Felelősség kérdése. Cselekvőképesség Gazdasági társaság: olyan gazdálkodó szervezet, amelyet közös gazdasági tevékenység folytatására külföldi és belföldi természetes és jogi személyek alapíthatnak, saját vagyoni hozzájárulásukkal. A létrejött gt. mindegyike jogi személy. Egyéni vállalkozás: természetes személy üzletszerű gazdasági tevékenysége Jogi személy: - jogképes: jogai és kötelezettségei lehetnek (ezek lehetnek olyanok is, melyek egy természetes személynek nem alakulhatnak ki) - a jogi személynek saját névvel, székhellyel, tagjaitól, illetve alapítójától elkülönített vagyonnal, valamint az ügyvezetését és képviseletét ellátó szervezettel kell rendelkeznie. - a jogi személy kötelezettségeiért saját vagyonával köteles helytállni; a jogi személy tagjai és alapítója a jogi személy tartozásaiért nem felelnek. - minden olyan tevékenységet folytathat, amelyet jogszabály nem tilt vagy nem korlátoz - hatósági/bírósági nyilvántartásba vétele szükséges. A gt. tagjainak felelőssége lehet: - korlátolt felelősség: a tag a vállalkozásba bevitt és működtetése során keletkezett vagyonrészével felel a vállalkozás működtetéséért. - korlátlan felelősség: amennyiben a társaság vagyona nem fedezi a vállalkozás tartozásait, akkor a tagok magánvagyonukkal felelnek. A korlátlan felelősség rendszerint egyetemleges felelősséggel társul, azaz mindkét fél azonos felelősséggel tartozik, azaz a tartozás teljesítése bármely féltől követelhető. Az egyéni vállalkozás indítása Egyéni vállalkozó: az a természetes személy, aki üzletszerűen (rendszeresen, nyereség- és vagyonszerzés céljából, saját gazdasági kockázatvállalása mellett) végez gazdasági tevékenységet. Egyéni vállalkozó lehet: - magyar állampolgár - EU-s állampolgár (bizonyos megszorításokkal) - harmadik országbeli állampolgár, aki tartózkodási engedéllyel rendelkezik Nem lehet egyéni vállalkozó, aki - korlátozottan cselekvőképes (14-18), vagy cselekvőképtelen (18 év alatti) - a közélet tisztasága elleni, gazdasági v. vagyon elleni bűncselekmény, miatt jogerősen elítéltek - szándékos bűncselekmény miatt 1 évet meghaladó szabadságvesztésre ítéltek - egyéni cég tagja vagy gazdasági társaság korlátlanul felelős tagja Az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének vagy megszüntetésének bejelentése elektronikus úton az ügyfélkapun keresztül vagy személyesen kezdeményezhető az Okmányirodában. (Változásbejelentés csak elektronikusan!) A bejelentést követően a Hatóság igazolást ad ki a bejelentő részére. (Vállalkozói igazolvány kiadása kérhető külön eljárási díjjal) A nyilvántartást vezető szerv értesíti az adóhatóságot, a nyugdíjbiztosítási szervet, a KSH-t valamint a Hatóságot. (egyablakos rendszer) Az egyéni vállalkozói tevékenység a nyilvántartásba vétel napján kezdhető meg. Az egyéni vállalkozói tevékenység bejelentése díj- és illetékmentes. Egyéni vállalkozói igazolványt csak akkor ad ki a Hatóság, ha a vállalkozó kéri. 1
Az egyéni vállalkozás működési szabályai - az egyéni vállalkozó a vállalkozói tevékenységből eredő összes kötelezettségéért teljes vagyonával felel (korlátlan felelősség) - hatósági engedélyhez kötött tevékenység esetén, csak az engedély birtokában végezhető a tevékenység - képesítéshez kötött tevékenység esetén rendelkezni kell a megfelelő képesítéssel (alkalmazott, segítő családtag) - alkalmazott, bedolgozó, segítő családtag, tanulót foglalkoztathat - természetes személy csak egy egyéni vállalkozást alapíthat és egyidejűleg nem lehet gt. korlátlanul felelős tagja - székhelyét, üzletét cégtáblával köteles megjelölni (név, eltérő helyen levő székhely) - aláírása mellett köteles feltüntetni egyéni vállalkozó vagy e.v. jelölést, és nyilvántartási számát - tevékenységét 1 hónap-5 évig szüneteltetheti. Az egyéni vállalkozás megszűnése és megszűntetése Megszűnik az egyéni vállakozás, ha: - az egyéni vállalkozó tevékenysége megszüntetését bejelenti - ha az egyéni vállalkozó egyéni céget alapított - az egyéni vállalkozó meghal, vagy cselekvőképességét elveszti, (kivéve: ha vállalkozói tevékenységét özvegye vagy örököse; cselekvőképességének elvesztése esetén pedig az egyéni vállalkozó nevében és javára törvényes képviselője folytatja 3 hónapon belül be kell jelenteni) - az adóhatóság törölte az egyéni vállalkozó adószámát A hatóság a tevékenység folytatását megtilthatja, ha - a tevékenység megkezdését, folytatását kizáró ok áll fenn - a szüneteltetés kezdőnapjától 5 év eltelt Egyéni cég - természetes személy által alapított, cégnyilvántartásba bejegyzett - az egyéni cég nem jogi személy, de jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat 2
A társas vállalkozások alapítása és működése. Cégnyilvántartás A Gt.-k alapításával működésével kapcsolatos szabályokat a 2013. évi Polgári Törvénykönyv szabályozza. Gazdasági társaság alapításához a Kft és az Rt kivételével legalább két tag szükséges. Általános szabályok: - az alapításhoz minden gt-nek cégnévvel kell rendelkezni: - vezérszó: a cég azonosítását, más hasonló nevű cégektől való megkülönböztetését teszi lehetővé (betű, szám, több szó, mozaikszó, stb. Pl.: Norpan) - tevékenységre utaló elem: a cég legjellemzőbb tevékenységére összefoglalóan utaló elem (ipari, kereskedelmi, szolgáltató, stb. Pl: Sütőipari) - cégforma: a választott társasági típus megjelölése (kkt, bt, kft, zrt, nyrt) Van lehetőség rövidített név alkalmazására is (Pl.: Norpan Kft) - az alapításhoz legalább 2 természetes személy vagy jogi személy szükséges (kivéve kft, rt) o egy természetes személy egyidejűleg csak egy társaságban lehet korlátlanul felelős tag (egyéni vállalkozó nem lehet korlátlanul felelős tag) o kiskorú nem lehet korlátlan felelősségű - bizonyos tevékenységek folytatására csak hatósági engedély adhat jogot. (pl: szerencsejáték szervezés) - képesítési követelményhez kötött tevékenység csak akkor folytatható, ha van olyan személyesen közreműködő tag, munkavállaló, aki rendelkezik ilyennel. - az alapítás létesítő okirattal történik: o társasági szerződés (kkt, bt, kft) o alapszabály (zrt, nyrt) o alapító okirat (egyszemélyes kft és egyszemélyes rt) - a létesítő okirat általánosan kötelező elemei: o társaság neve, székhelye o társaság tagjai (azonosító adatokkal) o a társaság fő és valamennyi tevékenysége o jegyzett tőke nagysága, a tagok vagyoni hozzájárulásának összege, rendelkezésre bocsátás módja o társaság képviselete, cégjegyzés módja o a működés időtartama, vagy határozatlansága o minden egyéb, az adott formája előírt tartalom - a létesítő okiratot közjegyző által készített közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni. Minden tag aláírja - a tagok vagyoni hozzájárulása lehet: o pénzbeli o nem pénzbeli: apport: vagyoni értékkel rendelkező dolog, személyi alkotáshoz fűződő jog, egyéb vagyoni értékű jog. - a társasági létesítő okirat ellenjegyzésésének, közokiratba foglalásának napjától előtársaságként működik a Cégbírósági bejegyzésig. (b.a. toldattal kell kiegészíteni a nevét) - a gt. a Cégbírósági bejegyzéssel a bejegyzés napján jön létre. - Cégbíróság törvényességi felügyelet: gt felett a társaság székhelye szerinti illetékes cégbíróság látja el 3
- a cégjegyzési jog a cég írásbeli képviseletére, a cég nevében történő aláírásra való jogosultságot jelenti. Ez lehet önálló (egyetlen képviselő aláírása elégséges) vagy együttes (egyidejűleg két aláírást várnak el) - a gt. legfőbb szerve hozza a stratégiai kérdésekben a döntést - a gt. ügyvezetését a vezető tisztségviselő(k) vagy ezekből álló testület látja el. (Büntetlen előélet, 5 éves megbízás, újraválasztható) - a felügyelőbizottság a tulajdonosok védelme érdekében ellenőrzi a cégvezetés tevékenységét. (Néhány formánál kötelező) - a könyvvizsgáló az ellenőrzi és állapítja meg, hogy a cég éves számviteli beszámolója az előírásoknak megfelelően készült-e Társaság létesítő okirat legfőbb szerv ügyvezetés felügyelőbizottság Induló tőke min. KKt társasági szerződés tagok gyűlése üzletvezető néhány esetben kell nincs előírva Bt társasági szerződés tagok gyűlése üzletvezető néhány esetben kell nincs előírva Kft társasági szerződés taggyűlés ügyvezető(k) néhány esetben kell 3 millió Zrt alapszabály közgyűlés vezérigazgató néhány esetben 5 millió vagy igazgatóság kell Nyrt alapszabály közgyűlés igazgatótanács kell 20 millió Az egyszemélyes kft-nél és rtnél alapító okirat van! A Kkt. és a Bt. KÖZKERESETI TÁRSASÁG A Kkt létesitésére irányuló társasági szerződéssel tagjai arra vállalnak kötelezettséget, hogy korlátlan és egyetemleges felelősségük mellett közös gazdasági tevékenységet folytatnak és az ehhez szükséges vagyont a társaság rendelkezésére bocsátják. - tagok vagyoni hozzájárulása kötelező - minden tag azonos szavazati joggal, aránnyal rendelkezik a tagok gyűlésén - üzletvezesétre mindegyik tag jogosult. (egy vagy több tagot bíznak meg) - a társaság kötelezettségeiért elsősorban a társaság felel vagyonával. Amennyiben az a követelést nem fedezi, a kötelezettségekért a tagok saját vagyonukkal korlátlanul és egyetemlegesen felelnek. BETÉTI TÁRSASÁG A bt létesítésére irányuló társasági szerződéssel a társaság tagjai üzletszerű, közös gazdasági tevékenység folytatására vállalnak kötelezettséget oly módon, hogy legalább egy tag (beltag) felelőssége a társasági vagyon által nem fedezett kötelezettségekért korlátlan és a többi beltaggal egyetemleges, míg legalább egy másik tag (kültag) csak vagyoni betétje szolgáltatásra köteles, a társaság kötelezettségeiért azonban általában nem felel. - a kültag a társaság üzletvezetésére és képviseletére nem jogosult. A tagok gyűlése tevékenységében azonban a kültag is részt vesz. - a társaság megszűnik, ha valamennyi kültag vagy beltag kiválik. 4
A Kft. Olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott összegű törzsbetétekből álló törzstőkével (jegyzett tőkével) alakul, amelynél a tag kötelezettsége a társasággal szemben csak törzsbetétjének szolgáltatására és a társasági szerződésben esetleg megállapított egyéb vagyoni hozzájárulás szolgáltatására terjed ki. - a társaság kötelezettségeiért a GT-ben meghatározott kivétellel a tag nem felel. - tilos a tagokat nyilvános felhívás útján gyűjteni. - A törzsbetét a tagok vagyoni hozzájárulása, amely pénzbeli és nem pénzbeli betétekből áll. - A jegyzett tőke részét képező nem pénzbeli hozzájárulás bármilyen - A törzstőke összege nem lehet kevesebb 3 millió forintnál. - Az egyes tagok törzsbetétjének mértéke nem lehet kevesebb 100 ezer forintnál. A törzsbetéteknek forintban kifejezettnek és 10 ezerrel maradék nélkül oszthatóaknak kell lenniük. Minden tagnak egy törzsbetétje van, egy törzsbetétnek azonban a közös tulajdon szabályai szerint több tulajdonosa is lehet. - a gt. ügyvezetője a tagok közül vagy kívülálló személyek köréből választott egy vagy több ügyvezető lehet Egyszemélyes kft.: a társaságot egy tag is alapíthatja, ill az ilyen társaság létrejöhet úgy is, hogy a már működő társaság vmennyi üzletrészének tulajdonát egy tag szerzi meg. Alapításához alapító okirat elfogadására van szükség. A taggyűlés hatáskörébe tartozó kérdésekben a tag dönt és erről a vezető tisztségviselőket írásban köteles értesíteni. Az Rt és a részvény lényege A részvénytársaság: olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott számú és névértékű részvényekből álló alaptőkével (jegyzett tőke) alakul, és a tag (részvényes) kötelezettsége a részvénytársasággal szemben a részvény névértékének vagy kibocsátási értékének szolgáltatására terjed ki. A Rt kötelezettségeiért a részvényes nem felel. Az összes részvény névértékének összege a Rt alaptőkéje (jegyzett tőkéje). A részvények névértéken aluli kibocsátása semmis, az ebből eredő károkért a kibocsátók egyetemlegesen felelnek. Zártkörűen működik: melynek részvényei nyilvános forgalomba hozatalára nem kerül sor. Nyilvánosan működik: részvényei részben vagy egészben nyilvánosan kerülnek forgalomba hozatalra. A Rt alaptőkéje nem lehet kevesebb 20 millió forintnál. A pénzbeli hozzájárulás összege alapításkor nem lehet kevesebb az alaptőke 30%-ánál és 10 millió forintnál. Az rt cégbejegyzésére csak azután kerülhet sor, ha a bejegyzési kérelem benyújtásáig a pénzbeli hozzájárulás teljesítését vállaló alapítók a részvényérték legalább 30%-át, de összesen legalább 10 millió Ft-ot befizették. Ha több részvényt jegyeztek, mint amennyit az rt alapítási tervezet szerint kibocsát (túljegyzés), az alapítók az alapítási tervezetben meghatározott szempontok szerint döntenek a túljegyzés elfogadásáról vagy visszautasításáról. Részvényes jogai és kötelezettségei: egy részvénynek több tulajdonosa is lehet, akik jogaikat közös képviselőjük útján gyakorolhatják és a részvényeseket terhelő kötelezettségekért egyetemlegesen felelnek. Részvényes jogai a közgyűlésen: minden részvényes - jogosult a közgyűlésen részt venni, felvilágositást kréni és észrevételt tenni, inditványt tenni és 5
- szavazati joggal rendelkező részvény birtokában szavazni. A részvényekhez füződő szavazati jogot a részvény névértéke határozza meg. Egyszemélyes RT: az rt a zártkörű alapítás szabályai szerint úgy is alapítható, hogy vmennyi részvényét egy személy, az alapító részvényes veszi át. Társas vállalkozások megszűnése és megszűntetése A gt a Cégjegyzékből való törléssel szűnik meg. Ez lehet a.) jogutóddal történő megszűnés - másik társasági formába alakul át (bt-ből kft) - egyesül másik társasággal, s egyetlen jogutód társaság jön létre - szétválással b.) jogutód nélkül - az alapításkor meghatározott idő letelt - a társaság legfőbb szerve kimondta a társaság megszűnését - a társaság tagjainak száma egy főre csökkent (kivéve egyszemélyes társaságnál) - a jogszabály így rendelkezik. A végelszámolás A cég jogutód nélkül történő megszűnése esetén, ha a cég nem fizetésképtelen, végelszámolásnak van helye. Végelszámolásra a cég legfőbb szervének elhatározása alapján kerülhet sor. Végelszámolás nem határozható el a cég fizetésképtelenségét megállapító végzés kézhezvételét követően (felszámolási eljárás kezdete). A végelszámolásra a cég székhelye szerinti cégbíróság illetékes. A végelszámolás kezdő időpontjában a cég vezető tisztségviselőjének megbízatása megszűnik. A végelszámolás kezdő időpontjától a cég önálló képviseleti joggal rendelkező vezető tisztségviselőjének a végelszámoló minősül. Vezető tisztségviselő feladatai Kezdő időpont+30 napon belül a) tevékenységet lezáró beszámolót, adóbevallást készít, b) a cég iratanyagának átadása, c) végelszámolót tájékoztatja, d) a végelszámolásról munkavállalókat tájékoztatja. A végelszámoló a végelszámolás megindítását változásbejegyzési kérelemben köteles 15 napon belül bejelenteni a cégbíróságnak. A cégbíróság a végelszámolás megindításáról végzést hoz, amelyet a Cégközlönyben közzétesz. Ez tartalmazza a hitelezőknek szóló felhívást, hogy követeléseiket a közzétételtől számított negyven napon belül a végelszámolónak jelentsék be. Hitelezők helyzete: - közzétételt követő 40 napon belül végelszámolónak kell igényüket bejelenteni 6
- késedelem nem jár jogvesztéssel, zárómérleg elfogadásáig be lehet jelenteni. - bejelentés elmulasztása, anyagi jogi szabályok alapján elévülési időn belül (5 év) volt tagokkal szemben. A végelszámoló feladatai: 1) vagyon felmérése, megóvása 2) nyitómérleg készítése, 3) követelések behajtása, 4) tartozások rendezése, 5) jogait érvényesíti és kötelezettségeit teljesíti, 6) vagyon szükség szerinti értékesítése (módja?) 7) vagyonfelosztás javaslata (likvid hányad, felosztás módszere a gazd. társ., Kft., rt. spec. rendelkezések) 8) zárójelentést - iratanyag elhelyezése - biztosítottak adatainak átadása nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek - benyújtja a cég törlésére irányuló kérelmet (eddig az időpontig lehet dönteni a továbbműködésről) A végelszámolás max. időtartama: 3 év A csődeljárás Csődeljárás olyan nem peres eljárás, melynek célja az adós fizetőképességének helyreállítása, a működőképesség fenntartása. A csődeljárás során az adós fizetési haladékot kap, és csődegyezség megkötésére tesz kísérletet. - a gazdálkodó szervezet vezetője nyújthatja be a kérelmet a Cégbírósághoz. Ehhez a legfőbb szerv előzetes hozzájárulása szükséges. - 2 éven belül csak egyszer lehet lefolytatni - az eljárás megindulásáról a bíróság végzést ad ki a Cégközlönyben való közzététellel. Innentől számítva 120 nap fizetési haladékot kap a kérelmező (fizetési moratórium) - a bíróság vagyonfelügyelőt rendel ki, aki figyelemmel kíséri az adós gazdasági tevékenységét, hozzájárulása nélkül nem köthetnek jogügyleteket. - fizetési haladék ideje alatt az adós egyezségi tárgyalást kezdeményezés a hitelezőkkel (60 napon belül) - a fizetési haladék 240 napig hosszabbítható meg. A létrejött egyezség lehetséges feltételei: - az adósság egy részének elengedése - többéves futamidejű törlesztés - követelés elengedése - hitelezői részesedés, stb. Az egyezséget írásba kell foglalni, s ha azt a bíróság jóváhagyja, akkor az egyezség létrejött, a csődeljárást a bíróság megszünteti. Ha nem jön létre egyezség, akkor a bíróság megállapítja a fizetésképtelenséget, s elrendeli a felszámolási eljárást. 7
Felszámolási eljárás A felszámolási eljárás: olyan eljárás, melynek célja, hogy a fizetésképtelen adós jogutód nélküli megszüntetése során a hitelezők a törvényben meghatározott módon kielégítést nyerjenek. Megindulhat - a csődegyezség meghiúsulása esetén hivatlból - az adós (legfőbb szerv hozzájárulásával), a hitelező vagy a végelszámoló kérelmére - a cégbíróság értesítése alapján - büntetőbírósági értesítés alapján. A Cégbíróság megvizsgálja az adós fizetőképtelenségét, s ez alapján rendelheti el a felszámolást megindítását. Ehhez felszámolót jelöl ki (magánszemély vagy cég), amelynek jogkörét a felszámolóbiztos gyakorolja. A hitelezők és az adós között bármikor születhet egyezség. Ha egyezség nem jön létre, akkor a felszámoló - az adós követeléseit behajtja - vagyonát értékesíti 8