Carcassonne - Kereskedő és építész (Kiegészítő) Tervezte: Klaus-Jürgen Wrede Kiadja: Hans im Glück Verlags-GmbH Birnauerstr. 15 80809 München http://www.hans-imglueck.de/ A kiegészítő tartalmaz: 24 új területkártyát (ezek közül 9-en van bor, 6-on búza, 5-ön posztó, 4-en pedig nincs semmi árucikk); 20 árucikket (9 bort, 5 búzát, 5 posztót - ezeket a játék kezdetén a kiértékelő tábla mellett kell az asztalon elhelyezni); 12 új alattvalót (minden színben 1 disznót és 1 építészt); és egy húzózsákot. Ez a kiegészítő csak a Carcassonne-nal együtt játszható; ugyanakkor az 1. kiegészítővel együtt is játszható (vagyis Carcassonne + 1. kiegészítő + Kereskedő és építész). Az eredeti szabályok mind érvényben maradnak! Alant a kiegészítő speciális szabályait vesszük sorra:
Árucikkel bíró város befejezése Amikor elkészül egy olyan város, amelyben található legalább egy árucikk, először is a szokott módon ki kell értékelni az elkészült várost. Ezután az a játékos, aki befejezte a várost (vagyis lerakta a várost lezáró utolsó területkártyát), az adott város kereskedőjeként minden egyes, a városban található árucikkért kap egy megfelelő árucikket. A kapott árucikkeket a játékosok mindig maguk elé rakják le úgy, hogy azokat mindenki jól láthassa. Az árucikkek megszerzését nem befolyásolja az, hogy volt-e lovagja az adott városban a játékosnak; sőt, még az sem, hogy egyáltalán volt-e egyetlen lovag is a városban. Példa:Piros játékos fejezte be a várost; a kék játékos kap 10 pontot, a piros játékos pedig kap 2 búzát és 1 bort. Az árucikkek (és az általuk szerezhető pluszpontok) A játék végén az a játékos, akinek a legtöbb bora van, kap 10 pontot; ugyanígy 10-10 pontot kap az a játékos, akinek a legtöbb búzája, illetve posztója van. Amennyiben az első helyen holtverseny alakulna ki, mindannyian megkapják a 10 pontot. Példa (kétszemélyes játék): Kék játékos 20, piros játákos pedig 30 pontot kap. Az új alattvalók - disznó és építész A disznót és az építészt ugyanúgy kell játékba hozni, mint a többi alattvalót; ugyanúgy csak az éppen húzott területkártyára lehet lerakni akár az egyiket, akár a másikat, és azon a területkártyán nem lehet másik alattvaló.
A disznót csak rétre lehet lerakni, és növeli a parasztok számára a városok értékét. A játékos csak olyan rétre teheti le a disznót, ahol már van legalább egy parasztja. A disznó a játék végéig a réten marad. A végső kiértékelésnél a játékos az adott réten található városokért nem 3, hanem 4 pontot kap (illetve, minthogy a városok pontértéke a különböző szabályváltozatokban nem feltétlen 3: minden város eggyel több pontot ér) - azonban csakis akkor, természetesen, ha a rét az övé. Annak eldöntésekor, hogy egy rétnek ki a tulajdonosa, csak a parasztok számítanak - a disznók nem. Példa: A rét a kék játékosé. Mivel a réten van disznója, az összes, a rét által határolt befejezett városért kap 4-4 pontot - tehát, az adott esetben, 8-at. Minthogy piros játékosnak kevesebb parasztja van a réten, az nem az övé, és így nem kap egyetlen pontot sem érte. Az építészt útra, illetve városra lehet lerakni, és lehetővé teszi, hogy tulajdonosa "duplázzon". Az útra lerakott építész esetében ez az alábbi módon működik: 1. A játékos lerak egy útra egy útépítőt (az alap-carcassonne szabályai szerint) 2. A következő vagy egy későbbi körben, amikor újra a játékoson a sor, lerak egy olyan területkártyát, amely folytatja ezt az utat, és lerakja az építészt az útra. 3. A következő vagy egy későbbi körben, amikor újra a játékoson a sor, és olyan területkártyát rak le, amellyel folytatja vagy lezárja az utat, nyomban húz egy újabb területkártyát, és azonnal le is rakja (ez a "duplázás", és csak ilyenformán hajtható végre). Példa: A kék játékos megteheti, hogy 1. Lerak egy útépítőt. 2. Lerakja az építészt. 3. Folytatja az utat, húz egy újabb területkártyát, és azt is lerakja valahová.
További szabályok: Nincs láncreakció - hiába folytatja ezzel az újabb (második) területkártyával a játékos azt az utat, amelyen az építésze van, nem húzhat egy harmadik területkártyát. Amíg az építész az úton tartózkodik, és az út nincs befejezve, addig lehetőség van a "duplázásra". Amikor az út elkészül, az út kiértékelése után az útépítő(k) és az építész(ek) visszakerülnek a játékos(ok)hoz. "Duplázásnál" a játékos mind az elsőként, mind a másodikként húzott területkártyára rakhat le alattvalót. Amennyiben már az első területkártyával befejezi az utat, akár le is rakhatja a visszakapott építészt a második területkártyára. Ugyanazon az úton több játékosnak is lehet építésze. Az útépítő(k) és az építész között tetszőleges számú útszakasz lehet. Az összes eleddig közölt szabály érvényes a városra lerakott építészre is, lényegében csak a "út" szót kell "város"-ra, az "útépítő"-t pedig "lovag"-ra cserélni. Az építész mind városra, mind útra lerakható; rétre azonban sosem. Példa: A játékos megteheti, hogy 1. Lerak egy útépítőt. 2. Lerakja az építészt. 3. Befejezi az utat, és lerak egy lovagot a területkártyán található városdarabra. (Ekkor az utat ki kell értékelni, a játékos visszakapja az útépítőt és az építészt.) 4. A "duplázáskor" húzott második területkártyára nyomban le is rakja az építészt. A húzózsák Nyomdatechnikai okokból előfordulhat, hogy a Carcassonne, illetve a kiegészítő(k) területkártyái a hátoldalak színezésében kissé eltérnek egymástól. Ilyen esetben célszerű a területkártyákat a húzózsákba tenni, és onnét húzni. További területkártyák A híd nem kereszteződés - az utak megszakítás nélkül haladnak jobbról balra, illetve fentről lefelé. A rétet azonban az utak 4 részre szabdalják.
A híd itt sem kereszteződés - az egyik utat azonban a városnál, a másik a kis házikónál végetér. Az utak a rétet 3 részre szabdalják. A kolostorban, mint kereszteződésben, három út fut össze. A területkártyán három, egymással nem összefüggő városdarab található. Thaur 2004.04.18.