Oktatási Hivatal. A 2008/2009. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny döntő fordulójának feladatlapja. FIZIKÁBÓL II.



Hasonló dokumentumok
A FIZIKA OKTV HARMADIK FORDULÓJA A MÁSODIK KATEGÓRIA RÉSZÉRE 2009

A 2018/19. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny Döntő forduló FIZIKA II. KATEGÓRIA. Javítási-értékelési útmutató

Elektronikus fekete doboz vizsgálata

Számítási feladatok a 6. fejezethez

Kiegészítő tudnivalók a fizikai mérésekhez

Áramköri elemek mérése ipari módszerekkel

VÁLTAKOZÓ ÁRAMÚ KÖRÖK

2009/2010. tanév Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny döntő forduló. FIZIKA I. kategória FELADATLAP. Valós rugalmas ütközés vizsgálata.

E27 laboratóriumi mérés Fizikai Tanszék

ALAPFOGALMIKÉRDÉSEK VILLAMOSSÁGTANBÓL 1. EGYENÁRAM

A kísérlet, mérés megnevezése célkitűzései: Váltakozó áramú körök vizsgálata, induktív ellenállás mérése, induktivitás értelmezése.

E23 laboratóriumi mérés Fizikai Tanszék

A 2017/2018. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny döntő forduló FIZIKA II. KATEGÓRIA JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ. Pohár rezonanciája

Számítási feladatok megoldással a 6. fejezethez

A 27/2012 (VIII. 27.) NGM rendelet (12/2013 (III.28) NGM rendelet által módosított) szakmai és vizsgakövetelménye alapján.

Ohm törvénye. A mérés célkitűzései: Ohm törvényének igazolása mérésekkel.

Fizika II. feladatsor főiskolai szintű villamosmérnök szak hallgatóinak. Levelező tagozat

Bevezetés a méréstechinkába, és jelfeldologzásba jegyzőkönyv

= 163, 63V. Felírható az R 2 ellenállásra, hogy: 163,63V. blokk sorosan van kapcsolva a baloldali R 1 -gyel, és tudjuk, hogy

AUTOMATIKAI ÉS ELEKTRONIKAI ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK

ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA VILLAMOSIPAR ÉS ELEKTRONIKA ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ

1 kérdés. Személyes kezdőlap Villamos Gelencsér Géza Simonyi teszt május 13. szombat Teszt feladatok 2017 Előzetes megtekintés

a) Valódi tekercs b) Kondenzátor c) Ohmos ellenállás d) RLC vegyes kapcsolása

1. Milyen módszerrel ábrázolhatók a váltakozó mennyiségek, és melyiknek mi az előnye?

Feszültségérzékelők a méréstechnikában

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK

EGYFÁZISÚ VÁLTAKOZÓ ÁRAM

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK

EGYENÁRAMÚ TÁPEGYSÉGEK

DIÓDÁS ÉS TIRISZTOROS KAPCSOLÁSOK MÉRÉSE

FIZIKA. Váltóáramú hálózatok, elektromágneses hullámok

A 2013/2014. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny döntő forduló FIZIKA II. KATEGÓRIA FELADATOK. Különösen viselkedő oszcillátor vizsgálata

Átmeneti jelenségek egyenergiatárolós áramkörökben

Logaritmikus erősítő tanulmányozása

MÉRÉSI GYAKORLATOK (ELEKTROTECHNIKA) 10. évfolyam (10.a, b, c)

Tranziens jelenségek rövid összefoglalás

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK

Egyszerű kísérletek próbapanelen

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK

Bevezető fizika (infó), 8. feladatsor Egyenáram, egyenáramú áramkörök 2.

A KALIBRÁLÓ LABORATÓRIUM LEGJOBB MÉRÉSI KÉPESSÉGE

6 az 1-ben digitális multiméter AX-190A. Használati útmutató

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK

* Egyes méréstartományon belül, a megengedett maximális érték túllépését a műszer a 3 legkisebb helyi értékű számjegy eltűnésével jelzi a kijelzőn.

Fizika A2E, 8. feladatsor

3 Ellenállás mérés az U és az I összehasonlítása alapján. 3.a mérés: Ellenállás mérése feszültségesések összehasonlítása alapján.

A 2014/2015. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny döntő forduló FIZIKA II. KATEGÓRIA MEGOLDÁSI ÚTMUTATÓ

Versenyző kódja: 7 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA. Országos Szakmai Tanulmányi Verseny.

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK

évfolyam. A tantárgy megnevezése: elektrotechnika. Évi óraszám: 69. Tanítási hetek száma: Tanítási órák száma: 1 óra/hét

1. feladat R 1 = 2 W R 2 = 3 W R 3 = 5 W R t1 = 10 W R t2 = 20 W U 1 =200 V U 2 =150 V. Megoldás. R t1 R 3 R 1. R t2 R 2

Digitális multiméterek

RC tag mérési jegyz könyv

VILLAMOSIPAR ÉS ELEKTRONIKA ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

A 2016/2017. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny döntő forduló FIZIKA II. KATEGÓRIA FELADATOK

Analóg elektronika - laboratóriumi gyakorlatok

2.Előadás ( ) Munkapont és kivezérelhetőség

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK

Villamos teljesítmény mérése

2.) Fajlagos ellenállásuk nagysága alapján állítsd sorrendbe a következő fémeket! Kezd a legjobban vezető fémmel!

ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA TÁVKÖZLÉSI ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ GYAKORLATI VIZSGA MINTAFELADATOK

1. konferencia: Egyenáramú hálózatok számítása

Bevezetés az elektronikába

1. ábra A Wien-hidas mérőpanel kapcsolási rajza

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK

Elektromos töltés, áram, áramkör

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK

7. L = 100 mh és r s = 50 Ω tekercset 12 V-os egyenfeszültségű áramkörre kapcsolunk. Mennyi idő alatt éri el az áram az állandósult értékének 63 %-át?

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK

Zárt mágneskörű induktív átalakítók

Ellenállásmérés Ohm törvénye alapján

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK

Gyakorlat 34A-25. kapcsolunk. Mekkora a fűtőtest teljesítménye? I o = U o R = 156 V = 1, 56 A (3.1) ezekkel a pillanatnyi értékek:

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK

3. Termoelektromos hűtőelemek vizsgálata jegyzőkönyv. Zsigmond Anna Fizika Bsc II. Mérés dátuma: Leadás dátuma:

5. VÁLTAKOZÓ ÁRAM. A mérés leírása előtt összefoglaljuk a váltóáramú hálózatszámításhoz szükséges alapismereteket.

Elektrotechnika 11/C Villamos áramkör Passzív és aktív hálózatok

Napelem E Bevezetés. Ebben a mérésben használt eszközök a 2.1 ábrán láthatóak.

Elektromos áram, áramkör

Minden mérésre vonatkozó minimumkérdések

A II. kategória Fizika OKTV mérési feladatainak megoldása

Modulációk vizsgálata

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK

Összefüggő szakmai gyakorlat témakörei

Elektronika 2. TFBE1302

Dr. Gyurcsek István. Példafeladatok. Helygörbék Bode-diagramok HELYGÖRBÉK, BODE-DIAGRAMOK DR. GYURCSEK ISTVÁN

Szupravezető alapjelenségek

Villamosságtan szigorlati tételek

Elektromos áram, egyenáram

Oszcillátorok. Párhuzamos rezgőkör L C Miért rezeg a rezgőkör?

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK

TÁVKÖZLÉS ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ GYAKORLATI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK

Modern Fizika Labor. Értékelés: A mérés dátuma: A mérés száma és címe: Az optikai pumpálás. A beadás dátuma: A mérést végezte:

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK

Fizika A2E, 9. feladatsor

Műveleti erősítők. Előzetes kérdések: Milyen tápfeszültség szükséges a műveleti erősítő működtetéséhez?

E1 laboratóriumi mérés Fizikai Tanszék

Átírás:

Oktatási Hivatal A 8/9. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny döntő fordulójának feladatlapja FIZIKÁBÓL II. kategóriában

Feladat a Fizika Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny harmadik fordulójára. II. kategória 9. Kondenzátor kapacitásának meghatározása. A feladat. Határozza meg egy kondenzátor ( ) kapacitásának értékét, a kapacitásmérés számos módszere közül az alábbiak alkalmazásával: - egy rezonancia módszerrel (maximum pont) - egy ismert- és az ismeretlen kapacitás összekapcsolásával (max. pont) - kisülési folyamatok vizsgálatával (maximum 5 pont). Készítsen mérési jegyzőkönyvet az alábbiak szerint. Rajzolja fel az egyes módszereknél alkalmazott áramkörök kapcsolási rajzát. Részletesen ismertesse az alkalmazott mérés egyes lépéseit, a lépések sorrendjét, mérési eredményeit és a mérési eredmények feldolgozásának módszerét, grafikonjait, számításait, és a módszerrel kapcsolatos észrevételeit.. Mérési adatai felhasználásával határozza meg a feladat megoldásakor feszültségmérésre használandó műszer belső ellenállását (maximum 5 pont). A feladat megoldásához rendelkezésre álló eszközök. Hanggenerátor (változtatható frekvenciájú, váltóáramú tápegység). HAMEG gyártmányú, HM 83-5 típusú jelgenerátor.. Egyenáramú tápegység. HAMEG gyártmányú, HM 84- típusú hármas tápegység. 3. Digitális multiméter. HAMEG gyártmányú, HM 8-3 típusú. 4. Stopperóra (/ s-os felbontással). 5. 8 db banándugós csatlakozó zsinór. 6. Csatlakozó vezeték a hanggenerátorhoz. 7. A kapcsolások összeállításához szükséges elemeket tartalmazó műanyag doboz, amely a következő elemeket tartalmazza: - az ismeretlen kapacitású kondenzátor (átvezetési ellenállása > 5 MΩ) - db ismert kapacitású kondenzátor (átvezetési ellenállása > 5 MΩ) - db ismeretlen önindukciós együtthatójú tekercs (L x ) - db egy áramkörös, kétállású kapcsoló - db Ω- os %-os ellenállás - db 4,7 MΩ-os %-os ellenállás - db 6,8 MΩ-os %-os ellenállás 8. Vázlat, amely megadja az egyes elemek helyét a dobozban, valamint az ismert kapacitás értékét. Az áramkörök összeállítása az elemek végein lévő banánhüvelyek és a csatlakozó zsinórok felhasználásával lehetséges. 9. A mérési adatok feldolgozásához milliméterpapír.. A műszerek használatával kapcsolatos ismertető a mérőhelyen megtalálható.

A mérőhely száma: A műanyag dobozban lévő kapcsolási elemek elhelyezkedése: µf L x Ω 4,7 MΩ 6,8 MΩ További információk: A verseny időtartama 4 óra. Az elkészített jegyzőkönyve minden lapján, az első oldal jobb felső sarkában tüntesse fel a mérőhely számát, valamint azt, hogy a délelőtti (De.), vagy a délutáni (Du.) csoportban mért. Egyéb azonosításra alkalmas adatot (név, iskola, stb.) ne tüntessen fel! Ha a kiadott eszközök kezelésével kapcsolatban problémái vannak, vagy az eszközök működésénél rendellenességet tapasztal, forduljon a felügyelő tanárokhoz. A méréseket körültekintően végezze. A tápegységeket csak az áramkör összeállítása és gondos ellenőrzése után csatlakoztassa a vizsgált kapcsolásra. Tartsa be az általános balesetvédelmi szabályokat. Vigyázzon saját maga és a kiadott eszközök épségére. EREDMÉNYES VERSENYZÉST KÍVÁNUNK. Budapest, 9. 4. 4.

Oktatási Hivatal Fizika OKTV 8/9 II. kategória döntő Megoldás. Kapacitásmérés rezonancia módszerrel. ( pont) Ha sorba kapcsolunk ohmos ellenállást (amelynek értéke: R), C kapacitású kondenzátort és L önindukciós együtthatójú tekercset, soros rezgőkört kapunk. Ha a soros rezgőkörre, f frekvenciájú, ω = π f körfrekvenciájú szinuszos feszültséget kapcsolunk, az elemeken átfolyó I áram értéke: U I = R + ( ω L ) ω C Láthatóan az áram a frekvencia függvénye. Maximális értékét a rezonancia frekvenciánál ( f ) veszi fel, amikor: ω = π f = () L C Abban az esetben, ha a tekercset és a kondenzátort párhuzamosan kapcsoljuk, párhuzamos rezgőkört kapunk, melynél a frekvencia változtatásával, rezonancia frekvenciánál áram minimumot tapasztalunk. A párhuzamos rezgőkörnél is az () egyenlet adja meg a rezonancia frekvencia és a kapcsolási elemek jellemzői közötti kapcsolatot. Megállapíthatjuk, hogy a rezonancia módszerek egyaránt alkalmasak kapacitás-, és önindukciós együttható mérésére. Ha kapacitást ( ) szeretnénk mérni, a rezgőkör összeállítása után (. ábra.), a feszültségforrás frekvenciájának változtatásával megkeressük a rezonancia frekvenciát (f x ), és ha ismerjük az alkalmazott tekercs önindukciós együtthatóját (L), az () összefüggés felhasználásával meghatározhatjuk a keresett kapacitás értékét. A méréshez összeállított áramkörök vázlata: R L C R L C Generátor A Generátor A Soros rezgőkörnél rezonancián áram maximum észlelhető. Párhuzamos rezgőkörnél rezonancián áram minimum észlelhető.. ábra.

Ha nem ismerjük a tekercs önindukciós együtthatóját mint esetünkben egy ismert kapacitású (C ) kondenzátor segítségével, rezonancia módszerrel megmérhetjük azt. Jelöljük a rezonancia frekvenciát ebben az esetben f -al. A feladat megoldható a rendelkezésre álló tekercs önindukciós együtthatójának a meghatározása nélkül is, hiszen az ismert-, és az ismeretlen kapacitású kondenzátorokkal mért rezonancia frekvenciákkal a kapacitások aránya: (f /f x ) = Cx/C. () Az ismert kapacitások értéke mérőhelyenként 4,57 és 4,7 µf között változott. A tekercsek önindukciós együtthatója, pedig,6 és,59 H közötti értéket vett fel. A hanggenerátor frekvenciáját, Hz-enként lehetett változtatni, így a rezonancia frekvencia a rezonancia görbe felvétele nélkül is jól meghatározható volt. Egy soros rezgőkör ismert-, és ismeretlen kondenzátorral mért rezonancia görbéjét mutatja a 3. ábra. Áram (ma) 5 4 3 Soros rezgőkör árama a frekvencia függvényében 4 6 8 Frekvencia (Hz) 3. ábra. Rezonancia az ismert kondenzátorral: 58,5 Hz-nél. Rezonancia az ismeretlen kondenzátorral: 4,4 Hz-nél. A 4,57 µf kapacitású ismert kondenzátorral, a keresett kapacitás: = 9,47µF.. Kapacitásmérés egy ismert- és az ismeretlen kapacitás összekapcsolásával. ( pont) A feladat kiírásakor arra gondoltunk, hogy ha adott feszültségre (U ) feltöltött ismeretlen ( ) kapacitású kondenzátort, összekapcsolunk egy ismert, kisütött (C ) kapacitással, a kialakuló közös feszültséget (U ) megmérve, a töltésmegmaradás elvét figyelembe véve, meghatározható a keresett kapacitás. A vonatkozó összefüggés: Q = U C = U C (3) ( ) x x + C Ennél a megoldásnál a feszültséget mérő műszer belső ellenállásán keresztül történő kisülés miatt, problematikus az összekapcsolás pillanatában kialakuló közös feszültség értékének meghatározása. A két összekapcsolt kondenzátornak a

feszültségmérő műszeren keresztül történő kisülési folyamatának vizsgálata ad lehetőséget ennek a feszültségnek a meghatározására. Ha egy feltöltött kondenzátor ellenálláson keresztül sül ki, a feszültség időbeli változása az alábbi összefüggés szerint alakul: u R C () t U e t = (4) C a kondenzátor kapacitása, R az ellenállás értéke, t az idő, és U a t = időponthoz tartozó feszültség. A (4) kifejezés természetes alapú logaritmusa egy egyenes egyenletét adja: t l nu = lnu (5) R C Az egyenes t = ponthoz tartozó tengelymetszete a kiinduló feszültség logaritmusa. Az elmondottaknak megfelelően, a vizsgált kapacitást V-ra feltöltöttük, majd összekapcsoltuk az ismert kapacitású kondenzátorral és felvettük a feszültség-idő függvényt. A mért feszültség értékek logaritmusát ábrázolva az idő függvényében a mérési pontokra egyenest illesztettünk (4. ábra.) ln u (V),5,5,5 y = -,68x +,935 R = 3 idő (s) 4. ábra. A mérési pontok igen jól illeszkedtek a felvett 4. egyenesre. ábra. (R = ) Az egyenes egyenletéből: A l nu feladat kiírásakor nem =,935, és ebből: volt célunk a megvalósítandó U = 6,8998 V. mérési módszerek A (3) egyenletből: részletes megadása, U csak utalni C akartunk x = C. U a megoldás várt U módjára. C Ennek az lett a következménye, = 4,57µF értékkel hogy az egy számolva: ismert- és az ismeretlen kapacitás összekapcsolásával =,7µF. Az általunk várt, és fent leírt módszert csak néhányan alkalmazták. Legtöbben azt a megoldást választották, hogy az ismert- és az ismeretlen kondenzátort sorba kötve kapcsolták egy egyenfeszültségű tápegységre, és a kondenzátorokon mért feszültségek összehasonlításával oldották meg a feladatot. Többen választották azt a megoldást, hogy a kondenzátorokat sorba-, vagy párhuzamosan kapcsolva, áram- és feszültségméréssel, Ohm-törvény alapján impedanciát mértek. Természetesen minden jó megoldást elfogadtunk.

3. Kapacitásmérés a kisülési folyamatok vizsgálatával. (5 pont.) Mint korábban leírtuk a feltöltött kondenzátor ellenálláson keresztül történő kisülésekor a kondenzátor feszültsége a (4) összefüggés szerint változik. A kondenzátor feszültségének természetes alapú logaritmusa az (5) egyenlet szerint egy egyenes egyenletét adja. Tehát a mérési pontokra egyenest illesztve, annak meredeksége: / R C. Az elmondottak alapján, ha a vizsgált kondenzátort (kapacitását jelöljük -el) U feszültségre feltöltjük, majd a feszültségmérő belső ellenállásán (ezt jelöljük Rx -el ) keresztül kisütjük, a feszültség logaritmusának idő függvényeként kapott egyenes meredeksége: m = / Rx. Abban az esetben, ha az előbbi mérést megismételjük, de a kondenzátort a feszültségmérővel párhuzamosan kötött, ismert ellenálláson (ellenállása legyen R ) keresztül sütjük ki, a mérőpontokra illesztett egyenes meredeksége: m = ( Rx + R ) /( C x Rx R ) lesz. A két meredekségre kapott kifejezésből meghatározható a vizsgált kapacitás- és a feszültségmérő belső ellenállásának értéke: = ( m R és m ) R x R ( m m ) = (6) m Az ismeretlen kapacitású feltöltött kondenzátort a feszültségmérő belső ellenállásán kisütve, mértük a kondenzátor feszültségét az idő függvényében. Az eredményeket felhasználva, kaptuk az 5. ábra a egyenesét. ln u (V) 3 - - -3-4 A b egyeneshez tartozó mérési pontoknak meg- y = -,99x +,364 R = felelő feszültség értékeket a akkor kaptuk, 3 4 amikor a feltöltött kony = -,86x +,3 b denzátort a R = feszültségmérővel párhuzamosan idő (s) kapcsolt,5 MΩ-os ellenálláson keresztül sü- 5. ábra töttük ki.

A (6) összefüggésekből, a mérési pontokra illesztett egyenesek egyenletéből kapott meredekségek felhasználásával = 9,99 µf, és R x =, MΩ. (A voltmérő gépkönyve MΩ-nak adta meg a műszer belső ellenállását.) A kisütés előtt a kondenzátort V-ra töltöttük fel (ln =,35), a mérési pontokra illesztett egyenesek,4-, illetve,8 V-nál metszik az y tengely. A kisütés kezdetén, amikor a feszültség gyorsabban változik, a rövid idők mérési pontossága kisebb, mint a hosszabb időké. Javíthattunk volna az eljárás pontosságán, ha nem vesszük figyelembe a mért rövidebb időket. A leírt eljárásnál gyorsabban lehet a feladatot megoldani, ha csak egy olyan időpontot vizsgálunk, amikor a kisülő kondenzátor feszültsége a kiindulási érték adott hányadát éri el, például a felét, vagy e-ed részét. A legegyszerűbb az utóbbi eset. Jelöljük t -el és t -vel azt az időt, amely idő alatt a kiindulási feszültség az e-ed részét éri el a feszültségmérőn, illetve a feszültségmérőn és a vele párhuzamosan kapcsolt ellenálláson keresztül kisütve. A (4) egyenletből (a korábbi jelöléseket alkalmazva): Rx R t = R x és t = C x (7) Rx + R A két egyenletből a két ismeretlen meghatározható. A feladat. pontjában a voltmérő belső ellenállásának meghatározását kértük. Ez valójában nem jelentett újabb mérési feladatot, hiszen, mint látható a kisülési folyamat vizsgálatával megválaszolható a kérdés. Megjegyezzük, hogy nagy ellenállások mérésére szokták alkalmazni a módszert. 4. A feszültségmérő belső ellenállásának meghatározása. (5 pont.) Azzal a megfogalmazással, hogy mérési adatai felhasználásával határozza meg a feladat megoldásakor feszültségmérésre használandó műszer belső ellenállását, arra utaltunk, hogy nem kell külön méréseket végezni a belső ellenállás meghatározásához. Ahogy azt leírtuk, a kisütési folyamat vizsgálatánál kapott adatokból ez a kérdés is megválaszolható. A műszer belső ellenállását a várt módon csak egy két versenyző határozta meg. Néhányan úgy határozták meg a belső ellenállást, hogy adott egyenfeszültségre egy nagy értékű, ismert ellenállással (R ) sorba kötve a voltmérőt, mérték a műszerre eső feszültséget. A tápegység feszültségének (U ) és a voltmérő feszültségének (U v ) a különbsége az ismert ellenálláson eső feszültség (U R ). A körben folyó áramra felírt egyenletből a műszer belső ellenállása (R b ) meghatározható: U R U U v UV I = = = (8) R R Rb A voltmérő belső ellenállásának nagyságrendjébe eső, nagy értékű ellenállás mellett a tápegység belső ellenállása elhanyagolható, a módszer alkalmazható.