20.1. HELYNÉVMUTATÓ 20. MUTATÓK ÉS JEGYZÉKEK Abásfalva labosi: Abus /H/ Ákosfalva: Acátari /M/ Aldoboly: Dobolii de Jós /K/ Almás IH om oród-l: Meresti /H/ Alsócsernáton: Cernatul de Jós /K/ Altorja: Turia de Jós /K/ Alvinc: Vintu de Jós /F/ Andrásfalva: SÍntandrei/M/ Angyalos: Anghelus /K/ Apáca: Apata /B/ Árkos: Arcus /K/ Atosfalva: Horesti /M/ Backamadaras: Pásáreni /M/ Bácsfalu >Hétfalu Balasavár: Báláuseri /M/ Bardóc /-faival: Brádut /K/ Zta/tfr Baraolt /K/ Bíy/ű: Bedeni /M/ Bélafalva: Belani /K/ Bélbor: Bilbor /H/ Bencéd: Bentid /H/ Bereck: Bretcu /K/ Béta /H/ Bethlenfalva: Becleau /H/ Bikszád Sepsibükszád Bodok: Bodoc /K/ Bodola: Budila /K/ Bordos: Bordosiu /M/ Borszék: Borsec /H/ Bögöz: Mugeni /H/ Bölkény: Beica /M/ /Alsó-: Beica de Jós/ /Felső-: Beica de Sus Bölön: Belin /K/ Bözöd: Bezid /M/ Brassó: Brasov /B/ Bükszád >Sepsibükszád Csehérdfalva IC se hér tfalva, Csehétfalval: Cehetel /H/ Csernátfalu -> Hétfalu Csernáton Alsócsernáton, Felsőcsernáton/K/ Csíkcsicsó: Ciceu /H/ Csíkdánfalva: Dánesti /H/ Csíkjenőfalva, Jenőfalva: Ineu /H/ Csíkkarcfalva: Cirta /H/ Csíkkozmás: Cozmeni /H/ Csíkmadaras: Madaras /H/ Csíkménaság Menaság Csíkrákos, Rákos: Raccu /H/ Csíksomlyó, Somlyó: Sumulea /H/ /Csíkszereda egyik része/ Csíkszentdomokos: Sindominic /H/ Csíkszentgyörgy: Ciucsingeorgiu /H/ Csíkszentimre: Sintimbru /H/ Csíkszentlélek: Liliceni /H/ Csíkszentmihály: Mihailem /H/ 209
Csíkszenttamás: Tomesti /H/ Csíkszépvíz, Szépvíz: Frumoasa /H/ Csíkszereda: Miercurea-Ciuc /H/ C síktaploca, Taploca: Toplita-Ciuc /H/ /Csíkszereda egyik része/ Csóka: Corbesti IMI Csókfalva: Cioc /M/ Csomafalva Gyergyócsomafalva Csomakőrös, Körös: Chiurus /K/ Csöb: Cibu /M/ Dálnok: Dalnic /K/ D éda : Deda /M/ D éda-bisztra: Bistra Muresului /M/ Deményháza: Dámieni /M/ >/7/*d, G yergyóditró: Ditráu/H/ Erdőcsinád: Pádureni /M/ Erdőszengyel: Singerul de Pádure fmj E rdőszentgyörgy: Síngeorgiu de Pádure IMI Eresztevény: Eresteghin /K/ Esztelnek: Estelnic /K/ Étfalva /Étfalva-Zoltán/: Etfaláu /K/ Farkaslaka: Lupeni /H/ Feldoboly: Dobolii de Sus /K/ Felfalu: Suseni /M/ Felsöcsernáton: Cernatu de Sus /K/ Felsösófalva: Ocna de Sus /H/ Feltorja, Felsötorja: Turia de Sus /K/ F elvi ne: Vintu de Sus /F/ Fenyéd: Bradesti /H/ Fintaháza: Cinta/M/ Firtosváralja: Firtusu /H/ Fotosmartonos: Fotos /K/ Galócás: Gálautas /H/ Gelence: Ghelinta /K/ Göcs: Gáiesti /M/ Görgényszentimre: Gurghiu /M/ Görgényiivegcsür: Glájárie /M/ Gyergyóalfalu: Joseni /H/ Gyergyócsomafalva: Ciumani /H/ Gyergyóholló: Corbu /H/ Gyergyóremete: Remetea /H/ Gyergyószárhegy, Szárhegy: Lázarea /H/ Gyergyószentmiklós: Gheorgheni /H/ Gyergyótölgyes: Tulghes /H/ Gyergyóújfalu: Suseni/H/ Gyilkostó: Lacu Rosu /H/ Gyimesközéplok: Lunca de Jós /H/ Gyulafehérvár /Károly-/: Álba Iulia /F/ Hagota /H/ Haraly: Harale /K/ Harasztkerék: Roteni/M/ Háromfalu /Tatrang, Zajzon, Piirkerecl ->Hétfalu Havad: Neaua /M/ H avadtö: Viforoasa /M/ Héjjá sfalva: Vinátori /M/ Hétfalu: Sapte sate /történelmi elnevezése az alábbi hét helységnek: Bácsfalu - Baciu, Türkös - Turches, Csernátfalu - Cernatu, Hosszúfalu -Satu-lung, Tatrang - Tirlungeni, Zajzon - Zizin, Pürkerec -Pureáreni//B/ Hídvég, Olt hídvég: Hághig /K/ Hilib: Hilib/K/ 210
H odgya: Hoghia/H/ H oltm aros: Lunca Muresului /M/ Homoródalmás -» Almás Homoródkarácsonyfalva: Cráciunel /H/ Homoródszentpál: Sinpaul /H/ Idecspataka: Idicel /M/ Ikafalva: Icafaláu [K/ Ilencfalva: Ilieni /M/ ///yé M arosillye Jenőfalva Csíkjenőfalva Jobbágytelke: Simbrias/M/ Káinok: Calnic /K/ Kányád: Ulies /H/ Kápolnásfalu: Cápálnita /H/ K arácsonyfáivá > Homoródkarácsonyfalva Karatna, Karatna-Volál -egybeolvadt Torjával [KJ Karcfalva -» Csíkkarcfalva Károlyfehérvár»Gyulafehérvár Kászonaltíz: Pláiesii de Jós /H/ Kászonfeltíz: Plaiesii de Sus /H/ Kászonjakabfalva: Iacobeni /H/ Kászonimpér: Imper /H/ Kászonújfalu: Casinu Nou /H/ Kebele: Sínisor/M/ Kecset: Páltini /H/ Keményfalva Küküllőkeményfalva /H/ Keresed: Stejeris /Kolozs megye/ Kerelöszentpál: Sinpaul /M/ Kézdiszentlélek: Sinzieni [K / Kézdivásárhely: Tirgu Secuiesc /K/ Kibéd: Chibed /M/ Kilyén: Chilieni /K/ Kisbacon: Batanii Mici [KJ K isborosnyó: Borosneu Mic /K/ Kisfalud: Satu Mic /H/ Kissolymos: Soimosu Mic /H/ Kisteremi: Tirimioara /M/ K obátfalva: Cobatesti /H/ Kolozsvár: Cluj /Kolozs megye/ Komandó: Comandáu /K/ Korond: Corund /H/ Koronka: Corunka /M/ K óvá szna: Covasna/K/ Kozmás > Csíkkozmás A fte : Chichis /K/ Köpec: Cápeni [KJ Kőrispatak: Criseni /HJ Kőröspatak: Valea Crisului /K/ Közé pajta: Aita Medie [KJ Krizba: Crizbav /B/ Küküllőkeményfalva, Keményfalva: Timovita /H/ Lázárfalva: Lázái*esti /H/ Lécfalva: Let /K/ Lemhény: Lemnia /K/ Lengyelfalva: Polonita /H/ Libán: Libán /H/ Lippa: Lipova /A/ Lisznyó: Lisnau /K/ 211
Lörincfalva: Leordeni /M/ M adéfalva: Siculeni /H/ M agyarherm ány: Herculian /K/ M agyaró: Alunis/M/ M agyaros: Alunis /H/ M agyarzsákód: Jacodul /M/ M akfalva: Ghindari /M/ Maksa: Moacsa /K/ M álnás: Mainas [K / M alom falva: Moreresti /M/ M áréfalva: Satu Maré /H/ M áros hévíz: Toplita /H/ M arosillye: Ilia /Hunyad megye/ M arosszentgyörgy: Singeorgiu de Mures /M/ M arosszentkirály: Síncraiu dee Mures /M/ M arosvásárhely: Tirgu Mures /M/ M arosvécs: Brincovenisti /M/ M edgyes: Médiás/Szeben megye/ M eggyesfalva: Mureseni /Marosvásárhely egy része//m/ M énaság; Csíkménaság: Armáseni /H/ M ezőbánd: Bánd /M/ M ezőpanit: Pánet /M/ M ezősámsond: Sincai /M/ M ikháza: Calugareni /M/ M iklósvár: Miclosoara /K/ Muzsna: Mujna /H/ N agyajta: Aita-Mare /K/ Nagy bacon: Bátanii Mari /K/ N agyborosnyó: Borosneul Maré /K/ N agyenyed: Aiud /F/ Nagykend: Chendul Maré /M/ Nagyszeben: Sibiu /Szeben megye/ Négyfalu /Bácsfalu, Türkös, Csemátfalu, Hosszúfalu/ - Szecsele: Sácele /B/ Hétfalu Nyárádselye: Silea Nirajului/M/ Nyárádszentmárton: Mitresti /M/ Nyárádszereda: Miercurea Nirajului /M/ Ócfalva: Oteni /H/ Ojtoz: Oituz /K/ Oklánd: Ocland /H/ Oláhfalu >Kápolnásfalu, Szentegyházasfalu, Vlahica Olasztelek: Talisoara /K/ Oltszem: Ölteni /K/ Oroszhegy: Dealu /H/ Ozsdola, Osdola: Ojdula /K/ Pálfalva, Csíkpálfalva: Páuleni /H/ Palotailva: Lunca Bradului /M/ P apok: Pápáuti /KJ Pcirajd: Praid/H/ Páva: Pava /K/ Pcselnek, Kézdikővár: Petriceni [K / Petőfalva: Peteni /KJ Rákos, Csíkrákos: Racu /H/ Ratosnya: Rastolita /M/ Rekettyés: Ráchitis /H/ Rigmány: Rigmani /M/ Salamás: Sármas/H/ Segesvár: Sighisoara/M/ 212
Sepsibilkszácl, Biikszád, Bikszád: Bicsad /K/ Sepsikálnok >Káinok Sepsikőröspatak Köröspatak Sepsiszentgyörgy; Sl'intu Gheorghe /K/ Siklód: Sic lód /H/ Siménfalva: Simonesti /FI/ Sófalva: Ocna de Sus /H/ Somosd: Comesti /M/ Sösmezö: Poiana Saratá /K/ Sóvárad: Sáráteni /M/ Szabéd: Sábed /M/ Szar sva: Sociova /K/ Szalárd: Salard /M/ Száldobos: Doboseni /K/ Szárazajta: Aita Seacá /K/ Szárhegy»Gyergyószárhegy Szászrégen: Reghin /M/ Székelykeresztúr, Keresztúr: Cristuru Secuiesc /H/ Székelyszentmihály: Miháileni /H/ Székelyudvarhely, Udvarhely: Odorheiu Secuiesc /H/ Székelyvarság: Vársag /H/ Szemerja: Simeria /Sepsiszentgyörgy egyik része/ /K/ Szentdemeter: Dumitreni /M/ Szentegyházasfalu: Vláhita /H/ Szentgerice: Galáteni /M/ Szentháromság: Troita /M/ Szentkatolna: Cátálina /K/ Szentlélek: Bisericani/H/ Szentlélek >Kézdiszentlélek IKI Szentmihály >Székelyszentmihály Szováta: Sovata /M/ Tátrán g Hétfalu Tekerőpatak: Valea Stímbá/H/ Tízfalu = Hétfalu + Krizba /Crizbav/, Apáca lapata/, Újfalu ISatu-Noul Toplica >Maroshéviz Torja: Turia /K/ Torockó: Rimetea /F/ Tölgyes Gvergvótölgyes Tusnád: Tusnad /H/ Türkös Hétfalu Udvarfalva: Curtenni /M/ Udvarhely Székelyudvarhely Uzdiszentpéter: SÍnpetru de CÍmpie /Kolozs megye/ Uzon: Ozun /K/ Vaja: Válenii /M/ Vargyas: Virghis /K/ Vasláb: Voslobeni /H/ Vetca/M/ Verebes: Vrabia /H/ Vlahica: Vláhiti /H/ Zabola: Zabala /K/ Zágon: Zagon /K/ Zágon: Zagon /K/ Zalán : Zálan /K/ Zalánpatak/a/: Valea-Zálanului /K/ Zetelaka: Zetea /H/ Zsögöd: Jigodin /H/ 213
20.2. Földrajzi nevek rövidítése A - Arad megye Asz - Aranyos szék B - Brassó megye Cssz- Csíkszék F - Fehér megye H - Hargita megye Hsz - Háromszék k - körül K - Kovászna megye M - Maros megye Msz - Marosszék MT - Maros-Torda megye U, Um- Udvarhely megye Usz - Udvarhelyszék -> lásd 20.3. Irodalom- és forrásjegyzék AC, 1653. -Approbatae Constitutiones /az 1540 és 1653 között kiadott erdélyi törvények gyűjteménye/ AJMT, 1903. -Alispáni jelentés Maros- Torda vármegye 1903-ik évi közállapotáról. MHV., 1904. ADAMOVITS S. 1980.: A mezőcsávási harangláb. Műv. 1980. 12.: 38-39. Alsócsernáton Ft.: A háromszéki Alsócsernáton 1665,. 1666. és 1716. évi falutörvénye. AMBRUS A. 1959.: Gyergyó. Bp. ANTAL I. 1979.: Kísérletek a székelyföldi közbirtokosságok megformálására. Korunk 1979.6: 488-492. ANTAL S. 1975.: Az elsődleges fafeldolgozás szakszókincse. Maroshévíz. Ád., 1975. APÁCZAI Cs. J./1653./: Magyar Encyclopaedia. /1653./Bk., 1977. APOR, Met Tr. /1736./: Metamorphosis Transylvanie. /1736./ Bk., 1978. APOR P...: Br. Apor Péter verses művei és levelei /1676/1752/. Magyar Történelmi Emlékek. Bp., 1903. ÁPRILY L. 1973.: Meddig él a csend? Válogatott versek. Bk. ÁROKALYI 1839.: Reminiscentiák 1837- ről.nt. 1839. 191-196., 199-205., 207-214. ÁRVÁI J. 1943.: Abarcasági Hétfalu helynevei. ARVINTE, V. 1957. terminologia exploatárii lemnului si aplutáritului. Academia R. P. R. Filiala Iasi. Studii si cercetari stiintifice. Filologia. 1957. BAKÓL. 1973. A csíkrákosi kapumatuzsálem. MŰv. 1973. 7: 33. BÁLINTH Gy. 1978.: Adatok Kovászna megye népességéhez és népesedéséhez. Aluta 1978. 111-126. BALLAGIM. 1873.: A magyar nyelv teljes szótára. Pest. BALOGH E. 1979.: Vargyasi változások. Bk. BALOGH Ö. 1959.: Gyimesi csángó tájszók. Nylrk. III. 103-117. BANDI D. 1980.: Szováta népi diszítő faragó művészete. VZ. 1980. V. 3. BÁNYAI L. 1973.: Közös sors - testvéri hagyományok. Bk. BARABÁS E. 1907.: Maros-Torda vármegye és Maros-Vásárhely közgazdasági leírása. Bp. BARABÁS J. 1842.: Néhány szó a honi erdészet körül. Erdélyi Híradó 1842.41-42. sz. BARABÁS J. 1973. A székely ház alaprajzi fejlődéséről. Népi kultúra-népi társadalom. Bp., 1973. 25-40. 214
BARABÁS, Sz. O...: Székely Okleváltár 1219-1776. Közzéteszi: BARABÁS Samu. Bp., 1934. BARÓTI Sz. D. 1979.: Paraszti Majorság. /Fordítás VANJER-től./ Pozsony-Kassa. BARÓTI Sz. D. 1784.: Kisded szótár. Kassa. BARTALA. 1901.: A magyarországi latinság szótára. Bp. BARTÓ I. 1903.: Emlékezés falumról, Csíkmaradarasról. Kézirat. BEDŐ A. 1874.: A székelyföldi erdők ügyében. EL. 1874. 345-349. BEDŐ A. 1885/1896.: A magyar állam erdőségeinek gazdasági és keresekedelmi leírása. Bp. I. kiadás 1885-ben, II. kiadás 1896-ban. BEDŐ A. 1912.: Erdő-őr vagy az erdészet alapvonalai kérdésekben és feleletekben. Bp. IX. kiadás. BENKŐ F. 1781.: Az Hasznos Gazdaságról... Göttinga. BENKŐ J. 1778/1944.: Transilvania Speciális. Udvarhelyszék. Fordította: SZA BÓ András Kvár, 1944. BENKŐ J. 1783.: Úrnak Fűszéres nevezeti. /MOLNÁR: Magyar könyv-ház, I. szakasz, 1783.317-432./ BENKŐ J. 1783.: A Fűszéres szózatoknak Magyar és oláh neveik /MOLNÁR: könyv-ház, II. szakasz, 1783.405-432./ BENKŐ J. 1796.: Aközép-ajtai szkumpia, vagy esmeretesebb nevén etzet-fa és annak kordoványbőr készítésre való haszna. H. n. BENKŐ K. 1853.: Csík, Gyergyó és Kászón múltja, jelene, általános és részletes osztályokban. BENKŐ K. 1868.: Marosszék ismertetése. Kvár, 1868-69. BENKŐ L. 1947.: A Nyárádmente földrajznevei. Bp. BERDE M. 1978.: Zalán és Feldoboly helynevei. Aluta. 1978.419-433. BERDE M. 1979.: Sepsikőrispatak és Fotosmartonos helynevei. NyírK. XXIII. 2: 225-228. BEREND T. I. -SZUHAY M. 1975.: A tőkés gazdaság története Magyarországon 1848-1944. Bp. BETHLEN G. Lev. 1980/ : Levelek. Válogatta, bevezetővel és jegyzetekkel ellátta: SEBESTYÉN Mihály. Bk. BETHLEN M. 1955. Önéletírása. 1-2. k. Bp. BIÁS I. 1914. A székely solymárok. Mvh. BINDER P. 1973. Tutajozás a Maroson. Hargita. 1973. III. 17. III. 24., III. 31. BÍRÓ P. 1846.: /Bíró Pál hammász tiszt a' báró Bornemissa Pál Hlyei uradalmába / Hamu VÚ. Pest. 1621. sz./ 1846. 305-316. BÍRÓ V. 1926.: Solymászat a régi Erdélyben. Pásztortűz. XII. 1926. 105-107. BÍRÓ V. 1957.: Erdély XVI-XVII. századi kereskedelmének történetéhez. In: Emlékkönyv Kelemen Lajos születésének nyolcvanadik évfordulójára. Bk., 1957. 64-77, BOCSKOR J. 1838.: A szép tavaszi béköszöntésével a' gyergyói tutajozó székelyek I. /fáradsága/, II. /jutalma/. NT. 1838. II. 25-29., 33-37. /Cs./BOGÁTS D. 1943.: Háromszéki oklevél-szójegyzék. BOLYAI F. 1911.: Erdészeti csonka munkája 1820-ból. Jegyzetekkel ellátta: KINTSES József. Máramarossziget. BÖZÖDI Gy. 1938. Székely bánja. II. kiadás CALEPINUS 1598.: Ambrosi Calepini Dictionarium undecim lingvarum. Basileae. Comp., 1669.: Compilatae Constitutiones. /Az 1654 és 1669 között kiadott erdélyi törvények gyűjteménye./ 215
CONNERT J. 1906. A székelyek alkotmányának históriája, különösen a XVI. és XVII. században. Németből fordította: BALÁSY Dénes. Székelyudvarhely. Conscriptio CS. madaras 1820.: Urbarialis Conscriptio Csíkmadaras. Conscriptio Szárhegy. 1820.: Urbarialis Conscriptio Szárhegy. Corpus I.: Corpus Statutorum Hungaria Municipalium. A magyar törvényhatóságok jogszabályainak gyűjteménye. I. Az erdélyi törvényhatóságok jogszabályai. Szerk.: KOLOZSVÁRI Sándor - ÓVÁRI Kelemen. /Bp., 1885./ COTEANU, I. 1942. Prima Lista numelor románesti de plante. Buc. CZEGLÉDY J. 1969.: Tutajozás a Maroson a múlt században. Ethn. 1969. 2: 212-234,. 3: 431-446. 4: 537 556. CSEGEZY P. 1909.: Közbirtokossági erdők vagyonkezelése a Székelyföldön. EL. 1909. 397-403. CSEGEZY P. 1909.: A székely közbirtokossági erdők ügykezelése. EL. 1909. 754-759. CZEGEZY P. 1909. Erdőgazdasági ügyek a közigazgatásban. EL. 1909. 825-829. CSEREI, Hist : Miklósvárszéki Nagyajtai Cserei Mihály Históriája. 1661-1711. Második kiadás. Pest, 1852. CSERGŐ B. 1978. A vörösfenyő Küküllőkeményfalva népi növényismeretében. Nd. 1978.40-50. CSETRIE. -IMREH 1.1980.: Erdély változó társadalma. 1767-1821. Bk. CSIBY A. 1939.: A székely közbirtokossági vagyonok eredete, történelmi és jogi fejlődése az ősfoglalástól napjainkig, különös tekintettel Ditró és Szárhegy községek borszéki közbirtokosságának borszéki közös vagyonára. Gheorgheni. CSISZÁR L. 1913.: Az ipar és kereskedelem megerősödésének akadályai Magyarországon. A Székelyföld iparosítása: a székely nép megmentése. Mvh. Dánfalva KBJkv....: Dánfalvi közbirtokosság jegyzőkönyve. DÁNIEL G. 1875.: A székelyföldi erdőkről. EL. 1875. 72-80. DÁNIEL G. 1896.: A vargyasi Dániel család eredete és tagjainak rövid életrajza. Bp. DÁNIEL G. -UGRÓN G. 1885.: Az első székely vasút tervezete. SzN. 1885.187. szám. DAPSYF. 1894.: Csíkmegye erdőségei. In: Csíkmegyei Füzetek. 569-581. DEÁK L. 1882.: Ősi Marosszék havasa. SzEKN. 1882.41-42. DEMETER L. 1978.: Dálnoki és zaláni kopjafák. Műv. 1978. 12: 30. DIETZ S. 1882.: A legrégibb erdészeti tárgyú mű. EL. 1882. 679-699. DIVALD A. -WAGNER K. 1868.: Magyarnémet és német-magyar erdészeti műszótár. Pest. DIVALD A. 1871. Jelentés Erdély kincstári erdőségeiről. Buda. DÓSAE. 1861.: Erdélyhoni jogtudomány. DUKA J. 1957.: Falvaink gúnyversei. In: A Csíki és Gyergyói Múzeum Közleményei. 1957. 76-96. DUKA J. 1978.: Csíkszentlélek tizeseiről. Nd. 1978. 186-194. EBK. 1844.: Erdélyi Bányász-Kalendáriom. Szerk.: SZENKIRALYI Zsigmond. EBKL. 1929.: Erdélyi és Bánáti Közgazdasági Lexikon Oradea. ÉDER J. K. 1796.: Erdély Ország Ismertetésének Zengéje. Kvár-Szeben. ÉDER Z. 1978. Benkő József nyelvészeti munkássága és az erdélyi magyar nyelvművelő társaság. Bp. 216
EGYED Á. 1968.: Székely-vándorlás a századfordulón. Korunk 1968. 5: 743-749. EGYED Á. 1975.: A parasztság Erdélyben a századfordulón Bk. EGYED Á. 1981.: Falu, város, civilizáció. Bk. E. Helikon 1973.: Az Erdélyi Helikon költői /1926-1944/. Bk. ÉKSZ. 1972.: Magyar értelmező kéziszótár Bp. ELEKES A. 1929.: Szemelvények a székelyek sajátlagos jogtörténetéből. Emlékkönyv, 1929. 113-122. Emlékkönyv, 1929.: Emlékkönyv a Székely Nemzeti Muzeum ötvenéves jubileum ára. szerk.: Csutak Vilmos. Sepsiszentgyörgy. ENDES M. 1938.: Csík-, Gyergyó-, Kászon-székek /Csík megye/ földjének és népének története 1918-ig. Bp. EO. 1896.: Magyar Erdészeti Oklevéltár. Szerk: Tagányi Károly Bp. EOE....: Erdélyi országgyűlési emlékek. Bp., 1875-1887. ERCSEIJ. 1844.: Nemes Tordamegye flórája. Erdély...: Honismertető folyókat. Kvár, 1892-1948. ERŐSS J. 1924.: Háromszék telepedési története. In: Emlékkönyv, 1929. 123-138. Értesítő, Brassó....: A brassói m. kir. állami közép-faipariskola /szakiskola/ értesítője. Brassó, 1885. Értesítő, MvH....: Értesítő a marosvásárhelyi Állami Fa- és Fémipari Szakiskola... tanévi működéséről. Mvh. E. tört. 1964.: Erdély története. I-II. Szerk.: CONSTATINESCU, M. Bk. E. törv : 1540-1848. évi erdélyi törvények. Fordították és utalásokkal ellátták: KOLOZSVÁRI Sándor- ÓVÁRI Kelemen. Bp., 1900. FEJÉR M. 1972.: Zabola helynevei. Ny ír K. 1972. 1: 130-138. FEKETE L. -BLATTNY T. 1913.: Az erdészeti jelentőségű fák és cserjék elterjedése a m agyar állam területén. Selmecbánya. FEKETE L. 1980.: Beszélgetés az új erdőtörvényről. EG. 1880. 142-144.; 160-161.; 184-185.; 197-199.; 211-215.; 245-246.; 261-263.; 285-287.; 301 303.; 317-319.; 333-335.; 368-369. FODOR A. 1838.: A Maroson, mint Erdély legnagyobb vizén mostan divatozó kereskedésről s ezt nagyon hátráltató okokról. NT. 1838. 1: 137-143.; 145-150. FODOR I. 1938.: Krónikás füzetek. Marosszék és Marosvásárhely sz. kir. város krónikája. III. sor. 1-10. szám. GAZDA D. 1978.: Gyergyóremetei erdőmunkások tegnap és ma. Változó valóság. Bk., 133-162. GAZDA D. 1981.: Gyergyói tutajosok a XVII-XVIII. században. Műv. 1981. 5: 42-44. GAZDA J. 1976.: Erdőköz. Beszélgetés öt kovásznai emberrel az erdőről. Korunk 1976. 7: 535-540. GAZDA J. 1979.: Kapuállítók. Korunk Évkönyv. 1979. 189-201. GAZDA J. 1980.: így tudom, így mondom. Bk. GAZDA K. 1978.: Gyermekvilág Esztelneken. Bk. GERGELYL. 1866.: A maros vásárhely ifapiacz. SzL. 1866. 196-197. GIURESCU, C. C. 1975.: Istoria padurii románesti din cele mai Urii vechi timpuri pina astázi. Buc. Glica,C. 1969.: AnuarulabsolventilorGrupului. Scolar Forestier Gurghiu. 1894-1969. GOCIMAN, A. 1929.: Industria si comentul lemnului din bazinul Muresului superior. Cluj. 217
GOCIMAN, A. 1932.: Industria si comertul lemnului in judetul Irei-Scaune. GÖLDNER J. 1887.: Adatok az erdészeti műszótár -hoz. EL. 1887. 585-588. GRÉTSY L. 1968.: A magyar erdészeti szaknyelv kialakulása. Nyr. 1968. 156-165. Gyergyói erdőip. 1973.: A Gyergyói Erdőipari Fakitermelő és Szállító Egység. 1903-1973. HAÁZ F. 1942.: Udvarhely széki famesterségek. HAÁZ F. R. 1932.: Az udvarhelyszéki székely szekér. In: A Magyar Nemzeti Múzeum Néprajzi Tárának Értesítője. Bp 1932.1. füzet. 10-19. HEFTY Gy. A. 1911.: A térszíni formák nevei a magyar népnyelvben. Nyr. 1911. 159-169.; 206-216.; 259-265.; 300-308.; 458-462. HERMÁNYI D. J....: Hennányi Diénes József emlékirata. Szemelvények. Sajtó alá rendezte: KELEMEN Lajos. Cluj- 1925. HERMÁN O. 1914.: A magyar pásztorok nyelvkincse. Bp. HK....: WERBŐCZY István Hármaskönyve. Bp., 1897. HORVÁTH I. 1971.: Magyarózdi toronyalja. Hszék Ekv. 1899.: Háromszék vármegye. Emlékkönyv. Szerk.: POTSA József. Sepsiszentgyörgy. HUSZKA J. 1895.: A székely ház. Bp. ILLÉS N. 1869.: Kirándulás Erdélybe. EL. 1869. 217-223.; 260-268.; 299-308. IMRE D. 1894.: Csíkmegye erdőségei. In: Csíkmegyei Füzetek. 581-598. IMREH B. 1942.: Mezőbánd helynevei. IMREH I. 1944.: A székely közbirtokosságról. Szülőföldünk. 48-66.; Székelység. IMREH I. 1947.: Székely falutörvények. IMREH I. 1973.: A rendtartó székely falu. Bk. IMREH I. 1979.: Erdélyi hétköznapok. Bk. IMREH I. 1983.: A törvényhozó székely falu. Bk. Iparf. tev....: A magyar királyi iparfelügyelők tevékenysége. Bp. IVÁNESCU, D. 1972.: Din istoria silvicculturii románesti. Buc. JAKAB E. 1877.: Marosszék közhavasai történeti és statisztikai ismertetéséhez. Marosvidék 1877. 314-317.; 322-324.; 330-332. JAKAB E. 1978.: Az erdélyi törvényhozás és közigazgatás erdőügyi intézkedéseinek rövid története. EL. 1878. 670-681. JAKAB E. 1884.: Erdőink hajdan és ma. EL. 1884. 599-609.; 676-681. JAKAB E. -SZÁDECZKY L. 1901.: Udvarhely vármegye története a legrégibb időtől 1849-ig. Bp. JANCSÓ B. 1931.: Erdély története. Cluj- JANCSÓ E. 1955.: Az Erdélyi Magyar Nyelvművelő társaság iratai. Bk. JANITSEK J. 1971.: Vargyas helynevei. Nylrk. 1971.2:347-361. JANITSEK J. 1973.: Középajta, Szárazajta és Zalánpatak helynevei. NyírK. 1973. 1: 161-175. JANITSEK J. 1973.: Apáca és Nagyajta helynevei. NyírK. 1973. 2: 352-364. JANITSEK J. 1974.: Miklósvár és Köpec helynevei. NyírK. 1: 148-160. JANITSEK J. 1975.: Bárót és Olasztelek helynevei. NyírK. 1975. 1: 94-104. JANITSEK J. 1976.: Bölön helynevei. NyírK. 1976.2: 192-197 JANITSEK J. 1978.: Bardóc és Száldobos helynevei. NyírK. 1978. 219-222. 218
JÁNOSFALVI S I. 1942.: Székelyhoni utazás a két Homoród mellett. JKV. Hilibi Kb....: Jegyzőkönyv Hilibi Közbirtokosság. 1934-1948. KÁJONI J. -MIKLÓSSY V. 1656/1979.: Hasznos orvoskönyv az fáknak és füveknek erejeliből. MIKLÓSSY V. Vilmos: Kájoni János herbáriumának forráskritikája. A VII. Gyógyszerészeti Tudományos Kongresszus anyagában. Bp., 1979. szept. Kalendariom, 1835.: Mindenkor tökéletes erdei- és vadászati Kalendarion. Kassa. KAPUSSY I. 1920.: Erdőpusztítás. Zord Idő 1920. 522-531. KARDALUSJ. 1978.: 168 éves székelykapu. Műv. 1978. 8: 25. KARDALUS J. 1980.: Bútorfestők, festett bútorok. Műv. 1980. 3: 31-33. Kászonimpér Kbjkv... : Kászonimpér közzbirtokosság jegyzőkönyvei. 1944-1948. Kászonszéki ipj....: Kászon széki falusi perek jegyzőkönyve. 1750-1788. KE. 1929.: Közgazdasági Enciklopédia. Bp. KEMÉNY J. 1957.: A havas dicsérete. Mvh. KEMÉNY J. 1958.: Vadpáva. Mvh. KEMÉNY J. 1979.: Víziboszorkány. Bk. KESE J. 1969.: A Hatod MT. 1969.1. 25. Kgl...: Kolozsvári Glosszák. /Ajtai-Bölöni Glosszák./ Nyr. 1907. 12., 128. stb. KILYÉNI Sz. M. 1818.: A Nemes Székely Nemzetnek Constitutióji, Privilégiumai, és a' jószág' leszállítását tárgyaló némely törvényes ítéletei. Pest. KINTSES J. 1942.: Bolyai Farkas törekvései az erdészeti pályára. EL. 1942. 501-505. KISGYÖRGYZ. 1973.: Erdővidék. Sepsiszentgyörgy. KISS F. 1981.: Bíró Sándor /1818-1877/ -Bíró Sándor: Párbeszéd a székely népről. Műv. 1981.10:33-35. KOLUNBÁN L. 1903.: A hétfalusi csángók a múltban és jelenben. Brassó. KONSZA S. 1957.: Háromszéki magyar népköltészet. Konsza Samu gyűjteménye. 1957. KOÓS F. 1890.: Életem és emlékeim. 1828-1890. Brassó. KOÓS K. 1971.: Kászoni adatok a népi vadfogáshoz. Aluta. 1971. 323-346. KOÓS K. 1972. /-SZENTIMREI J. - NAGY J./: Kászoni székely népművészet. Bk. KOÓS K. 1972.: A vargyasi festett bútor. KOÓS K. 1977.: Backamadaras gazdasági élete a XVIII. században. Műv. 1977. 5: 41-43. KOÓS K. 1978. /-SZENTIMREI J. - NAGY J./: Kisküküllő vidéki magyar népművészet. Bk. KOVÁCS F. 1934.: Erdei famegmunkáló eszközök Gyergyócsomafalván. EM.. 1934. 137-142. KOVÁCS F. 1944.: A gyergyócsomafalvi kádármesterség. EM. 1944. 191-195. KOVÁCS G. 1971.: Erdélyi jobbágyok panaszlevelei. Bk. KOVÁCS S. 1980.: Adatok a Bodoki hegység helyneveihez. Fórum, 1980. szeptember. Sepsiszentgyörgy. KOVÁTS I. 1931.: Nemes Udvarhely- Szék' statisztikája leírásának végzete. NT. 1831. Nro. 11. KOZÁN I. 1978.: Fekete ugar. Bk. KOZMA F. 1879.: A Székelyföld tógazdasági és közművelődési állapota. Bp. KŐVÁRY L. 1842.: Székelyhonról. KŐVÁRY L. 1847.: Erdélyország statisztikája. 219
KRIPPEL M. 1901.: Levele az Erdélyi Kárpát Egyesület titkári hivatalának Kolozsvárt, 1901. Erdély 1901. 82-83. KRISTÓ T. 1980.: A Csíkszentdomokosi kádárság. Műv. 1980. 7: 28-30. KRIZA, Vadr. 1862.: Vadrózsák. KRIZA János székely népköltési gyűjteménye. Bk., 1975. /VI. Tájszótár. 1862./ KURKÓ Gy. 1970.: Nehéz kenyér. Bk. KVH. ACsz. 1844.: A Kézdi Vásárhelyi Ns. Asztalos Czéh Privilégiuma. 1844. LAMBRECHT K. 1913.: A fűrészmalom. EL. 1913. 102-128. LÁSZLÓ Gy. 1890.: A székelyföldi iparmúzeum helyzete. SzEKN. 1890. 72-74. LÁTÓ A. 1981.: Honvágyam hiteles története -Subjektiv monográfia. Bk. LÁZÁR J. 1871.: Erdészeti kézikönyv. Pest. LOMBOSSY 1847.: Tutajászat Erdélyben. Hetilap. 1847. LŐRINCZ K. 1861.: Háromszéki nyelvjárás. Magyar Nyelvészet 1861. 316-365. LŐTSEY 1837.: A nemes székely nemzetnek jussait világító némely darab levelek, többek által Magyar nyelvre fordítva.... Mvh. LUKÁCS ZOLTÁN 1978. sóváradi tanár egyéni gyűjtése és feljegyzései. MA, 1604.: Albertum Molnár Szenciensi: Dictionarium Ungarico-latinum. Nürnberg. MALONYAY D. 1909.: A magyar nép művészete. II. Bp. MÁRTON B. 1963.: A tutajozás szakszókincséből. In: Studia Unipersitas Babes- Bolyai. Series Philologia. Fasc. 2. Cluj, 1963. 131-133. MÁRTON J. 1816.: Három nyelvből készült iskolai lexicon, vagyis szókönyv. Bécs. MÁTHÉ J. 1970.: Hermányi tájszójegyzék. Műv. 1970. 2: 53-58. MERÉNYI L. 1867.: Istené ügyem! /Eredeti beszéd a székely népéletből./ VÚ. 1867. 526-528. stb. MIHÁLITZ I. 1799.: Paraszti Majorja /Fordítás VANIER-től./ Szeben. MIKES K. 1974.: Törökországi levelek. MIKÓ1.1867.: Benkő József élete és munkái. Pest. MJL...: Magyar Jogi Lexikon. Szerk.: MÁRKUS Dezső. Bp., 1898-1907. MKiKj...: A Marosvásárhelyi Kereskedelmi- és Iparkamara jelentései. 1891-1913. MNL....: Magyar Néprajzi Lexikon. I-II. Bp., 1977-1979. Mogy. 1898.: A Magyar Korona Országainak gyáripara az 1898. évben. IX. füzet. Faipar. Bp., 1901. Mogy. 1906.: A Magyar Korona Országainak gyáripara az 1906. évben. II. kötet, II. rész. Fém-, fa- és gépipar. Bp., 1911. MOLNÁR K. 1974.: Adatok a Hargita népi erdőgazdálkodásához. In: A Székelykeresztúri Múzeum Emlékkönyve. Csíkszereda. 307-322. Mon. 1720-21.: Magyarország népessége a pragmatica sanctio korában. 1720-21. Bp. MSzF. 1842.: A gyakorlott vadász vagy ismertető a vadászat körében. N. szeben. MTSz... : SZINNYEIJ.: Magyar tájszótár. I. k. 1893-1896., II. k. 1897-1901. Bp. MURADIN L. 1965.: Mutatvány Románia Sz. K. magyar nyelvjárásai atlaszának tájszóanyagából. NyírK. 1965. 176-178. MURADIN L. 1967.: Csíkszépvízi tájszavak. NyírK. 1967. 138-139. Műszotár 1845.: Latin-magyar műszótár. 220
NADÁNYI J. 1669.: Kerti dolgoknak leírása. Colosvárat. NAGY B. 1974.: Felcsíki kerítések. Műv. 1974. 1: 25-26.; 2: 27-28.; 5:49-52. NAGY B. 1980.: Parasztmozgalmak és a munkásság harcának kezdetei a Csíkimedencében a XIX. század második felében és a XX. század elején. Acta Hargitensia 1980. 97-106. NAGY Gy. 1881.: Vidéki levél. EL. 1881. 131-137. NAGY Gy. 1883.: Adatok az erdészeti műszótárhoz. EL. 1883. 122-129. ; 669-672. NAGY Gy. 1884.: A székelyföld közgazdasági szerepéről és hivatásáról hazánkban, különös tekintettel az erdészetre. Mvh. NAGY Gy. 1885.: Háromszékmegye erdészeti viszonyai. EL. 1885. 329-252. ; 481-488. T. NAGY I. 1891.: Csíkvármegye közgazdasági állapota és a székely kivándorlás. Sepsiszentgyörgy. B. NAGY M. 1973.: Várak, kastélyok, udvarházak, ahogy a régiek látták. Bk. Négy közönség...: Négy közönség /Kozmás, Csíktusnád, Lázárfalva és Verebes osztatlan erdeit bíró közösségek/ bíráinak jegyzőkönyvei. 1840-1871. NEMES Z. 1974.: -GÁLFFY M. -MÁR TON Gy: Torjai szójegyzék. Sepsiszentgyörgy. Népszámlálás 1870.: A Magyar Szent Korona Országaiban az 1870. év elején végrehajtott népszámlálás eredményei. Pest, 1871. Népszámlálás 1910.: A Magyar Szent Korona Országainak 1910. évi népszámlálása. A népesség foglalkozása és nagyipari vállalatok községenként. Bp., 1913. NYÁRÁDY E. 1914.: Maros-Vásárhely és környékén elő tavaszi és nyáreleji növények meghatározó könyve. Mvh. NYÁRÁDY E. Gy. 1929.: A vizek és vízben bővelkedő talajok növényzetéről a Hargitában. Emlékkönyv, 1929. 557-615. NYÍRÓ J. 1938.: Havasok könyve. Bp. Nyolcvanas et., Lemhény: Nyolcvan személy által 1846. jan. 8-án Lemhény községben alakított erdőtársaság jegyzőkönyve. Lemhény, 1846-1937. OLÁH I. 1979.: Zetelaki séta. Műv. 1972. 2: 19-21. OMMIK 1901.: Az Osztrák -Magyar Monarchia írásban és képben. VII. kötet. Bp. ORBÁN B : A Székelyföld leírása. I-IV. kötet. 1868-1873. Bp. ORBÁN B. 1889.: A székely alkotmány a fejedelmek korában. SzÉKN. 1889. 68-73. OROSZHEGYI M. 1655.: A fenyő fának hasznos voltáról... In: Régi Magyar Költők Tára XVII. sz. 9. Bp., 1977. PÁL-ANTAL S. 1976.: Marosszék levéltára. Tanulmányok I. Bk. 21-62. PÁL G. 1923.: A székelyföldi közbirtokosok és az agrárreform. Magyar Kisebbség. Lúgos, 1923. 4- -15.; 46-57. PÁL G. 1928.: Készülődés a közbirtokosságok és írbéres birtokosságok reformjára. Magyar Kisebbség. Lúgos, 1928. 4,. 5,. 6. számok. PALKÓ A. 1973.: Tutajozás a Maioson. Élet és Tudomány 1973.42: 1978-1981. PALKÓ A. 1979.: Tutajozás a Maroson. Korunk Évkönyv. 202-212. PATAKI J. 1971.: A csíki vashámor a XVII. század második felében. Csíkszereda. Pátzfestés 1837.: Pátzfestés. Vú. 1837. 403-407. PAUSINGER J. 1885.: A görgényi kincstári erdők gazdasági viszonyainak leírása. EL. 1885. 753-777.; 842-863.; 948-957.; 1086-1120. 221
PÉCH D. 1886.: A testületi erdők kezeléséről, különös tekintettel a marostordai viszonyokra. EL. 1886. 513-526. PÉCH D. 1890.: Ősi Marosszék nemes székely közbirtokosságának erdejéről. Marosvidék. Mvh. 1890. IV. 6.; 13.; 20.; 21.; 23.; 24.; V. 11.; 18.; VI. 8.; 15.; 22.; 29.; PÉCH D. 1891.: A blikknek mint műfának értékesítéséről. EL. 1891. 674-684. PÉCH D. 1894.: A^Mezőség kopárai befásításának kérdéséhez. EL. 1894. 702-728. PÉCH D. 1899. A szabédi kísérleti telep. EK. 1899. 65-81. PÉCH D. 1903.: A külföldi fanemek hazánkban való telepítéséről. Bp. PÉTER VASS F. 1979.: Családi tűzhelyünk. HK. 110. PETKES J. 1981.: Nyárádselyei kiskapuk. Műv. 1981.6:28. PETRA, N. -SZABÓ M. 1973.: Un secol de prelucrare a lemrului la Reghin. PN L...: Pallas Nagy Lexikon. Bp., 1893-1900. PORZSOLT Á. 1867. Székely ipar dióhéjba szorítva. Székely Néplap 1867. 18.; 25.; 26. sz. PP. 1708.: Pariz Pápai Franciscus: Dictionarium hungaricolatinum. Lentschoviae. PPB. 1767.: Pariz Pápai Franciscus-Pedrus Bőd: Dictionarium hungarico- latinum. Cibinii. RADVÁNSZKY B. 1896.: Magyar családélet és háztartása a XVI. és XVII. században. Bp. RÉTHI L. 1868.: Keresetre induló székely fiú. VÚ. 1868.45. sz. RLex...: Révai Nagylexikon XII. Bp. RUGONFALVIK. 1939.: A nemes székely nemzet képe. szerk.: RUGONFALVI KISS István. Debrecen. SÁNDOR I. 1914.: A csíkszentmihályi Sándor család levéltára I. 1539-1756. SBURLAN, D. A. - GHELMEZIU, N. G. 1948/?/.: Industria mecanica a lemnului. Buc. SCHEINI, D. G. 1833.: Das Land und Volk dér Szekler in Siebenbürgen, in phisischer, politischer, statistischer und geschichtlichen Hinsicht. Pest. SEBESS D. 1903.: A székelyföldi tagosítás és arányosítás. Képviselőházi beszéd 1903. jún. 13. -án. Mvh. SEBESTYÉN Á. 1972.: A bukovinai andrásfalvi székelyek élete és története Mádéfalvától napjainkig. Szekszárd. SERES A. 1974.: Florile lui Bálint András -Bálint András virágai. Sf. Ghcorghe - Sepsiszentgyörgy. SERES A. 1978.: Erdővidéki szuszék. Nd. 1978. 118-128. SIMON Gy. 1887.: Székely erdészeti kiállítás. EL. 1887.771-776. Specificatio 1808.: ABibliothecábaésmás Szobákba készült Asztalos Munkának Specificatioja. Kézirat. Mvh. SÜTŐ A. 1980.: Évek-hazajáró lelkek. Bk. SYLVESTER T. 1966.: A komandói fakitermelés és fafeldolgozás szakszókincse. Ád. SZABÓ T. A. 1970.: Miért és hogyan gyűjtsük a helyneveket? Műv. 1970. 2: 34-41. SZABÓT. A. 1976., 1978., 1982.: Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár. I-III. kötet Bk. SZABÓ T. A. 1978.: A galambbúgos nagykapu a/, erdélyi régiségben. Bp. /Klny. az Ethnographia 1977. évi 2-3. számából/. SZÁDECZKY KARDOS L. 1927.: A székely nemzet története és alkotmánya. Bp. 222
SZÁDECZKY L. 1889.: A czéhek történetéről Magyarországon. Székfoglaló értékezés. Bp. SZÁDECZKY L. 1889.: Az iparos czéhek keletkezése hazánkban. EH. 1889. dec. 24. SZÁDECZKY L. 1902.: A székelyek történelmi intézményeiről. SZK. 24-47. SZAKMÁRY F. 1901.: Az erdélyrészi erdőségekben az 1891-92. és 93. években fellépett apáczalepke /Liparis monacha/ elleni védekezés. EK. 1901. 56-65. SZAKMÁRY F. 1903.: Növény tenyészeti megfigyelések Görgény Szt. -Imrén és Szabédon az 1902. évben. EK. 1903. 29-37. SZAKMÁRY F. 1904.: Növény tenyészeti megfigyelések Görgény- szentimrén és Szabédon az 1903. évben. EK. 1904. 87-92. SZAKMÁRY F. 1905.: Florisztikai tanulmányok a szabédi m. kir. erdészeti kísérleti telepen. EK. 1905. 115-122. SZAMOTAI. 1902.: Magyar oklevél-szótár. Bp. 1902-1906. SZÁSZ L. 1971.: A gyergyócsomafalvi fakitermelők szakszókincse I. NyírK. 1971.223-233 SZÁSZ L. 1976.: Gyergyócsomafalva helynevei. Nylrk. 1976. 85-91. SZÁVA F. 1867.: Székelyföldi erdő-égetések, pusztítások meggátlása tárgyában. Székely Néplap 1867. 253., 257. SZÁVA F. 1872.: A székely tutajozás ügyében. Hargita 1872. 73-78.; 81-85. SZÉKELY L. 1981.: Az utolsó remetei tutajos. Műv. 1981. 7: 42-43. Székely Naptár...: Marosvásárhelyt megjelenő Székely Naptár Első évfolyam 1843. SZÉKELY ZS. 1974.: Ikafalva földrajzi nevei. Aluta. 1974-1975.413-4118. SZÉKELY ZS. 1978.: Csíkmadaras földrajzi nevei. Aluta 1978.413-418. SZINTE G. 1901.: Udvarhely megye. Erdély 1901. 18-24. SZINTE G. 1903.: Marosszék. Erdély 1903. 20-26. SZINTE G. 1903.: A székely csűr. NÉ. 1903. 1-2: 1-22. SZINTE G. 1909.: A kapu a Székelyföldön SZK. 1902.: A Székely Kongresszus szervezete, tagjainak névsora, tárgyalásai és határozatai. Sajtó alá rendezte: BUDAY Barna. Bp. SZO... : Székely oklevéltár. Szerk.: Szabó Károly, majd SZÁDECZKY Lajos. I-VII. k. Kvár, 1872-1898. SZOLGA J. 1844.: Székely jogi ötven kérdések s feleletek... Mvh. SZIRIPSZKY H. 1902.: Adatok Erdély őshalászatához. NÉ. 1902. 157-178. TAGÁN G. 1943.: Fakitermelés és szénégetés Székelyvarságon. NÉ. 1943. 32-55. TAGÁN G. 1951.: Erdei méhkeresés Székelyvarságon. NÉ. 1941.331-337. TAGÁNYI K. 1894.: A földközösség története Magyarországon. MGSZ. 1894. 199-238. TAGÁNYI K. 1896.: Történeti bevezetés. In: Magyar Erdészeti Okleváltár I. k. I-XLVIII. oldalak Bp. TAGÁNYI K. 1897.: Erdély áruforgalma 1701-ben. MGSZ. 1897. 383-397. TAMÁSI Á...: Rendes feltámadás. Bk., 1968. TAMÁSI Á. 1955.: Hazai tükör. Krónika. 1832-1853. Bp. TAMÁSI Á. 1976.: A bölcső és környéke. Szülőföldem./1939./ Bölcső és bagoly. /1953.A Vadrózsa ága. /1967./ Bk. TARCSI I. 1966.: A kovásznai bútorasztalosság szakszókincse. Ád. TARISZNYÁS M....: Adatok a gyergyói népi faipar műltjából. 1826-1900. Kézirat. 223
TARISZNYÁS M. 1957.: Adatok Gyergyószentmiklós településtörténetéhez. In: A Csíki és Gyergyói Múzeum Közlönyei 1957. 32-44. TARISZNYÁS M. 1968.: Feledésbe merült iparágak. Hargita 1968. III. 3. TARISZNYÁS M. 1969.: A vaslábi vízifűrész. Hargita 1969. IX. 30. TAISZNYÁS M. 1971.: Hajdani vízifűrészek Gyergyó vidékén. HK. 1971. 123-126. TARISZNYÁS M. 1974.: Részletek a gyergyói határhasználat múltjából. Aluta 1974-1975.307-312. TARISZNYÁS M. 1978. A gyűjtögető gazdálkodás hagyományai Gyergyóban. Nd. 1978. 2503. TARISZNYÁS M. 1979.: Gyergyó néprajzi megismerésének múltjából. Korunk Évkönyve 1979. 290-298. TARISZNYÁS M. 1982.: Gyergyó történeti néprajza. Bk. TÉGLÁS G. 1874.: A székely sóvidéken. Fővárosi Lapok 1874. 208. sz. TÉGLÁSI ERCSEI J. 1836.: Utazások nemes Torda vármegye Vécsi járásában. NT. 1836. 97-106.; 113-118.; 129-140. TELEKI J. 1799.: Teleki József gróf: Úti jegyzések /1799./ Közli: DOMOKOS Pál Péter. Kvár, 1937. THIRRING G. 1912.: A magyar városok statisztikai évkönyve. I. Bp. THIRRING G. 1938.: Magyarország népessége II. József korában. Bp. THOROCZKAY THURINSZKY P. 1912.: Adatok az erdélyi parasztház ismeretéhez. NÉ. 1912.94-103. THURY J. 1898.: A székelyek eredete. EM. 1898.1-IV. közi. TIBÁD L. 1975.: Egy falu /Farkaslaka/ földrajzi neveinek rendszere. NyírK. 1975. 17-24. TIBÁD L. 1975.: Szentlélek mai magyar helynevei. NyírK. 1975. 196-199. TIBÁD L. 1976.: Bogárfalva mai magyar helynevei. NyírK. 1976.91-92. TIBÁD L. 1976.: Firtosváralja mai magyar helynevei NyírK. 1976. 197-199. TIBÁD L. 1978.: Nyikó menti helynevek. NyírK. 1978. 222-226. TIBÁD L. 1979.: Nyikómenti helynevek. 1. Székelyszentmihály. 2. Kobátfalva. NyírK. 1979. 108-110. TISZA L. 1866.: Gyakorlati észrevételek az erdőültetés körül. In: Kolozsvári nagy naptár 1866-dik évre. 161-166. TÖLGYES E. 1978.: A kerekes mesterség és terminológiája Erdővidéken. Ád. TRÓCSÁNYI ZS. 1956.: Az erdélyi parasztság története. 1790-1849. Bp. TULOGDY J. 1929.: A Székelyföld földrajza. Emlékkönyv, 1929. 533-544. Tsz. 1838.: Magyar tájszótár. Buda. ÚJFALVY S. 1854.: Az erdélyi régebbi és közelebbi vadászatok. Kvár, 1927. ÚJFALVY S. 1863.: Erdélyi vadászatok és vadak. Hazai és külföldi vadászrajzok. Pest. 295-380. ÚJFALVY S. 1941.: Emlékiratai. ÚJLAKI I. 1872.: Az erdészeti műszótárhoz. EL. 1872.302-311. ÚMTsz I. 1979.: Új Magyar Tájszótár. I. kötet. Bp. Urbárium 1743.: Urbárium Seu Conscriptio /Invertarium seu Conscriptio. Szárhegyi Lázár birtok összeírása. 1743. VADAS J. 1888.: A hazai fenyvek magyar nevei. EL. 1888. 24-31. VÁMSZER G. 1938.: A székely vagyon-és földközösség. EME. Tordán 1938. aug. 28-30. napjain tartott vándorgyűlésének emlékkönyve. 55-62. VÁMSZER G. 1977.: Életforma és anyagi műveltség. Bk. VÁNDOR 1839.: Közlemények Erdélyről. NT. 1839. 141-145. stb. 224
VARGA D. 1970.: Erdőkerülőben. Bp. VÁRNAI S. 1883.: A farkasfogókról. EL. 1883. 595-599. VÁRNAI S. 1886.: Adatok az Erdészeti Műszótár -hoz. EL. 1886.481-484. VENCZEL J. 1980.: Az önismeret utján. Bk. VESZELY K. 1868.: A baróti plébánia. Brassó. VISKI K. 1910.: Mi a kopjafa? NÉ. 1910. 221-224. VISKI K. 1911.: Adatok a székely építkezés ismeretéhez. NÉ. 1911. 99-128. VISKI K. 1929.: A székely népművészetről. Emlékkönyv, 1929. 411-437. VITAZS. 1972.: Áprily Lajos Bk. VITOS CS. F. 1894....: Vitos Mózes: Csíkmegyei Füzetek /34 füzetben/. Csíkszereda, 1894-1900. ZSIGMOND J. 1978.: Felső-Maros menti adatok a népi vadfogáshoz /Magyaró/. Kézirat. ZSIGMOND J. 1979.: Havasolás. Korunk Évkönyv 1979.213-226. 20.4. Rövidítések Ád. = államvizsgái dolgozat Ált. = Állami levéltár /Mvh. / Bk. = Bukarest Bp. = Budapest Buc. = Bucuresti Decr. = Decretum /Hármaskönyv/ EG. = Erdélyi Gazda /Folyóirat/ EH. = Erdélyi Híradó /Folyóirat/ EK. = Erdészeti Kísérletek /Folyóirat/ EL. = Erdészeti Lapok /Folyóirat/ EM. = Erdélyi Múzeum /Folyóirat/ Erdőv. = Erdővidék /Földrajzi név/ ESz. Naptár = Erdélyi Székely Naptár, Mvh. Ethn. = Ethnografhia /Folyóirat/ EZsn. = Erdészeti Zsebnaptár Ft. = Falutörvény HK. = Hargita Kalendárium, Csíkszereda Hn. = helynév = Kolozsvár MGSz. = Magyar Gazdaságtörténeti Szemle /Folyóirat/ Megj. = megjegyzés MT. = Megyei tükör /Napilap/ Műv. = Művelődés. /Folyóirat/ Mhv. = Marosvásárhely Nd. = Népismereti dolgozatok /Bk. / NÉ. = A Néprajzi Múzeum Értesítője NT. = Nemzeti Társalkodó /Folyóirat/ NyírK. = Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. / / Nyr. = Magyar Nyelvőr/Folyóirat/ SZEKN. = Székely Egyleti Képes Naptár Szf. = Székelyföld /földrajzi név/ Sz. gy. = Szerző gyűjtése SzL. = Székely Néplap /Napilap/ Mvh. SzN. = Székely Nemzet /Hetilap/ Sepsiszentgyörgy Vö. = vesd össze VÚ. = Vasárnapi Újság /Hetilap/, Pest, VZ. = Vörös Zászló /Napilap/ lásd még [ ] szerző kiegészítéseit és megjegyzéseit magában foglaló zárójel 225
20.5. TARTALOMJEGYZÉK Előszó 1. Erdőnevek, erdőségek, jelentős erdők - Helynevek 2. A havas - Havasok - Havasolás... 2.1. A havas 2.2. Havasok 2.2.1. Revendikált havasok 2.2.2. Marosszék havasa 2.2.3. Közhavasok 2.3. Havasolás 3. Válogatás a kutatott terület erdő-, faipari-, fakereskedelmi statisztikai adataiból... 20 3.1. Erdészet 3.1.1. Fa- és cserefajok elterjedése 3.1.2. Fafajmegoszlás 3.1.3. A székely székek erdősültsége 3.1.4. A székelyföldre vonatkozó általános erdészeti adatok 3.1.5. Birtokviszonyok 3.2. Vadászat. Vadászterületek 1884-ben. 3.3. Faipar 3.3.1. Adatok a Magyarország népessége a pragmatica sanctio korában 1720-21 /Bp. 1896/ c. kiadványból 3.3.2. Adatok Aurél Gociman nyomán 3.3.3. Faiparral főfoglalkozásként foglalkozók 1910-ben 3.4. Fakereskedelem 3.4.1. Fakereskedők a Székelyföldön 3.4.2. Faárak 3.5. Faépítészet. A faanyag felhasználása a lakóházakban 4. A falu erdeje - Községi erdő... 31 4.1. Földközösség, faluközösség 4.1.1. Falvak szerinti földközösség 4.1.2. A falu tulajdona volt az erdő 4.1.3. A falu erdejének haszonélvezői 4.1.4. Amikor a birtokos nemes társtulajdonos 4.1.5. A közönség erdeje 4.1.6. Mit adott a székely falu erdeje a jobbágyoknak? 4.2. Falutörvények, constitutiók 4.2.1. Marosszék Constitutiói /1610-1718/ 4.2.2. Falutörvényekről 4.2.3. A falu erdejének védelme - 4.2.4. A falutörvények erdészettörténetünk letéteményesei 4.3. A falu erdeje 1848 után 4.3.1. Az 1854. évi erdélyi úrbéri pátens/nyílt parancs/ 4.3.2. Vegyes székely falvak. 5. Birtokosságok, közbirtokosságok... 38 5.1. A közös erdőkre vonatkozó ismeretek 5.2. Kié volt az erdő? 5.2.1. Divald Adolf Jelentés Erdély kincstári erdőségeiről c. munkája 5.2.2. Székelyföldi rendezetlen birtokviszonyok 5.2.3. Egy sajtóvélemény 1869-ből 5.2.4. Az 1871. évi 55. te. 11. -a megadja a községi vagyon jellegzetességeit 5.3. Csíkvármegye 1890. október 30-i felirata a képviselőházhoz és egyes minisztériumokhoz a legelőkre és erdőkre nézve. Az erdő eladhatóvá vált 5.3.1. A felirat legfontosabb javaslatai 5.3.2. Kinek az érdekét szolgálta a felirat? 5.4. A székelyföldi közbirtokosságokkal kapcsolatos nehány észrevétel 5.4.1. A közbirtokosságok megalakulása 5.4.2. Hosszú út az újtípusú közbirtokosságok megszerveséséig 5.5. Vélemények a közbirtokossági rendszerről 5.5.1. Nyűg a közbirtokosságok szerencsétlen fogalma... 5.5.2. Miért is hibáztatható a közbirtokossági forma?. 3 12 226
6. A hírhedt székelyföldi erdőarányosítás 48 6.1. Az 1871. évi 55 te. Az erdőarányosításról és tagosításról Erdélyben 6.1.1. Az arányosítás meghatározása 6.1.2. Az arányosítás története 6.1.3. -Magáról a törvényről 6.1.4. Krippel Móric az arányosításról 6.2. Az arányosítás és a Székely Kongresszus 6.2.1. A kongresszus jellege 6.2.2. Az arányosítás megvitatása 6.2.3. Molnár Józsi ás állításai 6.2.4. Egységes vélemény hiánya a közerdő felosztása /birtoklása/ tekintetében 6.3. Az arányosítás végrehajtása 6.3.1. A 70-es és 80-as években - 6.3.2. Sebess Dénes 1903. évi képviselőházi beszéde - 6.3.3. Megmozdulás Csíkszentimrén az arányosítás körül elkövetett törvénytelenségek miatt- 6.3.4. Abackamadarasi erdőarányosítás és felosztás - 6.3.5. Újraarányosítás Gyergyófaluban 1906- ban 6.4. Összegezve az elmondottakat 7. A székely székek törvényhatóságainak javaslatai, véleményei és intézkedései az erdők megóvásáról a XIX. sz. első éveiben...55 7.1. Az erdők állapotának reneszánsz korszaka Jakab Elekre /1820-1897/ emlékezve 7.1.1. II. József 53 pontból álló magyar nyelvű erdőrendtartása 7.1.2. 1791. évi 30 te. Az erdők fenntartásáról /De conservatione sylvarum/ Erdély első erdőtörvénye 7.1.3. Vélekedések, hogy mi móddal lehetne leghatalmasabban és foganatosabban az erdők pusztítását megakadályozni és az ilyetén alkalmatosságokban megtörténni szokott zenebonának és verekedésnek eleit venni 7.2. Az idézett oklevelek latinosságai 8. Adatok a népi erdőgazdálkodáshoz... 63 8.1. Egy kötetre való irodalom 8.1.1. A kezdet 8.1.2. Az eregetés Orbán Balázs leírásában 8.1.3. Kovács Ferenc dolgozata 8.1.4. Fakitermelés és szénégetés Székely varságon 8.2. Népi ismeretek a faanyagról, a fáról Amit a szókincs elárul - A faanyag tulajdonságairól -Újság: újhold - Három fahiba - Áfa erdei választékai 8.3. A fakitermelés tervezése és szervezése 8.3.1. A faosztás két módja az egykori székely faluban 8.3.2. A tizes beosztásban alapuló osztási mód Kápolnásfaluban 8.3.3. Az erdőlés rendje 8.3.4. A szegények pártolása 8.4. Fakitermelési eszközök és karbantartásuk 8.4.1. A fejsze 8.4.2. Az erdei fűrész 8.4.3. A capin 8.5. A fakitermelés végrehajtása 8.5.1. A közelítés 1764. január 7. Madéfalvi veszedelem - A közelítés nehézségei Kemény János felírásában 8.5.2. Kurkó Gyárfás regénye - 8.5.3."Én nem az erdészetet tanoltam volt... 8.6. Faragás az erdőben 8.6.1. Faragóba járás 8.6.2. Az erdő volt a munkalehetőség akkoriban 8.6.3. Egy adat a dongafára vonatkozóan 9. Gyergyói tutajozás - Ellenszenv az erdővel szemben...75 9.1. Előzetes magyarázatok 9.1.1. A székelyföldi erdő passzív tőke 9.1.2. Kedvelt téma a marosi - és ennek keretében a gyergyói - tutajozás 9.2. Tutajkereskedők, kompániák 9.2.1. Örmények Gyergyóban 9.2.2. Lázár Mór jószándéka 9.2.3. A Flosskompanie 9.2.4. A fa /az erdei legeltetéssel együtt/ és a víziút együtt képezték a jövedelmező vagyont 9.2.5. Amit Lombossy 1847-ben látott 9.2.6. Mit írt Nagy Gyula kir. erdőfelügyelő 1884-ben Három székről? 9.3. A figyelmen kívül hagyott valóság 9.3.1. A tutajozás jelentősége a gyergyói nép életében 9.3.2. Vig András köve 9.3.3. Kísérletek a tutajozás feltételeinek megjavítására 9.4. Az ellenszenv az erdővel szemben az ismertetett tények ellenére is századokon át megvolt 9.4.1. Az erdőirtás mellett 9.4.2. Több volt az erdő a kelleténél 9.4.3. Mi lett volna a több erdő jelentősége? 9.4.4. Csík megyében az erdővel szembeni ellenszenv később is jelentkezett 9.4.5. Elismerő sorok, figyelmeztető számítások 227
10. Vasúttalanság, vasútpolitika 85 10.1. A nagy lehetőség elmulasztása 10.2. Az első erdélyi vasút 10.2.1.1858. Vasút Erdély határán 10.2.2. 1909. Átadják a forgalomnak a Déda- Gyergyószentmiklós közötti vonalszakaszt 10.3. Szárnyvonalak 10.3.1. Három zsákutcába vezető vasút 10.3.2. Szárnyvonalra Udvarhely megyének sem volt szüksége 10.3.3. Héjjasfalvától a Gyimesnél levő moldvai határszélig 10.3.4. Brassó-Sepsiszentgyörgy 18 év, ráadásul könnyű feltételek mellett 10.3.5. A vasút vonzotta a vállakozókat 10.3.6. T. Nagy Imre szavai 11. Az erdő jelentősége a nép életében...... 92 11.1. Járuly-elő mostan te kedves Fenyő-fa 11.2. A fő aratás azonban a fa volt 11.3. A fa mint építőanyag 11.3.1. Backamadaras 1791-ben végrehajtott összeírása 11.3.2. Zetelaka,hol az ügyesség a szorgalommal fog kezet 11.3.3. A székely ház 11.3.4. A székely kapu 11.3.5. A székely csűr 11.3.6. A csaposkert 11.3.7. Kopjafák és fejfák 11.4. Faedények 11.4.1. A kádártermékek becsülete 11.4.2. A kádáripar elterjedése 11.5. Nyersanyag több más faipar számára, további munkaalkalom 11.6. Az erdő mint élelmiszerforrás 11.6.1. Éhinség idején 11.6.2. A gyűjtögető gazdálkodás hagyományai Gyergyóban 11.6.3. Keresetre induló székely fiú 11.7. Erdei legeltetés 11.7.1. Jelentősége 11.7.2. Barmoknak havasokon való legeltetések 11.7.3. 1680 körül Zágon falutörvénye 11.7.4. Az 1879. évi 31. te. és az erdei legeltetés 11.8. Makkoltatás 11.8.1. Mikor az emberek maguknak szedték a makkot 11.8.2. Három ujj vastag szalonna 11.8.3. 1718. Marosszék szabályzata a makkos és tilalmas erdőkre vonatkozóan 11.9. Az erdők szerepe a háborúk és forradalmak idején 11.9.1. 1706. és 1707. Az erdő rejtekhely veszedelem idején 11.9.2. Tatár pince Havadon 11.9.3.És a háborúk idején 11.10. Az erdő mint tartalékföld 11.10.1. Az anyagi lehetőségek különbözősége 11.10.2. A szabad irtásra vonatkozó egyik oklevél 11.10.3. Az erdőirtások emlékei, irtásnevek. 11.11. Az erdők eltartóképessége /elvándorlás - kivándorlás/ 11.11.1. [... ] az egész országbéli lakosok között ha valakinek, valójában nékünk legszükségesebb az erdő, akinek csupán csak fából van minden élő okunk 11.11.2. Összefüggés az erősültség és a népsűrűség között 11.11.3. Az erdő otthon tartó erejéről 11.11.4. Az erdő, és az el- és kivándorlás 11.11.5. Érzelmi inditékok 12. Vadkár a mezőgazdaságban és az állattenyésztésben Adatok a vadászat jelentőségéhez...119 12.1. Vadkár egy erdőtiszt leírásában, majd ugyanaz Vargyason, ahogyan Balogh Edgár látta. 12.2. A dúvad irtása 12.2.1. II. Ulászló király V. törvényének 18. cikke 12.2.2. Nem lebecsülendő kárt okozott a medve és a farkas 12.2.3. A legelő állatot ért vadkár megtérítése 12.2.4.Farkasgödrök 12.3. A vadászat jelentősége 12.3.1. [... ] a vadakból életét és adóját is keresi... 12.3.2. A vadbőr 12.3.3.E1- ővételi jog 12.3.4. AZ VADÁSZAT a backamadarasi 1791-ben kelt összeirás szerint 12.4. A székely solymárok 12.4.1. Honnan a solymárok kivételes megbecsülése? 12.4.2. A solymárok száma a nemzeti fejedelmek alatt fokozatosan nőtt 12.4.3. A kiváltságokban való meghagyás 12.4.4. Egyéb adatok a solymárságról 228
13. Mérlegen a fűrészipar 125 13.1. A deszka 13.2. Az első vizifűrészek 13.2.1. A fűrészes Gáli család 13.2.2. Közös vizifűrészek Kovásznán 13.2.3. Fűrészgát Székelyudvarhelyen 13.2.4. Szeres fűrész 13.2.5. Csíkmadarasi fűrészmalom leltára 13.2.6. Vizífűrészek a szárhegyi Lázár birtok összeírásában 13.2.7. Akirályi kettős fűrészmalom 13.2.8. Közösen használt vizifűrészek Orbán Balázs leírásában 13.3. A megújuló vizifűrészek 13.3.1. Közeledés az erdőhöz 13.3.2. A Vasláb-Heveder-i korongos fűrész 13.3.3. Vizíturbinás műfűrész 13.3.4. A turbinás fűrészek gyergyói elterjedése 13.4. A vizifűrészek száma 13.5. Deszkameccés, a meccők 13.5.1. I. Rákóczi György utasítása a fűrészmalmok felől 13.5.2. Petki János és özvegy Petki Anna gazdasági utasítása csíkcsicsai bírájának, Farkas Káténak 13.5.3. Csíkmadaras 1820-ban készített úrbéri összeírásából 13.5.4. A metszés 13.5.5. A vizífűrész-kezelő egykori nevei 13.6. Első gőzfűrészek 13.7. A fenyőfűrésztelep az erdők réme 13.8. Gyújtogatás végez több fűrészteleppel 14. Asztalosokról... 137 14.1. Honnan az asztalos név? A székelység egyik katonai összeírásának erdészeti-vadászati vonatkozásai 14.2. Asztalféleségek 14.3. Asztaloscéhek 14.4. A városok asztalosipara 14.5. A köségek /falvak/ asztalosai 15. Miért nem fejlődött ki a kutatott területen a készterméket előállító gyári faipar?. 145 15.1. A székelyföld váltakozó arculata 15.2. Az iparosítás akadályai 15.2.1. Szellemi elvándorlás 15.2.2. Az ipar iránti kellő rokonszenv hiánya 15.2.3. A pénzintézetek helytelen politikája 15.2.4. Egységes osztrák birodalmi vámrendszer, importált bútorok 15.2.5. Vasúttalság, helytelen vasútpolitika A szövetkezeti eszme népszerűtlensége 15.2.6. Ipartestületek jelentéktelen szerepe 15.2.7. Iparfejlesztő bizottságok tehetetlensége 15.2.8. Más tényezők 15.3. Ami megvalósult 15.3.1. Mestitz Mihály marosvásárhelyi bútor- és épületasztalos gyára 15.3.2. Mónus Márton faipari-gyára Marosvásárhelyen 15.3.3. Székely és Réthy bútorgyár, Marosvásárhely 15.3.4. Sólyom Gyula baróti cipőfaszeg-gyára 15.3.5. A parajdi gyufagyár 15.3.6. Első erdélyi gyermekjátékok- és fadiszműáru gyár, Marosvásárhely 15.3.7. A marosvásárhelyi közműhely 15.3.8. Székelyföldi Iparmúzeum 15.3.9. Iskolák, tanműhelyek 16. Szakoktatásunk emlékei...157 16.1. Egy lelkes marosváráshelyi polgár 16.2. Egy középiskola, melynek létjogosultságát az egykori sajtó többször is szóvá tette 16.3. A brassói állami közép faipariskola 16.4. 1892. november 13. Megnyílt a marosvásárhelyi állami fa- és fémipari szakiskola, 10 tanárral és 20 rendes, valamint 12 rendkívüli tanulóval 16.5. A görgény szentimrei erdőőri szakiskola 16.6. Műfaragászati tanműhely Kézdivásárhelyen 16.7. A faipari ismeretek redszeres oktatásának más formái 17. Elfelejtett 1848 előtti erdészeti írásokról... 161 17.1. Ami újból megjelent 17.2. 1779- Vanier-ből két átültetés 17.3. Erdészeti ismeretek egy 1781-ben irt kéziratban 17.4. Erdészeti növénytani irodalmunk nagy úttörője 17.5. Mi látott a szemtanú a Székelyföldön 1799-ben? 17.6. A matematika szerencséjére, az erdészet kárára 17.7. Egy méltatlanul mellőzött erdészeti naptár 17.8. Erdőgazdaságpolitikai elvek az Erdélyi Híradó hasábjain 17.9. Erdély első magyar nyelvű vadászati könyve 17.10. Kőváry László Székelyhonról c. munkája 17.11. A naptárakról 17.12. Egy hammásztiszt írása 17.13. Kőváry László erdélyország statisztikája 229