Adatlap 1 témahirdetési javaslathoz a Csonka Pál Doktori Iskola Tanácsa részére

Hasonló dokumentumok
JEGYZŐKÖNYV Csonka Pál Doktori Iskola Doktori Iskola Tanácsa január 13-i üléséről

Adatlap 1 témahirdetési javaslathoz a Csonka Pál Doktori Iskola Tanácsa részére

Adatlap 1 témahirdetési javaslathoz a Csonka Pál Doktori Iskola Tanácsa részére

műszaki tudomány doktora 1992 Beosztás: stratégiai tanácsadó, tudományos tanácsadó Munkahelyek: Nokia -Hungary kft Veszprémi Egyetem

Adatlap 1 témahirdetési javaslathoz a Csonka Pál Doktori Iskola Tanácsa részére

A J2EE fejlesztési si platform (application. model) 1.4 platform. Ficsor Lajos Általános Informatikai Tanszék Miskolci Egyetem

Adatlap 1 témahirdetési javaslathoz a Csonka Pál Doktori Iskola Tanácsa részére

Adatlap 1 témahirdetési javaslathoz a Csonka Pál Doktori Iskola Tanácsa részére

A KUTATÁS EREDMÉNYEI ZÁRÓJELENTÉS

Adatlap 1 témahirdetési javaslathoz a Csonka Pál Doktori Iskola Tanácsa részére

A BIM lehetőségei Tervezés papíron és (virtuális)térben. Zagorácz Márk (osztályvezető, 3D Építésügyi Módszertani Osztály)

Adatlap 1 témahirdetési javaslathoz a Csonka Pál Doktori Iskola Tanácsa részére

VALÓS HULLÁMFRONT ELŐÁLLÍTÁSA A SZÁMÍTÓGÉPES ÉS A DIGITÁLIS HOLOGRÁFIÁBAN PhD tézisfüzet

BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM Csonka Pál Építészmérnöki Tudományok Doktori Iskola Működési Szabályzat. Általános rendelkezések

Publikációs lista. Gódor Győző július 14. Cikk szerkesztett könyvben Külföldön megjelent idegen nyelvű folyóiratcikk...

Kétdimenziós mesterséges festési eljárások. Hatások és alkalmazások

Adatlap 1 témahirdetési javaslathoz a Csonka Pál Doktori Iskola Tanácsa részére

Oktatói önéletrajz Kő Andrea

2004 Nyugat Magyarországi Egyetem, Faipari Mérnöki Kar Okleveles Könnyűipari Mérnök

MÉLYFÚRÁSI GEOFIZIKAI ADATOK ÉRTELMEZÉSÉNEK MODERN INVERZIÓS MÓDSZEREI

Szemantikus világháló a BME-n

Lehetséges lépések a BIM alkalmazása felé

Steps Towards an Ontology Based Learning Environment. Anita Pintér Corvinno Technologia Transzfer Kft

Mezőgazdasági külső információs rendszerek fejlesztése

Adatlap 1 témahirdetési javaslathoz a Csonka Pál Doktori Iskola Tanácsa részére

ÉPÜLETEK TŰZVÉDELME A TERVEZÉSTŐL A BEAVATKOZÁSIG TUDOMÁNYOS KONFERENCIA A BIM és a tűzvédelem The BIM and the fire protection

Oktatói önéletrajz Dr. Csutora Mária

A szak specializációi

A Java EE 5 plattform

ELŐTERJESZTŐI ÉRTÉKELÉS (az előterjesztő tölti ki) (a kitöltött adatlap-minta utolsó javítása: október 22.)

Vállalati információs rendszerek I, MIN5B6IN, 5 kredit, K. 4. A meghirdetés ideje (mintatanterv szerint vagy keresztfélében):

Fülöp Csaba, Kovács László, Micsik András

PTE PMMIK, SzKK Smart City Technologies, BimSolutions.hu 1

Oktatói önéletrajz Dr. Csutora Mária

TARTÓSZERKEZETEK TERVEZÉSE ÉS TŰZGÁTLÓ MEGOLDÁSOK BIM ALAPÚ PROJEKTEKNÉL

Fejlett kereső és lekérdező eszközök egy elektronikus szakfolyóirathoz (IBVS)

Várható eredmények vagy célok; részeredmények. 1. Az adatbázis-kezelés sajátosságainak megismertetése a hallgatókkal fakultatív alapon

LÉTRADIAGRAM FORDÍTÓK ELMÉLETE PLC VEZÉRLÉSEK SZÁMÁRA II.

MAGASÉPÍTÉSI PROJEKT KOCÁZATAINAK VIZSGÁLATA SZAKMAI INTERJÚK TÜKRÉBEN 1 CSERPES IMRE 2

Honlap szerkesztés Google Tudós alkalmazásával

Interdiszciplináris Doktori Iskola

Tájékoztatás a 4- éves doktori tanulmányok komplex vizsgájáról: a jelentkezésre és a vizsga lebonyolítására vonatkozó információk

BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM Tudományfilozófia és Tudománytörténet Doktori Iskola Működési Szabályzata

Modell alapú tesztelés: célok és lehetőségek

Kvartó elrendezésű hengerállvány végeselemes modellezése a síkkifekvési hibák kimutatása érdekében. PhD értekezés tézisei

Utolsó módosítás:

Formai követelmények, DOSZ Közgazdász Doktoranduszok és Kutatók V. Nemzetközi Téli Konferenciája

Hatékony iteratív fejlesztési módszertan a gyakorlatban a RUP fejlesztési módszertanra építve

Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar. Intelligens Mérnöki Rendszerek Intézet

3D - geometriai modellezés, alakzatrekonstrukció, nyomtatás

A szigorlat javasolt tárgyai: Főtárgy: Melléktárgy:..

Önálló labor feladatkiírásaim tavasz

BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM. Tudományfilozófia és Tudománytörténet Doktori Iskola. Működési Szabályzata

Áttekintés a Jövő Internet agrárgazdasági alkalmazási lehetőségeiről Az NTP FI Agrár- és Élelmiszeripari tagozat

Térben Tudatos Társadalom

Pacemaker készülékek szoftverének verifikációja. Hesz Gábor

Gazdálkodás- és Szervezéstudományi Doktori Iskola Működési Szabályzata

Szakmai önéletrajz. Személyes adatok: Tanulmányok, munkakörök: Nyelvtudás:

A Digitális Nemzeti Fejlesztési Program megvalósításának feladatai

Információs rendszerek Információsrendszer-fejlesztés

Adatlap 1 témahirdetési javaslathoz a Csonka Pál Doktori Iskola Tanácsa részére

Modell alapú tesztelés mobil környezetben

Irányítási struktúrák összehasonlító vizsgálata. Tóth László Richárd. Pannon Egyetem Vegyészmérnöki és Anyagtudományok Doktori Iskola

A KRE Történettudomány Doktori Iskolát két oktatási program alkotja: A jelentkezés és a felvétel szabályai a doktori iskolában

Publikációk. Könyvek, könyvfejezetek:

Zárójelentés OTKA 49743: Modell alapú digitális jelfeldolgozás Doktori iskola pályázat Vezető: Kollár István

S S A D M ELEMZÉSI ÉS TERVEZÉSI MÓDSZERTAN. Structured Systems Analysis and Design Method

Oracle adatkezelési megoldások helye az EA világában. Előadó: Tar Zoltán

AKTUÁTOR MODELLEK KIVÁLASZTÁSA ÉS OBJEKTÍV ÖSSZEHASONLÍTÁSA

Digitális kultúra, avagy hová lett az informatika az új NAT-ban? Farkas Csaba

Gazdaságtudományi Kar Vállalkozáselmélet és gyakorlat Doktori Iskola - Oktatói kérdőív () Válaszadók száma = 18. Survey Results

Képzési tájékoztató füzet a KERPELY ANTAL ANYAGTUDOMÁNYOK ÉS TECHNOLÓGIÁK DOKTORI ISKOLA PhD hallgatói részére

Adatlap 1 témahirdetési javaslathoz a Csonka Pál Doktori Iskola Tanácsa részére

EGYÜTTMŰKÖDŐ ÉS VERSENGŐ ERŐFORRÁSOK SZERVEZÉSÉT TÁMOGATÓ ÁGENS RENDSZER KIDOLGOZÁSA

MTMT lehetőségek a kutatásszervezésben és a kutatásban

Emlékeztető az Informatika Doktori Iskola Tanácsának üléséről

CROCODILE projektek a Budapest Közút Zrt.-nél

Autóipari beágyazott rendszerek Dr. Balogh, András

BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM Csonka Pál Építészmérnöki Tudományok Doktori Iskola Működési Szabályzat. Általános rendelkezések

EBSCO Tartalom licenszelése

Oktatók és kutatók teljesítmény-értékelésének szabályzata a Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Karán

FIATAL MŰSZAKIAK TUDOMÁNYOS ÜLÉSSZAKA

CROCODILE 2.0_HU projekt

BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM ÉPÍTÉSZMÉRNÖKI KAR SZERVEZETT DOKTORI PHD-KÉPZÉS FELVÉTELI BIZOTTSÁGA

Oracle Enterprise Manager: Az első teljesértékű felhő üzemeltetési megoldás

BIM A MÉLYÉPÍTÉSBEN, GEOTECHNIKÁBAN. Sabathiel Balázs HungaroCAD Kft.

DW 9. előadás DW tervezése, DW-projekt

Szakmai előrehaladási jelentések rendje

Ficsor Lajos Általános Informatikai Tanszék Miskolci Egyetem

Történet John Little (1970) (Management Science cikk)

A szoftverfejlesztés eszközei

Publikációk. Libor Józsefné dr.

P-gráf alapú workflow modellezés fuzzy kiterjesztéssel

Tartalom. Konfiguráció menedzsment bevezetési tapasztalatok. Bevezetés. Tipikus konfigurációs adatbázis kialakítási projekt. Adatbázis szerkezet

Információs Rendszerek Szakirány

SZOFTVEREK A SORBANÁLLÁSI ELMÉLET OKTATÁSÁBAN

30 MB INFORMATIKAI PROJEKTELLENŐR

A KÉPZÉSI TERV FELÉPÍTÉSE

A MATEMATIKAI SZOFTVEREK ALKALMAZÁSI KÉSZSÉGÉT, VALAMINT A TÉRSZEMLÉLETET FEJLESZTŐ TANANYAGOK KIDOLGOZÁSA A DEBRECENI EGYETEM MŰSZAKI KARÁN

Teszt generálás webes alkalmazásokhoz

Átírás:

Adatlap 1 témahirdetési javaslathoz a Csonka Pál Doktori Iskola Tanácsa részére Témavezető 2 neve: Micsik András e-mail címe 3 : micsik@sztaki.mta.hu Téma címe: Adatkapcsolt épületinformációs rendszerek (BIM) A téma rövid leírása 4 : Az "Adatkapcsolt épületinformációs rendszerek" doktori kutatási téma az információ alapú világunk problémáinak építészeti vonatkozásait kutatja. A BIM (Building Information Model) azaz az épületinformációs modell, egy olyan központi adatbázis, amely az épület 3D-s geometriai ábrázolása mellett, ahhoz csatoltan további információkat is tartalmaz, mint például erőforrások, költségek, ütemezés, létesítménygazdálkodási és egyéb igény szerint bővíthető szakági adatokat. A rendszer előnyei akkor érvényesülnek, ha a projekt résztvevői a számukra releváns információkhoz könnyen hozzáférhetnek. Ehhez egy megfelelően strukturált információs architektúra megalkotására van szükség. Az egyik központi kérdés a legtöbbször eltérő felépítésű és eltérő technológiájú adatrendszerek és az azokban tárolt információk közötti interoperabilitás, mind fizikai, mind adatstruktúra, mind pedig logikai (szemantikus) szinten. A cél az, hogy a projektrésztvevők és eszközeik, valamint rendszereik között a kommunikáció megfelelően hatékony, veszteségmentes, valamint logikailag helyes legyen. A kutatásban a szemantikus világháló elmélete felől kívánjuk megközelíteni ezt a kérdést, amely újszerű módszereket nyithat az informatika és az építészeti tervezés, kivitelezés stb. kapcsolatában. Az adatkapcsolt BIM rendszerek kutatása tehát olyan rendszertervezési probléma megoldása felé irányul, melyben az informatikai és az építészeti problémák megoldásának szintézisét kell megteremtenünk. 1 Az adatlapot egy példányban kinyomtatva és aláírva a Szilárdságtani Tanszék titkárságára, elektronikus változatban pedig a Doktori Iskola titkárának (Kóródy Anna, korody@eik.bme.hu) kell eljuttatni. A témahirdetés elfogadása esetén az adatlap felkerül a Csonka Pál Doktori Iskola (http://www.szt.bme.hu/index.php/oktatás/csonka-pál-doktori-iskola), a témahirdetés rövid leírása pedig az Országos Doktori Tanács (http://www.doktori.hu/) honlapjára. 2 A témahirdetés elfogadása automatikusan a témavezető akkreditációját is jelenti az azévi felvételi eljáráshoz. 3 Kérjük, olyan elérhetőséget adjon meg, ahová biztonsággal küldhetünk hivatalos értesítéseket. 4 A téma (szóközökkel) 2000-4000 leütés hosszú. A jelentkező hallgatókat bővebben tájékoztató változatot, (mely a téma fent megadott releváns nemzetközi irodalmára tételesen hivatkozik) kérjük a mellékletben megadni.

A téma meghatározó irodalma 5 : - Zhang, L. and Issa, R. (2013). "Ontology-Based Partial Building Information Model Extraction." J. Comput. Civ. Eng., 10.1061/(ASCE)CP.1943-5487.0000277, 576-584. - Nepal, M., Staub-French, S., Pottinger, R., and Zhang, J. (2013). "Ontology- Based Feature Modeling for Construction Information Extraction from a Building Information Model." J. Comput. Civ. Eng., 10.1061/(ASCE)CP.1943-5487.0000230, 555-569. - Joo-Sung Lee, Kyung-Min Min, Yoon-Sun Lee, Ju-Hyung Kim, Jae-Jun Kim: Building ontology to implement the bim (building information modeling) focused on pre-design stage. Pp. 350-354 (2008 Proceedings of the 25th ISARC, Vilnius, Lituania) - An Ontology of the Uses of Building Information Modeling by Kreider, Ralph G., Ph.D., THE PENNSYLVANIA STATE UNIVERSITY, 2013, 198 pages - Ning Gu, Kerry London, Understanding and facilitating BIM adoption in the AEC industry, Automation in Construction, 19 (2010) pp. 988 999 A téma hazai és nemzetközi folyóiratai 6 : - International Journal of Architectural Computing ISSN: 1478-0771 - Automation in Construction ISSN: 0926-5805 - Computer-Aided Design and Applications ISSN: 1686-4360 - Journal of Applied Ontology ISSN: 1570-5838 - International Journal of Digital Libraries ISSN: 1432-5012 - Semantic Web Journal ISSN: 1570-0844 A témavezető fenti folyóiratokban megjelent 5 közleménye: - Micsik, András; Turbucz, Sándor; Tóth, Zoltán: Exploring publication metadata graphs with the LODmilla browser and editor, International Journal on Digital Libraries, (2015) 16(1) pp. 15-24. - Fuhr, Norbert and Tsakonas, Giannis and Aalberg, Trond and Agosti, Maristella and Hansen, Preben and Kapidakis, Sarantos and Klas, Claus-Peter and Kovács, László and Landoni, Monica and Micsik, András and Papatheodorou, Christos and Peters, Carol and Sølvberg, Ingeborg (2007) Evaluation of digital libraries. International Journal on Digital Libraries, 8 (1). pp. 21-38. 5 Minimum 5, maximum 10 cikket vagy monográfiát kérünk felsorolni, amik között feltétlenül szerepelnie kell a legfrissebb, legismertebb eredményeknek. 6 Minimum 5, maximum 10 folyóirat megadását kérjük, melyek között feltétlenül szerepelnie kell a PhD fokozatszerzés szempontjából elengedhetetlen (Scopus és/vagy Sci illetve Iconda minősítésű idegen nyelvű folyóiratoknak is. Kérjük, ezeket a periodikákat a felsorolásban jelöljék meg.

A témavezető utóbbi tíz évben megjelent 5 legfontosabb publikációja: - Ejarque, Jorge; Micsik, András; Badia, Rosa M.: Towards Automatic Application Migration to Clouds, In: Cloud Computing (CLOUD), 2015 IEEE 8th International Conference on. IEEE, pp. 25-32. - Micsik, András; Turbucz, Sándor; Tóth, Zoltán: Exploring publication metadata graphs with the LODmilla browser and editor, International Journal on Digital Libraries, 2014. 15. 10. - Szász, Barnabás; Fleiner, Rita; Micsik, András: Practical uses of location and event data as Linked Open University Data, 1st International Conference and Exhibition on Future RFID Technologies, 2014. -Micsik, András (2011) Collaboration through digital libraries. In: E-publishing and digital libraries: legal and organizational issues. IGI Global, Hershey, New York, pp. 69-87. - Fuhr, Norbert and Tsakonas, Giannis and Aalberg, Trond and Agosti, Maristella and Hansen, Preben and Kapidakis, Sarantos and Klas, Claus-Peter and Kovács, László and Landoni, Monica and Micsik, András and Papatheodorou, Christos and Peters, Carol and Sølvberg, Ingeborg (2007) Evaluation of digital libraries. International Journal on Digital Libraries, 8 (1). pp. 21-38. A témavezető eddigi doktoranduszai 7 : (név/felvétel éve/abszolutórium megszerzésének éve/phd fokozat éve) - Szász Barnabás/2010/2012/- Budapest, 2016.02.26. Témavezető aláírása 7 Kérjük, a témavezetési tevékenységre vonatkozó adatokat abban az esetben is adja meg, ha témavezetőként a DI már korábban akkreditálta, vagy törzstagként témavezetői akreditációja nem szükséges.

MELLÉKLET Az "Adatkapcsolt épületinformációs rendszerek" doktori kutatási téma az információ alapú világunk problémáinak építészeti vonatkozásait kutatja. Az építési projektekben résztvevők száma egyre bővül. Az újonnan megjelenő szakágak saját igényeket és követelményeket állítanak fel, aminek hatása van az épület egészére. Kulcsfontosságú, hogy a résztvevők átlássák teljes komplexitásában a folyamatokat és gördülékenyen tudják koordinálni a projekt különböző fázisait, legyen az koncepció alkotási, tervezési, kivitelezési fázis, vagy a majdani üzemeltetés és/vagy módosítások, fejlesztések fázisa. Erre nyújt lehetőséget az épületinformációs modell azaz Building Information Model (BIM), amely a létesítmény fizikai és funkcionális jellemzőinek megosztáson alapuló digitális leképezése. Ez az adathalmaz biztosít dinamikus információt az épület tervezéséhez és üzemeltetéséhez szükséges döntéshozatalhoz az épület teljes életciklusa során. Egy központi adatbázisról van szó, ami az épület 3D-s geometriai ábrázolása mellett, ahhoz csatoltan további információkat is tartalmaz, mint például erőforrások, költségek, ütemezés, létesítménygazdálkodási és egyéb igény szerint bővíthető szakági adatokat. A rendszer előnyei akkor érvényesülnek, ha a projekt résztvevői a számukra releváns információkhoz könnyen hozzáférhetnek. Ilyen módon hatékonnyá és gyorssá válik a projekt kommunikációja és egy olyanfajta kollaboráció valósulhat meg az építési folyamat résztvevői között, amire eddig nem volt mód. A téma aktualitását jelzi, hogy világszerte (pld: Nagy-Britannia, Németország, Szingapúr stb.) jelennek meg nemzeti BIM szabványok, amelyek közös nevezőre próbálják hozni ezeket a törekvéseket, illetve a CAAD szoftver iparág is komoly erőforrásokat fordít a BIM rendszerek fejlesztésére. Magyarországon is elindultak a magyar szabvány előkészítési folyamatai, ami megfelelő alapot biztosíthat a kutatás gyakorlati tesztjéhez. A BIM rendszer számos egyéb más (pl. szakági) rendszerekből nyer adatokat és információkat. A rendszerek közötti kapcsolat célszerűen közvetlen (on-line) mivel ez tudja csak biztosítani az BIM rendszer adatainak mindenkori fittségét. Az egyik központi kérdés a legtöbbször eltérő felépítésű és eltérő technológiájú adatrendszerek és az azokban tárolt információk közötti interoperabilitás, mind fizikai, mind adatstruktúra, mind pedig logikai (szemantikus) szinten. A cél az, hogy a projektrésztvevők és eszközeik, valamint rendszereik között a kommunikáció megfelelően hatékony, veszteségmentes, valamint logikailag helyes legyen. A kutatásban a szemantikus világháló elmélete felől kívánjuk megközelíteni ezt a kérdést, amely újszerű módszereket nyithat az informatika és az építészeti tervezés, kivitelezés stb. kapcsolatában.

Megvizsgáljuk, hogy milyen követelményeknek kell megfelelni az egyes BIM-be kapcsolt rendszernek az interoperabilitás tekintetében. Az interoperabilitás, az újrafelhasználhatóság és a megoszthatóság közös feltétele egy egységes szemantikai modell, egy rendszerbe foglalt közös terminológia-rendszer, taxonómia. Az ezt megvalósító ontológiák létrehozásának kidolgozott módszertana létezik az informatikatudományban, de ennek építészeti alkalmazása olyan kutatást tesz szükségszerűvé, amely építészeti és informatikai szaktudást egyszerre igényel. A kutatásban fontos szerepet szánunk olyan domain és csúcsontológiák feltérképezésének és kidolgozásának, mely alapját képezhetik a rendszerek logikailag helyes együttműködési mechanizmusainak. A rendszerek közötti interoperabilitás kutatás végső célja adekvát rendszer interfészek (API) funkcionális kidolgozása és szabványjavaslatok elkészítése e területen. Fontos feladat áttekinteni a jelenlegi BIM-hez kapcsolódó informatikai modelleket, illetve az alkalmazott informatikai modellezés technikáját. A létező modellek összekapcsolhatóságára példákat és stratégiákat kell kidolgozni, mivel várható, hogy a különböző szempontú modelleknek nagyon sok az épülettel kapcsolatos közös része. A modellezés eszközrendszere a logika, ami többféle variánsára is épülhet, valamint geometriai, numerikus és egyéb elemeket is tartalmazhat. Ezek szinergikus kiválasztása alapvető hatással van a kutatás további lépésire. A kutatás egyik része az említett modellek, technikák összehangolása, de emellett ugyanakkor fontos gyakorlati példákon igazolni a kidolgozott koncepció megvalósíthatóságát és hasznosságát. Az adatkapcsolt BIM rendszerek kutatása tehát olyan rendszertervezési probléma megoldása felé irányul, melyben az informatikai és az építészeti problémák megoldásának szintézisét kell megteremtenünk.