KÖRNYEZETKÍMÉLŐ NÖVÉNYTÁPLÁLÁS. Dr. Csathó Péter

KÖRNYEZETKÍMÉLŐ NÖVÉNYTÁPLÁLÁS Dr. Csathó Péter

KÖRNYEZETKÍMÉLŐ NÖVÉNYTÁPLÁLÁS 1. A talajvizsgálatok alapelvei és módszere 2. A növényvizsgálatok alapelvei és módszere 3. A tápelem-mérleg alapelvei és módszere 4. A Pro Planta költség- és környezetkímélő növénytáplálási szaktanácsadási rendszer összehasonlító értékelése

K Ö R N Y E Z E T K Í M É L Ő N Ö V É N Y TÁ P L Á L Á S

A talaj racionális használata, termékenységének megőrzése és növelése szükségessé teszi anyagforgalmának, éspedig a növények számára fontosabb ásványi anyagok forgalmának vizsgálatát. Bár a növény szárazanyagának mindössze 5-10 %-át teszi ki az ásványi anyag, a termések nagyságát éppen ezen ásványi elemek mennyisége határozza meg a földön és a vízi ökoszisztémákban.

Első tápelem mérlegek: Boussingault Liebig Prjanisnyikov Cserháti

A területegységre vonatkozó NPK tápelem mérlegek osztályozása Tábla/parcella szintű Üzemi Megyei Régió Országos

A tápelem-mérlegek Bevétel és Kiadás oldalai Bevétel Szervestrágyával Műtrágyával Elővetemény melléktermésével Vetőmaggal Pillangósok N-gyűjtésével Légköri ülepedéssel (N) Kiadás Terméssel elvitt Denitrifikáció (N) Elillanás (ammónia) Kimosódás (nitrát) Erózió [Tápelem megkötődés] Öntözővízzel [Tápelem feltáródás]

Egyszerűsített agronómiai NPK mérlegek A vetőmaggal adott és az atmoszférából kiülepedő (Bevétel oldal) és a kimosódás, elillanás és a denitrifikáció (Kiadás oldal) mennyiségek megközelítően azonos nagyságúak és kiegyenlíthetik egymást. Egyiket sem vesszük figyelembe. Hasonlóan, a Tápelem feltáródást (Bevétel oldal) és a Tápelem megkötődést (Kiadás oldal) sem. A tábláról/parcelláról nem kerülnek el ezek a mennyiségek. Az erózió természetesen mérsékelheti a tábla/parcella termékenységét, de amennyiben a talaj elmozdulásakor nem hagyja el a táblát, a tábla NPK mérlegét nem befolyásolja.

Korábbi országos NPK mérleg-számítások Zukker (1938) Farkas (1942) Láng (1960) Győrffy (1965) Kádár (1982, 1987, 1992) Sarkadi (1979) Csathó (1994) Csathó és Radimszky (2005)

Korábbi megyei NPK mérleg-számítások Rézhegyi és Debreceni (1989) /Pest megye/ Markó (1987) /Somogy megye/ Nagy (1991) /Fejér megye/ Máthéné et al. (2005) /minden megye/

Magyarország az OECD tagsággal járó kötelezettség részeként környezetvédelmi megközelítésű NP mérlegét 1985-től köteles évente becsülni és az OECD felé jelenteni. A Kádár-féle és az OECD agronómiai megközelítésű NPK mérlegek egymással kompatibilisek. A környezetvédelmi megközelítésű N mérlegek mintegy 20-30 kg/ha-ral pozitívabb egyenlegeket mutatnak, mint az agronómiai megközelítésűek.

Az OECD környezetvédelmi megközelítésű NP mérlegek Bevétel és Kiadás oldalai Bevétel Kiadás Szervestrágyával Műtrágyával Elővetemény melléktermésével Vetőmaggal Pillangósok N-gyűjtésével Légköri ülepedéssel (N) Terméssel elvitt Denitrifikáció (N) Elillanás (ammónia) Kimosódás (nitrát) Erózió [Tápelem megkötődés] Öntözővízzel [Tápelem feltáródás]

Az OECD agronómiai megközelítésű NP mérlegek Bevétel és Kiadás oldalai Bevétel Kiadás Szervestrágyával Műtrágyával Elővetemény melléktermésével Vetőmaggal Pillangósok N-gyűjtésével Légköri ülepedéssel (N) Terméssel elvitt Denitrifikáció (N) Elillanás (ammónia) Kimosódás (nitrát) Erózió [Tápelem megkötődés] Öntözővízzel [Tápelem feltáródás]

A (foszfor) trágyázási szaktanácsadás alapelve (Vetter and Fruchtenicht, 1974)

Állatfajonként termelt fajlagos NPK mennyiségek (kg/állat/év) (Csathó, 1997) Állatfaj Megtermett tápanyag kg/állat/év N P 2 O 5 K 2 O Szarvasmarha 60,0 30,0 60,0 Ló 60,0 30,0 60,0 Bivaly 60,0 30,0 60,0 Szamár 25,0 12,5 25,0 Öszvér 25,0 12,5 25,0 Sertés 10,0 5,0 10,0 Juh 9,0 4,5 9,0 Kecske 9,0 4,5 9,0 Baromfi 0,4 0,2 0,4

A fontosabb növények fő-illetve melléktermésének N, P 2 O 5 és K 2 O koncentrációja hazai irodalmi adatok alapján (Csathó, 1997) Növény Főtermés Melléktermés Neve N% P 2 O 5 % K 2 O % Neve N% P 2 O 5 % K 2 O % Őszi búza szem 2,0 0,9 0,5 szalma 0,5 0,2 1,0 Rizs szem 1,2 0,6 0,6 szalma 0,5 0,2 0,9 Árpa (ő, t) szem 1,7 0,7 0,5 szalma 0,5 0,2 1,2 Kukorica szem 1,6 0,6 0,4 szár 0,6 0,2 1,0 Köles szem 2,0 0,6 0,3 szalma 0,8 0,2 0,8 Zab szem 1,9 0,7 0,5 szalma 0,6 0,2 1,5 Rozs szem 1,8 0,8 0,6 szalma 0,5 0,2 0,9 Cirok szem 2,0 0,6 0,3 szár 0,8 0,2 0,8 Szója mag 5,5 1,0 1,2 szár - - - Napraforgó mag 2,4 1,2 1,0 szár 0,5 0,3 3,5 Repce mag 3,5 1,6 1,0 szár 0,5 0,2 1,1 Bab mag 4,1 1,2 1,7 szalma 1,6 0,3 1,3 Borsó mag 3,7 1,0 1,2 szalma 0,9 0,4 1,0 Burgonya gumó 0,4 0,2 0,7 szár - - - Cukorrépa gyökér 0,2 0,1 0,3 fej+levél 0,4 0,2 0,4 Zöldség főtermés 0,2 0,1 0,2 melléktermés 0,3 0,12 0,66 Szőlő főtermés 0,4 0,2 0,3 melléktermés 0,32 0,12 1,06 Gyümölcs főtermés 0,5 0,3 0,4 melléktermés 0,46 0,18 1,12 Len mag 3,3 1,3 1,0 kóró 0,6 0,4 1,0 Kender mag 2,6 1,7 0,9 kóró 0,3 0,2 0,6 Dohány levél 3,0 0,6 4,0 kóró 2,0 0,9 3,0 Tak. gyökér 0,2 0,1 0,4 fej+levél 0,3 0,1 0,4 Komló toboz 3,2 1,5 3,0 szár - - - Vöröshere széna 2,3 0,5 1,6 - - - - Lucerna széna 2,7 0,7 1,5 - - - - Silókukorica ffeletti rész 0,3 0,1 0,4 - - - - Egyéb zöldtak, ffeletti rész 0,5 0,2 0,7 - - - - Egyéb tak. széna 1,8 0,5 2,0 - - - - Gyep széna 1,7 0,6 1,8 - - - -5

A 20. század során a melléktermék hasznosításban beállt változásokat az alábbiak szerint vettük figyelembe: Melléktermés 1901-1965 1966-1970 1971-2000 Kalászos szalma 100%-ban lekerült 85%-ban lekerült 70%-ban lekerült Kukorica szár 100%-ban lekerült 50%-ban lekerült 0%-ban lekerült Napraforgó szár 100%-ban lekerült 50%-ban lekerült 0%-ban lekerült

Országos NPK tápelem mérlegek

Area, 1000 ha A földterület művelési ág szerinti megoszlása Magyarországon, 1901-2000 9000 8000 7000 Land use pattern categories in Hungary, 1901-2000 6000 5000 4000 3000 2000 1000 0 1900 1905 1910 1915 1920 1925 1930 1935 1940 1945 1950 1955 1960 1965 Year 1970 1975 1980 1985 1990 1995 2000 Arable land Garden+Orchard+Vineyard Grassland Forest Uncultivated

Állatlétszám Magyarországon, 1901-2005

Szervestrágya-felhasználás Magyarországon, 1901-2005 (Csathó és Radimszky, 2008)

Műtrágya-felhasználás Magyarországon, 1901-2010 (Csathó és Radimszky, 2011)

Főbb szántóföldi növények össztermése Magyarországon, 1901-2005 (Csathó és Radimszky, 2008)

A magyar mezőgazdaság évenkénti N-mérlege, 1901-2006 (Környezetvédelmi megközelítés, Csathó and Radimszky, 2008)

A magyar mezőgazdaság évenkénti P-mérlege, 1901-2006 (Környezetvédelmi megközelítés, Csathó and Radimszky, 2008)

A magyar mezőgazdaság évenkénti K-mérlege, 1901-2006 (Környezetvédelmi megközelítés, Csathó and Radimszky, 2008)

Az évenkénti agronómiai NPK mérlegek Magyarország mezőgazdasági területein, 1901-2010.

Kumulált agronómiai NPK mérlegek Magyarország mezőgazdasági területein, 1901-2010.

A magyarországi talajok becsült N-ellátottsága, 1960-2010 Stefanovits és Sarkadi (1963), Kádár (1992), Kovács (1984), Baranyai et al. (1987), Buzásné et al. (1988), Csathó (2003, 2012) nyomán

A magyarországi talajok becsült P-ellátottsága, 1960-2010 Stefanovits és Sarkadi (1963), Kádár (1992), Kovács (1984), Baranyai et al. (1987), Buzásné et al. (1988), Csathó (2003, 2012) nyomán

A magyarországi talajok becsült K-ellátottsága, 1960-2010 Stefanovits és Sarkadi (1963), Kádár (1992), Kovács (1984), Baranyai et al. (1987), Buzásné et al. (1988), Csathó (2003, 2012) nyomán

Regionális NPK tápelem mérlegek

Magyarország régióinak agronómiai megközelítésű N-mérlege, kg N/ha mezőgazdasági területre, 1960 2003

Magyarország régióinak agronómiai megközelítésű P-mérlege, kg P 2 O 5 /ha mezőgazdasági területre, 1960 2003

Magyarország régióinak agronómiai megközelítésű K-mérlege, kg K 2 O/ha mezőgazdasági területre, 1960 2003

Az EU országok NPK tápelem mérlegei

A (foszfor) trágyázási szaktanácsadás alapelve (Vetter and Fruchtenicht, 1974)

A műtrágyával kiadott NP és a szerves trágyával termelt NP mennyiségek közti összefüggés a világ országaiban, 2000 (Csathó és Radimszky, 2007)

A P ellátottsági értékszám és a P mérleg közötti összefüggés az európai országokban a 90-es évek elején (Csathó és Radimszky, 2007)

Mik a következmények?

Egyes európai országok 1991 és 2005 közötti becsült kumulált N mérleg egyenlege (N kg/ha mezőgazdasági terület) (Csathó és Radimszky, 2007) 4. Az élhető magyar vidék feltételrendszere

A talajvíz nitrát szennyezettségének mértéke az Európai Unióban (Hamell, 2007)

Egyes európai országok 1991 és 2005 közötti becsült kumulált P mérleg egyenlege (P kg/ha mezőgazdasági terület) (Csathó és Radimszky, 2007)

Nem ugyanaz! Kristálytiszta vizű tó A súlyos eutrofizáció tünet-együttese

Súlyos környezetvédelmi problémák Súlyos agronómiai és szociális problémák, a vidék agóniája

Mi a fő előidézője ezeknek az, egyfelől környezetvédelmi oldalról (Nyugat-Európa), másfelől agronómiai, szociális és vidékfejlesztési oldalról (Közép-Kelet Európa) oly kimondhatatlanul/végzetesen hátrányos/kedvezőtlen tényezőknek?

Az EU12 országok P mérlege 1990-ben, NUTS 2 szinten (EEA, 1995) Sertés állomány-sűrűség Nyugat-Európában (World Bank, 2005)

Az 1991 (a Nitrát-Direktíva hatályba lépése éve) és 2005 közötti kumulált NP mérlegek, valamint az adott ország állatsűrűségének összefüggése egyes EU országokban (Csathó és Radimszky, 2009)

Állatsűrűség (számosállat / 100 ha mg. terület) Nyugat- Európában Közép-Kelet Európában

Magyarország export takarmánygabona árualapja hazai hasznosításának becsült hatása a tápanyag-gazdálkodásra /5 millió tonna abraktakarmány többlet felhasználásából képződő szervestrágya-hatóanyag mennyiség/