A MAKÓI KISTÉRSÉG HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERVE 2004-2010. KÉSZÍTETTE TERRA STUDIO KFT. 2004. november
A MAKÓI KISTÉRSÉG HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERVE készítette a Terra Studio Kft. 1094 Budapest, Angyal u. 7/A. Tel.: 1/ 456 5090 Fax: 1/ 456 5099 Email: terra95@hu.inter.net Ügyvezető igazgató Vezető projektmenedzser Laky Ildikó Galli Károly Projektmenedzser Tervezők Fürstand Attila Aradi Renáta Földi Zsuzsanna Horváth Kinga 2004. november 2
TARTALOMJEGYZÉK 1. A TERVEZÉS ELŐZMÉNYEI, CÉLJA, TARTALMA... 5 2. A TERVEZSÉI TERÜLETEN KELETKEZŐ HULLADÉKOK TÍPUSAI, MENNYISÉGE ÉS EREDETE... 7 2.1. A HULLADÉKOK MENNYISÉGE... 7 2.2. A KOMMUNÁLIS HULLADÉKOK MENNYISÉGE ÉS ÖSSZETÉTELE... 8 2.3. KIEMELTEN KEZELENDŐ HULLADÉKÁRAMOK... 9 2.4. FELHALMOZOTT HULLADÉKOK TÍPUSA ÉS MENNYISÉGE... 11 2.5. HULLADÉKMÉRLEG... 12 3. A HULLADÉK KEZELÉSÉRE VONATKOZÓ MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEK... 15 4. A HULLADÉK KEZELÉSÉNEK GYAKORLATA... 16 4.1. SZILÁRDHULLADÉK GAZDÁLKODÁS... 16 4.2. FOLYÉKONY TELEPÜLÉSI HULLADÉK... 21 4.3. A TELEPÜLÉSI HULLADÉKOK KEZELÉSÉBEN RÉSZTVEVŐ SZERVEZETEK... 25 5. SWOT ANALÍZIS... 30 6. HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI CÉLOK... 31 6.1. A HULLADÉK VÁRHATÓ MENNYISÉGE, NÖVEKEDÉSI CÉLOK A TERVEZÉSI IDŐSZAK VÉGÉIG, 2010... 31 6.2. A HULLADÉKOK VÁRHATÓ MENNYISÉGE, MENNYISÉGI CÉLOK, 2010... 32 6.2.1. Főbb hulladéktípusok...33 6.2.2. Települési szilárd hulladékok összetevői...33 6.2.3. Kiemelt hulladékáramok...34 6.3. A HULLADÉKOK HASZNOSÍTÁSÁRA VONATKOZÓ CÉLOK... 34 6.4. A HASZNOSÍTÓ ÉS ÁRTALMATLANÍTÓ KAPACITÁSOK KIALAKÍTÁSÁNAK CÉLJAI, PRIORITÁSAI... 36 6.5. A FELHALMOZOTT-HULLADÉK TÁROLÓK, ILLEGÁLIS ÉS LEZÁRT HULLADÉKLERAKÓK FELSZÁMOLÁSA, REKULTIVÁCIÓJA... 37 7. CSELEKVÉSI PROGRAM... 38 7.1. INTÉZMÉNYFEJLESZTÉS, TERVEZÉS, LAKOSSÁGI TUDATFORMÁLÁS... 38 7.2. A BEGYŰJTÉST, HASZNOSÍTÁST ÉS ÁRTALMATLANÍTÁST ÉRINTŐ INTÉZKEDÉSEK... 39 8. A HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV ÖSSZEFOGLALÁSA TELEPÜLÉSENKÉNTI BONTÁSBAN... 41
8.1. AMBRÓZFALVA...41 8.2. APÁTFALVA...42 8.3. CSANÁDALBERTI...43 8.4. CSANÁDPALOTA...44 8.5. FERENCSZÁLLÁS...45 8.6. FÖLDEÁK...46 8.7. KIRÁLYHEGYES...47 8.8. KISZOMBOR...48 8.9. KLÁRAFALVA...50 8.10. KÖVEGY...51 8.11. MAGYARCSANÁD...52 8.12. MAKÓ...53 8.13. MAROSLELE...54 8.14. NAGYÉR...56 8.15. NAGYLAK...57 8.16. ÓFÖLDEÁK...58 8.17. PITVAROS...59 MELLÉKLETEK...61 A TELEPÜLÉSEKNEK KIKÜLDÖTT KÉRDŐÍV...61 AZ ISKOLÁKNAK KIKÜLDÖTT KÉRDŐÍV...67 VÍZTERMELÉSI ÉS ÉRTÉKESÍTÉSI ADATOK...70 SZENNYVÍZELVEZETÉSI ÉS ÉRTÉKESÍTÉSI ADATOK...70 A HULLADÉKGYŰJTÉSBEN, SZÁLLÍTÁSBAN ÉS KEZELÉSBEN KÖZREMŰKÖDŐ SZERVEKNEK KIKÜLDÖTT KÉRDŐÍV...71 FELHASZNÁLT IRODALOM...75 4
1. A TERVEZÉS ELŐZMÉNYEI, CÉLJA, TARTALMA A hulladékgazdálkodási terv jogi alapját a 2000. évi XLIII. törvény 1 teremtette meg. A törvény létrejöttéig a hulladékgazdálkodás egészét átfogó jogszabály nem létezett, a települési hulladékgazdálkodás gyakorlata a környezetvédelmi szempontokat többnyire figyelmen kívül hagyta, a keletkező hulladék mennyisége indokolatlanul magas volt, hasznosítása pedig minimális. A hulladékgazdálkodási törvény célkitűzései és a meghatározott alapelvek a negatív környezeti hatások megszüntetésére és a fenntartható fejlődést szem előtt tartva, a prevencióra helyezik a hangsúlyt. A hulladékgazdálkodási törvény írja elő az Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2 készítését, mely megalapozta a térségi hulladékgazdálkodási terveket 3. Ezek alapján az önkormányzatok jogszabályban meghatározott kötelessége illetékességi területükre hulladékgazdálkodási tervet kidolgozni; a törvény értelmében területi hulladékgazdálkodási tervet önkormányzati társulások keretében is lehet készíteni, különös tekintettel a környezetvédelem és a hulladékgazdálkodás települési határokon átnyúló feladataira, a közös fellépés előnyeire. A hulladékgazdálkodási terv célja, hogy segítségével megoldhatóak legyenek a települések legfontosabb hulladékgazdálkodási gondjai oly módon, hogy egyúttal teljesülnek a jogszabályokban és területi tervekben hulladékgazdálkodással kapcsolatba hozató, meghatározott célok. A hulladékgazdálkodási tervek hat évre készülnek és kétévente beszámolót állítanak össze a végrehajtás menetéről. A terv tartalmi követelményeit, melyhez a jelen terv is igazodik, a 126/2003. (VIII.15.) Kormányrendelet 4 tartalmazza. A települési folyékony hulladék kezelésével kapcsolatos közszolgáltatás ellátására az önkormányzati törvény 5 kötelezi az önkormányzatokat, melynek részletes szabályait a 4/1984. (II.1.) ÉVM rendelet 6 tartalmazza. Szintén az önkormányzati törvény írja elő a közterület tisztántartásával és lomtalanítással kapcsolatos feladatok ellátását, melyet részletesen az 1/1986. (II.21.) ÉVM-EüM együttes rendelet 7 szabályoz. A település közigazgatási területén keletkező állati hulladék ártalmatlanításáról a 41/1997. (V.28.) FM rendelet 8 alapján köteles az önkormányzat gondoskodni. A hulladékgazdálkodási törvény által előírt kötelessége az önkormányzatoknak a hulladékkezelési közszolgáltatás megszervezésére, mely megvalósítható önkormányzati társulás keretén belül. 1 2000. évi XLIII. törvény a hulladékgazdálkodásról. 2 110/2002. (XII.12.) OGY határozat az Országos Hulladékgazdálkodási Tervről. 3 15/2003. (XI.7.) KvVM rendelet a területi hulladékgazdálkodási tervekről. 4 126/2003. (VIII.15.) Kormányrendelet a hulladékgazdálkodási tervek részletes tartalmi követelményeiről. 5 1990. évi XX. törvény a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat és hatásköreiről. 6 4/1984. (II.1.) ÉVM rendelet a településtisztasági szolgáltatás ellátásáról és a települési folyékony hulladékok ártalmatlanításáról. 7 1/1986. (II.21.) ÉVM-EüM együttes rendelet a köztisztasággal és a települési szilárd hulladékkal összefüggő tevékenységekről. 8 41/1997. (V.28.) FM rendelet az Állategészségügyi Szabályzat kiadásáról. 5
Jelen hulladékgazdálkodási terv a Makó kistérség környezetvédelmi programjával együtt, együttes megbízás alapján készült. A törvényi előírásokban megszabott, a településeket általánosságban bemutató fejezetek jelen dokumentummal egy egységet képező a környezetvédelmi programban találhatók. Ezen túlmenően a környezetvédelmi program saját szerkezetében is tartalmazza a jelen tervben szereplő intézkedésket. 6
2. A TERVEZSÉI TERÜLETEN KELETKEZŐ HULLADÉKOK TÍPUSAI, MENNYISÉGE ÉS EREDETE 2.1. A HULLADÉKOK MENNYISÉGE Település A főbb hulladéktípusok mennyisége (t/év), 2003.* Lakosságszám Települési szilárd hulladékok 9 Települési folyékony hulladékok 10 Kommunális szennyvíziszap 10 Települési szilárd hulladékok 10 Különbség; t. szil. hulladékok, % Ambrózfalva 547 220 17 252 124 44% Apátfalva 3352 1 349 146 385 1285 5% Csanádalberti 525 211 16 312 87 59% Csanádpalota 3345 1 346 119 754 1282 5% Ferencszállás 660 266 0 186 30% Földeák 3398 1 367 127 280 731 47% Királyhegyes 711 286 21 675 273 5% Kiszombor 4353 1 751 176 516 1194 32% Klárafalva 526 212 0 79 63% Kövegy 489 197 19 339 187 5% Magyarcsanád 1601 644 62 464 614 5% Makó 25534 10 273 671 430 1 300 9788 5% Maroslele 2275 915 87 293 342 63% Nagyér 647 260 17 715 91 65% Nagylak 650 262 25 793 20 82 69% Óföldeák 507 204 23 805 20 93 54% Pitvaros 1601 644 52 877 188 71% Makói kistérség 50 721 20 406 1 585 890 1 340 20 406 19% *: Az elszállított és a szakmai becslésen alapuló mennyiségek közötti különbségek A fenti táblázatban szereplő hulladékmennyiség adatok között jelentős eltérések mutatkoznak, mely különbségek nagysága és szórása olyan mértékű, hogy egyik adatsor sem lehet a további tervezés megalapozott alapja. A szakmai becslésen alapuló adatsor (amely a régió hulladékgazdálkodási terve alapján állt elő) jellemzően magasabb értékeket mutat, különösen a kisebb települések esetében de nem minden esetben akár 50%-al haladják meg a hulladék ártalmatlanításában résztvevő szolgáltatók által megadott mennyiségeket. Miután a szelektív gyűjtés mennyiségileg sehol nem éri el a különben kívánatos 50%-t, feltételezhető, hogy a kérdéses esetekben jelentős mennyiségű hulladékot ártalmatlanítanak vagy hasznosítanak a keletkezés helyén, illetve jelentős mennyiségű hulladék kerül illegális, vagy már használaton kívüli lerakókra (ahogy ezek léte a lakossági felmérés alapján is bizonyított). 9 Lakosságszámra vetített értékek a Dél-Alföldi Régió hulladékgazdálkodási Terve alapján, illetve a folyékony hulladék és szennyvíziszap mennyisége a térségi szolgáltatók által biztosított adatok alapján. 10 A hulladék kezelésében résztvevő szolgáltatók adatai alapján. 7
A valós hulladékmennyiségre nézve nem történtek részletes felmérések; a fentiekben leírtak szerint csak ezek biztosíthatják a részletes tervezés alapjául szolgáló adatokat. Ezek alapján a hulladékgazdálkodási terv egyik legfontosabb javaslata, a keletkező hulladékok a keletkezés helyén történő felmérése, majd, az így nyert adatok alapján a terv felülvizsgálata 1 éves időtávon belül. A felmérésnek településenként és negyedéves időközönként ki kell térnie a keletkezett hulladékok mennyiségére, eredetére, valamint összetételére, egy a lakosságszámnak megfelelő statisztikai minta alapján. Ezzel párhuzamosan a keletkezett hulladékok minél előbbi megfelelő kezelése érdekében szükséges a lakossági tudat alakítására is nagy hangsúlyt fektetni, hogy így elkerülhetővé váljanak az adatokban is megnyilvánuló anomáliák. A fenti okok miatt a továbbiakban a terv a régió hulladékgazdálkodási tervével összhangban a szakmai becsléseken alapuló hulladékmennyiségek alapján határozza meg az egyes hulladékfajták mennyiségét, illetve a hulladékgazdálkodási célokat. 2.2. A KOMMUNÁLIS HULLADÉKOK MENNYISÉGE ÉS ÖSSZETÉTELE 11 A települési szilárd hulladék jellemző összetétele (t%), 2004. Hulladék típusa Mennyisége Papír 15 Műanyag 6 Szerves 40 Textil 3 Üveg 3 Veszélyes 1 Egyéb inert, szervetlen 32 11 Becsült értékek a Köztisztasági Egyesülés által, valamint a regionális hulladékgazdálkodási tervben megadott adatok alapján. 8
Település A települési szilárd hulladék egyes összetevőinek mennyisége (t/év), 2004. Papír Ebből papír csomagolóanyag Műanyag Ebből műanyag csomagolóanyag Szerves Textil Üveg Veszélyes kommunális hulladék Inert, szervetlen Ambrózfalva 33 17 13 7 88 7 7 2 70 Apátfalva 202 101 81 40 539 40 40 13 432 Csanádalberti 32 16 13 6 84 6 6 2 68 Csanádpalota 202 101 81 40 538 40 40 13 431 Ferencszállás 40 20 16 8 106 8 8 3 85 Földeák 205 103 82 41 547 41 41 14 437 Királyhegyes 43 21 17 9 114 9 9 3 92 Kiszombor 263 131 105 53 701 53 53 18 560 Klárafalva 32 16 13 6 85 6 6 2 68 Kövegy 30 15 12 6 79 6 6 2 63 Magyarcsanád 97 48 39 19 258 19 19 6 206 Makó 1 541 770 616 308 4 109 308 308 103 3 287 Maroslele 137 69 55 27 366 27 27 9 293 Nagyér 39 20 16 8 104 8 8 3 83 Nagylak 39 20 16 8 105 8 8 3 84 Óföldeák 31 15 12 6 82 6 6 2 65 Pitvaros 97 48 39 19 258 19 19 6 206 Makói kistérség 3 061 1 530 1 224 612 8 162 612 612 204 6 530 2.3. KIEMELTEN KEZELENDŐ HULLADÉKÁRAMOK A kiemelt hulladékáramok tekintetében a kommunális hulladékokhoz hasonlóan nem áll rendelkezésre adat a keletkezés helyére és a kommunális jellegű hulladékok pontos mennyiségére vonatkozóan, a hulladékok gyűjtésében és kezelésében résztvevő vállalkozások több esetben nem regisztrálják külön a vállalkozási, illetve lakossági eredetű hulladékokat, illetve ezek a kommunális hulladékkal keveredve jelennek meg. A valós és csak a helyi hulladékgazdálkodási tervek tartalmi követelményeinek megfelelő hulladék mennyiségei így ismeretlenek. A kommunális jellegű, ill. önkormányzati intézményekben keletkezett hulladékok esetében nem áll rendelkezésre adat a következő veszélyesnek minősülő kiemelt hulladékokról: PCB és PCT tartalmú hulladékok Hulladékolajok Akkumulátorok Elektronikai hulladékok Kiselejtezett gépjárművek Növényvédő szerek, oldószeres anyagok csomagolási hulladékai Gumihulladékok 9
Állati hulladékok Az állati eredetű hulladékok mennyisége a gyűjtés helye alapján (t/év), 2003. Gyűjtőhellyel rendelkező település Apátfalva Beszálító települések Összes beszállított hulladék mennyisége Apátfalva Magyarcsanád 28,9 Csanádpalota Csanádpalota 50,5 Földeák Földeák Ófölddeák 52,9 Királyhegyes Királyhegyes 14,7 Kiszombor Kiszombor 19,0 Makó Makó 88,0 Maroslele Maroslele 24,5 Pitvaros Pitvaros 23,8 Makói kistérség 302,3 Az állati hulladékok elszállítását minden esetben az ATEV Rt. hódmezővásárhelyi üzeme saját járműveivel végzi. A fenti településeken kívül az ATEV szerződéses viszonyban áll még Ambrózfalva és Csanádalberti településekkel, azonban ezekről szállítás még nem történt, a gyűjtés rendszerének kialakítása folyamatban van. Ferencszállás, Klárafalva, Kövegy, Nagyér és Nagylak településeiről nincs adat a keletkezett állati hulladék mennyiségéről és az ártalmatlanítás módjáról. Egészségügyi hulladékok Egészségügyi hulladékok jelentősebb mennyiségben a makói Dr. Diószilágyi Sámuel Kórházban és a hozzá kapcsolódó rendelőintézetben keletkezik, a háziorvosi szolgálatot ellátó magánpraxisok jellemzően egyedi módon önkormányzati felelősségvállalás nélkül ártalmatlanítják hulladékaikat. A makói kórházban keletkező összes veszélyes egészségügyi hulladék (2003): Betegellátási hulladék: 20836kg Éles eszközök hulladékai: 7819kg Filmek, előhívő folyadékok, fixír, hívó: 1350kg 10
2.4. FELHALMOZOTT HULLADÉKOK TÍPUSA ÉS MENNYISÉGE Illegális hulladéklerakók és elhagyott szennyezések a térségben 12 Település Illegális lerakó helye Nem megfelelően rekultivált felhagyott hulladéklerakó / elhagyott szennyezés 13 Hrsz. Ambrózfalva Apátfalva Nincs Régi hulladéklerakó 1997-ben felhagyott. Jelenleg földtakarás van rajta. Agyagos altalaj. Maros part Felhagyott agyagbánya 1013/16,57 43. számú főút mente Volt MGTSZ gépműhely környéke Külterületi utak mentén Fűtőolaj tartály az iskolánál Megszüntetett szilárdhulladék lerakó (külterületen) Gázolaj tartály a TÜZÉP telepen Magántulajdonú erdők Csanádalberti Nincs Felhagyott hulladéklerakó 011 Csanádpalota Kertek között, több helyen Külterületi utak mentén Ferencszállás Nincs Nincs Földeák Nincs Királyhegyes Külterületi utak mentén Nincs Kiszombor Klárafalva Kövegy Magyarcsanád Makó Maroslele A településtől keletre a Feneketlen tónál A településtől délre az országhatár felé Nincs Nincs Nem megfelelően rekultivált hulladéklerakó (Mezőhegyesi út; felülvizsgálat alatt. Agyagos altalaj, körülkerítve) Folyékony települési hulladék lerakó, agyagos altalaj Téglagyári bányagödör (magántulajdon) Nem megfelelően rekultivált hulladéklerakó (földtakarásos, agyagbánya gödörben) Sertéshústermelő Kft. nyaras szikkasztó Nem megfelelően rekultivált hulladéklerakó, szilárd és folyékony hulladékok (Óbebai út, a falutól 2 km) Korábbi olajbányászati tevékenységből hátramaradt, ideiglenes védelemmel ellátott fúrási és olajiszap tároló Nem megfelelően rekultivált hulladéklerakó (Zsombós) Nem megfelelően rekultivált hulladéklerakó (téglagyári gödör) 188 094/7 018/2 035/9 05416/19-21 0117/4 Maros ártere sok helyen (Önk. Átvállalja n.a. Nem megfelelően rekultivált hulladéklerakó a lakosság terheit) Vasút környéke Régi focipálya Kubik gödör Királyhegyesi út mentén az Ipari Parkkal n.a. Felhagyott bánya (Ószegedi út) szemben 14 Marosparti strandlejáró 14 Gerizdesi bányagödör n.a. Rákos út városhatár mögötti fás 0141/6 Makó régi hulladéklerakó terület 14 Ardicsban lévő bakagödör 112 Földeáki út mindkét oldala 112 Honvéd városrész Kivezető utak mentén Vasúti átjáró Nincs Nem megfelelően rekultivált hulladéklerakó (Ó- Szegedi út) 040/1 023/9 044/3 12 Az önkormányzatok és tanulók körében végzett kérdőíves felmérés alapján. Lásd mellékletek. 13 Az elhagyott hulladékok mennyiségére vonatkozóan nem áll rendelkezésre adat. 14 Forrás: Városüzemeltetési Csoport. 11
Nagyér Nincs Nincs A 43. számú főútvonal mellett Volt hulladéklerakó tulajdonjoga tisztázatlan 09/103 Nagylak Maros part Óföldeák Pitvaros Nincs nincs A régi agyagbánya területén felhagyott hulladéklerakó, melyen törmelékborítás van. Külső dűlő nem megfelelően rekultivált hulladéklerakó Külterület 015/11;015/12;015/13-as hrsz) n.a. 015/13 2.5. HULLADÉKMÉRLEG 2003-tól a kistérség minden településén a hatályos jogszabályoknak megfelelően és helyi rendelettel szabályozott módon folyik a szilárd kommunális hulladék gyűjtése és begyűjtése. Bár szelektív gyűjtés több településen is folyik (lásd később) a szelektív begyűjtés és az egyes hulladéktípusok hasznosítása nem indult meg a településeken, amelynek elsődleges oka a hasznosítási lánc elégtelenségében, lakossági hozzáállásban, a térségi szinten egyenlőre alacsony szelektív gyűjtési hajlandóságban, valamint a szelektíven gyűjtött hulladék minőségében és kis mennyiségében keresendő. A gazdaságos hasznosítás feltételei híján a szilárd kommunális hulladékok a gyűjtés helyén, otthon történő, általában égetéses ártalmatlanítás módszere mellett szinte teljes mennyiségében lerakásra kerülnek. A gyűjtés helyén ártalmatlanított hulladék elsősorban a papír, zöld-kerti hulladékokat és a műanyagokat érinti, mennyisége helyi becslések szerint az összes ilyen típusú hulladékok 30-60%-a körül van. A térség begyűjtött szilárd kommunális hulladékát a makói és a hódmezővásárhelyi hulladéklerakókon ártalmatlanítják (lásd később), azonban szinte minden településen jellemző probléma az illegális hulladéklerakók lakossági használata. Ez a legtöbb esetben az előírásoknak nem megfelelő, már lezárt, rekultiválatlan hulladéklerakókon, illetve bekötőutak mellett történik. Az így lerakott hulladék meglehetősen sokféle, a legtöbb esetben a szokásos háztartási hulladékok mellett zöld hulladékok, és veszélyes hulladéknak minősülő hulladékok kerülnek illegálisan lerakásra. Az illegális lerakók mindegyikének helye, illetve az ott elhelyezett hulladékok mennyisége felmérés híján ismeretlen; az önkormányzatok rendszeres erőfeszítéseket tesznek ezek felszámolására. A térség legjelentősebb hulladékgazdálkodási problémája a folyékony kommunális hulladékok terén jelentkezik. A térség csatornázottsága igen alacsony mértékű (lásd később) a folyékony kommunális hulladékok legnagyobb része egyedi szikkasztókba kerül. Az így elszikkadt szennyvíz becsült aránya a teljes folyékony kommunális hulladéknak minősülő mennyiség 80-90%-a körül mozog. A veszélyes hulladékok tekintetében a térségi termelő vállalkozások és a makói kórház a környezetvédelmi és vízügyi felügyelőség által engedélyezett és ellenőrzött formában végzik tevékenységüket; nagyobb hulladék-kibocsátók csak Makón működnek. A térségben a veszélyes hulladék átmeneti tárolására a makói lerakón nyílik lehetőség, innen az 12
üzemeltető szállítja újrahasznosításra és/vagy ártalmatlanításra a veszélyes hulladékokat a térség határain túlra. Az állati hulladék kezelésére a nagyobb településeken az előírásoknak csak részben megfelelő gyűjtőhelyek működnek, a hulladék végső felhasználásra a hódmezővásárhelyi ATEV fehérje-feldolgozóba kerül, de a településeken régebben működő dögkutak és környékük az illegális hulladék-lerakás helyszenei. Az állati hulladékok illegális elhelyezéséről, a még működő vagy lezárt gyűjtőtelepek állapotáról részletes felmérések nem történtek. A makói gyepmesteri telep 2004. évben folyamatos önkormányzati ellenőrzés mellett működik. A településeken keletkező veszélyes hulladéknak minősülő egyéb hulladékok az összes településen rendszeresített lomtalanítási akciók során kerülnek lerakásra a makói és hódmezővásárhelyi lerakókon. Mindezek mellett az illegális lerakókra több esetben kerülnek elektronikai hulladékok, háztartási berendezések hulladékai, autóroncsok, törmelék, stb. A térségben egyetlen helyen, Földeákon működik az újrahasznosítható hulladékok gyűjtésére és előkezelésére szakosodott vállalkozás (MÉH), amely kisebb kapacitással, csak a szűkebb térség vonzáskörzetében jelentős. A településekre ki- és beszállított kommunális hulladékok mennyisége és fajtája (2003) Település Beszállított kommunális hulladékok 2003. (tonna) Szállítás helye (honnan?) Kiszállított hulladék mennyisége 2003. (tonna) Szállítás helye (hova?) Ambrózfalva 123,9 Hódmezővásárhely Apátfalva 1284,94 Makó Csanádalberti 86,65 Hódmezővásárhely Csanádpalota 1282,26 Makó Ferencszállás 186,45 Hódmezővásárhely Földeák 730,78 Hódmezővásárhely Királyhegyes 272,55 Makó Kiszombor 1 193,61 Hódmezővásárhely Klárafalva 79,14 Hódmezővásárhely Kövegy 187,45 Makó Magyarcsanád 613,72 Makó Makó 3722,79 Apátfalva Csanádpalota Királyhegyes Kövegy 9788,08 Makó Magyarcsanád Nagylak Maroslele 341,60 Hódmezővásárhely Nagyér 90,82 Hódmezővásárhely Nagylak 81,87 Hódmezővásárhely/Makó Óföldeák 92,74 Hódmezővásárhely Pitvaros 187,90 Hódmezővásárhely A Hódmezővásárhelyre beszállított kommunális hulladék összes mennyisége: 3195,5 tonna (2003). 13
A térség egyetlen hulladéklerakóján, Makón az összes beszállított mintegy 13510 tonna hulladékból a szelektíven gyűjtött, válogatott beszállított hulladék mennyisége: Szerves hulladék: 5t Üveg: 14t Műanyag: 6t Fémek (utószelektálás során): 5t Összesen: 30t Ezek alapján a hulladékhasznosítási arány: 0,22% A földeáki és makói hulladékgyűjtő és -előkezelő telepen (MÉH) szelektíven gyűjtött hulladékok elsősorban termelési eredetűek, lakossági forrásokból elenyésző mennyiségű hulladék kerül a telepekre. A fenti adatokon felül hulladék beszállítása a térségben nem történik. A keletkezett és számon tartott hulladékok közül a következő típusú hulladékok teljes mennyiségükben (lásd 2.3. pont) a térségen kívülre kerülnek. Állati hulladékok: 302,3t (2003) az ártalmatlanítás helye, az ártalmatlanításban közreműködő szervezet: Hódmezővásárhely, ATEV Rt., szállítás gyakorisága: igény szerint havi3-8 alkalommal Egészségügyi hulladékok: Betegellátási hulladék: 20836kg az ártalmatlanítás helye, az ártalmatlanításban közreműködő szervezet: Szeged, SZOTE Szolgáltató Kht., szállítás gyakorisága: heti egy alkalommal Éles eszközök hulladékai: 7819kg az ártalmatlanítás helye, az ártalmatlanításban közreműködő szervezet: Szeged, SZOTE Szolgáltató Kht. (Szeged, Tisza Lajos krt. 107.) szállítás gyakorisága: heti egy alkalommal Filmek, előhívő folyadékok, fixír, hívó: 1350kg az ártalmatlanítás helye, az ártalmatlanításban közreműködő szervezet: Budapest, Ezüstvisszanyerő Kft., Septex Kft. (Budapest Komáromi út 2.) szállítás gyakorisága: igény szerint Szennyvíziszap: A keletkezett 1340t/év szennyvíziszap hasznosítására vagy elhelyezésére jelenleg a makói lerakó nem alkalmas, a komposztáló próbaüzem alatt van, kapacitása további fejlesztésre szorul a megfelelő mennyiségek és keverési arányok elérése érdekében. A keletkezett szennyvíziszap teljes mértékben a hódmezővásárhelyi lerakóra kerül. A fentiekben nem tárgyalt hulladéktípusok esetében nem áll rendelkezésre adat, keletkezésük nem számottevő, illetve a térségben ártalmatlanításukra és hasznosításukra 14
nem működik megfelelő létesítmény, a begyűjtés, hasznosítás és ártalmatlanítás a regionális rendszerekhez kapcsolódva (pl. lomtalanítás), illetve a kommunális hulladékkal keverve történik. 3. A HULLADÉK KEZELÉSÉRE VONATKOZÓ MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEK A térségben jelenleg egy, a hatályos jogszabályoknak megfelelő, engedéllyel rendelkező hulladéklerakó működik, melynek fejlesztése folyamatos. A térségben még működő hulladékgyűjtő szigetek elhelyezése is megfelel a hatályos előírásoknak. Az állati eredetű hulladékok gyűjtésére, begyűjtésére és átmeneti tárolására kialakított létesítmények részben felülvizsgálat alatt vannak (Makó), részben pedig nem felelnek meg a hatályos jogszabályokban előírtaknak. A folyékony települési hulladékok begyűjtése, hasznosítása és ártalmatlanítása gyakorlatilag teljesen megoldatlan, az ártalmatlanítás túlnyomórészt ellenőrizetlen formában, egyedi megoldásokkal, környezetszennyező módon történik. Szelektív gyűjtés több településen is bevezetésre került, a bevont lakosság köre azonban egyelőre igen szűk, azonban az önkormányzatok folyamatos fejlesztéseket hajtanak végre ezen a téren a megfelelő szolgáltatókkal együttműködve. Az újonnan kialakított gyűjtőszigetek, hulladékudvarok felszereltségükben megfelelnek a műszaki irányelvekben meghatározott követelményeknek. A szelektíven gyűjtött hulladékok kezelésére a jelenlegi kapacitások megfelelnek, azonban a jövőben a nemzeti célokkal összhangban várható a kapacitások elégtelensége, különösen a komposztálható zöld hulladékok esetében. A térségben a hatályos jogszabályokban meghatározottaktól eltérő speciális területi helyi vagy egyedi intézkedések megtétele nem indokolt. 15
4. A HULLADÉK KEZELÉSÉNEK GYAKORLATA 4.1. SZILÁRDHULLADÉK GAZDÁLKODÁS A Makói kistérségben az ország egészéhez hasonlóan a közelmúltig minden település saját hulladéklerakót üzemeltetett. A jelenlegi jogszabályi előírásoknak a nemrégiben kialakított makói lerakó kivételével a már lezárt lerakók egyike sem felel meg, hivatalosan nem üzemelnek de a legtöbb esetben engedély nélküli az egyéni lakossági beszállítások rendszeresek. Ma a térségben keletkező hulladék ártalmatlanítását a jogszabályi előírásoknak megfelelő, korszerű hulladéklerakó telepen végzik. A térség egyetlen lerakója a Makói Regionális Hulladéklerakó Telep állami finanszírozásból és PHARE támogatásból épült 1999-ben. Működtetője a Becker-Pannónia Környezetvédelmi Szolgáltató és Hulladékfeldolgozó Kft., amely Makó városában és környékén végzi a hulladékszállítást, szelektív gyűjtést, valamint a folyékony hulladék szállítását 3 db zárt kukásautóval, 1 konténeres gépjárművel és 1 önrakodós járművel. Lehetőséget kínálnak gyűjtőedényzet bérlésére is (110-120 l-es, 1-1,1 és 4 m 3 -es). A lerakó területe 4 ha, melyen két kazetta került kialakításra. Jelenleg az első 2 ha területű kazettában történik a hulladék deponálása, melynek befogadó képessége 270 000 m 3, előreláthatólag kapacitása 15 évre elegendő. A csurgalékvíz tárolására egy 500 m 3 kapacitású rendszer is kiépült. A beszállított hulladék jelentős része kommunális eredetű, építési törmelék és föld. IPPC engedélyezés folyamatban van. A makói hulladéklerakó főbb műszaki jellemzői: A lerakás módja: szigetelt medencés dombépítéses hulladéklerakás Szigetelés (rétegrend): 2m természetes agyag 30cm konszolidált réteg, 2mm HDPE fólia, 25cm kavicsfeltöltés A telepen meglévő járművek: 28t kompaktor Csurgalékvíz kezelő technológia: 3kW (tároló), ill. 7,5kW (depótér) szivattyú, tárolómedence, Tisza II. öntözőrendszer Kiegészítő létesítmények: kocsi-, edényzet- és konténermosó, olaj- és detergensfogó, 40t hídmérleg Komposztáló üzem: aprító-keverő berendezés, rosta GORE komposztáló prozmarendszer Szelektív gyűjtéshez kapcsolódó berendezések: papír- és műanyaghulladék bálázó 16
Beszállított hulladék mennyisége (kg) a Makói Regionális Hulladéklerakóra (1999-2002 lerakóra beszállított összes hulladék) 3 000 000 2 500 000 2 000 000 1 500 000 1 000 000 500 000 0 január február március április május június július augusztus szeptember október november december 2002 2001 2000 1999 A térség hulladékgazdálkodásában jelentős szerepet játszik még az A.S.A. Hódmezővásárhely Köztisztasági Kft. hulladéklerakó telepe 1995-ben épült, minden tekintetben megfelel a hatályos jogszabályoknak és az EU normáknak. Egységes környezethasználati engedélyezése folyamatban van, a környezetvédelmi felülvizsgálat már megtörtént, a telep az engedélyt a közeljövőben megkapja. Jelenleg a depónia I. és II. üteme készült el, melynek kapacitása 256 000 m 3. Ez további 15,5 ha-ral, 3,5 millió m 3 -rel bővíthető. Jelenlegi kapacitása 2006-ig, bővítéssel további 50 évig elegendő. A lerakó osztrák normák alapján épült, szigetelt aljzatú; zárt rendszerű csurgalékvíz gyűjtő drénrendszerrel és depóniagáz kinyerő és hasznosító rendszerrel rendelkezik. A termelt energiát a telep szociális épületeinek fűtésében és melegvízzel történő ellátásában hasznosítják. A depóniagáz hasznosítására alapuló további fejlesztési elképzelés egy gázmotor létesítése. A felszín alatti vizek minőségének ellenőrzésére 5 db figyelőkút épült ki. Engedéllyel 2006. évig rendelkezik. A lerakó vonzáskörzetéhez tartozó 27 településsel a vonzáskörzete kb. 50 km, az ellátott lakosságszám 125 000 fő. A beszállított hulladék mérése elektromos hídmérlegen történik. 2004. május 31-ig a beszállított hulladék összes mennyisége 415 985 tonna volt, évi átlag 65 000 t hulladék deponálására kerül sor. A deponálás a hulladék tömörítését követően dombépítéses módszerrel, álcázó töltések védelme mellett, rendszeres takarással történik. A hulladék szállítását és begyűjtését az egész országra érvényes engedély alapján végzi a Kft. A szállítás por- és bűzmentes módon, korszerű, öntömörítős, zártrendszerű hulladékgyűjtő és szállító célgépeken, konténerekben és billenthető tehergépjárművekben történik. A Kft. 2 db STEYR, 3 db MERCEDES, 1 db M.U.T. Variopress, 1 db MULTICAR 17
öntömörítős hulladékbegyűjtő járművel, továbbá 3 db MERCEDES absetzkipperrel és 1 db STEYR abrollkipperrel rendelkezik. A településekről a hulladékot kéthetente szállítják el, DIN szabványos 120 literes hulladékgyűjtő edényzetből. Ömlesztett hulladékot gyűjtenek. A telepre beszállított szerves hulladék mennyisége kb. évi 2 700 t. Utószelektálás a telepen nem történik. Település Makói kistérség települési szilárd hulladékgazdálkodásának összesített jellemzői 15 Hulladék-szállítást végző szervezet Szelektív hulladékgyűjtés léte (igen/nem) Dögkút léte (igen/nem) Beszállított hulladék mennyisége 2003. évben (tonna) Hulladék lerakásra kijelölt telephely Ambrózfalva Csongrád Megyei Településtisztasági Kft. igen nem 123,9 Hódmezővásárhely Apátfalva Becker-Pannónia Környezetvédelmi Szolgáltató és nem igen 1284,94 Makó Hulladékfeldolgozó Kft. Csanádalberti Csongrád Megyei Településtisztasági Kft. igen nem 86,65 Hódmezővásárhely Csanádpalota Becker-Pannónia Környezetvédelmi Szolgáltató és nem igen 1282,26 Makó Hulladékfeldolgozó Kft. Ferencszállás Csongrád Megyei Településtisztasági Kft. igen nem 186,45 Hódmezővásárhely Földeák A.S.A. Hódmezővásárhely Köztisztasági Kft. nem igen 730,78 Hódmezővásárhely Királyhegyes Laczi és Fiai Kft. nem n.a. 272,55 Makó Kiszombor Csongrád Megyei Településtisztasági Kft. igen Igen 1 193,61 Hódmezővásárhely Klárafalva Csongrád Megyei Településtisztasági Kft. igen Nem 79,14 Hódmezővásárhely Kövegy Becker-Pannónia Környezetvédelmi Szolgáltató és nem Nem 187,45 Makó Hulladékfeldolgozó Kft. Magyarcsanád Laczi és Fiai Kft. nem Igen 613,72 Makó Becker-Pannónia Makó Környezetvédelmi Szolgáltató és igen Igen 9788,08 Makó Hulladékfeldolgozó Kft. Maroslele Csongrád Megyei Településtisztasági Kft. igen Igen 341,60 Hódmezővásárhely Nagyér A.S.A. Hódmezővásárhely Köztisztasági Kft. nem Nem 90,82 Hódmezővásárhely Nagylak Csongrád Megyei Településtisztasági Kft. igen Nem 81,87 Hódmezővásárhely/Makó Óföldeák Csongrád Megyei Településtisztasági Kft. nem Nem 92,74 Hódmezővásárhely Pitvaros Csongrád Megyei Településtisztasági Kft. igen Igen 187,90 Hódmezővásárhely Hulladékudvar egyik településen sincs, a szelektív hulladékgyűjtés azonban a térségben az országos mértéknél jobban elterjedt: Makó városában például 18 ponton vannak kihelyezve szelektívgyűjtő konténerek és további 6 terület kialakításának egyeztetése folyamatban van. 15 Forrás: Települési önkormányzatok és hulladékgyűjtésben, szállításban és kezelésben közreműködő szervezetek körében végzett kérdőíves felmérés. Az önkormányzatoknak kiküldött kérdőív és a hulladékgyűjtésben, szállításban és kezelésben közreműködő szerveknek kiküldött kérdőív, melléklet. 18
A rendszeres hulladékbegyűjtés mellett legalább évente egyszer minden településen az önkormányzatok és az érintett szolgáltatók lomtalanítási akciót szerveznek. Hulladékfeldolgozásra szakosodott vállalkozás csupán Földeákon és Makón van (Dél- Magyarországi MÉH, elsősorban termelési hulladékok hasznosításában vesz részt). Az állati hullák elhelyezésére szolgáló dögkút 8 településen üzemel. A Makón működő gyepmesteri telep funkciója részben a település belterületén kóborló ebek befogása, részben az állati hullák ártalmatlanítása. Az önkormányzat kötelező állategészségügyi feladatainak ellátásáról a Makói Kommunális és Közbeszerzési Kht. vállalkozói szerződés keretében gondoskodik. Az állati hulladékok elszállítását és kezelését önkormányzati szerződés keretében a Hódmezővásárhelyen üzemelő ATEV Fehérjefeldolgozó Rt. végzi. A gyepmesteri telep jogszabályban előírt követelményeknek való megfelelését Makó Város Önkormányzata 2004. év folyamán felülvizsgálta, a szerződés értelmében a szolgáltatóval közösen teremti meg a működtetés létesítményi, eszköz és személyi feltételrendszerét. Az állati hullák elhelyezésére szolgáló létesítmények legtöbbje felülvizsgálatra szorul. Jellemzően a átmeneti tárolási és gyűjtési technológia egyedi kiszállítást, illetve az elszállításnál gyepmesteri felügyeletet, majd fertőtlenítést foglal magába. Több esetben a körülkerítés hiányzik, és miután a kisebb települések nem tudnak állandó felügyeletet biztosítani a lerakás ad hoc módon, többször szabálytalanul folyik. A gyűjtőhelyekre jellemzően a lakosság szállít, de külön szerződések keretében vállalkozások is használják a telepeket. A beszállított mennyiségek mintegy 90-95%-át a lakosság állati hulladékai teszik ki. Makó gyepmesteri telepre beszállított állati tetemek mennyisége 16 Év Mennyiség (kg) 2000. 87 715 2001. 79 461 2002. 88 005 2003.06.30. 44 620 A térségben működő állati hulladék gyűjtőtelepek jellemzői: Apátfalva o Hrsz.: 0107/33 o Gyűjtés módja: lakossági beszállítás után konténeres gyűjtés, szállítás gyepmesteri felügyelettel o Ellenőrzés: állat-egészségőr felügyeli a működését o Keletkezett hulladék: 2003. évben 581 980 kg o Magyarcsanáddal közösen használják 16 Forrás: Makói Kommunális és Közbeszerzési Kht. 19
Csanádpalota: o Hrsz.: 095/5 o Gyűjtés módja: lakossági beszállítás után konténeres gyűjtés, szállítás gyepmesteri felügyelettel o önkormányzat üzemelteti o ATEV szállítja el, átlag 7 havonta o 2003-ban 50471 kg tetem keletkezett o csak Csanádpalota használja Földeák: A dögkút lezárásra került, ott konténeres gyűjtés történik o Hrsz.: 0118/5 o Gyűjtés módja: lakossági beszállítás után konténeres gyűjtés, szállítás gyepmesteri felügyelettel o 2003. évben keletkezett és elszállított tetem mennyisége: 52 864 kg o Földeák és Óföldeák települések használják Királyhegyes: o Hrsz.: 0211/8 o Gyűjtés módja: lakossági beszállítás után konténeres gyűjtés, szállítás felügyelettel o 2003. évben keletkezett és elszállított tetem mennyisége: 14695 kg Kiszombor: o Hrsz.: 05431 (Kiszombori Zombortej Kft. tulajdonában, az üzemeltető az önkormányzat) o Gyűjtés módja: lakossági beszállítás után konténeres gyűjtés, szállítás gyepmesteri felügyelettel o az állati hulladékgyűjtő hely áthelyezése kötelező a nemzetközi határátkelőhelyhez vezető út miatt: a kijelölt új terület a régi szilárdhulladék lerakó területén o 2003-ban keletkezett tetem mennyisége: 19 074 kg Makó: o Hrsz.: 10315/2, Makó Járandó 9. o Gyűjtés módja: lakossági beszállítás után konténeres gyűjtés nyitvatartási időben gyepmesteri felügyelettel o 1998.02.10-től üzemel. o Területe: 7172 m 2 o Tulajdonos: Makói Kommunális és Közbeszerzési Kht. o 2003-ban keletkezett tetem mennyisége: 88005 kg o Állati hulladékok gyűjtésére szolgáló eszközállomány: T25 traktor kapcsolt szállítóeszközzel nagy nyomású tisztítógép (sterimob) 3 konténer permetezőgép (fertőtlenítésre) 20