Azonosító jel: BEÁS NYELV EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA május 25. 8:00. I. Olvasott szöveg értése. Időtartam: 70 perc

ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. május 25. BEÁS NYELV EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2010. május 25. 8:00 I. Olvasott szöveg értése Időtartam: 70 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM Beás nyelv emelt szint írásbeli vizsga I. Olvasott szöveg értése

Fontos tudnivalók A vizsgázó először figyelmesen olvassa el az adott feladat utasítását, majd nézze meg a nullával (0) jelölt mintamegoldást! Az utasítást és a mintamegoldást pontosan követve a megfelelő helyre írja be megoldását! A nem megfelelő helyre és nem egyértelműen leírt, illetőleg nem egyértelműen olvasható megoldásokat a javító tanár az értékelésnél nem veheti figyelembe. Ha a vizsgázó ugyanarra a kérdésre egymást kizáró tartalmú megoldásokat ad, azokra nem kap pontot. Mivel minden feladat eredeti beás szöveghez kapcsolódik, előfordulhat, hogy a vizsgázó több szót nem ismer. Az ismeretlen szavak egy részének szövegbeli jelentését a szövegkörnyezetből kikövetkeztetheti, de megértésük nem feltétlenül szükséges a feladat helyes megoldásához. Ezért csak azokat az információkat keresse meg a szövegben, amelyekre a feladat rákérdez! Ahol a feladat megoldásához táblázat készült, a vizsgázó kizárólag a táblázatba írja be megoldását. Csak akkor írjon a szövegbe, ha az utasítás és a mintamegoldás kifejezetten erre utal! Ahol a vizsgázónak saját szavaival kell válaszolnia a kérdésekre, ügyeljen arra, hogy válasza a szövegre támaszkodjon, és tömör legyen, de terjedjen ki minden kért információra! A vizsgázó az egyes feladatok megoldása után olvassa el még egyszer az egész szöveget úgy, hogy az a megoldásokkal együtt teljes egészet alkosson! A vizsgázó módosíthatja a már leírt megoldását. Ebben az esetben egyértelműen húzza át, és jól megkülönböztethetően írja mellé a módosított megoldást, mert csak az így beazonosítható módosítás fogadható el az értékeléskor! A vizsgázó a feladatlapra ne írja rá a saját nevét! A vizsgázó megválaszthatja a feladatok megoldásának sorrendjét. A feladatok megoldásához segédeszköz nem használható. írásbeli vizsga, I. vizsgarész 2 / 8 2010. május 25.

I. Umără szévegusztá, sî tîrîjé-l alá mondatu-l gyirépt! În táblázatu-l álb szkrijé máj odátă sî ku beturilye (GY) dákă-j gyirépt, (N) dákă nu. Unu c-árătăny. În táblázatu-l dă zsjosz, nu-j szlobod sză szkrij, kă álá á lu méstyéru-j! Mámá me dă fátă mikă într-o kumpányé o kriszkut. Repé sz-o-mmăritát, kă átunsj o fátă nu putye sză márgă sză-nvecé. Je trébuje repé sză-j ázsutyé lu mumă szá ákásză, sză je számá dă héj máj misj frác sî szurorj pînsjé masá umblá în szát sză lukré-n napszám, o sză kuldujászkă. Mámá dă optăszprăzesj ăjrá, kînd szorá me há máj bătîrnă o năszkut. Dá átunsj má dă doj áj dă zîlyé ku tátá mnyo kusztá. Nu-szrá kununác, kă nu szuktule băjási sză márgă nisj în biszerikă, nisj lá tanács nu mirzsje, numá nuntă cînye. Tátá ku mosu mnyo sî ku frátyi szo o mérsz în kumpányé, hungyé mámá kusztá. Mámá nisj n-o szfătit pîn átunsj ku tátá. L-o văzut má în kumpányé, sî păntru kă nu-jrá d-ákulo, styije sjinyé-j jél. În duminyikáje kînd or mérsz lá je sză-nsjersjé, átunsj sz-or áflát máj înti. Vorbá dă elsé o foszt dá, kînd or întribát-o pă mámá ji sză vegyé dă tátá mnyo o nu. Sjinsj kupij or ávut, sî kînd hăl máj mik kupil, Koká nosztru o năszkut, átunsj sz-or kununát lá tanács, păntr-on pipáros. Nisj o zuă n-or foszt făr dă unápált, numá kînd mámá umblá ku noj tot în korház sză nastyé, sî kînd tátá bityág ăjrá, sî jél trébuje sză márgă ákulo. O foszt áfel, kînd mámá într-áje o bityizsjit, kă tátá nu-jrá ákásză. D-átunsj sjinsjzăsj sî trij dă áj dă zîlyé or trikut. Tátá mnyo în primăvárásztá o murit. Mámá me d-átunsj nu-s áflă loku, kákînd s-ár fi pirdut o pártyé dă tyépt. (Forrás: Pálmainé Orsós Anna) (0) Mámá nu într-on szát máré o kriszkut gyirépt ăj nu-j gyirépt (1) O putut sză márgă sză-nvecé sjé áve dă gînd. gyirépt ăj nu-j gyirépt (2) P-ákásză je-j ázsutá lu mámi. gyirépt ăj nu-j gyirépt (3) Frác n-áve, numá szurorj. gyirépt ăj nu-j gyirépt (4) Mámá ku masá umblá lá ungurj sză lukré. gyirépt ăj nu-j gyirépt (5) Mámá multă dobă nu sz-o kununát ku tátá. gyirépt ăj nu-j gyirépt (6) Tátá mult o umblát lá mámá, pînsjé o lat-o. gyirépt ăj nu-j gyirépt (7) Tátá uvig o lăszá pă mámá szîngură. gyirépt ăj nu-j gyirépt (8) Je uvig bityizsje făr dă cîgánu-j. gyirépt ăj nu-j gyirépt (9) Kum o murit tátá, mámá o-nflurit. gyirépt ăj nu-j gyirépt 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 GY 1 2 3 4 5 6 7 8 9 Max. Elért 9 írásbeli vizsga, I. vizsgarész 3 / 8 2010. május 25.

II. Umără-l pă szévegusztá, sî kată sjé, lá sjé sză cînyé. Unu (0) c-árătăny. (0) D-ábe ástyépt, kit kupiji méj sză kizdilászkă iskulá. Dauă, trij szăptămîny trébujé, kit sjigogyi pă lok sză stye, kit sză putyény zîsjé ánu-l nou în iskulă sz-o kizdilit. (10) Styijény kupiji sjé fel sjászurj áré, kit trébé sză-nvecé máj dăpă iskulă, sjé fel lukru áré máj într-o zuă. Păkînd ázsunzsjé ákásză, má hustyunyic ăsz kupiji méj. Dá jestyé sî sásză sjászurj átunsj. P-átunsj má styu, sj-ony mănká pă vásjoră. (11) Repé săgyény sî lá másză, mănkăny, dăp-áje toc áré ocără dobă sză szpujé, sjé kum o foszt în iskulă, sjé kum o fi în zuá sjé vinyé. Dákă áré vojé ságyé înnentyé dă tévé, dá n-áré má putyeré multă dobă sză fijé ákulo, d-áje pă lá nauă sză szkáldă sî kágyé-n pát. (12) Mijé ro drág mi-j kînd toc ákásză-styény, sî văd, kă sză kulkă. Na átunsj ám jo răgáz sză fák, lá sjé máj máré vojé ám. Kărpészk. (13) Nu-szrá áfel kupij, káré n-ár fi sztát pă lîngă măszucá nasztră on pik. Ásá mîndré, tărkátyé-sz calyilyestye, dă lu toc lyi sz-ákácă otyi pă jelyé, sî părinci repé kumpără lu kupij. Na ásá ám kăpătát sî jo vojé, s-áku má în szátusztá dujinsj kărpiny. (14) Kînd binyé-m merzsjé, pă trij, pátru păpus pot kărpi calyé. Kînd gátá misz o k-o rotyijucă mikă, o k-on zăbunás, lyé-nsjérk pă păpusilye-m, sî d-ákă-n rînd ăsz, m-ápuk dă hălálánt dăráb. Ásztá ásá merzsjé în tată tamnă, în tată járnă. Dă pátru áj dă zîlyé fák jo lukrusztá. (15) O cîgánkă, káré lîngă noj kusztă, m-o lat sză-j ázsut. Je má dar sî dă zesjé áj dă zîlyé kărpestyé ásá, s-odátă m-o sjirut sză-j ázsut, kă ásá gîngye, n-o szfărsî pă dobă. J-ám ázsutát, duminyikă sî-n tîrg ám mérsz ku je. Dákă nu jo ás fi văzut ku otyi-m, n-ás fi înkrizut, k-ánume ásá binyé sză vingyé calyilyestye. N-ány sztát dauă sjászurj p-on lok, sî sjigogyi o vîndut. (16) Dă szárá jau elé gépu-l dă kărpit, sjé inká dă lá szokru mnyo o rămász pă minyé. Szkot dîn kămáră on szák máré, káré-j plyin dă dărăburj dă rangyiny. Ályég arékityé dărăburj sî m- ápuk dă lukru.. Calyé dă păpus kărpészk. (17) P-on dăráb trij szutyé kápăt dă lá je, ákár sjé fel dărăburj fák. Într-o száră dákă zesjé dărăburj kărpészk, trij ezeră kot. Ásztá ásá gîngyészk, nu-j ro. (18) Cîgánkásztá mágá umblă ku calyilyestye-n tîrg. Noj kityusdujinsj styijény, kă je în tîrg máj mult sjeré păntru calyilyestye, dăkit mijé-m dă, dá áré sî máj mult lukru. Jo numá săd lîngă gép, je mágá umblă păstyi tot, sză ájvé lok dă vîndut, sî sză styijé dă je aminyi, boltyilye. (19) Áku áré dă gînd sză-s fákă on mihely mik, hungyé sî jo ás înkepé, sî dar átunsj má nu numá dă száră ás kărpi, dar sî tată zuá ásztá ás fásjé. Ás áve vojé lá ásztá. Áku inká lukru, multă dobă ám inká, pînsjé oj putye sză mă duk în nyudijas, d-áje trébé sză cînyény în uminyijé pă toc, káré lukru nyé dă. (20) Dă zuá într-on korház lukru, jo dauă calyilye áfáră lu doktorilor, sî mijé îm dă sjosz calyilye, káré-sz imasjé, o ruptyé. S-áisj kărpészk jo unyirj, dá máj binyé tot mă duk, gyirég, fák sjévá. (Forrás: Pálmainé Orsós Anna) írásbeli vizsga, I. vizsgarész 4 / 8 2010. május 25.

A. Sjiny m-o lat pă minyé ásztá sză fák? B. Hungyé lyé vingyény calyilyestye? C. Kită dobă ám jo máj pîn lá nyugdij? D. Sjé fák jo ku máré vojé kînd kupiji sză kulkă má? E. Sjé kărpészk jo? F. Sjé lukru jo dă zuă sî hungyé? G. Kit kot jo ku lukrusztá? H. Kită dobă tresjé, pînsjé putyény zîsjé, kă ány kizdilit ánu-l nou dă iskulă? I. Kicînsj kărpiny noj áfelyé calyé-n szát? J. Kînd sză punyé zsjosz în pát kupiji? K. Pă lá kityé sjászurj ázsunzsjé ákásză kupiji? L. Má dă kînd ám jo áfel lukru? 0 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 H 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 Max. Elért 11 írásbeli vizsga, I. vizsgarész 5 / 8 2010. május 25.

III. Umăr-o szkrijiturásztá! Dăp-áje vij áflá arékityé mondaturj, în káré ár trăbuji sză szkrij vorbé, sj-o rămász áfáră. Unu (0) c-árătăny. M-ám îmbătărnyit. Kum îm tresjé zîlyilye, ásá-m vinyé în firé térténeturj dă kînvá dîn kusztum. În multyé rîndurj nu-m dă sjină, nu-m dă putujálă nisj áku. Mártá umblá ku minyé într-on usztáj. Ám văzut kînd or mănát-o în martyé. D-átunsj o kot, dádă kusztă. Dă sjinsjzăsj dă áj dă zîlyé n-o áflu înnyikére. Într-on pád săgyeny în iskulă. Lîngă cipilyisji lyij mîndri înkipe s-á méj, héj înguric, purtác. Odátă-n szinet pă hudváru-l dă iskulă umblány. Mártá o sztát înnentyé-m. Nu sz-o ujtát pă minyé, numá în mînă m-o băgát sjévá. Nu styijem sjé-j ásztá. M-ám ujtát pă paku-l mik, káré-jrá îmvărtyit în szalvétă. - Zsîmblă-j ku unt sî ku ligvár. Mámá c-o mînát. Mănînk-o! Mumă tá nu-c patyé pakuli áfel, kă nu kusztă, d-áje á me îc mînă. Mănînkă numá! În multyé rîndurj flămănzem, ánume, dá áku kă pă mámá me or puminyit-o, sî pă zsîmblá fartyé gre o szîmcem. - Gyirépt ăj, kă-n tată zî má dăszprizuă tyé dusj lá făntînă dăpă ápă? Ánume tu fásj rînd ákásză, sî tu musugutésty? Zîsjé, kă tu umblyij lá jegyzou, sză fásj rînd? Gyirépt ăj? întribá je dă minyé. Á dă hungyé styijé fátásztă dă kusztu mnyo? Nu j-ám zîsz nyimik, or îngyicát în minyé vorbilye. Numá kápu m-ám miskát, kă ánume-j gyirépt kutotu sj-ahuzît, sî m- ástyirzsjem lákrimilye. Dăpă sj-ány mérsz ákásză-n iskulă m-o-mbrăcusát, sî m-o dusz gîndurilye grelyé. Ásá szîmcem, kă nu misz má ásá szîngură în kuszt. (Forrás: Tóth Józsefné Ferencsics Gizella: Kremsier Márta című novellája alapján beásra fordította: Pálmainé Orsós Anna) (0) Kum máj bătîrnă misz, k-asá máj binyé-m vinyé-n firé sj-o foszt dă kînvá. (21) Nisj áku nu mă pot..., kă uvig în firé mi-j sjé kum o foszt. (22) Ám ávut o urtákă, pă káré...o tyimá. (23) Ám văzut, kum or dusz-o sză... (24) În iskulă pă lîngă...săgyeny. (25) Jo máj..., dăkit je. (26) Mumă szá lyij tot îm pakule... (27) Máj înti pită ku unt sî ku ligvár.. (28) Styije kă, flămănzészk, sî kă pă lîngă iskălă umblu sză... (29) Nisj o vorbă nu j-ám zîsz, mágá ás fi putut szfăti, dá jo numá... (30) Pîn átunsj tot uvig... mă szîmcem pă lumecárá. 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 Max. Elért 10 írásbeli vizsga, I. vizsgarész 6 / 8 2010. május 25.

írásbeli vizsga, I. vizsgarész 7 / 8 2010. május 25.

I. Olvasott szöveg értése maximális pontszám 1. feladat 9 2. feladat 11 3. feladat 10 ÖSSZESEN 30 elért pontszám javító tanár Dátum:... I. Olvasott szöveg értése pontszáma egész számra kerekítve programba beírt egész pontszám javító tanár jegyző Dátum:... Dátum:... Megjegyzések: 1. Ha a vizsgázó a II. írásbeli vizsgarész megoldását elkezdte, akkor ez a táblázat és az aláírási rész üresen marad! 2. Ha a vizsga az I. vizsgarész teljesítése közben megszakad, illetve nem folytatódik a II. vizsgarésszel, akkor ez a táblázat és az aláírási rész kitöltendő! írásbeli vizsga, I. vizsgarész 8 / 8 2010. május 25.

ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. május 25. BEÁS NYELV EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2010. május 25. 8:00 II. Nyelvhelyesség Időtartam: 50 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM Beás nyelv emelt szint írásbeli vizsga II. Nyelvhelyesség

Fontos tudnivalók A vizsgázó először figyelmesen olvassa el az adott feladat utasítását, majd nézze meg a nullával (0) jelölt mintamegoldást! Az utasítást és a mintamegoldást pontosan követve a megfelelő helyre írja be megoldását! A nem megfelelő helyre és nem egyértelműen leírt, illetőleg nem egyértelműen olvasható megoldásokat a javító tanár az értékelésnél nem veheti figyelembe. Ha a vizsgázó ugyanarra a kérdésre egymást kizáró tartalmú megoldásokat ad, azokra nem kap pontot. Mivel minden feladat eredeti beás szöveghez kapcsolódik, előfordulhat, hogy a vizsgázó több szót nem ismer. Az ismeretlen szavak egy részének szövegbeli jelentését a szövegkörnyezetből kikövetkeztetheti, de megértésük nem feltétlenül szükséges a feladat helyes megoldásához. Ezért csak azokat az információkat keresse meg a szövegben, amelyekre a feladat rákérdez! Ahol a feladat megoldásához táblázat készült, a vizsgázó kizárólag a táblázatba írja be megoldását. Csak akkor írjon a szövegbe, ha az utasítás és a mintamegoldás kifejezetten erre utal! Ahol a vizsgázónak saját szavaival kell válaszolnia a kérdésekre, ügyeljen arra, hogy válasza a szövegre támaszkodjon és tömör legyen, de terjedjen ki minden kért információra! A vizsgázó az egyes feladatok megoldása után olvassa el még egyszer az egész szöveget úgy, hogy az a megoldásokkal együtt teljes egészet alkosson! A vizsgázó módosíthatja a már leírt megoldását. Ebben az esetben egyértelműen húzza át, és jól megkülönböztethetően írja mellé a módosított megoldást, mert csak az így beazonosítható módosítás fogadható el az értékeléskor! A vizsgázó a feladatlapra ne írja rá a saját nevét! A vizsgázó megválaszthatja a feladatok megoldásának sorrendjét. A feladatok megoldásához segédeszköz nem használható. írásbeli vizsga, II. vizsgarész 2 / 8 2010. május 25.

I. Sjé sză punyény pă loku-l gol? Dîn pátru ályezsjé-l álá, káré l-ány putye ákulo szkri. Unu (0) c-árătăny! Áku (0). în sjé fel boltă ám umblát jo jér, kînd (1). ákásză dîn lukru. Pă ulyicá nasztră într-o kásză máré (2)., kă nu dă mult sz-o dăstyisz o boltă dă calyé butorurj hăsznălityé. Jo (3) ). ám foszt má într-áfelă boltă, sî dă ásztá (4) ). sză styu máj mult, d-áje ám sî tunát înlontru. Áhuz fá! Áfel (5). ăszrá ákulo, dăkit nu zburá. Lu bărbátu-m (6). o lumină mîndră, d-într-áfel lyémn, ká dîn sjé-j sî pátu nosztru. Kákînd p-on lok ly-ány fi lat. Drágu-l Domn styijé kit (7). máj ákulo, kînd ás fi ávut bány! Ăszrá ákulo sî szkanurj, sî máj sî firhangurj. Ám văzut în boltásztá s-áfel szikrény dă edényurj, sjé fel inká sî masá áve. (8). lá minyé átic bány, d-áje numá luminásztá (9)., dá szîmbătă ku cîgánu-m (10). máj odátă ákulo. (0) a) c-o szpunyé b) szpunyé c) c-oj szpunyé d) szpuj 1. a) mirzsjem b) mérg c) mérsz d) merzsjé 2. a) văd b) oj vegyé c) vigye d) ám văzut 3. a) în multyé rîndurj b) în mult rind c) multyé rîndurj d) nisjkînd 4. a) ám dă gînd b) ávem dă gînd c) ávem gînd d) ám ávut gîndurj 5. a) butor nou b) butorurj navé c) butorurilye navé d) butoru-l nou 6. a) ám áflát b) áflám c) l-ám áflát d) j-ám áflát 7. a) ás fi b) ám foszt c) ás fi foszt d) ăjrám 8. a) ám b) ám ávut c) ávem d) n-ám ávut 9. a) ám kumpărát-o b) ám kumpărát c) kumpăr d) ás kumpărá 10. a) m-o dusjé b) m-oj dusjé c) mă dusjé d) îl duk (Forrás: Pálmainé Orsós Anna) 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 Max. Elért 10 írásbeli vizsga, II. vizsgarész 3 / 8 2010. május 25.

II. Punyé vorbilye, káré-sz îndărăt într-áfelă formă, în sjé fel-ár trăbuji sză lyé hăsznăliny în mondaturilyestye. Unu (0) c-árătăny. Kum l-azsutát pă kálu sudiku-l mik? (0) ăj Odátă-jrá, hungyé nu-jrá, (0) ăjrá odátă on sudik mik. Sudikusztá o flămînzît, s-o purnyit sză-s katyé sjévá mănkáré. (11) vegyé Kum mirzsje, (11) on păro, lîngă părou on szát. - Na, áisj oj áflá sjévá mănkáré. gîngye, s-o mérsz în szát. (12) áré Dá hungyé merzsjé Damnyé me, lá biro merzsjé. Ro găzdák ăjrá biroulá, kásză máré (12), sî áloturj, sî pimică, sî gárd máré, sî gru, orz sî kukuruz în szásj, sjigogyi. (13) be Sudiku fălosz ăjrá, kînd estye ly-o văzut. Mănká dîn gru sî dîn kukuruz, dăp-áje (13) ápă sî sză punye zsjosz dă szub plutá, înnentyé dă pimică. (14) îl întrábă Birou azsunsz ákásză, sî táré zbirá ku kálu Pă lármă máré sz-o szkulát sudiku. Dă száră o mérsz lá kálu, sî (14) : - Kálulyé! Á sjé báj áré ku tyinyé birou? - Tot mă bátyé, kă nu lukru máj repé. Dá jo tată zuă lukru. (15) ázsută - Nejtyem! zîsjé sudiku Mînyi (15) jo. Numá, kînd birou sz-o szpărije, ályárgă dăpă jél! (16) sz-ászkungyé Binyé. Dă gyiminyácă, birou o mérsz dăpă kálu, sudiku mágá repé (16) în sjariku birouluj, sî kînd áfáră-szrá, táréj-o muskát pisjoru birouluj. (17) sză szpárijé Birou (17), s-alyirgát d-ákulo. (18) tyé luvestyé - Ájoj kálu mnyo! Nu fă! Nu (18) máj mult, numá lásză mă! (19) ályárgă Dá kálu fălosz ăjrá, sî patykă sî áku (19) dăpă birou, dákă birou birijé ku putyeré. (Forrás: Kalányos István mesekölteménye: Kum l-azsutát pă kálu sudiku-l mik? Kézirat.) 11 12 13 14 15 16 17 18 19 Max. Elért 9 írásbeli vizsga, II. vizsgarész 4 / 8 2010. május 25.

III. In szévegu-l sjé vinyé, jestyé arékityé vorbé, káré n-áré ákulo lok, ár trăbuji sză lyé lony áfáră. Uná (0) c-árătăny. Băjásu-l szărák sî zmou (0) áré Ink-odátă o dát, sj-o dát Dimizo, on băjás, káré áré ro flămînd ăjrá. Merzsjé jél pîn szát, dá nisj înnyikére nu-s kápătă o pálmă nisj on 20. dăráb dă pită. Nyimik, dá nyimik nu s-áflá. N-áku hun sză mă duk lá boltă, hun sză mă duk lá boltă gîngye 21. jél. K-aje sz-apukát, o mérsz lá domnu-l máré. Merzsjé jél lá kurtyé: - Bună zuă! - Bună zuă! Sjé koc bány tu p-áisje? 22. - Ku domnu-l máré ám dă gînd sză szfătészk. Mînă-l áfáră lá miny! - Na numá áisj sz-ástyépc, kă repé o vinyi tamná domnu-l máré. 23. Sză ujtă pă băjásulá. - Na băjásulyé, tu sj-áj dă gînd sză fásj dă lá miny? 24. - O, Domnu mnyo! Jo ám dă gînd dă lá tyiny ám kăpătát tyár on dăráb dă pită, kă kit nu mor dă famé. - Jo sză-c dau cij pită? Jo lu nyime nu-j dau ásá dă máré sză măninsjé, dákă nu-m lukră nyimik. Na styij sjé? 25. 26. Átunsj c-oj dá jo sză măninsj, dákă tyi-j dusjé-n pădurá há máj máré, sî tyi-j bátyé vîntu ku zmou. Sî dákă vij vinyi în kuszt o rămász înnápoj, átunsj c-oj dá sî bány, sî sză măninsj. Sî bány m-o dá sză gîngyestyé băjásulá. - Á hun sză-l kot bány pă zmoulá? - Numá du tyé-n pădurá há máj máré, în mirzsuku-j tyi-j áflá ku jél. K-aje sz-ápukă sî merzsjé. Merzsjé pă gustyijé băjásu-n păduré, merzsjé. Ázsunzsjé inkă-n păduré, ják-odátă ăszrá sz-áflă ku zmou. Sză ujtă pă jél. Ká vál-on álot déj máré-jrá, plyin dă putyeré sztătye zmoulá. Tyár on oty áve în mirzsuk dă másză dă fruntyé. 27. 28. 29. 30. 31. 32. (Forrás: Kalányos István: A szegény beás ember és a kígyó. Beás meseköltemény. Kézirat) 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 Max. Elért 13 írásbeli vizsga, II. vizsgarész 5 / 8 2010. május 25.

IV. Dîn szévegusztá hibizestyé arékityé vorbé, pă káré zsjosz ly-ány szkrisz. Kată lyé loku în szévegusztá. Unu (0) c-árătăny. Kînd kupilu ro mik ăjrá, (0). Kînd máj máré-jrá, sî mult sză miská, (33) kă repé ár fi kăzut áfáră d-ákulo. Átunsj în pát îl băgá, (34). Kînd inká în trakă-jrá, sî-l lyigá în vánkos, (35). Zîsje, k-ásá máj binyé putye hugyunyi, nu-j umblá tot mîná, sî nu sză zgărminá. (36) dá tot ásá lyé băgám în polyă. Máj binyé sî sză kulká. Má pisjarilye îs băgá áfáră,. (37), dá d-áje tot lyé lyigám într-áje. Kînd kupilu mnyo o năszkut, (38) átunsj jo nisj pă ulyică nu putyem sză mă duk áfáră, pînsjé n-ám mérsz în biszerikă. Mágá nisj nu styijem, kum trébé sză mă rog. Sjévá zîsjem, (39). Păstyi o szăptămînă má sî butyizálá trăbuje sză cînyény. Dăp-ásztá má sî pă kupilu îl putyem sză-l duk áfáră pă ulyică, (40). Forrás: Kalányosné László Julianna: Adatok az őcsényi cigányság szülés és csecsemőápolás körében kialakult szokásaihoz című forrásmű alapján In: Cigány Néprajzi Tanulmányok 6. kötet - Beásra fordította: Pálmainé Orsós Anna) A. s-ákulo sză kulká. B. Kupiji méj on án dă zîlyé-szrá má, C. átunsj nu-l lăszá în trakă, D. sî l-ám ádusz ákásză dîn korház, E. átunsj ku vánkos tot îl băgá în trakă F. átunsj sî mînyilye îj lyigá în polyásztá. G. sî dă-páje vinyem ákásză H. dá pîn átunsj nu. I. îs făsje gară dîn polyă 0. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. E 33 34 35 36 37 38 39 40 Max. Elért 8 írásbeli vizsga, II. vizsgarész 6 / 8 2010. május 25.

írásbeli vizsga, II. vizsgarész 7 / 8 2010. május 25.

maximális pontszám 1. feladat 10 II. Nyelvhelyesség 2. feladat 9 3. feladat 13 4. feladat 8 Feladatpont összesen 40 VIZSGAPONT ÖSSZESEN 30 elért pontszám javító tanár Dátum:... I. Olvasott szöveg értése II. Nyelvhelyesség pontszáma egész számra kerekítve programba beírt egész pontszám javító tanár jegyző Dátum:... Dátum:... Megjegyzések: 1. Ha a vizsgázó a III. írásbeli vizsgarész megoldását elkezdte, akkor ez a táblázat és az aláírási rész üresen marad! 2. Ha a vizsga a II. vizsgarész teljesítése közben megszakad, illetve nem folytatódik a III. vizsgarésszel, akkor ez a táblázat és az aláírási rész kitöltendő! írásbeli vizsga, II. vizsgarész 8 / 8 2010. május 25.

ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. május 25. BEÁS NYELV EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2010. május 25. 8:00 III. Hallott szöveg értése Időtartam: 30 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM Beás nyelv emelt szint írásbeli vizsga III. Hallott szöveg értése

írásbeli vizsga, III. vizsgarész 2 / 8 2010. május 25.

Fontos tudnivalók Bună zuă! Áku vij áhuzî trij szévegurj. Vizsgásztá sztă dîn trij feladaturj. Pă lîngă szévegurilyestye or fi feladaturj, káré pă pipárasjé trébujé sză lyé fásj. Sjé, kum trăbu sză fásj, c-ány szkrisz zsjosz înnentye dă feladaturj, sî poc umărá pă pipárasé, káré trăbu sză lyé umplyij. On széveg sză kizdilestyé sî sză szfărsestyé ku zené. Dăp-áje umără pă pipáros, sjé trăbu sză fásj. Dăp-ásztá vij áhuzî szévegu odátă. Dăpă szévegu ony fi însjét, sză poc lukrá ku feladaturilye. Máj odátă vij áhuzî szévegu. Dăp-ásztá îc dăgyény máj ocără dobă, sză véz, biny-áj umplut pipárasilye, o nu. Dă trijzăsj dă percurj máj lung nu patyé sză cîjé feladatusztá. Sză áj nurok! írásbeli vizsga, III. vizsgarész 3 / 8 2010. május 25.

Szévegu-l dă elsé Áku vij áhuzî, kum m-ám pirdut jo urtáká. Káré-j gyirépt, álá tîrîjé-l alá! Pă unu c-árătăny, kum ány gîngyit: (0) Într-o zuă máj repé ny-or mănát ákásză dîn iskulă, a) dá nu ny-or szpusz dă sjé. b) kă mulcînsj or bityizsjît. 1. Urtáká-m n-o foszt în iskulă, kă a) o dure gîtu sî kápu. b) n-o putut sză vijé. 2. Dăpă iskulă ám mész lá je, a) sz-o văd, sj-o păcît. b) k-ávem dă gînd kăptăli dă lá je bityisugu. 3. Kăputu nu-jrá întyisz lá jéj, a) sî usá kăsî dăstyisză-jrá. b) pă usă mágá on lăkát máré-jrá. 4. N-ám putut tuná lá jéj înlontru, a) kă nyime nu-jrá ákásză. b) kă n-áve dă gînd sză mă szlubuzászkă-nlontru 5. Frikă mi-jrá... a) dá d-áje tot ám bukunyit pă usă. b) s-ám purnyit pă fugá ákásză. írásbeli vizsga, III. vizsgarész 4 / 8 2010. május 25.

6. Pă kályé ákásză a) m-ám áflát ku aminy bec b) m-ám áflát ku urtáká-m. 7. Ám ályirgát lá je, a) dá o kătánă m-o zăvărlit d-ákulo b) je nu m-o kunuszkut. 8. Or dusz-o nyémci,... a) kă zsidajkă-jrá. b) kă sjévá ro o făkut. 9. Dákă o pjátră puj zsjosz pă pămînt a) uvig urtáká me îm vinyé-n firé b) mă gîngyészk pă iskulá me dă kînvá 1 2 3 4 5 6 7 8 9 Max. Elért 9 írásbeli vizsga, III. vizsgarész 5 / 8 2010. május 25.

Szévegu-l dă dauălye Áku vij áhuzî, dă sjé fel álot ji-jrá frikă lu băjás. Szkrijé o vorbă pă loku-l gol în mondaturj, kum c-ány árătát! Cîgányilor uvig ji-jrá frikă. (0) Cîgányilor uvig ji-jrá frikă dă sărpj. 10. Ku mîná gală dar nyime nu sză-ndurá. on sárpé. 11. Numá Jánăs l-îmvărtye pă sárpilye, ká pă.. 12. Mulcînsj nisj sză sză ujtyé nu ákulo, kînd Jánăs ápuká sárpilye. 13. Bătîrnyi mult. s-áku dă sărpj. 14. Styije d-o.., hungyé ro máré sărpj ăszrá. 15. Dă lokusztá toc.., mágá băjási în păduré kusztá. 16. Odátă sî lu masî j-amurît vál-on álot. 17. D-átunsj masá kînd vinye szárá uvig, kă ji-j vinye în firé găjinyilye. 18. Áku má numá on kînyé sî áré, áku pă jéj lyé grizsestyé. 10 11 12 13 14 15 16 17 18 Max. Elért 9 írásbeli vizsga, III. vizsgarész 6 / 8 2010. május 25.

Szévegu-l dă trijilye Áku vij áhuzî, sjé ku firé o foszt măgáru dă kînvá. În feladatusztá trébé sză dáj váloszurj pă sjé-ntribăny! Unu c-árătăny! (0) Sj-o păcît odátă on măgár?... O kăzut într-o făntînă uszkátă. (19) Sj-o făkut măgáru sză-l áhudă? (20) Sjinyé l-ahuzît pă szărákusztá? (21) Pă sjé sză gîngye mult gázdá măgáruluj? (22) Sj-o gusjit, kum áve sză-s mintijászkă măgáru? (23) Dă sjé áve dă gînd sză lásjé măgáru în făntînă? (24) Sjiny j-azsutát sz-ásztupé făntîná? (25) Sj-o kizdilit sză fákă átunsj măgáru? (26) Kînd sz-o putulyit, sj-o făkut álotusztá? (27) Kum sză szîmce măgáru, kînd azsunsz áfáră? (28) Sjé-c zîsjé cijé puvásztásztá? 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 Max. Elért 10 írásbeli vizsga, III. vizsgarész 7 / 8 2010. május 25.

maximális pontszám 1. feladat 9 III. Hallott szöveg értése 2. feladat 9 3. feladat 10 Feladatpont összesen 28 VIZSGAPONT ÖSSZESEN 30 elért pontszám javító tanár Dátum:... I. Olvasott szöveg értése II. Nyelvhelyesség III. Hallott szöveg értése pontszáma egész számra kerekítve programba beírt egész pontszám javító tanár jegyző Dátum:... Dátum:... Megjegyzések: 1. Ha a vizsgázó a IV. írásbeli vizsgarész megoldását elkezdte, akkor ez a táblázat és az aláírási rész üresen marad! 2. Ha a vizsga a III. vizsgarész teljesítése közben megszakad, illetve nem folytatódik a IV. vizsgarésszel, akkor ez a táblázat és az aláírási rész kitöltendő! írásbeli vizsga, III. vizsgarész 8 / 8 2010. május 25.

ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. május 25. BEÁS NYELV EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2010. május 25. 8:00 IV. Íráskészség Időtartam: 90 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM Beás nyelv emelt szint írásbeli vizsga IV. Íráskészség

írásbeli vizsga, IV. vizsgarész 2 / 12 2010. május 25.

Fontos tudnivalók A vizsgázó először figyelmesen olvassa el az adott feladat utasítását, irányító szempontjait, és csak azután lásson a feladat megoldásához! Ajánlatos piszkozatot írni, de időt kell hagyni a tisztázat leírására is. Természetesen a piszkozat is csak beás nyelven készülhet. A tisztázat leírása után a piszkozatot egyértelműen és teljes terjedelmében át kell húzni. Az értékelés kizárólag a tisztázat alapján történik. Ha a vizsgázó nem írt piszkozatot, akkor természetesen az tekintendő tisztázatnak, amit leírt. A feladat kidolgozásakor a vizsgázó törekedjen a megadott kommunikációs cél elérésére, és érintsen minden irányító szempontot! Ügyeljen a minimális terjedelem elérésére, de ne haladja meg jelentősen a maximális terjedelmet sem! Szótárt csak végső esetben használjon, igyekezzen saját aktív szókincsére támaszkodni! Felhasználhatja az irányító szempontokban megjelenő kifejezéseket is. A fölösleges szótárhasználat sok időt vesz el, és megnöveli a tévedés lehetőségét. A feladatlapra a megoldásokon kívül más információt (pl. saját név) nem szabad írni. A vizsgázó megválaszthatja a feladatok megoldásának sorrendjét. A feladatok megoldásához nyomtatott szótár használható. írásbeli vizsga, IV. vizsgarész 3 / 12 2010. május 25.

I. C-áj rindilit dîntr-on ujság o rotyijé. C-áj sî kăpătát-o, dá păntru kă nu áje áj kăpătát, sjé tu áj ávut dă gînd, lyé szkrij o kártyijé, sz-ádukă sjigogyi în rînd, kă má dă mult tot dă lá jéj rindilésty kutotu. În kártyijé szkrijé dă sjé máj în zsjosz c-ány szkrisz: 1. Pîn áku uvig áje c-or mănát, sj-áj sjirut, sî nu styij, áku dă sjé nu? 2. C-áj sjirut o rotyijé gálbină, ásztá-j mágá vergyé. 3. Máj lungă-j dăkit pă formă, jéj or kărpi-o szusz? 4. N-áré nisj sjé felă cimké, nu styij kum szlobod sz-o szpély? 5. Întrábă or ástyimbá-o, o c-or dá bányi înnápoj? Într-áje rînd vij szkrijé dă ponturilyestye, kum áj dă gînd. Kártyije sză stye dîn o 120 150 dă vorbé. Sză nu mujc, kum trăbu kártyijé sză szkrij! írásbeli vizsga, IV. vizsgarész 4 / 12 2010. május 25.

.. írásbeli vizsga, IV. vizsgarész 5 / 12 2010. május 25.

II. Ályezsjé-c dîn feladaturj, sjé vinyé A sî B o témă, sî szkrijé dă unu! A) În ujság ány umărát dîn sjé sză kustyé bătîrnyi? O bătărnucă o szkrisz într-on ujság, kă dă trij áj dă zîlyé szîngură kusztă, szîngură sză cînyé szusz. În lunásztá o kirilit în báj. Ásá dă mult trébé sză plătyászkă pă ápă sî pă fitijálă, dă nu kápătă átit nyugdíj. Mágá sî bány îs kápătă pă fitijálă, sî nisj nu păzărlestyé, tot nu patyé dîn sáptyézăsj dă ezeré nauzăsj sză gye áfáră. Sjé gîngyésty tu d-ásztá? Szkrijé-c véleményu, kákînd într-on ujság áj szkri. Bágă számá sjé máj în zsjosz c-ány szkrisz: 1. Dă sjé c-áj ápukát tollá? 2. Sjé sză fákă aminyi într-áfel lok? 3. Kum sză pujé bány îndărăt, dákă nisj pă számlă nu-sz dăsztuly, sjé kápătă? 4. Kînd nisj kupij n-áré áprapé, lá siny sză márgă? 5. Sjé sză fákă dă járnă, kînd nisj lá pátikă nu patyé sză márgă dîntr-átic bány? B) Într-on ujság ám umărát Sză lász, kit kînyilye sză vijé în pátu nosztru o nu? Pîn áku kînyilye nosztru ku noj sză kulká într-on pát lá pisjarilye nyé. Mulcînsj zîsjé, kă ásztá n-ár fi szlobod, kă putyény kăpătá dă lá jél vál-on bityisug. Kupij inká n-ávény, dá patykă n-ár fi binyé, dákă s-átunsj ku noj szár kulká kînyilye, kînd má sî kupij ány áve. Sză-l dăzvăcăny d-ásztá o nu? Bágă számá sjé-ntribăny: 1. Sză lyé lăszăny pă kîny o pă mîc în pátu nosztru, o nu? 2. Ánume putyény kăpătá dă lá jéj bityisugurj, o ásztá nu-j gyirépt? 3. Sî on om îl patyé bityizsji pă kînyé? 4. Kînyilye nyé-nkălzestyé pátu, ásztá-j báj? 5. Dákă sjinyivá szîngur kusztă, áloturilyestye lyé cînyé în kuszt, kă jestyé pă sjiny sză lyé grizsászkă, átunsj dă sjé sză nu lyé lásjé-n pát? írásbeli vizsga, IV. vizsgarész 6 / 12 2010. május 25.

Sjé gîngyésty tu dă témásztá? Szkrijé nyé zsjosz, dá sză nu fijé szkrijiturá-c máj szkurtă, dăkit 200-250 dă vorbé. D-on pont szkrijé arékityé gondolaturj. Szkrijé áisj, kă A, o B áj ályész! írásbeli vizsga, IV. vizsgarész 7 / 12 2010. május 25.

Feladat Értékelési szempont maximális pontszám A feladat teljesítése és a szöveg hosszúsága 4 1. Érthetőség, nyelvi megformálás 5 Íráskép 1 Összesen 10 A feladat teljesítése, a megadott szempontok követése 5 Hangnem, az olvasóban keltett benyomás 2 Szövegalkotás 4 2. Szókincs, kifejezésmód 4 Nyelvhelyesség, helyesírás 4 Íráskép 1 Összesen 20 IV. Íráskészség pontszáma 30 elért pontszám javító tanár Dátum: I. Olvasott szöveg értése II. Nyelvhelyesség III. Hallott szöveg értése IV. Íráskészség pontszáma egész számra kerekítve programba beírt egész pontszám javító tanár jegyző Dátum:... Dátum:... írásbeli vizsga, IV. vizsgarész 12 / 12 2010. május 25.