Román nyelv emelt szint 1512 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2015. október 16. ROMÁN NYELV EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA
I. OLVASOTT SZÖVEG ÉRTÉSE A vizsgaszabályzatnak megfelelően az írásbeli vizsga vizsgadolgozatát a szaktanár kijavítja, a hibákat, tévedéseket a vizsgázó által használt tintától jól megkülönböztethető színű tintával megjelöli a javított feladatrészben. Ha többféle válasz is elfogadható, a javítási kulcs tartalmazza a szövegből adódó lehetséges válaszokat, illetve azokat a tartalmi elemeket, amelyeket a jó válasznak tartalmaznia kell. (A szöveg szerinti megoldások mellett dőlt betűvel szerepelnek a tartalmilag még elfogadható egyéb megoldások is. A zárójelben szereplő szavak, kifejezések nem feltételei a válasz elfogadhatóságának.) A feladatokat kizárólag tartalmi szempontok alapján értékeljük, azaz a nyelvtani és a helyesírási hibákat csak akkor vesszük figyelembe, ha azok a válasz érthetőségét akadályozzák. Amennyiben több választ írt be a vizsgázó, a válasz akkor sem elfogadható, ha tartalmazza a helyes megoldást. Javítás közben minden feladat végén (a lap alján) a feladatban szereplő összes kérdéshez egy-egy szürke négyzetbe, kérjük, írja be a következő kódokat: Például: 1 = jó válasz 0 = nem elfogadható válasz, vagy nem válaszolt a vizsgázó. 1 2 3 4 1 0 1 0 A példában az első és a harmadik kérdésre helyes a válasz, a másodikra nem elfogadható, a negyedik kérdésre pedig nem válaszolt a vizsgázó. Minden feladat végén (szintén a lap alján, a kérdéseket jelölő szürke négyzetsor végén) két külön rubrika található. Az egyikbe előre beírtuk az elérhető maximális pontszámot, a másikba kérjük, írja be a feladatban a vizsgázó által elért összpontszámot. Például: Max. Elért 4 2 A feladatlap végén található összesítő táblázatba, kérjük, írja be a részeredményeket (az egyes feladatok eredményeit) és az elért összpontszámot. írásbeli vizsga 1512 2 / 16 2015. október 16.
Általános útmutató Az elérhető maximális vizsgapontszám: 30. Az elérhető maximális feladatpontszám: 30. Részletes útmutató A ban megadott megoldásokon kívül bármely jó megoldás elfogadható. 1. feladat 0. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. C B Î D F G H E I A K 2. feladat 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. C B C B B C B A B C 3. feladat 21. Cine a propus înființarea unui for internațional de fotbal? Înființarea forului internațional de fotbal a fost propusă de secretarul federației olandeze. 22. Cum a fost primită propunerea? Propunerea a fost primită cu entuziasm de celelalte federații. 23. Câte țări făceau parte din Federație în anul înființării? În 1904 din Federaţia Internaţională a Fotbalului făceau parte 7 țări (Franţa, Belgia, Danemarca, Olanda, Spania, Suedia şi Elveţia). 24. Ce s-a întâmplat cu echipa Angliei la primele trei ediții ale cupei mondiale? Echipa Angliei a lipsit de la primele trei ediţii ale Cupei Mondiale, din 1930, 1934 şi 1938. 25. Ce schimbare se petrece în lumea fotbalului în 1934? La ediţia din 1934, în Italia, s-au lansat, ţigaretele Campeonato del Mundo". Dacă până la acel moment, fotbalul s-a jucat 'de plăcere', de atunci, s-a dat startul unor câştiguri greu de imaginat. írásbeli vizsga 1512 3 / 16 2015. október 16.
26. De pe ce continente provin marile puteri ale fotbalului mondial? Marile puteri ale fotbalului mondial provin din Europa şi America Latină. 27. După ce principiu funcționează FIFA în organizarea cupei mondiale? FIFA funcționează după principiul rotaţiei continentelor care organizează campionatul mondial. 28. Ce noutate a apărut în lumea fotbalului în 1982? În 1982 a apărut Primul joc de fotbal virtual, Cupa Mondială se joacă de atunci, nu doar pe iarbă, ci şi pe monitoarele computerelor. 29. Ce se preconizează în legătură cu fotbalul virtual? Se preconizează că încasările obţinute din fotbalul virtual vor fi, în curând, mult mai însemnate decât cele din fotbalul real. 30. De ce nu se va renunța în totalitate la fotbalul tradițional? Nu vom renunţa niciodată la a privi meciuri pe care nu le putem decide sau influenţa personal şi care ne rezervă surpriza imprevizibilului uman. írásbeli vizsga 1512 4 / 16 2015. október 16.
II. NYELVHELYESSÉG A vizsgaszabályzatnak megfelelően az írásbeli vizsga vizsgadolgozatát a szaktanár kijavítja, a hibákat, tévedéseket a vizsgázó által használt tintától jól megkülönböztethető színű tintával megjelöli a javított feladatrészben. A javítási útmutató tartalmazza az összes elfogadható választ. Amennyiben a válasz helyesírási hibát tartalmaz, az nem elfogadható. Amennyiben több választ írt be a vizsgázó, a válasz akkor sem elfogadható, ha tartalmazza a helyes megoldást. (A helyes megoldások mellett dőlt betűvel szerepelnek a nyelvhelyességi szempontból még elfogadható egyéb megoldások is.) A vizsgarészben szerzett pontok vizsgaponttá való átalakítása a javítási-értékelési útmutatóban található átszámítási táblázat alapján történik. Javítás közben minden feladat végén (a lap alján) a feladatban szereplő összes kérdéshez egy-egy szürke négyzetbe, kérjük, írja be a következő kódokat: 1 = jó válasz 0 = nem elfogadható válasz, vagy nem válaszolt a vizsgázó. Például: 1 2 3 4 1 0 1 0 A példában az első és a harmadik kérdésre helyes a válasz, a másodikra nem elfogadható, a negyedik kérdésre pedig nem válaszolt a vizsgázó. Minden feladat végén (szintén a lap alján, a kérdéseket jelölő szürke négyzetsor végén) két külön rubrika található. Az egyikbe előre beírtuk az elérhető maximális pontszámot, a másikba kérjük, írja be a feladatban a vizsgázó által elért összpontszámot. Például: Max. Elért 4 2 A feladatlap végén található összesítő táblázatba, kérjük, írja be a részeredményeket (az egyes feladatok eredményeit), az elért összpontszámot és az ászámítási táblázat segítségével megállapított vizsgapontokat. írásbeli vizsga 1512 5 / 16 2015. október 16.
Általános útmutató Az elérhető maximális vizsgapontszám: 30. Az elérhető maximális feladatpontszám: 45. Átszámítási táblázat Feladatpont Vizsgapont Feladatpont Vizsgapont 45 30 22 17 44 30 21 16 43 29 20 15 42 29 19 14 41 28 18 14 40 28 17 13 39 27 16 12 38 27 15 11 37 26 14 11 36 26 13 10 35 25 12 9 34 25 11 8 33 24 10 8 32 24 9 7 31 23 8 6 30 23 7 5 29 22 6 5 28 21 5 4 27 20 4 3 26 20 3 2 25 19 2 2 24 18 1 1 23 17 0 0 1. feladat Részletes útmutató 1. pe, 2. de la, 3. în jurul, 4. în spatele, 5.de, 6. În, 7. după, 8. din, 9. de-a lungul, 10. în, 11. pentru, 12. din, 13. de-a lungul, 14. cu 15. prin írásbeli vizsga 1512 6 / 16 2015. október 16.
2. feladat 0. (ştiinţă) ştiinţei 16. oamenilor 17. numeroselor 18. istoriei omenirii 19. unor 20. secolului 21. informaticii 22. al geneticii 23. unui 24. Pământului 25. a navetelor spaţiale 26. televiziunii 27. cinematografiei 28. lumii. 3. feladat 0 (a (se) curăţa) Se curăţă 29. (a se lăsa) se lasă 30.(a se zvânta) s-a zvântat 31.(a (se) săra) se sărează 32. (a (se) înveli) se înveleşte 33. (a (se) prepara) se prepară 34. (a (se) toca) se toacă 35. (a (se) încinge) Se încing 36. (a (se căli) se căleşte 37. (a fierbe) să fiarbă 38. (a (se condimenta) se condimentează 39. (a (se îndepărta) se îndepărtează 4. feladat 0. (va ţese) o să ţeasă 40. (va avea) o să aibă 41. (va cântări) o să cântărească 42 (vor fi necesare) o să fie necesare 43. (vor lucra) o să lucreze 44. (va fi predat) o să fie predat 45. (va fi instalat) o să fie instalat. írásbeli vizsga 1512 7 / 16 2015. október 16.
III. HALLOTT SZÖVEG ÉRTÉSE A vizsgaszabályzatnak megfelelően az írásbeli vizsga vizsgadolgozatát a szaktanár kijavítja, a hibákat, tévedéseket a vizsgázó által használt tintától jól megkülönböztethető színű tintával megjelöli a javított feladatrészben. Ha többféle válasz is elfogadható, a javítási útmutató tartalmazza a szövegből adódó lehetséges válaszokat, illetve azokat a tartalmi elemeket, amelyeket a jó válasznak tartalmaznia kell. (A szöveg szerinti megoldások mellett dőlt betűvel szerepelnek a tartalmilag még elfogadható egyéb megoldások is. A zárójelben szereplő szavak, kifejezések nem feltételei a válasz elfogadhatóságának.) A feladatokat kizárólag tartalmi szempontok alapján értékeljük, azaz a nyelvtani és a helyesírási hibákat csak akkor vesszük figyelembe, ha azok a válasz érthetőségét akadályozzák. Amennyiben több választ írt be a vizsgázó, a válasz akkor sem elfogadható, ha tartalmazza a helyes megoldást. A vizsgarészben szerzett pontok vizsgaponttá való átalakítása a javítási-értékelési útmutatóban található átszámítási táblázat alapján történik. Javítás közben minden feladat végén (a lap alján) a feladatban szereplő összes kérdéshez egy-egy szürke négyzetbe, kérjük, írja be a következő kódokat: 1 = jó válasz 0 = nem elfogadható válasz, vagy nem válaszolt a vizsgázó. Például: 1 2 3 4 1 0 1 0 A példában az első és a harmadik kérdésre helyes a válasz, a másodikra nem elfogadható, a negyedik kérdésre pedig nem válaszolt a vizsgázó. Minden feladat végén (szintén a lap alján a kérdéseket jelölő szürke négyzetsor végén) két külön rubrika található. Az egyikbe előre beírtuk az elérhető maximális pontszámot, a másikba kérjük, írja be a feladatban a vizsgázó által elért összpontszámot. Például: Max. Elért 4 2 A feladatlap végén található összesítő táblázatba, kérjük, írja be a részeredményeket (az egyes feladatok eredményeit), az elért összpontszámot és az átszámítási táblázat segítségével megállapított vizsgapontokat. írásbeli vizsga 1512 8 / 16 2015. október 16.
Általános útmutató Az elérhető maximális vizsgapontszám: 30. Az elérhető maximális feladatpontszám: 25. Részletes útmutató Átszámítási táblázat Feladatpont Vizsgapont Feladatpont Vizsgapont 25 30 12 14 24 29 11 13 23 28 10 12 22 26 9 11 21 25 8 10 20 24 7 8 19 23 6 7 18 22 5 6 17 20 4 5 16 19 3 4 15 18 2 2 14 17 1 1 13 16 0 0 A ban megadott megoldásokon kívül bármely jó megoldás elfogadható. 1. feladat. A feladatok megoldása és a hanghordozón elhangzó szövegek 1. Într-un studiu despre turnul Eiffel, Gustave Eiffel face o dezvăluire măgulitoare la adresa unui priceput inginer român. 2. Din studiu reiese că Turnul Eiffel a fost construit cu ajutorul unui sistem tehnic inventat de inginerul român Gheorghe Pănculescu. 3. Pănculescu, a fost absolvent al Politehnicii din Zurich. 4. Gheorghe Pănculescu a ajuns la un moment dat să conducă cel mai important departament al firmei lui Eiffel. 5. Pănculescu a realizat planurile pentru executarea drumului feroviar Predeal-Ploieşti. 6. Cu metoda minune a românului s-a reuşit terminarea liniei în mai puţin de un an. 7. Eiffel i-a vorbit românului despre planul său de a înălţa turnul Eiffel. 8. Eiffel a sosit la Ploieşti, în mai 1879. 9. Specialiştii vremii au fost uimiţi de rapiditatea prin care, cu ajutorul a 300 de muncitori, au fost montate mai bine de 12.000 de subansamble în timpul record de numai 11 luni. 10. Gheorghe Pănculescu a fost numit inspector general al Căilor Ferate Române. írásbeli vizsga 1512 9 / 16 2015. október 16.
11. La 15 septembrie 2004 o şcoală din Vălenii de Munte a primit numele de Şcoala de Arte şi Meserii Gheorghe Pănculescu. 12. Se aminteşte o legendă ce circulă în România de decenii, şi anume, că întregul oţel construit la înălţarea Turnului Eiffel a fost turnat înromânia. Inginerul Gheorghe Pănculescu cunoscut în lume, necunoscut în România. Într-un studiu despre turnul Eiffel, apărut la Paris, lucrare publicată în anul 1889, Gustave Eiffel face o dezvăluire măgulitoare la adresa unui priceput inginer român. El spune că celebrul simbol al Parisului, şi implicit, al Franţei, nu ar fi putut fi înălţat atât de repede, în timpul record de numai doi ani şi patru luni, dacă cu un deceniu înainte de inaugurare un român nu ar fi realizat un proiect ingineresc revoluţionar. În studiul menţionat şi intitulat Comunicare despre lucrările de construcţie a Turnului de 300 de metri reiese că Turnul Eiffel a fost construit cu ajutorul unui sistem tehnic inventat de inginerul român Gheorghe Pănculescu. În anul 1869, Pănculescu, ca absolvent al Politehnicii din Zurich, i-a fost recomandat lui Eiffel de către Vasile Alecsandri. La început, Eiffel l-a angajat în cadrul întreprinderii pe care o conducea, însă Pănculescu s-a remarcat ca unul dintre cei mai buni specialişti, un adevărat as în ce priveşte probleme de rezistenţa materialelor, calcule şi dimensionări. Gheorghe Pănculescu a ajuns la un moment dat să conducă cel mai important departament al firmei lui Eiffel. Apoi a fost detaşat în România, revenind astfel temporar în ţară. Românul i-a atras atenţia francezului după ce a realizat planurile pentru executarea drumului feroviar Predeal-Ploieşti, construcţie finalizată de un asociat al lui Eiffel. Pănculescu a inventat atunci pentru francezii care lucrau la drumul prahovean un sistem special bazat pe o nouă metodă de montare a şinelor pe traverse în afara spaţiului căii ferate. Cu metoda minune a românului s-a reuşit terminarea liniei în mai puţin de un an. Invenţia a atras atenţia lui Gustave Eiffel, care a decis să vină la faţa locului, vizitându-l pe Pănculescu la Vălenii de Munte. Eiffel i-a vorbit românului despre planul său de a înălţa turnul Eiffel Aşadar, succesul inginerului român l-a făcut pe Eiffel să vină în România. El a sosit la Ploieşti, în mai 1879, pentru a se convinge la faţa locului, de modul cum a decurs aplicarea sistemului iniţiat de Pănculescu. Românul l-a găzduit pe celebrul inginer francez la Văleni, în casa pe care o va cumpăra Nicolae Iorga peste 30 de ani. Mai mult, inginerul francez s-a îmbolnăvit de gripă şi a trebuit să stea zece zile în locuinţa prietenului său, Gheorghe Pănculescu, azi Muzeul Iorga. Astfel, Eiffel i-a vorbit lui Pănculescu în premieră despre proiectul său de a înălţa un turn ieşit din comun, cunoscutul Turn Eiffel. Oaspetele românului i-a mărturisit că ar putea folosi ideea sa, aceea de a folosi subansamble metalice confecţionate la sol pe care să le monteze apoi sus. Localnicii spun că Pănculescu i-a prezentat tehnica sa la faţa locului. Pus în aplicare, proiectul lui Pănculescu a dus la monumentala construcţie. Specialiştii vremii au fost uimiţi de rapiditatea prin care, cu ajutorul a 300 de muncitori, au fost montate mai bine de 12.000 de subansamble în timpul record de numai 11 luni, un lucru senzaţional la acea vreme! Astfel în casa lui Iorga de la Văleni s-au pus bazele şi s-a hotărât tehnologia ce avea să fie utilizată la construcţia Turnului Eiffel. O coincidenţă, Eiffel şi Pănculescu au decedat în acelaşi an, în 1922. Trebuie amintit şi faptul că după isprava cu Eiffel, Gheorghe Pănculescu a fost numit inspector general al Căilor Ferate Române. Mult mai târziu, la 15 septembrie 2004, o şcoală din Vălenii de Munte datând din 1774, a primit numele de Şcoala de Arte şi Meserii Gheorghe Pănculescu, în semn de recunoaștere a geniului în oraşul lor. Nu putem să nu amintim şi de o legendă ce circulă în România de decenii. Şi anume că întregul oţel construit la înălţarea Turnului Eiffel a fost turnat înromânia. jurnal.r írásbeli vizsga 1512 10 / 16 2015. október 16.
2. feladat 13. A 14. F 15.A 16. F 17. F 18. A 19. A 20. A 21. F 22. A 23. F 24. A 25. A Olarul Olarul frământa lutul în palmele sale şi apoi îi dădea formă şi chip. Roata lui se învârtea ca într-o horă şi pe ea se arătau ulcioare şi vase minunat măiestrite. În fiecare punea câte ceva din inima sa, din visarea sa, şi, de aceea, toate păreau pline de viaţă. Cupele înalte păreau păsări gata de zbor, oalele cele mari şopteau ceva între ele, cănile erau gata să se joace, iar ulcioarele se uitau cuminţi în ochii meşterului lor, gata să-l întrebe unde sunt fântânile cu apă. Şi iată că într-o zi trecu pe la poarta lui un om învăţat şi-l întrebă: E greu oare să faci atâtea minuni? Nu te dor mâinile? Olarul îi răspunse: Nu m-am gândit niciodată nici la greu şi nici la osteneala mâinilor. Noaptea visez chipuri noi de cupe şi ulcioare, iar a doua zi lutul mi se supune şi roata cântă şi degetele cântă. Fii binecuvântat, îi spuse învăţatul, iar meşterul olar îi dărui o cupă. În altă zi, se opri pe-acolo un negustor şi-l întrebă: Câştigi mult cu meşteşugul acesta? Nu m-am gândit niciodată la câştig. Atâta doar că nu duc lipsă de pâine şi sare, iar copiii mei nu umblă în zdrenţe. Într-o vară, un crai străin coborî din rădvanul său aurit şi se minună de meşterul olar. N-ai vrea să vii la curtea mea să mă mândresc cu tine? Ţi-aş da straie de mătase şi încălţări de preţ. Te-aş purta prin cetăţi vestite şi prin păduri la vânătoare. Ai lua parte la ospeţele mele cu muzicanţi şi vinuri dulci şi ţi-aş da rândaşi să-şi murdărească ei mâinile şi slugi să-ţi învârtească roata...o roată, dar nu ca asta, o roată din marmură albă. Şi tu numai le-ai spune ce trebuie să facă. Ai fi mai marele olarilor din palatul meu, mai marele cupelor şi ţi se va da cinstea cuvenită la fel ca a paharnicului şi a vornicului. írásbeli vizsga 1512 11 / 16 2015. október 16.
Măria-ta, îţi mulţumesc de gândurile cele bune, dar eu încă nu pot să-ţi dau niciun răspuns. Trebuie să chibzuiesc, să cântăresc lucrurile. Şi, dacă va fi să vin la curtea Măriei-tale, voi veni, iar dacă nu voi putea, să nu ai pricină asupra mea. Craiul zâmbi şi-i făcu semn vizitiului să-ndemne caii. Olarul rămase pe gânduri. O zi întreagă n-a lucrat nimic. A doua zi n-a potrivit bine focul cuptorului în care-şi ardea oalele şi toate au crăpat pe la buze şi pe la toarte... A treia zi se aşeză din nou pe lângă roata de lemn şi din lutul frământat începură să răsară cupe şi ulcioare, vase pentru flori şi untdelemnuri, butii pântecoase pentru vinuri şi alte minunăţii. Roata cânta, vântul care trecea peste gurile vaselor sale cânta şi el, mâinile nu simţeau nici oboseala şi-n fiecare podoabă de lut punea câte un pic din inima sa şi toate păreau că prind viaţă. Uită vorbele negustorului, uită făgăduinţa craiului străin, iar spre bătrâneţe dărui meşteşugul băieţilor săi, aşa cum şi el îl primise de la tatăl său. de Călin Gruia IV. ÍRÁSKÉSZSÉG A vizsgaszabályzatnak megfelelően az írásbeli vizsga vizsgadolgozatát a szaktanár kijavítja, a hibákat, tévedéseket a vizsgázó által használt tintától jól megkülönböztethető színű tintával megjelöli a javított feladatrészben. A munkalap végén a táblázatban két különböző oszlop található: Például: az elsőbe előre beírtuk az egyes értékelési szempontok alapján elérhető maximális pontszámokat; a másikba, kérjük, írja be a vizsgázó által elért pontszámokat, majd a feladatra adott összpontszámot. Max. Elért 4 2 A feladatlap végén található összesítő táblázatba, kérjük, írja be a részeredményeket (az egyes feladatok eredményeit) és az elért összpontszámot. Értékelési szempontok az I. feladathoz Értékelési szempontok Maximális pontszám A feladat teljesítése, a megadott szempontok követése 4 Érthetőség, nyelvi megformálás 5 Íráskép 1 Összesen 10 írásbeli vizsga 1512 12 / 16 2015. október 16.
Amennyiben a dolgozat A feladat teljesítése, a megadott szempontok követése szempont alapján 0 pont, akkor az összpontszám is 0 pont. Amennyiben a létrehozott szöveg terjedelme meghaladja a 225 szót, A feladat teljesítése, a megadott szempontok követése pontszámából 1 pontot le kell vonni. A feladat teljesítése, a megadott szempontok követése szempont alapján adott pontszám 0 pont, ha a létrehozott szöveg 60 szónál rövidebb. Az értékelési szempontok részletes kifejtése A feladat teljesítése, a megadott szempontok követése Ezen a szemponton belül azt értékeljük, hogy a vizsgázó megvalósította-e a kommunikációs szándékot, azaz megfelelően dolgozta-e ki a témát; megfelelő hosszúságú szöveget hozott-e létre. Érthetőség, nyelvi megformálás Ezen a szemponton belül azt értékeljük, hogy a vizsgázó által létrehozott szöveg érthető-e az olvasó számára, az esetlegesen előforduló nyelvi (mondattani, alaktani, helyesírási) hibák a megértést nem akadályozzák-e. Íráskép Ezen a szemponton belül azt értékeljük, hogy milyen a szöveg írásképe, mennyire olvasható; a törlések és javítások mennyiben zavarják a szöveg áttekinthetőségét. Értékelési skála az I. feladathoz A feladat teljesítése, a megadott szempontok követése 4 pont 3 pont 2 1 pont 0 pont A vizsgázó tökéletesen megvalósította a kommunikációs célokat. Valamennyi irányító szempontot megfelelően dolgozta ki. A vizsgázó többnyire megvalósította a kommunikációs célokat. Egy-két részlettől eltekintve általában megfelelően dolgozta ki. A vizsgázó részben valósította meg a kommunikációs célokat. Félreértette, illetve nem megfelelően dolgozta ki a feladat bizonyos részeit. A vizsgázó nem valósította meg a kommunikációs célokat. Félreértette, illetve nem megfelelően dolgozta ki. Érthetőség, nyelvi megformálás 5 pont 4 3 pont 2 1 pont 0 pont A szöveg egy-két kisebb pontatlanság ellenére az olvasó számára tökéletesen érthető és követhető. A szöveg a nyelvi (mondattani, alaktani, helyesírási) hibák ellenére az olvasó számára nagyjából érthető és követhető. A szöveg a nyelvi (mondattani, alaktani, helyesírási) hibák következtében több helyen nehezen érthető és követhető, illetve félreérthető. A szöveg a nyelvi (mondattani, alaktani, helyesírási) hibák miatt nem érthető és nem követhető. írásbeli vizsga 1512 13 / 16 2015. október 16.
Íráskép 1 pont 0 pont Olvasható kézírás, áttekinthető törlések Olvashatatlan kézírás és/vagy áttekinthetetlen törlések és és javítások. javítások. Értékelési szempontok a II. feladathoz (az A és a B variáció közül választott feladat) Értékelési szempontok Maximális pontszám A feladat teljesítése, a megadott szempontok követése 5 Hangnem, az olvasóban keltett benyomás 2 Szövegalkotás 4 Szókincs, kifejezésmód 4 Nyelvhelyesség, helyesírás 4 Íráskép 1 Összesen 20 Amennyiben a dolgozat A feladat teljesítése, a megadott szempontok követése szempont alapján 0 pont, akkor az összpontszám is 0 pont. Amennyiben a létrehozott szöveg terjedelme meghaladja a 375 szót, A feladat teljesítése, a megadott szempontok követése pontszámából 1 pontot le kell vonni. A feladat teljesítése, a megadott szempontok követése szempont alapján adott pontszám 0 pont, ha a létrehozott szöveg 100 szónál rövidebb. Az értékelési szempontok kifejtése A feladat teljesítése, a megadott szempontok követése Ezen a szemponton belül azt értékeljük, hogy a vizsgázó hogyan valósította meg a kommunikációs célt; hány irányító szempontra tért ki, és milyen mélységben tárgyalta azokat. Hangnem, az olvasóban keltett benyomás Ezen a szemponton belül azt értékeljük, hogy a vizsgázó által létrehozott szöveg hangneme és stílusa megfelel-e a közlési szándéknak, valamint az írásmű szerzője és olvasója közötti viszonynak; az olvasóban a szerző szándékának megfelelő benyomást kelti-e. Szövegalkotás Ezen a szemponton belül azt értékeljük, hogy logikus-e az irányító szempontok elrendezése és a szöveg gondolatmenete, megfelelő-e a gondolati tagolás, azaz van-e bevezetés és befejezés; a vizsgázó hogyan alkalmazza a szövegösszefüggés tartalmi és nyelvi elemeit (előre- és visszautalás eszközei, névmások, kötőszók stb.). Szókincs, kifejezésmód Ezen a szemponton belül azt értékeljük, hogy a vizsgázó által használt szókincs megfelel-e a témának, a szituációnak és a közlési szándéknak; a szóhasználat az emelt szintnek megfelelő változatosságot mutat-e. írásbeli vizsga 1512 14 / 16 2015. október 16.
Nyelvhelyesség, helyesírás Ezen a szemponton belül azt értékeljük, hogy a vizsgázó által létrehozott szöveg megfelel-e a mondattan, az alaktan és a helyesírás normáinak; az esetlegesen előforduló nyelvi (mondattani, alaktani, helyesírási) hibák mennyiben akadályozzák az olvasót abban, hogy a szöveget teljes egészében megértse. Íráskép Ezen a szemponton belül azt értékeljük, hogy milyen a szöveg írásképe, mennyire olvasható; a törlések és javítások mennyiben zavarják a szöveg áttekinthetőségét. Értékelési skála a II. feladathoz A feladat teljesítése, a megadott szempontok követése 5 pont 4 3 pont 2 1 pont 0 pont A vizsgázó tökéletesen megvalósította a kommunikációs célokat. Valamennyi irányító szempontot megfelelően dolgozta ki. A vizsgázó többnyire megvalósította a kommunikációs célokat. Az irányító szempontok közül egyet vagy kettőt megfelelően dolgozott ki, a többit csak részben, illetve egy irányító szempontot megfelelően, az összes többit csak részben. A vizsgázó részben valósította meg a kommunikációs célokat. Az irányító szempontok közül egyet megfelelően dolgozott ki, ezen kívül még egyet részben, a többit egyáltalán nem, illetve valamennyi irányító szempontot csak részben. A vizsgázó nem valósította meg a kommunikációs célokat. Az irányító szempontok közül egyet sem dolgozott ki megfelelően, csak néhányat részben, és van olyan is, amelyet egyáltalán nem. Hangnem, az olvasóban keltett benyomás 2 pont 1 pont 0 pont A szöveg a szövegfajtának és a szerző és az olvasó közötti kapcsolatnak megfelelő hangnemben íródott, az olvasóban a szerző szándékának megfelelő benyomást kelt. A szöveg hangneme következetlenséget mutat, az olvasóban nem mindig a szerző szándékának megfelelő benyomást kelt. A szöveg hangneme nem megfelelő, az olvasóban nem a szerző szándékának megfelelő benyomást kelt. Szövegalkotás 4 pont 3 2 pont 1 pont 0 pont A szöveg felépítése, az irányító szempontok elrendezése logikus. A gondolati tagolás megfelelő, elkülönül a bevezetés és a befejezés. A szöveg a gondolati tagolást követő bekezdésekből áll. A mondatok szervesen kapcsolódnak egymáshoz. A szöveg felépítése, az irányító szempontok elrendezése többnyire logikus. A vizsgázó törekszik a gondolati tagolásra, elkülöníti legalább a bevezetést vagy a befejezést (2 pont), bekezdéseket alkalmaz (3 pont). A mondatok általában szervesen kapcsolódnak egymáshoz. A mondanivaló nem mindenütt logikus elrendezésű. A vizsgázó nem törekszik a gondolati tagolásra, hiányzik a bevezetés és a befejezés. A mondatok több helyen nem kapcsolódnak egymáshoz. A szöveg tagolatlan és áttekinthetetlen, összefüggéstelen mondatokból áll. írásbeli vizsga 1512 15 / 16 2015. október 16.
Szókincs, kifejezésmód 4 pont 3 2 pont 1 pont 0 pont A szöveget a témának és a közlési szándéknak megfelelő gazdag és változatos szókincs, valamint a közlési szándéknak megfelelő nyelvhasználat jellemzi. A szöveget a témának és a közlési szándéknak megfelelő szókincs jellemzi. A szókincs korlátai miatt előfordul ismétlés. Néhol nem megfelelő a szóhasználat, ez azonban nem vagy csak kis mértékben nehezíti a megértést. A szöveget kevésbé változatos, helyenként egyszerű, de még a téma és a közlési szándék szempontjából elfogadható szókincs jellemzi. Sok a szóismétlés. Többször nem megfelelő a szóhasználat, ami néhány helyen jelentősen megnehezíti a mondanivaló megértését. A szövegben felhasznált szókincs nagyon egyszerű, nem a témának és a közlési szándéknak megfelelő. A nem megfelelő szóhasználat több helyen jelentősen megnehezíti a szöveg megértését. Nyelvhelyesség, helyesírás 4 pont 3 2 pont 1 pont 0 pont A szöveget igényes nyelvhasználat jellemzi, a vizsgázó változatos és igényes nyelvtani szerkezeteket használ, mondatszerkesztése is igényes. A szöveg hibátlan, vagy csak kevés, a szöveg megértését nem nehezítő nyelvi (mondattani, alaktani, helyesírási) hiba található benne. A szöveg több nyelvi (mondattani, alaktani, helyesírási) hibát tartalmaz, amelyek azonban a megértést nem befolyásolják, VAGY csak néhány nyelvi (mondattani, alaktani, helyesírási) hibát tartalmaz, amelyek azonban nehezítik a megértést. A szövegben sok olyan nyelvi (mondattani, alaktani, helyesírási) hiba van, amelyek a megértést jelentősen megnehezítik, valamint sok, a megértést nem befolyásoló nyelvi (mondattani, alaktani, helyesírási) hiba is előfordul benne. A szöveg a nyelvi (mondattani, alaktani, helyesírási) hibák miatt több helyen nem érthető. Íráskép 1 pont 0 pont Olvasható kézírás, áttekinthető törlések Olvashatatlan kézírás és/vagy áttekinthetetlen és javítások. törlések és javítások. írásbeli vizsga 1512 16 / 16 2015. október 16.