Beás nyelv emelt szint 1212 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2014. október 17. BEÁS NYELV EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA
I. OLVASOTT SZÖVEG ÉRTÉSE A vizsgaszabályzatnak megfelelően az írásbeli vizsga vizsgadolgozatát a szaktanár kijavítja, a hibákat, tévedéseket a vizsgázó által használt tintától jól megkülönböztethető színű tintával megjelöli a javított feladatrészben. Ha többféle válasz is elfogadható, a javítási kulcs tartalmazza a szövegből adódó lehetséges válaszokat, illetve azokat a tartalmi elemeket, amelyeket a jó válasznak tartalmaznia kell. (A szöveg szerinti megoldások mellett dőlt betűvel szerepelnek a tartalmilag még elfogadható egyéb megoldások is. A zárójelben szereplő szavak, kifejezések nem feltételei a válasz elfogadhatóságának.) A feladatokat kizárólag tartalmi szempontok alapján értékeljük, azaz a nyelvtani és a helyesírási hibákat csak akkor vesszük figyelembe, ha azok a válasz érthetőségét akadályozzák. Amennyiben több választ írt be a vizsgázó, a válasz akkor sem elfogadható, ha tartalmazza a helyes megoldást. Javítás közben minden feladat végén (a lap alján) a feladatban szereplő összes kérdéshez egy-egy szürke négyzetbe, kérjük, írja be a következő kódokat: 1 = jó válasz 0 = nem elfogadható válasz, vagy nem válaszolt a vizsgázó. Például: 1 2 3 4 1 0 1 0 A példában az első és a harmadik kérdésre helyes a válasz, a másodikra nem elfogadható, a negyedik kérdésre pedig nem válaszolt a vizsgázó. Minden feladat végén (szintén a lap alján, a kérdéseket jelölő szürke négyzetsor végén) két külön rubrika található. Az egyikbe előre beírtuk az elérhető maximális pontszámot, a másikba kérjük, írja be a feladatban a vizsgázó által elért összpontszámot. Például: Max. Elért 4 2 A feladatlap végén található összesítő táblázatba, kérjük, írja be a részeredményeket (az egyes feladatok eredményeit) és az elért összpontszámot. írásbeli vizsga 1212 2 / 16 2014. október 17.
Általános útmutató Az elérhető maximális vizsgapontszám: 30. Az elérhető maximális feladatpontszám: 30. Részletes útmutató I. (0) (1) (2) (3) (4) (5) (6) (7) (8) (9) N N GY GY N N GY GY N GY II. (0) (10) (11) (12) (13) (14) (15) (16) (17) (18) (19) (20) C E G K I L B M D F H A III. (21) Átunsj nu mirzsje ákásză ku fátá-s, kînd szîngură-jrá. (22) Pă fátá-s kînd sză kulká lá părinc, n-o szkulá szusz. (23) Átunsj o kizdilit fátá-j sză umblyé în bilsjidauă, kînd fátá-j má, dă doj áj ăjrá. (24) Gizá lá kertészet o mérsz, ákulo s-aflát lukru. (25) Gyurá átunsj má ăn bănărijé lukrá, kînd sz-o kunuszkut ku Gizá. (26) N-o trikut num arékityé luny, kînd sz-o kunuszkut ku Gyurá. (27) O trikut má 15 áj dă zălyé, kă uná-sz. (28) Gyurá styijé, kă Gizá áré o fátă, káré nu-j á luj. (29) Să fátá lu Gizi áfelă numé áré, ká héjelántyé fetyé. (30) Pă fátá măstyauă oformă o plásjé, ká pă fetyilye dulsjé. írásbeli vizsga 1212 3 / 16 2014. október 17.
II. NYELVHELYESSÉG A vizsgaszabályzatnak megfelelően az írásbeli vizsga vizsgadolgozatát a szaktanár kijavítja, a hibákat, tévedéseket a vizsgázó által használt tintától jól megkülönböztethető színű tintával megjelöli a javított feladatrészben. A javítási útmutató tartalmazza az összes elfogadható választ. Amennyiben a válasz helyesírási hibát tartalmaz, az nem elfogadható. Amennyiben több választ írt be a vizsgázó, a válasz akkor sem elfogadható, ha tartalmazza a helyes megoldást. (A helyes megoldások mellett dőlt betűvel szerepelnek a nyelvhelyességi szempontból még elfogadható egyéb megoldások is.) A vizsgarészben szerzett pontok vizsgaponttá való átalakítása a javítási kulcs után található pontszámítási táblázat alapján történik. Javítás közben minden feladat végén (a lap alján) a feladatban szereplő összes kérdéshez egy-egy szürke négyzetbe, kérjük, írja be a következő kódokat: 1 = jó válasz 0 = nem elfogadható válasz, vagy nem válaszolt a vizsgázó. Például: 1 2 3 4 1 0 1 0 A példában az első és a harmadik kérdésre helyes a válasz, a másodikra nem elfogadható, a negyedik kérdésre pedig nem válaszolt a vizsgázó. Minden feladat végén (szintén a lap alján, a kérdéseket jelölő szürke négyzetsor végén) két külön rubrika található. Az egyikbe előre beírtuk az elérhető maximális pontszámot, a másikba kérjük, írja be a feladatban a vizsgázó által elért összpontszámot. Például: Max. Elért 4 2 A feladatlap végén található összesítő táblázatba, kérjük, írja be a részeredményeket (az egyes feladatok eredményeit), az elért összpontszámot és a pontszámítási táblázat segítségével megállapított vizsgapontokat. írásbeli vizsga 1212 4 / 16 2014. október 17.
Általános útmutató Az elérhető maximális vizsgapontszám: 30. Az elérhető maximális feladatpontszám: 40. Részletes útmutató I. (0) A) frig (1) C) bityigasză (2) B) szîmce (3) C) sz-o ujtát (4) A) arékityé (5) B) o styut (6) D) kă (7) A) sz-o szpárgă (8) B) l-or pusz (9) C) aminy (10) A) dă II. (0) o dát (11) săgye (12) áve (13) ăszrá (14) furá (15) o dubulit (16) putye (17) zîsje (18) o mănkát (19) azsutá írásbeli vizsga 1212 5 / 16 2014. október 17.
III. (0) o zîsz (20) răgáz (21) kupij (22) vinyiny (23) nu-j (24) fire (25) ávény (26) sjé fásj (27) în brácă (28) sză kulkă (29) mînyi (30) zuásztá (31) sjé zîsj (32) gîngyésty IV. (0) (33) (34) (35) (36) (37) (38) (39) (40) C D G B F A I E H írásbeli vizsga 1212 6 / 16 2014. október 17.
Átszámítási táblázat Feladatpont Vizsgapont Feladatpont Vizsgapont 40 30 20 15 39 29 19 14 38 28 18 13 37 28 17 13 36 27 16 12 35 26 15 11 34 25 14 10 33 25 13 10 32 24 12 9 31 23 11 8 30 22 10 7 29 22 9 7 28 21 8 6 27 20 7 5 26 19 6 4 25 19 5 4 24 18 4 3 23 17 3 2 22 16 2 1 21 16 1 1 0 0 III. HALLOTT SZÖVEG ÉRTÉSE A vizsgaszabályzatnak megfelelően az írásbeli vizsga vizsgadolgozatát a szaktanár kijavítja, a hibákat, tévedéseket a vizsgázó által használt tintától jól megkülönböztethető színű tintával megjelöli a javított feladatrészben. Ha többféle válasz is elfogadható, a javítási útmutató tartalmazza a szövegből adódó lehetséges válaszokat, illetve azokat a tartalmi elemeket, amelyeket a jó válasznak tartalmaznia kell. (A szöveg szerinti megoldások mellett dőlt betűvel szerepelnek a tartalmilag még elfogadható egyéb megoldások is. A zárójelben szereplő szavak, kifejezések nem feltételei a válasz elfogadhatóságának.) A feladatokat kizárólag tartalmi szempontok alapján értékeljük, azaz a nyelvtani és a helyesírási hibákat csak akkor vesszük figyelembe, ha azok a válasz érthetőségét akadályozzák. Amennyiben több választ írt be a vizsgázó, a válasz akkor sem elfogadható, ha tartalmazza a helyes megoldást. A vizsgarészben szerzett pontok vizsgaponttá való átalakítása a javítási kulcs után található pontszámítási táblázat alapján történik. írásbeli vizsga 1212 7 / 16 2014. október 17.
Javítás közben minden feladat végén (a lap alján) a feladatban szereplő összes kérdéshez egyegy szürke négyzetbe, kérjük, írja be a következő kódokat: 1 = jó válasz 0 = nem elfogadható válasz, vagy nem válaszolt a vizsgázó. Például: 1 2 3 4 1 0 1 0 A példában az első és a harmadik kérdésre helyes a válasz, a másodikra nem elfogadható, a negyedik kérdésre pedig nem válaszolt a vizsgázó. Minden feladat végén (szintén a lap alján a kérdéseket jelölő szürke négyzetsor végén) két külön rubrika található. Az egyikbe előre beírtuk az elérhető maximális pontszámot, a másikba kérjük, írja be a feladatban a vizsgázó által elért összpontszámot. Például: Max. Elért 4 2 A feladatlap végén található összesítő táblázatba, kérjük, írja be a részeredményeket (az egyes feladatok eredményeit) és az elért összpontszámot, valamint a pontszámítási táblázat segítségével megállapított vizsgapontokat. Általános útmutató Az elérhető maximális vizsgapontszám: 30. Az elérhető maximális feladatpontszám: 25. Részletes útmutató I. Szévegu-l dă elsé (0) nu-j gyirépt (1) gyirépt ăj (2) gyirépt ăj (3) gyirépt ăj (4) nu-j gyirépt (5) nu-j gyirépt (6) nu-j gyirépt (7) gyirépt ăj írásbeli vizsga 1212 8 / 16 2014. október 17.
II. Szévegu-l dă dauălye (0) Băjási toc purtá kumănák. (8) O pánă dă gîszkă. (9) Numá kînd pă lîngă jél ăjrám. (10) Mosu vingye trosj, lyingurj, májr, sî blyigyé dîn lyémn. (11) O szkrisz szusz, sî în hălálántă lună lyé dusje în tîrg. (12) O lulă lungă áve mosu. (13) Mosu j-o lat kumănáku. (14) Kînd în fugádo săgye. (15) În junius, kînd o szfărsît ku iskulá. (16) Dă lá tátá mnyo. III. Szévegu-l dă trijilye (0) Sjará szîngură A) kusztá lîngă păduré. (17) Családu lu sjari o zburát, A) kă n-áve dă gînd sză sză áflyé ku vadászurj. (18) Lu sjarásztá, káré szîngură o rămász, A) nyime nu j-o dát sză măninsjé, kînd bityágă-jrá. (19) Sjará o zburát p-on lyémn sză sză ujtyé kéril, B)kînd szănătasză-jrá. (20) Trisztă-jrá sjará, B)kă nu lyé vigye pă héjelántyé sjorj. (21) Furnyiká o mérsz lá sjará, A) kă nu s-aflát kálye ákásză. (22) Vînt máré o szuflát, B)s-o dusz-o pă furnyiká p-on lyémn. (23) Furnyiká A) máj mult dăpă on sjász azsunsz ákásză. (24) Sjará n-áve dă gînd sză măninsjé lá furnyisjije, A) kă ji-jrá frikă, kă nu j-o rămînye mănkáré lu furnyisj. (25) Pă gruu dă szub pjátrá A) aminyi l-or pirdut. írásbeli vizsga 1212 9 / 16 2014. október 17.
Átszámítási táblázat Feladatpont Vizsgapont Feladatpont Vizsgapont 25 30 12 14 24 29 11 13 23 28 10 12 22 26 9 11 21 25 8 10 20 24 7 8 19 23 6 7 18 22 5 6 17 20 4 5 16 19 3 4 15 18 2 2 14 17 1 1 13 16 0 0 I. szöveg A hanghordozón elhangzó szövegek Noj săgyeny în káp dă kumpányé, într-o kăszucă dă cîglă. Ákulo ám sî năszkut. Părinci méj îm păre, kă jéj nisjkînd n-or kusztát în kulyibă. Sî d-ásztá sî gîngyészk, kă ku nurok misz. Szomszédurilye-m aminy dă băjás ăszrá, dá nu toc. Áveny sî urtásj dă ungurj, kînd kupij ăszrány. Mîndru-jrá szátu sî kumánye, dá d-áje tot szîmcem szărăsije. Nu numá întri băjás, dá sî întri ungurj. Dă sjinsjprăzesj áj dă zîlyé o trikut, k-ány mérsz în város, kă părinci méj lukru-s kutá. Ákulo ám umblát în iskulă. Méstyérj buny ávem. Jéj m-or ázsutát sză pot kizdili sză-nvăc pă egyetem. Nu dă mult ám mérsz înnápoj, hungyám năszkut. Triszt ăjrám, kă szátulá sî máj szărák sz-o făkut. Maj áfel ăjrá, ká kumpánye. Aminyi nu numá băjási, dá sî unguri s-or pirdut lukru, sî în szărăsjijé kusztă. P-áje gîngyem, dádă sjévá ly-ás putye ázsutá. Dăpă egyetem pă trij lokurj lukám, pîn sjé dă sásză áj dă zîlyé lá Gazdasági Minisztérium ám kăpătát lukru. D-átunsj lu aminy mulc ly-ány ázsutát. Mulcînsj s-or kăpătát lukru, dá ásá gîngyészk, kă sî máj mult pot sză fák, sî máj sî mult trébé sză fák păntru aminyi. Ro fontosă-j sî áje, kit sî máj mulc băjás sză fijé în minisztériumurilye, kă unguri, káré ákulo lukră, nisj nu-nkregyé, kă jo băjás misz. Kă nu szuktule sză vádă ákulo băjás. K-ánti tot áje gîngyestyé, kă jo dîn Gérégurszág misz, dăp-áje mágá kă sjévá om dă arab misz. Kînd mágá lyé szpuj, kă băjás misz, átunsj sză-mmiră numá. (Forrás: Hihetetlen tisztasággal éltem meg a származásomat : http://www.nemzetisegek.hu/repertorium alapján beás nyelvre fordította: Kalányos István 2011.) írásbeli vizsga 1212 10 / 16 2014. október 17.
II. szöveg Mosu m-o părît, kă kînvá băjási toc purtá kumănák. Sî musztăc áve. On cîgán fără musztăc sî kumănák áfel ăj, ká on kupil. - zîsje. Sî mosu avut on kumănák nyégru. O pánă dă gîszkă-jrá pă jél. P-áje lá primăváră tot o styimbá p-o nauă. Mosu táré la számá pă kumănákulá. Kînd mik ăjrám, l-ám sjirut odátă, dá numá átunsj mi l-o dát, kînd pă lîngă jél ăjrám. Máj dăpártyé nu m-o foszt szlobod sză mă duk. Mosu vingye trosj, lyingurj, májr, sî blyigyé dîn lyémn în tîrg. S-ákulo szkrije szusz, dákă sjinyivá pă hălálántă lună sjire sjévá dă lá jél, sjé átunsj nu-jrá, o má j-o trikut. D-áje umblá în tîrg. Áve o lulă lungă, sî kînd dă száră mirzsje ocără-n fugádo, ku lulă-n gură szfătije ku urtásji-j. Odátă s-o formă or făkut dă pă jél, kînd ásá ságyé-n fugádo. Áltă formă nisj n-ávény, pă káré mosu sză vegyé. Tátá m-o părît, kă jél inká tînăr ăjrá, kînd tátă szo, á mnyo mos, j-o kumpărát on kumănák în pijárc. Ásztá în junius ăjrá, kă tátá átunsj s-o pusz zsjosz vizsgá. Tátá păre, kă ku fălusjijé máré o vinyit ákásză, kă s-o kăpătát pipárosu, k-o pusz zsjosz vizsgá, s-o szfărsît ku iskulă. Vorbă máré-jrá în dobáje, kînd sjinyivá szakmă-s szirize-n szát. Mágá sî ungurj săgye ákulo. Mosu ku firé-jrá, sî styije, kă pă kupilu-s trébé sză-l mîjé în iskulă, kit máj bun kuszt sză ájvé. Sî pă jél tátá l-o-nvăcát sză szkrijé sî sză umiré. III. szöveg (Forrás: Önéletrajzi írások. Kalányos István. Kézirat 2011.) Odátă-jrá, hungyé nu-jrá, ăjrá odátă o sjară. Szîngură kusztá lîngă păduré. Kînvá într-on család máré o kusztát, dá ásztá má dă mult ăjrá. Héjelánci or zburát álthungyivá, kă lor lyi-jrá frikă dă vadászurilye. Nisj n-or vinyit înnápoj. Sjarásztá d-áje o rămász áisj, kă bityágă-jrá, sî nu putye zburá. Héjelánci má gîngye, k-o muri. Dá je tot în kuszt o rămász. Áje o mănkát, sjé pă pămînt s-aflát, sî táré la számá, kit sză nu-o vádă nyime. Kînd sz-o-ntrimát, o zburát szusz p-on lyémn máré, sî sz-o ujtát pă hungyigogyi. Pă héjelántyé sjorj lyé kutá sî pă családu-s. Dá numá arékic purombj sî s-o vrábijé o văzut pă nor, sî szarilye, káré d-ábe sză vigye dă norj. Plînszu apukát-o pă sjarásztá, kă p-áje sză gîngye, kă má nu sz-o áflá máj mult ku héjelánc. Kum p-ásztá sz-o gîngye pă lyémn în szusz, o vînyit lá je o furnyikă s-o sjirut-o pă sjará sză-j ázsutyé, kă s-o pirdut kálye ákásză. Sjará o-ntribát-o, kum o păcît ásztá. Na átunsj o styut, kă on vînt máré apukát-o szusz pă furnyikásztá, sî pîn l-a-n lyémn máré o szuflát-o. Sjará j-azsutát. Furnyiká ji sz-o urkát pă szpátyé, sî máj mult d-on sjász or zburát, kînd furnyiká o lat dă vestyé o pjátră kunuszkută. D-ákulo má styije kálye, d-áje o sjirut-o pă sjará sz-o pujé zsjosz. Furnyisjilye ro fălasjé-szrá, k-o vinyit ákásză furnyiká lor, pă káré mult or kutát-o. Furnyiká bătîrnă j-o zîsz lu sjori, sză sádă lá jéj, sză măninsjé ku jéj. Sjará o zîsz, kă nu rămînyé, kă mănárá lor tată nu j-ár fi dăsztălă, máj binyé o purnyi ákásză. Dá d-áje tot n-or lăszát-o. Tátă szo lu furnyisistye o zîsz, kă styijé on lok, hungyé jestyé mănkáré dăsztulă. K-aje or purnyit lá pjátrá máré, sj-or văzut má. Kînd or ázsunsz lá pjátráje, sjará áje o gîngyit, kă nu vegyé binyé. Gará dă szub pjártă plyin ăjrá dă gru. Sjará má dă mult o mănkát ásztá fel, kă dă pămînturj ji-jrá frikă, în păduré numá găndásj misj s-áflá. Sz-o szăturát. Furnyiká bătîrnă j-o szpusz, kă mănkárásztá átunsj or áflát-o héjelánci, kînd înnentyé dă vînt áve dă gînd sză-sz-ászkundă. Gruusztá dă p-on kár sz-o răszăpit zsjosz, kă aminyi p-áisje umblă pă pămînt. (Forrás: Kalányos István. Puvéstyilye melyé. Kézirat 2011) írásbeli vizsga 1212 11 / 16 2014. október 17.
IV. ÍRÁSKÉSZSÉG A vizsgaszabályzatnak megfelelően az írásbeli vizsga vizsgadolgozatát a szaktanár kijavítja, a hibákat, tévedéseket a vizsgázó által használt tintától jól megkülönböztethető színű tintával megjelöli a javított feladatrészben. A munkalap végén a táblázatban két különböző oszlop található: Például: az elsőbe előre beírtuk az egyes értékelési szempontok alapján elérhető maximális pontszámokat; a másikba, kérjük, írja be a vizsgázó által elért pontszámokat, majd a feladatra adott összpontszámot. Max. Elért 4 2 A feladatlap végén található összesítő táblázatba, kérjük, írja be a részeredményeket (az egyes feladatok eredményeit) és az elért összpontszámot. Értékelési szempontok az I. feladathoz Értékelési szempontok Maximális pontszám A feladat teljesítése, a megadott szempontok követése 4 Érthetőség, nyelvi megformálás 5 Íráskép 1 Összesen 10 Amennyiben a dolgozat A feladat teljesítése, a megadott szempontok követése szempont alapján 0 pont, akkor az összpontszám is 0 pont. Az értékelési szempontok részletes kifejtése A feladat teljesítése, a megadott szempontok követése Ezen a szemponton belül azt értékeljük, hogy a vizsgázó megvalósította-e a kommunikációs szándékot, azaz megfelelően dolgozta-e ki a témát; megfelelő hosszúságú szöveget hozott-e létre. Nem kell pontot levonni azért, ha a szöveg hosszabb 150 szónál. Érthetőség, nyelvi megformálás Ezen a szemponton belül azt értékeljük, hogy a vizsgázó által létrehozott szöveg érthető-e az olvasó számára, az esetlegesen előforduló nyelvi (mondattani, alaktani, helyesírási) hibák a megértést nem akadályozzák-e. Íráskép Ezen a szemponton belül azt értékeljük, hogy milyen a szöveg írásképe, mennyire olvasható; a törlések és javítások mennyiben zavarják a szöveg áttekinthetőségét. írásbeli vizsga 1212 12 / 16 2014. október 17.
Értékelési skála az I. feladathoz A feladat teljesítése, a megadott szempontok követése 4 pont 3 pont 2 1 pont 0 pont A vizsgázó tökéletesen megvalósította a kommunikációs célokat. Valamennyi irányító szempontot megfelelően dolgozta ki és elérte a minimális szövegmennyiséget (120 szó). A vizsgázó többnyire megvalósította a kommunikációs célokat. Egy-két részlettől eltekintve általában megfelelően dolgozta ki a feladatot, és legalább 120 szó hosszúságú szöveget hozott létre. A vizsgázó részben valósította meg a kommunikációs célokat. Félreértette, illetve nem megfelelően dolgozta ki a feladat bizonyos részeit, a létrehozott szöveg 120 szónál rövidebb. A vizsgázó nem valósította meg a kommunikációs célokat. Félreértette, illetve nem megfelelően dolgozta ki a feladatot, a szöveg 60 szónál rövidebb. Érthetőség, nyelvi megformálás 5 pont 4 3 pont 2 1 pont 0 pont A szöveg egy-két kisebb pontatlanság ellenére az olvasó számára tökéletesen érthető és követhető. A szöveg a nyelvi (mondattani, alaktani, helyesírási) hibák ellenére az olvasó számára nagyjából érthető és követhető. A szöveg a nyelvi (mondattani, alaktani, helyesírási) hibák következtében több helyen nehezen érthető és követhető, illetve félreérthető. A szöveg a nyelvi (mondattani, alaktani, helyesírási) hibák miatt nem érthető és nem követhető. Íráskép 1 pont 0 pont Olvasható kézírás, áttekinthető törlések Olvashatatlan kézírás és/vagy áttekinthetetlen törlések és és javítások. javítások. Értékelési szempontok a II. feladathoz (az A és a B variáció közül választott feladat) Értékelési szempontok Maximális pontszám A feladat teljesítése, a megadott szempontok követése 5 Hangnem, az olvasóban keltett benyomás 2 Szövegalkotás 4 Szókincs, kifejezésmód 4 Nyelvhelyesség, helyesírás 4 Íráskép 1 Összesen 20 Amennyiben a dolgozat A feladat teljesítése, a megadott szempontok követése szempont alapján 0 pont, akkor az összpontszám is 0 pont. írásbeli vizsga 1212 13 / 16 2014. október 17.
Az értékelési szempontok kifejtése A feladat teljesítése, a megadott szempontok követése Ezen a szemponton belül azt értékeljük, hogy a vizsgázó hogyan valósította meg a kommunikációs célt; hány irányító szempontra tért ki, és milyen mélységben tárgyalta azokat. Nem kell levonni pontot, ha a szöveg hosszabb 250 szónál. Hangnem, az olvasóban keltett benyomás Ezen a szemponton belül azt értékeljük, hogy a vizsgázó által létrehozott szöveg hangneme és stílusa megfelel-e a közlési szándéknak, valamint az írásmű szerzője és olvasója közötti viszonynak; az olvasóban a szerző szándékának megfelelő benyomást kelti-e. Szövegalkotás Ezen a szemponton belül azt értékeljük, hogy logikus-e az irányító szempontok elrendezése és a szöveg gondolatmenete, megfelelő-e a gondolati tagolás, azaz van-e bevezetés és befejezés; a vizsgázó hogyan alkalmazza a szövegösszefüggés tartalmi és nyelvi elemeit (előre- és visszautalás eszközei, névmások, kötőszók stb.). Szókincs, kifejezésmód Ezen a szemponton belül azt értékeljük, hogy a vizsgázó által használt szókincs megfelel-e a témának, a szituációnak és a közlési szándéknak; a szóhasználat az emelt szintnek megfelelő változatosságot mutat-e. Nyelvhelyesség, helyesírás Ezen a szemponton belül azt értékeljük, hogy a vizsgázó által létrehozott szöveg megfelel-e a mondattan, az alaktan és a helyesírás normáinak; az esetlegesen előforduló nyelvi (mondattani, alaktani, helyesírási) hibák mennyiben akadályozzák az olvasót abban, hogy a szöveget teljes egészében megértse. Íráskép Ezen a szemponton belül azt értékeljük, hogy milyen a szöveg írásképe, mennyire olvasható; a törlések és javítások mennyiben zavarják a szöveg áttekinthetőségét. írásbeli vizsga 1212 14 / 16 2014. október 17.
Értékelési skála a II. feladathoz A feladat teljesítése, a megadott szempontok követése 5 pont 4 3 pont 2 1 pont 0 pont A vizsgázó tökéletesen megvalósította a kommunikációs célokat. Valamennyi irányító szempontot megfelelően dolgozta ki. A szöveg a megadott hosszúságú (15% eltérés lehetséges). A vizsgázó többnyire megvalósította a kommunikációs célokat. Az irányító szempontok közül egyet vagy kettőt megfelelően dolgozott ki, a többit csak részben, illetve egy irányító szempontot megfelelően, az összes többit csak részben. A vizsgázó részben valósította meg a kommunikációs célokat. Az irányító szempontok közül egyet megfelelően dolgozott ki, ezen kívül még egyet részben, a többit egyáltalán nem, illetve valamennyi irányító szempontot csak részben. A vizsgázó nem valósította meg a kommunikációs célokat. Az irányító szempontok közül egyet sem dolgozott ki megfelelően, csak néhányat részben, és van olyan is, amelyet egyáltalán nem. Hangnem, az olvasóban keltett benyomás 2 pont 1 pont 0 pont A szöveg a szövegfajtának és a szerző és az olvasó közötti kapcsolatnak megfelelő hangnemben íródott, A szöveg hangneme következetlenséget mutat, az olvasóban nem mindig a szerző szándékának megfelelő A szöveg hangneme nem megfelelő, az olvasóban nem a szerző szándékának megfelelő benyomást kelt. az olvasóban a szerző szándékának megfelelő benyomást kelt. benyomást kelt. Szövegalkotás 4 pont 3 2 pont 1 pont 0 pont A szöveg felépítése, az irányító szempontok elrendezése logikus. A gondolati tagolás megfelelő, elkülönül a bevezetés és a befejezés. A szöveg a gondolati tagolást követő bekezdésekből áll. A mondatok szervesen kapcsolódnak egymáshoz. A szöveg felépítése, az irányító szempontok elrendezése többnyire logikus. A vizsgázó törekszik a gondolati tagolásra, elkülöníti legalább a bevezetést vagy a befejezést (2 pont), bekezdéseket alkalmaz (3 pont). A mondatok általában szervesen kapcsolódnak egymáshoz. A mondanivaló nem mindenütt logikus elrendezésű. A vizsgázó nem törekszik a gondolati tagolásra, hiányzik a bevezetés és a befejezés. A mondatok több helyen nem kapcsolódnak egymáshoz. A szöveg tagolatlan és áttekinthetetlen, összefüggéstelen mondatokból áll. A szöveg annyira rövid, hogy szövegként nem értékelhető. írásbeli vizsga 1212 15 / 16 2014. október 17.
Szókincs, kifejezésmód 4 pont 3 2 pont 1 pont 0 pont A szöveget a témának és a közlési szándéknak megfelelő gazdag és változatos szókincs, valamint a közlési szándéknak megfelelő nyelvhasználat jellemzi. A szöveget a témának és a közlési szándéknak megfelelő szókincs jellemzi. A szókincs korlátai miatt előfordul ismétlés. Néhol nem megfelelő a szóhasználat, ez azonban nem vagy csak kis mértékben nehezíti a megértést. A szöveget kevésbé változatos, helyenként egyszerű, de még a téma és a közlési szándék szempontjából elfogadható szókincs jellemzi. Sok a szóismétlés. Többször nem megfelelő a szóhasználat, ami néhány helyen jelentősen megnehezíti a mondanivaló megértését. A szövegben felhasznált szókincs nagyon egyszerű, nem a témának és a közlési szándéknak megfelelő. A nem megfelelő szóhasználat több helyen jelentősen megnehezíti a szöveg megértését. Nyelvhelyesség, helyesírás 4 pont 3 2 pont 1 pont 0 pont A szöveget igényes nyelvhasználat jellemzi, a vizsgázó változatos és igényes nyelvtani szerkezeteket használ, mondatszerkesztése A szöveg több nyelvi (mondattani, alaktani, helyesírási) hibát tartalmaz, amelyek azonban a megértést A szövegben sok olyan nyelvi (mondattani, alaktani, helyesírási) hiba van, amelyek a megértést jelentősen megnehezítik, valamint A szöveg a nyelvi (mondattani, alaktani, helyesírási) hibák miatt több helyen nem érthető. is igé- nyes. A szöveg hibátlan, vagy csak kevés, a szöveg megértését nem nehezítő nyelvi (mondattani, alaktani, helyesírási) hiba található benne. nem befolyá- solják, VAGY csak néhány nyelvi (mondattani, alaktani, helyesírási) hibát tartalmaz, amelyek azonban nehezítik a megértést. sok, a megértést nem befolyásoló nyelvi (mondattani, alaktani, helyesírási) hiba is előfordul benne. Íráskép 1 pont 0 pont Olvasható kézírás, áttekinthető törlések és javítások. Olvashatatlan kézírás és/vagy áttekinthetetlen törlések és javítások. írásbeli vizsga 1212 16 / 16 2014. október 17.