van, létezik tíz órára eljön hozzánk /sză fju, sză fij, sză fijé, sză fijény, sză fijéc, sză fijé/ 4. E/3. ăjrá

Átírás

1 RA GO ZÁ AZ IGE ALAKJAI VONZAT SI CSO POR T MAGYAR JELENTÉS PÉLDATÁR PÉLDATÁR 1. ăj rh létige misz, jésty, ăj/jestyé nyisz, vi, ăsz/jestyé 2. fi 3. /rh/ sză fijé vn, létezik jo misz szărák lá zesjé sjászurj lá noj o fi szegény vgyok tíz órár eljön hozzánk /sză fju, sză fij, sză fijé, sză fijény, sză fijé, sză fijé/ 4. E/3. ăjrá 5. foszt T/3. ăszrá sză fij ákulo! to ákulo-szrá átunsj bityág á foszt? sză fij szănătosz legyél ott! mindenki ott volt kkor betegek volttok? légy egészséges! 6. fij! fi! 1. áîă I. áî, áî, áîă, áîăny, áîă, áîă; 2. áîá 3. sz-áîé 4. áîá 5. áîát, pă 1. meggyújt, felgyújt 2. éleszt, izzít 3. uszít meggyulld áîă lumpásu! sz-áîă foku gyújtsd fel lámpát! meggyulld tűz 6. áîă! áîă! 1. ádápă I. ádăp, ádăpj, ádápă, ádăpăny, ádăpă, á- dápă 2. ádăpá pă 1. (meg)itt 2. megöntöz s-~ kálu ~ pămîntu megittj lovát megöntözi földet 3. sz-ádápé

2 12 4. ádăpá 5. ádăpát 6. ádápă! ádăpă! 1. ádună, I. ádun, áduny, ádună, ádunăny, ádună, á- dună; 2. áduná 3. sz-ádunyé 4. áduná 5. ádunát 1. összegyűjt 2. összeszed 3. felhlmoz összeszedi mgát ~ florj s-~ putyere nu mă pot sză m-ádun virágot szed összeszedi mgát nem tudom összeszedni mgm 6. ádună! ádună! 1. ádusjé áduk, ádusj, ádusjé, ádusjény, ádusjé, ádusjé 2. ádusjé 3. ádusje, în pă I b 1. hoz, juttt (vmilyen helyzetbe) 2. hoz, jövedelmez ~ pă styutu-j lukrusztá bány mul ăj ~ tudomásár hoz ez munk sok pénzt hoz 4. sz-ádukă 5. ádusz ádusjé îl áisj! hozzátok őt ide! 6. ádă! ádă! 1. áflă I. áflu, áflyij, áflă, áflăny, áflă, áflă 2. áflá 3. sz-áflyé 4. áflá 5. áflát 6. áflă! áflă! hungyivá ku 1. tlál 2. kitlál 1. vn, létezik 2. tlálj mgát vhol 3. tlálkozik vkivel sj-áj áflát áfáră? pă rît ku florj sză ~ dă mult nu m- ám áflát ku tyinyé mit tláltál ki? virágos réten tlálj mgát rég nem tlálkoztm veled

3 13 1. áhugyé áhud, áhuz, áhugyé, áhuzîny, áhuzî, áhugyé 1 áhuzî 2 sz-áhudă 3 áhuze 4 áhuzît 5 áhuz! áhuzî!, pă b 1. hll; 2. meghll, értesül; 1. hlltszik, hllhtó 2. hírlik, híre járj; nisj n-áhugyé, nisj nu vegyé n-áhud dă jél nyimik kîntyik mîndru sz-~ sjé sz-~ pă lá voj? se hll, se lát nem hllok ról semmit szép dl hlltszik mi újság náltok? 1. ákáă, ákă, ákă, ákáă, ákăăny, ákăă, á- káă 2. ákăá 3. sz-ákeé 4. ákăá 5. ákăát 6. ákáă! ákăă! 1. ákáră ákăr, ákărj ákáră, ákărăny, ákără, ákáră 2. ákărá 3. sz-ákeré 4. ákărá 5. ákărát 6. ákáră! ákără! 1. ákrestyé hungyivá în / în dă ákrészk, ákrésty, I. 1. felkszt, felfüggeszt 2. bekszt 1. (în) belekd, bekd vmibe 2. belekszkodik, belekpszkodik 3. átv (dă) beleköt vkibe I. 1. hord, visz 2. szállít; elhordj mgát, eltkrodik ákáă pă kuj sz~ în mîná lu mumă szá nu ty-ákăá dă minyé! ~ ápă dă lá părou s-~ lyemnyilye ákásză ákáră tyé d-áisj! felkszt szögre belekszkodik z nyj krjáb ne kötekedj velem! vizet hord folyóról hzszállítj fáját kotródj innen! svnyít ~ várză káposztát svnyít

4 14 ákrestyé, ákriny, ákri, ákrestyé 2. ákri 3. szákrászkă átv is megsvnyodik tot ákásză sză ~ mindig otthon svnyodik, nem megy sehová 4. ákre 5. ákrit 6. ákrestyé! ákri! 1. álátră I. álátru, álátrij, álátră, álătrăny, álătră, á- látră 2. álătrá 3. sz-álátré 4. álătrá pă 1. ugt 2. átv ugt, pofázik I megugt káré kînyé ~, álá nu muskă m-álátră kînyilye melyik kuty ugt, z nem hrp megugt kuty 5. álătrát 6. álátră! álătră! 1. ályárgă I. ályérg, ályérzsj, á- lyárgă, ályirgăny, á- lyirgă, ályárgă 2. ályirgá dăpă 1. fut, szld 2. szld vmiért; ~ pă ulyiă ~ dăpă ápă kiszld z utár vízért szld 3. sz-ályerzsjé 4. ályirgá; 5. ályirgát ályárgă ká jépurilye szld mint nyúl 6. ályárgă! ályirgă! 1. ályezsjé ályég, ályézsj, á- lyezsjé, ályigăny, á- lyigă, ályezsjé 2. ályigá 3. sz-ályigă dîn I b 1. válszt 2. kiválszt; mgánk 3. megválszt s-~ o rotyijé ályezsjé- vorbilye! kiválszt szoknyát egy válogsd meg szvidt!

5 15 4. ályizsje 5. ályész 6. ályezsjé! ályigă! 1. ámré ámor, ámorj, ámré, ámurîny, ámurî, á- mré 2. ámurî 3. sz-ámré 4. ámure 5. ámurît 6. ámurî! ámurî! 1. ápără ápăr, ápărj, ápără, ápărăny, ápără, á- pără 2. ápărá ápéré 4. ápărá 5. ápărát 6. ápără! ápără! 1. áplyákă pă păntru dă / áplyék, áplyésj, b I. I. 4. válogt 1. kiválik 2. szétválik 3. lesz 4. kitűnik, látszik 5. válllkozik 1. meggyilkol, megöl; 2. átv kínoz, gyötör 3. gyonhjszol 4. zklt, nyggt 1. öngyilkos lesz 2. tönkreteszi /gyonhjszol j mgát 1. véd 2. megvéd védekezik I. ~ dîn mănkáré véz, sjé sz-lyész dîn je? nu sz-ályezsjé nyime pă lukrusztá l- ~ buje kupilu-j l-murî áve dă gînd sză m-ámré Dmnyé ápără! sză ápără dă jél válogt ennivlóból z látod mi lett belőle? nem válllkozott senki feldtr. megöli bánt gyereke fogj gyonhjszolni meg krt engem ölni Isten ments! védekezik ellene hjlít, hjt ~ kápu lehjtj fejét

6 16 áplyákă, áplyikăny, áplyikă, áplyákă 2. áplyiká 3. sz-áplyesjé 4. áplyiká 5. áplyikát hungyivá 1. hjlik, lehjlik 2. meghjlik, meghjtj mgát kráku -~ -n ápă nu-ty-áplyiká înnentyé-m! vízbe hjlik z ág ne hjldozz előttem! 6. áplyákă! áplyikă! 1. ápukă I. ápuk, ápusj, ápukă, ápukăny, ápukă, á- pukă 2. ápuká 3. sz-ápusjé 4. ápuká 5. ápukát 6. ápukă! ápukă! pă 1. fog, megfog, megrgd 2. elkp 3. utolér, elfog 4. átv elfog, rájön, elnyom 5. megért, felfog 6. elkezd, nekilát vminek s-~ trásztá j-pukát mîná l-pukát szomnu n-ám ápukát, sjáj zîsj fogj trisznyáját elkpt kezét elnyomt z álom nem értettem meg, mit mondtál 7. elindul în dă 8. trtj, befogj száját 1. hozzákezd, hozzáfog 2. kpszkodik, belekpszko dik ápukă- gurá! sz-~ în lukru sz-pukát, mérsz s-o sz- ~ sză mănînsjé ~ tyé táré! fogd be szád! munkához lát fogt mgát és elment enni kezd kpszkodj erősen! 1. árátă I. árăt, áré, árátă, árătăny, árătă, árátă 2. árătá 3. sz-áretyé lu 1. mutt 2. megmutt, rámutt 3. felmutt, -oj árătá jo ijé s-~ kártyije mjd megmuttom neked! én felmuttj levelét

7 17 4. árătá bemutt 5. árătát 6. árátă! árătă! 4. bizonyít, tnúsít 1. mutt, fest, látszik, muttkozik; árátă ro rosszul fest I 1. (meg)muttj mgát vremé mîndră sză árátă jó idő ígérkezik muttkozik, látszik, ígérkezik; háj, dă-m árátă! gyere, meg! mutsd 1. áré rh I. ám, áj, áré, ávény, ávé, áré 2. áve ájvé 4. áve 5. ávut 6. sză áj! sză ávé! vn (neki) /bír (vlmivel) (segédige ként) 1. z összetett múlt képzésében: (ám, áj, o, ány, á, or) 2. feltételes mód képzésében: (ás, áj, ár, ány, á, ár) ám o kásză nuă áré răgáz sj-áj dă gînd? ám mérsz lá boltă ás umărá vn egy új házm ráér mit krsz? elmentem boltb olvsnék 1. árgyé árd, árzsj, árgyé, árgyény, árgyé, árgyé 2. árgyé árdă; 4. árgye; 5. ársz; 6. árgyé! I b I. 1. ég 2. elég, megég 3. világít 4. süt, perzsel (np) 5. átv ég, tüzel, lángol 6. kipirul, lángol ~ foku ~ luminá ~ szrilye îj ~ otyi îl ~ spurhelu ég tűz világít lámp süt np égnek szemei megégeti kályh

8 18 árgyé! pă 1. éget 2. megéget, eléget; hogy tűz égesse meg! 3. odéget 4. kiéget árdă-l foku! 5. eltüzel 6. izzít 7. felgyújt, feléget 8. leperzsel 9. lebrnít, leéget repé-l ~ árgyé szrilye gyorsn lebrnítj, megfogj np I dă 1. odég, megég (étel) 2. megégeti mgát leég, (nptól) lebrnul 1. ásáză I. ásăz, ásăz, ásáză, ásăzăny, ásăză, á- sáză 2. ásăzá 3. sz-ásezé 4. ásăzá 5. ásăzát 6. ásáză! 1. nyom 2. megnyom 3. lenyom 4. nyomogt; megnyomódik m ~ pisjrilye îj ~ nászu l-~ dă pămînt sz-săzát ou nyomj lábm megnyomj orrát z földre nyomj megnyomódik megnyomódott tojás ásăză! 1. ástyáptă I. ástyépt, ástyép, ástyáptă, ástyiptăny, ástyiptă, ástyáptă 2. ástyiptá pă 1. vár 2. várkozik 3. átv számít vmire pă sjé ástyép? dă trij sjászurj áisj nu p-ásztá ám mire vársz? három ór ót itt várkozik erre nem számí-

9 19 3. szástyeptyé ástyiptát tottm 3. ástyiptá 4. ástyiptát 5. ástyáptă! ástyiptă! 1. ástyernyé ástyérn, ástyérny, ástyernyé, ástyirnyény, ástyirnyé, ástyernyé b 1. megágyz; 2. átv leterít, földre terít s~ pátu ~ pájilye pă pămînt megágyz leteríti földre szlmát 2. ástyernyé 3. szástyernyé 4. ástyirnye 5. ástyirnut 6. ástyernyé! ástyirnyé! 1. ástyerzsjé ástyérg, ástyérzsj, ástyerzsjé, ástyirzsjény, ástyirzsjé, ástyerzsjé 2. ástyerzsjé 4. ástyirzsje 5. ástyérsz 6. ástyerzsjé! ástyirzsjé! ku I b 1. letöröl 2. megtöröl 3. törölget ~ 4. kitöröl, kihúz I 1. le-, megtörli mgát, törölközik 3. szástyárgă 2. elfelejtődik, elhlványodik, kitörlődik îs ~ năbusálá îs ~ nászu ~ pru s-~ numilye sză ~ dă ápă nu sz-styérsz dîn firé-m letörli izzdságot megtörli z orrát port töröl kitörli nevét, z letörli mgáról vizet nem felejtettem el, nem törlődött ki z gymból 1. ászkultă I. ászkult, ászkul, ászkultă, ászkultăny, ászkultă, ászkultă 2. ászkultá dă dă 1. hllgt, figyel 2. hllgt vkire/vmire ~ dă vorbă hllgt jó szór, engedelmeske-dik

10 20 3. szászkultyé 4. ászkultá 5. ászkultát 6. ászkultă! ászkultă! 1. ászkungyé ászkund, ászkunzsj, ászkungyé, ászkungyény, ászkungyé, ászkungyé 2. ászkungyé 4. ászkungye 5. ászkunsz 6. ászkungyé ászkungyé! hungyivá I b 1. elrejt, eldug; 2. eltkr 3. átv tkrgt, leplez 1. elrejtőzik, elbújik 2. bújkál 3. titkolódzik ám ászkunsz ukuru sză ~ dă szub pát 3. szászkundă nu ty-ászkungyé! tot sză ~ d- înnentyé-m eldugtm ukrot elrejtőzik z ágy lá ne bújj el! folyton előlem bujkál 1. ásztrînzsjé ásztrîng, ásztrînzsj, ásztrînzsjé, ásztrînzsjény, ásztrîzsjé, ásztrînzsjé 2. ásztrînzsjé 3. szásztrîngă 4. ásztrînzsje 5. ásztrînsz 6. ásztrînzsjé ásztrîn- zsjé! I b 1. összeszed, összegyűjt 2. szorít 3. megszorít, szorongt 4. rendbe rk, rendbe tesz 5. kitkrít 1. összeszorul 2. összegyűlik; összegyűltek néhányn ~ gudulmésj m- ~ mîná s-~ kuruá ~-n bráă pă ~ mászá ~ szobá! sză ~ gîtu lu sigát gyűjt megszorítj kezem összehúzz ndrágszíját ölébe szorít vlkit leszedi z sztlt tkrítsd ki szobát! összeszorul tork vkinek sz-or réki ásztrînsz összegyűltek néhányn

11 21 1. ásztupă I. ásztup, ásztupj, ásztupă, ásztupăny, ásztupă, ásztupă 2. ásztupá 3. sz-ásztupé 4. ásztupá 5. ásztupát ku 1. tkr 2. fed 3. betkr, beborít 4. eltkr, elfed 5. átv tkrgt, leplez ~ ku pămînt s-~ ubrázu s- ~ szărăsjije sz- ~ dă frig földdel betkr eltkrj z rát tkrgtj szegénységét beburkolódzik hideg mitt 6. ásztupă! ásztupă! în betkrózik; beburkolódzik 1. ászună I. I. ászun, ászuny, á- szună, ászunăny, á- szună, ászună 2. ászuná 3. szászunyé 4. ászuná 5. ászunát 6. ászună! ászună! 1. szól, hngzik 2. zúg, süvít 3. seng, zeng 4. senget 5. reseg, ropog 6. pttog 7. üt 1. megszólltt 2. zörget binyé ~ ~ rádiou m-ászună uretye ~ lá usă ~ sjászu sz-~ kîntyisj dă băjás jól szól; szól rádió seng fülem senget z jtóbn vlki üt z ór beás dlok hlltsznk 3. fúj I sză~; hlltszik 1. ázsunzsjé ázsung, ázsunzsj, ázsunzsjé, ázsunzsjény, ázsunzsjé, ázsunzsjé 2. ázsunzsjé 3. sz hungyivá I b I. 1. elér; érkezik 2. jut, kerül; 3. átv jut, kerül 4. elér (vmeddig tot ám ázsunsz lá voj ásá n-~ dăpártyé m-zsunsz lá u- mégissk elértem hozzátok így nem jut eljutott fülemig

12 22 ázsungă 5. megér (kort) retyé 4. ázsunzsje ~ pîn dă pămînt földig ér 5. ázsunsz 6. ázsunzsjé! ázsunzsjé! pă 1. elér, utolér 2. elér, eltlál (lövés) 3. utolér (bj) 4. telik, futj belőle ~ o szută dă áj n-ány buszu l-zsunsz bityisugu ázsunsz sjé ty-zsunsz? n-ázsung ku fire megéri száz éves kort nem értük el buszt utolérte betegség mi történt veled? nem érem fel ésszel 1. ázsută I. ázsut, ázsu, ázsută, ázsutăny, ázsută, ázsută 2. ázsutá 3. sz-ázsutyé 4. ázsutá pă dîn 1. segít 2. kisegít 3. elősegít segít mgán j-~ lu mumă szá m- ~ dîn báj Dmny-ázsută! segít z nyján kisegít bjból segít mgán tüsszentéskor: Egészségedre! 5. ázsutát 6. ázsută! ázsută! B 1. bălmăzestyé bălmăzăszk, bălmăzésty, bălmăzestyé, bălmăzîny, bălmăzî, bălmăzestyé 2. bălmăzî bălmăzászkă 4. bălmăze 5. bălmăzît pă în d 1. összezvr, összekever 2. összekuszál sză~; 1. összekuszálódik 2. belezvrodik, belegblyod ik ~ vorbilye sză ~ kutotu összevissz/zvrosn beszél összekuszálódik minden

13 23 6. bălmăzes- tyé! bălmăzî! 1. bágă I. bág, bázsj, bágă, băgăny, băgă, bágă 2. băgá bázsjé 4. băgá 5. băgát 6. bágă! băgă! în 1. be(le)tesz, be(le)rk, be(le)dug 2. elhelyez, tesz (vhov) 3. vkit vmilyen helyzetbe hoz 4. ) figyel, vigyáz 4. b) figyelembe/te -kintetbe vesz ~ áá-n ák ~ mîná-n zsăb îs ~ nászu-n îs ~ bányi-n bánk pă -l ~-n báj ~ számá! érnát tűbe fűz; kezét zsebbe teszi vmibe beleüti z bnkb teszi pénzét bjb kever vkit figyelj! 1. bebújik, elbújik (vhová) dă dă 2. beáll, beszegődik 3. belekeveredi k, belevtkozik bágă számá! 1. bátyé bát, bá, bátyé, bătyény, bătyé, bátyé 2. bátyé bátă 4. bătye 5. bătut 6. bátyé! bătyé! pă 1. üt, ver 2. megver, elver 3. megver, legyőz 4. üt, ver (hngszert) 5. spkod 6. bever, ráver, felver 7. kiver, kiporol îs ~ dráku îgánká ~ ku pálmá ~ pă umiré lu ~ kuju-n fál ~ pru áfáră ~ gruu îs ~ sjuf dîn minyé veri z ördög feleségét tpsol vállát vkinek veregeti flb veri szöget kiporol búzát sépel súfot űz belőlem

14 24 8. kiver kinyom ~ ku háripilye dîn 9. átv súfot űz vkiből 1. ver, üt, spkod, verdes 2. ver, lüktet 3. kopog 4. üt, ver 5. szól, zúg 6. fúj (szél) îj~ szuflyitu ~ usá îj ~ sjászu-l dă mrtyé ~ klopotu sză ~ păntru gyiriptátyé skod szárnyávl dobog szíve vlki kopog z jtóbn üt z utolsó óráj szól hrng megverekszik z igzságért 7. elver (jég) 8. süt (np) I 1. verekszik verekedik 2. megverekszik 3. hrol, küzd 1. be rh bju, bej, be, bijény, bijé, be 2. be be 1. iszik 2. itlr költ, eliszik ~ pă szănătátyé lu sî kămásá s-o but iszik vki egészségére z ingét is elitt 4. bije 5. but 6. be! bijé! 1. bilyestyé bilyészk, bilyésty, bilyestyé, bilyiny, bilyi, bilyestyé 2. bilyi 3 sză pă 1. lenyúz 2. megnyúz 3. meghorzsol ~ jépurilye îs ~ pelye pă pisjor megnyúzz nyult meghorzsolj bőrt lábán felhorzsolódik

15 bilyászkă 4. bilye 5. bilyit 6. bilyestyé! bilyi! 1. birijé 2. biriji birijászkă 4. birije 5. birijit 6. biriji! biriji! 1. blásztămă birij. birij, birijé, birijény, birijé, birijé blásztăm, blásztămj, blásztămă, blăsztămăny, blăsztămă, blásztămă 2. blăsztămá blástyimé 4. blăsztămá 5. blăsztămát 6. blásztămă! blăsztămă! 1. bubujestyé bubujészk, bubujésty, bubujestyé, bubujiny, bubuji, bubujestyé 2. bubuji ku /ku pă 25 felhorzsolódik sză ~ mîná-j keze tud, bír, képes vmire bír, elbír (vkivel, vmivel) I. megátkoz, elátkoz átkozódik, szitkozódik 1. zörög 2. dörög 3. zúg 4. rotyog nu birij máj mult nu birij ku jél kît kusztă, l-or blăsztămát ~ vîntu ~ ápá-n tyigájé nem bírok többet nem bírok vele! élete végéig megátkozták zúg szél rotyog víz fzé

16 26 bubujászkă 4. bubuje 5. bubujit 6. bubujestyé! bubuji! 1. budulyestyé budulyészk, budulyésty, budulyestyé, budulyiny, budulyi, budulyestyé 2. budulyi în dăpă 1. kutt 2. ktt ~ dăpă igáréttyé ~ în szikrény igrett után ktt szekrényben budulyász- kă 4. budulye 5. budulyit 5. budulyes- tyé! budulyi! 1. bukunyestyé bukunyészk, bukunyésty, bukunyestyé, bukunyiny, bukunyi, bukunyestyé 2. bukunyi în pă 1. kopog 2. kopásol 3. dobol ~ în usă ~ pă másză nu bukunyi pă ublok! kopog z jtón dobol z sztlon ne kopogjtok z blkon! bukunyászkă 4. bukunye 5. bukunyit 6. bukunyestyé! bukunyi! 1. burestyé burăszk, burestyé, burésty, burîny, dă d hány o burît dă hányt ttól z

17 27 burî, burestyé I sză~; mănkáráje ételtől 2. burî burászkă 4. bure összehányj mgát kupilásku káld ăj sî ~ sz-o burît pă buszu kisfiú lázs és hány összehányt mgát buszon 5. burît 6. burestyé! burî! C 1. éluzestyé éluzészk, éluzésty, éluzestyé, éluziny, éluzi, éluzestyé 2. éluzi éluzászkă 4. éluze 5. éluzit ku pă I. éloz 1. megéloz, élb vesz 2. eltlál 3. kinéz, kiszemel ~ ku puskă pă tyiny ty-ám éluzît puskávl vesz szemelte- téged lek ki élb 6. éluzestyé! éluzi! 1. înyé îj/u, îj, înyé, înyény, înyé, înyé 2. înyé îjé 4. înye 5. înut 6. înyé! înyé! în I 1. trt, fog 2. trt (ülést, órát) 3. trt, őriz 4. megőriz, megtrt; 5. trt (vlmilyen helyzetben, állpotbn 6. vissztrt, fékez ~ în mînă în bráă ~ pă în káld ~ dă szub tyejé ~ -ám kártyije înut îs ~ nászu szusz îs ~ gurá kezében trt vmit z ölében trt vkit melegben trt zárv/lkt ltt trt megőriztem leveledet fennhordj z orrát trtj száját

18 1. îpă îp, îpj, îpă, îpăny, îpă, îpă 2. îpá îpé 4. îpá 5. îpát 6. îpă! îpă! lá lá păntru sjé? feltrt, kdályoz 8. fenntrt, vezet 9. eltrt, ellát (vkit) 10. trt, hld, megy (vmilyen irányb) I. 1. unyestyé 1. trt (időben) 2. erősen trt, fog I 1. egymást fogják 2. trtj mgát 3. trtózkodik; áll; vn 4. eláll, megmrd 5. hozzátrtozik, vkié 1. visít, sikolt 2. ordít ~- gurá! tot mă ~ ku vorbă kásză máré-s ~ porsj îs ~ o ~ pă îgánká-j hungyé îj? kîtă dobă o înyé ásztá? binyé ~ rgsztousztá ásá sză ~ ká szuháru hungyé sză ~ áku omusztá? în frig mult sză ~ kárnye dubozusztá máj lá minyé sză ~ dá sjinyé ~? ~ dîn gură ttă fogd be szád! szóvl trt ngy házt trt fenn ~ disznókt trt eltrtj feleségét merre trtsz?, merre mész? meddig fog ez trtni? jól fog ez rgsztó úgy trtj mgát, mint kóró hol trtózkodik most ez z hidegben sokáig eláll ez doboz még z enyém ~ vjon ki ordít? torkszkdtából sikolt

19 2. unyi unyászkă 4. unye 5. unyit 6. unyestyé! unyi! 29 seng, zeng; îm ~ uretye káré uretyé-m ~? seng fülem melyik fülem seng? Cs 1. sisztilestyé sisztilészk, sisztilésty, sisztilestyé, sisztiliny, sisztili, sisztilestyé 2. sisztili 2. sză sisztilász- kă 4. sisztile 5. sisztilit 6. sisztiles- tyé! sisztili! dă 1. (meg)tisztít, eltávolít (vmit) 2. kitisztít 3. tkrít 4. meghámoz (gyümölsöt, zöldséget); 5. megszbd ít (vmitől) 1. tisztálkodik, tisztogtj mgát îs ~ ipilyisi dă tyină îs ~ szobá ~ murkoj ~ dă pru dă gyiminyáă sză ~ megtisztítj sártól ipőjét kitkrítj szobáját sárgrépát puol leporol vmit reggelente tisztálkodik, tisztogtj mgát 2. megtisztul D 1. dré 2. dré 3. dure 4. sză dré 5. durut 6. dré tyé! pă fáj mă dré kápu m-o szuflyitu durut sjé mă dré ásztá pă minyé? fáj fejem fájt szívem mit érdekel ez engem?

20 30 duréă vă! 1. dă rh du, dáj, dă, dăgyény, dăgyé, dă 2. dá gye 4. dăgye lu 1. d 2. d, nyújt, szolgáltt 3. átv odd, feláldoz îj dă mîná lu ~-nnápoj s-o dát kusztu kezet fog vkivel visszd vmit életét dt 5. dát 6. dă! dăgyé! 4. d, kiszb, kiró (feldtot, munkát) 5. rábíz, odd 6. bed (vhová); visz; vezet 7. d (kölsönbe, bérbe) 8. d, fizet 9. hngot d megszóllot 10. d; kelt; o- koz 11. kid 12. tudomásár hoz vkinek vmit 1. rátlál, rábukkn vmire lukru-j ~ lu j-o dát fátá îs ~ kupilu-n iskulă în dáturijé-j ~ ku kît lyé dáj? ~ bună zuă putyeré-m dă ~ mănkáre áfáră îm dă pă styut j-ám dát pă urmé îj dă ku pálmá sză ~ munkát d vkinek feleségül dt hozzá lányát iskoláb dj gyerekét hitelbe d mennyiért dod? jó npot kíván erőt d nekem kidj z ételt tudomásomr hozz nyomár bukkntm pofont d neki átdj vminek, mgát, vmire mgát rádj hjlik 2. üt, ver, sp I 1. átdj mgát vminek, rádj mgát, hjlik vmire kidj mgát vki- sză dă pă butură sză ~ dă rindér ivásr dj fejét rendőrnek dj ki mgát hgyj békén!

21 1. dăstyizsjé dăstyig, dăstyizsj, dăstyizsjé, dăstyizsjény, dăstyizsjé, dăstyizsjé 2. dăstyizsjé dăstyigă 4. dăstyizsje 5. dăstyisz 6. dăstyizsjé! dăstyi- zsjé! 1. dăszfásjé dăszfák, dăszfásj, dăszfásjé, dăszfăsjény, dăszfăsjé, dăszfásjé 2. dăszfásjé dăszfákă 4. dăszfăsje 5. dăszfăkut 6. dăszfă! dăszfăsjé! I b 31 I. nek 1. kinyit, kitár 2. kinyit, felnyit 3. nyit, vág, tör (utt) 4. megnyit (ülést) 5. feltár, kitár sză ~ 1. kinyílik, feltárul 2. nyílik, néz (vmerre) 3. felhsd, felszkd, meghsd 4. kipttn, kibomlik 5. kitárul (látvány) 1. szétszed, szétbont 2. kinyit, felnyit 3. kibont kiterít 4. szétválszt, elválszt 5. felbont, felold 1. kinyílik, kitárul 2. kibomlik 1. dăszkulă I. dă-m sjină! -oj dá jo ijé! ~ usá lu îj ~ otyi lu dăstyizsjé uretyilye! îs ~ szuflyitu sză ~ usá ~ ujágá îs ~ păru sză ~ usá sză ~ nodu dok én neked! kinyitj z jtót vkinek felnyitj szemét vkinek hegyezd füled! kitárj szívét kinyílik z jtó felnyitj z üveget kibontj hját kinyílik z jtó kibomlik somó

22 32 dăszkul, dăszkul, dăszkulă, dăszkulăny, dăszkulă, dăszkulă 2. dăszkulá lehúz, levet levet, lehúz (lábbelit) nu trébé sză tyé dăszkulsj! j-ázsută sză sză dăszkulé nem kell levetned ipődet! segít neki levetni ipőjét dăszkulé 4. dăszkulá 5. dăszkulát 6. dăszkulă! dăszkulă! 1. dăzgrgă I. dăzgorg, dăzgorzsj, dăzgrgă, dăzgurgăny, dăzgurgă, dăzgrgă 2. dăzgurgá dăzgrzsjé 4. dăzgurgá 5. dăzgurgát 1. szétbont, kibont 2. kibogoz, kisomóz 3. kifejt, kibont kibogozódik, kibontkozik îs ~ păru ~ burso sză ~nodu ~ dîn bráá-j kibontj hját borsót fejt kibogozódik somó kibontkozik z öleléséből 6. dăzgrgă! dăzgurgă! 1. dăzgátă I. dăzgát, dăzgá, dăzgátă, dăzgătăny, dăzgătă, dăzgátă 2. dăzgătá dăzgátyé 1. levet 2. levetkőztet levetkőzik îs ~ lyilye sză ~ szîngurj leveti ruháit egyedül vetkőzik le 4. dăzgătá 5. dăzgătát 6. dăzgátă! dăzgătă! 1. dăzlyágă I. dăzlyég, dăzlyézsj, kibontj zsák

23 dăzlyi- dăzlyigă, dăzlyágă, găny, dăzlyágă 2. dăzlyigá dăzlyezsjé 4. dăzlyigá 5. dăzlyigát 6. dăzlyágă! dăzlyigă! 1. dăzváă dăzvă, dăzvé, dăzváă, dăzvăăny, dăzvăă, dăzváă 2. dăzvăá dăzveé 4. dăzvăá 5. dăzvăát 6. dăzvăá! dăzvăă! 1. duburestyé leszokott dohányzásról duburészk, duburésty, duburestyé, duburîny, duburî, duburestyé 2. duburî duburászkă 4. dubure 5. duburît 6. dubures- tyé! duburî! pă dă pă kibont, kiköt 2. kiold 1. kioldódik 2. eloldódik I. leszoktt leszokik 1. kidönt, ledönt 2. földre terít 3. ledönt 1. duglyestyé I. ~ gurá dă szák ~ plántiká sză ~ lyigăturá îl ~ dă îă sz-o dăzvăát dă trászu ~ lyémn ~ dă pă pisjré száját kioldj msnit kioldódik, eloldódik kötés elválsztj/leszok ttj gyerekét szopástól fát dönt ki ledönt lábáról

24 34 duglyészk, duglyésty, duglyestyé, duglyiny, duglyi, duglyestyé 2. duglyi duglyászkă dă 1. elhull (állt) 2. pejor megdöglik, felfordul elhullik, meghl ~ dă fmé o duglyit porku éhenhl megdöglött disznó 4. duglye 5. duglyit 6. duglyestyé! duglyi! 1. durdujestyé 2. durduji I. szt mennydörög ~ noru dörög z ég durdujászkă dörög, bömböl ttă nptyé o durdujit egész éjjel dörgött 4. durduje 5. durdujit 6. durdujestyé! durduji! 1. dusjé duk, dusj, dusjé, dusjény, dusjé, dusjé 2. dusjé dukă 4. dusje 5. dusz 6. du! dusjé! pă hungyivá I b 1. visz 2. visz, hord 3. elvisz, odvisz visz, vezet I 1. megy 2. (el)megy 3. jár, kószál 4. átv híre ment, elterjedt híre o ~ dă mînă ~ ápă pă szpátyé ~ du! kályásztá nu ~ nisjhungyé sză ~ ká vîntu sză ~ ákásză sză ~ dăpă du tyé drákuluj! kézen fogv visz vizet hord hátán visz vidd! ez z út sehová se vezet szélsebesen megy hzmegy elmegy vmiért menj fenébe!

25 35 5. letűnik, eltűnik 6. átv elmegy, eltávozik, meghl sz-o dusz hiru-j îj dusjé dă vestyé lu sz-o dusz dă-áisj híre ment hírül visz vkinek eltűnt innen 1. duszpestyé duszpészk, duszpésty, duszpestyé, duszpiny, duszpi, duszpestyé dgszt, keleszt megkel ~ lt sz-o duszpit kuláku tésztát dgszt megkelt klás 2. duszpi duszpászkă 4. duszpe 5. duszpit 7. duszpes- tyé! duszpi! F 1. făkălyestyé făkălyészk, făkălyésty, făkălyestyé, făkălyiny, făkălyi, făkălyestyé 2. făkălyi 1. áttör 2. átpsszíroz, átnyom ~ mázăré o făkălyit on kîrboj fért áttöri bbot átpsszírozott egy szem főtt krumplit făkălyászkă 4. făkălye 5. făkălyit 8. făkălyes- tyé! făkălyi!

26 36 1. fásjé fák, fásj, fásjé, făsjény, făsjé, fásjé 2. fásjé fákă 4. făsje 5. făkut 6. fă! făsjé! I 1. tesz, sinál 2. sinál, készít 3. készíttet, sináltt 4. épít 5. készít, főz 6. átv köt 7. megigzít, rendbe hoz nyimik nu ~ nu fă ásztá! fásjé fok m-ám făkut o rotyijé kásză máré-j ~ lu kupilu-s semmit nem sinál ne sináld ezt! tüzet rk sináltttm egy szoknyát mgmnk ngy házt épít gyerekének 8. vmilyen helyzetbe hoz fásjé sztog sztgot rk 9. rávesz, kényszerít, késztet 10. megváltoztt, tesz 11. nevez, trt (vkit vminek) 1. viselkedik, tesz 2. él, vn, létezik 3. ér, kerül (vmibe) 4. szól, beszél I 1. sinál, tesz 2. támd, keletkezik 3. teszi mgát, színlel 4. megesik, megtörténik 5. nyílik, kitárul fásjé pită ~ mănkáré ~ tîrg îs ~ păru mă ~ dă rîsz îl ~ dă nyimik ~ sză plîngă ~ bulînd ~ kunuszkut fă, sjé gîngyésty sjé máj fásj? kînvá făsje máj mult kît fásjé sză ~ bulînd sjé sză fák? sză ~ vînt máré ásá sză ~, ká kenyeret készít ennivlót készít vásárt sinál megfésülködik nevetségessé tesz engem lehordj, megszidj sírásr fkszt bolonddá tesz ismertté tesz tégy, mit krsz hogy vgy? vlmikor többet ért mibe kerül? bolondnk tetteti mgát mit sináljk? ngy szél támd beteg embernek

27 37 omu-l bityág tetteti mgát 1. fátă I. 2. fătá fetyé 4. fătá 5. fătát 6. fátă! fătă! 1. (meg)ellik, kölykedzik, fidzik 2. átv világr hoz ny-o fătát szkrfá kînyilye nyé trij kăéj o fătát megellett z - nydisznónk kutyánk három kiskutyát hozott világr 1. ferbé férb, férbj, ferbé, firbény, firbé, ferbé 2. ferbé fjárbă 4. firbe 5. fért 6. ferbé! firbé! în I I. 1. (meg)fő 2. (fel)forr 3. buzog, fortyog, rotyog 4. erjed, forr 5. forrong, háborog ~ zámá ~ ápá ~ dă mirg ~ résj fő leves forr víz forr méregtől kosonyát főz 1. (meg)főz 2. kifőz (fel)forrl ~ láptyilye felforrlj tejet 1. flujră I. I. flujru, flujrij, flujră, flujrăny, flujră, flujră 2. flujrá 1. fütyül, fütyörész 2. fütyül, énekel (mdár) ttă zuă tot ~ egész np fütyürészik flujré 3. furulyázik 4. flujrá 4. süvít, fütyül 5. flujrát 6. flujră! flujră! pă 1. fütyül kifütyül ~ vîntu süvít szél 1. frizsjé frig, frizsj, frizsjé, frizsjény, frizsjé, I I. süt, perzsel I ~ pă zsár ~ kárnyé prázson süt húst süt

28 38 frizsjé 2. frizsjé frigă 4. frizsje 5. fript 6. frizsjé! frizsjé! 1. (meg)süt, kisüt 2. (meg)éget, (od)perzsel 3. megéget, odéget I megsül sză ~pă rosu mîndru sz-o fript pirosr sül szépen megsült 1. fură I. fur, furj, fură, furăny, fură, fură 2. furá furé 4. furá pă 1. lop, ellop 2. elrbol 3. átv elrgd, elnyom ~ on kuj m-or furát fátá mă ~ szomnu egy szöget lop ellopták lányomt elnyom z álom 5. furát 6. fură! fură! 1. futyé I. és sză ~; fut, fu, futyé, futyény, futyé, futyé pă ku közösül 2. futyé fută 4. futye 5. futut 6. futyé! futyé! 1. fuzsjé fug, fuzsj, fuzsjé, fuzsjiny, fuzsji, fuzsjé 2. fuzsji fugă 4. fuzsje dă hungyivá 1. távozik 2. elmenekül, megszökik 3. fut 4. átv fut, szld, repül fuzsj/fu d-áisj! repé or fuzsjit d-áisj fuzsj/fu d-ákulo! menj sodáb! tűnj el innen! gyorsn elmenekültek innen távozz onnn!

29 39 5. fuzsjit 6. fuzsj! fuzsji! G 1. gărăjestyé gărăjészk, gărăjésty, gărăjestyé, gărăjiny, gărăji, gărăjestyé böfög sză nu gărăjésty! ne böfögj! 2. gărăji gărăjászkă 4. gărăje 5. gărăjit 6. gărăjestyé! gărăji! 1. gátă I. gát, gá, gátă, gătăny, gătă, gátă 2. gătá gátyé 4. gătá 5. gătát 6. gátă! gătă! pă 1. elkészít, előkészít 2. elkészít, megfőz 1. készülődik, készül 2. felöltözödik öltözködik ~ vásjoră sză ~ sză kulsjé în gosty sză ~ sză ~ káld vsorát készít ludni készül vendégségbe készül melegen öltözködik 1. gîngájé gîngăj, gîngăj, gîngájé. gîngăjiny, gîngăji, gîngájé 2. gîngăji gîngájé 4. gîngăje dă I. 1. ddog, hebeg-hbog 2. mkog elddog ~ dă frikă nu găngăji! găngăji, s-ávé dă gînd félelmében ddog ne ddogj! ddogjátok el, mit krtok 5. gîngăjit

30 40 6. gîngăji! gîngăji! 1. gîngyestyé gîngyészk, gîngyésty, gîngyestyé, gîngyiny, gîngyi, gîngyestyé 2. gîngyi gîngyászkă 4. gîngye 5. gîngyit 6. gîngyestyé! pă I. 1. gondol 2. vél, hisz 3. fontolgt 4. szándékozik I gondolkozik ásá-m gîngyit sjé gîngyésty? nu gîngyi! pă sjé tyé ~? inká m-oj gîngyi p-ásztá! így gondoltm mit gondolsz? ne hidd! gondolko- min zol? gondol, meggondol mjd még ezen gondolkodom! gîngyi! 1. grizsestyé grizsészk, grizsésty, grizsestyé, grizsiny, grizsi, grizsestyé 2. grizsi grizsászkă 4. grizse pă dă 1. gondoz 2. kímél 3. ápol 1. gondoskodik 2. ellátj mgát o ~ pă msă szá sză ~ dă msă szá ápolj ngynyját gondoskodik ngymmájáról 5. grizsit 6. grizsestyé! grizsi! 1. gusjestyé gusjészk, gusjésty, gusjestyé, gusjiny, gusji, gusjestyé 2. gusji gusjászkă 1. kitlál, eltlál 2. megfejt 3. jövendöl styij, gusjit? ásztá-j gusjit ~ dîn kăr sj-ám tudod, mit gondoltm? ezt eltláltd kártyából jósol 4. gusje 5. gusjit 6. gusjestyé!

31 41 gusji! 1. gusztă I. guszt, gusty, gusztă, gusztăny, gusztă, gusztă 2. gusztá gustyé 1. kóstol, ízlel 2. bekp egy fltot 3. átv megízlel belekóstol ~ mănkáre o gusztát în bun megkóstolj z é- telt belekóstolt jób 4. gusztá 5. gusztát 6. gusztă! gusztă! Gy 1. gyirezsjé gyirég, gyirézsj, gyirezsjé, gyirizsjény, gyirizsjé, gyirezsjé 2. gyirezsjé gyirágă 4. gyirizsje I b 1. megigzít, rendbe szed 2. kijvít, helyrehoz tlpr áll, rendbe jön îs ~ lyilye îs ~ loku repé sză ~ megigzítj ruháját rendbe hozz helyét gyorsn tlpr áll, rendbe jön 5. gyirész 6. gyirezsjé! gyirizsjé! H 1. hăknyestyé hăknyészk, hăknyésty, hăknyestyé, hăknyiny, hăknyi, hăknyestyé 2. hăknyi dă öklendezik, hány ~ dă miroszusztá repé ~ dă sjigogyi öklendezik ettől szgtól hmr hány mindentől hăknyászkă

32 42 4. hăknye 5. hăknyit 5. hăknyes- tyé! hăknyi! 1. hămzestyé hămzészk, hămzésty, hămzestyé, hămzîny, hămzî, hămzestyé 2. hămzî hămzászkă ásít tot ~ ~ dă szomn ku gură kăszkátă ~ folyton ásít ásít z álmosságtól tátott szájjl ásít 4. hămze 5. hămzît 6. hămzestyé! hămzî! 1. hănăjes- tyé pă ránigál, szétszed nu mă hănăji! ne ránigálj! hănăjészk, hănăjésty, hănăjestyé, hănăjiny, hănăji, hănăjestyé 2. hănăji pă dă ránigálják, szétszedik egymást sză ~ dă mirg ránigálják, szétszedik egymást mér-gükben 2. sză hănăjász- kă 4. hănăje 5. hănăjit 6. hănăjes- tyé! hănăji! 1. hărănyestyé hărănyészk, hărănyésty, hărănyestyé, pă 1. etet 2. táplál ~ pursjéji kînd î hărămegeteti mlokt

33 43 hărănnyiny, hărănyi, hărănyestyé nyésty kupilu? mikor eteted fidt? 2. hărănyi hărănyász- kă 4. hărănye 5. hărănyit 7. hărănyes- tyé! hărănyi! 1. hărkájé hărkăj, hărkăj, hărkájé, hărkăjiny, hărkăji, hărkájé 2. hărkájé hărkájé hungyivá 1. hörög 2. hortyog, horkol ~ dîn gît táré~ nu hărkăji! ~ torkából hngosn hortyog ne horkolj! 4. hărkăje 5. hărkăjit 6. hărkăji! hărkăji! 1. hugyunyes- tyé hugyunyészk, hugyunyésty, hugyunyestyé, hugyunyiny, hugyunyi, hugyunyestyé 2. hugyunyi 2. sză hugyunyászkă hungyivá I. 1. pihen, megpihen 2. átv nyugszik (sírbn) I pihentet ~ oără în grpásztá ~ îs ~ otyi pihen egy kisit ebben sírbn nyugszik pihenteti szemét 4. hugyunye 5. hugyunyit

34 44 8. hugyunyes- tyé! hugyunyi! 1. hustyunyestyé hustyunyészk, hustyunyésty, hustyunyestyé, hustyunyiny, hustyunyi, hustyunyestyé pă în kifárszt, kimerít elfárd, kimerül mă ~ lukrusztá ro ám hustyunyit ásztăz kimerít ez munk elfárd- ngyon tm m 2. hustyunyi hustyunyászkă 4. hustyunye 5. hustyunyit 6. hustyunyestyé! hustyunyi! I 1. izbestyé izbăszk, izbésty, izbestyé, izbiny, izbi, izbestyé pă 1. odsp, odvág (vmihez) s-o izbit dă pămînt kumănáku földhöz vágt klpját 2. izbi 2. ledönt izbászkă 3. megtámd, rátör 4. izbe 5. izbit 6. izbestyé! izbi! dă I 1. földhöz vágj mgát 2. odütődik, odspódik sză ~ dă fál flhoz ütődik, spódik

35 45 Î 1. îmbănujé îmbănuj, îmbănuj, îmbănujé, îmbănujiny, îmbănuji, îmbănujé 2. îmbănuji meg)bán sjnál vmit, nu-mă-mbănuj, dă vij vinyi nu vi-j îmbănuji nem bánom, h eljössz nem fogod megbánni mbănujászkă 4. îmbănuje 5. îmbănujit 6. îmbănuji! îmbănuji! 1. îmbátă I. îmbăt, îmbé, îmbátă, îmbătăny, îmbătă, îmbátă 2. îmbătá -mbetyé pă pîn lá leitt, lerészegít leissz berúgik mgát, sz-o-mbătát, ká măgáru sză-mbátă pîn lá pămînt berúgott, mint szmár leissz mgát sárg földig 4. îmbătá 5. îmbătát 6. îmbátă! îmbătă! 1. îmbătărnyestyé îmbătărnyészk, îmbătărnyésty, îmbătărnyestyé îmbătărnyiny, îmbătărnyi, îmbătărnyestyé 2. îmbătărnyi mbătăr- pă 1. megöregít, megvénít 2. öregít megöregszik l ~ părusztá káré mult áré dă gînd sză styijé, repé szămbătărnyestyé tu nu tyémbătărnyésty nyimik öregíti ez hj ki kívánsi, hmr megöregszik te nem öregszel semmit

36 46 nyászkă 4. îmbătărnye 5. îmbătărnyit 6. îmbătărnyestyé! îmbătăr- nyi! 1. îmbijé I. îmbij, îmbij, îmbijé, îmbijény, îmbijé, îmbijé 2. îmbije mbijászkă 4. îmbije pă ku megkínál 1. kínálttj mgát, kéreti mgát 2. egymást kínálgtják ~ ku butură nu vă-mbijé! itlll kínál vkit ne kínáltssátok mgtokt! 5. îmbijet 6. îmbijé! îmbijé! 1. îmbrákă I. îmbrásj, îmbră- îmbrăkă, îmbrák, îmbrákă, kăny, îmbrákă 2. îmbrăká -mbresjé pă 1. felöltöztet 2. felvesz 1. öltözködik 2. felöltözik s-~ fátá ~ mîndru repé ~ felöltözteti lányát vmi szépet vesz fel gyorsn öltözködik 4. îmbrăká 5. îmbrăkát 6. îmbrákă! îmbrăkă! 1. îmmănyijestyé îmmănyijészk, îmmănyijésty, îmmănyijestyé, îmmănyijiny, îmmănyiji, îmmănyijestyé pă felbossznt, feldühít meghrgszik, megsértődik mă-mmă- nu nyiji! nu tyé-mmănyiji pă minyé! ne bossznts fel! ne hrgudj rám!

37 47 2. îmmănyiji mmănyijászkă 4. îmmănyije 5. îmmănyijet 5. îmmănyijes- tyé! îmmănyiji! 1. îmmărită I. îmmărit, îmmări, îmmărită, îmmărităny, îmmărită, îmmărită 2. îmmăritá pă lá férjhez d férjhez megy lá sjiny-ommărită fátásztá? inká nu sz-ommăritát kihez dj férjhez ezt lányt? még nem ment férjhez mmărityé 4. îmmăritá 5. îmmăritát 6. îmmărită! îmmărită! 1. împărestyé împărészk, împărésty, împărestyé, împărîny, împărî, împărestyé 2. împărî mpărászkă 4. împăre 5. împărît 6. împărestyé! ku b 1. oszt 2. megoszt, feloszt 3. szétoszt, kioszt I 1. osztozik vkivel 2. megoszlik, szétválik ~ în duă ~ vágyonu tyi-j împărî ku minyé? kettéoszt megosztj vgyont osztozol velem? împărî! 1. împătură I. împătur, împăturj, összehjtogtj

38 48 împătură, împăturăny, împătură, împătură 1. összehjt 2. hjtogt s-~ lyilye ~ pipáros ruháit ppírt hjtogt 2. împăturá mpăturé 4. împăturá 5. împăturát 6. împătură! împătură! 1. împinzsjé împing, împinzsj, împinzsjé, împinzsjény, împinzsjé, împinzsjé 2. împinzsjé -mpingă 4. împingá 5. împinsz hungyivá I b 1. tol, betol, megtol 2. lök, tszít 3. lökdös, tszigál tolkodik, lökdösődik ~ káru sză-mpinzsjé-pă busz ~ betolj kosit feltolkodik buszr 6. împinzsjé! împinzsjé! 1. împunzsjé împung, împunzsj, împunzsjé, împunzsjény, împunzsjé, împunzsjé 2. împunzsjé -mpungă 4. împunzsje pă ku I b 1. megszúr 2. szurkál átv is megszúrj mgát ~ ku kuît pă m-~ ku vorbé sză ~ ku áku megkésel vkit sipkelődik velem megszúrj mgát tűvel 5. împunsz 6. împunzsjé! împunzsjé! 1. împuskă I. împusty, împus- împuskă, împusk, împuskă, kăny, pă 1. lelő, gyonlő 2. meglő ~ jépurilye lelövi nyult

39 49 împuskă 2. împuská 1. elsüt, kilő -mpustyé 2. felrobbnt 4. împuská I 5. împuskát 6. împuskă! împuskă! ku 1. meglövi mgát 2. gyonlövi mgát sză-mpuskă-n káp gyonlövi mgát 1. înfrigusestyé înfrigusészk, înfrigusésty, înfrigusestyé, înfrigusîny, înfrigusî, înfrigusestyé 2. înfrigusá hungyivá I. megfá- meghűl, zik sză nu-nfrigusésty! táré o-nfrigusát ~ în szobá resjé meg ne fázz! erősen megfázott megfázik hideg szobábn nfrigusászkă 4. înfrigusá 5. înfrigusát 6. înfrigusestyé! înfrigusă! 1. îngrpă I. îngrop, îngropj, îngrpă, îngrupăny, îngrupă, îngrpă 2. îngrupá -ngrpé 4. îngrupá 5. îngrupát pă în 1. eltemet 2. elás, betemet 3. elvermel 1. beletemetkezik, belemerül s-~ mámá ~ grá ~ kîrbjilye sză ~ în lukru eltemeti édesnyját z betemeti lyukt elvermeli krumplit belemerül munkáb 6. îngrpă! 2. elmélyed îngrupă!

40 50 1. îngrásă I. îngrăs, îngrăsj, îngrásă, îngrăsăny, îngrăsă, îngrásă 2. îngrăsá pă (meg)hízll (meg)hízik ~ gîsty libát hízll meghí- ngyon zott sz-o-ngră- táré sát -ngrásé 4. îngrăsá 5. îngrăsát 6. îngrásă! îngrăsă! 1. îngribestyé îngribészk, îngribésty, îngribestyé, îngribiny, îngribi, îngribestyé 2. îngribi ngribászkă pă hungyivá siettet, meggyorsít 1. siet, igyekszik 2. (el)kpkod nu mă-ngribi! sză-ngribestyé sjászu ne siettess! siet z ór 4. îngribe 5. îngribit 6. îngribestyé! îngribi! 1. îngyáă I. îngyé, îngyé, îngyáă, îngyiăny, îngyiă, îngyáă 2. îngyăá -ngyeé 4. îngyiá 5. îngyiát hungyivá megfgyszt, lefgyszt megfgy ~ kárnye sză ngyáă-n hito j-o-ngyiát pisjoru lefgysztj húst megfgy hűtőszekrényben megfgyott láb 6. îngyáă! îngyiă! 1. înkepé înkép, înképj, înkepé, înkipény, înki hungyivá I 1. elfér, fér 2. belefér (vmi nu-~nkepé-n pelye-s nem fér bőrébe

41 51 pé, înkepé 2. înkepé -nkepé vhová) 3. átv fér nu-nkepé-n kápu-m nem fér fejembe 4. înkipe 5. înkiput 6. înkepé! înkipé! 1. înkregyé înkrézsj, înkri- înkrigyé, înkréd, înkregyé, gyény, înkregyé 2. înkrigye lu în b hisz ~ în Dimizo nu -înkréd hisz Istenben nem neked hiszek -nkrádă 4. înkrigye 5. înkrizut 6. înkregyé! înkrigyé! 1. însjárkă I. însjérk, însjérsj, însjárkă; însjirká, însjirkăny, însjirkă, însjárkă 2. însjirká -nsjersjé 4. însjirká 5. însjirkát 6. însjárkă! lá ku / 1. megkísérel, megpróbál 2. felpróbál (ruhát) kéret vkinél I próbálkozik, kísérletezik ~ sză rîdă vinyé szănsjersjé lá noj nisj nu tyénsjirká ku je! megpróbál nevetni lánykérőbe hozzánk jön ne is próbálkozz vele! însjirkă! 1. însjélijé însjélij, însjélij, însjélijé, însjélijiny, însjéliji, însjélijé 2. însjiliji pă 1. besp 2. sl 3. megsl 4. elsábít ~ pă l~ lá je s ~ bărbátu dă nu mă-nsjélij besp vkit mgához slj megslj férjét h nem tévedek

42 52 nsjilijászkă 4. însjilije 5. însjilijit 6. însjiliji! 1. bespódik, slódik 2. téved ro sz-on-sjilijit ngyon bespódott însjiliji! 1. înszră I. înszor, înszorj, înszră, înszurăny, înszură, înszră 2. înszurá -nszré pă megházsít, összed feleségül megnősül vesz, s-~ fisjoru n u sză-nszră inká házsítj fiát még nem nősül 4. înszurá 5. înszurát 6. înszră! înszură! 1. întrsjé întork, întorsj, întrsjé, întursjény, întursjé, întrsjé 2. întrsjé -ntrkă 4. întursje 5. întorsz I b 1. fordít, megfordít 2. lefordít 3. megmásít 4. kifordít, felfordít ~ szpátyé ~ szkrijiturá îs ~ vorbilye s ~ zsăbu hátt fordít lefordítj z írást megmásítj szvát kifordítj zsebét 6. întrsjé! întursjé! 1. megfordul 2. odfordul ~ lá tyinyé hozzád fordul 3. visszfordul, visszjön ~ dîn kályé visszfordul útjáról z 4. térül, fordul 5. folymodik ~ dăpă ázsutor segítségért fordul 1. întrábă I. întréb, întrébj, întrábă, întribăny, întribă, întrábă 2. întribá pă dă lá lá 1. (meg)kérdez 2. megtudkol érdeklődik întráb-o pă mumă tá! ~ dă lá doktor ~ dă tyinyé kérdezd nyádt! meg megtudkolj z orvostól érdeklődik felő-

43 53 -ntrebé I led 4. întribá 5. întribát dăpă kérdezgetik egymást 6. întrábă! întribă! 1. întrisztă I. întriszt, întristy, întrisztă, întrisztăny, întrisztă, întrisztă 2. întrisztá -ntristyé 4. întrisztát 5. întrisztă! pă ku păntru elszomorít, elkeserít 1. elszomorodik, elkeseredik 2. bánkódik sză ~ pă nu tyé-ntrisztá! kesereg vmin ne keseregj! întrisztă! 1. întyizsjé întyizsj, întyi- întyizsjé, întyig, întyizsjé, zsjény, întyizsjé 2. întyizsjé -ntyigă 4. întyizsje 5. întyisz 6. întyizsjé! 1. bezár, besuk 2. bezár, összesuk 3. elzár, lezár 4. bezár, bebörtönöz 5. lezár, htárol 6. bekerít, körülvesz ~ usá s-~ gurá ~ lu gurá ~ în tyémiă sză ~ d-înnentyé-m besukj z jtót besukj száját elhllgttt vkit börtönbe zár elzárkózik előlem întyizsjé! hungyivá 1. záródik, sukódik 2. bezáródik, elzáródik 3. befejeződik, bezárul 4. átv bezárkózik, elzárkózik 1. înváă I.

44 54 învă, învé, înváă, învăăny, învăă, înváă 2. învăá -nveé 4. învăá 5. învăát 6. înváă! învăă! / pă /dîn /dă lá dîn lá 1. tnul 2. tnít 3. kitnít 4. tnul, okul vmiből, vkitől 5. szoktt 6. idomít ttă zuă ~ pă minyé m-onvăát s-~ kupilu mult ám învăát dîn ásztá l-~ sză umblyé în uvodă kupiluj egész np tnul engem tnított kitnítttj fiát sokt ebből tnultm óvódáb szokttj gyermekét megszokik, hozzászokik 1. învisză I. învisz, învisj, învisză, înviszăny, învisză, învisză 2. înviszá -nvisjé 4. înviszá 5. înviszát pă álmodik álmodozik I mgát álmodj ~ mîndru sză-~ dă kiriliă szépet álmodik királynőnek álmodj mgát 6. învisză! învisză! 1. înzsră I. înzsor, înzsorj, înzsră, înzsurăny, înzsură, înzsră pă / 1. szid 2. átkoz n-o-nzsurá minyé! ku ne átkozd meg velem! 2. înzsurá -nzsré 4. înzsurá 5. înzsurát 6. înzsră! înzsură! J

45 55 1. jártă I. jért, jér, jártă, jirtăny, jirtă, jártă 2. jirtá lu 1. megbosát 2. megkönyörül sză-m jirtă! jártă nyé Dimizolyé! bosásstok meg! bosáss meg nekünk, Isten! jertyé 4. jirtá 5. jirtát 6. jártă! jirtă! 1. jásă jés, jés, jásă, jisîny, jisî, jásă 2. jisî jesé 4. jise 5. jisît 6. jés! jisî! dă hungyivá dîn b 1. kimegy 2. kijön, kilép 3. megjelenik, npvilágot lát 4. kikerül, kijut (vhonnn) 5. kisordul, kilép (medréből) 6. kijön (folt) 7. kifkul ~ áfáră ~ dîn szobă j-o jisît dîn gură ~ o kényvijé nuă áfáră ~ dîn báj ~ ápá dîn Dunăré nu ~ áfáră petyiku îj ~ szinu kimegy előjön szobából kisúszott száján egy új könyv jelent meg kijut bjból megárdt Dun nem jött ki folt engedi színét 1. je rh I. ju, jej, je, lony, lo, je 2. l je 4. l 5. lt 6. je! lo! / dîn 1. vesz, vásárol 2. vesz, szed 3. fog, kp 4. vesz, levesz 5. felvesz (ruhát) 6. kivesz 7. levesz, levet 8. átv elfog, rátör 9. elválll, mgár vesz ám lt láptyé je- on dăráb dă kulák! je kusárásztá! nu-s je otyi dăpă je ~ în kîrkă pă ~ ju pă minyé on sjrik ~ mîná dîn zsăb vettem tejet vegyél egy drb klásot! fogd ezt kosrt! nem veszi le ról szemét hátár vesz vkit felveszek ndrágot egy kiveszi kezét

46 levesz, fényképez s-o lt ipilyisi zsosz zsebéből levetette ipőjét 1. nekifog, hozzákezd 2. indul, irmodik 3. követ vkit îl je friká s-o lt pă szuflyit ~ în formă pă elfogj félelem szívére vette lefényképez vkit 4. fényképezked ik nu-l ~ în nyimik semmibe vesz îj ~ mintyilye eltereli figyelmét je számá! vigyázz mgdr! îj ~ grizsá gondját vkinek viseli sză ~ pă fugá futásnk ered sză ~ dăpă jél után ered áisj nyé lony în formă itt lefényképezkedünk jestyé E/3. T/3 ld ăj rh hungyivá vn ~ áisj? ~ lá voj bány? ~ pă másză? ~ -n zsăbu-? ~ lá voj gosty? vn itt vlki? vn pénz? náltok vn vlmi z sztlon? vn vlmi zsebedben? vendégek vnnk náltok? K 1. ksjé kok, kosj, ksjé, kusjény, kusjé, k I (meg)süt (tésztféléket) ~ kulák ~ mirgu în miklásot süt forr bennem

47 57 sjé 2. ksjé kkă 4. kusje 5. kopt 6. ksjé! kusjé! 1. ktă kot, ko, ktă, kutăny, kută, ktă 2. kutá ktyé 4. kutá 5. kutát 6. ktă! kută! 1. kăptălestyé kăptălészk, kăptălésty, kăptălestyé, kăptăliny, kăptăli, kăptălestyé 2. kăptăli kăptălászkă 4. kăptăle 5. kăptălit 6. kăptălestyé! kăptăli! pă hungyivá pă dă 1. átv forr 2. megérik, meggyűlik (orv) I 1. (meg)sül 2. (orv) meggyűlik (mjd) megsül I. 1. átv is keres 2. megvizsgál, kikutt 3. ápol 1. keres, kutt 2. keresgél, kotorász 3. néz 1. kărpestyé 1. elkp 2. megrgd 3. elfog, elsíp 4. utolér, elér 5. átv rjtkp, tettenér 6. átv elkp, szerez (betegséget) összeszedi mgát, összekpj mgát nyé dăkit nu sză ~ dă kăldură pă miny mă ~? jo kot binyé ~ în zsăb ~ ku oty l-o kăptălit dă gît l-o ~ pă misjună repé sză ~ uná méreg mjd meg sül melegtől engem keresnek jól keresek kikuttj zsebét keres vkit szemével torkon rgd hzugságon kp gyorsn összeszedi mgát, összekpj mgát

48 58 kărpészk, kărpésty, kărpestyé, kărpiny, kărpi, kărpestyé 2. kărpi 3. kărpászkă 1. vrr, megvrr 2. hímez 3. orv bevrr, összevrr - bombu! ~ petyik pă sjrik vrrd fel gombomt! foltot vrr ndrágr 4. kărpe 5. kărpit 6. kărpestyé! kărpi! 1. kăszălestyé kăszălészk, kăszălésty, kăszălestyé, kăszăliny, kăszăli, kăszălestyé 2. kăszăli kszál, levág elkszálj, elvágj mgát ~ fîn ty-áj kăszălit înnentyé-m szénát kszál elksztáltd mgd előttem kăszălászkă 4. kăszăle 5. kăszălit 6. kăszălestyé! kăszăli! 1. kágyé kád, kázsj, kágyé, kăgyény, kăgyé, kágyé 2. kăgye kádă 4. kăgye 5. kăzut 6. kázsj! kăgyé! hungyivá/ dă pă în b 1. esik, elesik 2. leesik, lehull 3. esik, zuhn 4. esik, hull (spdék) 5. elesik, dől, borul 6. elesik (hrbn) 7. kiesik, kihull ~ dă pă biigluă n-ám kăzut pă káp ~ frunzîlye ~ zăpádá ~ pă zsjinu m-or kăzut gyini dă láptyé ~ uná leesik biigliről nem estem fejemre hullnk flevelek esik hó térdre esik kiestek tejfogim összeesik 8. lehull, lehnytlik Ánu-l Nou o kăzut pă már z Újév szerdár esett

49 59 9. összeesik, összerogy 10. leborul, esedezik 11. jut, kerül 12. beáll, beköszönt 1. kákă I. kák, kásj, kákă, kăkăny, kăkă, kákă 2. kăká pă hungyivá sză ~; székel kásjé 4. kăká 5. kákát 6. kákă! kăkă! 1. kálkă I. I. kálk, kálsj, kálkă, kălkăny, kălkă, kálkă 2. kălká kálsjé 4. kălká hungyivá/ pă / 1. lép, lépked 2. rálép, rátpos 1. letpos 2. átlép ~pă pisjor lu m-o kălkát florilye nu-m ~ prăgusu-l dă usă vki lábár lép vki letpost virágimt nem lépi át z jtóm küszöbét 5. kălkát 6. kálkă! kălkă! 1. kápătă I. kápăt, kápi, kápătă, kăpătăny, kăpătă, kápătă 2. kăpătá dă lá 1. (meg)kp 2. (el)kp, megkp (betegséget) ~ bány o kăpătát dă lá bityisug máré pénzt kp ngy betegséget kpott el vkitől kápityé 4. kăpătá 3. átv kp, nyer, szerez s-o kăpătát putyere înnápoj vissznyerte erejét z 5. kăpătát 6. kápătă!

50 kăpătă! 1. kászkă kászk, kásty, kászkă, kăszkăny, kăszkă, kászkă 2. kăszká kestyé 4. kăszká 5. kăszkát 6. kászkă! kăszkă! 1. kivirlestyé kivirlészk, kivirlésty, kivirlestyé, kivirliny, kivirli, kivirlestyé 2. kivirli kivirlászkă 4. kivirle 5. kivirlit 6. kivirlestyé! kivirli! 1. kîntă kînt, kîn, kîntă, kîntăny, kîntă, kîntă 2. kîntá kîntyé 4. kîntá 5. kîntát 6. kîntă! kîntă! 1. klusjestyé klusjészk, klusjésty, ku ku pă 60 I. kinyit, kitát sză ~ ; 1. felnyílik, meghsd 2. tátong 1. (meg)kever 2. összekever összekeveredik I. I. 1. énekel, dlol 2. szól, hngot d 1. elénekel, eldlol 2. megénekel I. îs ~ gurá sză ~ grpásztá kitátj száját tátong ez gödör ku sză ~ összekeveredik vkivel ~ kukosu ásá zskă, kum îj kîntă kks kukorékol úgy tánol, hogy fütyül-nek neki kotlik ~ pă uă ül tojásokon

51 61 klusjestyé, klusjiny, klusji, klusjestyé 2. klusji klusjászkă 4. klusje 1. megromlik, megbüdösödik 2. gyomorrontás vn vkinek ou sz-o klusjit m-ám klusjit megbüdösödött tojás hsmenéses gyomorrontásom volt 5. klusjit 6. klusjestyé! klusji! 1. krápă I. I. krăp, krăpj, krápă, krăpăny, krăpă, krápă 2. krăpá krepé 4. krăpá 5. krăpát 6. krápă! krăpă! / dă 1. reped, hsd 2. elpttn, szétreped, szétszkd 3. kirepedezik, kiserepesedik 4. megdöglik, felfordul 5. megpukkd, pukkdozik îj ~ fere îj ~ pelye dă vînt lá sză-j krepé inyimá! ~ dă mirg szétpukkn epéje kirepedezik bőre széltől hdd meg! szétpukkd méregtől z dögöljön 1. reped, hsd 2. szétszkd, elszkd 1. krestyé I. krészk, krésty, krestyé, kristyény, kristyé, krestyé 2. krestyé krászkă 4. kristye 5. kriszkut 1. nő 2. (fel)nő, növekedik 3. nevelkedik 4. megnő, kinő 5. nő, gyrpodik ~ ká buretyé sză krésty máré! mámă măstyjé l-o kriszkut nő, mint gomb ngyr nőj! mostohny nevelte fel 6. krestyé! pă

52 62 kristyé! felnevel 1. kukujestyé kukujészk, kukujésty, kukujestyé, kukujiny, kukuji, kukujestyé 2. kukuji hungyivá dă gubbszt ~ ká puju dă sjé kukujésty? gubbszt, mint sirke miért gubbsztsz? kukujászkă 4. kukuje 5. kukujit 6. kukujestyé! kukuji! 1. kulkă I. kulk, kulsj, kulkă, kulkăny, kulkă, kulkă 2. kulká kulsjé 4. kulká 5. kulkát pă hungyivá 1. ltt 2. lefektet I 1. lszik 2. lefekszik 3. hál, éjszkázik îs ~ fátá dă mult sză ~ dă nptye nu m- ám kulkát hungyé kulkát szárá? ty-áj dă lttj lányát régót lszik z éjjel nem ludtm hol háltál z este? 6. kulkă! kulkă! 1. kumpără I. kumpăr, kumpărj, kumpără, kumpărăny, kumpără, kumpără 2. kumpărá hungyivá (meg)vásárol, (meg)vesz ~ pită lá boltă m-ám kumpărát on kár nou kenyeret vesz boltbn vettem egy új utót kumpăré 4. kumpărá 5. kumpărát 6. kumpără!

53 kumpără! 1. kunstyé kunoszk, kunosty, kunstyé, kunustyény, kunustyé, kunstyé 2. kunstyé kunszkă 4. kunustye 5. kunuszkut 6. kunstyé! kunustyé! 1. kunună kunun, kununy, kunună, kununăny, kunună, kunună 2. kununá kununászkă 4. sză kununá 5. kununát 6. kunună! kunună! 1. kură kur, kurj, kură, kurăny, kură, kură 2. kurá kuré 4. kurá 5. kurát 6. kură! kură! pă dă hungyivá pă ku hungyivá/ dîn 63 I. 1. ismer 2. tud (vmit), járts (vmiben) 3. megismer 4. felismer 5. elismer 1. ismerik egymást 2. felismerhető, kivehető I. I. 1. kurăă I. összesket, összed megesküszik, összeházsodik vkivel 1. folyik 2. ömlik 3. sorog 4. sepeg, folyik, ereszt 5. kifolyik 6. befolyik 7. elfolyik dă mult îl kunoszk dă dăpártyé sză ~ popá ny-o kununát kînd vi kununá? ~ -n Bálátoná máré ~ plje ~ dîn trkă o kurát vinu dîn ujágă régót őt felis- messziről merhető ismerem nu l-ám kunuszkut pp dott össze bennünket mikor házsodtok össze? ngy folyik Bltonb szkd z eső ereszt teknő kifolyott bor z üvegből

54 64 kură, kură, kurăă, kurăăny, kurăă, kurăă 2. kurăá kurăé 4. kurăá meghámoz, megtisztít ~ murkoj ~ kîrboju măj înti ~l, dăpáje mănînkă-l mărusztá sárgrépát puol meghámozz krumplit előbb hámpzd meg, ztán edd meg ezt z lmát 5. kurăát 6. kurăă! kurăă! 1. kuszestyé kuszăszk, kuszăsty, kuszestyé, kuszîny, kuszî, kuszestyé 2. kuszî kuszászkă hungyivá d kszál ~ fîn ~ pă rît ~ ku ksză ászkuîtă szénát kszál kszál réten éles kszávl kszál 4. kusze 5. kuszît 6. kuszestyé! kuszî! 1. kusztă I. I. kuszt, kusty, kusztă, kusztăny, kusztă, kusztă 2. kusztá kustyé 4. kusztá 5. kusztát 6. kusztă! hungyivá ku 1. él 2. megél 3. fennáll, létezik 1. él 2. átél ~ binyé hungyé kusty? ~ pă gîtu lu pîn jo kuszt ~ dîn bány misj mult ro o kusztát jól él hol élsz? vki nykán él, élősködik míg én élek kis pénzből él sok rosszt átélt kusztă! L 1. lăestyé lăészk, lăésty, b

55 65 lăestyé, lăîny, lăî, lăestyé 2. lăî 1. kiszélesít 2. kinyújt, kitágít ~ tiéj tésztát nyújt lăászkă 4. lăe 5. lăît 6. lăestyé! lăî! 1. kiszélesedik, kitágul 2. elterül, szétterül 3. elnyúlik, elterül sză~ pă pămînt elterül földön. 1. lápădă I. lápăd, lápizsj, lápădă, lăpădăny, lăpădă, lápădă 2. lăpădá lápigyé 4. lăpădá 5. lăpădát 6. lápădă! lăpădă! 1. levet; ledob mgáról /ruhát/ 2. ledob lehjít 3. vedlik (állt) 4. (le)hullt (lombot) 5. levetkőztet s-o sjriku îs ~ pelye gol sză ~ lăpădát levedlik vet- meztelenre kőzik levetette ndrágját levetkőzik 1. lásză I. lász, lásj, lásză, lăszăny, lăsză, lásză 2. lăszá lásjé 4. lăszá pă / pă 1. hgy 2. hlogt 3. elhgy, otthgy 4. serbenhgy, elhgy ~ pă mînyi ~ pă várá l-o lăszát îgánká m-o putyere lăszát holnpr hgy nyárr hlszt elhgyt felesége elhgyott z e- rőm 5. lăszát 6. lásză! lăsză! 5. bbhgy, leszokik 6. lehgy, elhgy 7. meghgy 8. ráhgy o lăszát trászu mă ~ pă kályé ~ oără mănkáré kutotu ~ pă jél bbhgyt dohányzást lehgy z úton hgy egy kis ennivlót mindent ráhgy

56 66 1. loptă lopt, lop, loptă, luptăny, luptă, loptă 2. luptá loptyé 4. luptá 5. luptát 6. loptă! luptă! 1. lukră lukru, lukrij, lukră, lukrăny, lukră, lukră 2. lukrá lukré 4. lukrá 5. lukrát 6. lukră! lukră! 1. lunyikă ku hungyivá lunyik, lunyisj, pă 9. örökülhgy 10. hgy, enged 11. ereszt, szbdon enged 12. lehjt I. sză~; 1. hgyj mgát 2. elengedi mgát 3. rábízz mgát 4. leereszkedik, lemegy 1. birkózik 2. küzd, viskodik I. I. 1. dolgozik 2. üzemel 3. működik megmunkál I. I. j-o lăszát o kásză ~ sză plîngă ~ tyé pă minyé! sză ~ pă funyijé ~ ku urtáku-s sz- o luptát ku sîrkánu-l ku sáptyé kápity ttă zuă ~ binyé ~ örökülhgyott neki egy házt hgyj, hogy sírjon bízd rám mgd! kötélen ereszkedik le viskodik brátjávl megbirkózott hétfejű sárkánnyl ~ egész np dolgozik jól dolgozik 1. súszik ~ pă gyáă súszkál jégen

57 67 lunyikă, lunyikăny, lunyikă, lunyikă 2. lunyiká lunyisjé 4. lunyiká 5. lunyikát 6. lunyikă! lunyikă! hungyivá súszkál 2. siklik 3. megsúszik 4. félresúszik, kisúszik (átv is) 5. súszik súsztt, siklt binyé ~ szányije j-o kusztu lunyikát ~ bere pă mănkáré jól siklik szán félresiklott élete z jól súszik sör z ételre 1. lutyestyé lutyészk, lutyésty, lutyestyé, lutyiny, lutyi, lutyestyé 2. lutyi lutyászkă I. hegedül elhegedül, eljátszik mîndru ~ lutyestyé-m kîntyiku! ~ szépen hegedül húzd el nótámt! 4. lutye 5. lutyit 6. lutyestyé! lutyi! 1. luvestyé luvészk, luvésty, luvestyé, luviny, luvi, luvestyé 2. luvi luvászkă 4. luve 5. luvit 6. luvestyé! luvi! pă / dă (meg)üt, (rásp) 1. sp, ver 2. (bele)sp, (beleüt) I 1. megüti mgát 2. beleütközik, nekiütközik ~ pă másză l-o luvit ku pálmá o luvit ménku în ty-áj luvit? sz-o luvit dă fál z sztlr sp megpofozt belespott villám vmibe megütötted mgd? flnk ütközött Ly