14. napirendi pont Tárgy:

14. napirendi pont Tárgy: Tiszaug Község Környezetvédelmi programjának elfogadása Előterjesztő: Sinka Ferenc polgármester Ikt. szám: 156-27/2014. Előterjesztés jellege: Határozat-tervezet Döntés: egyszerű többséget igényel Véleményező testületek: Ügyrendi Bizottság Törvényességi észrevétel: Nincs Tisztelt Képviselő-testület! A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (továbbiakban: Kötv.) 46. (1) bekezdés b) pontja értelmében a települési önkormányzat a környezetvédelme érdekében önálló települési környezetvédelmi programot dolgoz ki a 48/E. -ban foglaltak szerint, amelyet a Képviselő testület hagy jóvá. A Kötv. 48/E. (1) bekezdése értelmében a települési környezetvédelmi programnak a település adottságaival, sajátosságaival és gazdasági lehetőségeivel összhangban - a 48/B. (2) bekezdésben foglaltakon túl - tartalmaznia kell a) a légszennyezettség-csökkentési intézkedési programmal, valamint a légszennyezéssel, b) a zaj és rezgés elleni védelemmel, a külön jogszabály alapján stratégiai zajtérkép készítésére kötelezett települési önkormányzatok esetén a stratégiai zajtérképek alapján készítendő intézkedési tervekkel, c) a zöldfelület-gazdálkodással, d) a települési környezet és a közterületek tisztaságával, e) az ivóvízellátással, f) a települési csapadékvíz-gazdálkodással, g) a kommunális szennyvízkezeléssel, h) a településihulladék-gazdálkodással, i) az energiagazdálkodással, j) a közlekedés- és szállításszervezéssel, k) a feltételezhető rendkívüli környezetveszélyeztetés elhárításával és a környezetkárosodás csökkentésével kapcsolatos feladatokat és előírásokat. A Kötv. 48/E. (2) bekezdése szerint az (1) bekezdésben foglaltakon túl a települési környezetvédelmi program - a település adottságaival, sajátosságaival és gazdasági lehetőségeivel összhangban tartalmazhatja a) a települési környezet minőségének, környezetbiztonságának, környezet-egészségügyi állapotának javítása, valamint a természeti értékek védelme és fenntartható használata érdekében különösen: aa) a területhasználattal, ab) a földtani képződmények védelmével, ac) a talaj, illetve termőföld védelmével, ad) a felszíni és felszín alatti vizek, vízbázisok védelmével, ae) a rekultivációval és rehabilitációval, af) a természet- és tájvédelemmel, ag) az épített környezet védelmével, ah) az ár- és belvízgazdálkodással, ai) az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésével, az éghajlatváltozás várható helyi hatásaihoz való alkalmazkodással, b) a környezeti neveléssel, tájékoztatással és a társadalmi részvétellel kapcsolatos feladatokat és előírásokat. A 48/E. (3) bekezdés értelmében a települési önkormányzat gondoskodik a települési környezetvédelmi programban foglalt feladatok végrehajtásáról, a végrehajtás feltételeinek biztosításáról, és figyelemmel kíséri a feladatok ellátását. A település 2011-ben elkészítette 2011-2014 közötti időszakra szóló környezetvédelmi programját, mely elsősorban az egykori szeméttelep szilárd hulladék rekultivációjához volt fontos, másrészt

ö ű é á é ő á á é á á ó á ö é é ő Íé á á é í á á á Á á ú é ő á ö é ö ő ó ó é öí é á á ó ö é Öí á é ü ó ü ú á á ü ö é Ö á é ő ü ú öí ö á ö ó ö ö ő ó ó ü é ö é Í á ő á ő á ó é ő áí é ü é

TISZAUG KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2014-2017

Tartalomjegyzék BEVEZETÉS... 4 l./ A KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM KÉSZÍTÉSÉNEK CÉLJA, ALAPELVEI ÉS KERETEI... 4 l.l./ A Környezetvédelmi Program készítésének célrendszere... 4 1.2.7 A Környezeti Program tervezésének alapelvei... 4 1.3.7 A Program tervezési keretei... 5 2.7 A TELEPÜLÉS KÖRNYEZETÁLLAPOT HELYZETÉRTÉKELÉSE... 6 2.1.7 Levegőtisztaság-védelem... 6 2.2.7 Vizek védelme... 8 2.2.1.7 Felszíni vizek... 8 2.2.2.7 Felszín alatti vizek... 8 2.2.3.7 Ár- és belvízvédelem... 10 2.3.7 Zaj és rezgésvédelem... 12 2.4.7 Talajállapot, talajvédelem... 14 2.5.7 Természet és tájvédelem... 15 2.6.7 Környezet és egészségügy... 19 2.7.7 Épített környezeti elemek... 21 2.8.7 Infrastruktúra... 23 2.9.7 Hulladékgazdálkodás... 27 2.9.1.7 Települési szilárd hulladékgyűjtés, szállítás, elhelyezés... 27 2.9.2.7 Felhagyott települési szilárd hulladéklerakó rekultivációja... 28 2.9.3.7 Települési folyékony hulladékok gyűjtése, kezelése, és tisztítása... 28 2.9.4.7 Termelési hulladékok... 29 2.9.5.7 Veszélyes hulladékok... 29 2.9.6.7 Kiemelten kezelendő hulladékáramok... 29 2.9.7.7 Temető... 29 2.9.8.7 Telephellyel rendelkező társaságok és tevékenységük... 30 2.10.7 Környezettudatosság... 30 2.11.7 Környezetbiztonság... 33 3.7 TELEPÜLÉS LEGFONTOSABB ÁTFOGÓ KÖRNYEZETI PROBLÉMÁI ÉS ÉRTÉKEI... 34 4.7 A KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM HOSSZÚTÁVÚ ÉS ÁTFOGÓ CÉLJAI... 35 5.7 TEMATIKUS KÖRNYEZETVÉDELMI AKCIÓPROGRAMOK ÉS FŐBB INTÉZKEDÉSEK... 36 5.1.7 Környezettudatos szemlélet és gondolkodásmód akcióprogram... 37 5.1.1.7 Tudat és szemléletformálás, környezetvédelmi tömegkommunikáció fejlesztése 37 5.1.2.7 Környezeti nevelés és oktatás... 38 5.2.7 Környezet és egészség akcióprogram... 39 5.2.1.7 Biológiai allergének, klíma és egészség... 39 5.3.7 Környezetminőség akcióprogram... 41 5.3.1.7 A település biztonságos ivóvíz ellátása, Ivóvízminőség Javítóprogram... 41 5.3.2.7 Szennyvízelvezető csatornahálózat és tisztítótelep... 42 5.3.3.7 Települési környezetvédelem... 43 5.4.7 Természet és tájvédelem akcióprogram... 44 5.4.1.7 Ökológiai hálózathoz tartozó települési területek kezelése, hasznosítása és egyedi táj értékek védelme... 44 5.5.7 Fenntartható terület és földhasználat akcióprogram... 45 5.5.1.7 Talajvédelem és földterület használat... 45

5.6.7 Vizeink védelme és fenntartható használata akcióprogram... 46 5.6.1.7 Vízminőség védelem, védelmi adatbázis továbbfejlesztése... 46 5.6.2.7 Kül- és belterületi vízrendezés... 48 5.7.7 Hulladékgazdálkodás akcióprogram... 49 5.7.1.7 Hulladékképződés megelőzése, illetve csökkentése. A települési szilárd hulládéi gyűjtésének és kezelésének javítása, hulladékkezelő (komposztáló) létesítmény telepítése, szilárd hulladéklerakó rekultiválása... 49 6.7 A Program megvalósításának és ellenőrzésének eszközei, a Program hatálya... 50 6.1.7 A Program végrehajtásának szereplői... 50 6.2.7 A megvalósítás eszközei... 51 6.3.7 A környezetvédelem érvényesítése... 52 6.4.7 A Környezetvédelmi Program megvalósítása és ellenőrzése... 53 6.5.7 A Települési Környezetvédelmi Program hatálya... 53

BEVEZETÉS Tiszaug Bács-Kiskun megyében fekvő település a Tisza folyó bal partján, az élő és a Holt- Tisza szögletében, 44. számú (Kecskemét-Békéscsaba) főútvonaltól, a Lakitelek- Kunszentmárton 146. számú vasútvonaltól D-re helyezkedik el. A község a Szelevényi és az egykori Hunyadfalva-Kőtelki hulladékgazdálkodási rendszerhez tartozó települések szilárdhulladék lerakóinak térségi szintű rekultivációs programja' megnevezésű projektben résztvevő egyik település. A projekthez tartozó valamennyi településnek rendelkezni kell Környezetvédelmi Programmal. A település jelenleg 2011-2014 évekre szóló Környezetvédelmi Programmal rendelkezik, így a községi Önkormányzat folyamatba tette az önálló települési környezetvédelmi program felülvizsgálatát. 1./ A KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM KÉSZÍTÉSÉNEK CÉLJA, ALAPELVEI ÉS KERETEI 1.1./ A Környezetvédelmi Program készítésének célrendszere A települési környezetvédelmi programja szerint a környezetvédelem alapvető célja a meglévő környezeti értékek megóvása, környezeti károk megelőzése. Lényeges a környezetet károsító hatások korlátozása, megszüntetése, illetve a környezeti károk felszámolása, a megfelelő környezeti állapot helyreállítása. A települési környezetvédelmi program kiindulási alapja éppen ezért a megoldandó környezeti problémák azonosítása. A problémák feltárásával párhuzamosan meghatározásra kerül azok oka is abból a célból, hogy meg lehessen keresni a leghatékonyabb megoldásokat és a megelőzés elve érvényesíthető legyen. Egy-egy szakterületen együtt kell látni az okokat, a hatótényezőket (a környezet állapotát), a problémákat, célokat és a megoldási lehetőségeket, feladatokat is. 1.2./A Környezeti Program tervezésének alapelvei Alapelvek A célok és az intézkedések megfogalmazása a következő alapelvek figyelembevételével történik: - a környezetügy terén hagyományosan kialakultak a Környezetvédelmi törvényben is szereplő alapelvek, amelyek alapvetően a környezethasználat helyes módjára (elővigyázatosság, megelőzés), a felelősség vállalására (szennyező fizet), a közérdekből fakadóan az együttműködés és az átláthatóság fontosságára hívják fel a figyelmet (tájékoztatás, nyilvánosság), - a környezeti problémák, jelenségek, folyamatok összetettségéből eredően mind nagyobb teret kell kapnia a holisztikus megközelítésnek (összefüggések vizsgálata, hatásfolyamatok feltárása), az integráció elvének, valamint rövid- közép- és hosszú távú szempontok egyidejű figyelembevételének, - kiemelt figyelmet kell fordítani a környezet és költséghatékonyság érvényesítésére, a kölcsönös hasznú és érdekeltségű (mindenki nyer) megoldások feltárására és előtérbe helyezésére, valamint a programozhatóságra és a fejlesztések megfelelő előkészítésére. 1.3./ A Program tervezési keretei A települési környezetvédelmi program első része a környezetállapot helyzetfelmérését,

helyzetértékelését ismerteti. Ennek főbb fejezetei - Levegőtisztaság védelem. - Vizek védelme. - Zaj-és rezgésvédelem. - Talajállapot, talajvédelem. - Természet-és tájvédelem. - Környezet-és egészségügy. - Épített környezeti elemek. - Infrastruktúra. - Hulladékgazdálkodás. - Környezettudatosság. - Környezetbiztonság. - Település legfontosabb átfogó környezeti problémái és értékei. - A környezetvédelmi program átfogó céljai. A program második fejezete taglalja a tematikus akcióprogramokat, valamint a program megvalósításának eszközeit és intézmény rendszerét. A tematikus akcióprogramok megoszlása l./ Környezettudatos szemlélet és gondolkodásmód. 2./ Környezet és egészségügy. 3./ Környezetminőség. 4./ Természet és tájvédelem. 5./ Fenntartható terület és földhasználat. 6./ Vizeink védelme és fenntartható használata. 7./ Hulladékgazdálkodás. 2./ A TELEPÜLÉS KÖRNYEZETÁLLAPOT HELYZETÉRTÉKELÉSE A helyzetértékelés célja: - Meghatározni és értékelni a település természeti és környezeti erőforrásait, azok; jelenlegi állapotát. - Felmérni a már meglévő különböző szakmai és szakági koncepciókban és programokban megfogalmazott környezetminőségi igényeket és elvárásokat. - Feltárni azokat a környezeti feltételeket és összefüggéseket, melyek a település környezetvédelmi céljai és jövőképe alapján konkretizálhatok. 2.1./ Levegőtisztaság-védelem A levegő minősége, tisztasága befolyásoló hatással bír az emberek egészségére. A szennyezett levegő fokozza a légzőszervi megbetegedések és egyéb betegségek kialakulását. A szennyezések emberre gyakorolt negatív hatásai mellett jelentős károkat okozhat a természetben is. A levegőbe jutott NO X és SO 2 vegyületek savas eső kialakulását idézhetik elő, amely által okozott savas kiülepedés vizes élőhelyeken halpusztulásokat és egyéb növénypusztulásokat okozhat. Tiszaug község közigazgatási területe a légszennyezettségi zónát és agglomerációk kijelöléséről szóló 4/2002. (X.7.) KvVM számú rendelet 2. sz. melléklete szerint a 10. zónába

tartozik és a hivatkozott rendelet 1. sz. melléklete szennyező anyagonként a következő zónacsoportokat adja meg. kéndioxid nitrogén-dioxid szénmonoxid szilárd (PM10) benzol talaj közeli ózon F F F E F B Az F érték jelentése: a légszennyezettség a vizsgálati küszöb alsó határát nem haladja meg. A B érték jelentése: a légszennyezettség a határértéket és a tűréshatárt meghaladja. Az E érték jelentése: a légszennyezettség a felső és az alsó vizsgálati küszöb között van. A 306/2010. (XII.23.) számú Kormányrendelet alapján az ebbe a zónába tartozó településeknek 'nem kötelező levegőminőségi tervet készíteni, így a területen lévő környezethasználóknak sem szükséges levegőjavításra intézkedési tervet összeállítani. Szükséges megvizsgálni az uralkodó szélirány függvényében a szomszédos településeken lévő kibocsátók éves szennyezőanyag kibocsátását a levegőbe, hisz onnan is érkezhet szennyezés. Az uralkodó széljárás É, ÉNy-i. Ezek alapján vizsgálhatjuk Tiszaug és Lakitelek elhelyezkedését. Lakitelek Tiszaugtól mintegy 6,5 km-re helyezkedik el. Lakitelki kibocsátók emissziós adatsora alapján 2007-ben 271.515 kg, 2008-ban 277.855 kg volt az összes szennyezett anyag kibocsátás mennyisége. 2010-ben és 2011-ben 110.684 kg. (Forrás: http://okir.kwm.hu/lair). A részletesebb adatsorokat vizsgálva megállapítható, hogy Lakitelken kibocsátott szennyezőanyagok mennyisége nem akkora, hogy bármilyen kockázatot jelentene Tiszaiig településre vonatkozóan. A településen több éve nem folytatnak olyan tevékenységet, ahol bejelentés köteles pontforrás lenne, így emissziós adatok nem állnak rendelkezésre. Összességében megállapítható, hogy bár nem áll rendelkezésre bő forrás a területről, de nincs olyan üzem, vagy gyár Tiszaug területén, amely megterhelné a levegő tisztaságát. Lakosság okozta légszennyezés A település levegőminőségét alapvetően befolyásolja a lakossági fűtés, melyre vonatkozóan adat nem áll rendelkezésre. A településen több ingatlan tulajdonos áll vissza a szén és fatüzelés használatára, tekintettel arra, hogy a gáz és villanyáram ára lényegesen megemelkedett. Közlekedés okozta légszennyezés A település belterületén áthaladó 4511 jelű közlekedési útvonal forgalma befolyásolóan hat a belterület levegőminőségére, melynek hatása nem számottevő, mivel a belterületen jelentős járműforgalommal nem kell számolni. Jelentős forgalom bonyolódik le a település határától É-ra húzódó 44. számú országos főközlekedési úton. Célállapot és távlati feladatok a levegőtisztaság védelme szempontjából Porszennyezések csökkentése a zöldterületek növelésével.

- Környezeti levegő minőségének javítása földgáztüzelés arányának növelésével, tarló és avarégetések tilalmával. - Talaj eredetű porterhelés csökkenése a környezetbarát mezőgazdasági technológiával, megfelelő talajhasznosítással, vetésszerkezet jó megválasztásával. - Átfogó gyommentesítés, hatékony parlagfű irtás. - Levegőszennyezést előidéző illegális műveletek felszámolása. Közúti járművek belterületi forgalmának szabályozása. - Az állattartó telepek trágyájának szakszerű elhelyezése, hasznosítása. Önkormányzati rendelet 33/2004. (VIII. 18.) számú rendelet a köztisztaság fenntartásáról. 11/2003. (VII.16.) számú rendelet (a környezetvédelemről) 3., 4., 5., 6. -ai érintik a levegőtisztaság védelmet. 2.2./ Vizek védelme 2.2.I./ Felszíni vizek Tisza folyó Vízminőségét alapvetően befolyásolják az északabbra fekvő folyóparti nagyvárosok, ipari területek, ipari parkokon tevékenykedő ipari és szolgáltató társaságok. Legjelentősebb befolyásoló város Szolnok. A Tisza folyó vízminősége II. (,jó víz") és III. ( tűrhető víz") minősítés közé helyezhető. Jász-Nagykun-Szolnok megye területére (Tiszafüred) belépő Tisza folyó vízminősége III. osztályú, mely azonos a tiszaugi, a megye területét elhagyó víz minőségével. (Forrás: KÖTI- KTVF 2008. évi környezetállapot értékelés). Tiszaugi Holtág A település központjában elhelyezkedő felszíni víz. A holtág vízminősége a 2007. évi adatsor szerint kiválónak minősíthető, csupán a szaprobitás index és a biokémiai oxigénigény (BOIs) szerint tűrhető a minősítés. A holtág vízminőségére 2009 évre vonatkozó adatok nem állnak rendelkezésre. A holtágon 2010. június 30.-án észlelt halpusztulás kapcsán a rendelkezésre álló adatok szerint a halpusztulás a levonuló árvízzel (fakadó vizekkel) volt összefüggésben. A szarvasi Halkutató Intézet alapján a holtág vizében az oldott oxigén rendkívül alacsony értéket mutatott. A holtág vizére kedvezőtlenül hat, hogy egyes ingatlan tulajdonosok a keletkező szennyvizet beleszivattyúzzák a holtágba. Lakitelki Holtág A Tisza folyó jobb partján található a holtág, mely vízfelületének egyik része tartozik Tiszaug településhez. Halastavak, horgásztavak A település közigazgatási területén halastavak, horgásztavak nem találhatók. 2.2.2./ Felszín alatti vizek (Forrás: A település rendezési terve)

A felszín alatti vizek minőségi szempontból veszélyeztetettek. A település közigazgatási területén különböző vízháztartása talajok találhatók: - a Tisza melletti területek talajai a felszíni vízfolyások hatása alatt álló vízháztartás típusába sorolhatók, - a közigazgatási terület Ny-i részére eső talajai egyöntetűen az áteresztő" típusba tartoznak, - a fentieken kívüli egyéb (K-i) területek talajaira az egyensúlyi vízmérleg a jellemző. - A talajvízkészletek a térségben a 15-25 m vastag holocén és pleisztocén korú laza összletben találhatóak. A talajvízszintek az utóbbi időkben kezdetben kissé emelkedtek, majd csökkentek. A település közigazgatási területén a talajvíztükör terep alatti becsült átlagos mélysége a korábbi vizsgálatok és az ásott kutakban észlelt vízszintek alapján a magasabb területeken - 3,00- -50,00 m, míg a mélyebb területeken -0,50 - -2,00 m (nyugalmi talajvízszint). Tekintettel arra, hogy a térségben talajvíz megfigyelő kutak adati nem állnak rendelkezésre, így a talajvízszintre vonatkozó részletesebb adatoktól el kellett tekinteni. A talajvízjárásra jellemző, hogy a vízszint sokéves ingadozása közepes, általában 1-2 m közötti. A kitermelhető talajvizek minősége a térségben többek között magas ammónia, vas, és mangántartalom miatt kifogásolható. A térségben a talajvizek áramlásának főiránya K-ről Ny-i irányba mutató. Rétegvizek A rétegvizek a Tiszaug területén a 15-25 m alatt kezdődő, mintegy 300-500 m vastag pleisztocén fluvioeolikus homok és kavicsrétegekben találhatók. A kitermelhető rétegvizek vas, mangán, ammónia, arzén és egyes helyeken a metán tartalom haladja meg általában a rendeletben előírt értékeket. A térségben a rétegvizek áramlásának fő iránya Ny-ról K-felé mutat. A település felszín alatti vízszintjére befolyásolóan hat a Tisza folyó vízszint ingadozása és a Tiszaugi Holtág vízszintje. A település területén talajvíz monitoring rendszer nincs kiépítve. A településen jelenleg nincs kiépített szennyvízcsatorna hálózat. A belterületi lakóingatlanoknál és az üdülő telkeken a kommunális folyékony hulladék gyűjtése és ideiglenes tárolása közműpótló ú.n. gyűjtőaknában történik. A házi szennyvíz gyűjtőaknák egy része nem teljesen vízzáróan kiépített, így szivárgásból adódóan ezen létesítmények kedvezőtlenül hatnak a település belterületén a felszín alatti vizek minőségére. Termálvíz helyzet A település belterületén 1.600-1.700 m mélységben termálvíz nyerésre, kitermelésre van lehetőség. Község az elmúlt időben (2004-ben) fúratott egy mélységi kutat, de pénzügyi és egyéb okok miatt ennek üzembe helyezése és a vízhasználata nem történt meg. 2.2.3./ Ár- és belvízvédelem Árvízvédelem A település sajátos elhelyezkedéséből adódóan közepesen veszélyeztetett ár-és belvíz szempontjából. A település a Csongrád-nagyrévi árvízvédelmi szakaszhoz tartozó védvonal mentén, a 2,86

számú árvízi öblözetben található. A Tisza elöntései ellen a 10.05 sz. árvízvédelmi fővédvonal védi a települést. Védvonal a vizsgált területen a mértékadó árvízszint elírásoknak megfelelően magassági és keresztmetszeti értelemben egyaránt kiépített, ehhez kapcsolódóan azonban a Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságnak tervezeti fejlesztései vannak, melyek az alábbiak: 18+700-21+184 tkm közötti magas parton végleges töltés kiépítés, - 21+184-23+200 tkm és 25+000-27+000 tkm közötti töltés erősítés és előírt magasságra történő építés. Tisza folyó védtöltés biztonságos műszaki állapotának fenntartása, a szükséges felújítása és korszerűsítése kizárólagosan állami feladat, melyet a Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság bonyolítja. Az Önkormányzat árvízvédelmi tervvel rendelkezik. Belvízvédelem Belterületi vízrendezés Tiszaug község közigazgatási területe 65 c Tiszaug belvíz öblözetben található. A település belterületén nincs kiépítve egységes, átfogó csapadékvíz elvezető csatornahálózat. A belterületen meglévő utak melletti vízelvezető árkok műszaki állapota megfelelő, állandó feladat a meglévő belterületi csapadékvíz elvezető csatornahálózat folyamatos karbantartása. Az Önkormányzat vízkárelhárítási (belvízvédelmi) tervvel rendelkezik. A külterületen található belvízelvezető csatornák A település közigazgatási területén állami belvízvédelmi létesítmény nem található. Társulati kezelésű csatornák 2013. december 31-ig - Sági-Böszörlaposi csatorna (047, 060 hrsz.) - Ságiparti csatorna II. (030., 040., 075 hrsz.) Önkormányzati csatorna Ságiparti csatorna I. A nyilvántartási adatok alapján a nevezett csatorna önkormányzati tulajdonban van. A külterületi vízrendezés megteremtéséhez szükséges a csatorna I. felújítási munkálatainak folyamatba tétele. Ennek feltétele a csatorna felújítási vízjogi létesítési engedélyezési tervének elkészíttetése és a kivitelezésre vonatkozó pályázat elkészítése, beadása, támogatási összeg igénylése. A település legfontosabb belvíz befogadója a Holt-Tisza, melynek kezelője a községi önkormányzat. A település belterületi csapadékvíz-elvezető csatornahálózatát a 2.8. számú infrastruktúra 2. számú részfejezete ismerteti. Vízvédelem szempontjából meghatározó célállapot Igen lényeges célállapot a település bel-és külterületén a talaj és talajvíz, a települési környezet művi elemek fokozott védelme, esetlegesen bekövetkező környezeti károsodások teljes kivédése, illetve elkerülése. A célállapot megteremtése érdekében megfogalmazott távlati feladatok - Társulati kezelésű belvízlevezető csatornák felújítása. - Önkormányzati kezelésű belvízlevezető csatorna felújítása. - Talajvíz monitoring rendszer kiépítése, talajvízfigyelő kutak telepítése. - Belterületi csapadékvíz elvezető csatornahálózat kiépítések megkezdése. - Szennyvízelvezető csatornahálózat és tisztítótelep kivitelezésének beindítása. - Szelektív hulladékgyűjtés és újabb gyűjtőszigetek telepítése.

- A kemikáliák alkalmazásának csökkentése a mezőgazdasági termelésben. - A házingatlanoknál meglévő, de üzemen kívüli derítők (szennyvízgyűjtő aknák) felszámolása a szennyvízelvezető csatornahálózat megépítését követően. - Állattartó telepi - trágya környezet szennyezés mentes elhelyezése és hasznosítása. 2.3./Zaj és rezgésvédelem A környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X.29.) Kormányrendelet 2008. január 1-én lépett hatályba. A kormányrendelet környezetvédelmi hatóságként a zaj, illetve rezgést okozó tevékenység jellegétől függően a Környezetvédelmi. Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséget, vagy a települési önkormányzat jegyzőjét jelöli ki. Ipari zajkibocsátás A település területén jelentős zajkibocsátással üzemelő létesítmény nincs. Mezőgazdasági zajkibocsátás A mezőgazdasági ágazaton belül a növénytermesztési tevékenység zömmel a külterületen folyik, így ebből adódóan a zajkibocsátás kevésbé meghatározó. Állattartás zajkibocsátása Számottevő állattartás a település külterületén folyik, így az állattartás zajkibocsátása a belterületre vonatkozóan nem jelentős. A belterületi állattartás szabályozása önkormányzati hatáskörbe tartozik. A belterületi állattartó telepek megfelelő elhelyezésével és tervezésével általában sikerül a zajhatásokat a szükséges határértékeken belül tartani. Közlekedési zajkibocsátás A közel 800 fős településen zajló közúti közlekedésből származó zajterhelés nem jelentős. A belterületen átmenő jelentős közúti gépjárműforgalommal nem kell számolni, mivel a nagyobb közúti forgalom a településtől É-ra húzódó 44. számú főközlekedési úton bonyolódik le. A település környezetében található a 44. számú országos főközlekedési út, a belterületen a 4511. jelű Tiszaug-Tiszasas összekötő út és a 45111. jelű tiszaugi bekötő út. Ezek közül a 44. számú országos főközlekedési út fogalmának lehet zavaró zajhatása. Vasúti közlekedés A Lakitelek-Kunszentmártoni vasútforgalma a Tiszaugi-holtág melletti üdülőövezetre van hatással. A hatás nem jelentős, mivel a vasúti forgalom nem számottevő. Repülési zaj A településen és vonzáskörzetében a Kecskeméti MH 59. Szent Györgyi Dezső Repülőbázisról felszálló repülőgépek zajhatásával lehet számolni. A külterületen a repülőgépes növényvédelem és a műtrágya kijuttatás zaja időszakos és viszonylag rövid időtartamú. Egyéb zajok Az egyéb zajok főbb zajcsoportját a különböző szórakoztató létesítmények jelentik. A zavaró hatás kritikusan a szabadtéri rendezvények esetében lehetséges, ahol hiányoznak a hanggátlással rendelkező külső határoló szerkezetek, így fokozottabb a zajkibocsátás. Esetenként előfordulhat olyan is, hogy a diszkós hangosító berendezést üzemeltető olyan

nagymértékben erősíti ki a mélyhangokat, amely a zajkibocsátást megítélhetőségét a további korrekciós tényezőkkel súlyosbítja. Megemlítésre méltó a lakótársak életviteléből származó úgynevezett szomszédzaj is. A szabadidős tevékenységek sorában egyes sporttevékenységek is elég nagy zajjal járhatnak és lakossági panaszra adhatnak okot. Célok Alapvető cél a lakosság nyugodt pihenésének biztosítása, a közlekedési eredetű zaj és rezgésterhelések csökkentése. Távlati feladatok - Zajvédelmi önkormányzati rendelet megalkotása és betartatása. - Szolgáltatási tevékenységet folytató vállalkozások munkaidejének szabályozása, a szabályozott szolgáltatási idő betartása, betartatása. - Belterületi út forgalmának szabályozása és sebességének mérséklése. - Önkormányzati rendeletek betartásának szigorú ellenőrzése. Önkormányzati rendelet 11/2003. (VII. fő.) számú rendelet (környezetvédelemről) 9., 10. 11., 12. -ai érintik a zajvédelmet. 24./ Talajállapot, talajvédelem Talaj adottság A külterület talajtípusai és fizikai talajfélesége A település külterületének talajtípusa igen heterogén. Előforduló talajtípusok: réti csernozjom, réti öntés, szolonyeces réti, sztyeppesedő réti szolonyec, réti szolonyec és futóhomok. A község területének jelentős részén a talajtípusa szolonyeces réti. Az ártéri területek talajtípusa réti öntés. A település K-i részén előforduló talajtípus a sztyeppesedő réti szolonyec. Réti csernozjom talajtípus a településtől DK; ÉK-en található. A külterület K-i részén fordul elő futóhomok. A heterogén talajtípusból eredően a fizikai talajféleségek is változóak, agyag, agyagos vályog, vályog és homok megoszlásban. A terület változó talajtípusai széles skálájú növényféleségek termesztésére adnak lehetőséget. Fontosabb szántóföldi növények: gabona félék, pillangósok, kapások, olajos növények. A régebbi időben szőlő és gyümölcsös termesztés is volt, amely jelenleg nem jelentős volumenű. Talajvédelem A terület és földhasználatra ható jellemző tényezők és beavatkozások - talaj művelés leggyakoribb problémák: egysíkú, tárcsás művelés, lazítás mellőzése, kényszerművelés; - szerves és műtrágya felhasználás jellemző az alacsony szervestrágya dózis és igen jelentősen visszaesett a műtrágya felhasználás; - savanyosodás

a meszezés típusú talajjavítás elmaradása, illetve az alacsony dózis eredményeképpen jelentkezik a talajok savanyodása; - defláció a külterületen a futóhomokon és zömmel vályog fizikai talaj féleségű talajoknál a művelt réteg lefedettségének hiányából adódóan a szélhatás (defláció) jelentkezhet; - folyékony kommunális hulladék illegális elhelyezése az illegális folyékony hulladék kijuttatása szennyezi a talajt, a felszín alatti vizeket károsítja. - öntözés Tiszaug közigazgatási területén jelentősebb engedélyezett öntözőtelep, öntözőcsatorna, vízügyi érdekből biztosítandó építési tilalmi terület nincs. Külterületi homokbánya A régebbi időkben működött a külterületen egy homokbánya, amely bezárásra került. Jelenleg időszakosan illegális kitermelés is folyik. Távlatban a homokbánya rekultiválását el kell végezni a rekultivációs engedélyezési terv szerint. A rekultivációs tervet tervezésre jogosult társaság, szervezet készíthet. Az agrárágazat fejlesztésének főbb irányai: - a mezőgazdasági tevékenység diverzifikálása, több profilú vegyes gazdálkodás meghonosítása, - agrár-környezetvédelmi földhasználat, - hagyományos agrártevékenységek, a fenntartható intenzív és extenzív termelés, tartástechnológia fejlesztése, - környezetbarát termelési eljárás és gazdálkodási forma előtérbe helyezése, - az állattenyésztés korszerűsítése, a gyepgazdálkodásra épülő állattenyésztés, - szervestrágyázás előtérbe helyezése, - fizikai és kémiai talajjavítás végzése a talajtípus és a talajvizsgálat figyelembevételével, - erdőterület növelése, különös tekintettel a külterület gyengébb minőségű földterületein, - biotermékek arányának növelése, ezzel párhuzamosan a kemikáliák visszaszorítása, felkészültség és gazdasági szaktudás növelése. Önkormányzati rendelet 11/2003. (VII. 16.) számú rendelet (a környezetvédelemről) 7. -a érinti a földvédelmet. 2.5./ Természet és tájvédelem Tiszaug település közigazgatási területe részben a Kiskunsági, másrészt a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósághoz tartozik. A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósághoz tartozó terület a településtől É-ra elterülő Közép- Tiszai Tájvédelmi Körzet, mely a tiszai hídtól É-ra lévő Tiszát kísérő vízjárta terület. A település többi területe a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósághoz tartozik. Kiemelt jelentőségű természet megőrzési területek: - Tiszaugi Körtvélyes és Bokros területe, - Tisza Alpár-Bokrosi ártéri öblözetből a külterület Ny-i területének egy része. Különleges madárvédelmi területek: - Tisza Alpár-Bokrosi ártéri öblözet területe, Közép-Tisza menti terület egy része,

Magterületek: - Tiszaugi Körtvélyes és Bokros területe, - a település külterületi határának ÉNy-i és DNy-i területének egy része. Ex-lege láp: - Tiszaugi Körtvélyes és Bokros területén. Természeti területek: - Tiszaugi Holt-Tisza mentén, - Tiszaalpár-Bokrosi ártéri öblözetnek a települési határ DNy-i részén. Ökológiai folyosóval érintett területek - A belterülettől É-ra a Közép-Tiszai tájvédelmi körzet, - Tiszaugi Holt-Tisza és vonzáskörzete, - A belterülettől DNy-ra és Ny-ra eső rész, beleértve a Tisza folyó és vonzáskörzete. Egyedi tájértékek: Sorszám Megnevezés Helyszín Hrsz.: 1 Lakóház Kossuth u. 3 1. sz. 263 2 Régi temető - 0139/3 3 Költő üregek Csapcsal nevű 0118/4 4 Magányos vadkörte Száray-legelő 0129/5 5 Kocsányos tölgy Homok-rétje 096/3 6 Tiszaugi-Holt-Tisza - 072/1 7 Lakóház Rákóczi u. 65. sz. 118/2 8 Tájház Rákóczi u. 13 9 Lakóház Kossuth u. 49. sz. - 10 Lakóház Petőfi S. u. 17. sz. - 11 Lakóház Szabadság u. 17. sz. - 12 Lakóház Móra F. u. 12. sz. - 13 Római katolikus kápolna Rákóczi u. 32/2 14 Lakóház Kossuth u. 8. sz. 183 15 Lakóház Kossuth u. 27. sz. 261 16 Lakóház Rákóczi u. 62. sz. 69 17 Kocsányos tölgy Tiszaugi vasútállomás 067 18 Vörösmarty úti fasor Sportpálya mellett a Vörösmarty utcában - 19 Gólyafészek Vörösmarty és Rákóczi úti sarok - 20 Gólyafészek Rákóczi u. 98. sz. előtt - 21 Gólyafészek A 44. számú főút 086 22 Egykori Tisza magas part Településtől K-re 099/7, 099/8 Nemzeti ökológiai hálózat elemei: - A település közigazgatási területén a hálózat elemei a magterület és az ökológiai folyosó. Önkormányzati rendelet 11/2003. (VII.16.) számú rendelet (a földvédelemről) 8. -a érinti a természeti értékek védelmét.

Meteorológiai jellemzők A települést is magába foglaló Kecskeméti kistérség éghajlata meleg és száraz, melyet befolyásol a kontinentális éghajlat, valamint a helyi földrajzi, mezo-mikro klimatikus viszonyok. A terület évi napfénytartalma 2.050 óra. A nyári napfénytartalom 830, a téli 200 óra körüli. Az évi középhőmérséklet 10,2-10,4 C, a vegetációs időszak átlag hőmérséklete 17,3 C. A fagymentes időszakos napok száma 203-205. A csapadék évi átlaga 530-550 mm, a vegetációs időszak alatt 300-310 mm. Az aránylag kevés csapadék mennyiség eloszlása igen szeszélyes. Uralkodó szélirány É és ÉNy-i, melynek átlagos sebessége 3 m/s alatt marad. Táj és természetvédelemmel kapcsolatos főbb távlati feladatok - Nemzeti ökológiai hálózathoz tartozó területi elemek védelme, kezelése és hasznosítása. - Tiszaugi-Holtág kezelési és rehabilitációs program kidolgozása. - Gyepek és legelőterületek megvédése, környezetvédelmi célú hasznosítása. - Országos jelentőségű természeti értékek és területek védelme. - Tájrendezés, tájrehabilitáció. - Tiszaugi-Holtág vonzáskörzetében pihenő park kialakítása. - Erdő területek növelése. - Telephelyek látványtakaró védőfásításai, vízfolyások, utak mentén védő erdősávok telepítése. Élővilág A holtágakban lehetőség nyílik a mocsári vegetáció kifejlődésére. Megtalálható ezeken a helyeken a tündérfátyolos (Nymphoides peltata), illetve a tündérrózsás (Nymphea álba) társulások. Előfordulhat súlyom (Trapa natans), néha rucaöröm (Salvia natans) is. Sekélyebb parti részeken a villás sás (Carex pseudocyperus), a rókasás (Carex vulpina), de néhol a sárga nőszirom (Iros pseudacorus) is megjelenhet. A nem túl mély vízben számos állatfaj fellelhető, melyek közül több igen ritka és védett. A Tisza közelsége miatt előfordulható tiszavirág vagy kérész (Palingenia longicauda), vagy a gerincesek közül a lápi póc (Umbra krameri), réti csík (Misgurnus fossilis), különböző békafajok, és hazánkban ritka mocsári teknős (Emys orbicularis). Az alacsony árterek nyitó társulásai a bokorfüzesek (Salicetum purpureae-triandrae), melyek a vízhez legközelebb találhatók. Jellemző fajai a mandulalevelű fűz (Salix triandra), és a csigolya fűz (Salix purpurea), alsóbb szintén a fehér tippan (Agrostis stolonifera), lóromfélék (Rumex sp.). Valamivel magasabb a fűz-nyár (puhafa) ligeterdők (Salicetum albae-fragilis) helyezkednek el, amelyek változó szélességben szegélyezik a Tisza mindkét partját. Itt leggyakrabban a fehér fűz (Salix álba) és a fehér nyár (Populus álba) dominál, sokhelyütt azonban nemesnyárasok veszik át a természetes társulás alkotók helyét. A ligeterdőket gyakran sűrű liánszövedékként szövi át a ligeti szőlő (Vitis silvestris), vadkomló (Humulus lupulus) és a süntök (Echinocystis lobata), aljnövényzetében gyakori a hamvas szeder (Rubus caesius). A gerinctelen fauna igen népes. A gerincesek közül a leggazdagabb osztályt a madarak adják. Védett madarak fészkelhetnek itt, mint például a fekete gólya (Ciconia nigra), bakcsó (Nyctorax nyctorax). A leszakadt part medrek remek fészkelő helyet kínálnak a partifecskék (Riparia riparia), a gyurgyalagok (Merops apiaster), illetve a jégmadár számára (Alcedo atthis). Az emlős fajok közül előfordulhat egy igen ritka és védett faj is, a vidra (Lutra lutra). Egy másik erdőtípus, ami fajösszetételben a puhafa ligeterdőkre hasonlít az un. kubikerdő".

Ezeket anyagnyerő gödrök helyére szél- és hullámtörőnek telepítették és itt a nyarakkal szemben a fehér fűz kerül túlsúlyba. Az áradások után bennük visszamaradó víz az erdőnek sajátos mikroklímát kölcsönöz. A fák fészkelő helyül szolgálnak sok madár, például a szürke légykapó (Muscicapa striata), kerti rozsdafarkú (Phoenicurus phoenicurus) és macskabagoly (Strix aluco), de egerészölyv (Buteo buteo), vörös vércse (Falco tanniculus) számára. A hullámtéri nedves rétek növényzete a mikrodomborzatot követi. A mélyebb területeket az un. savanyúfüves, a magasabb térszíneket pedig az ecsetpázsitos (Alopecurus pratensis) gyepnövények foglalják el. A gyakori elöntések miatt állandó állatvilága nem túl gazdag, legnagyobb jelentősége ezeknek a területeknek akkor van, ha a tavaszi madárvonulás és a zöldár levonulása egybeesik. A magasabb ártéri régiókban klasszikus tölgy-szil-kőris (keményfa) ligeterdők (Querco- Ulmetum) alkotnak társulást, sajnos itt ezen erdők területe rendkívül összezsugorodott. Főbb fajai a vénic szil (Ulmus laevis), mezei szil (Ulmus minor), a magyar kőris (Fraxinus angustifolia ssp. hungarica), mezei juhar (Acer campestre) és kocsányos tölgy (Quercus robur). A homokos rétek nagy részét akácosították, ma már csak kis területen találunk homokpuszta gyepeket. Ezek közé tartozik Tiszaug homok rétje és a Körtvélyes-puszta. Az ilyen területek gyepalkotó füve a magyar csenkesz ( Festuca vaginata), a löszös, jobb vízháztartású talajokon a kunkorgó árvalányhaj (Stipa capillata). Jellegzetes fajok még a báránypirosító (Alkanna tinctoria), naprózsa (Fumana procumbens), homokviola (Syrenia cana). (Forrás:http://www. tiszaugkisterse.hu) 2.6./ Környezet és egészségügy A település környezet egészségügyi állapotát befolyásoló főbb tényezők: - Vízminőség A fenti tényező jellemzését a Vizek védelme című alfejezet ismerteti. - Kommunális szilárd hulladékok elhelyezése. - Veszélyes hulladékok elhelyezése. - Kiemelt hulladékáramok elhelyezése. - Állati eredetű hulladékok elhelyezése. A fenti tényezőket a Hulladékgazdálkodás című alfejezet ismerteti. - Légszennyezettség E tényező jellemzését a Levegőtisztaság védelme című alfejezet ismerteti. - Biológiai allergének A térség vonzáskörzetében pollencsapda nem működik. Szolnok belváros központjában működik pollencsapda, mely egész évben üzemel. A mérési megfigyelések alapján Szolnokon és tágabb térségében a parlagfű pollenkoncentrációja lényegesen alacsonyabb a nagyobb megyei városok (Debrecen, Nyíregyháza, Kecskemét) helyszínéhez képest. Kiemelt feladat a parlagfű elleni védelem és a hatékony gyomnövények irtása. Tájékoztató a Tiszaug Község Környezet-egészségügyi helyzetéről dr. Mészáros József háziorvos leirata alapján:

- leggyakrabban a szív-és érrendszeri betegség, a magas vérnyomás, elhízás, alkoholizmus és cukorbetegség fordul elő, - jelentősek a kopásos mozgásszervi, elsősorban gerinc és nagyízületi elváltozások, légzőszervi, allergiás, asztmás, emésztőszervi idült gyomor és bélbetegségek, a hormonális zavarok, valamint lelki megbetegedések (szorongás és depresszió). A fenti betegségek kiváltó tényezői: lakosság elöregedése, természetes elhasználódása, a nehéz fizikai, statikus munka, mozgásszegény életmód, lelki szociális stressz, helytelen táplálkozás, mértéktelen alkohol fogyasztás és dohányzás. Halálozási tényezők: az érrendszer keményedésének, meszesedésének következményeként kialakuló sokszervi, elsősorban szív- és agyi vérellátási elégtelenség, idült légzőszervi betegség, amelyeknek egyik fő oka a dohányzás vérkeringést terhelő hatása. A település lakóházainak zöme régen épült. Lakóházak egy részénél a por, atka, penész és szőnyegpadló allergiás reakciókat válthat ki. Rendelési idő: hetente 20 órás rendelés, plusz 20 óra rendelkezésre állási idő. Hétvégén központi ügyeleti szolgálat működik tiszakécskei székhellyel. Háziorvos javaslatai: fokozott figyelmet kell fordítani az utak és a lakókörnyezet karban és tisztán tartására. Meg kell valósítani a szennyvízelvezetést a kiépített csatornahálózattal, és meg kell építeni a szennyvíztisztító telepet. A zöldövezet bővítésével egészséges, nyugodt, élhető környezetet kell létrehozni a lakóknak és a pihenni vágyóknak. Közegészségügyre károsan ható tényezők - Ivóvíz minőség határérték feletti komponensek (mangán, ammónia, vas és nátrium). - Életmód, életvitel, táplálkozás: jellemző táplálkozási hibák magas zsírtartalmú és magas kalória tartalmú ételek fogyasztása. Zöldség és gyümölcs fogyasztása az étrend kis részét teszi ki. A lakosság körében magas a dohányosok és az alkoholfogyasztók aránya. - Biológiai eredetű légszennyezők: a településen és környezetében lévő gyomnövények pollenjei, az elszaporodó rovarok, kullancs, légy, darázs lehetőség szerinti irtása, nagyméretű csökkentése indokolt. - Közlekedésből származók: a településre bejövő és kimenő gépjármű forgalom morálja megfelelőnek mondható. Nagyobb tehergépkocsi és kamion forgalom minimális, mivel a nehézgépjármű forgalom áttevődik a 44. számú országos főközlekedési útra. Környezet és egészségügy javítását szolgáló főbb javaslatok és intézkedések - Szennyvízcsatorna hálózat és tisztítótelep kivitelezésének megkezdése. - Az ivóvízminőség javító program beindítása. - Egészséges táplálkozás elősegítése. - Mozgásszegény életmód átalakítása aktív életvitellé, az egészséges életmód terjesztése. - Alkoholfogyasztás visszaszorítása, dohányzás csökkentése. - Egészségkárosító gyomnövények visszaszorítása. - Hulladékkezelés és ártalmatlanítás környezet-egészségügyi problémáinak kezelése. - Biológiai allergének elleni hatékony védekezés. - Vegyi és sugárbiztonság javítása. - Felhagyott házi szennyvíz leürítők felszámolása a szennyvízcsatorna hálózat

megépítését követően. - Illegális szilárd hulladéklerakás teljes felszámolása. Élelmiszerbiztonság Az élelmiszer biztonsági helyzetért az érintett élelmezési létesítményt üzemeltető a felelős. Az általa kialakított belső ellenőrzési rendszer (HACCP) és az ezzel elért eredmények vizsgálatát, az élelmiszerbiztonság felügyeletét 327/2010. (XII.27.) számú Kormányrendelet értelmében a megyében a Mezőgazdasági Szakigazgatási Szervezet Élelmiszerláncbiztonsági és Állategészségügyi Igazgatósága látja el. Javasolt intézkedések - Lakosságnál tudatos fogyasztói magatartás. - Az élelmiszeripari vállalatoknál energiahatékonysági, levegő, illetve talajszennyeződést megelőző intézkedések javítása, az élelmiszergyártás és feldolgozás környezettudatos szervezése, megvalósítása. 2.7./ Épített környezeti elemek 1./ Lakásállomány - belterületen 268 db. - külterületen 149 db. (üdülők, tanyák) A belterületi lakóingatlanok állapota jónak ítélhető. Tisza-parton lévő magasított lábakon álló házak állapota változó. A házak állapotát nagyban befolyásolja a tiszai árvíz, így többek között a 2006-os és 2010-es árvíz több ingatlant eláztatott. 2.1 Közintézmények és egyéb intézmények Közintézmények és állapotuk - Polgármesteri Hivatal - állapota jó. - Iskola -jelenleg az iskola épülete kihasználatlan, mivel az iskolai oktatás a településen megszűnt, az iskola épülete nagyobb felújítást igényel, mivel több helyen beázik a tető, a nyílászárók nem jól zárnak, a fal több helyen salétromosodik. - Könyvtár a felújított régi Művelődési Ház épületében funkcionál. - Óvoda-bölcsőde - az Eötvös Iskola Lakitelek intézményéhez tartozik, mint Tiszaugi Óvoda - bölcsődei Tagintézménye, kihasználtsága megfelelő, az épület állapota jó. - Művelődési ház, állapota jó. - Idősek Otthona - Berecz Skolasztika Szociális Intézmény néven bentlakásos idősek otthonaként működik. Kihasználtsága 100 %-os, állapota jó. - Posta - a posta épülete a Magyar Posta Zrt. tulajdonában van. - Takarékszövetkezet az épület tulajdonjoga a Kunszentmárton és Vidéke Takarékszövetkezeté. - Élelmiszer üzletek 3 db üzletet magánvállalkozók üzemeltetik saját tulajdonú ingatlanként. Egyéb intézmények és állapotuk - Háziorvosi rendelő és védőnői szolgálat - egy épületen belül van, az épület állaga jó. - Szolgáltató Ház, ezen belül működik a temetkezési vállalat, az iparcikkbolt, fogorvosi rendelő és gyógyszertár. Az épület önkormányzati tulajdonban van, melynek

helyiségeit magánvállalkozók bérlik üzleti tevékenység céljából. - Ravatalozó - az Új köztemető területén van. Állapota jó. Védett és védelemre tervezett objektumok és területek (Forrás: az Önkormányzat tájékoztató anyaga.) Helyi védett épületek, objektumok: - Radvány kastély. Jelenleg Szőke Tisza Fogyatékosok Otthonaként üzemel. - Luby-Bánhidy Üchtrich- Amadé kúria - Fechtig-Steer kúria. - Református Templom. - Katolikus kápolna. - Parókia épülete. - Óvoda épülete. Helyi védettségű népi lakóházak: - Rákóczi u. 62. sz. - Rákóczi u. 65. sz. - Kossuth u. 31. - Kossuth u. 8. sz. - Egykori borospince, jelenleg a helytörténeti gyűjtemény épülete. Helyi védelemre javasolt terület és természeti értékek: - Bokros és Körtvélyes területe - Tiszai töltés mentén lévő 074/44 hrsz-ú telken álló tölgyfák. Régészeti értékek A településrendezési terv szabályozási és az övezeti tervrészeken az alábbi régészeti lelőhelyek vannak, melyeken belül az építési munka csak a Kulturális Örökségvédelmi Szakhatósági közreműködéssel végezhető. - Hajdú tanya - I. homokbánya - Nyárfa-dűlő - Holt-Tisza-Belső part - 44 sz. műút mellett I. - 44. sz. műút mellett II. - Kis-ér partja - Ságh puszta - Holt-Tisza mellett I. - Holt-Tisza mellett II. - Bundaszárító I. - Bundaszárító II. - Bundaszárító III. - Bundaszárító IV. - Homokrét partja - Böcs-part I. - Böcs-part II. - Iskola - Szociális otthon - Tópart