Az EU agrárpolitikája bevezető előadás Előadó: Dr. Weisz Miklós A mezőgazdaság nemzetgazdasági szerepe Feladat: összeszedni
A mezőgazdaság funkciói Élelmiszertermelés Alapanyag, frisstermék Takarmánytermelés Szálas- és abraktakarmányok Energiatermelés (biodízel, biogáz, bioetilén) Környezetvédelem, természetvédelem Hulladékhasznosítás (melléktermékek, trágyázás) Foglalkoztatás, népességmegtartás Regionális egyenlőtlenségek kompenzálása Mezőgazdaság 1. Termelési funkció multifunkcionalitása Lakosság igényeinek kielégítése Önellátásra való törekvés Termelési diverzifikáció Világpiaci kihívásoknak való megfelelés 2. Környezeti funkció Vidékfejlesztés, turizmus Kulturális örökség és érték AKG, Növényvédelem, minőségi funkciók 3. Társadalmi funkció foglalkoztatás, elvándorlás megakadályozása Jövedelem termelés Hozzájárulás a GDP-hez Stb..
Multifunkcionális mezőgazdaság funkciói Alapfeladatok: növénytermesztés, állattenyésztés, kertészet,erdő- és vadgazdálkodás, halászat Egyéb feladatok: az alternatív növénytermesztést (biomassza, fosszilis energiaforrások előállítása) alternatív állattenyésztést (méhészet, dísz-, hobbi állatok tenyésztése) a mezőgazdasági termékek feldolgozása a környezetkímélő és az organikus (bio)gazdálkodás a vidéki életforma, a vidéki közösségek, civil szerveződések, hagyományok és kulturális értékek fenntartása a fiatal vállalkozók vidéki kötődésének erősítése a környezeti és természetvédelmi szolgáltatások a tájvédelem, a táj és tájképi erőforrások megőrzése és javítása a biodiverzitás fenntartása; a falusi turizmus és vendéglátás fejlesztése, egyéb, nem árujellegű közszolgáltatások végzése A mezőgazdasági termelés sajátosságai A termelés természeti környezetben folyik A termék-előállítás eszközei, a termékek biológiai szervezetek Az embertől független tényezők hatása a termelési folyamatra igen nagy Ciklikusság: a ráfordítások folyamatosan, a bevételek szakaszosan jelentkeznek Az immobil faktorok nagy száma Diverzifikációs kényszer (költséges) Forgótőke finanszírozási problémák a jövedelmi viszonyok miatt (bankok hitelezési hajlandósága
Mezőgazdaság kompetitív piac Tökéletes piaci verseny Nagyon sok eladó és vásárló az egyes piaci szereplőknek nincs hatásuk a piaci mozgásokra A piac végtelenül nagy egy-egy szereplőhöz képest (a kiskereskedelemben és a feldolgozó iparban ez változik!) A piacra való be- és kilépés szabad Homogén, egymást helyettesítő termékek forgalmazása Az árak alakulása független a piaci szereplők szándékaitól, külső adottság (termelői árak problémája!) Információk szabadok Agrárgazdaságtan agrárpolitika A gazdaságpolitika része, a mezőgazdaság fejlesztésére, állami irányítására és szabályozására irányul Az agrárgazdaságtan tudományos eredményeit és következtetéseit, az aktuális politikai célokat ötvözi és valósítja meg a gyakorlatban Az agrárgazdaságtan módszereket és eljárásokat dolgoz ki gazdasági törvények felhasználása és alkalmazása az agrárpolitikában
Agrárpolitika - helymeghatározás agricultural policy/politics, Agrarpolitik, politique agricole Politika = szabályozás Politika = a köztevékenységek igazgatásának, eljárásainak, aktivitásainak sokasága Az agrárpolitika a gazdaságpolitika része Az ágazati politikák közé sorolható (iparpolitika, kereskedelempolitika, stb.) Agrárpolitika Agrárpolitika: a mezőgazdaság gazdasági és társadalmi viszonyaira direkt vagy indirekt módon ható tudatos állami beavatkozások összessége Az agrárpolitika általános céljai Élelmiszer- és nyersanyagellátás biztosítása Az ágazatban dolgozók életszínvonalának, jövedelmének növelése A vidéki területek kultúrállapotban tartása A természeti elemek megőrzése, védelme A vidéki lakosság helybentartása
Az agrárpiaci beavatkozások indokai Alacsony jövedelemrugalmasság Természettől való függés, termésingadozások Termelők un. inverz kínálati magatartása Ciklikus áringadozások a hazai termékpiacokon Világpiaci árváltozások Input- ill. output termékek monopol- vagy oligopol piacstruktúrában Alapvető élelmiszerek keresletének árrugalmatlansága Termelők árukínálata rugalmatlan az árak változására ( termelési ciklusok ) Mérsékelt a mezőgazdaság strukturális alkalmazkodóképessége Szétaprózott ( diverzifikált ) a mezőgazdasági nyersanyagtermelés
EURÓPAI GAZDASÁGI KÖZÖSSÉG létrehozásáról rendelkező Római szerződés (1957) 39.cikkelye A Közös Agrárpolitika célkitűzéseiről 13 1951 Párizsi Szerződés Európai Szén és Acélközösség (ESZAK) 1957 Római Szerződés Európai Gazdasági Közösség (EGK) A mezőgazdaság szerepe Római Szerződés céljai: Kiegyensúlyozott gazdasági növekedés Növekvő stabilitás Növekvő életszínvonal Közös Piac létrehozás 4 alapszabadság Gazdaság politikák összehangolása
Az EU Közös Agrárpolitikája A KAP kialakulásának történeti háttere A kezelni kívánt problémák önellátás kisgazdaságok/kistermelők elvándorlás a természet és a környezet védelme A KAP bevezetése 1962 Közös Agrárpolitika( CAP ) céljai Munkatermelékenység emelése, a műszaki fejlesztés fokozásával, a munkaerő racionális felhasználásával Mg.-i lakosság számára méltányos jövedelem és életszínvonal biztosítása Piacok stabilitásának megteremtése Élelmiszer ellátás garantálása, önellátás Fogyasztói igények méltányos áron történő kielégítése