A MON 810-ES KUKORICA KIBOCSÁTÁSI

Darvas Béla szerk. (2006. szeptember 10) 1 A MON 810-ES KUKORICA KIBOCSÁTÁSI MORATÓRIUMÁVAL KAPCSOLATOS MEZŐGAZDASÁGI ÉS KÖRNYEZETTUDOMÁNYI ÁLLÁSPONTOK NÉHÁNY JELLEMZŐ DOKUMENTUMA 1 Darvas Béla szerk. Kapja: Gráf József, az FVM minisztere 2006. szeptember 11.-én Budapest 2006 1 MTA Növényvédelmi Kutatóintézete Ökotoxikológiai és Környezetanalitikai Osztályának és a GMO- Kerekasztal (az Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottságának tanácsadó szerve, lásd http://www.vedegylet.hu/modules.php?name=content&pa=showpage&pid=68&page=1) szakmai műhelyének írásaiból szerkesztett összefoglaló

Darvas Béla szerk. (2006. szeptember 10) 2 TARTALOMJEGYZÉK A MON 810-es kukorica bevezetésének magyarországi előnyei és hátrányai (Darvas Béla kézirat) 3 A MON 810-es moratórium körül (Darvas Béla, Polgár A. László ás Székács András kézirat) 6 Génmódosított növények (Darvas Béla előadásdiái) 8 A genetikailag módosított növények magyarországi engedélyezéséről (A-D) (GMO- Kerekasztal állásfoglalásai) 17 A magyarországi koegzisztencia-szabályozáshoz (E) (GMO-Kerekasztal állásfoglalásai) 19 A T/826. számú törvényjavaslatról, amely a géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvény módosítása (F) (GMO-Kerekasztal állásfoglalásai kézirat) 22 A MON 810-re vonatkozó magyar moratórium felfüggesztéséről (G) (GMO-Kerekasztal állásfoglalásai kézirat) 23 A Bt-kukoricával kapcsolatosan megjelent, másodlagos hatásokat érintő magyarnyelvű közlemények listája (Darvas Béla) 25

Darvas Béla szerk. (2006. szeptember 10) 3 A MON 810-es kukorica bevezetésének magyarországi előnyei és hátrányai (jelenleg kézirat, véglegesítés szeptember 18.-ra várható) Darvas Béla MTA Növényvédelmi Kutatóintézete, Budapest AZ ELŐNYÖKRŐL. A MON 810-es kukorica-fajtacsoport ~Cry1A-toxinja elsődleges hatásait lepkefélék fiatal hernyóin fejti ki. Célállata a kukoricamoly, amely Észak- Amerikában gazdasági károkat okoz. Magyarországon az MTA NKI-ban végzett kutatások során, jelentős kárt minden tíz év közül csak egyben 2 és általában fontokban az ország déli részén okoz. Nálunk a gyapottok-bagolylepke kártétele valamivel jelentősebb, azonban ez ellen e megoldás gyöngébb védelmet biztosít. A MON 810-es fajtacsoport, tehát Magyarországon nem létező növényvédelmi problémára kínál megoldást. Nem véletlen, hogy az OMMI fajtakísérleteiben ezek a fajták semmilyen termésnövekményt nem mutattak, de a célkártevőkön való hatást hazánkban eddig még senki sem mérte és publikálta. A HÁTRÁNYOKRÓL. Négy pontban tárgyalhatjuk a növényvédelmi, a környezettudományi, az élelmiszerbiztonsági és végül a közgazdasági vonatkozásokat: (i) Növényvédelmi szempontból tény, hogy hazánkban a gazdák a kukoricásokban állománykezeléssel nem védekeznek, még azzal a hasonló hatóanyagot tartalmazó DIPEL-lel (Cry1- + Cry2-protoxinok) sem, ami a MON 810 konkurens technológiája. A kukoricamoly parazitáltsága hazánkban jelentős. A kukorica ma legjelentősebb kártevője a kukoricabogár (lásd ~Cry3-toxin), de előfordul a levéltetvek és a takácsatka kártétele is. Ez utóbbiak ellen a Cry-toxinoknak nincs hatása, tehát a kártevőközösség elleni védelem nem megoldott, a rovarirtó szeres védelem kiküszöbölése ezzel a megoldással még elvileg sem lehetséges. (ii) Környezetanalitikai szempontból a MON 810-es fajtacsoport ~Cry1A-toxinja legnagyobb mennyiségben a levélben jelenik meg és az szártépéskor a területen marad. Az aktív toxin mennyisége ezres nagyságrendben nagyobb lehet, mint a DIPEL esetében, ahol a protoxinból aktiváció után szabadul fel ennek egy része. A fajtatulajdonos ezt a Cry1- toxinmérleget nem készítette el. A talajba jutott aktív toxinnak mérhető része marad még egy év múlva is a tarlómaradványokban. 3 A fajtatulajdonos nem tette közzé ebbéli méréseinek eredményeit, sőt igen gyors lebomlásról beszélt. A talajba jutó ~Cry1A-toxin a tarlómaradványok aprítását végző állatokra és a mikroorganizmusokra gyakorolhat hatást. Bizonyos ugróvillások felismerik a ~Cry1A-toxint tartalmazó növényi maradványokat és nem azokat választják táplálkozásra, ami e fajták tarlómaradványainak lassúbb bomlását eredményezik. 4 A talaj mikrobiális életére gyakorolt hatást feltárása rendkívül nehéz, mivel a talajalkotó mikroorganizmusok 1%-át ismerjük csupán. A hazai vizsgálatok elkezdődtek, de támogatás híján leálltak. 5 Ragadozó életmódot folytató ízeltlábúakra gyakorolt hatásokat hazánkban nem mutattak ki. 6 Ezeket a faunisztikai eredményeket azonban kisparcellán, gyűjtögetéssel, Cry1-receptort nem tartalmazó fajokon érték el, s az értékelés biometriai szempontból is aggályos. Ezeket az eredményeket nem támasztják alá táplálkozásláncanalízisek és Cry1-toxin mérések. A pollenszórás időszakában a ~Cry1A-toxin fajtahibridek keletkezését indítja el. Ez különösen a vetőmag-előállításra használt hímsteril technika esetében kritikus. 1980 óta tudjuk, hogy az 500 méteres távolságban keletkező hibridszemek szemek aránya 2,6%, 7 ami vetőmagnak alkalmatlan. Ez alapján, a készülő koegzisztencia- 2 Nagy Barnabás és mtainak (MTA NKI ÁO) adatai és véleménye alapján 3 Székács András és mtsinak (MTA NKI ÖKO) mérései alapján 4 Bakonyi Gábor és mtainak (SzIE ÁÖT) eredményei alapján 5 Biró Borbála és mtsi (MTA TAKI) kezdték el a vizsgálatokat 6 Kiss József és mtsinak (SzIE NVT) eredményei 7 Bálint Andor és mtsinak (SzIE NGT), valamint Polgár A.L. és mtsi (MTA NKI ÖKO) ismétlő mérései alapján

Darvas Béla szerk. (2006. szeptember 10) 4 szabályozás 400 méteres izolációs távolsága elégtelen. A MON 810-től származó pollentől megtermékenyülő szemek harmadmennyiségű toxint termelnek. 8 A kukoricapollent gyűjtik a méhek és szállításukkor azok a nyári mézekbe kerülnek. 9 Tisztázatlan az így keletkező szennyeződés mértékének és annak bomlásának paraméterei, továbbá hatása a vele etetett lárvákra. A kiszóródó, esetenként jelentős mennyiségű pollen a táblaszegély gyomjainak leveleire kerül. Ez esetben kb. 5 méter a kritikus szegély. A gyakori csalánszegélyen élő védett lepkék, mit a nappali pávaszem (Inachis io) és atalanta lepke (Vanessa atalanta) fiatal hernyónak 20%-a elpusztulhat. 10 A magyar természetvédelmi törvény nem ad mérlegelésre lehetőséget, mivel a védett állatok élőhelyeinek háborítatlanságát garantálja, ami szerint a technológia engedélyezése csak jelentős védőszegély alkalmazása mellett képzelhető el. Ellenkező esetben a csalánon élő védett lepkék, esetleg az ernyősvirágúakon élő fecskefarkú lepke (Papilio machaon) kiszorulnak a hazai kukoricaövezetből. A generációkon keresztül MON 810 levélőrleménnyel szelektált modellállat (Plodia interpunctella) tíz generáció után rezisztenssé vált. 9 E szerint e fajtacsoport viszonylag gyors lejárati idejével kell számolni. (iii) Hazánkban a MON 810-et tartalmazó takarmánnyal vagy élelmiszerrel (csemegekukorica) a dietétikai vizsgálatok meg sem kezdődtek. Számtalan, saját kutatási eredményt fel nem mutató vagy azokat szakszerűen nem elemző álszakértő mondja el fogyasztói véleményét hazánkban, aminek tényleges súlya csekély. A Cry-toxinok amelyek aktiválásának az emésztés sajátosságai faji karaktert is biztosítanak a lektinek közé tartoznak. E vegyületeknek a bélben kiegyénült receptorai vannak, és csatlakozásuk után élettani folyamatokat indítanak be. Ezek közül az immunesemények és bélnövekedésmoduláció a legjelentősebb. 11 Az érzékeny rovarokban a Cry1A-toxin (itt lepkefélék hernyói) saját receptoraihoz vagy e receptorcsalád-tagjaihoz különböző erősséggel csatlakozik, s azon keresztül ionháztartási katasztrófát okozva mikrosebzések keletkezését váltja ki, amelyeken keresztül a bélben élő mikroorganizmusok a testüregbe jutnak és ott szepszisen keresztül halált okoznak. A Cry-receptorok természetéről, érzékenységváltozásáról alig tudunk valamit. Különösen homályos, hogy mi történik majd nagymennyiségű Cry-toxin fogyasztása után krónikus kitettségek esetében? Gasztroenterológusok, vizsgálatokon alapuló szakszerű véleménye megkerülhetetlen, s hogy ez mégis megtörténik, abból származik a GMélelmiszerekkel szemben az európai fogyasztók nagyfokú bizalmatlansága. Ezt tetézi, hogy a hazánkba bekerülő GM-szójával készült élelmiszerek jelölését a gyártók törvénysértően elmulasztják. 12 (iv) A fentiekből következik a MON 810-es fajtacsoport közgazdasági megítélése. A fogyasztói elutasítás miatt a GM-kukorica értékesítési lehetőségei rosszak. A MON 810 kibocsátása paradox módon a konkurens technológiák árait emeli meg, mivel azoknak értékesítés előtt akkreditált laboratóriumi mérésekkel kell tanúsítani, hogy az ő árújuk GMmentes. Az ezt különösen nehezményező érdekcsoportok a vetőmagtermesztők, 13 akik nemzetközi piacaikat veszthetik, a növénynemesítők, akik fajtáik tisztaságát látják fenyegetve, 14 és az ökológiai termesztők 15 és méhészek, akik termékei leginkább érintettek, s akik joggal piacvesztéstől félnek. A gazdaságilag nehezen megfogható fenntarthatóságot és a természetvédelmet szem előtt tartó ökológusok, s a civilmozgalmak aggályosnak tartják a növényi GM-technológiát, hangsúlyozva azt, hogy a fajtatulajdonosok elzárkóznak a független kutatóhelyeken való termékmegméretéstől, ami az emberiség történetében eddig 8 Székács András és mtsinak (MTA NKI ÖKO) eredményei. 9 Békési László és mtsinak (KÁTKI) eredményei 10 Darvas Béla és mtsinak (MTA NKI ÖKO) eredménye 11 Pusztai Árpád és mtsinak (GENOK) eredményei 12 Vajda Boldizsár és mtsinak (OÉTI) eredményei 13 Ruthner Szabolcs és mtsai (Vetőmagszövetség és Terméktanács) 14 Balla László és mtsai (Magyar Növénynemesítők Egyesülete) 15 Roszík Péter és mtsai (Biokontroll Hungária Kht.), valamint Ács Sándorné és mtsai (IFOAM)

Darvas Béla szerk. (2006. szeptember 10) 5 egyedülállóan éppen most jelentkezik. Dacára az összetett problémának a Monsanto támogatásával belga agrárközgazdászok tettek néhány hétre hazánkba látogatva abszurd kísérletet arra, hogy a magyarországi közgazdasági előnyt bizonyítsák. 16 Hazai közgazdászok viszont ezeket a számításokat nem tartják szakszerűnek. 17 A GM-növények kibocsátása jelentős termesztői konfliktusokkal/perekkel és pótlólagos állami kiadásokkal (akkreditált laborhálózat létrehozása, kibocsátás utáni monitorozás, elkülönített raktározás, élelmiszerjelölés stb.) jár majd. A MÉRLEG NYELVE. Tájékozott szakember aligha vet MON 810-es kukoricát. Legfeljebb rövidtávon gondolkodó elszegényedett és bevezető áron. A tényleges ár azonban kb. 25%-kal drágább, mint a hagyományos fajták vetőmagja, amihez képest a terméstöbblet egyáltalán nem garantált. A rendkívül szerteágazó hátrányok miatt hazánk érdeke az, hogy ne adjon kibocsátási engedélyt a kukoricamoly-rezisztens fajtacsoportokra. Várjon addig, amíg a növényi biotechnológia olyan terméket kínál, ahol az előnyök meghaladják a hátrányokat. 16 Demont és mtsai (Leuven Univ.) 17 Kajner Péter és mtsi (Magyar Környezet-gazdaságtani Központ, továbbá Pataki György és mtsi. (Vállalatgazdaságtan Intézet, Corvinus Egyetem

Darvas Béla szerk. (2006. szeptember 10) 6 A MON 810-es moratórium körül (jelenleg kézirat, véglegesítés szeptember 18.-ra várható) Darvas Béla, Polgár A. László és Székács András MTA Növényvédelmi Kutatóintézete, Budapest 2004. ápr. 6-án többek között a Monsanto (F. Tencalla) és az Aachen Univ. (A. Gathmann) részvételével, a BZBE (Balázs E., Dudits D., Czepó M.) által, az MTA termében rendezett rendezvényen (Géntechnológia harmóniában a zöld világgal) a SzIE NT részéről Kiss J. és mtsi a környezeti hatások elmaradását vázolták fel. Ettől eltérően az FVM (Németh I.) 2005. jan. 20-án moratóriumot hirdetett a MON 810-es ~Cry1A-toxint termelő kukoricafajtacsoport kibocsátására. Indokként az OM-KPI (BIO-42/2000) támogatásával 18 végzett munkánkból készült előadás-összefoglalóinkat és cikkünket (Növényvédelem, 2004, 40: 441-449), továbbá a KvVM támogatásával (K-36-1-17/2002) folytatott kiegészítő vizsgálatok, addig nem publikált eredményeit használta fel. A jan. 27-én, a European Comission (EC) által átvett moratórium indoklása a Monsantóhoz került. Ápr. 8-án az EC a magyar moratóriumot az EFSA GMO Paneljének adta ki bírálatra, amely élelmiszerbiztonságra szakosodott testület. Máj. 4-én az EC (A. André/H. Martin) a magyar nyelvű, általa részben lefordított moratóriumhoz hozzáfűzte a Monsanto véleményét, majd valamennyi EU tagállamnak megküldte azokat. A moratórium tartalmáról a kutatásban résztvevők ekkor értesültek. Jún. 8- án az EFSA GMO Panelje, A. Gathmann tájékozatlan véleményére támaszkodva, a környezettudományi vizsgálatok eredményeit felületesen értékelte, majd júl. 25-én közétette álláspontját. Az EFSA és a Monsanto véleménye sok tekintetben hasonló. Az azonnali hazai hír, hogy a moratóriumot megalapozó kutatások megbuktak Dudits D.-től származik, aki az ABE által támogatott BZBE Hírlevelének augusztusi számában, a vizsgálatokat végzőket meg sem kérdezve számolt be erről. Kétségtelenül azonban később, kezdeményezésünkre a válaszainknak helyt adott. Miközben a MON 810-es fajtacsoport vizsgálatait a KvVM továbbra is támogatta, 2003-ban a Monsantóhoz fordultunk, hogy számunkra a ~Cry3-toxint termelő MON 863-as fajtákból vetőmagot biztosítson, mivel ennek vizsgálatára az Bio-58/2003 KPI pályázati rendszerén nyertünk. 19 A Monsanto hazai (Czepó M.), európai (F. Tencalla), végül központi (M. Lipp) irodái elzárkóztak az elől, hogy számunkra vetőmagot biztosítsanak. Később a Pioneer (Sövényi A.) ugyanezt tette a DAS 59112-7 fajtacsoportja esetében, amire 2004-ben velünk együtt (!) kibocsátási engedélyt kapott. 20 A Mezőgazdasági Géntechnológiai Hatóság (MGH) engedélye hozzájárult ahhoz, hogy erről a területről a betakarítás után (?) mintákat vegyünk, bár mi vegetációs időben történő mintavételezést kértünk. 2004. aug. 11-én a Fejér megyei NTSZ-be kiszálltunk ugyan, de mintát nem vehettünk, s erre Vértes T./Székely B. (MGH) nyomatékosan hívta fel a figyelmünket. Erről közös jegyzőkönyvet vettünk fel, amelyet a Géntechnológiai Szakhatóságnak (GSz) továbbítottunk. Ezt követően az MGH okt. 11-ei dátummal a kísérlet felszámolását írta elő és a mi mintavételezésünket is (!) visszavonta. A Pioneer a felszámolás utáni időszakban (okt. 26-án) is vett mintákat, amit a GSz-nek továbbított 2. jegyzőkönyvünk tanúsít. 2004. júl. 24-én a Monsanto európai irodája már a MON 810-es vetőmagkérelmünket is elutasította. 21 Vetőmag hiányában, 2005-ben a ~Cry3-as munka felfüggesztését kértük, s 2006. aug. 17-én pedig szerződésbontást kellett kezdeményeznünk. A közben eltelt időszak alatt az MGH (Vértes T./Akácz B.) nem 18 Az Öko Rt. (Tombácz E.) által vezetett konzorcium tagjai: MTA NKI (SzIE ÁÖT, MTM) és MTA TAKI. 19 Pályázatvezető Polgár A. L., közreműködő intézet SzIE ÁÖT. 20 Előzetesen Sövényi A. úgy nyilatkozott, hogy amennyiben a Géntechnológiai Bizottság (GEVB) elnöke kéri, akkor ad magot, azonban Venetianer P. kérésünk ellenére efféle nyilatkozatot nem tett. 21 Vizsgálatainkat a KvVM számára szárított és fagyasztott, Cry1A-toxinra elemzett mintákon végeztük.

Darvas Béla szerk. (2006. szeptember 10) 7 támogatta azt, hogy vetőmaghoz jussunk, s 2006 nyarán a Monsanto (F. Tencalla) megakadályozta azt is, hogy németországi kutatókkal együttműködve a MON 88017-tel végezzük el a vizsgálatainkat. A szerzők előbb magyarul megírva, 22 majd azt angolra fordítva 2006. febr. 28.-án postázták el a válaszukat az EFSA számára. Miután levelünkre négy hónapig nem kaptunk választ, júl. 12-én megkérdeztük az EFSA-t, számíthatunk-e egyáltalán erre. Ennek képviseletére felkértük a Pioneer (DAS 59112-7) kutatásvezetőjeként időközben EFSA taggá vált Kiss J.-t is, aki elutasította a kérésünket. Az EFSA-tól (H. Koëter) 2006. aug. 4-én érkezett válasz érdemileg nem foglalkozott a beadványunkkal, mert azt nem a hatóságon keresztül kapták meg. Az FVM tehát 19 hónap alatt nem védte meg a MON 810-es moratórium szakmai indoklását, sőt időközben nem is támogatta annak a kutatókollektívának a törekvéseit, akik vizsgálataira a moratóriumát alapozta, s amely kollektívát éppen e vizsgálatok eredményei a fajtatulajdonosok számára nemkívánatossá tették. Az MGH a koegzisztencia-szabályozás bemutatására, Bécsbe (ápr. 4-6) Bedő Z.-t (lásd 2005-ös MTA MKI Monsanto szerződést, amely a MON 88017 fajtacsoportot érinti) delegálta, aki egyáltalán nem tájékozott a környezettudományi vizsgálatokban, s így a MON 810-es moratóriummal kapcsolatban is téves információt adott az EC ott megjelent szakreferensei számára. Ezzel az ellentmondásos hazai előélettel indul, az EC rendezésében a szept. 18-ai, a magyar moratórium felfüggesztését kezdeményező tárgyalás. 22 Darvas et al. (2006) Növényvédelem, 4: 313-325.

Darvas Béla szerk. (2006. szeptember 10) 8 Génmódosított növények

Darvas Béla szerk. (2006. szeptember 10) 9

Darvas Béla szerk. (2006. szeptember 10) 10

Darvas Béla szerk. (2006. szeptember 10) 11

Darvas Béla szerk. (2006. szeptember 10) 12

Darvas Béla szerk. (2006. szeptember 10) 13

Darvas Béla szerk. (2006. szeptember 10) 14

Darvas Béla szerk. (2006. szeptember 10) 15

Darvas Béla szerk. (2006. szeptember 10) 16

Darvas Béla szerk. (2006. szeptember 10) 17 2005. november 7. A genetikailag módosított (GM) növények magyarországi engedélyezéséről (A-D) A GMO Kerekasztal állásfoglalásai Független szakmai megítélésünk szerint Magyarországnak nem fűződik növénytermesztési, növényvédelmi, gazdasági és társadalmi érdeke a jelenleg forgalomban lévő és bevezetés alatt álló GM növények termesztéséhez, miközben többféle (vetőmagilletve ökológiai termesztés, nemesítés, méhészet, környezet- és természetvédelem, élelmiszerbiztonság stb.) érdek is sérülhet. 23-24 A fogyasztói elutasítás a hiányzó vagy hiányos táplálkozástani vizsgálatok miatt jelentős. Genetikai módosításmentességünk elveszítése súlyosan veszélyezteti hazai és exportpiacainkat. A GM növények európai engedélyezése jelenleg számtalan anomáliával folyik. Az alábbiakat kezdeményezzük: (A) Magyarország ne adja fel azt a jogos igényét, hogy területére és javaira vonatkozó döntési pozícióját megtartsa. A szuverenitásunkat e kérdésben szűkítő tény, miszerint a GM növények kibocsátásának engedélyezése az Európai Unió (EU) kompetenciája és ezért nincs vagy alig van nemzeti lehetőség a döntéshozatali mechanizmust, a döntést befolyásolni. Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hivatal (EFSA) GMO paneljének nincs magyar tagja, ezért ott nemzeti érdekeinket senki sem képviseli. E bizottság túlságosan gyorsan és felületesen dönt, türelmetlen a nemzeti aggályokkal szemben, és nem felkészült környezettudományi kérdésekben való állásfoglalásra. Ezért javasoljuk Magyarországot az EU-ban képviselő politikusainknak, hogy (Aa) tegyenek lépéseket azért, hogy az EFSA GMO paneljének legyen teljes jogú magyar tagja; (Ab) az EU hozzon létre önálló környezettudományi szakbizottságot, amely a GM növényeket ezen a szinten vizsgálja (az Egyesült Államokban is elkülönül az élelmiszer és gyógyszerügyi engedélyezés FDA a környezetvédelmi EPA hatósági tevékenységtől); (Ac) hazánk dolgozza ki azokat a szabályozási technikákat, amelyekkel az EU-döntés közben vagy után a gyakorlati engedélyezési folyamatot saját területére vonatkoztatva érdemben kézbe tudja venni (az Egyesült Államokban a konkrét növényvédőszer-engedélyezés állami szintű; szövetségi szinten csupán a minimális követelményeket rögzítik). (B) Magyarország ne adja fel azt az igényét, hogy a mezőgazdaságában csak olyan eszközt alkalmazzon, amely biztonságos és számára szükséges. Ehhez az MTA részvételével létrehozza az MTA Agráretikai Bizottságát és az OKB GMO albizottságát, amelyek jóváhagyó engedélyei nélkül nem kerülhet vetésre semmilyen, már európai engedéllyel bíró GM fajta sem. Ez megteremti a lehetőségét az első kibocsátás előtti nemzeti ellenőrzéshez, ami jelenleg az EU kevésbé szigorú országaiban elvégzett vizsgálatokkal megkerülhető. Ehhez (Ba) támogatjuk az MTA elnökének azt a törekvését, hogy létrehozza az MTA Agráretikai Bizottságát, amely megköveteli a hazai főhatás-vizsgálatokat és kérjük, hogy jogszabályokban lásson napvilágot az ezzel kapcsolatos törvényi megfogalmazás. Ugyancsak foglalja jogszabályba, hogy az érintett 23 http://www.greenfo.hu/hirek/print_hirek_item.php?hir=11534 24 http://www.greenfo.hu/hirek/print_hirek_item.php?hir=11709

Darvas Béla szerk. (2006. szeptember 10) 18 fajtatulajdonosok vetőmagot kötelesek biztosítani a független hazai főhatásvizsgálatok számára. Ennek akadályozása tegye lehetővé az engedélyezési folyamat leállítását; (Bb) támogatjuk az OKB törekvését, amely GMO albizottságot hoz létre és kérjük, jogszabályokban rögzíteni azt az igényét, hogy a Pannon ökorégióra elvégzett speciális környezettudományi dokumentáció nélkül illetve az ennek alapján készített rizikóanalízist megkerülő GM fajta európai engedéllyel se kerülhessen hazánkban kibocsátásra. Ugyancsak foglalja jogszabályba, hogy az érintett fajtatulajdonosok vetőmagot kötelesek biztosítani a független hazai mellékhatás-vizsgálatok számára. Ennek akadályozása tegye lehetővé az engedélyezési folyamat leállítását. (C) A koegzisztencia szabályozás adjon egyenlő esélyt az ökológiai termesztők és a méhészek számára is. Mivel esetükben szennyezettség szempontjából nincs tolerancia, ezért izolációs távolságaik megállapításakor az általuk javasolt értéket kell alkalmazni. Ez azt jelenti, hogy minden termesztett növényfajnál két izolációs távolságot kell meghatározni, az egyik a hagyományos termesztőre vonatkozik, amely csak abban az esetben legyen érvényben, ha a szélesebb sugarú körben nincs ökológiai termesztő vagy rovarmegporzású növények esetében állandó telephelyű méhész. Speciális jogokat kell biztosítani az érintett vetőmag-termesztőknek, nemesítőknek és természetvédelmi területek kezelőinek, amelyek indokolni tudják ezt meghaladó igényüket. (D) Jogszabályokkal kell megerősíteni és biztosítani az önkormányzatok valamint régiók azon szándékát, hogy genetikai módosításmentes területeket hozhassanak létre. Ez esetben a területükön termesztő gazdákra ez a szabályozási forma legyen érvényes. Kérjük a Magyar Köztársaság Kormányát és a kormányzati szerveket, hogy a fentiekben megfogalmazott javaslatokat a hazai törvénykezés illetve az Európai Uniós tárgyalások során érvényesíteni szíveskedjenek. a GMO Kerekasztal tagjai közül: Ács Sándorné (Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Kht., Kishantos; IFOAM); Ángyán József prof., CSc. (Szent István Egyetem, Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet, Gödöllő); Bakonyi Gábor prof., DSc. (Szent István Egyetem, Állattani és Ökológiai Tanszék, Gödöllő); Balla László prof., DSc. (Magyar Növénynemesítők Egyesülete, Budapest); Bardócz Zsuzsa DSc. (GENOK, Norvégia/Skócia/Magyarország); Bauer Lea (Biokontroll Hungária Kht., Budapest); Békési László prof., CSc. (Kisállattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet, Méhtenyésztési és Méhbiológiai Osztály, Gödöllő); Darvas Béla prof., DSc. (MTA Növényvédelmi Kutatóintézete, Ökotoxikológiai és Környezetanalitikai Osztály, Budapest); Gyulai Ferenc DSc. (Agrobotanikai Intézet, Tápiószele; Szent István Egyetem, Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet, Gödöllő), Heszky László prof., az MTA r. tagja, DSc. (Szent István Egyetem, Genetika és Növénynemesítés Tanszék, Gödöllő); Holly László dr. (Agrobotanikai Intézet, Tápiószele); Hullán Tibor dr. (Vetőmag Szövetség és Terméktanács, Budapest); Illés Zoltán dr. (Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottsága, Budapest); Kajner Péter (Magyar Környezetgazdaságtani Központ, Budapest); Papp László prof., az MTA r. tagja, DSc. (Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest); Pataki György PhD. (Szent István Egyetem, Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet, Gödöllő; Döntéselmélet Tanszék, Vállalatgazdaságtan Intézet, Budapesti Corvinus Egyetem); Pusztai Árpád prof., Ph.D, a Skót Akadémia tagja (GENOK, Norvégia/Skócia/Magyarország); Roszík Péter dr. (Biokontroll Hungária Kht., Budapest; Biokultúra Szövetség); Sajgó Mihály prof. DSc. (Szent István Egyetem, Kémia és Biokémiai Tanszék, Gödöllő); Székács András DSc. (MTA Növényvédelmi Kutatóintézete, Ökotoxikológiai és Környezetanalitikai Osztály, Budapest); Takács- Sánta András (ELTE TTK, Budapest); Tanka Endre prof., DSc. (Károli Gáspár Református Egyetem, Környezetvédelmi és Agrárjogi Tanszék, Budapest).

Darvas Béla szerk. (2006. szeptember 10) 19 2006. január 14. A magyarországi koegzisztencia-szabályozáshoz (E) A GMO Kerekasztal állásfoglalásai Az FVM által elkészített ún. koegzisztencia rendeletváltozatot a kormány Európai Uniós felülvizsgálatra küldte ki, s az országgyűlési tárgyalása 2006. februárjára várható. Az OKB GMO Albizottsága és az MTA Agráretikai Bizottság részére véleményük kialakításához az alábbiakat ajánljuk megfontolásra: (Ea) A koegzisztencia szabályozást növényfajonként kell kidolgozni. 25 Ebben kiemelten kezelendő a megporzás formája, a magelszórásra (árvakelésre) való hajlam, és a vegetatív szaporodásra való képesség. Mindig a legrosszabb esettel kell kalkulálni szegélysorok nélküli pontszerű pollenforrással, a pollen terjedésével az uralkodó szélirányban, a fajra jellemző maximális pollentermeléssel és hímsteril fajták megtermékenyülésével számolva. Az izolációs távolságok megállapításához csak hazai vizsgálatok mért eredményei használhatók fel. 26 A megporzás időszakában az UV fény, a páratartalom (ezek befolyásolják a pollen élettartamát) és a szélviszonyok, továbbá a hazai köztermesztésben elterjedt fajták pollen-termőképessége jelentős szempontok. A legkörültekintőbb koegzisztencia szabályozás is csak lassítani képes a nagy területen kijuttatott idegen gének elterjedését (polleneloszlás fajtahibridek, magpergési hajlam árvakelés, magszállítás szállítási útvonalak szennyezése, magtárolás vetőmagvak és élelmiszerek véletlen szennyezése), de megakadályozni nem tudja azt. Mindezért kiemelkedő fontosságú az első kibocsátás dokumentuma. Ezt a Géntechnológiai Eljárásokat Véleményező Bizottság (GEVB) minősített többségű elutasító vagy támogató döntéssel fajtánként készítse el és a géntechnológiai hatóság, valamint a szakhatóság jóváhagyása után tegye az interneten nyilvánossá. 27 Kötelezően foglalja magában: (i) a mezőgazdasági (főhatás-vizsgálat); (ii) a közgazdasági-szociológiai; (iii) a dietétikai (e hármat az MTA Agráretikai Bizottsága vétójoggal véleményezze); és (iv) a környezeti (az OKB GMO Albizottsága vétójoggal véleményezze) rizikóanalíziseket, amelyekre döntését alapította. 28 (Eb) A jelenlegi, kukoricára (szélbeporzású, pollenjét a háziméh gyűjti, a kukoricabogár terjeszti 29 ) vonatkozó koegzisztencia rendeletnek az alábbi viszonyokat kell tisztázni: 25 A jelenlegi állásfoglalás kukoricára készült. 26 Ezt időjárási (a fajtára jellemző pollenterjedéskori viszonyok) és fajtatulajdonsági (pl. pollentermő-képesség, megpergésre való hajlam stb.) okok indokolják. 27 Bizonyos, hogy ez a GEVB jelenlegi szerkezetét érinti (szakterületi képviseletre kell átszervezni és négy albizottságát gazdasági, társadalmi, dietétikai, környezettudományi kell létrehozni), hogy erre a szakmai munkára képessé váljon. 28 A mezőgazdasági analízis (i) csak független, hazai szervezet véleményére támaszkodhat. A közgazdasági elemzés (ii) kizárólag magyar műhelynek a fő- és mellékhatásokat, a gazdasági szereplők érdekrendszerét áttekinthető munkája lehet. A dietétikai munkáknak (iii) két alegységből kell állnia: takarmányozástani és táplálkozástani megítélésből. A takarmányozástani munkának a fogyasztó állatra kell, hogy vonatkozzon (pl. kukorica szilázs szarvasmarha). E területen a független munkák figyelembevétele megkülönböztetett erősségű. A környezeti rizikóanalízis (iv) kizárólag a Pannon biogeográfiai régióban elvégzett független vizsgálatokra támaszkodhat. 29 A terjesztés távolságára és mértékére nem rendelkezünk hazai adatokkal.

Darvas Béla szerk. (2006. szeptember 10) 20 A szigorú szabályozáshoz három vizsgálati zóna kialakítását tartjuk szükségesnek: az egyes zónában (5 km-es sugarú körben) 30 a rovarmegporzású GM-növények vagy ha a pollent táplálkozás céljára a háziméh gyűjti és így a méz szennyeződhet és a háziméhek kapcsolatát kell vizsgálni, s a pollenszórási időszakban a méhész engedélyét kell kérni, hiszen a transzgenikus pollent tartalmazó szennyeződés a méz minősítését veszélyezteti; 31 a kettes zónában (1,6 km-es sugarú körben) az ökológiai és GM-növények termesztésének kapcsolatát, hiszen az előbbi 100 % genetikai tisztasági értéket igényel, tehát zéró toleranciájú. Az ökológiai termelést alapjaiban veszélyezteti, tehát jelentős értékcsökkentő a GM-növények tulajdonságainak megjelenése a termékeikben. Ehhez tudni kell, hogy pl. a kukoricapollennel átvitt cry1a-gén már abban az évben Cry1-toxint termel a szemekben, amely biotemékként nem értékesíthető; 32 a hármas zónában (800 m-es sugarú körben) 33 a hagyományos és GM-növények kapcsolatát, amelyre 0,9 % tolerancia értéket (jelölési küszöbértéket) állapítottak meg. 34 (Ec) A GM-fajtát termesztő, erre speciálisan a hazai egyetemi oktatásban kiképzett, erről jogosítvánnyal rendelkező gazdának 35 minden esetben be kell szerezni a fentiek szerint meghatározott izolációs zónákban az érintett területek tulajdonosainak és földhasználóinak engedélyét függetlenül attól, hogy kukoricatermelő-e (vö. vadkártétel és szállításkori magelszórás); továbbá az említett három zónából (függetlenül annak szomszédosságától) az önkormányzatoknál nyilvántartott, érintett tulajdonosok és jogszerű területhasználók írásos engedélyeit. Például, kukoricánál légvonalban 5 km sugarú körben a törvényi szabályozás szerint bejelentett méhészek engedélyét; 1,5 km-es sugarú körben a regisztrált ökológiai gazdák, továbbá nemesítő telepek, vetőmagtermesztők, természetvédelmi területek engedélyét; 800 méteres sugarú körben a hagyományos kukoricatermesztők engedélyét. A termesztőnek vetés előtt be kell mutatni az engedélykiadónak a GM-termék elkülönített tárolására alkalmas raktárait és szóródás-mentes szállítására alkalmas eszközeit. Az engedélykiadónak ezt helyszíni bejárással kell ellenőrizni, amelynek díja a GM-termelőt terheli. (Ed) Speciális pénzügyi alapot kell létrehozni, amelynek feltöltése mivel kizárólagosan az ő érdekük a fajtatulajdonosok és a GM-termesztők közös kötelezettsége. A GM-fajtatulajdonosok szervezetének (pl. Barabás Zoltán Biotechnológiai Egyesület) az értékesítésre szánt vetőmag vetésterületének nagyságával arányos monitorozási és kártételmegelőzési alapot 36 (MKA) kell létrehozni, amelyből az OMMI számára az ellenőrzés finanszírozhatóvá válik. Az összeg pontosítása a géntechnológiai hatóság és szakhatóság feladata, de foglaljon magában minden szomszédos kukoricatermesztőnél elvégzendő tíz-tíz 30 Az ellenőrzésre kijelölt OMMI-nak jelenleg nincs akkora apparátusa, hogy ilyen nagyságú terület bejárását elvégezze, tehát intézetszervezési, vagy ellenőrzésszervezési vonzata is van ennek a javaslatunknak. 31 Az európai koegzisztencia rendeletek széleskörűen feledkeznek meg erről a kapcsolatrendszerről. 32 Bármely ún. transzgén megjelenése a kukorica termésében a biotermékként való értékesítést kizárja. 33 A vetőmag-előállításnál széleskörűen alkalmazott 400 méteres izolációs távolság nagy pollentermésű megporzó és hímsteril vagy címerezett fogadónövénynél a megállapított 0,9 % toleranciaértékre nem elégséges. 34 A jelenlegi rendelet csak ezt a viszonyrendszert igyekszik rendezni. A 0,9 %-nak nincs tudományos alapja. 35 Elsősorban a SzIE (Gödöllő) mezőgazdasági genetikus szakmérnökeire gondolunk, illetve ugyanitt tanfolyamot végzett, de szakmérnökök által felügyelt gazdákra. 36 Megfontolandóan az MKA-ból kell finanszírozni a minőségellenőrző szerv konkrét véleménye alapján az azonnali kártalanítást, amelynek összege a bírósági ítélet után kerül vissza az alapba. Amennyiben nem található meg a szennyeződés forrása a kártérítés az MKA-t terheli, amely visszahat az általa kirótt illeték nagyságára.

Darvas Béla szerk. (2006. szeptember 10) 21 gyors vizsgálatot. Kalkuláljon azzal, hogy vitás esetben részletes, esetleg akkreditált vizsgálatot is kell végezni. A fajtatulajdonosnak kell garantálni a termékének környezetanalitikai (talaj, növényi és állati minták) nyomon követésére alkalmas olcsó és folyamatosan elérhető mérési módszert. A leendő GM-termesztőknek a termesztés megkezdése előtt ebbe az alapba (MKA) kell befizetni az ellenőrzésükkel és nyilvántartásukkal kapcsolatos éves különdíjukon felül azt a teljes különbséget, amely a kezdeti akciós időszakban a GM-vetőmag kedvezményes ára és a hagyományos vetőmag ára közötti különbség. Az engedélytulajdonos GM-termesztő és a fajtatulajdonos anyagilag felelős az általa okozott gazdasági kárért. 37 Annak mértékét a mezőgazdasági termékek minőségellenőrzéssel megbízott szervezetei állapítják meg. A kártérítés vitás esetben a magyar hatályos joggyakorlat szerint érvényesíthető. A kártérítés jogalapja a veszélyes üzem működéséből eredő károkért fennálló, vagyis a fokozott veszéllyel járó tevékenységért érvényesíthető, objektív felelősség. 38 a GMO Kerekasztal tagjai közül: Ács Sándorné (Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Kht., Kishantos; IFOAM); Ángyán József prof., CSc. (Szent István Egyetem, Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet, Gödöllő); Bakonyi Gábor prof., DSc. (Szent István Egyetem, Állattani és Ökológiai Tanszék, Gödöllő); Balla László prof., DSc. (Magyar Növénynemesítők Egyesülete, Budapest); Bardócz Zsuzsa DSc. (GENOK, Norvégia/Skócia/Magyarország); Bauer Lea (Biokontroll Hungária Kht., Budapest); Békési László prof., CSc. (Kisállattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet, Méhtenyésztési és Méhbiológiai Osztály, Gödöllő); Darvas Béla prof., DSc. (MTA Növényvédelmi Kutatóintézete, Ökotoxikológiai és Környezetanalitikai Osztály, Budapest); Gyulai Ferenc DSc. (Agrobotanikai Intézet, Tápiószele; Szent István Egyetem, Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet, Gödöllő); Kajner Péter (Magyar Környezetgazdaságtani Központ, Budapest); Márai Géza dr. (Szent István Egyetem, Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet, Gödöllő); Menyhért Zoltán prof., DSc. (Szent István Egyetem, Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet, Környezettudományi Doktori Iskola, Gödöllő); Papp László prof., az MTA r. tagja, DSc. (Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest); Pataki György PhD. (Szent István Egyetem, Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet, Gödöllő; Döntéselmélet Tanszék, Vállalatgazdaságtan Intézet, Budapesti Corvinus Egyetem); Pusztai Árpád prof., Ph.D, a Skót Akadémia tagja (GENOK, Norvégia/Skócia/Magyarország); Roszík Péter dr. (Biokontroll Hungária Kht., Budapest; Biokultúra Szövetség); Sajgó Mihály prof. DSc. (Szent István Egyetem, Kémia és Biokémiai Tanszék, Gödöllő); Székács András DSc. (MTA Növényvédelmi Kutatóintézete, Ökotoxikológiai és Környezetanalitikai Osztály, Budapest); Takács-Sánta András (ELTE TTK, Budapest); Tanka Endre prof., DSc. (Károli Gáspár Református Egyetem, Környezetvédelmi és Agrárjogi Tanszék, Budapest); Varga Zoltán Sándor prof. (DSc.), Debreceni Egyetem, Természettudományi Kar, Evolúciós Állattani és Humánbiológiai Tanszék, Debrecen. 37 Államilag kell előírni, hogy a magasabb vetőmag-áráért milyen hányadban járuljon ehhez hozzá a fajtatulajdonos. 38 Polgári Törvénykönyv 345. (2) bekezdése szerint: Ezeket a szabályokat kell alkalmazni arra is, aki az emberi környezetet veszélyeztető tevékenységével másnak kárt okoz. A GM-növények köztermesztése ebbe a körbe vonható.

Darvas Béla szerk. (2006. szeptember 10) 22 (J e l e n l e g t e r v e z e t!) 2006. szeptember 14. A T/826. számú törvényjavaslatról, amely a géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvény módosítása (F) A GMO-Kerekasztal állásfoglalásai A GMO-Kerekasztal az A-E-jelű állásfoglalásaiban már közzétette a koegzisztenciaszabályozással kapcsolatos elképzeléseit. Ezektől az alapelvektől a T/826 számú törvényjavaslat messze van. Mégis fenntartva a korábbi álláspontjainkat az alábbi megjegyzéseket tesszük: (Fa) A vetőmag-termesztésben eddig senki sem állapított meg szennyezettségre vonatkozó tűrési értékeket. A sterilhím-technika vagy a címerezés miatt azonban ez a keresztbeporzásra (fajtahibridek képződése miatt) legérzékenyebb termesztési forma. Európa második legjelentősebb kukoricavetőmag-termelőjeként a készülő koegzisztencia-szabályozás az izolációs távolságot tekintve legalábbis aggályos. (Fb) Az ökológiai gazdálkodásban GM-fajták okozta szennyeződéssel kapcsolatban a zérótolerancia elv van érvényben. A törvénymódosítási csomagban megállapított izolációs távolságok viszont az árutermelésre megállapított, szakmailag sehol sem indokolt 0,9% fajtaidegen tűrési értékre vonatkoznak. Az ökológiai termesztők számára a szabályozás jelenlegi formája nem biztosít megfelelő garanciákat. (Fc) A fajtatulajdonosok (Monsanto és Pioneer) megtagadják a független környezettudományi kutatóhelyekkel való együttműködést, s így lehetetlenné teszik ezeknek a kutatásoknak a folytatását. A készülő törvénymódosításban nincs semmiféle garancia arra, hogy a Mezőgazdasági Géntechnológiai Hatóságnál letett vetőmagalapból a Hatóság és Szakhatóság független vizsgálókat jelöljön ki, akikkel a fajtatulajdonosok együttműködése kötelező. Pusztán adminisztratív úton a környezet- és élelmiszerbiztonsági hatások nem ellenőrizhetők. (Fd) Egy esetleges moratórium felfüggesztés után a MON 810-es vetése 2007-ben elképzelhetővé válik. Bevezető áron kínálva a takarmánykukorica-termesztők, saját céljaikra esetleg termeszteni fogják. Hazánkban ekkor meg kell oldani a környezettudományi jellegű, hosszú távú monitorozást. Sem ennek kerete, sem ennek törvényi szabályozása (a fajtatulajdonos kötelezése az együttműködésre) nem alakult ki. (Fe) Esetleges kibocsátás után a nem GM-piacokon értékesítők árait megemeli a tisztaságot bizonyító, akkreditált laboratóriumban végzendő vizsgálat költsége. A GM-termék eközben azonos árban maradva a takarmánypiacot elfoglalhatja. A GMfajtatulajdonosok extraprofitját valamint a fajtahasználók kötelező ökológiai és gazdasági kockázati adóbefizetéseit kell a monitorozás, minőség-ellenőrzés és kártérítési alap létesítésére fordítani. A megoldást a koegzisztencia-szabályozás részévé kell tenni.

Darvas Béla szerk. (2006. szeptember 10) 23 (Ff) Az Egészségügyi Géntechnológiai Hatóság nem alakult meg. A genetikailag módosított élelmiszerek világszerte vitatott táplálkozástani és gasztroenterológiai problémáinak hazánkban nincs gazdája. A KÉKI és a MÉBIH hozott létre tanácskozó testületeket, de hazánkban csak laboratóriumi ellenőrzés folyik (OÉTI), míg a táplálkozástani és takarmányozástani vizsgálatok el sem kezdődtek, mivel a KÉKI számára a Monsanto nem biztosított vetőmagot. (Fg) Az FVM felügyelete alatt működő Mezőgazdasági Géntechnológiai Hatóság jogkörébe tartozik a genetikailag módosított fajtacsoportok engedélyezése. Az EU jelenlegi engedélyezési procedúrája szerint a módosított fajták gazdasági hasznát a fajtatulajdonosok más területeken végzett vizsgálataikkal alátámasztják. Ez esetenként nem illik a hazai viszonyokra, amint azt a kukoricamoly hazai csekély kártétele is mutatja. Az ebbéli elhatározás azonban sokkal inkább Uniós, mint tagországi szinten történik. A döntés nemzeti karakterét a környezettudományi vizsgálatok adhatják meg, amennyiben a Pannon-medencei biogeográfiai régióban elvégzett környezetbiztonsági vizsgálatok nélkül az itt élő kitüntetetten a védett fajokra vonatkozó megnyugtató vizsgálati eredmények hiányában az EU általános engedélye megtagadható. A Mezőgazdasági Géntechnológiai Hatóság tehát a környezetvédelmi tárca érdemi irányítása alá kell, hogy kerüljön, hiszen a lényegi és speciális megítélésre itt kerül sor. (Fh) Javasoljuk a 21/D. (6) bekezdés mellőzését. A PTK 345-346. -aiban foglaltak ui. kétségtelenné teszik, hogy a GM-növények köztermesztése, mint fokozott veszéllyel járó tevékenység váltja ki a fajtatulajdonos objektív kártérítési felelősségét. Mentesüléséhez neki kell bizonyítani (reá hárul a bizonyítási teher), hogy a kárt olyan elháríthatatlan ok idézte elő, amely a fokozott veszéllyel járó tevékenység körén kívül esik. Ehhez a felelősségi szabályhoz képest jogilag irreleváns, hogy a károsult jelen esetben a puffer zónán belüli földtulajdonos vagy földhasználó írásban hozzájárult a GM-növény termesztéséhez. Ez csak államigazgatási előfeltétele a tevékenység megkezdésének, de nem beleegyezés a károkozásba. Ha elfogadjuk a jelenlegi (6) bek. szövegét (t.i. ha a károsult a 21/C. /1/ és /2/ szerinti írásos hozzájárulást adott a GMnövény termesztéshez, úgy megszűnik a károkozó objektív felelőssége), ez azt jelenti, hogy csak akkor felel a termesztő az okozott kárért objektív (pusztán az okozáson alapuló) helytállással, ha nincs érvényes engedélye a köztermesztésre. Ezt viszont a törvény sem engedi meg. Valójában a /6/ bek. kizárja a fajtatulajdonos tárgyi felelősségét, ami merőben ellentétes az általa végzett, fokozottan veszélyes tevékenységgel, így a hazai joggal. A MON 810-re vonatkozó magyar moratórium felfüggesztéséről (G) A GMO-Kerekasztal állásfoglalásai (Ga) A genetikailag módosított, kukoricamoly-rezisztens MON 810-es fajtacsoport moratóriumának feloldását az EU Bizottság az EFSA GMO Paneljének véleménye alapján indította el. Ez az élelmiszerbiztonságra szakosodott adminisztráció környezettudományi kérdésekben nyilvánított felszínes véleményt. Az EFSA GMO Panelje a szerzők magyarul megjelent (Darvas és mtsi, Növényvédelem, 2004, 40: 441-449; 2006, 42: 313-325), számukra angolra fordított válaszára érdemben nem reagált.

Darvas Béla szerk. (2006. szeptember 10) 24 (Gb) Az EFSA élelmiszerbiztonságra szakosodott adminisztrációja (GMO panel) igaztalan vádakkal illette a hazai MON 810-es moratórium környezettudományi indoklását. Úgy tűnik, hogy bár a kutatásokban résztvevők ezt megválaszolták, hivatalos magyar hatósági válasz mégsem született. A MON 810-es moratórium alatt a Mezőgazdasági Géntechnológiai Hatóság egyszer sem vette fel a kapcsolatot a környezettudományi munkát végzőkkel, s passzívan elnézte, hogy a fajtatulajdonosok ehhez a munkához vetőmagot ne biztosítsanak. (Gc) A MTA MKI (Martonvásár) Monsanto, míg a SzIE NVT (Gödöllő) a Pioneer megbízásával (az MTA MKI szerint nincs szó tényleges fajta-előállításáról) kezdett fajtaelőállítási és faunisztikai (mind a megbízónak, mind a megbízottnak problémái vannak a faunisztika fogalmával) kutatásokba. Az eddig publikált eredményeik és nyilatkozataik azt mutatják, hogy egyik kutatóhely sem kellően felkészült környezettudományi vizsgálatok végzésére, s nem független a fajtatulajdonostól, amennyiben eredményeiket csak partnereik, a megbízó cégek beleegyezése alapján hozhatják nyilvánosságra. (Gd) A magyar MON 810-es moratórium feloldását a hazai környezettudományi kutatások eredményei nem támogatják. A nagyon fontos talajmikrobiológiai vizsgálatok pedig támogatás hiányában már évekkel ezelőtt leálltak. (Ge) Miközben az EFSA GMO Paneljének adminisztrációja elutasította a magyar vizsgálatokat, a MON 810-es dokumentációra jellemző környezet- és élelmiszerbiztonsági hiányosságok pótlására nem szólította fel az érintett fajtatulajdonosokat. E szerint az EFSA GMO Paneljének tagjai valószínűleg tudnak válaszolni azokra a kérdésekre, amit a magyar vizsgálatok aggályként vetettek fel. Ezek az alábbiak: (i) Mennyi a kukoricával megtermelt Cry1A-toxin mennyisége hektáronként? (ii) Hogyan aránylik ez protoxin és aktív toxin vonatkozásában a DIPEL készítménnyel engedélyezetten kijuttatható mennyiséghez, amely hazánkban konkurens növényvédelmi technológia? (iii) Mennyi ideig és milyen mennyiségben marad meg a növényi sejtbe zárt toxin a különböző talajtípusokban? (iv) Milyen hatása van a MON 810 kukorica tarlómaradványainak az azt aprító Pannon-medencei állatokra és a talajképző mikroorganizmusokra? (v) Milyen mennyiségű toxin termelődik meg a pollenben, és ennek milyen hatása van a magyarországi védett lepkefajok közül a nappali pávaszemre (Inachis io), az atalanta lepkére (Vanessa atalanta), valamint a fecskefarkú lepkére (Papilio machaon)? (vi) A MON 810-es fajták pollenprodukciójának ismeretében milyen távolságban milyen fajtahibridképződési arány mérhető hímsteril vagy címerezett körülmények között, ami a vetőmagtermesztésre jellemző? (vii) Mennyi idő alatt alakul ki MON 810 fajtákra rezisztencia? (viii) Magyarországon milyen átlagos kukoricamoly-fertőzöttség tapasztalható, és annak mennyi a termésben mérhető, illetve gazdasági hatása? (Gf) Az OMMI által elvégzett fajtakísérletekben a MON 810-es kukoricamoly-rezisztens fajták nem bizonyítottak termésmennyiségben mérhető gyakorlati előnyt. Ez esetben a MON 810 kukorica köztermesztésbe vonásának engedélyezése okafogyottá válik, mert tényleges hatékonysággal nem járó eljárás nem engedélyezhető technológiaként. Az anyag tárgyalása és véglegesítése a készítés időpontja után (szeptember 14) az előzetes e-mail nyilatkozatok miatt várható.

Darvas Béla szerk. (2006. szeptember 10) 25 A Bt-kukoricával kapcsolatosan megjelent, másodlagos hatásokat érintő magyarnyelvű közlemények listája 39 1999 Darvas B. (1999): Baktériumok 83-91. old.. (Bacillus thuringiensis Berliner). In: Polgár A. L. (szerk.) A biológiai növényvédelem és helyzete Magyarországon 1999. OMFB, Budapest. Darvas B. (1999): Genetikailag módosított élőszervezetek a növényvédelemben. 209-232. old. In: Polgár A. L. (szerk.) A biológiai növényvédelem és helyzete Magyarországon 1999. OMFB, Budapest. Darvas B. (1999): A Bacillus thuringiensis-től a delta-endotoxint termelő transzgenikus növényekig. 14-16. old. In: 4. Tiszántúli Növényvédelmi Fórum Géntechnológia a növényvédelemben. (Kövics Gy. szerk.) DATE, Debrecen. 2002 Biró, B., Villányi, I., Naár, Z., Bakonyi, G., Magyar, E. and Tombácz, E. (2002): Soil- and rhizobiological tools for the risk assessment of Bt corn. Internat. Symp. on Impact of GMOs: Soil microbiology and nutrient dynamics, Vienna, BOKU, Abs. ISIG, Page. 17. *Darvas B., Gharib, A., Csóti A., Székács A., Vajdics Gy., Peregovits L., Ronkay L. és Polgár A. L. (2002): A YIELDGARD genetikailag módosított kukorica pollenjéről. Abs. 48. Növényvédelmi Tudományos Napok. 31. oldal. 2003 *Bakonyi G., Kiss I., Szira F., Biró B., Villányi I., Juracsek J. és Székács A. (2003): Bt-toxint termelő kukorica (DK-440-BTY) hatása a talaj biológiai aktivitására, valamint ugróvillások terület- és táplálékválasztására. Abs. 49. Növényvédelmi Tudományos Napok. 37. old. *Biró B., Villányi I., Naár Z. és Bakonyi G. (2003): Néhány talajmikrobiológiai tulajdonság változása génmódosított Bt-kukorica rhizoszférájában. Abs. 49. Növényvédelmi Tudományos Napok. 39. old. *Csóti A., Peregovits L., Ronkay L. és Darvas B. (2003): Adatok a Bt-kukoricapollenérzékeny lepkelárvák rizikóanalíziséhez. Abs. 49. Növényvédelmi Tudományos Napok. 44. old. *Darvas B., Kincses J., Vajdics Gy., Polgár A. L., Juracsek J., Ernst A. és Székács A. (2003): A DK-440-BTY (YIELDGARD) Bt-kukorica pollenjének hatása a nappali pávaszem, Inachis io lárvákra (Nyphalidae). Abs. 49. Növényvédelmi Tudományos Napok. 45. old. *Darvas, B., Polgár, L. A., Székács, A., Kádár, F., Bíró, B., Villányi, I., Bakonyi, G. and Tombácz, E. (2003): Impact assessment of GM-plants making use of Bt-corn (DK-440 BTY) in model experiments. Page 18. Abs. Ecological Impact of Genetically Modified Organisms. OBC/wprs working group meeting, 26-29 November, 2003. Praha. *Polgár A. L., Vajdics Gy., Juracsek J., Székács A., Fekete G. és Darvas B. (2003): Transzgenikus kukorica (DK-440-BTY) hatása gazda/parazitoid (Plodia interpunctella / Venturia canescens) rendszerben. Abs. 49. Növényvédelmi Tudományos Napok. 65. old. Tombácz E. és Magyar E. (2003): A GMO környezeti vizsgálat (GKV) helye és szerepe az engedélyezési eljárásban. Abs. 49. Növényvédelmi Tudományos Napok. 77. old. *Villányi I., Naár Z., Kiss I., Bakonyi G. és Biró B. (2003): Bt-toxint termelő és anyavonalbeli kukorica dekompozíciójának és C:N arányának összehasonlító értékelése. Abs. 49. Növényvédelmi Tudományos Napok. 81. old. 39 12-es betűvel a kísérletes munkán alapuló tudományos közlemények, 10-es betűvel az elemzések vannak szedve; csillaggal a MON 810-es irodalom jelzett

Darvas Béla szerk. (2006. szeptember 10) 26 2004 Balázs E. (2004): A géntechnológiai úton módosított szervezetek nyomon követése. 9-10. old. In: Géntechnológia harmóniában a zöld világgal. (Dudits D. szerk.) Barabás Zoltán Biotechnológiai Egyesület Kiadványa, Szeged. *Darvas B., Csóti A., Gharib, A., Peregovits L., Ronkay L., Lauber, É. és Polgár A. L. (2004): Adatok a Bt-kukoricapollen és védett lepkefajok lárváinak magyarországi rizikóanalíziséhez. Növényvédelem, 40: 441-449. *Darvas, B., Lauber, É., Polgár, L. A., Peregovits, L., Ronkay, L., Juracsek, J. and Székács, A. (2004): Non-target effects of DK-440-BTY (YIELDGARD) Bt-corn. Page 5. Abs. First Hungarian-Taiwanese Entomological Symposium, 11-12 October 2004, Budapest. *Kiss J., Szentkirályi F., Tóth F, Szénási Á., Kádár F., Árpás K., Szekeres D. és Edwards, C. R. (2004): A transzgénikus Bt-kukorica (MON 810, Cry1Ab) hatása nem-célszervezet rovarokra szántóföldön. 24-24 old. In: Géntechnológia harmóniában a zöld világgal. (Dudits D. szerk.) Barabás Zoltán Biotechnológiai Egyesület Kiadványa, Szeged. Matók Gy. (2004): Pollenterjedési vizsgálatok: a kukorica áruféleségek együttélésének szervezése. 11-15 old. In: Géntechnológia harmóniában a zöld világgal. (Dudits D. szerk.) Barabás Zoltán Biotechnológiai Egyesület Kiadványa, Szeged. 2005 40 Ács Sné (2005): A genetikailag módosított növények kérdése logikai úton is megválaszolható. GMO-Kerekasztal Kiadványa, 1: 17. Ács Sné (2005): Matty Demont, Erik Tollens és Fogarasi József GM-növények magyarországi termesztéséről szóló kéziratának kritikája növénytermesztési nézőpontból. GMO-Kerekasztal Kiadványa, 4: 8. Bakonyi G. (2005): Elsőgenerációs GM-növények állatökológiai problémái. GMO-Kerekasztal Kiadványa, 1: 6. *Bakonyi G. és Kiss I. (2005): Rövidített szerzői vélemény az Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal (EFSA) GMO paneljének a MON 810-kukorica dekompozíciójával és a talaj biológiai aktivitásával kapcsolatos állásfoglalásáról. GMO-Kerekasztal Kiadványa, 3: 7. Balázs E., Bedő Z., Dudits D., Fésüs L., Nagy J., Salgó A. és Schmidt J. (2005): Akadémiai állásfoglalás. Magyar Mezőgazdaság. 60, 22, 16-17. Balázs E., Bedő Z., Dudits D., Fésüs L., Nagy J., Salgó A. és Schmidt J. (2005): Állásfoglalás a génmódosított, a hagyományos és a biotermesztett növények adott térségben együtt folytatott termesztésének kérdésében. Magyar Tudomány. 166, 1026-1028. Balla L. (2005): A Magyar Növénynemesítők Egyesületének álláspontja a GM-növények alkalmazásáról. GMO- Kerekasztal Kiadványa, 2: 6. Bardócz Zs. (2005): A genetikailag módosított szervezetek előállításának és forgalmazásának kockázatai. GMO- Kerekasztal Kiadványa, 1: 16. Békési L. (2005): Genetikailag módosított növények és a mézelő méh. GMO-Kerekasztal Kiadványa, 1: 7. *Biró B., Villányi I., Füzy A. és Naár Z (2005): Baktériumok és gombák kolonizációja génmódosított (Bt-) és izogénes és kontroll kukorica rhizoszférájában. Agrokémia, Talajtan, 54: 189-203. Darvas B. (2005): Egy, a GM-növények magyarországi gazdasági hasznát becslő kézirat változatainak hitelességéről, amelyet szerzői a Katholieke Universiteit Leuven (KUL) honlapján tárolnak. GMO- Kerekasztal Kiadványa, 4: 7. Darvas B. (2005): Elsőgenerációs GM-növények ökotoxikológiai konfliktusai. GMO-Kerekasztal Kiadványa, 1: 9. Darvas B. (2005): Hozzászólás Balázs Ervin és társainak állásfoglalásához. Magyar Tudomány, 166: 1292-1294. *Darvas B. Székács A., Bakonyi G., Kiss I., Biró B., Villányi I., Ronkay L., Peregovits L., Lauber É. és Polgár A. L. (2005): Rövidített általános vélemény az Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal (EFSA) GMO paneljének a magyarországi ökológiai vizsgálatokról közzétett állásfoglalásáról. GMO-Kerekasztal Kiadványa, 3: 5. 40 A GMO-Kerekasztal Kiadványai az alábbi kinken olvashatók: http://www.vedegylet.hu/modules.php?name=content&pa=showpage&pid=68&page=4