Önkormányzati főépítész szakmérnöki képzés

TÁJÉKOZTATÓ AZ Ö N K O R M Á N Y Z A T I F Ő É P Í T É S Z S Z A K M É R N Ö K I (SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK) KÖVETELMÉNYEIRŐL 2008. október hó

2 TARTALOMJEGYZÉK AZ ÖNKORMÁNYZATI FŐÉPÍTÉSZ SZAKMÉRNÖKI KÉPZÉS I. ADATLAP II. A SZAK INDÍTÁSÁNAK INDOKOLÁSA II.1. AZ ÚJ SZAK LÉTREHOZÁSÁNAK INDOKOLÁSA II.2. A SZAKINDÍTÁS INDOKOLÁSA III. A SZAK KÉPESÍTÉSI KÖVETELMÉNYEI III.1. SZAK LÉTESÍTÉSE III.1.1. A KÉPZÉSI CÉL III.1.2. AZ OKLEVÉLBEN SZEREPLŐ SZAKIRÁNYÚ SZAKKÉPESÍTÉS MEGNEVEZÉSE III.1.3. A KÉPZÉSBEN RÉSZTVEVŐK KÖRE III.1.4. A KÉPZÉSI IDŐ III.1.5. A KÉPZÉS FŐBB TANULMÁNYTERÜLETEI III.1.6. AZ ISMERETEK ELLENŐRZÉSÉNEK RENDSZERE III.1.6.1. A ZÁRÓVIZSGA (SZIGORLAT) III.1.6.2. A SZAKDOLGOZAT III.1.7. A JELENTKEZÉS FELTÉTELEI IV. A SZAK MINTATANTERVE, A TANTÁRGYPROGRAMOK LEÍRÁSA IV.1. A SZAK ÁLTALÁNOS TEMATIKÁJA IV.2. A SZAK TANTERVÉT ÖSSZEFOGLALÓ VIZSGATERV IV.3. A SZAK TANTERVÉT ÖSSZEFOGLALÓ KREDIT- ÉS ÓRATERV IV.4. A SZAK VÁZLATOS ÓRARENDJE IV.5. TANTÁRGYI PROGRAMOK IV.5.1. ÁLTALÁNOS FŐÉPÍTÉSZI ISMERETEK IV.5.1.1. TELEPÜLÉSTÖRTÉNET IV.5.1.2. MAGYAR TELEPÜLÉSEK IV.5.1.3. TERÜLETFEJLESZTÉS ÉS RENDEZÉS IV.5.1.4. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS ÉS RENDEZÉS IV.5.1.5. ÉPÍTÉSZETI ELMÉLET ÉS GYAKORLAT IV.5.1.6. URBANISZTIKA IV.5.2. SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS IV.5.2.1. HATÁSOK IV.5.2.2. REAKCIÓK IV.5.2.3. KOMMUNIKÁCIÓ IV.5.3. KÖRNYEZETKULTÚRA IV.5.3.1. INTEGRÁLT ÉRTÉKVÉDELEM IV.5.3.2. TÁJÉPÍTÉSZET IV.5.3.3. KÖZTERÜLETEK ÉPÍTÉSZETE IV.5.4. ÖNKORMÁNYZATI ISMERETEK IV.5.4.1. KÖZIGAZGATÁSI ISMERETEK IV.5.4.2. TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ÉS ÉPÍTÉSI JOG IV 5.4.3. KÖZGAZDASÁGI ISMERETEK IV.5.5. GYAKORLATI FŐÉPÍTÉSZI ISMERETEK IV.5.6 KOMMUNIKÁCIÓS GYAKORLATOK IV.5.6.1. VIZUÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ IV.5.6.2. VERBÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ IV.5.6.3. INFORMATIKA IV.5.7 TELEPÜLÉSELMÉLETI ISMERETEK IV.5.7.1. ÉPÍTÉSZET ÉS URBANISZTIKA IV.5.7.2. VÁROSÉPÍTÉSZETI ELEMZÉS ÉS KRITIKA IV.5.7.3. KÖZÉRDEK ÉS MAGÁNÉRDEK V. A KÉPZÉS SZEMÉLYI FELTÉTELEI V.1. A TANTÁRGYAK SZEMÉLYI MEGFELELTETÉSE V.2. A KÉPZÉSBEN RÉSZTVEVŐ OKTATÓK MEGADÁSA FOGLALKOZTATÁSI TÍPUSONKÉNT ÉS TUDOMÁ- NYOS MINŐSÍTETTSÉG SZERINT V.3. ÖSSZEVONT IRODALOMJEGYZÉK

3 I. ADATLAP AZ ÖNKORMÁNYZATI FŐÉPÍTÉSZ SZAKMÉRNÖKI KÉPZÉS 1. A KÉPZŐ INTÉZMÉNY NEVE ÉS AZ OKTATÁS HELYSZÍNE: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészmérnöki Kar Urbanisztika Tanszék (1111 Budapest, Műegyetem rkp.3.) 2. A SZAK MEGNEVEZÉSE: Önkormányzati főépítész szakmérnök 3. A KÉPZÉS SZINTJE: Posztgraduális 4. A SZAK TERVEZETT OKTATÁSI FORMÁJA: Levelező tagozatos 5. A KÉPZÉS IDŐTARTAMA: Félévek száma + szakdolgozat Kontakt órák száma: 480 óra 6. AZ OKLEVÉLBEN SZEREPLŐ SZAKKÉPZETTSÉG: Önkormányzati főépítész szakmérnök 7. A FELVÉTELHEZ SZÜKSÉGES ELŐKÉPZETTSÉG: Építészmérnöki, vagy településmérnöki oklevél 8. A FELVÉTELHEZ ELŐÍRT TOVÁBBI FELTÉTELEK: Portfólió Felvételi beszélgetésen való részvétel 9. A KÖVETKEZŐ ÉVFOLYAM KEZDÉSII IDŐPONTJA: 2009. február 10. A TERVEZETT HALLGATÓI LÉTSZÁM: 30 fő kétévente

4 II. A SZAK INDÍTÁSÁNAK INDOKOLÁSA II.1. AZ ÚJ SZAK LÉTREHOZÁSÁNAK INDOKOLÁSA Az épített- és természetes környezet felelős alakítása, illetve védelme Magyarországon minden építész alkotmányban rögzített kötelessége. Az önkormányzati főépítészre, aki egy egész település, sőt adott esetben még ennél is nagyobb területnek a felelőse, ez fokozottan érvényes. Az ország kevés településén működik a közérdekeket érvényesíteni akaró és tudó, erős önkormányzat és azt képviselő polgármester. Azok közül is kevés alkalmaz érdemben főépítészt, aki a helyi önkormányzatnak az építési törvényben meghatározott, az épített környezettel kapcsolatos feladatainak ellátását szaktudásával segíti elő, az önkormányzat, a polgármester szakértője lehet. Magyarországon 3100 feletti a települések száma. A számon tartott főépítészeké 300 alatti, ez kevesebb, mint 10%. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a felkészültségük, alkalmasságuk, elhivatottságuk tekintetében pedig rendkívül nagy a szórás. Településeink arculatának többségét napjainkban - hatékonyan működő főépítész hiányában - nem a közérdeket szolgáló egységes építészeti-városépítészeti koncepció, hanem az ingatlanpiacba befektetett tőke minél hatékonyabb megtérülésére törekvő, egyéni érdekek határozzák meg. Korunk túlzottan átpolitizált világában nagyon nehéz a hiteles szakmaiság képviselete az önkormányzatoknál. Egyre nagyobb szükség van a szakmájukért minden körülmények között felelősséget vállaló, jó szakemberekre. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy a legmagasabb szintű szakmai végzettség és jogosultság garancia arra, hogy valakiből jó főépítész is lesz. A főépítészi hivatásra való alkalmasságnak a szakmai felkészültségen kívül számos egyéb, emberi tényezője is van, mint például a közügyek iránti érzékenység, a kommunikációs képesség, az érdekérvényesítő képesség, a tárgyalóképesség. Az indítandó főépítész képzésnek nagy súlyt kell fektetnie ezen képességek fejlesztésére is. Az indítandó főépítész szakmérnöki képzés hármas feladata: - a praktizáló főépítészek képességének fejlesztése, alkalmasságának javítása; - a főépítészi állásra pályázó személyek felkészítése; - az érdeklődés felkeltése a főépítészi hívatás iránt. Amennyiben a tervezett főépítész képzés meg tud felelni ennek a hármas elvárásnak, várhatóan nagy lesz iránta a kereslet. Azok az önkormányzatok, ahol a település jövőjének alakításában számítanak a főépítész aktív közreműködésére, nagy valószínűséggel támogatni fogják a szakemberük továbbképzését anyagilag, és tanulmányi szabadsággal egyaránt. Az érdeklődés a jövőben még tovább fokozódhatna, ha megfelelő törvényi háttérrel a főépítészi állások egy idő után csak főépítész szakmérnöki végzettséggel lennének betölthetők. A főépítész jogszerű működésének feltételei az 1998. január elsejétől érvénybe lépett új építési törvény, és a megjelent rendeletek által már biztosítottak az alábbiak szerint: Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) mindjárt a 2. -ában definiálja a főépítészt: Önkormányzati (megyei ill. települési) főépítész a helyi önkormányzat egyes területfejlesztési és területrendezési, valamint e törvényben meghatározott építésügyi feladataival kapcsolatos döntéseit előkészítő, felsőfokú szakirányú végzettséggel rendelkező személy. (Étv.2. 16.pont)

5 A települési (megyei jogú városi, fővárosi, fővárosi kerületi, városi, nagyközségi, községi), a megyei, a társult (kistérségi) önkormányzati főépítészek az önkormányzatok munkájában vesznek részt, feladataikat az Étv. és az önkormányzati főépítészi tevékenység ellátásának részletes szakmai szabályairól és feltételeiről szóló 9/1998. (IV. 3.) KTM rendelet (Önkfőéprend.) szabályozza: A helyi önkormányzat építésügyi feladataival kapcsolatos döntéseit - az építésügyi hatósági tevékenység körébe tartozók kivételével jogszabályban meghatározott szakmai feltételekkel rendelkező önkormányzati (megyei, illetve települési) főépítész (a továbbiakban: főépítész) készíti elő. (Étv.6. (6)bekezdés) Az önkormányzati főépítészekről szóló rendelet 1. -ában pedig ez olvasható: Az épített környezet elemeinek alakításával, védelmével, továbbá a terület- és településrendezéssel, a terület- és településfejlesztéssel kapcsolatos egyes feladatait a helyi önkormányzat a települési-, illetve a megyei főépítész (továbbiakban együttesen: önkormányzati főépítész) közreműködésével látja el. (Önkfőéprend. 1. (1) bekezdés) A szabályozott jogi keretek ellenére a polgármesteri hivatalok szervezete - és ezzel a főépítész szerepének a megítélése - nem egységes, a helyi szabályzatok szerint változó. A főépítész - ha egyáltalán alkalmazzák- sokféleképpen kapcsolódhat a hivatali szervezetbe, de a legfontosabb feladata a szakmai szempontok érvényesítése, ezért a képzésnek erre a feladatra kell a főépítészt elsősorban felkészítenie. A fent vázolt jogi háttér alapján elmondható, hogy az érvényben lévő jogszabályok által a forma a főépítészi munkakör már biztosított, a főépítész szakmérnöki szakon tervezett képzésnek ezt a formát kell tudással, tartalommal megtölteni azért, hogy a főépítészek a természetes- és épített környezetünk alakításának valóban meghatározó pozitív szereplőivé válhassanak. II.2. A SZAKINDÍTÁS INDOKOLÁSA Az előző pontban olvasható indokok ismeretében elmondható, hogy az egyetemi szintű főépítész képzésre az igény országos szinten rendkívül nagy. Ugyanakkor a képzésre alkalmas oktatási intézmények száma korlátozott. A jelenlegi oktatási struktúrában a felsőfokú főépítész képzés a leghatékonyabban posztgraduális szinten, szakmérnöki képzés keretei között valósítható meg. A felsőfokú építészképzéssel foglalkozó oktatási intézményeink között pillanatnyilag még egyik sem nyújt - még részben sem - speciális főépítész képzést, a tervezetthez hasonló önkormányzati főépítészi posztgraduális képzés Magyarországon intézményes formában nem létezik. A főépítész képzésnek a megfelelő szakmai felkészültség biztosítása érdekében feltétlenül a felsőfokú építészképzésre és a felsőfokú településmérnök képzésre kell épülnie, és a terület-, és a településtervezést is oktató egyetemen kell megvalósulnia. Jelenleg az országban öt helyen és intézményben folyik egyetemi szintű építészképzés és három helyen településmérnök képzés. Mivel a tárgyi és személyi feltételek a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészmérnöki Karán adottak az Önkormányzati Főépítész Szakmérnöki szak létrehozására az Urbanisztika Tanszék kezdeményezi annak beindítását. A 4+1 félévre tervezett szak lenne hivatott a főépítész szakma legmagasabb szintű utánpótlásának biztosítására, illetve a speciális önkormányzati főépítész szakdiploma kiadására, aminek birtokában az elhelyezkedés esélyei jelentősen javulhatnak. Az Önkormányzati Főépítész Szakmérnöki szak független tanulmányi és pénzügyi intézmény. Vezetője - az Építészmérnöki Kar dékánjának felügyelete mellett - a BME Építészmérnöki Kar Urbanisztika Tanszékének vezetője. Költségvetési terveit, pénzügyi elszámolását a Tanszéken gazdasági ve-

6 zető irányítja. Az oktatási idő minden második héten 16 órás elfoglaltságot jelentene. Ez egy félévben hozzávetőlegesen 120 tanulmányi órát tesz ki. III. A SZAK KÉPESÍTÉSI KÖVETELMÉNYEI III.1. SZAK LÉTESÍTÉSE III.1.1. A KÉPZÉSI CÉL A cél olyan szakemberek képzése, akik magas színvonalú önkormányzati főépítészi munka végzésére, széles körűen alkalmasak. A széles körű alkalmasság egyrészt igaz horizontális értelemben, azaz a területfejlesztés, a területrendezés, a településfejlesztés, a településrendezés, az épített- és természeti környezet alakítása, valamint azok védelme, mint alapfeladatok elvégzésére való alkalmasságon túl vonatkozik a személyiségfejlesztésre, és a kommunikáció szakterületeire. Másrészt igaz vertikális értelemben is, azaz az országos-, a regionális-, a megyei-, a kistérségi- és a települési szintekre egyaránt érvényes. A széleskörűség jelenti továbbá a főépítészi munkához kapcsolódó szakágak munkáinak átlátását, lényegi megértését, azok integrálását, valamint a folyamatok irányításának képességét, és a társszakmák generálását. A széleskörűség egyben jelenti az egyes folyamatok átlátását és kézbentartását az előkészítéstől (vizsgálatok, programalkotás, koncipiálás, alternatívaképzés, stb.), a megvalósításon keresztül (problémaelemzés, formálás, kiértékelés, stb.), a végleges formába öntésig. Végül a magas szakmai (és emberi) színvonalú főépítészi munka pedig csak jól képzett, és a szükséges képességekkel rendelkező főépítészektől várható el. III.1.2. AZ OKLEVÉLBEN SZEREPLŐ SZAKIRÁNYÚ SZAKKÉPESÍTÉS MEGNEVEZÉSE Önkormányzati főépítész szakmérnök III.1.3. A KÉPZÉSBEN RÉSZTVEVŐK KÖRE A képzésben részt vehetnek mindazok, akik egyetemi szintű építészmérnöki-, építőművész oklevéllel, vagy építészmérnöki-, településmérnöki MSc végzettséggel rendelkeznek. III.1.4. A KÉPZÉSI IDŐ A képzés négy szemeszter időtartamú, félévenként 120 kontakt órával, a negyedik félév elvégzése után letöltendő, féléven át tartó, jellemzően kéthetente kétnapos elfoglaltságot jelentő szakmai gyakorlattal, folyamatos konzultációk igénybevételével elkészítendő szakdolgozattal és a tanulmányokat befejező záróvizsgával. (Az e mellékletben alkalmazott idő és teljesítményegységek definíciói megegyeznek a Műszaki felsőoktatás alapképzési szakjainak képesítési követelményeiről megjelent 77/2002 (IV.13.) Korm. rendeletben alkalmazottakkal.) II.1.A KÉPZÉS FŐBB TANULMÁNYTERÜLETEI 1. Általános főépítészi ismeretek 42 % (Településtörténet, területfejlesztés, területrendezés, településfejlesztés, településrendezés, építészeti elmélet és gyakorlat, urbanisztika) 2. Személyiségfejlesztés 30 % (A hatások, a reakciók, a kommunikáció) 3. Környezetkultúra 6 % (Integrált értékvédelem, tájépítészet, közterületek építészete)

7 4. Önkormányzati ismeretek 12% (Közigazgatási ismeretek, településrendezési és építési jog, közgazdasági ismeretek) 5. Gyakorlati főépítész ismeretek Kőtelező egy hónapos gyakorlat a képzési hely által akkreditált önk. főépítész irodán III.1.6. AZ ISMERETEK ELLENŐRZÉSÉNEK RENDSZERE Az ismeretek ellenőrzési rendszere a tantervben előírt, részben egymásra épülő, részben egymástól független félévközi jegyek megszerzéséből, a vizsgaköteles tárgyak vizsgáinak letételéből, az egy hónapos szakmai gyakorlatból, a szakdolgozat elkészítéséből, valamint a tanulmányokat záró záróvizsga letételéből tevődik össze. III.1.6.1. A ZÁRÓVIZSGÁRA BOCSÁTÁS FELTÉTELEI A záróvizsgára bocsátás általános feltétele a tantervben előírt követelmények teljesítése, azaz félévenként legalább 30 kredit megszerzése, valamint a szakmai gyakorlat teljesítése. A négy félév során az előírt kreditérték teljesítése megfelel 8 vizsgajegy és (min.) 24 félévközi jegy megszerzésének. A záróvizsgára bocsátás feltétele továbbá a szakdolgozat elkészítése. III.1.6.2. A SZAKDOLGOZAT A szakdolgozat elkészítését megelőzi egy - a képzési hely által - kiválasztott önkormányzati főépítészi irodán, vagy közigazgatással foglalkozó hivatalban, vagy valamely önkormányzathoz kötődő, városfejlesztési tevékenységű irodán, esetleg (egyedi esetekben) ingatlanfejlesztéssel foglalkozó cégnél féléven át 8x2 nap munkaidőben letöltendő szakmai gyakorlat, amit szóbeli beszámolási kötelezettség követ. A szóbeli beszámoló elfogadása a szakmai gyakorlatért járó 30 kredit megszerzésének a feltétele. A szakdolgozat témáját a tanszék a hallgatóval közösen határozza meg, a hallgató érdeklődési körének és a szakmai gyakorlat tapasztalatainak figyelembevételével. A szakdolgozat opponensek bevonásával értékelésre kerül, majd a megvédése Záróvizsga Bizottság előtt történik. III.1.6.3. A ZÁRÓVIZSGA A Záróvizsga Bizottság az oktatói kar tagjaiból és a szakma legelismertebb képviselőiből tevődik öszsze. A záróvizsgán a három fő tantárgycsoportból (általános főépítészi ismeretek, környezet-kultúra és önkormányzati ismeretek) feltett kérdéseket kell a vizsgázónak szóban megválaszolni, továbbá a szakdolgozatát megvédeni. A Záróvizsga Bizottság egyszerre, de külön-külön jeggyel értékeli a vizsgák teljesítettségét, a záróvizsgát és a szakdolgozatot. Az oklevél minősítése a záróvizsga jegyének, a szakdolgozat jegyének és a négy félév alatt teljesített vizsgák eredményének számtani átlaga. III.1.7. A JELENTKEZÉS FELTÉTETELEI: A képzés korlátozott létszámára való tekintettel az érdeklődők portfoliójukkal jelentkezhetnek, majd felvételi beszélgetésen vesznek részt. A portfolióra vonatkozólag tartalmi előírás nincsen, az bármely (rajzi vagy szöveges) információt tartalmazhat, melyet a jelentkező az eddigi szakmai tevékenysége és hitvallása szempontjából meghatározónak, mértékadónak tart. A felvételnél a szakmai rátermettségen kívül a főépítész hivatás iránti elkötelezettség a legfontosabb szempont. A legközelebbi kurzus jelentkezési határideje: 2008. december 31. Felvételi beszélgetések: 2009. január 12-16. között A felvettek kiértesítése: 2009. január 19.-ig

8 IV. A SZAK MINTATANTERVE, A TANTÁRGYPROGRAMOK LEÍRÁSA IV.1. A SZAK ÁLTALÁNOS TEMATIKÁJA Az indítandó Önkormányzati Főépítész Szakmérnöki szak tematikája a főépítészi hivatás összetett feladatainak a hallgatókban való tudatosítását, és erre a feladatra való megfelelő szakmai és emberi felkészítését tűzte ki céljául. A tantárgyak megválasztásánál a kiegyensúlyozottságra törekedtünk: az elméleti és gyakorlati-, a kötelező és a kötelezően választható-, valamint a szakmai- és a képességfejlesztő tantárgyak között. Továbbá a tantárgycsoportok egymásra épülését, egymáshoz viszonyított arányainak megválasztását is az egyensúly keresése jellemzi. A kötelező tantárgyak keretei között egyrészt az általános- és gyakorlati főépítészi ismereteket, másrészt a személyiségfejlesztés, a környezetkultúra, és az önkormányzati ismeretek tantárgycsoportokat oktatjuk, a kötelezően választható tantárgyak a településelméleti- és a kommunikációs gyakorlati tantárgycsoportokból áll. A főépítész képzés tantárgystruktúrája a következő pont táblázatában tekinthető át részletesen. IV.2. A SZAK TANTERVÉT ÖSSZEFOGLALÓ VIZSGA TERV köt. választható tárgyak Tantárgy 1. félév 2. félév 3. félév 4. félév ált. Településtörténet F F főép. Magyar települések F F ism. Területfejlesztés és rendezés V Településfejlesztés és rendezés V Építészet V V Urbanisztika V V szem. Hatások (Személyiségpszichológia) F F fejl. Reakciók (Szociálpszichológia) F F Kommunikáció F F F F körny. kult. Integrált értékvédelem F F Tájépítészet F F Közterületek építészete F F önk. Közigazgatási ismeretek V ism. Településrendezési és építési jog V Közgazdasági ismeretek V V gyk Szakmai gyakorlat kom. Vizuális kommunikáció F F gyak. Verbális kommunikáció F F Építészeti informatika F tel. elm. Építészet és urbanisztika F F F F Városépítészeti elemzés és kritika F F Közérdek és magánérdek F szig. Szigorlat SZ szd Szakdolgozat ZV Jelölések: vizsga V félévközi jegy F szigorlat SZ záróvizsga ZV

9 IV.3. A SZAK TANTERVÉT ÖSSZEFOGLALÓ KREDIT- ÉS ÓRATERV Az Önkormányzati Főépítész Szakmérnöki szak négy szemeszterében összesen 120, félévenként 30 kreditértékű tárgy teljesítendő. (A negyedik félév után teljesítendő szakdolgozat kreditértéke szintén 30.) A félévenként szükséges 30 kreditből 25-öt a kötelező tárgyak teljesítésével, minimum 5 kreditet a kötelezően választható tárgyak teljesítésével kell abszolválni. A kötelezően választható tárgyak összes kreditérték kínálata félévenként 9, mely a minimális kreditérték 180%-a, azaz tényleges választást tesz lehetővé. A szak tantárgyi felépítésének kreditértékeit és az ezekhez tartozó kontaktóra számokat a következő táblázatok foglalják össze: kötelező tárgyak ált. főép. ism. szem. fejl. körny. kult. önk. ism. gyk Tantárgy Kreditérték / kontakt órák száma 1. félév 2. félév 3. félév 4. félév tantárgy összesen Településtörténet 3 / 12 3 / 12 6/ 24 Magyar települések 2 / 8 2 / 8 4 / 16 Területfejlesztés és rendezés 8 / 32 8 / 32 Településfejlesztés és rendezés 8 / 32 8 / 32 Építészet 4/16 4/16 8 / 32 Urbanisztika 4/16 4/16 8 / 32 Hatások 4 / 16 4 / 16 8/ 32 Reakciók 3 / 12 3 / 12 6 / 24 Kommunikáció 4 / 16 4 / 16 4 / 16 4 / 16 16 / 64 Integrált értékvédelem 4 / 16 4 / 16 8 / 32 Tájépítészet 2 / 8 2 / 8 4 / 16 Közterületek építészete 2 / 8 2 / 8 4 / 16 Közigazgatási ismeretek 4 / 16 4 / 16 Településrendezési és építési jog 4 / 16 4 / 16 Közgazdasági ismeretek 2 / 8 2 / 8 4 / 16 Szakmai gyakorlat Kötelező tárgyak összesen: 25 / 100 25 / 100 25 / 100 25 / 100 100 / 400 Kötelező tárgyak kreditértéke 25 25 25 25 köt. választható tárgyak kgy tel. elm Vizuális kommunikáció 3 / 12 3 / 12 6 / 24 Verbális kommunikáció 3 / 12 3 / 12 6 / 24 Építészeti informatika 2 / 8 2 / 8 Építészet és urbanisztika 4 / 16 4 / 16 4 / 16 4 / 16 16 / 64 Városépítészeti elemzés és kritika 2 / 8 2 / 8 4 / 16 Közérdek és magánérdek 2 / 8 2 / 8 Választható tárgyak összesen: 9 / 36 9 / 36 9 / 36 9 / 36 36/ 144 Választható tárgyak kreditértéke min. 5 5 5 5 Kötelező és választható tárgyak össz. 34 / 136 34 / 136 34 / 136 34 / 136 136 / 544 Kreditérték minimum összesen: 30 30 30 30 120 szd Szakdolgozat 30

10 IV.4. A SZAK ÓRARENDJE A 1.szemeszter (2009. tavaszi félév) előzetes órarendje: 8.15 9.45 1.hét 2.hét 3.hét 4.hét 5.hét 6.hét 7.hét 8.hét 2009. feb.12-13 csüt. pént. csüt. pént. csüt. pént. csüt. pént. csüt. pént. csüt. pént. csüt. pént. csüt. pént. Beirat kozás - - - - - - - 10.00 11.30 éu TR éu TR éu TR TR éu TR éu TR éu TR TR 11.45 13.15 TT HA TÉ TÉ TT HA KO KI TT HA TÉ TÉ TT HA 13.15 14.15 ebédszünet ebédszünet ebédszünet ebédszünet ebédszünet ebédszünet ebédszünet ebédszünet 14.15 15.45 KI vi KI vi KI vi éu KI vi KI vi KI vi éu KO KI 16.00 17.30 HA in TT in HA in KO - HA in TT in HA in KO - Jelmagyarázat: A vázlatos órarendben a kötelező tantárgyak nagybetűsek, a választható tantárgyakat kisbetűsek 1 egység = 2 kontaktóra, azaz 90 perc kötelező tárgyak köt. választható t. Tantárgyak Röv. Tantárgycsoportok Településtörténet TT Általános főépítészi ismeretek Magyar települések Területfejlesztés és rendezés Településfejlesztés és rendezés Építészet ÉP Urbanisztika UR Hatások HA Személyiségfejlesztés Reakciók RE Kommunikáció KO Integrált értékvédelem IÉ Környezetkultúra Tájépítészet TÉ Közterületek építészete KÉ Közigazgatási ismeretek KI Önkormányzati ismeretek Településrendezési és építési jog TJ Közgazdasági ismeretek KG Szakmai gyakorlat GY Gyakorlati főépítészi ismeretek Vizuális kommunikáció vi Kommunikációs gyakorlatok Verbális kommunikáció ve Építészeti informatika in Építészet és urbanisztika éu Településelméleti ismeretek MT TR TL Városépítészeti elemzés és kritika vk Közérdek és magánérdek ké Szakdolgozat SZD Szakdolgozat

11 IV.5. TANTÁRGYI PROGRAMOK KÖTELEZŐ TANTÁRGYAK IV.5.1. Általános főépítészi ismeretek IV.5.1.1. Településtörténet IV.5.1.2. Magyar települések IV.5.1.3. Területfejlesztés és rendezés IV.5.1.4. Településfejlesztés és rendezés IV.5.1.5. Építészet IV.5.1.6. Urbanisztika IV.5.2. Személyiségfejlesztés IV.5.2.1. Hatások (Személyiség pszichológia) IV.5.2.2. Reakciók (Szociálpszichológia) IV.5.2.3. Kommunikáció IV.5.3. Környezetkultúra IV.5.3.1. Integrált értékvédelem IV.5.3.2. Tájépítészet IV.5.3.3. Közterületek építészete IV.5.4. Önkormányzati ismeretek IV.5.4.1. Közigazgatási ismeretek IV.5.4.2. Településrendezési és építési jog IV 5.4.3. Közgazdasági ismeretek IV.5.5. Gyakorlati főépítészi ismeretek szakmai gyakorlat KÖTELEZŐEN VÁLASZTHATÓ TANTÁRGYAK IV.5.6 Kommunikációs gyakorlatok IV.5.6.1. Vizuális kommunikáció IV.5.6.2. Verbális kommunikáció IV.5.6.3. Építészeti informatika IV.5.7. Településelméleti ismeretek IV.5.7.1. Építészet és urbanisztika IV.5.7.2. Városépítészeti elemzés és kritika IV.5.7.3. Közérdek és magánérdek

12 RÉSZLETES TANTÁRGYI PROGRAMOK Az összevont ajánlott irodalmat ld. V.3. pont alatt! KÖTELEZŐ TANTÁRGYAK IV.5.1. Általános főépítészi ismeretek IV.5.1.1. Településtörténet tantárgycsoport: általános főépítészi ismeretek a tárgy időrendi helye: 1.2. szemeszter a tantárgy fajtája: előadás kontakt órák száma: 12 kreditérték: 3 A tárgy célja, hogy átfogó képet adjon Európa és a világ települései építésének történetéről annak érdekében, hogy a hallgatók a magyar települések történeti folyamatait, sajátosságait tág kitekintéssel tudják értékelni. A tárgy az ókori kelet településeitől indulva az antik görög és római városok legfontosabb jellemzőinek ismertetése után nagyobb részletességgel az európai középkor, újkor, a 19. század városépítését tárgyalja, majd kiemelten foglalkozik a 20. századi városépítés előzményeivel, ellentmondásos folyamataival és eredményeivel. A tárgy minden korszakban a növekedés és tervezés kettősségére összpontosít úgy, hogy kimerítően tárgyalja a településfejlődésre ható legfontosabb gazdasági, társadalmi és technológiai folyamatokat is. Ennek megfelelően a tárgyban egyaránt megjelenik a történeti szociológiai, kultúrtörténeti, történeti földrajzi és a gazdaságtörténeti megközelítés, kiegészülve a mindenkori hatalmi konstellációk, a védelmi funkció keltette igények és megoldások bemutatásával. A kötelező tárgy lezárásaként a hallgatók egy kiválasztott település egy építéstörténeti korszakáról rövid, térképekkel, fotókkal kísért esszét írnak. A településtörténet tantárgy félévvégi gyakorlati jeggyel zárul, a jegy értékét a féléves anyagot öszszefoglaló írásos esszére adott osztályzat értéke adja. IV.5.1.2. Magyar települések tantárgycsoport: általános főépítészi ismeretek a tárgy időrendi helye: 3. 4. szemeszter a tantárgy fajtája: előadás kontakt órák száma: 8 kreditérték: 2 A tantárgy célja, hogy megismertesse a hallgatókkal a magyar településállomány kialakulását, fejlődését, elsősorban azért, hogy önkormányzati főépítészként alkotó módon, a településük megújításánál, fejlesztésénél a meglévő adottságok értékei és problémái iránti kellő érzékenységgel végezzék feladatukat. A tantárgy a Településtörténet c. tárgyhoz kapcsolódik, annak előzetes teljesítése kötelező. A magyar településállomány kialakulásának és fejlődésének bemutatása az egymástól határozottan elváló korszakok tárgyalásával történik. A tárgy az egyes korszakoknál vázolja a történelmi, gazdasági és társadalmi hátteret, a településeket létrehozó és fejlesztő tényezőket, így a nemzetiségek, a vallások és a társadalmi rétegeződés településformáló szerepét is. Bemutatja a konkrét környezetteremtő tevékenységet és a jellegzetesen magyar városképi és alaprajzi sajátosságokat. Tájékozódási támpontokat is ad a magyar települések mélyebb megismeréséhez, a kutatásokhoz használható irodalomról, valamint a levéltári és térképanyagokról. A tárgy zárásaként a hallgatók egy ma-

13 gyar város kiválasztott korszakban történt átalakulási folyamatait, tervezését elemzik tömör tanulmányban, a változásokat illusztráló térképekkel kísérve. A magyar települések tantárgy félévvégi gyakorlati jeggyel zárul, a jegy értékét a féléves anyagot összefoglaló írásos esszére adott osztályzat értéke adja. IV.5.1.3. Területfejlesztés és rendezés tantárgycsoport: általános főépítészi ismeretek a tárgy időrendi helye: 1. szemeszter a tantárgy fajtája: előadás kontakt órák száma: 32 kreditérték: 8 A tárgy célja annak tudatosítása, hogy az önkormányzati főépítészi feladatok magas szintű teljesítéséhez elengedhetetlen a nagyobb hazai és európai térségek fejlődési, átalakulási folyamatainak, valamint a területfejlesztés és rendezés céljainak és eszközeinek az ismerete. A tárgy ennek megfelelően tárgyalja a hazai területi fejlődés és fejlesztés történetének máig ható eredményeit, a jelenlegi európai és hazai fejlődési tendenciákat. Ismerteti az Európai Unió régióinak fejlődési folyamatait, az EU területfejlesztési politikáját, támogatási rendszerét, különös tekintettel azokra, amelyekre Magyarország régióiban és településeiben építeni lehet. Bemutatja a területfejlesztési, vidékfejlesztési hatású pályázati lehetőségek jelenlegi és várható rendszereit. Részletesen tárgyalja a vonatkozó európai és hazai irányelveket, jogszabályokat, kiemelten az országos területfejlesztési és területrendezési törvényt, bemutatja a működő, átalakuló intézményrendszert. Ismerteti az országos és a kiemelt térségekre (Balaton, budapesti agglomeráció) elkészült hatályos és a készülő területfejlesztési és rendezési terveket, különös tekintettel azon vonatkozásaikra, amelyeknek jelentősebb települési kihatásaik vannak, és amelyekkel kapcsolatosan a főépítészek jelentősebb szerepet játszhatnak. A tantárgy rövid kitekintést ad a területfejlesztéshez és területrendezéshez kapcsolódó infrastrukturális ellátás szakágaira és azok tervezésére. A tárgyban az ismeretek átadása zömmel előadások keretében történik, szemináriumi jellegű foglalkozás két témában, egy elmaradottabb kistérség fejlődési lehetőségeivel, illetve a területfejlesztési célú támogatásokra irányuló pályázatokkal kapcsolatosan tervezett. A területfejlesztés és rendezés tantárgy félév végi vizsgával zárul. IV.5.1.4. Településfejlesztés és rendezés tantárgycsoport: általános főépítészi ismeretek a tárgy időrendi helye: 2. szemeszter a tantárgy fajtája: előadás kontakt órák száma: 32 kreditérték: 8 A tárgy célja, hogy az önkormányzati főépítészek átlássák a települések tervezésének, építésének teljes összefüggésrendszerét, aminek ismeretében a fő feladatukat -a településrendezési tervezés önkormányzati menedzselését- a településfejlesztés céljainak megfelelően tudják végezni. A tárgy előadásai először elméleti szinten adnak rendszerezést a településtervezés fő funkcióiról, a koncepció-, stratégiaadásról, a települési fejlesztő aktivitásról és a szabályozásról, majd bemutatják ezek hazai helyzetét, összefüggéseit. Felhívják a figyelmet arra, hogy a szabályozási funkció gyakorlása, a

14 szabályozási terv és a helyi építési szabályzat önmagában nem elegendő a települések tervszerű fejlődéséhez. Bemutatják az előadások a települések fenntartható alakításának általános értékkategóriáit: a kompaktság, a tagoltság, a többközpontúság, a társadalmi és térbeli kiegyensúlyozottság elveit. Értelmezik a településfejlesztés különböző (szakterületi) megközelítéseit, bemutatják azokat az önkormányzati eszközöket, intézményi, vállalkozási formákat, amelyekkel a magán kezdeményezésű fejlesztések a közérdek érvényesülése irányában befolyásolhatók. Ismertetésre kerül a hazai településrendezési eszközrendszer, annak tartalmi és eljárásbeli elemeivel. A tárgy ez utóbbi része szoros kapcsolatban van az építési jogrendszert ismertető tárggyal, jogi vonatkozásainak részletes kifejtése ott történik meg. A tantárgy rövid kitekintést ad a településfejlesztéshez és településrendezéshez kapcsolódó infrastrukturális ellátás szakágaira és azok tervezésére. A tárgy elsősorban elméleti előadásokat tartalmaz, de szemináriumi foglalkozások keretében a hallgatók elkészült településfejlesztési koncepciókat, településszerkezeti terveket is elemeznek. A településfejlesztés és rendezés tantárgy félév végi vizsgával zárul. IV.5.1.5. Építészet tantárgycsoport: általános főépítészi ismeretek a tárgy időrendi helye: 3. szemeszter a tantárgy fajtája: előadás kontakt órák száma: 32 kreditérték: 8 A tárgy célja, hogy erősítse az önkormányzati főépítészi hivatásra készülőket abban, hogy a magas építészeti minőség irányában tudják befolyásolni településük, települési térségük építészeti- és környezeti arculatának alakulását. A tárgy e célját általános esztétikai, építészet- és kultúrfilozófiai előadásokkal teljesíti, majd kritikusan, de értékeik kiemelésével elemzi az elmúlt évtizedek építészeti-, környezet- és tájépítészi gyakorlatát, bemutatja a kortárs építészeti tendenciákat, a legkiemelkedőbb színvonalú hazai és nemzetközi alkotásokat. Egyúttal fogódzót kíván adni az önkormányzati főépítészek számára ahhoz, hogy biztos értékítélettel tudjanak eligazodni az építészeti (stílus-) pluralizmus változó világában. Ez utóbbi feladatot a tárgy konkrét épület, köztér, tájépítészeti alkotás elemzésével teljesíti úgy, hogy történeti és mai példák is szerepelnek a kiválasztottak között. Eszközöket mutat be ahhoz, hogy az önkormányzati főépítészek miként játszhatnak hatékony szerepet a magas építészeti- és környezeti minőség alakításában, miként terjeszthetik, kommunikálhatják helyben a tényleges értékeket. A tárgyban az előadások és a gyakorlatok, szemináriumok nagyjából fele-fele arányban szerepelnek, a hallgatók mindegyikének el kell készítenie egy kiválasztott alkotás elemzését, amit a szemináriumokon a hallgatóság közösen kiértékel. Az építészet félévvégi vizsgával zárul. IV.5.1.6. Urbanisztika tantárgycsoport: általános főépítészi ismeretek a tárgy időrendi helye: 4. szemeszter a tantárgy fajtája: előadás kontakt órák száma: 32 kreditérték: 8 A tárgy célja a hazai városok és falvak általános és egyedi karakter-jellemzőinek bemutatása annak érdekében, hogy az önkormányzati főépítészek ezek értékeinek tudatában tevékenykedjenek. A tárgy első előadásai a magyar városok és falvak építéstörténetét mutatják be, elemzik azok társadalmi-gazdasági-kulturális átalakulását és értékelik mai helyzetüket is. A következő előadások a tör-

15 téneti folyamatok térbeli vetületét, a települések karakterét tárgyalják, kiemelve (a történeti) Magyarország városainak általános karakter jellemzőit, különösképp azokat, amelyek sajátosan e térségre jellemzőek. E témákat módszertani kurzus követi, amely során a hallgatók megismerhetik a karaktervizsgálatok lehetséges formáit, sőt ilyeneket el is végeznek. E vizsgálatokban a kiválasztott település, településrész építéstörténetének folyamatából kiindulva kell bemutatni és értelmezni a kialakult alaprajzokat, a köztéri rendszereket, a telekállapotot, a beépítés jellemzőit, környezeti adottságait, állapotát. A vizsgálatok hangsúlyozottan építészet, városrendezés és tájépítészet összefüggéseiben készülnek. A tárgy mintegy fele-fele részben tartalmaz előadásokat illetve gyakorlatokat, szemináriumokat. Fontos része a hallgatók önálló elemző munkája. Az urbanisztika tantárgy félév végi vizsgával zárul. IV.5.2. Személyiségfejlesztés IV.5.2.1. Hatások (Személyiség pszichológia) tantárgycsoport: személyiségfejlesztés a tárgy időrendi helye: 1. 2. szemeszter a tantárgy fajtája: előadás, gyakorlat kontakt órák száma: 16 kreditérték: 4 A tárgy célja, hogy erősítse a hallgatókban az építész és a közigazgatász szerep mellett a nem kiszámítható emberi tényező szerep fontosságát. A tárgy keretében a hallgatók megismerkednek az egyén pszichológiai fejlődésével; a képességek, az attitűdök és a személyiség fejlődésével és azzal, hogy az élet különböző szakaszaiban milyen problémákkal kell szembesülniük. Ezzel a háttérrel érthető meg, miképpen szerzik meg az emberek a külvilág információit, ezek hogyan épülnek be tudatunkba. Az így megtanult környezet emlékezetünkbe vésődik, melynek előhívása (emlékezés, gondolkodás) a problémamegoldást segíti. A hallgatók képességet szereznek a motívumok és az érzelmek megkülönböztetésére. Az érzelmek ugyanúgy aktiválhatják és irányíthatják a viselkedést, mint az alapvető motívumok. A főépítészeknek munkájuk során tudatosítaniuk kell milyen hatások érik őket. A hallgatók e tárgy során sok helyzetgyakorlat és éles szituáció keretében sajátítják el a tananyagot. A hatások tantárgy félévvégi gyakorlati jeggyel zárul, amelynek alapjául a gyakorlati órákon való részvétel aktivitása és a gyakorlatok osztályzatai szolgálnak. IV.5.2.2. Reakció (Szociálpszichológia) tantárgycsoport: speciális főépítészi ismeretek a tárgy időrendi helye: 3. 4. szemeszter a tantárgy fajtája: előadás, gyakorlat kontakt órák száma: 12 kreditérték: 3 A tárgy célja, hogy a hallgatók az őket érő hatásokra tudatosan reagáljanak, a viselkedést energizáló és irányító erők (motiváció és az érzelem) hatásmechanizmusá-val tisztában legyenek. A reakciók nem lesznek egyformák, hiszen az emberek között személyiségükben (személyiség) és képességeikben (egyéniség) eltérések vannak. Nem kerülhető meg e tárgy során azon zavarok megismerése, melyekkel nap mint nap szembesülünk: a stressz és a különféle érzelmi problémák. A hallgatók már a következő tantárgyat felvezető módon foglalkoznak azzal, hogyan gondolkodunk, érzünk és cse-

16 lekszünk társas helyzetekben; hogy a társas helyzetek hogyan befolyásolják gondolatainkat, érzéseinket és cselekedeteinket; hogyan értelmezzük s észleljük mások viselkedését; hogyan alakulnak hiedelmeink és attitűdjeink, valamint hogy hogyan befolyásolhatók egy csoport tagjai. A hallgatók e tárgy során sok helyzetgyakorlat és éles szituáció keretében sajátítják el a tananyagot. A reakció tantárgy félévvégi gyakorlati jeggyel zárul, amelynek alapjául a gyakorlati órákon való részvétel aktivitása és a gyakorlatok osztályzatai szolgálnak. IV.5.2.3. Kommunikáció tantárgycsoport: személyiségfejlesztés a tárgy időrendi helye: 1. 2. 3. 4. szemeszter a tantárgy fajtája: előadás, gyakorlat kontakt órák száma: 16 kreditérték: 4 A képzés célja, hogy a hallgató elsajátítsa azokat a kommunikációs, lélektani és egyéb ismereteket, amelyek a főépítész hatékony foglalkoztatásához és érezhető megbecsüléséhez szükségesek. A hallgatók személyiségfejlesztési és kommunikációs tréningeken vesznek részt. Az erőforrások által elérhető versenyelőnyök közül az emberi tudás, gyakorlat és motiváció a legtartósabb. Így az emberrel, mint erőforrással való foglalkozás napjainkban éli meg a legnagyobb változásokat, egyre több speciálisan képzett, mi több minden eddiginél képzettebb szakemberre van szükség. A hallgatók a konfliktuskezelés elméleti és gyakorlati oldalát is megismerik e tárgy keretében. A partnerség alapelveinek megismerésével lehetőség kínálkozik a jobb együttműködésre. E tárgy keretében tárgyaljuk az érdekegyeztetés hatékony módszereit és a kommunikáció olyan egyéb formáit is, mint helyi újság, TV, fórumok. A kommunikáció tantárgy félévközi jeggyel zárul, a jegy értékét a gyakorlatokon tanúsított aktivitás adja. IV.5.3. Környezetkultúra IV.5.3.1. Integrált értékvédelem tantárgycsoport: környezetkultúra a tárgy időrendi helye: 3.4. szemeszter a tantárgy fajtája: előadás, gyakorlat kontakt órák száma: 16 kreditérték: 4 A tárgy az értékek megőrzésének, helyreállításának, új értékekkel való gazdagításának feladatait helyezi a középpontba. Emellett fontos célja az is, hogy a települések megújításának feladatait komplex módon, a társadalmi-, gazdasági összefüggéseiben ismertesse annak érdekében, hogy az önkormányzati főépítészek a bonyolult feladat teljes körét át tudják tekinteni. A tárgy előadásai előbb a település rehabilitáció nemzetközi tapasztalatait mutatják be, ismertetik a spontán-, a piac által generált-, és a közösségi kezdeményezésű, támogatott beavatkozások általános elveit, gyakorlatát, azok radikálisabb, átépítés jellegű, és enyhébb, kimondottan szociális indíttatású formáit. Ezeket az órákat az elmúlt néhány évtized hazai gyakorlatának ismertetése követi a kevés budapesti jó példa mellett a vidéki városok, és néhány falu sikeres kezdeményezésének esettanulmány jellegű elemzésével, ezek közé értve a barnamezős jellegű rehabilitációt is. Ezt követően a térbeni-építészeti rendszerekbe történő, a közszektor által kezdeményezett javító beavatkozások (felújítás, új építés, közte-

17 rek felújítása, közlekedés átrendezése, általános környezetjavítás, zöldfelület növelés stb.) formáinak, lehetőségeinek és korlátainak ismertetése mellett fontos szerepet kap a beavatkozások társadalmi és kulturális hatásainak, a megvalósítás intézményi, vállalati rendszerének, a támogatások mai és lehetséges formáinak bemutatása. E tárgy keretében kerül sor a műemlékvédelem és a helyi értékvédelem főépítészeket érintő témáinak ismertetésére is. A tárgy előadások és esettanulmányok sorozata, egyes esettanulmányokat a hallgatók szemináriumi foglalkozásokon mutatnak be. Az integrált értékvédelem tantárgy félévközi jeggyel zárul, a jegy értékét az esettanulmányokon tanúsított aktivitás, és eredményesség alapján adott osztályzat értéke adja. IV.5.3.2. Tájépítészet tantárgycsoport: környezetkultúra a tárgy időrendi helye: 1. 2. szemeszter a tantárgy fajtája: előadás, gyakorlat kontakt órák száma: 8 kreditérték: 2 A tárgy célja, hogy a hallgatók megismerjék a települési-, természeti- és kultúrtáj összefüggéseit, a tájelemzés fogalmi- és eszközrendszereit, a települési fejlesztések táji, környezeti hatásait. Cél, hogy a fejlesztési-rendezési elképzelések, egy engedélyezésre váró épület tájba illeszkedését, illetve ezek kihatásait a települési környezet döntő összetevőire megítélhessék, a környezet- és tájvédelem szakembereinek nyelvét megértsék, szempontjaikat a tervezési és fejlesztési folyamatokba integrálni tudják. A tárgy keretében előadások foglalkoznak a táji morfológia elemeivel, a közép-európai jellegzetes tájhasználatokkal. Példákon keresztül mutatjuk be a területi tervezés, a területhasználat, az épülettervezés és a tájvédelem összefüggéseit, egymásra hatását. Elemezzük a fejlesztési és rendezési tervek környezeti hatásait, a települési infrastrukturális ellátó rendszerek típusait, területhasználati és környezeti értékelését, a környezetterhelés csökkentésének lehetőségeit. A tárgy nagyobbrészt előadások keretében, kisebb részt gyakorlati formában, esettanulmányokkal és elemzésekkel történik. A tájépítészet tantárgy félévközi jeggyel zárul, a jegy értékét az esettanulmányokon tanúsított aktivitás, és eredményesség alapján adott osztályzat értéke adja. IV.5.3.3. Közterületek építészete tantárgycsoport: környezetkultúra a tárgy időrendi helye: 3. 4. szemeszter a tantárgy fajtája: előadás, gyakorlat kontakt órák száma: 8 kreditérték: 2 A közterület egyrészt a közösségi érdekek érvényesítésének lehetséges színtere, másrészt a (többségében) magán érdekeket szolgáló épületek által határolt, be nem épített terület. Ennek ellenére a kialakítása, megformálása építészeti eszközökkel kell, hogy magas színvonalon megvalósuljon. A színvonalas környezet alakítás feltételei - elsősorban a közösségi tulajdonnak köszönhetően- adottak. A közterületeken viszonylag kis ráfordításokkal lehet, sok ember számára, élhető építészeti környezetet kialakítani épített- és természetes környezetformáló eszközökkel. Melyek ezek az eszközök, mi az alkalmazásuk kívánatos módja? Hogyan csinálják ezt a legjobbak a világ különböző területein? Ezekre a kérdésekre keresi ez a tantárgy a választ.

18 A közterületek építészete tantárgy félévközi jeggyel zárul, a jegy értékét az esettanulmányokon tanúsított aktivitás, és eredményesség alapján adott osztályzat értéke adja. IV.5.4. Önkormányzati ismeretek IV.5.4.1. Közigazgatási ismeretek tantárgycsoport: önkormányzati ismeretek a tárgy időrendi helye: 1. szemeszter a tantárgy fajtája: előadás kontakt órák száma: 16 kreditérték: 4 A tárgy tematikája a közigazgatás szervezetére, működésére és személyi állományára vonatkozó alapvető ismeretanyagot, valamint a közigazgatási jog általános kérdéseit tárgyalja. Hallgatóink tanulmányaik során kitekintést kapnak a közigazgatási tevékenységekhez kapcsolódó, az általános értelmiségi hivatást szolgáló társadalomtudományi ismeretekre (közigazgatási szociológia, közszolgálati etika, szociálpszichológia, logika-érveléstan). A közigazgatási és jogtudományi alapozó ismeretek keretében a hallgatók a közigazgatás-tudományok, az államtudományok és a jog alapjait is tanulmányozhatják. A tananyag kitér a közigazgatás szervezetének, működésének bemutatására. Az eljárásjog keretében az eljárásjog elmélete a diszciplína főbb tartalma. A tárgy alapvetően az önkormányzatisággal kapcsolatos ismeretekre fókuszál tekintettel arra, hogy az önkormányzati főépítészek ebben a környezetben végzik tevékenységüket. A közigazgatási ismeretek félév végi vizsgával zárul. IV.5.4.2. Településrendezési és építési jog tantárgycsoport: önkormányzati ismeretek a tárgy időrendi helye: 2. szemeszter a tantárgy fajtája: előadás kontakt órák száma: 16 kreditérték: 4 A tárgy célja, hogy a hallgatók alapozva az Általános közigazgatási ismeretek c. tárgyban tanultakra is nagy biztonsággal tudják alkalmazni a településrendezési és építési jog eszközeit, különös tekintettel a rendeletalkotásra, az építésügyi és a kapcsolódó egyéb hatósági eljárásokra. A tárgy főként a hatályos építési törvény, az Országos Településrendezési és Építési Követelmények elemző bemutatására összpontosít, emellett ismertet minden olyan jogszabályt, amely a hatósági eljárásokon keresztül biztosítja a településrendezési eszközökben foglaltak érvényesülését. A tárgy elméleti fejezetei különös figyelmet fordítanak az alapelvekre, mint a rendezés deklarált általános céljai, a normativitás-elv, az egyértelműség és rugalmasság, a gyakorlati oldalon pedig a jogszerű eljárási rend kap kiemelt hangsúlyt. A településrendezést és építést közvetlenül érintő jogszabályi rendszeren túlmenően a hallgatók eligazítást kapnak azon kapcsolódó jogszabályokról is, amelyek mint a kisajátítás, az elővásárlás, a kártalanítás a speciális jogintézményeken keresztül befolyásolhatják a tervek megvalósítását. E tárgy ismerteti az önkormányzati főépítészi területi, megyei, települési hálózat rendszerét is, az önkormányzati főépítészek hatásköreit, feladatait. A tárgy elméleti jellegű előadásai mellett szemináriumi gyakorlatok során helyi építési szabályzatok hallgatók általi elemzése és egyes fontos jogi dokumentumok (pl. alkotmánybírósági és bírósági döntések, határozatok) kiértékelése is történik.

19 A településrendezési és építési jog tantárgy félév végi vizsgával zárul. IV.5.4.3. Közgazdasági ismeretek (Regionális gazdaságtan és politika) tantárgycsoport: önkormányzati ismeretek a tárgy időrendi helye: 3. 4. szemeszter a tantárgy fajtája: előadás kontakt órák száma: 8 kreditérték: 2 A tárgy megismerteti azokat az alapfogalmakat, amelyek a gazdasági gondolkodás nélkülözhetetlen eszközei, a termelés erőforrásai. Megvizsgáljuk, hogy milyen tényezők és hogyan motiválják a fogyasztók döntéseit. A tárgy megismerteti a piac oldalán álló vállalatokat (mint gazdasági szereplőket), ismerteti céljait, a döntéseit befolyásoló környezeti feltételeket. A háztartások és a vállalatok után a tárgy bemutatja a mikroökonomia harmadik nagy döntéshozó szereplőjét, az államot, valamint annak gazdasági feladatait. A munkapiaci egyensúlytalanság, a munkanélküliség, az infláció és az inflációs folyamatok, a makrofolyamatok befolyásolhatósága, a gazdaságpolitika elméleti alapjai és gyakorlata is ismertetésre kerül. A hallgatók megismerik továbbá az önkormányzati gazdálkodás rendszerét. Az ingatlanfejlesztésről szintén ezen tárgy keretében lehet hallani, legalábbis annak elméleti oldaláról. Nagy hangsúly helyez a tárgy a pályázatok igen széles körének megismertetésére is. Az EU tananyag tájékoztatást ad az európai integráció rövid történetéről, az EU intézményeiről, illetőleg a tagsággal járó intézményi, közjogi és pénzügyi vonatkozásokról. A közgazdasági ismeretek tantárgy félév végi vizsgával zárul IV.5.5. Gyakorlati főépítészi ismeretek tantárgycsoport: főépítész szakmai gyakorlat a tárgy időrendi hely: 4. szemeszter a tantárgy fajtája: gyakorlat kontakt órák száma: - kreditérték: - A hallgató kőtelező egy hónapos gyakorlatot teljesít egy, a képzési hely, azaz a BME Urbanisztikai Tanszéke által akkreditált főépítész irodán. Az akkreditálást, amely két évre szól. A hallgató az adott helyen önálló feladato(ka)t végez a helyi főépítész irányításával. A gyakorlati főépítészi ismeretek tantárgy félév végi gyakorlati jeggyel zárul, a jegy értékét egyhónapos szakmai gyakorlat tapasztalatait összefoglaló írásos esszére adott osztályzat értéke adja. KÖTELEZŐEN VÁLASZTHATÓ TANTÁRGYAK IV.5.6 Kommunikációs gyakorlatok IV.5.6.1. Vizuális kommunikáció tantárgycsoport: kommunikációs gyakorlatok a tárgy időrendi hely: 1. 2. szemeszter a tantárgy fajtája: gyakorlat en választható

20 kontakt órák száma: 12 kreditérték: 3 Az építészet legfontosabb kommunikációs eszköze a rajz. A rajzi kifejezés készsége és a rajzolvasás képessége minden gyakorló építész számára kötelezően elsajátítandó. Feltételezhetjük, hogy ezen képességekkel egy végzett építészmérnök már rendelkezik, ám a rajzi kommunikációhoz ennél többre van szükség. Építészeti gondolatok minél egyszerűbb, tisztább módon való rajzi megjelenítése, mások rajzban kifejezett gondolatainak gyors, egyértelmű értelmezése a rajztudáson felül az absztrakció képességének magasabb szintjét is igényli. Előfordulnak olyan tervegyeztetések, ahol a szakmai társalgás kizárólag a rajz nyelvén folyik, illetve lehetnek olyan építészeti szituációk, amelyeket bemutatni az egyéb kommunikációs lehetőségek a beszéd és írás- nem elegendőek. A tantárgy gyakorlati órákból áll, amelyeken a rajzkészség szinten-tartásán, fejlesztésén felül a cél az építészeti gondolatoknak rajzban történő absztrahálásának, rajzi eszköztárának, gyakorlati fortélyainak elsajátítása. A gyakorlati óráknak egy része szituációs gyakorlatokból áll, amelyeken a hallgatók életből vett helyzetekben kell, hogy megértessék magukat, megértsék egymást a rajz nyelvén. A vizuális kommunikáció tantárgy félévvégi gyakorlati jeggyel zárul, amelynek alapjául a gyakorlati órákon való részvétel aktivitása és a kommunikációs gyakorlatok osztályzatai szolgálnak. IV.5.6.2. Verbális kommunikáció tantárgycsoport: kommunikációs gyakorlatok a tárgy időrendi hely: 3. 4. szemeszter a tantárgy fajtája: gyakorlat en választható kontakt órák száma: 12 kreditérték: 3 Az emberi kommunikáció két alapvető, más élőlényekétől megkülönböztető eszköze a beszéd és az írás. Az építészek esetében általában a rajzi kifejező képesség az erősebb, és háttérbe szorítja az egyéb kifejezési formákat, pedig nagyon fontos, hogy építészeti gondolataikat, véleményüket szóban, vagy írásban szabatosan ki tudják fejezni. Az önkormányzati főépítészek - a politikához való közelségük miatt - különösen gyakran kerülnek olyan szituációkba, ahol a gondolataikat, szakmai érveiket csak beszédben tudják kifejezni, egymással kicserélni. Az alap építészképzésben nincsenek meg e készségek fejlesztésének lehetőségei, csupán az írásbeli- és szóbeli vizsgákon, és a féléves tervismertetéseken van meg gyakorlásukra a mód. A verbális kommunikáció az önkormányzati főépítész mindennapos tevékenysége az egyeztető tárgyalások, a tervtanácsok és a tervpályázatok szervezése során. Az egyeztető tárgyalás információk, vélemények személyes cseréje és ütköztetése a szóbeli- és rajzi kommunikáció eszközeivel. A legfontosabb az egyeztetések céljának, és a kitűzött célok elérési módjának előre történő, pontos meghatározása. Egy egyeztetési sorozat menetrendjének, a meghívottak névsorának végiggondolása is csak e célok pontos ismeretében lehetséges. Az egyeztetések levezetésén kívül fontos azok megszervezésének, összehívásának és dokumentálásának gyakorlatát is elsajátítani. A tervtanácsok speciális szakmai egyeztetések, amelyeken az építészeti- és városrendezési tervek minősítését végzi a többnyire állandó összetételű szakértő bizottság. Az önkormányzati főépítész az illetékességi területének tervtanácsát szervezi, illetve annak érdekeit képviseli a saját, és a magasabb rendű tervtanácsokon. A bemutatott tervekről való önálló véleményalkotás, a tervtanácson elhangzott vélemények összefoglalása a legfontosabb feladata. A tervtanácsok levezetésén kívül a főépítésznek fontos azok megszervezésének, összehívásának és dokumentálásának gyakorlatát is elsajátítani. Az építészeti megbízások többsége, de a közbeszerzések alá esőké minden esetben ma már csak építészeti tervpályázat keretei között adható ki. A tervpályázati kiírás elsőrendű funkciója a pontos tervezési program, és a bírálat szempontjainak az összeállítása, ami minden pályázatnál más és más, és a fő-