A vegyi anyagokkal kapcsolatos munkahelyi veszélyek a jó munkahely a munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 www.tamop248.hu
További információk: www.tamop248.hu www.facebook.com/jomunkahely www.youtube.com Jó munkahely (csatorna) A TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 azonosító számú, A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése című kiemelt projekt tájékoztató kiadványa az Európai Unió támogatásával jött létre. A veszélyes vegyi anyagoknak és keverékeknek foglalkozásszerűen kitett 25-45 éves korú munkavállalók a fogamzó képes csoportba tartoznak. Nemcsak a nők és a terhes nők miatt kell kiemelt figyelmet fordítani a munkahelyek kémiai biztonságára, a kémiai kóroki tényezőkkel kapcsolatos kockázatelemzés megvalósítására, a védelmi intézkedésekre, a munkabalesetek, a mérgezések és a foglalkozási megbetegedések megelőzésére, hanem a nagyon mérgező, a daganatkeltő, a reprodukciót, az öröklődést és az utódokat károsító vegyi anyagok miatt a fenti korcsoportba tartozó férfi populációra is. A vegyi anyagok mindenütt jelen vannak az ember életében: az iparban, az építőiparban, a mezőgazdaságban, a szolgáltatásokban, de a háztartások mindennapi életében is. A betegségek és a járványok leküzdése vegyi anyagok (gyógyszerek, vakcinák, irtószerek stb.) nélkül elképzelhetetlen, mint ahogy kemizáció nélkül a gazdasági növekedés, az életszínvonal emelkedése sem valósítható meg. A regisztrált vegyi anyagok és keverékek száma több tízmillió, ebből kereskedelmi forgalomba legalább 130 ezer kerül, amelynek 10%-a veszélyesnek minősül. Minden egyes vegyi anyag potenciális kémiai kóroki tényezőnek számít, mivel a rendkívül magas tételszám miatt a legtöbb emberi megbetegedés - ezáltal foglalkozási eredetű megbetegedés - okozója is lehet. A vegyi anyagok rohamos elterjedése számos veszéllyel jár, ami megköveteli a kémiai biztonság globális megvalósítását a fenntartható fejlődés elvének figyelembe vétele mellett. A vegyi anyagok a munkahelyen kémiai kóroki tényezők, ezért a munkáltató köteles a veszélyes vegyi anyagok és veszélyes keverékek expozíciójából eredő egészségi és biztonsági kockázatok elkerüléséhez és csökkentéséhez számos jogszabály által meghatározott minimálisan szükséges intézkedéseket megtenni a védelem és a megelőzés érdekében. A vegyi anyagok foglalkozásszerű felhasználása során a helyes vegyi anyag kezelés a vegyi anyagok teljes életciklusára kiterjed, ami a toxikus vegyi anyag környezetbarát kezelését jelenti az előállítástól kezdve a végső elhelyezésig ( a bölcsőtől a sírig ). 2 3
Vegyi anyagok a munkakörnyezetben A foglalkozásszerű felhasználó szervezett munkavégzése során, foglalkozása körében végez tevékenységet veszélyes vegyi anyaggal és veszélyes vegyi keverékkel. A veszélyes anyagokat és veszélyes keverékeket fizikai-kémiai, toxikológiai és ökotoxikológiai tulajdonságai alapján sorolják be. Az Európai Unióban a REACH 1 rendelet szól a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról. A CLP rendelet 2 a vegyi anyagok osztályozásának, címkézésének és csomagolásának az ENSZ által elfogadott globálisan harmonizált rendszerét 3 ültette át a közösségi jogba minden tagállam a szállítói lánc valamennyi szereplője számára kötelező érvénnyel 4. A munkáltatónak a REACH rendelet alapján a munkahelyek kémiai biztonságára a foglalkozási rákkeltő és mutagén anyagokra vonatkozó előírásokkal összhangban a munkavállalókat az úgynevezett Biztonsági Adatlap révén (magyar nyelven, jól olvashatóan, hozzáférhetően) kell informálni az egészséget és biztonságot veszélyeztető kockázatokról, a védelmi (elsősegélynyújtás, tűzvédelmi és egyéb) intézkedésekről, illetve egyéb (a kezeléssel, a tárolással, a szállítással, a szabályozással stb. kapcsolatos) előírásokról. A biztonsági adatlapot a vegyi anyag útlevelének is nevezik, mivel ez biztosítja az információk továbbítását a szállítói láncon belül, akik az újabb ismereteket a kereskedelmi partnereikkel is kötelesek megosztani. A munkakörnyezet kémiai kóroki tényezői lehetnek fémek, oldószerek, gőzök, gázok, műanyagok, növényvédő szerek, termésnövelő anyagok és egyéb vegyi anyagok, termékcsoportok is. Ugyanakkor a porokat is a kémiai kóroki tényezők közé sorolják, az általuk kiváltott legismertebb egészségkárosodások az ásványi (szemcsés vagy rostszerkezetű) porok okozta szilikózis és azbesztózis, illetve a szerves porok miatt létrejövő foglalkozási asthma. 1 Registration, Evaluation, Authorisation and Restriction of Chemicals 2 Classification Labelling at Packaging of Chemicals 3 Global Harmonised System GHS 4 A REACH - rendelet 2007. június 1-jétől hatályos. A CLP rendelet, mely a vegyi anyagok tekintetében 2010. november 30-tól, a vegyi keverékek vonatkozásában 2015. május 31-től kötelező érvényű. 4 5
A munkakörnyezet monitorozása Segítség mérgezés esetén A munkáltató kötelező feladata vegyi expozíció esetén a munkakörnyezeti és a biológiai monitorozás elvégzése. A munkakörnyezet levegőjében és a biológiai anyagokban (vérben és vizeletben) mért adatokat mindig a megengedett határértékekkel kell összehasonlítani. Az expozíció a munkahelyen a vegyi anyag hatásának való kitettséget jelenti, amely a munkavállalót egyéni védőfelszerelés nélkül éri. A küszöbdózis a vegyi anyagnak azt a dózisát jelenti, ami a szervezetbe kerülve még nem okoz egészségkárosodást. A fokozott expozíció vegyi anyagok esetén a külön jogszabály szerint meghatározott biológiai határértéket meghaladó koncentrációt vagy mértéket jelenti. Az Egészségügyi Toxikológiai és Tájékoztató Szolgálat (ETTSZ) 24 órás ügyeleti telefonos sürgősségi tájékoztatást nyújt az emberi mérgezési esetekkel kapcsolatban, valamint a veszélyes anyagok és veszélyes keverékek nyilvántartásáról: ingyenes zöld hívószám: 06 (80) 201 199; vezetékes telefon: 06 (1) 476 1120; e-mail cím: ettsz@okbi.antsz.hu; levélcím: 1097 Budapest, Nagyvárad tér 2. Újonnan megjelenő kémiai kockázatok a munkahelyen az EU OSHA - FACTS 84 (Tény-lap) alapján: részecskék: nanoanyagok, dízel kipufogógáz, mesterséges ásványi rostok, allergének: epoxigyanták, izocianátok, bőrexpozíciót okozó anyagok, rákkeltő, mutagén, és teratogén anyagok (CMR-anyagok): azbeszt, szilikátkristályok, fapor, szerves oldószerek, hormonháztartást megzavaró anyagok, POP anyagok, aromás aminok, biociodok, azo-festékek, ágazat specifikus kémiai kockázatok: építőipari ágazatban, hulladékkezelésben (por, illékony szerves vegyületek, ólom, kadmium, higany, PCB), kombinált kockázatok: veszélyes anyagok és pszichoszociális kockázatok a kkv-k esetén, a karbantartás és a takarítás kiszervezése alvállalkozókhoz a kémiai kockázatok ismerete nélkül. 6 7
Európai Szociális Alap