Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
A vállalkozás jellege és üzemelési formái III. 38. lecke
Előadás vázlat 1. Közös vállalat, egyesülés 2. Közhasznú szervezet, közhasznú társaság 3. Részvénytársaság alapítása, működése
Közös vállalat Jogi személyek által alapítható, vagyoni hozzájárulással Eredményorientált gazdálkodó és szolgáltató tevékenység Vezetője az igazgatótanács A tagok a társág vagyonán túl kezesként felelnek vagyoni hozzájárulásuk arányában
Egyesülés Nem gazdasági társaság, hanem kooperatív társaság, jogi személyiséggel Természetes és jogi személyek által alapítható, korlátlan és egyetemleges felelősséggel Nem folytathat saját javára üzletszerű gazdasági tevékenységet Célja közös résztevékenységek folytatása (kutatás, marketing, érdekképviselet, adatgyűjtés, stb.) Kb.150-200 db létezik Magyarországon
A közhasznú szervezet fogalma Közhasznú társaság 2007. júl. 01-től nem alapítható. De nem jövedelem szerzésre megegyezett a kft.-vel (közhasznú vagy kiemelten közhasznú státusz) társadalmi szervezet, kivéve a biztosító egyesületet és a politikai pártot, valamint a munkáltatói és a munkavállalói érdek-képviseleti szervezetet, alapítvány, közalapítvány, közhasznú társaság, köztestület (ha a létrehozásáról szóló törvény azt lehetővé teszi), országos sportági szakszövetség.
Egyes közhasznú tevékenységek az egészségmegőrzés, betegségmegelőzés, gyógyító-, egészségügyi rehabilitációs tevékenység, a szociális tevékenység, családsegítés, időskorúak gondozása, a műemlékvédelem, a természetvédelem, állatvédelem, a hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése, a fogyasztóvédelem, a rehabilitációs foglalkoztatás, az ár- és belvízvédelem ellátásához kapcsolódó tevékenység, a bűnmegelőzés és az áldozatvédelem.
A közhasznúság előnyei A közhasznú szervezetet a vonatkozó jogszabályok rendelkezései szerint különösen társasági adómentesség, vállalkozási tevékenysége után társasági adókedvezmény, helyi adó kedvezmény, illeték- és vámkedvezmény illeti meg, a közhasznú szervezet által nyújtott szolgáltatás igénybevevője a kapott szolgáltatás után személyi jövedelemadó mentességben részesül, míg a közhasznú szervezetet támogató is adókedvezményekkel számolhat.
Közhasznú társaság A közhasznú társaság közhasznú - a társadalom közös szükségleteinek kielégítését nyereség- és vagyonszerzési cél nélkül szolgáló - tevékenységet rendszeresen végző jogi személy. A közhasznú társaság úgynevezett nonprofit társaság, azonban üzletszerű gazdasági tevékenységet a közhasznú tevékenység elősegítése érdekében folytathat. Fontos, hogy a társaság tevékenységéből származó nyereség nem osztható fel a tagok között.
Közhasznú társaságok jellemzői Közhasznú társaság létesítése megegyezik a kft.-vel (közhasznú vagy kiemelten közhasznú státusz) Gazdasági társaság átalakulása kht.-vá A kht. működésére vonatkozó szabályok Taggyűlés, közhasznú szerződés A közhasznú szervezetek ellenőrzése A közhasznúsági jelentés
A közhasznúsági jelentés tartalmazza a számviteli beszámolót; a költségvetési támogatás felhasználását; a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást; a cél szerinti juttatások kimutatását; a központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a kisebbségi települési önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától és mindezek szerveitől kapott támogatás mértékét; a közhasznú szervezet vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét; a közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolót.
A részvénytársaság A részvénytársaság (Rt.) olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott számú és névértékű részvényekből álló alaptőkével (jegyzett tőkével) alakul, és amelynél a részvényes kötelezettsége a részvénytársasággal szemben a részvény névértékének vagy kibocsátási értékének szolgáltatására terjed ki.
A részvénytársaság alapítása Az alapítás módja: Zártkörű Nyilvános Alapítási tervezetet és tájékoztató Hirdetmény A részvényjegyzés Alakuló közgyűlés
A részvény és fajtái A részvény valamely részvénytársaságban fennálló tagsági jogokat és kötelezettségeket megtestesítő értékpapír. A rendelkezési jogok alapján lehet: névre szóló bemutatóra szóló A megjelenési formája lehet: nyomdai úton előállított értékpapír dematerizált értékpapír
A részvény fajtái Törzsrészvény Elsőbbségi részvény Dolgozói részvény Kamatozó részvény Visszaváltható részvény
A részvényesek jogai és kötelezettségei Minden részvényes jogosult: a közgyűléseken részt venni felvilágosítást kérni észrevételt tenni indítványt tenni szavazni (szavazati joggal rendelkező részvény birtokában) osztalékot felvenni Minden részvényes köteles: a részvények teljes névértékét, illetve kibocsátási értékét befizetni a nem pénzbeli hozzájárulást rendelkezésre bocsátani. (az Rt. fennállása alatt a részvényes az általa teljesített vagyoni hozzájárulást nem követelheti vissza)
A részvénytársaság szervezete Közgyűlés (tulajdonosok, részvényesek) a közgyűlés elnöke Igazgatóság, vezérigazgató elnök vezérigazgató Felügyelő bizottság Független könyvvizsgáló
Hasonlóságok és eltérések a vállalkozások között Megnevezés Egyesülés Közös vállalat Rt. Alapítók száma min. 2 min 2. >=1 Alapítók jogállása csak jogi csak jogi természetes és jogi Felelősségvállalás korlátlan és egyetemleges alapítók kezessége korlátolt Személyes közreműködés - - - Minimális tőke - - 5. ill. 20 millió Ft Belsőellenőrzés nem kötelező nem kötelező FB + könyvvizsgáló Szavazati jog vagyonarányos vagy 1:1 vagyonarányos vagyonarányos
KÖSZÖNÖM A FIGYELMÜKET!