1848. szep tem ber 29-én a Ve len cei-tó észa ki part ján, Pát ka, Pá kozd és Su koró térségében került sor az 1848 49-es szabadságharc első komolyabb csa - tájára. A Móga Já nos al tá bor nagy ve zet te ma gyar had se reg szem be szállt Jelačić hor vát bán, cs. kir. al tá bor nagy se re gé vel, s a dél előtt 10 órá tól al ko - nyatig tartó harcban megtartotta állásait. A csa ta után a két fél fegy ver szü ne - tet kö tött, majd Jellačić október 1-jén megindította csapatait Győr felé. Pákozd faluban 1890 óta emlékmű, a csa ta té ren 1951 óta obe liszk hir de ti az össze - csapás emlékét. Ez utóbbi az 1848 49-es szabadságharc csatatéri emlékművei kö zül mind máig a leg na gyobb. Mi től vált ilyen je len tő sé gű vé ez a csata, amely 1848. szep tem ber 29-én reg gel 9 és dél után 3 óra kö zött a Velencei-tó északi partján, a Pákozd Sukoró Pátka háromszögben lezajlott?
Her mann Ró bert PÁKOZD 1848.s zeptember2 9.
Szeptember 11-én Jellačić csapa - tai, kö zel 50 ezer fő, Varasdnál átkeltek a Dráván, elfoglalták a Mu ra közt, majd né hány nap múlva a Murán átkelve benyomultak a Dunántúlra. A bán hadseregének csak a lét szá ma volt je len tős. Csa pa tai nak kö zel fe lét tel je sen hasz nál ha tat lan, csak rabolni tudó, kaszával-lándzsával felszerelt népfelkelők alkották. Frissen szer ve zett bá ni hu szár ez re de csak ha - mar kiérdemelte a Jézus-Mária huszá - rok elnevezést; általában ugyanis hoz - zájuk fohászkodott, valahányszor iga- zi huszárokkal került szembe. A lovasság hiányát a Dunántúlon állomásozó, nem ma gyar kiegé szí té sű cs. 4 & Horvát szerezsán százados 4 & kir. lovasalakulatok (vértesek és könnyűlovasok) csatlakozásával sikerült pótolni. Ugyan- akkor tüzérsége többnyire kis űr r mé re tű lö ve gek kel ren del - ke zett, ame lyek ha tá lyos lő tá vol sá ga alatta maradt a magyar tüzérség lövegeiének. A Drá va vo na lát vé dő ma gyar had - erő a tá ma dók elől kény te len volt visszavonulni, annál is inkább, mert a ma gyar re gu lá ris csa pa tok lét szá ma 4-5000 fő között lehetett. A többnyire cs. kir. tisztekből álló tisztikar hűségét biz to sí tan dó Bat thyá ny La jos mi nisz - ter el nök szep tem ber 15-én elér te, hogy Ist ván ná dor vál lal ja el a ma gyar sereg parancsnokságát. A nádor megpró bált érint ke zés be lép ni a bán nal, ám ő szep tem ber 21-én nem volt haj - landó megjelenni a tárgyalások színhelyéül szolgáló Kisfaludy gőzös fedélzetén. A ná dor lát ta, hogy Jellačić még azt is megen ged he ti ma gá nak, hogy így megaláz zon egy cs. kir. főherceget. Mivel V. Fer di nánd ar ra uta sí tot ta, hogy fegyveres összeütközésben semmi eset re se ve gyen részt, átad ta a pa - rancsnokságot a mellette lévő Móga Já - nos al tá bor nagy nak, majd el hagy ta a tábort. Ezt követően visszatért Pestre, majd Bécsbe távozott, ahol lemondott nádori tisztéről. (Ő volt Magyarország utolsó nádora.) A LAMBERG-KÜLDETÉS ÉS A SUKORÓI HADITANÁCS Ami kor ki de rült, hogy Jellačić alig ha fog pa rá dé ban be vo nul ni a ma gyar fő - vá ros ba, Bécs ben is a jó za nabb erők kerekedtek felül. Szeptember 25-én az ural ko dó Ist ván ná dor ja vas la tá ra min den, Ma gyaror szá gon ta lál ha tó fegy ve res erő fő pa rancs no ká vá ne vez - te ki Lamberg Fe renc gróf, al tá bor - nagy, pozso nyi ha dosz tály pa rancs no - kot. Batthyá ny La jos mi nisz ter el nök ab ban re mény ke dett, hogy Lamberg meg fogja állítani Jellačićot, s mi vel úgy tud ta, hogy az al tá bor nagy a tá bor ba megy, ő ma ga is oda sie tett, hogy el len - jegyezze Lamberg kinevezését. Mivel a magyar táborban nem találta Lamberget, szep tem ber 27-én fu tárt kül dött a bán székesfehérvári főhadiszállására, s ez a fu tár ma gá val vit te Lamberg ki ne - vezésének nyomtatott példányát. Jellačić az előző hetek Bécsből ka - pott biz ta tá sai után nemigen hitt a kül de tés ben; azon ban a fu tár ah hoz idő ben ér ke zett, hogy a bán vissza von - ja a más nap ra már kiadott tá ma dá si pa ran csot. Hol nap nem me ne te lünk szólt a rö vid vissza vo nó uta sí tás. Lamberg ki ne ve zé sé nek hi te les sé gét tisztázandó abba is beleegyezett, hogy 24 órás fegyverszünetet kössenek. A 24 óra azon ban anél kül telt el, hogy Lamberg a táborba érkezett volna. Így Jellačić vezérkari főnöke, Karl Zeisberg vezérőrnagy szeptember 28-án délután meg küld te a 29-re szó ló disz po zí ció - kat a csapatoknak. Lamberg azon ban a fő vá ros ba uta - zott, ahol miután Batthyány távollété ben az or szág gyű lés Kos suth in dít - ványára törvénytelennek nyilvánította kiküldetését szeptember 28-án a hajóhídon a felbőszült tömeg áldozatául esett. En nek hí re csak szep tem ber 28- án es te ér ke zett meg a ma gyar tá bor - ba, a horvát hadsereg pedig szeptember 29-én, a su ko rói dom bok fe lé tart - va értesült az eseményről. Szeptember 27-én a magyar képviselőház a dunántúli sereget a harc felvéte - lére utasította. A szeptember 28-i suko - rói haditanácson az országgyűlés által 70 RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN
kiküldött biztosok követelték a megüt- közést. Olyan szenvedélyes vita bontako zott ki, hogy már-már at tól le he tett tartani, a hadsereg harc nélkül felbomlik. A Zrínyi-szabadcsapat parancsnoka, Per czel Mór egye ne sen fe ke te-sár ga mételynek nevezte a seregben szolgáló cs. kir. tisz te ket, mi re mind Móga, mind tiszt jei le csa tol ták kard ju kat. A helyzetet Batthyány mentette meg. Ja vas la tá ra Móga vál lal ta, hogy ha Jellačić más nap tá mad na, vissza ve ri a horvát sereget. A haditanács után két tiszt hoz ta a hírt, hogy Lamberget meg - gyilkolták. A hadsereg vezetése és a kormánybiztosok attól tartottak, hogy a hír meg za var ja a sorezredi tisz te ket, s a másnapi csata előtt elhagyják alakulatai kat. Ám csu pán egyet len törzs tiszt jelezte kilépési szándékát. Batthyány Lamberg haláláról értesül ve szep tem ber 29-én haj nal ban Sukoróról Székesfehérvárra utazott, s igye ke zett rá ven ni a bánt, hogy Lam - berg megérkezéséig álljon el a további előrenyomulástól, Lamberg halálhírét viszont nem közölte vele. Jellačić azon - ban elutasította a felhívást, s megindítot ta csa pa tait a pát kai és su ko rói dombokon felállított magyar sereg ellen. Eb ben az is köz re ját szott, hogy Szé kes fe hér vár kör nyé kén sem tud ta fo lya ma to san élel mez ni csa pa tait, hi - szen az előző he tek ben a ma gyar had - sereg alaposan felélte a környéket. A MAGYAR FELÁLLÍTÁS ÉS A HORVÁT ELŐRENYOMULÁS Móga jól ál lí tot ta fel se re gét. A Josef Milpökh alezredes vezette, 6630 főnyi magyar jobbszárny a Velencei-tó északi part ján, a lo vas be ré nyi út tól dél re állt fel. Móga ide he lyez te gya log sá ga több mint egy har ma dát, köz te két sorezredi zászlóaljat. Az átszegdelt terep lehetetlenné tette a lovasság mozgá sát, vi szont vár ha tó volt, hogy a hor - vát hadsereg itt indít nagyobb gyalogsági támadást. Az itt bevetett erők har - cát mindössze két szá zad hu szár és nyolc löveg támogatta. A kb. 3800 fő nyi, Franz Holtsche ve - zér őr nagy ál tal ve zé nyelt cent rum a Pá kozd és Su ko ró kö zöt ti ma gas la to - kon fog lalt ál lást. Ezen a sza ka szon ha - ladt át a Székesfehérvárról Budára vezető postaút, amelynek két oldalán vizenyős, mocsaras terep akadályozta a gya log ság moz gá sát. Az el len ség itt csak a lo vas sá gát vet het te be. Móga ezért ide helyezte tüzérsége több mint 4 & A HORVÁT FŐVEZÉR F 4 & 4 & 4 JOSIP JELLAČ Č I Ć 4 & 4 Josip Jelačić č ć bá ró 1801-ben szü le tett, s nyolc éves ko rá tól a bé csi Theresia - numban nevelkedett. 1819-ben egy dragonyosezredben kezdte meg szolgála tát. In nen az ogulini ha tár őr gya log ez red hez ke rült. Itt több íz ben vett részt kü lön bö ző bosz niai bün te tő ak ciók ban. 1837-től őr nagy ként szol gált a 48. (Gollner) gyalogezredben (ugyanabban az alakulatban, amelyikben Petőfi Sán - dor), majd 1841-től az 1. bá ni ha tár őrezred alezredeseként, 1842-től ezredeseként folytatta szolgálatát. 1845-ben egy boszniai akcióban Bihácsnál súlyos vereséget szenvedett, s 70 emberét veszítette el. Ismert volt róla, hogy verse - ket ír, és atyás ko dó meg nyil vá nu lá sai miatt nagy nép sze rű ség nek ör ven dett alárendeltjeik örében. V. Fer di nánd 1848. már cius 23-án ne vez te ki hor vát bán ná, más nap ve zér - őrnaggyá léptették elő, s kinevezték zágrábi főhadparancsnokká, azaz a hor - vátországi és hozzá tartozó határőrvidéki katonaság parancsnokává. Április 8- án már al tá bor na gyi ki ne ve zé sét is meg kap ta, 1849-ben tá bor szer nagy lett. Ki tűnő szer ve ző kész sé ge és sze mé lyes va rá zsa ré vén gyor san meg nyer te a horvát közvélemény jelentős részét. Hihetetlen ambíciói azonban nem párosultak katonai tehetséggel. 1848. októbertől Windisch-Grätz főseregének egyik hadtestparancsnoka volt, 1849 áprilisában rövid ideig ellátta a cs. kir. fősereg fővezéri teendőit, majd hadtestével a Délvidékre küldték, ahol átvette az otta ni cs. kir. és szerb erők parancsnokságát, de kezdeti sikerek után, július 14- én Kishegyesnél vereséget szenvedett. Ezt követően augusztus közepéig nem vett részt a had mű ve le tek ben. 1855-ben gró fi rang ra emel ték. 1859. má jus 20-án Zág ráb ban halt meg. RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN 71
fe lét, 28 lö ve get. Két sorezredi, egy honvéd- és egy önkénteszászlóalj alkot - ta a gya log sá got, két szá zad hu szár a lovasságot. A 2600 fő nyi bal szárny Répásy Mi - hály őr nagy ve ze té sé vel szep tem ber 28-án a Ve len cei-tó dé li part ján, Gár - dony és Agárd kör nyé kén ál lo má so - zott. Ezen a sza ka szon is út ha ladt át, s a terepadottságok hasonlóak voltak az észa ki par té hoz. Móga itt szük ség ese tén ak tív vé de lem re gon dolt, er re mu tat, hogy a hat lö ve gen és egy-egy honvéd-, illetve önkénteszászlóaljon kívül kö zel 600 hu szárt vo nul ta tott fel. Ugyanakkor szeptember 29-én reggel az egész balszárnyat visszavonta Agárdig, s Dinnyés köz ség nél csu pán a Zrí - nyi-sza bad csa pa tot hagy ta 950 fő vel. A Teleki Ádám vezérőrnagy vezette, Velencénél álló, kb. 4450 főnyi tartalékot egy sorezredi, egy honvéd- és há - rom ön kén teszász ló alj (össze sen kb. 4050 fő), 400 hu szár és négy lö veg al - kotta. A tartalékot Móga röviddel az ütkö zet kez de te után elő re von ta a ma - gyar cent rum mö gé, amely nek ere je így 8250 főre növekedett. (Más kérdés, hogy az ala ku la tok egy ré sze már csak a harcok végeztével érkezett meg.) A bán had se re ge két és fél sze res létszámfölényben lévén szeptember 28-ra egyszerű menetparancsot adott ki, amely azon ban már szá molt a ma - gyar el lenál lás sal. Johann Kempen von Fichtenstamm vezérőrnagy hadosztályát a lo vas be ré nyi út ra küld te az zal, hogy még az nap ér je el Vált és Kajászó - szentpétert. A má sik két, a Schmidl- és a Hartlieb-hadosztálynak, va la mint a Sedelmayer ezredes alatt egyesített lovas ság nak a Szé kes fe hér vár Pá kozd Velence postaúton kellett előrenyomulnia. A tó dé li part já ra egyet len egy sé - get sem kül dött. Úgy tűnik, azt hitte, hogy egy átkaroló támadással szétzúzza a ma gyar jobb szár nyat, majd a Ve - lencei tóba szoríthatja vagy legalábbis a fő vá ros fe lé űz he ti vissza a ma gyar se re get. Az nap Mar ton vá sá rig akart elő nyo mul ni. Kempen és Schmidl had - osz tá lyá nak, va la mint a lo vas dan dár - nak reg gel hat, a Hartlieb-had osz tály - nak reg gel hét óra kor kel lett elin dul - nia. A bán az in du lást megelőzően, reg - gel hét óra kor fo gad ta Bat thyá nyt, s egyórás tárgyalás után ő ma ga és fő - ha di szál lá sa is el hagy ta Szé kes fe hér - várt. Hozzáteendő, hogy vezérkari fő - nö ke, Karl Zeisberg ve zér őr nagy a Hartlieb-hadosztálynak elfelejtette kiküldeni az útba indítási parancsot, így az csak jó val a csa ta után ér ke zett meg a csatamezőre. KÖZELHARC A JOBBSZÁRNYON Elő ször, reg gel fél 10 és 10 óra kö zött a Kempen ve zér őr nagy ve zet te hor vát bal szárny ke rült tűz be. A szere zsá - nokból ál ló elővédet vezető Roknić szá - zados tűzharcba bonyolódott a magyar előőrsökkel, majd rövidesen azt jelen - tet te Josef Neustaedter ve zér őr nagy - nak, hogy ha nem kap erő sí tést, nem tudja magát tartani. Kempen erre utasí tot ta Neustaedtert, hogy küld jön erő - sítést Roknićnak. Ez meg is tör tént, s a horvát gyalogság a magyar csatárokat szemből megtámadta, két magaslaton át a ma gyar jobb szárny főerejéig visszanyom ta, s élénk tűzharcba elegyedett ve lük. Két hor vát zász ló alj és egy há - 72 RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN
4 & romfontos üteg a magasla- Magyar tok ra há gott, hogy a ma - katonák gyarok jobb oldalába kerül- 4 & jön. Erre mindkét oldalról tü zér sé gi tü ze lés kez dő - dött, a magya rok kar táccsal lőt ték a tö - meg ben ál ló bródi zász ló al jat, amely visszavonult. Kempen dél után két óra kor Pát ká - ról írott hadijelentésében arról számolt be, hogy rö vid del a harc kez de te után je lent meg ná la Sza páry An tal gróf, és tiltakozott az ellenségeskedések folytatá sa el len, biz to sít ván, hogy azok le lesz - nek ál lít va, és Bat thyá ny gróf ép pen evégből utazott Székesfehérvárra. Sza - páry nyo ma té ko san kér te Kempent, hogy ke rül jünk el min den vér on tást, biztosítván arról, hogy az ellenségeske - dé sek min den fé le kép pen leál lít tat nak, amennyiben itt is befejeztetnek. Kem - pen nem volt el le ne en nek az aján lat - nak. Ám éppen a tárgyalás közepette mind ő ma ga, mind a kö ze lé ben ál ló egységek kartácstűzbe kerültek, mire ő is bevetette a tüzérségét. Azonban az előny te len te rep vi szo nyok kö zül fo lya - ma tos tűz ben egy ol dal ál lás ba kel lett visszahúzódnom ír ta, amelyben jelen leg is va gyok, és pe dig az el len ség ál - tal meg nem tá mad va, miu tán az, úgy tűnik, Velencén túl éppen ütközik. Neustaedter emlékirata szerint Sza - páry meg je le né se után nem sok kal Tallián szá za dos, a bródi ha tár őr zász - ló alj tiszt je fi gyel mez tet te Neu staed - tert, hogy tőlük 50 lépésnyire egy ma - gyar üteg le moz do nyo zott, s lő ni ké - szül. Miu tán a bródi zász ló alj a ma gas - la ton áll va re mek cél pon tot nyúj tott, Neustaedter féljobbot vezényelt, s uta - sította az alakulatot, hogy vonuljon le a völgybe. A magyar üteg első kartácssortü ze azon ban így is vagy 50 főt megsebesített, illetve megölt az alakulatból. Miután a zászlóalj elhagyta a magasla - tot, a ma gyar üteg a völgy ben ve ze tő országúton lévő horvát poggyászszeke - re ket kezd te el lőni ágyúgolyóval. Ezek ha nyatt-hom lok me ne kül tek Pát ka felé. A helyzetet a Lončar had nagy ve - zet te 3. hor vát há rom fon tos gya log - üteg men tet te meg, amely nem messze a ma gyar üteg től tü ze lő ál lást fog lalt, kereszttűz be fog ta azt, s ez zel vissza - tartotta a horvát csapatok és poggyász további lövetésétől. A ma gyar for rá sok sze rint a két gya - log ság kö zött hul lám zó harc folyt, amely ben a ma gyar gya log ság az időlegesen beálló lőszerhiányon segítendő si - keres szuronyrohamot indított a horvátok el len. Az erőteljes magyar visszacsapás miatt a horvátok sem próbálkoztak itt újabb arctámadással. Kempen ezért a 7. (bródi) ha tár őrezred 2. zászlóaljával, a 3. háromfontos gyalogüteggel s a ma - gyar hadműveleti napló szerint egy osz - tály lovassággal (ez a hadosztály mellé beosztott két báni huszárszázad lehe - tett) a lovasberényi úton megpróbált a magyarok hátába kerülni. A bekerítés sikere érdekében Kempen újabb és újabb támadásokat indított az er dő ben, hogy ezál tal a ma gya - rok szélső jobbszárnyát meggyengítse, és a fi gyel met el te rel je ró la. Az újabb támadást nagy valószínűséggel a Rez- RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN 73
A MA GYAR FŐ VE ZÉR MÓGA JÁ NOS Móga Já nos a Nyit ra me gyei Bockón lát - ta meg a nap vi lá got 1785-ben. 17 éve - sen lé pett be a cs. kir. had se reg be, s részt vett a Na pó leon el le ni há bo rúk ban. 1809-ben a francia osztrák háborút eldön tő wagrami csa tá ban a lá bán és a mel lén élet ve szé lye sen meg se be sült, s 1810-ben nyug ál lo mány ba he lyez ték. Móga azonban kérvényezte visszahelyezését a tényleges állományba. 1848. június 21-én kap ta meg al tá bor na gyi és pesti hadosztály-parancsnoki kinevezését. Pá kozd után hű ség nyi lat ko za tot adott a magyar országgyűlésnek, az októ ber 30-i schwechati csa ta után vi szont korára és egészségi állapotára hivatkozva beadta lemondását. 1849. január elején jelentkezett a fővárosba benyomuló cs. kir. csa pa tok főparancsnokánál, Alfred zu Windisch-Grätz tá bor nagy nál, aki had - bíróság elé állíttatta. A hadbíróság megfosz tot ta rang já tól és ki tün te té sei től, s öt év vár fog ság ra ítél te. Móga ezt Ol - mützben töl töt te le, majd sza ba du lá sa után a szin tén vár fog sá got szen ve dett veje, Lázár György szászerkedi birtokán élt 1861. no vem ber 10-én be kö vet ke - zetth aláláig. niczek őr nagy ve zet te, a 3. (ogulini) és a 4. (szluini) ha tár őrezredek 3. zászlóal jai ból ala kí tott zász ló alj hajt hat ta vég re. Ám a 60. (Wasa) gyalogezred 1. zászlóalja oldalba kapta az erdőben támadókat, még a melléjük beosztott 1. hatfontos üteget is megtámadta, de miu tán köz ben ez az ala ku lat is sú lyos vesz te sé ge ket szen ve dett, kény te len volt vissza vo nul ni, sőt a lő szer hiány miatt Perczel Miklós naplója szerint eredeti állását is elhagyta. A helyzetet a Perczel Miklós őrnagy ve zet te tolnai ön kén tes nem zet őrök mentették meg. Én gyors lép tek kel elő - renyomultam a hegy élére ír ta utóbb Perczel Miklós a történtekről. Három osztályra osztottam zászlóaljamat; két századot Sándor testvérem, kettőt ma - gam vezettem, kettőt tartalékul a hegy élén, én pe dig a ló ról le száll va szin tén két szá zad dal a már a hegy fe lé nél ma - ga sabb ra ha tolt két el len sé ges zász ló - aljat megtámadtuk. Csak egy sortüzet adtunk, ami nem tehetett valami nagy kárt bennük, mert tétovázás nélkül foly - tat ták elő nyo mu lá su kat. De mi dőn mind ket ten szu ronyt sze gez ve meg ro - han tuk, arány lag cse kély ellentállás után há tat for dí tot tak, és oly se be sen ro han tak le fe lé, hogy alig bír tunk né - há nyat elér ni. Ek kor Strakonitzki is, ki eddig az ellenség ágyúival volt elfoglalva, a szaladó tömegre fordította ágyúit, ami az tán vad fu tás sá vál toz tat ta a már amúgy is rohamos visszavonulást. A tolnaiak nem üldözték az ellenséget, hanem elfoglalták eredeti állásukat. Közben a bekerítést végrehajtó két hor vát zász ló alj aka dály ta la nul előrejutott a fennsíkig, ám feltűnésükkor a szél ső jobb szár nyon ál ló hat fon tos fél - üteg kartácsokkal, a huszárosztály roham mal fo gad ja őket, mi re a szur do - kon ke resz tül a főúton megállás nélkül az ol dalt fek vő ma lo mig hát rál nak, gyü le kez nek, s vég re az elöl fek vő hal - mok fedezetében állnak meg. Az említett fél (vagy egész) üte get és a 9. (Mik - lós-) hu szár ez red újabb két szá za dát Andrássy Gyula hozta a centrumból, s éppen időben érkezett ahhoz, hogy a horvát előrenyomulást megállítsa. Milpökh ek kor, va la mi kor dél után négy óra után általános támadást rendelt el, s a hor vá to kat min den pon ton vissza ve tet te. A ma gyar elő re nyo mu - lás olyan heves volt, hogy a hor vá tok min de nütt me ne kül tek, s a ma gyar zászlóaljak Pátkáig űzték a támadókat, sőt majd nem az ott lé vő tóba szorítot - ták őket. Ekkor azonban hirtelen megszakadt a küzdelem. A magyar csapatok már megközelítet ték Pát kát, ami kor Kempen egy fe - hér kendőt lobogtató tisztet küldött át a ma gyar ol dal ra, s kér te a tü ze lés leállítását, mondván, most látja, hogy a nem zet áll el le nük fegy ver ben, s a császári hadsereg rendes csapatai álla - nak és küz de nek so raik ban, ő nem akar a hadseregben szakadást előidéz - ni. Ivánka Imre őrnagy erre azt felelte, hogy ő nem fő ve zér, ne ki is ne he zé re esik volt baj tár sai el len har col ni, de nem a ma gya rok tör tek be Hor vátor - szágba; egyébként pedig jelentést tesz a fő ve zér nek. Ezt kö ve tően je len tést kül dött Milpökhnek, il let ve Mógának a történtekről, majd az is mét meg je le - nő horvát határőrtiszt elé lovagolt. A 2. pes ti zász ló alj 6. szá za dá nak né hány ka to ná ja el kí sér te őt. A ka to nák be - szédbe elegyedtek a horvát tisztet követő szerezsánokkal. Iván ka sze rint ek - kor tör tént, hogy az And rás sy Gyu la ál - tal a jobb szárny ra ho zott fél üteg lő ni kezd te Kempennek a völgy ben lé vő csapatait, mire a szerezsánok lefegyve - rezték és magukkal vitték Ivánkát. Ezzel az itteni ütközet alkonyatkor kurtán-fur csán vé get is ért. KIÜTÉSES GYŐZELEM A CENTRUMBAN A centrumban még rosszabbul alakult a támadók helyzete. A Székesfehérvár - ról a postaúton, Kisfaludon át Pákozdra in du ló Schmidl-hadosztály dé li 12 óra tájban bontakozott ki Pákozdról, s indult támadásra a magyar centrum ellen. A tá ma dást élénk tü zér sé gi tűz előz te meg: a hor vát ágyú- és röp pen - tyűütegek ezáltal próbálták megingat - ni a magyar csapatokat. A röppentyűk azonban nemigen tettek jó szolgálatot. Jellačić utóbb ar ról szá molt be Latour cs. kir. ha dügy mi nisz ter nek, hogy az egyik röppentyűüteget azért kellett ki - von nia a tűz vo nal ból, mert az kép te - len volt elérni az ellenséget lövedékeivel, mi köz ben igen csak ki volt té ve az ellenséges tűznek. A tüzérségi párbajt egyértelműen a magyarok nyerték meg. A bán azonban abban bízott, hogy nagy tömegű gya - logságának bevetésével áttörheti a ma - gyar vonalakat. Elkövette azonban azt a hi bát, hogy a nagy lét szá mú, fe gyel - me zet len nép fel ke lő-zász ló al ja kat a rendes ha tár őr zász ló al jak kal együtt küldte rohamra. Noha a támadók a ma - gyar csa tá ro kat si ke re sen vissza szo rí - tot ták, rö vi de sen olyan tü zér sé gi tűz 74 RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN
zú dult a ma gyar üte gek ből, hogy kis híján Jellačić is ott hagy ta a fo gát. Egyik se géd tiszt jét köz vet le nül mel let te ta - lál ta el egy ágyú go lyó. Az egy más után há rom szor tá ma dó hor vát gya log ság min de nütt kény te len volt hát rál ni, a ma gyar gya log ság vo na láig el sem ju - tott. A ma gyar tü zér ség a pos ta út tól jobbra előrenyomuló cs. kir. lovasságot is megfutamította. Egy horvát népfelkelő-zászlóalj futni kezdett, s a csapatokat csak hátrébb, Pákozdon lehetett ren dez ni. Itt egy nép fel ke lő-zász ló alj fel tört egy bir ka ho dályt, s a ki tó du ló állatokra kezdett vadászni. A kaotikus epizódnak több sebesültje és halottja volt. Délután három órára a küzdelem ebben a térségben véget ért. Közben Jellačić sem mi lyen hírt nem kapott a Kempennél történtekről, s tö - ké le tes bi zony ta lan ság ban volt sa ját balszár nya hely ze té vel kap cso lat ban. A Hart lieb-hadosztályról sem tu dott sem mit. Le fúj ta a tá ma dást, s csu pán ezután értesült a sajátos fegyverszüneti aján lat ról. Ké ső dél után, négy és öt óra kö zött ér kez tek meg a Hartlieb-had - osztály zászlóaljai, de a bán ek kor már nem gon dolt a csata újrakezdésére. A csata történetét áttekintve szembetűnő, hogy milyen célszerűnek bizo - nyult a Móga és tá bor ka ra ál tal el ren - delt felál lás. A magyar jobbszárny nemcsak visszaverte az ellenséges balszárnyat, ha nem ki mon dot tan kri ti kus pil la na to kat is oko zott ne ki. A cent - rum ban pe dig az el len ség a tü zér ség célszerű felállítása miatt képtelen volt még csak megközelíteni is a magyar állásokat. A jobbszárnyra éppen időben si ke rült erő sí tést irá nyí ta ni, s a tar ta - lék előrevonására is időben került sor. Ha Jellačić a Hartlieb-hadosztály megérkezése után netalán újabb támadást ren del el, lett vol na erő en nek visszaverésére is. Akárhogy is nézzük, a bán a Hartlieb-hadosztály el ma ra dá - sa da cá ra is kö zel 23 000 em bert al kal - mazott (vagy alkalmazhatott volna) a csa ta té ren, s ha a ma gyar bal szárny és a tartalék létszámát levonjuk, Móga kb. 10 500 em ber rel véd te meg ál lá sát, és verte vissza az ellenséget. az es ti órák ban a ma gyar fővezérség elrendelte a visszavonulást. Ám a vissza - vo nu lás a le he tő leg sze ren csét le nebb módon történt, a sötétben az alakula - tok összekeveredtek, egymásra lőttek, s a Martonvásárra megérkező csapatok mindenre hasonlítottak, csak győztes se reg re nem. Így az tán a fő ve zér és a kormánybiztosok is örömmel fogadták Jellačić fegy ver szü ne ti aján la tát. Ez ugyanis időt adott a sereg rendezésé - re. A szep tem ber 30-án meg kö tött egyezmény a szeptember 29-én elfog - lalt állások vonalát jelölte meg demar - kációs vonalként, s megtiltotta az ezeken túlra irányuló csapatmozgásokat. A fegyverszünet megkötése azért is figyelemre méltó, mert a bán szeptem - ber 30-án már tud ta, hogy a ma gyar hadsereg visszavonult Martonvásár felé, s ennek ellenére nem szándékozott folytatni a támadást. Segédtisztjeinek nap lói ból tud juk, hogy ek kor vált nyil - ván va ló vá szá má ra: se re ge las san fel - mor zso ló dik, ha nem hagy ja el rö vid időn be lül Szé kes fe hér vár kör nyé két. Pest fe lé nem me he tett, ma radt te hát a győ ri irány. Ma gá hoz akar ta 4 & vonni a Dunántúlon és a Felvidé ken ál lo má so zó, nem ma - Ivánka Imre gyar nemzetiségű cs. kir. ala - Œrnagy kulatokat, s helyre kívánta ál - 4 & A CSATA UTÁN A ma gyar ol da lon nagy volt az öröm, de az ag go da lom is. A siker ellenére at - tól lehetett tartani, hogy a bán átkarolja és elvágja Budapesttől a ma gyar se - re get. Mi vel a fővárosba vezető utakat csak Martonvásárnál lehetett fedezni, RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN 75
4 & lítani az összeköttetést Bécs - Gróf Teleky csel. Ezért dön tött úgy, hogy Ádám (balra) október 1-jén elhagyja koráb - és Perczel Mór bi állásait, és seregével megin - (jobbra) dul északnyugati irányba. Ab - 4 & ban re mény ke dett, hogy a Du - nántúlon és a Felvidéken lévő cs. kir. csapatok csatlakoztatása, illetve a Bécsből re mélt erősítések révén serege a következő támadást a siker remé - nyében indíthatja. Ki nyer te meg a csa tát? A kérdés el - dön té sé hez a két fél szán dé kait kell tisz táz nunk. A ma gyar had se reg meg akarta állítani a horvát előrenyomulást, s e cél ját lé nye gé ben el is ér te. Ezen az sem változtat, hogy a csatát követően vissza vo nult Mar ton vá sá rig, hi szen a fegyverszünettel a horvát sereg lemon - dott az újabb tá ma dás ról. Jellačić célja a főváros bevétele volt. Ezt a szándékát pe dig Pá kozd után fel kel lett ad nia, s a fegy ver szü net tel elis mer te ku dar cát. Pákozd egyben a Batthyány Lajos és munkatársai által megteremtett új hadse reg si ke re is volt. A hadseregben a gráná to sok kal együtt öt ré gi cs. kir. zász - lóalj, három honvédzászlóalj, kilenc önkéntes mozgó nemzetőrzászlóalj és egy sza bad csa pat al kot ta a gya log sá got; a lo vas sá got tel jes egé szé ben a cs. kir. hadsereg régi huszárai képezték, összesen 15 szá zad. Az oly ki tűnően szereplő tü zér ség két har ma dát új, honvédvagy önkéntes mozgó nemzetőri, egy - har ma dát pe dig cs. kir. üte gek tet ték ki. Te hát nem csu pán az de rült ki, hogy a Batthyány-kormány képes volt a régi haderő bázisát is felhasználva új tömeghad se re get szer vez ni, ha nem az is, hogy ezek az el té rő jellegű egységek képesek együttműködni a harcmezőn. Er - re a délvidéki hadszíntéren már több - ször volt pél da, ám ott a ma gyar had - erő mindig harcászatilag alacsonyabb rendű s általában gyengébb ellenféllel állt szem ben. Itt azon ban a had se reg egy ná la erősebb, reguláris hadsereget kényszerített meghátrálásra. A KATONAI BECSÜLET SZEREPE Megszegte-e Jellačić a fegyverszünetet? Er re már csak azért is vá la szol nunk kell, mert az 1848 49-es ese mé nyek egyik sajátos aspektusát, a katonai becsü let kér dés kö rét érin ti. A ko ra be li magyar politikusok és publicisták szemé ben Jellačić ma ga volt az ör dög, s ha son ló kép pen vé le ked tek a hor vát hadsereg tisztjei is a magyar politikusokról, beleértve István nádort és Batthyány Lajos miniszterelnököt is. Jellačić szep tem ber 11-én meg kez - dődött támadása és az október 3-i manifesztum kibocsátása között a magyar és a hor vát fél több íz ben folytatott fé - lig-meddig hivatalos tárgyalásokat. Noha a hor vát és cs. kir. in vá ziós had se re - get vezető Jellačić többször is kijelentette: a magyar kormányt nem tekinti legitimnek, maga is érzékelte, hogy sa - ját kül de té sé nek le gi ti mi tá sa szin tén megkérdőjelezhető. Csak ez zel ma gya - rázható, hogy a közbeeső időben valamennyi hozzá indított magyar küldött - séget fogadta, ám érdemi tárgyalásokra, azaz politikai megoldásra nem volt haj lan dó. Így az őt szep tem ber 16-án felkereső magyar tiszti küldöttségnek csak a fegy ver ba rát ság ról és a cs. kir. hadsereg vitézségéről tartott hangzatos szónoklatokat; nem jelent meg az Ist ván ná dor ral foly ta tan dó tár gya lá - sok színhelyéül szolgáló Kisfaludy gő - zösön szeptember 21-én; szeptember 28-án pe dig Lamberg al tá bor nagy fő - parancsnoki kinevezésének hírét véve sem volt haj lan dó leál lí ta ni csa pa tai - 76 RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN
nak a fő vá ros fe lé tör té nő előre nyo mu - lá sát. Szep tem ber 30-án is csak ka to - nai fel té te lek ről ál la po dott meg a ma - gyar had se reg gel kö tött fegy ver szü ne - ti egyez mény ben. Miu tán az ural ko dó ok tó ber 3-án Jellačićot ne vez te ki a ma - gyaror szá gi csa pa tok fő pa rancs no ká vá és Ma gyaror szág telj ha tal mú ki rá lyi biz to sá vá, a bán már ka to nai ter mé sze - tű tár gya lá so kat sem volt haj lan dó foly - tat ni a ma gya rok kal. Ugyanak kor ér de kes mind az, amit Roth és Philippovich ha dosz tá lyá nak ok tó ber 7-i ozo rai fegy ver le té te lé ről ér te sül ve tett. A megegye zés ér tel mé - ben Roth le fegy ver zett csa pa tait úgy bo csá tot ták ha za Szla vó niá ba, hogy nem har col nak töb bé a ma gya rok el - len, ezért Jellačić uta sí tot ta he lyet te - sét, Dahlen al tá bor na gyot, hogy a haza bo csá tott ala ku la to kat meg fe le lő fel sze re lés sel el lát va Laibachba ve zé - nyel jék. A zász ló al jak jö ven dő al kal ma - zá sá nál fi gyel ni kell ar ra, ír ta, hogy a kon ven ció azon pont ja, mely sze rint a ma gya rok el len nem har col nak, ér - vény ben ma rad jon. A bán két zász ló - al jat a szla vó niai ál la po tok ra va ló te - kin tet tel Szla vó niá ban ha gyott az zal, hogy ezek sa ját te rü le tü ket vé dik, s ma gyar tá ma dás ese té re a kon ven ció nem ter jed ki. E ki té rő azért fon tos, mert rá vi lá gít ar ra, hogy a ka to nai ter mé sze tű megál - la po dá sok be tar tá sát a ma gya ro kat egyéb ként lá za dók nak és párt ütők nek te kin tő el len fél is fon tos nak tar tot ta. Jellačić a ren del ke zé sünk re ál ló for - rá sok alap ján bá mu la to san nép sze rű volt tisz ti ka ra kö ré ben. E nép sze rű sé - get rész ben atyás ko dó, baj tár sias meg - nyil vá nu lá sai ma gya ráz zák (ugyanúgy együtt élt csa pa tai val, mint a ma gyar ol da lon Bem, Dam ja nich vagy Görgei), a má sik ok azon ban ab ban rej lett, hogy tiszt jei a bánt a lo va gias ság és be csü le - tes ség min ta ké pé nek tar tot ták. E sze - mé lyi ség kép fenn tar tá sa pe dig nem en - ge dett meg lo va giat lan, becs te len ma - ga tar tást még a le né zett el len ség gel szem ben sem. A ha di csel a kor szak ban is a be vett és megen ge dett esz kö zök kö zé tar to zott, de egy írá sos szer ző dést már pe dig a pá koz di fegy ver szü net az volt nem le he tett meg szeg ni. Ha tiszt jei úgy ér zé ke lik, hogy a bán meg - szeg te sza vát az el vo nu lás sal, en nek nyil ván nyo ma ma rad nap lóik ban vagy le ve leik ben; azon ban ilyen fel jegy zést eled dig nem is me rünk. Mi ről volt te hát szó? Va ló szí nű leg ar - ról, hogy a fegy ver szü ne ti egyez mény szö ve ge olyan ál ta lá nos meg fo gal ma - A SZEMBEN ÁLLÓ FELEK Csa pat Pa rancs nok em ber lö veg Csa pat Pa rancs nok em ber lö veg A csa tá ban részt ve vő erők Jobb szárny Centrum Össze sen 10444 36 22750 48 A csa tá ban részt nem ve vő erők Bal szárny Répásy Mi hály őr nagy 2607 Tar ta lék Te le ki Ádám ve zér őr nagy 4445 Össze sen 7176 Össze sen Móga Já nos al tá bor nagy Josef Milpökh alez re des Franz Holtsche ve zér őr nagy 6630 3814 17521 10 46 zást tar tal ma zott, amely le he tő vé tet - te a bán el vo nu lá sát. A szer ző dés ugyan is csak a de mar ká ciós vo na la kon tú li moz gá so kat til tot ta meg, a de mar - ká ciós vo na lak mö gött vég re haj tan dó - kat nem. Gon dat lan volt a ma gyar fegy - ver szü ne ti kül dött ség? Alig ha. A ma - gya rok szá má ra ugyanis az volt a fon - tos, hogy Jellačić ne foly tas sa tá ma dá sát Bu da fe lé, s ezt az egyez mény sza va tol - ta is. Min den meg nyert nap újabb és újabb erő sí té sek beér ke zé sét hoz hat ta ma gá val. Jellačić vi szont a már em lí tett el lá tá si ne héz sé gek miatt nem vár ha - tott so káig Szé kes fe hér vár kör nyé kén. Ami kor Jellačić csa pa tai val el vo nult Győr irá nyá ba, nyil ván va lóan beis mer - te ku dar cát, s egy ben sor sá ra hagy ta a Szé kes fe hér vár kör nyé ké re várt, Roth és Philippovich ve zet te tar ta lék ha d - osz tá lyát. Ez a ha dosz tály az tán ok tó - ber 7-én Ozo rá nál kény te len volt megad ni ma gát a ma gyar csa pa tok nak. Ez zel a hor vát tá ma dás tel jes ku darc cal ért vé get. Jellačić el vo nu lá sa azt is le he tő vé tet te, hogy a ma gyar fél szer ző dés sze - gés sel vá dol ja meg a lo va gias bánt. Ma ga Csány Lász ló, a feldunai had test kor mány biz to sa ok tó ber 2-án így fo - gal ma zott: A fegy ver nyug vást meg - szeg te a gazem ber, ar ra, ami fog lalt föld nem volt, vo nul nia sza bad nem volt. Mint lát tuk, a fegy ver szü ne ti egyez mény nem tar tal ma zott ilyen ki - kö tést. A jól hang zó ar gu men tum ré - vén azon ban a ma gyar fél a ka to nai si - ker mel lett a köz vé le mény meg nye ré - séért foly ta tott harc ban is győ zel met ara tott. A bán szer ző dés sze gé sét tag - la ló kiált vá nyok és új ság cik kek nagy 8 28 6 4 2. ha dosz tály 3. ha dosz tály 1. ha dosz tály szá ma azt mu tat ja, hogy a ma gyar po - li ti ku sok tisz tá ban vol tak a há bo rús pro pa gan da je len tő sé gé vel is. Nem utol só sor ban ez tet te le he tő vé azt, hogy a ma gyar had se reg 1848 ok tó be - ré től egy re na gyobb el szánt ság gal ve - gyen részt a hor vát, majd a cs. kir. csa - pa tok el le ni had mű ve le tek ben. MI LYEN ÜN NEP? Josip Jelačić al tá bor nagy Johann Kempen von Fichtenstamm al tá bor nagy Chri stoph Schmiedl von Se e berg lo vag, ve zér őr nagy Karl Vin zenz Hart lieb von Wall thor bá ró, al tá bor nagy 12061 10689 16259 12 16259 39009 A VESZ TE SÉ GEK MA GYAR CS. KIR. ha lott 7+? 49 se be sült 37+?? el tűnt? fo goly? össze sen 44+? 49+? Ez volt az el ső nap, mely a kö rül mé - nyek hez mér ve tel je sen kielé gí tő, ré szint mert meg győ zött ben nün ket, hogy a se - re gek re bíz vást le het szá mol ni, és azok tisz ti ka rá ra, ré szint mert va la mint a mi se re günk nek a sze ren csés ered mény mo rá lis ere jét ne ve ze te sen felemel te, úgy le han gol ta büsz ke magabízottságát az el len ség nek ír ta 1848. szep tem ber 29-én, köz vet le nül az az na pi csa ta után Csány Lász ló, a du nán tú li ma gyar had - erő kor mány biz to sa a vég re haj tó ha tal - mat gya kor ló Hon vé del mi Bi zott mány - nak. Ha son lóan ér té kel te az ese mé nye - ket a nem zet gyű lés kép vi se lő há za ál tal ki kül dött há rom biz tos, Luzsénszky Pál bá ró, Bónis Sá muel és Asz ta los Pál is: Egyébiránt, ag go dal maink, ha le het tek vol na is ed dig, a teg na pi nap ál tal eloszlattattak, min den ki meg tet te kö te - les sé gét a ve zér től kezd ve az utol só em - 12 36 12 60 RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN 77
be rig, min den kü lönb ség nél kül. Szep - tember 29-e kiszámíthatatlan következésű nap; e csa ta dön tött ha zánk sor sa felett, nemzeti önállásunk első alapköve tegnap tétetett le, az elestek vérével erősítve, minden ármány és viharok ellen. Móga fővezér pedig így fogalmazott: Ám bár se re günk egy tel jes győ - zel met ví vott ki, és ma gát ál lá sá ban megtartotta, mégis ezen harcnak ered - mé nye ke vés bé stra té giai elő nyű, ám an nál na gyobb er köl csi ha tást tesz a fia tal se reg re, amely ál lá sát az el ső össze csa pás al kal má val dia dal ma san megtartotta. A fen tiek ből ki de rül, hogy már a kortárs részt ve vők tisz tá ban vol tak a csa ta je len tő sé gé vel. A ma gyar po li ti - kai vezetés elismerését a táborba érke - ző Pázmándy Dénes, a képviselőház elnöke tolmácsolta a katonáknak. A kép - viselőház, illetve a felsőház október 1- jén határozatban mondott köszönetet a hadseregnek, a hadsereg vezetőinek, Kollmann József táborkari (vezérkari) főnöknek, több tisztnek és alakulatnak a győzelemért. A szabadságharcot követő szakirodalom is kiemelt je len tőségűnek tekintette az össze csa pást, bár elein te nem annyi ra pá koz di, in kább su ko rói vagy pá kozd-su ko rói csa tá nak ne vez ték. Klap ka György 1851-ben, Irá nyi Dá niel 1860-ban, Wilhelm Rüstow sváj ci had - történész ugyanekkor, Horváth Mihály 1865-ben, Gelic Rikhárd [sic!] 1880- ban, Már ki Sán dor, Breit Jó zsef pe dig 1898-ban mind-mind az ön vé del mi harc fontos fordulópontjának tekintették. Ugyan akkor a császári-királyi (oszt- rák) történetírás igyekezett bagatellizálni vagy egye ne sen neg li gál ni az itt tör - tén te ket, a Jellačić-élet raj zok pe dig a csa tát kö ve tő ma gyar vissza vo nu lás alapján megpróbálták elvitatni a győzelmet a ma gya rok tól (azt azon ban a fe le - dés jótékony homályában hagyták, hogy ha a bán meg nyer te a csa tát, miért nem foly tat ta elő re nyo mu lá sát Bu da fe lé). A csata első emlékművének Pákozd köz ség ben tör té nő felál lí tá sát 1874. március 15-én kezdeményezte egy kis cso port. A pénz ado má nyok azon ban igen las san gyűl tek, így az em lék mű - vet csak 1890. má jus 26-án ad ták át. Felira ta így szólt: Az 1848. évi szep tem - ber hó 29-én, a jog ta la nul 4 & meg tá ma dott or szág és Katonai nemzet védelmében e község Emlékpark ha tá rá ban sze ren csé sen ví - Pákozd, vatott csata emlékére kegye- Mészeg-hegy letes hazafiak közadakozás- ból emelték. 4 & Ami kor 1951-ben az ak ko ri párt- és állami vezetés elhatározta, hogy akárcsak a szov jet Vö rös Had se reg nek a Magyar Néphadseregnek is legyen sa - ját napja, a megfelelő dátum kijelölése nem volt könnyű feladat. A rend szer ugyan Rá ko si Má tyás sza vai sze rint Dózsa keresztesei, Bocskai hajdúi, Rá - kó czi ku ru cai és a negy ven nyol cas vö - rössipkások egyenes utódjának tartot - ta ma gát és had se re gét, ám a négy nagy előd kö zül csu pán egy, a negy ven - nyolcas hadsereg büszkélkedhetett je - lentős győzelmekkel. Volt azonban még egy prob lé ma: a győzelem helyszínének lehetőleg az ország határán belül kel - lett lennie. Ennek a követelménynek a tavaszi hadjárat győzelmei Nagysalló ki vé te lé vel min den to váb bi nél kül megfeleltek; ám e győzelmek dátuma saj ná la to san kö zel esett a rend szer leg na gyobb ün ne pé hez, áp ri lis 4-hez. (A tá pió bics kei üt kö ze té nap ra meg - egye zett ve le.) 1848 őszén vi szont a hon véd csa pa tok két je len tős si kert mondhattak magukénak az 1945-ös or - szághatárokon belül: a pákozdi csatát és az ok tó ber 7-i ozo rai dia dalt. Ám ez utób bi amely nek so rán 10 000 hor - vát ha tár őr volt kény te len le ten ni a fegyvert a magyar reguláris erők, sza - badcsapatok, mozgósított nemzetőrök és nép fel ke lők előtt prob le ma ti kus dá tum volt. A győzelem kovácsai között ugyanis ott volt az 1948 óta is mét áru - ló vá avan zsált Görgei Ar túr egy áru - lót pedig mégsem lehetett ünnepelni a néphadsereg napján. Ma radt te hát Pá kozd, amely nek még két je len tős elő nye volt. Egy részt a ma gyar had se reg az új el len ség, a ti - tói Ju go szlá via had se re gé nek jog - előd jét, Jellačić ár má diá ját ál lí tot ta meg a su ko rói dom bo kon; más részt a nagy nap egy beesett az ak tuá lis hon - vé del mi mi nisz ter, Far kas Mi hály név - nap já val. A mi nisz ter ta nács te hát szep tem ber 29-ét nyil vá ní tot ta a nép - had se reg nap já vá. Az in dok lás a kö - vet ke ző volt: Az ide gen el nyo más, az év szá za dos jog fosz tott ság el len fel kelt ma gyar nép fegy ve res ere je, a di cső sé - ges em lé kű sza bad ság har cos ma gyar hon véd se reg 1848. szep tem ber 29-én a ve len ce-pá koz di üt kö zet ben vív ta meg el ső csa tá ját a ha zánk te rü le té re be tört el len ség gel. A hon véd se reg győ - zel met ara tott eb ben a csa tá ban a szám be li túl erő ben lé vő el len ség fe lett, és meg men tet te ha zánk fő vá ro sát, Bu - da pes tet, és ez zel le he tő sé get biz to sí - tott Kos suth La jos nak és a sza bad ság - harc töb bi ve zé ré nek, hogy to vább szervezzék a forradalom és szabadság - harc szent ügyét. Ezt kö ve tően egé szen 1992-ig ez a nap volt a nép had se reg, majd a fegy ve - res erők, vé gül a Ma gyar Hon véd ség napja. Az ünneplésekben viszonylag kevés volt a tör té ne ti elem, a be szé dek na - gyobb részt csak a szer zőjüket veszített Rákosi-idézetre és a határozat indoklásá ban sze rep lő passzu sok ra kor lá to - zódtak. Az ünnep történetiségét volt hiva tott erő sí te ni az obe liszk től nem messze, a Mészeg-hegyen 1978-ban ro - hammunkában felhúzott múzeum. A hetvenes évek végétől kezd ve egy - re gya ko rib bá vál tak a pá koz di csa tá - val kapcsolatos ironikus megjegyzések. Milyen csata az, amelyiknek nincsenek halottai? hang zott el gyak ran a kér - dés. Ám ami kor a kor mány 1992-ben a hon véd elem nap já vá má jus 21-ét, Bu - da bevételének évfordulóját tette, töb - ben po li ti kai dön tést em le get tek, s nem ér tet ték, mi baj volt a ré gi ün nep - pel. A dön tés okát egyelő re nem tud - juk: le het sé ges, hogy az ak kor ja vu ló magyar horvát kapcsolatok miatt vált szükségessé az ünnep áthelyezése más nap ra, de az is el kép zel he tő, hogy a rendszerváltást követő időszak megújí - tá si-le cse ré lé si buz gal má nak esett ál - dozatul a pákozdi emléknap. Pe dig mind két nap jog gal le het a Ma gyar Hon véd ség em lék nap ja. Pá - kozd a honvédsereg dicsőségének kezdete, Buda visszavétele pedig e dicső - ség ze nit je volt. Pá kozd azon ban így is meg ma radt hon véd sé gi ün nep nek: szep tem ber 29. je len leg a szá raz föl di haderőnem napja. A Honvédelmi Minisztérium az obeliszket és a hozzá tartozó 1,6 hektáros területet átadta Pákozd község önkormányzatának. Mivel a település mint a leg több ha son ló nagy sá gú település nem volt ép pen tőkeerősnek mond - ha tó, az a ve szély fe nye ge tett, hogy az em lék hely szép las san az enyé sze té lesz. Az 1995-ben megala kult Hon véd - ség és Társadalom Baráti Kör Székesfehérvári Szervezete egyebek mellett az em lék mű és az em lék hely megóvá sát tűz te ki cé lul. En nek kö szön he tően 1998-ban nagyszabású ünnepséget rendeztek Pákozdon, 35 ezer látogatóval, felújították a kiállítást, majd 1998 99- ben megin dult egy mo dern lá to ga tó - köz pont kiala kí tá sa. 2002-re felújí tot - ták az emlékművet, s a jelenleg Kato - nai Em lék park Pá kozd ne vet vi se lő, folya ma to san fej lesz tett komp le xum immáron a Magyar Honvédség 160 évének állít emléket. RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN 79