A Balaton déli vízgyűjtőjén található vizes élőhelyek hidrobiológiai vizsgálata

A Balaton déli vízgyűjtőjén található vizes élőhelyek hidrobiológiai vizsgálata Dr. Körmendi Sándor Tszv.egyetemi docens Kaposvári Egyetem Természetvédelmi Tanszék MHT XXXI. Országos Vándorgyűlés Gödöllő, 2013. július 3-5

Bevezetés Aktualitás: A Balaton vízminőséggel és vízmennyiséggel összefüggő problémái Szoros összefüggés a vízgyűjtő területtel EU VKI vízgyűjtő-gazdálkodási tervek Kutatási téma célja: A Balaton déli vízgyűjtőjének vizsgálata (TÁMOP) Ezen belül egyik kutatási terület a vizes élőhelyek (lápok, víztározók, halastavak, kisvízfolyások hidro-hal és halászatbiológiai vizsgálata

Problémák-Kérdések Halászat-horgászat érdekei Környezet-, és természetvédelmi szempontok, érdekek Halászat: - Hidrobiológia: a haltermelés számára megfelelő vízminőség vízbiológia a természetes hozam növelése gazdaságos haltermelés kialakítása ( 60-40% természetes takarmányozási hozam ), - Tóiszap: P-csapda, tápanyagforgalmi, halélettani kérdések Vízminőség-változás és vízmennyiség kérdések (Balaton- vízpótlás (tározás), tápanyagvisszatartás vízmennyiségi kérdések közötti problémák (alacsony vízállás esetén, vízpótlás halastavakban, de a kisvízfolyások kiapadása-kényszer lehalászások Környezetvédelem: elfolyó vizek minősége (idegenforgalom-turizmus, hatások a Balatonra), szennyvízkibocsátás? Természetvédelem: ++élőhelyek tájidegen fajok busa-halászati érdekek, + horgászati érdekek (amur) tókezelés- víznövény-hasznosítás

A vizsgálatok célkitűzései HIDROBIOLÓGIAI KUTATÁSOK Vízminőség vizsgálatok Tóiszap vizsgálatok Vízbiológiai kutatások: Vízbakteriológia Fitoplankton Zooplankton: Kvalitatív és kvantitatív analizis Állapotfelmérés, Biomonitoring Testanyag, aminosav összetétel A halak számára optimális vízminőség kialakítása és az elfolyó vízzel szemben támasztott környezetvédelmi igények kielégítése (tókezelési eljárások) A halastavak termelésbiológiai állapotának meghatározása A halak számára hasznosítható táplálékkészlet meghatározása A természetes hozam fokozásának egyéb lehetőségei

A vizsgálatok célkitűzései Népesítési sűrűség, népesítési szerkezet és korosztály megváltoztatásának hatásai ökológiai és ökonómiai szempontból Integrált halgazdálkodás lehetőségei Környezetkímélő vízkészletgazdálkodás kialakítása Környezetkímélő tápanyag-gazdálkodás kialakítása

ANYAG ÉS MÓDSZER A vizsgált tórendszerek bemutatása I. Hagyományos tógazdasági technológia Fonyód-Zardavári F.1 (42 ha T), F.2 (48 ha T), F.3. (43 ha É) Balatonlelle-Irmapusztai I.2 (25 ha I), I.8 (71 ha T), I.9 (69 ha P), Varászlói V.5 (65 ha É), V.9 (23 ha I), Mórichelyi (Kontroll tavak) M.2. (22 ha I), M.5 (52 ha T), M.6. (35 ha É), M.7. (80 ha É) Népesítési szerkezet: polikultúra (ponty dominancia) Népesítési sűrűség. I.nyaras: 3000-8500 db/ha II.nyras : 700-1200 db/ha

II.Intenzív ponty-monokulturás rendszer (Öreglak) H A L A S Í T Á S Kihelyezés t/ha Lehalászás t/ha Hozam t/ha 1. h a l a s t ó ( 19 h a ) P2 1,32 3,40 2,08 2. h a l a s t ó ( 4 h a ) P2 2,5 7,54 5,05 3. h a l a s t ó ( 2, 5 h a ) P2 2,0 6,54 4,54 TA K A R M Á N Y O Z Á S Vegyes gazdasági takarmány t/ha Táp t/ha FCR 1. h a l a s t ó ( 19 h a ) 2,578 2,818 2,6 2. h a l a s t ó ( 4 h a ) 4,453 7,903 2,4 3. h a l a s t ó ( 2, 5 h a ) 3,768 8,132 2,6 T Ó K E Z E L É S E K Klórmész kg/ha 1. h a l a s t ó ( 19 h a ) 7,9 2. h a l a s t ó ( 4 h a ) 120 3. h a l a s t ó ( 2, 5 h a ) 116

I. Vízminőség Halobitás ph: Az ivadéknevelő tavakban a legnagyobb mértékű a ph ingadozása és e tavakra jellemzőek a magas ph értékek is. Megfelelő tókezelési eljárások (meszezés, klórmeszezés, rézgálic felhasználás, mészkőpor stb.) alkalmazása szükségszerű (pl. halélettani okok)

ph ph A ph változása a halastavakban,0 37 24 1.V.5. 9,5 8,50 2.V.9. 3.M.2. 9,0 8,00 50 4.M.5. 8,5 5.M.6. 2 6.M.7. 8,0 7,50 15 27 7.F.1. 8.F.2. 7,5 14 41 9.F.3..I.2. 11.I.8. 12.I.9. 7,0 N = 1 2 3 9 4 5 6 7 8 9 A vizsgált halastavak 11 12 7,00 1 1.tó 2.tó 3.tó Vizsgált víztér Befolyó víz(árok)

Fajlagos vezetőképesség( összes ion-koncentráció) : az egyes tavakban csak kis mértékben növekedett a tenyészidőszak során csapadék-szegény időjárás esetén sem, nagymértékű bekoncentrálódás a tavakban nem figyelhető meg. A vizsgált tavakban a fajlagos vezetőképesség 190 és 780 mikros/cm értékek között változott, tehát összességében megfeleltek a halastavakra kialakított határértékeknek. A Balaton melletti (F.1.,F.2.,I.2.,I.8.) tavakban szignifikánsan (P<0,0001) magasabb a vezetőképesség, mint a másik két üzemegység tavaiban. E halastavak közötti különbség oka: rendszeres vízpótlás az üzemi vízszínt biztosítására megtörténik e vagy sem. (Keleti- Bozót, illetve Balaton, - Tetves-patak)

Fajlagos vezetőképesség (mikros/cm) A fajlagos vezetőképesség változása a halastavakban 1.V.5. 900 700,00 2.V.9. 3.M.2. 4.M.5. 5.M.6. 800 700 600 650,00 600,00 6.M.7. 500 7.F.1. 400 550,00 8.F.2. 300 27 9.F.3. 200 500,00.I.2. N = 1 2 3 4 9 5 6 7 8 9 11 12 11.I.8. A vizsgált halastavak 1.tó 2.tó Vizsgált víztér 3.tó Befolyó víz(árok) 12.I.9.

Trofitás A szervetlen növényi tápanyagok (N és P formák) meghaladták a halastavakra termelésbiológiai szempontból meghatározott határértékeket : -szervetlen N (ammónia-ammónium-n, nitrit-n, nitrát- N) mennyisége meghaladta az 1,1 mg/dm3 -az oldott reaktív foszfát-p 0,15 mg/dm3 -a tavak vizének lúgossága 2,1-7,7 mmol/dm3 közötti Ezért a tenyészidőszakban a primer produkció szempontjából tápanyag limitáció nem volt, annak ellenére, hogy a tavakban semmiféle tápanyagpótlás nem történt ( műés szervestrágyázás).

Ammónia-ammónium-N mg/dm3 Az ammónia-ammónium-n változása a halastavakban 1,6 1,00 1.V.5. 2.V.9. 3.M.2. 4.M.5. 1,4 1,2 1,0 0,80 0,60 5.M.6.,8 0,40 6.M.7.,6 7.F.1.,4 0,20 50 8.F.2.,2 9.F.3. N = 1 2 3 4 9 5 6 7 8 9 11 12 0,00.I.2. A vizsgált tavak 1.tó 2.tó Vizsgált víztér 3.tó Befolyó víz(árok) 11.I.8. 12.I.9.

Nitrát-N mg/dm3 A nitrát-koncentráció változása az intenzív halastórendszerben A nitrát-n (mg/dm3) változása a vizsgált vízterekben 2,00 19 20 2 1,8 1,6 1,4 1,2 1 0,8 0,6 0,4 0,2 0 27.ápr 27.máj 27.jún 27.júl 27.aug 27.szept 1 2 3 4 1,50 1,00 0,50 0,00 1.tó 2.tó Vizsgált víztér 3.tó Befolyó víz(árok)

Szaprobitás-trofitás Pearson korreláció Szignifikancia KOI a-klorofill 0,870 0,01 a-klorofill - átlátszóság -0,531 0,01 KOI - átlátszóság - 0657 0,01

klorofill-a mg/m3 A kémiai oxigénigény és az a-klorofill változása a halastavakban 70 500 60 400 50 300 40 30 20 81 82 200 0 0 1 0-0 N = 1 2 3 4 9 5 6 7 8 9 11 12 N = 1 2 3 4 9 5 6 7 8 9 11 12 A vizsgált tavak A vizsgált tavak

Secchi-átlátszóság cm Secchi-átlátszóság (cm) Ammónia-ammónium-N mg/dm3 KOI ps mg/dm3 A kémiai oxigénigény, az ammónia-ammónium-n és az Secchi-átlátszóság változása intenzív halastórendszerben A KOI ps (mg/dm3) változása a vizsgált vízterekben 30,00 30 25 20 15 5 1 2 3 4 25,00 20,00 15,00,00 5,00 0 27.ápr 27.máj 27.jún 27.júl 27.aug 27.szept 1.tó 2.tó Vizsgált víztér 3.tó Befolyó víz(árok) Az ammónia-ammónium-n (mg/dm3) alakulása a vizsgált vízterekben 1,00 0,80 1 0,60 0,8 1 0,40 0,6 2 0,20 50 0,4 3 0,00 0,2 0 27.ápr 27.máj 27.jún 27.júl 27.aug 27.szept 4 1.tó 2.tó 3.tó Befolyó víz(árok) Vizsgált víztér 45,00 A Secchi-átlátszóság (cm) változása a vizsgált halastavakban 40,00 50 40 30 20 1.tó 2.tó 3.tó 35,00 30,00 25,00 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 11 12 13 20,00 Mintavételek száma 1.tó 2.tó Vizsgált víztér 3.tó

ZOOPLANKTON vizsgálatok KVALITATÍV VIZSGÁLATOK: II. Vízbiológia A kvalitatív vizsgálatok célja elsősorban a halastavak vízminőségének jellemzése és monitoring alapján a változások (pl.szukcessziós folyamatok) analizise, valamint a halastavak termelésbiológiai állapotának jellemzése, a produkciós biológiai vizsgálatokhoz szükséges alapadatok gyűjtése. A halastavakban a vizsgálati időszak alatt 63 Rotatoria, 29 Cladocera és 14 Copepoda taxont találtunk. Az előforduló taxonok döntő többsége euriök, kozmopolita (Illies,1978), melyek Magyarország vizeiben általánosan elterjedtek. Figyelemre méltó néhány ritka, hazai halastavakban eddig még meg nem talált taxon rendszeres, nagy egyedszámban való előfordulása :Brachionus diversicornis f. homoceros Wierzejski, Brachionus forficula f. forficula Wierzejski A biológiai indikáció alapján (Lannan et al.,1986;gulyás,1998) a taxonok többsége - mezoszaprób és -mezoszaprób (poliszaprób), valamint mezo-eutróf, eu-politróf vízminőséget jelez. A fajösszetétel tavon belüli átalakulása a tenyészidőszakban jelzi a tápanyag dúsulási folyamatot.

Vizsgálataink alapján megállapítható (Ruttkay/1978/adataival megegyezően), hogy a ponty monokultúrás tavakban ( P1 és P2 is) a Bosmina- Cyclopoida adult dominancia jellemző. Az ivadéknevelő tavakban a tavaszi Daphnia pulex, D. magna dominanciát junius végétől a Moina-Bosmina-Cyclopoida juvenilis vátja fel. - mind monokultúrás, mind polikultúrás halastavi rendszerekben a domináns szervezetek a Cyclopoida taxonok az előfordulási gyakoriság alapján. - polikultúrás halastavi rendszerekben csökken a Daphnia, Diaphanosoma és néhány Rotatoria taxon, de jelentősen nő a Moina, Ceriodaphnia, Bosmina, Calanoida, valamint a Brachionus taxonok jelentősége- kisebb testméret!!! - a halnépesítési sűrűség csökkenése a legnagyobb mértékben a Calanoida taxonok előfordulási gyakoriságát növeli meg.

A ZOOPLANKTON KVANTITATÍV VIZSGÁLATÁNAK EREDMÉNYEI A kvantitatív vizsgálatok célja halastavakban elsősorban az optimális takarmányozási technológia kialakítása, a természetes hozam növelése. Következésképpen halastavi rendszerekben a halak által hasznosítható zooplankton tömegének és időbeli változásának meghatározása alapvető fontosságú, ezért az egy-, két-, háromnyaras halakat nevelő tavak esetén 500 µm feletti mérettartományú zooplankton állomány tömegét számoltuk, rendszertani hovatartozás nélkül. A domináns taxonok a biomassza alapján: Bosmina longirostris, Daphnia longispina, D. cucculata, Moina sp.-k, Cyclopoida és Calanoida adult taxonok. Az opimális zooplankton biomassza Donászy szerint 290 kg/ha. A zooplankton biomassza változását a kihelyezett halállományok fogyasztásán kívűl a más tényezők pl. felszaporodott zooplanktont fogyasztó halpopulációk (pl razbóra), vagy más környezeti ( abiotikus és/vagy biotikus) tényezők okozzák. A zooplankton állomány növekedését a ragadozóhal telepítésével növelni lehet. BIOMANIPULÁCIÓ: top-down hatás!

Szeszton ml/ 0 dm3 Ülepített szeszton ml/0 dm3 Zooplankton kg/ha Hasznosítható zooplankton kg/ha A zooplankton biomasszájának változása a halastavakban 00 900 800 700 600 500 400 300 200 0 0 A hasznosítható zooplankton mennyisége az irmapusztai halastavakban 1 2 3 4 5 6 7 8 9 Mintavételek sorszáma I.2. I.8. I.9. A hasznosítható zooplankton mennyisége a varászlói halastavakban 800 600 400 200 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 Mintavételek sorszáma V.5. V.9. Az ülepített szeszton mennyiségének változása az irmapusztai halastavakban A varászlói halastavak ülepített szeszton mennyisége 18 16 15 14 12 8 6 5 4 2 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 Mintavételek sorszáma 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 Mintavételek sorszáma Mv: V.18.-IX.26. I.2. I.8. I.9. V.5. V.9.

2011.04.27 2011.05.11 2011.05.25 2011.06.08 2011.06.22 2011.07.06 2011.07.20 2011.08.03 2011.08.17 2011.08.31 2011.09.14 2011.09.28 2011..12 2011.04.27 2011.05.11 2011.05.25 2011.06.08 2011.06.22 2011.07.06 2011.07.20 2011.08.03 2011.08.17 2011.08.31 2011.09.14 2011.09.28 2011..12 Szeszton ml/0 l Zooplankton kg/ha A zooplankton biomasszájának változása az intenzív halastórendszerben Az ülepített szeszton változása a halastavakban A hasznosítható zooplankton mennyiségének változása a vizsgált halastavakban 8 6 4 2 0 700 600 500 400 300 200 0 0 Mintavételi 1. 2 időpont 3 4 Mintavételi 1. 2. időpont 3. 4.

III. A tóiszap vizsgálatok átlageredményei A vizsgált tavak V.5. V. 9. S. 4. S. 5. F. 1. F. 2. F. 3. I. 2. I. 8. I. 9. Szárazanyagtartalom Szervesanyagtartalom % 22,6 36,2 25,0 50,2 19,8 21,2 21,8 32,1 19,0 20,9 0 % szárazanyagra vonatkoztatva % 17,5 12,9 24,0 9,8 39,1 38,1 34,3 15,1 28,0 28,5 Nitrogén % 0,89 0,66 1,28 0,37 1,84 1,75 1,79 1,18 1,43 1,24 Foszfor g/kg 1,27 1,18 2,63 1,85 1,03 0,99 0,87 1,76 0,83 0,89 Kálcium g/kg 86,8 58,5 9,6 27,6 176,7 202,9 232,4 148,0 97,2 98,7 Magnézium g/kg 5,7 6,3 4,8 3,4 9,1 11,1,8,5 11,1,9 Nátrium g/kg 0,50 0,44 0,40 0,16 0,33 0,36 0,39 0,50 0,39 0,40 Kálium g/kg 1,8 2,2 0,9 0,9 0,7 0,9 1,1 1,7 1,3 1,3 Mangán mg/kg 571,7 841,0 540,1 269,7 428,3 321,7 408,1 620,3 334,6 385,8 Réz mg/kg 8,7 8,0 16,5 7,5 11,5 9,5 11,8 14,2 9,2 11,1 Cink mg/kg 49,1 66,9 52,1 15,0 32,6 28,7 32,1 61,9 37,3 39,9 Vas mg/kg 20043 31875 24407 16423 2721 2531 2061 16028 6657 6992

A tóiszap vizsgálatok eredményei A tóiszap, mint P csapda működik és a jelentős mennyiségű szerves anyagban nagy a C és N aránya Az adatok alapján az iszapban jelentős - hektáronként 20-30 cm-s iszaprétegben több száz kg-nyi - nitrogén és foszfor mennyiség van (valószínűleg zömben szerves kötésben), ezért megfelelő feltárási, hasznosítási eljárások a tápanyagpótlás legkézenfekvőbb megoldásai lehetnek. Különösen így van ez a Balaton, mint kiemelt vízminőség-védelmi terület közelében, ahol másfajta ( pl. szerves vagy műtrágyázás) beavatkozások nem lehetségesek A felső iszapréteg tápanyag-, makro- és mikroelem tartalma lényegesen nagyobb a tőzegénél. A kitermelt iszap és a szerkezetet adó tőzeg megfelelő arányban történő együttes értékesítése kiváló talajjavító termék, aminek értékesítése jelentős árbevételt jelenthet. A tőzeges tavak esetében, valamint a tavak öregedésével (szukceszió) az anaerob folyamatok kialakulása gyakori jelenség. Ennek megakadályozására tó és tófenék kezeléseket, sajátos vízkormányzást kell végrehajtani.

IV. A halastavakról elfolyó vizek minősége: környezetvédelmi szempontok-halászati szempontok A halastavakról az elfolyó vízzel jelentős mennyiségű növényi tápanyag távozik, ami környezetvédelmi (pl. a Balaton eutrofizálódása) és gazdasági (pl. a természetes hozam növelése) szempontból is a vízforgalom, a vízkormányzás lehetőségeinek átgondolását, a víztakarékos technológiák kialakítását teszi szükségessé. A tógazdasági technológia során a természetes hozam növelése csak eutróf körülmények között lehetséges. A halastavakról elfolyó víz KOI és a-klorofill tartalma meghaladja a befogadókra meghatározott határértéket. Az elfolyó vízben számos olyan anyag van, amely nem a haltenyésztési technológia során keletkezik (pl. tőzeges tavak huminanyagai) és sok formált szerves anyag (pl.fito-, és zooplankton szervezetek), amik a módszerből fakadóan (savas roncsolás) jelentős mértékben megnövelik a víz oxigénfogyasztását. Mindebből fakadóan egy a halászati szempontokat szem előtt tartó intenzív tógazdasági technológia a szigorú környezetvédelmi előírásokat nem tudja betartani. Ezért a tógazdaságokat rendszeresen megbüntetik. Ugyanakkor azonban nem lehet összehasonlítani a halastavakról elfolyó vizet pl. a kommunális szennyvízzel. Másképpen megfogalmazva, ha a halastavakból azonnali élelmezési célra lehet a halat piacra dobni, de az a közeg, amiben ezt a terméket előállították szennyvíznek minősül?? Az utóbbi években a csapadékszegény időjárás miatt a tenyészidőszakban alig van elfolyó víz, a Balatonba gyakorlatilag az idegforgalmi időszak után az őszi lehalászások idején jut halastóvíz. A halastavi eredetű tápanyag-terhelés tehát nem folyamatos, a többi más eredetű szennyezéshez képest (légköri ülepedés, szennyviz-kibocsátás, természetes befolyó vizek, erózió, kommunális terhelés) lényegesen kisebb mértékű. Az utóbbi időben a tápanyagpótlás (mű- és szervestrágyázás) nem engedélyezett.

Halastó jele Elfolyó szervetlen-n kg/ha (.000 m3) Elfolyó szervetlen-p kg/ha(.000 m3) V.5. 13,8 2,7 V.9. 9,9 0,4 F.1. 15,9 3,6 F.2. 16,7 3,3 F.3. 16,4 3,2 I.2. 14,5 21,1 (!) I.8. 12,6 1,9 I.9. 15,3 2,1 Intenzív 1. 11,4 1,3 Intenzív 2. 11,1 1,4

Természetvédelmi aspektusok Természetvédelem ++élőhelyek Természetvédelem tájidegen fajok busa halászati érdekek Természetvédelem + horgászati érdekek (amur) tókezelés- víznövény hasznosítás

Lápok vizsgálata a Balaton déli vízgyűjtőjén A lápok jelentős szerepet játszottak a Kárpát-medence vízháztartásának és éghajlatának kialakításában. Napjainkban a lápok állapota kedvezőtlenül változott elsősorban a lecsapolások, a csapadékszegény periódusok, az eutrofizáció és a környezetszennyezés miatt. Ezek a vizes élőhelyek a szukcessziós folyamat részeként rendkívül érzékenyen reagálnak a környezet változásaira. Magyarországon a lápok 1997 óta védelem alatt állnak. A Balaton déli vízgyűjtőjén nagy területeken találhatók lápos területek. A kutatásra kijelölt ex lege lápok hidrobiológiai állapotáról kevés adat áll rendelkezésre. A Nagyberek és Fonyód-Ordacsehi lápos területein 2001-2002-ben végeztünk előzetes vizsgálatokat, melyeket 2013-ban a TÁMOP pályázat keretében tovább folytatjuk. E lápok speciális élőhelyek, melyeknek természetvédelmi jelentősége nagy, ugyanakkor akár társadalmi konfliktus alakulhat ki csapadékos időjárás esetén, amikor a barna vizeket vagy berekvizeket vagyis a huminanyagot tartalmazó vizeket el kell vezetni a Balatonba, mint befogadóba. A berekvizek átemelése szükséges a Balatonba azért, hogy a vízszínt emelkedésből következően a környező településeken található ingatlanokban és más vagyontárgyakban a kártételt megakadályozzák, vagy az idegenforgalommal kapcsolatos problémákat (pl. strandokon) elkerüljék. Mindezekből következően a lápok vizsgálata nem csupán környezet-, és természetvédelmi szempontból, hanem társadalmi szempontból is rendkívül fontos.

Célkitűzések Természetvédelmi szempontból értékes lápterületek biológiai vízminőségének és a vízminőség szezonális változásának vizsgálata. A zoológiai kutatásaink célja az állapotfelmérés elvégzése, a biomonitoring elkezdése és a biodiverzitás összehasonlító elemzése a kijelölt vizes élőhelyeken. A faunisztikai adatgyűjtésen kívül az egyes taxonok denzitását, diszperzióját, populációdinamikáját vizsgáljuk. Ezen adatok hozzájárulnak e területek természetvédelmi értékeléséhez és kezelésének fejlesztéséhez. A zoológiai kutatások során a vízterek zooplankton (Rotatoria, Cladocera, Copepoda) faunájának vizsgálata

Vízminőségvizsgálatok Mintavételi helyek: Nagyberek-Fehérvízi-láp: A: csatorna, lebegő hínár és nyílt víz (Fehérvíz A) B: nádas-sásos (Fehérvíz B) C: füzes (Fehérvíz C) Baláta-láptó:(Kontroll terület) A: nyílt víz a láptó keleti oldalán (Baláta A) B: nádas-zsombékos (Baláta B) C: égerláp-lápcserjés (Baláta C) Ordai-,Csehi- és Zardavári-berek: A: Ordai-berek: nyílt víz, lebegő hínár, nádas-gyékényes előtt (OZCS-B A) B: Zardavári-berek: nyílt víz, lebegő hínár, nádas előtt (OZCS-B B) C: Csehi-berek: csatorna, nyílt víz (OZCS-B C)

ph Halobitás A ph változása a vizsgált lápokban 8 6 4 2 Nagyberek-Fehérvíziláp Baláta Ordai-Zardavári- Csehi-berek 0 min átlag max

Fajlagois vezetőképesség mikros/cm A fajlagos vezetőképesség változása a vizsgált lápokban 1500 00 500 0 min. átlag max Nagyberek-Fehérvízi-láp Baláta Ordai-Zardavári-Csehiberek

mg/dm3 A fő kationok szélső és átlagértékei a vizsgált vízterekben 120 0 80 60 40 Kalcium Magnézium Nátrium Kálium 20 0 Baláta Nagyberek- Fehérvíziláp Ordai-, Zardavári-, Csehiberek

A fő anionok szélső és átlagértékei a vizsgált vízterekben 700 600 500 400 300 200 CO32- mg.dm³ HCO3- mg.dm³ Cl- mg.dm³ SO42- mg.dm³ 0 0 Nagyberek-Fehérvízi-láp Baláta Ordai-, Zardavári-, Csehi-berek

mg/dm3 A fő kationok szélső és átlagértékei a vizsgált vízterekben A fő anionok szélső és átlagértékei a vizsgált vízterekben 120 700 0 600 80 60 40 Kalcium Magnézium Nátrium Kálium 500 400 300 200 CO32- mg.dm³ HCO3- mg.dm³ Cl- mg.dm³ SO42- mg.dm³ 20 0 0 0 Nagyberek-Fehérvízi-láp Baláta Ordai-, Zardavári-, Csehi-berek Nagyberek-Fehérvízi-láp Baláta Ordai-, Zardavári-, Csehi-berek

Anorgankus -N mg/dm3 PO4-P mg/dm3 Trofitás Az anorganikus-n változása a vizsgált lápokban Ai oldott reaktív foszfát-p változása a vizsgált vízterekben 5 4 3 2 1 0 min. átlag max Baláta 0,8 0,6 0,4 0,2 0 min átlag max Baláta Nagyberek-Fehérvíziláp Ordai-Zardavári-Csehiberek Nagyberek-Fehérvíziláp Ordai-Zardavári-Csehiberek

a-klorofill mg/m3 Trofitás A klorofill-a koncentráció változása a vizsgált vízterekben 150 0 Baláta 50 0 min. átlag max Nagyberek-Fehérvíziláp Ordai-Zardavári-Csehiberek

KOI p mg/dm3 Szaprobitás A KOI változása a vizsgált vízterekben 70 60 50 40 30 20 0 min átlag max Baláta Nagyberek-Fehérvíziláp Ordai-Zardavári-Csehiberek

A vizsgált vízterek vízminőségének osztályozása A vizsgált víztér Víztípus Vízminősé gi fokozat Nagyberek-Fehérvízi-láp Halobitás Trofitás Szaprobitás Baláta-láptó béta-alfa oligohalobikus oligo-meyohalobikus mezotrófikus eu-politrófikus alfa-béta-mezoszapróbikus poliszapróbikus 2 4 4 7 5 8 Halobitás béta-oligohalobikus 1 Trofitás Szaprobitás Ordai-, Zardavári-, Csehiberek mezotrófikus eu-politrófikus alfa-béta-mezoszapróbikus poliszapróbikus 4 7 5 8 Halobitás Trofitás Szaprobitás alfa-oligohalobikus oligo-mezohalobikus mezotrófikus eutrófikus alfa-mezoszapróbikus poliszapróbikus 3 4 4 6 6 8

A zooplankton fajszám alakulása a vizsgált lápok egyes mintavételi helyein Nagyberek- Fehérvízi-láp Baláta-láptó Ordai- és Zardavári-Csehiberek Mintavételi helyek A B C A B C A B C Rotatoria 15 18 9 25 8 14 14 12 Cladocera 5 8 9 16 9 7 16 6 Copepoda 3 5 4 4 9 5 3 6 3

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!

Az oldott reaktív foszfát-p változása a halastavakban 1.V.5. 1,4 2.V.9. 3.M.2. 1,2 1,0 90 91 4.M.5.,8 5.M.6.,6 6.M.7.,4 7.F.1.,2 44 48 52 69 111 119 8.F.2. 0,0 50 53 63 62 9.F.3. -,2 N = 1 2 3 4 9 5 6 7 8 9 11 12.I.2. A vizsgált tavak 11.I.8. 12.I.9.

Szaprobitás-trofitás A kémiai oxigénigény (KOIsMn) valamennyi tóban tavasztól őszig, az egyes tavakban eltérő mértékben, fokozatosan növekedett. Júliustól valamennyi tóban meghaladta a halastavakra megadott határértékeket. Ennek ellenére a legtöbb vizsgált tóban jelentős mértékű halpusztulás nem volt. A KOI emelkedéséhez az is hozzájárul, ha nem lehet tartani az üzemi vízszintet. Ekkor az élettér beszűkülése, a halak által átmozgatott tóiszap (üledék)-víz interakciók miatt és más tényezők (l. fito-, és zooplankton oxigénfogyasztása) miatt hajnali oxigénhiány alakulhat ki. A legnagyobb KOI változás az ivadéknevelő tavakban van (Vízvirágzások kialakulása) Az igen magas KOI értékeket a fitoplankton mellett a szél miatt felkeveredő tőzeges iszap is okozhatja (pl. fonyódi tavak) A fitoplankton mennyiség (a-klorofill ) : A KOI változásához hasonlóan az ivadéknevelő tavakban a legnagyobb mértékű a növekedés a rendszeresen kialakuló vízvirágzások miatt, de halnépesítési szerkezet (polikultúra) és sűrűség is befolyásolja. Termelésbiológiai szempontból az irodalmi adatok szerint 0-200 mg/m3 (átlagosan 150 mg/m3 ) a-klorofill koncentráció a megfelelő.