyarországon kizárólag fióktelep útján tevékenykedhet. Engedély nélkül Magyarországon az Európai Gazdasági Térség másik államában immár engedéllyel rendelkező szolgáltatók tevékenykedhetnek, akik a tevékenységet vagy uniós fióktelep útján vagy határon átnyúló tevékenység formájában végzik. Ezen két esetben a felügyeletet ellátó Magyar Nemzeti Bank engedélyéhez nem kell folyamodniuk. Pénzforgalmi intézményként történő működés megkezdéséhez a törvény főszabályként legalább harminchétmillió-ötszázezer forint összegű induló tőkét ír elő azzal, hogy ha a pénzforgalmi intézmény a pénzforgalmi szolgáltatások közül kizárólag készpénzátutalást végez, elegendő a legalább hatmillió forint összegű induló tőke, ha pedig kizárólag távközlési eszközzel történő fizetés teljesítését végzi, elegendő a legalább tizenötmillió forint összegű induló tőke. Az elektronikuspénz-kibocsátó intézményként történő működés megkezdéséhez a törvény legalább százmillió forint induló tőkét ír elő a törvény. Az utalványkibocsátóként történő működés megkezdéséhez a törvény legalább tízmillió forint jegyzett tőkét ír elő. A pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény könyvvizsgálójának a vizsgálatának eredményéről a pénzforgalmi intézménnyel, elektronikuspénz-kibocsátó intézménnyel egyidejűleg a Felügyeletet írásban haladéktalanul tájékoztatnia kell, ha olyan tényt állapított meg, amelynek alapján: a) a pénzügyi szolgáltatásra, kiegészítő pénzügyi szolgáltatásra vonatkozó jogszabályokban foglalt előírások súlyos megsértésére utaló körülményeket észlel, b) a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény pénzügyi szolgáltatási tevékenysége, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenysége folyamatos működését, kötelezettségeinek teljesítését nem látja biztosítottnak, c) a könyvvizsgálói záradék korlátozása vagy megtagadása válhat szükségessé, vagy d) a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény pénzügyi szolgáltatási tevé-

kenysége, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenysége belső ellenőrzési rendszerének súlyos hiányosságait vagy elégtelenségét állapítja meg. Magyar Közlöny, 2013. december 23., 217. szám 8 2013. évi CCXXXVI. törvény az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról A törvény több jogszabály módosítását tartalmazza. Ezek közül az alábbiak változásai a legjelentősebbek. a) A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása Adómentessé válik a sportlétesítményben szervezett sportrendezvényen (versenyen, mérkőzésen) nyújtott szolgáltatás, ideértve az e rendezvényen biztosított étkezés is. Az említett adómentes szolgáltatásokat a kifizető nem csupán az általa fenntartott, hanem az általa használt sportintézményben is adómentesen biztosíthatja, ha az sportrendezvényhez kapcsolódik. Ugyancsak adómentes az a sportszolgáltatás, amelyet a kifizető az általa fenntartott sportlétesítmény használata útján juttat. b) A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása A módosításra kerültek az egyes adókedvezmények érvényesítéséra vonatkozó szabályok Ennek értelmében a mozgóképszakmai hatóság által egy filmalkotáshoz kiadott, az adókedvezményre való jogosultságot igazoló támogatási igazolások összértéke, valamint a közvetett támogatás összege nem haladhatja meg a mozgóképszakmai hatóság által jóváhagyott közvetlen filmgyártási költség 20 százalékát. A törvény a filmalkotás támogatása kapcsán nyújtott kiegészítő támogatások vonatkozásában úgy rendelkezik, hogy a kiegészítő támogatásra kizárólag a mozgóképszakmai célokra előirányzott források elosztását végző szervezet (azaz Magyar Nemzeti Filmalap Közhasznú Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság, MNF) jogosult. Az MNF esetében a kiegészítő támogatást, az MNF e célra a kincstárnál vezetett letéti számlájára kell megfizetni. Módosításra került a látványcsapat támogatás adókedvezménye is. Ez azonban elsősorban a sportintézményekre vonatkozik, és nem a támogatókra. c) A lakástakarékpénztárakról szóló 1996. évi CXIII. törvény módosítása Kibővül a lakáscélú felhasználás fogalma. A módosítás következtében annak minősül a lakáscélú pénzügyi lízingszerződés megkötéséhez szükséges önerő finanszírozása, lízingbe vétel vagy haszonélvezeti jog alapján használt ingatlan felújítása, korszerűsítése, lízing kiváltása, továbbá a lakáscélú hitelek kiváltására felhasznált kölcsön kiváltása. A módosítás egyértelművé teszi továbbá, hogy nem csak lakáscélú kölcsön teljes kiváltása, hanem részleges kiváltása, előtörlesztése is lakáscélú felhasználásnak minősül. d) A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény módosítása A biztosítási jogviszony kizárólag szerződés alapján jöhet létre (tagsági jogviszonnyal nem). A biztosítási díj és a tagdíj minden esetben elválik egymástól, mind számvitelileg, mind biztosítási üzemtanilag is. Meghatározásra került a megtakarítás jellegű életbiztosítások jutalékfizetési szabályai, valamint a biztosító vezető aktuáriusa. e) A sportról szóló 2004. évi I. törvény módosítása Év végével megszűnik a Nemzeti Sport Intézet. A látvány-csapatsportban működő szakszövetségnek a látvány-csapatsport támogatással kapcsolatos feladatait 2014. január 1-jétől már a sportpolitikáért felelős miniszterrel együttműködve kell ellátnia. Magyar Közlöny, 2013. december 23., 217. szám

9 2013. évi CCXXXVII. törvény a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló A hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások működésének rendjét új törvényben került szabályozásra. Ennek során hatályát veszti a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény. Az új Hpt. régi szabályok alapjaira épül, és ennek keretében került kiegészítésre az uniós jogszabályok által leginkább érintett prudenciális követelményekkel, különösen a tőkepufferek bevezetése, a vállalatirányítási és kockázatkezelési szabályok előírása, valamint a felügyeleti szabályok változása terén, míg a korábbi tőkekövetelményekre és a nyilvánosságra hozatalra vonatkozó előírások kikerülnek a hazai jogszabályból, tekintettel arra, hogy azokat a Tőkekövetelmény rendelet szabályozza. Az új Hpt. számos rendelkezése azonban úgy mint az általános rendelkezések, az engedélyezésre, tevékenységre és működésre vonatkozó szabályok, titoktartásra, összevont alapú felügyeletre, tulajdonjog gyakorlására, irányításra és ellenőrzésre vonatkozó rendelkezések, a felügyeleti kérdések, az Országos Betétbiztosítási Alapra, az önkéntes betét- és intézménybiztosításra, számvitelre és könyvvizsgálatra, valamint fogyasztóvédelemre vonatkozó előírások a hatályos szabályokon alapulnak, amelyek esetén csak kisebb módosításokra van szükség. Magyar Közlöny, 2013. december 23., 217. szám 10 2013. évi CCXLIV. törvény az egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú törvények módosításáról A jogszabály több törvényt is módosít, illetve pontosít. Ezek elsősorban közvetlenül, vagy közvetetten az egészségügyet érinti. Ezek közül csak az alábbi kettő kerül kiemelésre. a) Az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény módosítása A módosítás következtében lehetővé válik, hogy egészségügyi szolgáltatás ne csak működési engedély birtokában legyen végezhető, hanem egyes szolgáltató típusok esetében ezen tevékenységek működési engedély nélkül, a tevékenység hatóság részére történő bejelentésével és nyilvántartásba vételével is megkezdhető legyen. Ezáltal a jelenlegi engedélyezési eljárást kiváltja egy regisztrációs eljárás. b) A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény módosítása Bevezetésre kerül az intézményi előjegyzési lista a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézmények által vezetett várólista tekintetében. Magyar Közlöny, 2013. december 23., 218. szám 11 2013. évi CCLII. törvény egyes törvényeknek az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő módosításáról szóló A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (új Ptk.) 2014. március 15-én lép hatályba. Az új Ptk. a korábbiaktól eltérően szabályozni fogja a családjogi jogviszonyokat és beépíti a törvénybe a gazdasági társaságokra vonatkozó normákat is. Ahhoz, hogy az új Ptk. hatálybalépése a jogrendszer koherenciájának, egységességének megőrzése mellett történjen, szükséges más jogszabályok módosítása is. E cél megvalósítása érdekében a módosító törvény 184 törvényt módosít. A törvény egyes rendelkezéseinek más-más hatálybalépése van. Ezek: 2013. december 24., 2014. január1. 2014. január 2., 2014. március 1., 2014. július 1. Magyar Közlöny, 2013. december 30., 222. szám

12 A Kormány 483/2013. (XII. 17.) rendelete a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról A Kormányrendelet szerint 2014. január 1-jétől az alapbér kötelező legkisebb összege (minimálbér) 101 500 Ft, a garantált bérminimum összege 118 000 Ft. A rendelet 2014. január 1-jével lép hatályba, rendelkezéseit első ízben a 2014. január hónapra járó munkabérek megállapításánál kell alkalmazni. Magyar Közlöny, 2013. december 16., 211. szám 13 A Kormány 494/2013. (XII. 23.) rendelete a nyugellátások és egyes más ellátások 2014. január havi emeléséről 2014. január 1-jétől a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 62. (1) bekezdése szerint 2,4 százalékkal kell emelni a 2014. január 1-jét megelőző időponttól megállapított vagy folyósított ellátásokat. Ide tartozik többek között az öregségi nyugdíj, a rehabilitációs járadék, az özvegyi nyugdíj, a szülői nyugdíj, az árvaellátás, a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a rokkantsági és a rehabilitációs ellátás, valamint a hivatkozott jogszabályban meghatározott további ellátások. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet is módosul, mely szerint 2014. január 1-jétől a saját jogú nyugellátás és az özvegyi nyugdíj, baleseti özvegyi nyugdíj 2014. január 1-jétől havi 83 470 forint összeghatárig folyósítható együtt. A rendelet 2014. január 1-jén lép hatályba. Magyar Közlöny, 2013. december 23., 217. szám 14 A Kormány 496/2013. (XII. 29.) rendelete a közfoglalkoztatási bér és a közfoglalkoztatási garantált bér megállapításáról szóló 170/2011. (VIII. 24.) Korm. rendelet módosításáról A rendelet módosítása szerint 2014. január 1-jétől a közfoglalkoztatási bér és a közfoglalkoztatási garantált bér is emelkedik, a teljes munkaidő teljesítése esetén a következők szerint alakul: teljes munkaidőben foglalkoztatott közfoglalkoztatott részére megállapított közfoglalkoztatási bér 77 300 forint havonta, legalább középfokú iskolai végzettséget és szakképesítést igénylő munkakör betöltése esetén a közfoglalkoztatottat megillető garantált közfoglalkoztatási bér 99 100 forint havonta, közfoglalkoztatási jogviszonyban foglalkoztatott munkavezetőt megillető közfoglalkoztatási bér havonta 85 050 forint közfoglalkoztatási jogviszonyban foglalkoztatott munkavezetőt megillető közfoglalkoztatási garantált bér legalább középfokú iskolai végzettséget és szakképesítést igénylő munkakör betöltése és a teljes munkaidő teljesítése esetén havonta 109 040 forint. A rendeletben megállapított rendelkezéseket első alkalommal a 2014. január hónapra járó közfoglalkoztatási bér és közfoglalkoztatási garantált bér megállapításánál kell alkalmazni. Magyar Közlöny, 2013. december 29., 220. szám 15 A Kormány 500/2013. (XII. 29.) rendelete az egyes nyugdíjbiztosítási és szociális tárgyú kormányrendeletek módosításáról A kormányrendelet öt kapcsolódó kormányrendeletet módosít, melyből az alábbi három jogszabály módosítása kerül ismertetésre. a) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet módosítása

A módosítás megállapította az egyes ellátások 2014. január 1-jétől folyósítható összegét. A saját jogú nyugellátás és az özvegyi nyugdíj, baleseti özvegyi nyugdíj 2014. január 1-jétől havi 83 470 forint összeghatárig folyósítható együtt. 2015. január 1-jét megelőző időponttól megállapításra kerülő öregségi teljes nyugdíj legkisebb összege továbbra is havi 28 500 forint. 2015. január 1-jét megelőző időponttól megállapításra kerülő árvaellátás összege továbbra is 24 250 forint. A módosítás kiegészíti az árvaellátás megállapítására vonatkozó szabályokat a rendkívüli esetben megállapítható kivételes árvaellátás szabályaival. b) A korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a balettművészeti életjáradék és az átmeneti bányászjáradék eljárási szabályairól, valamint egyes kapcsolódó kormányrendeletek módosításáról szóló 333/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet módosítása A módosítás szerint a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság jár el első fokon a korhatár előtti állátás, a balettművészeti életjáradék és az átmenetei bányászjáradék megállapításával kapcsolatos hatósági ügyekben, ha a kérelmező utolsó jogviszony hivatásos szolgálati jogviszony volt, szolgálati jogviszonyban állt korábban valamelyik nemzetbiztonsági szolgálattal, ellátását a szociális biztonsági egyezmények alkalmazásával kell megállapítani, vagy a kérelmező magyarországi lakóhellyel nem rendelkezik. c) A megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjáról, valamint a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásokról szóló 327/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet módosítása A módosítás szerint megváltozott munkaképességű munkavállalónak minősül a fogyatékossági támogatásban részesülő munkavállaló. A foglalkoztatáshoz nyújtott támogatás a rehabilitációs járadékra való jogosultság időtartama alatt végzett foglalkoztatáshoz nem használható fel, amennyiben a megváltozott munkaképességű munkavállaló rehabilitációs járadékban részesül A módosítások 2013. december 30-án, illetve 2014. január 1-jén lépnek hatályba. Magyar Közlöny, 2013. december 29., 220. szám 16 A Kormány 503/2013. (XII. 29.) rendelete a látványcsapat-sportok támogatásának társasági adókedvezményével összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról A kormányrendelet három jogszabályt módosít, melyből az alábbi módosítás a legjelentősebb. A látványcsapat-sport támogatását biztosító támogatási igazolás kiállításáról, felhasználásáról, a támogatás elszámolásának és ellenőrzésének, valamint visszafizetésének szabályairól szóló 107/2011. (VI. 30.) Korm. rendelet A módosítás az ellenőrző szervezet és a jóváhagyást végző szervezet fogalmát pontosítja. A támogatás igénybevételének feltétele, hogy a támogatott szervezet a támogatás számított teljes összegéből 1%-ot az ellenőrzési feladatok ellátásával összefüggő költségként a látványcsapat-sport támogatás ellenőrzésével kapcsolatos feladatok ellátására befizessen. A Tao. Törvényben meghatározott támogatás igénybevételére jogosult szervezet kérelme esetén a sportpolitikáért felelős miniszter által vezetet minisztérium, vagy a támogatás igénybevételére jogosult szervezet kérelme esetén a látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége elkülönített pénzforgalmi számláról bocsátja a támogatást vagy annak az elszámolásban, részelszámolásban elfogadott részét a támogatás igénybevételére jogosult szervezet rendelkezésére. A módosítás 2014. január 1-jén lép hatályba. Magyar Közlöny, 2013. december 29., 220. szám

17 A Kormány 513/2013. (XII. 29.) rendelete a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony és a helyettes szülői jogviszony egyes kérdéseiről A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosításához kapcsolódik a fenti rendelet. A rendelet hatálya kiterjed a gyermekvédelmi szakellátás keretében otthont nyújtó ellátást és utógondozói ellátást biztosító nevelőszülőre, speciális nevelőszülőre és különleges nevelőszülőre, az átmeneti gondozás keretében teljes körű ellátást biztosító helyettes szülőre, a nevelőszülői határozatot működtető állami, egyházi és nem állami szervre, gyermekotthonra, területi gyermekvédelmi szakszolgálatra, és a helyettes szülői hálózatot vagy az önálló helyettes szülői ellátást működtető gyermekjóléti szolgálatra, települési önkormányzatra, egyházi és nem állami szervre. A rendelet szerint a befogadó szülő átmeneti vagy tartós jelleggel saját háztartásában nyújt teljes körű ellátást az általa befogadott gyermeknek és fiatal felnőttnek. Befogadó szülőnek minősül a helyettes szülő, a nevelőszülő, a speciális nevelőszülő és a különleges nevelőszülő. A rendelet a tevékenységükhöz kapcsolódó szabályokat határozza meg. Fontos, hogy 2014. január 1-jétől minden nevelőszülő úgynevezett nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban látja el tevékenységét. A rendelet 2014. január 1-jén lép hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát veszti a nevelőszülői, a hivatásos nevelőszülői és a helyettes nevelőszülői jogviszony egyes kérdéseiről szóló 261/2002. (XII. 18.) Korm. rendelet. A módosítások 2014. január 1-jén, valamint 2015. január 1-jén lépnek hatályba. Magyar Közlöny, 2013. december 29., 221. szám 18 A Kormány 518/2013. (XII. 30.) rendelete a számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról A jogszabály a Magyar Nemzeti Bank, a magánnyugdíjpénztárak, az önkéntes nyugdíjpénztárak, a számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek, a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások, a befektetési vállalkozások és további sajátos szabályok szerint működő szervetek éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségeihez kapcsolódó kormányrendeletekben tartalmaz módosításokat. A módosítások 2014. január 1-jén lépnek hatályba. Magyar Közlöny, 2013. december 30., 222. szám 19 A Kormány 520/2013. (XII. 30.) rendelete az egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú kormányrendeletek módosításáról Főbb módosítás a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendeletben történt. A rendelet kiegészül a nevelőszülő fogalmával, amely a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 54. -ában meghatározott, nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban álló nevelőszülő. A rendelet kiegészül azzal, hogy a fennálló biztosítási jogviszony kezdő napjának a pénzbeli ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszony kezdő napja minősül. Ha az egyéni és társas vállalkozó azért nem rendelkezik 180 napi jövedelemmel, mert minimum járulékfizetésre nem volt kötelezett, az osztószám megállapításánál a biztosításban töltött napok számát csökkenteni kell a jövedelmet nem realizáló időtartam naptári napjainak számával.

Az ellátás megállapításánál a nem rendszeres jövedelmet csak akkor lehet figyelembe venni, ha az említett időszakban kifizették, és a biztosított rendelkezik legalább 180 naptári napi rendszeres jövedelemmel. Az Ebtv. 48. (6a) és (6b) bekezdése szerint említett tényleges jövedelem naptári napi összegét a számítási időszakban elért jövedelemből kell kiszámítani. A módosítások 2014. január 1-jén és július 1-jén lépnek hatályba. Magyar Közlöny, 2013. december 30., 222. szám 20 A Kormány 529/2013. (XII. 30.) rendelete a környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény végrehajtásáról szóló 343/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet módosításáról A környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény szerint elszámolható tényleges hiány mértéke évente a tömegében kifejezett mennyiségének legfeljebb 0,5%-a lehet. A kötelezett vevője írásban tesz nyilatkozatot, melyet alkalmanként vagy időszakra szólóan teljesíthet. A módosítás során kikerült a rendeletből a termékdíjköteles termék alapanyagként felhasználása esetén alkalmazott nyilvántartás adataira vonatkozó szabályozás. Módosult a visszaigénylő nyilvántartás adattartalma, törlésre került az újrahasznosítható csomagolásokra vonatkozó fejezet. A rendelet 2014. január 1-jén, egyes rendelkezései 2015. január 1-jén és 2-án lépnek hatályba. Magyar Közlöny, 2013. december 30., 223. szám 21 Az emberi erőforrások miniszterének 86/2013. (XII. 31.) rendelete a látvány-csapatsportok támogatásával összefüggő sportfejlesztési program jóváhagyására és a támogatási igazolás kiadására irányuló hatósági eljárásban fizetendő igazgatási szolgáltatási díjról szóló 39/2011. (VI. 30.) NEFMI rendelet módosításáról Az igazgatási szolgáltatási díjat a sportpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium, mint a díj beszedésére jogosult szervezet e rendeletben meghatározott számlájára kell megfizetni, ha a kérelem benyújtója a látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége a sport stratégiai fejlesztését szolgáló, a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott állami sportcélú támogatás felhasználásában döntéshozatali jogkörrel rendelkező és a támogatást folyósító sportköztestület. A rendelet 2014. január 1-jén lép hatályba. Magyar Közlöny, 2013. december 30., 225. szám

A Nemzeti Adó-és Vámhivatal közleménye a 2014. január 1-je és január 31-e között alkalmazható üzemanyagárakról: ESZ-95 ólmozatlan motorbenzin Gázolaj Keverék LPG autógáz 408 Ft/liter 428 Ft/liter 442 Ft/liter 273 Ft/liter (A Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak a Adó- és Vámértesítő Értesítő 2014. évi 1. számában (2014. január 21.) megjelent közleménye alapján. Ha a magánszemély az üzemanyagot a közleményben szereplő árak szerint számolja el, akkor nem szükséges az üzemanyagról számlát beszereznie.) MKVK Budapest Fővárosi Szervezete 1088 Budapest, Szentkirályi u. 13. I. em. 3/a. Levélcím: 1364 Budapest, Pf.: 22. Tel.: 484-0838, 484-0839; Fax: 266-1213 E-mail: budapest@mkvk.hu