A FOGYATÉKOSSÁGGAL ÉLŐ GYERMEKEK JOGAINAK KARAKTERES MEGJELENÉSEI A NEMZETKÖZI JOGBAN 1 Fókuszban az Egyesült Nemzetek Szervezetének egyezménye: Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény (CRPD) kitekintéssel a Gyermekjogi egyezményre (CRC) 1. Bevezetés Időben a gyermekjogi egyezmény, a CRC készült el, tizenhét évvel korábban (1989), a CRPD-t 2006-ban fogadta el a Közgyűlés. A CRC 23. cikkelye rendelkezik a fogyatékossággal élő gyermekek jogairól: 1. Az Egyezményben részes államok elismerik, hogy a szellemileg vagy testileg fogyatékos gyermeknek emberi méltóságát biztosító, önfenntartását előmozdító, a közösségi életben való tevékeny részvételt lehetővé tevő, teljes és tisztes életet kell élnie. 2. Az Egyezményben részes államok elismerik a fogyatékos gyermeknek a különleges gondozáshoz való jogát, és a rendelkezésükre álló forrásoktól függő mértékben, az előírt feltételeknek megfelelő fogyatékos gyermeknek és eltartóinak, kérelemre, a gyermek állapotához és szülei vagy gondviselői helyzetéhez alkalmazkodó segítséget biztosítanak. 3. Tekintettel a fogyatékos gyermek sajátos szükségleteire, a 2. bekezdés értelmében nyújtott segítség a gyermek szüleinek vagy gondviselőinek anyagi erőforrásait figyelembe véve, lehetőség szerint ingyenes, és úgy kell alakítani, hogy a fogyatékos gyermek valóban részesülhessen oktatásban, képzésben, egészségügyi ellátásban, gyógyító-nevelésben, munkára való felkészítésben és szabadidő-tevékenységben oly módon, hogy ezek biztosítsák személyisége lehető legteljesebb kibontakoztatását kulturális és szellemi területen egyaránt. 4. Az Egyezményben részes államok a nemzetközi együttműködés szellemében előmozdítják a fogyatékos gyermekek megelőző egészségügyi ellátásával, orvosi, pszichológiai és funkcionális kezelésével, a gyógyító-nevelés módszereivel és a szakképzési intézményekkel kapcsolatos információk cseréjét és terjesztését, valamint az adatok hozzáférhetőségének biztosításával lehetővé teszik a részes államok számára, hogy ezeken a területeken javíthassák lehetőségeiket és szakismereteiket, bővíthessék tapasztalataikat. Ebben a tekintetben különösen figyelembe veszik a fejlődő országok szükségleteit. 2 Amint az alábbiakból látható lesz miközben a CRPD készítése során folyamatosan figyelemmel voltunk arra, hogy az új egyezmény új jog ne szülessenek a nemzetközi jogok terében, a föntiekhez képest érthető módon határozottan tágabban és mélyebben fogalmazódnak meg a fogyatékossággal élő gyermekek jogai a CRPD szövegében. Ennélfogva, a nemzetközi jog működésének fényében az prognosztizálható, hogy miközben a CRC alapján is zajlik majd e relatíve szűk jogterület monitorozása a 1 Szerző: Könczei György, egyetemi tanár (ELTE GYK), a CRPD Bizottság tagja. 2 http://www.unicef.hu/gyermekjog-egyezmeny.jsp - a letöltés ideje: 2010. január 21. 12.44
jövőben, az élesebb harcok, jogelméleti és jogalkalmazási viták sokkal inkább a CRPD-hez kötődnek majd. A fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezményt, a CRPD-t tehát a Közgyűlés 2006. decemberében fogadta el, 2008. óta van hatályban. Kifejezetten a gyermekekről több cikkely is rendelkezik (ld. az alábbiakban). Bár utal a CRC-re a preambulum, más direkt kötést az egyezmény szövege maga nem generál a két nemzetközi dokumentum között. A fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény készítése során a nemzetközi jog alkotóját tehát az az előzetes szándék vezette, hogy új jogokat, új nemzetközi jogokat az eddigiek mellé ne generáljon, hanem inkább arra legyen figyelemmel, hogy a fogyatékossággal élő személyek csoportjába tartozók jogait fogalmazza újra, az ő sérülékenységüket szem előtt tartva. Emellett feltett szándék volt az is az előkészítő viták és szövegezési munkálatok (travaux préparatoire) 3 során, hogy a csoport különösen sérülékeny további alcsoportjaira is különös figyelmet fordítsunk. Ezeket az alcsoportokat a nemzetközi jog alkotója különösképpen a fogyatékosságokkal élő nőkben és a fogyatékossággal élő gyermekekben találta meg. A fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény készülte a széles nemzetközi jogi nyilvánosság általános meggyőződése szerint az összes eddig készült egyezménynél szélesebb és mélyebb nemzetközi civil, demokratikus erőt konstruált és mozdított meg. A jól megalapozott közhiedelem szerint soha, sehol, a világnak semelyik nemzetközi jogot alkotó területén nem volt még példa olyan méretű és erejű civil társadalmi részvételre, mint éppen itt. Ennek egyik igen sarkalatos megnyilvánulási formája az volt, hogy gyakorta, amikor az egyes tagállami szintű intervenciók és megközelítések úgyszólván kioltani látszották egymást, vagy patthelyzetre jutottak, a nemzetközi civil világ álláspontja, érveinek ereje húzta el a vitát egyik vagy másik irányba. Ebben az értelemben az egyezmény készülte során a civil társadalom gyakran nem csupán a mérleg nyelvének a szerepét játszotta el, hanem saját maga volt a mérleg. Az imént említett motívum másik markáns megjelenési formája itt ismét a jól megalapozott közhiedelemre, közmeggyőződésre utalunk az egyezmény készültének 3. évében (2005-ben) fordult elő először az ENSZ történetében, hogy ott gyermek szólalt fel, gyermekek szólaltak fel. Fogyatékossággal élő gyermekek voltak ők, a világ több tájáról, akik felszólalásukkal az azt, az éppen abban az időben vitatott kérdést döntötték el, hogy annak ellenére, hogy gyermekjogi egyezmény létezik már, szükség van-e az éppen akkor az alkotás folyamatában lévő új egyezményben a fogyatékossággal élő gyermekek jogaira külön teret szentelni. 2. Az ellenőrző mechanizmusok A fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény világszintű ellenőrző bizottsága 2009. január elsejével kezdte meg működését. Hatályba lépését (2008. május 3 Ld. itt: http://www.un.org/disabilities/default.asp?id=1423
3.) követően kettő esztendő leteltével érkeznek majd be hozzá az első nemzeti jelentések: 2010. májusában. Ez az egyezmény monitorozásának reporting-típusú (a tagállami nemzeti jelentéseken alapuló) útja. Az egyezmény monitorozásának másik útja a hozzá kapcsolódó jegyzőkönyv alapján működik majd. A jegyzőkönyv egyéni és csoportos panaszmechanizmust határoz meg. Jogaiban sérelmet szenvedett fogyatékos személy és/vagy fogyatékossággal élő személyek csoportja fordulhat jogorvoslatért a Bizottsághoz. A jegyzőkönyv hatályba lépésétől 2010. februárjáig az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosának Hivatalába összesen 46 darab panaszos eset érkezett. Lehettek közöttük a gyermekeket érintő esetek is, ezek azonban formai okokból, már a hivatal szintjén elutasításra kerültek, nem jutottak el a Bizottsághoz. Az egyéni panaszmechanizmus működtetésének formai és tartalmi feltételeit a Jegyzőkönyv 2. cikkelye határozza meg. Ezek közül most csak néhány példával élve a beérkezett panaszos esetek egyebek mellett azért nem voltak megfelelően előkészítettek benyújtójuk részéről, mert vagy nem az ENSZ valamelyik hivatalos nyelvén íródtak, vagy mert olyan tagállammal szemben fogalmazódtak meg,a mely nem részes a Jegyzőkönyvben, vagy mert nem tagállammal, hanem konkrét személlyel szemben íródtak, vagy, egyes esetekben, még nem merítették ki a tagállam szintjén még kimeríthető összes jogorvoslati lehetőséget. Így a jelen összefoglaló készítésének időszakában 2009. végén, 2010. elején a fogyatékossággal élő gyermekek jogainak ellenőrzése tekintetében egyelőre sem a nemzeti jelentések, sem pedig a beérkezett konkrét panaszos ügyek nem nyújtanak további fogódzókat a jelen gyerekjogi vizsgálódáshoz. 3. A gyermekek jogai a CRPD által kifeszített nemzetközi jogi térben A gyerekjogok az ENSZ fogyatékosságügyi egyezményében az alábbi formákban jelennek meg expressis verbis. 3.1 A preambulumban (a) felidézve a Gazdasági, szociális és kulturális jogokról szóló nemzetközi egyezségokmányt, a Polgári és politikai jogokról szóló nemzetközi egyezségokmányt, a Faji megkülönböztetés valamennyi formájának kiküszöböléséről szóló nemzetközi egyezményt, a Nőkkel szembeni hátrányos megkülönböztetés valamennyi formájának kiküszöböléséről szóló egyezményt, a Kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetések vagy bánásmód elleni nemzetközi egyezményt, a Gyermek jogairól szóló egyezményt, valamint a Migráns munkások és családtagjaik jogainak védelméről szóló nemzetközi egyezményt (r) elismerve, hogy a fogyatékossággal élő gyermekek számára más gyermekekkel egyenlően kell biztosítani valamennyi emberi jog és alapvető szabadság
gyakorlását, emlékeztetve továbbá a Gyermek jogairól szóló egyezmény részes államainak e célból vállalt kötelezettségeire 3.2 A 3. cikkelyben (Általános alapelvek) (a) a fogyatékossággal élő gyermekek formálódó képességeinek tisztelete, és a fogyatékossággal élő gyermekek identitásuk megőrzéséhez fűződő jogának tiszteletben tartása. 3.3 A 4. cikkelyben (Általános kötelezettségek) 2. A jelen Egyezmény végrehajtására irányuló jogalkotás és politikák kidolgozása és végrehajtása során, továbbá a fogyatékossággal élő személyeket érintő kérdésekkel kapcsolatos más döntéshozatali eljárásokban a részes államok szorosan egyeztetnek, amelybe aktívan bevonják képviseleti szervezeteiken keresztül a fogyatékossággal élő személyeket, ideértve a fogyatékossággal élő gyermekeket is. 3.4. A 7. cikkelyben (A fogyatékossággal élő gyermekek) A fogyatékossággal élő gyermekek 1. A részes államok minden szükséges intézkedést meghoznak, hogy a fogyatékossággal élő gyermekek számára más gyermekekkel azonos alapon biztosítsák valamennyi emberi jog és alapvető szabadság teljes körű gyakorlását. 2. Minden, a fogyatékossággal élő gyermekekkel kapcsolatos intézkedés során elsődlegesen a gyermek legfőbb érdekeit kell figyelembe venni. 3. A részes államok biztosítják, hogy a fogyatékossággal élő gyermekek minden őket érintő ügyben rendelkeznek a szabad véleménynyilvánítás jogával, véleményüket, más gyermekekkel azonos alapon, életkoruknak és fejlettségüknek megfelelően súlyozzák, valamint biztosítják számukra e jogok érvényesítéséhez a fogyatékosságuk és életkoruk szerint szükséges segítséget. 3.5 A 8. cikkelyben (A tudatosság növelése) 2. bek. (a) a fogyatékossággal élő személyek jogait tiszteletben tartó magatartásforma tudatosításának támogatása az oktatás minden szintjén, ideértve az egészen kiskorú gyermekeket is ; 3.6 A 16. cikkelyben (Mentesség a kizsákmányolástól, erőszaktól és visszaélésektől) 5. bek. A részes államok hatékony jogszabályokat és politikákat a nő- és gyermekközpontú jogszabályokat és politikákat is beleértve léptetnek életbe a fogyatékossággal élő személyekkel szemben elkövetett kizsákmányolás, erőszak és viszszaélés eseteinek azonosítására, vizsgálatára és adott esetben bíróság elé vitelére.
3.7 A 18. cikkelyben (A mozgásszabadság és az állampolgárság szabadsága) 2. bek. A fogyatékossággal élő gyermekeket születésüket követően azonnal nyilvántartásba veszik, és születésüktől kezdve joguk van saját névhez, állampolgárság szerzéséhez, és amennyire csak lehetséges szüleik megismeréséhez és azok gondoskodására. 3.8 A 23. cikkelyben (Az otthon és a család tiszteletben tartása) És: 1. bek. (c) a fogyatékossággal élő személyek, beleértve a gyermekeket is, termékenységének másokkal azonos alapon történő fenntartása. 2. bek.: A részes államok biztosítják a fogyatékossággal élő személyek gyámsággal, gondnoksággal, gyermekek örökbefogadásával vagy más hasonló jogintézményekkel kapcsolatos jogait és kötelezettségeit, amennyiben ezek a fogalmak léteznek a nemzeti jogban; minden esetben a gyermek érdeke az elsődleges. A részes államok megfelelő segítséget nyújtanak a fogyatékossággal élő személyek számára gyermeknevelési feladataik teljesítéséhez. 3. bek. A részes államok biztosítják a fogyatékossággal élő gyermekek számára az egyenlő jogokat a családi élet területén. E jogok érvényesítése, valamint a fogyatékossággal élő gyermekek elrejtésének, elhagyásának, elhanyagolásának és kirekesztésének megelőzése céljából a részes államok vállalják a fogyatékossággal élő gyermekek és családjuk korai, átfogó tájékoztatását, részükre szolgáltatások nyújtását és támogatásukat. 4. bek. A részes államok biztosítják, hogy a gyermek a szülők akarata ellenére nem választható el szüleitől, kivéve, ha az olyan hatáskörrel rendelkező hatóságok, mely hatóságok döntése ellen jogorvoslatnak van helye, az alkalmazandó jogszabályokkal és eljárásokkal összhangban megállapítják, hogy az elválasztás a gyermek érdekében szükséges. A gyermek vagy egyik, vagy mindkét szülője fogyatékossága alapján a gyermeket szüleitől elválasztani minden esetben tilos. 5. bek. Amennyiben a közvetlen család nem tudja ellátni a fogyatékossággal élő gyermeket, a részes államok minden erőfeszítést megtesznek annak érdekében, hogy alternatív gondozást biztosítsanak a gyermek számára a szélesebb családi körben, ennek hiányában pedig a közösségen belül családi környezetben. 3.9 A 24. cikkelyben (Az oktatás) a fogyatékossággal élő személyek oktatáshoz való jogának érvényesítése során
2. bek. (a) a fogyatékossággal élő személyeket fogyatékosságuk alapján nem zárják ki az általános oktatási rendszerből, és a fogyatékossággal élő gyermekeket fogyatékosságuk alapján nem zárják ki az ingyenes és kötelező alapfokú oktatásból, valamint a középfokú oktatásból; 3. bek. (c) biztosítják hogy a vak, siket, valamint siketvak személyek különösen a gyermekek oktatása az egyén számára legmegfelelőbb nyelven, kommunikációs módszerrel és eszközökkel, valamint a tudományos és társadalmi fejlődés legmagasabb fokának elérését segítő környezetben történjék. 3.10 A 25. cikkelyben (Egészségügy) (b) biztosítják a fogyatékossággal élő személyek számára kifejezetten fogyatékosságuk miatt szükséges egészségügyi szolgáltatásokat, beleértve a betegség korai felismerését és szükség esetén a beavatkozást, valamint a további fogyatékosságok előfordulásának minimalizálására és megelőzésére kialakított szolgáltatásokat, a gyermekek és idősek körében is ; 3.11 A 30. cikkelyben (A kulturális életben, üdülési, szabadidős és sporttevékenységekben való részvétel) 5. bek. (d) biztosítsák, hogy a fogyatékossággal élő gyermekek más gyermekekkel egyenlő hozzáféréssel bírjanak a játékokhoz, rekreációs, sport- és üdülési tevékenységekhez, beleértve az iskolarendszerben előforduló hasonló tevékenységeket ; 4. Hogyan és mikor fogunk a jelenleginél többet látni? A CRPD esetében az esetjog megfelelő ki nem dolgozottságáért az időtényező a felelős. A Bizottság ugyanis mindössze másfél esztendeje állt fel, s azóta sajnos, de érthető módon nem a konkrét anyagi joggal, hanem saját belső mechanizmusaival (munkamódszerek, ügyrend stb.) foglalkozott. Mindössze egyetlen cikkely, a jog-, és cselekvőképességgel foglalkozó, nevezetes 12. tekintetében tartott egy alkalommal nyílt napot, és összesen két cikkely ügyében hozott döntést általános értelmezés kiadásának előkészítéséről (ami a 12. cikkely esetében 2010. októberére várható). Addig, ameddig az esetjog kifejlődése, annak alkotója, a CRPD-Bizottság által nem indul meg, általános értelmezések készítése és konkrét tagállami jogesetek kritikai kezelése formájában, addig az elméleti és jelentős részben ex ante jogértelmezés nem lesz, nem lehet kellően megalapozott.
Felhasznált irodalom A Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény. Fogyatékosság és társadalom, 2009. 1. sz., Internetes CRPD-forrás: http://moodle.disabilityknowledge.org/course/view.php?id=16 Lord, Janet et. al. 2009: Emberi jogok igen! Minnesota Egyetem SINOSZ, Bp. UNICEF: 2007: Kézikönyv a gyermekjogi egyezmény alkalmazásához. Család, gyermek, ifjúság egyesület Egyesült Nemzetek Gyermekalapja 2007