KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

Hasonló dokumentumok
KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

GAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA október 24., 14:00

GAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

GAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

GAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

GAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

GAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA február 14. KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) EMELT SZINT PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA MEGOLDÓKULCS

Közgazdaságtan alapjai. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

Használható segédeszköz: szabványok, táblázatok, gépkönyvek, számológép, ceruza, körző, vonalzó.

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

Azonosító jel: GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA május :00. Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc

PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA január 16. m KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) KÖZÉPSZINT PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA MEGOLDÓKULCS

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

A 27/2012 (VIII. 27.) NGM rendelet (12/2013 (III.28) NGM rendelet által módosított) szakmai és vizsgakövetelménye alapján.

Használható segédeszköz: szabványok, táblázatok, gépkönyvek, számológép, ceruza, körző, vonalzó.

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

Mi okozza a munkanélküliséget?

A. X X X X X X B. X X X C. X X D. X X X E. X X. AA. csoport

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

Azonosító jel: GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA május :00. Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA január 16. KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) EMELT SZINT PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA MEGOLDÓKULCS

Munkanélküliség és infláció I.

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

Átírás:

Közgazdasági alapismeretek (elméleti gazdaságtan) középszint 1411 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2016. május 18. KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA

Fontos tudnivalók A javítás során a vizsgázó által használt tintától jól megkülönböztethető színű tintával fel kell tüntetni részmegoldásért megítélt részpontszámokat, és meg kell jelölni a hibátlan megoldást, illetve az előforduló hibákat és a tévedéseket. Egy feladat megoldásáért járó összesített pontszámot az előre nyomtatott mezőbe írja be, ebbe a mezőbe csak egész számot írhat! A feladatlap végén található összesítő táblázatot értelemszerűen kell kitölteni. A feladatoknál többféle megoldás is elképzelhető, ezért előfordulhat, hogy a javítási útmutatóban közölt eljárástól ( szöveges megnevezéstől) eltérő a megoldás. Ha a megoldás szakmailag korrekt elemekre épül, az eljárás kellően részletezett, és helyes eredményre vezet, akkor ezekért a megoldásokért is a teljes pontszám jár. A pontszámok odaítélésénél a következő elveket kell követni: 1. A teljes pontszám csak hibátlan feladat megoldásért adható meg. Hiányzó válasz esetén a válaszért adható részpontszámot le kell vonni. 2. Logikailag helyes eljárással, de számolási hibával megoldott feladatnál a részpontszám felét le kell vonni a hibavétés helyén. A feladat későbbi részében a logikailag jó megoldás a toűrűző számbeli eltérés ellenére is teljes értékűnek számít, tehát a későbbi részpontszámokat egyetlen számolási hiba miatt nem kell csökkenteni. Az összesített pontszám megállapításakor alkalmazza az alábbi eljárást: a pontszámot a matematika szabályai szerint egész számra kerekítve kell beírni (pl.: 23,33 pont kerekítve 23 pont, 23,5 pont 23,66 pont kerekítve 24 pont, egész szám esetén nincs teendő.) 3. Logikai hiba esetén a hibavétés helyén nem jár pont, a további hibátlan lépésekért viszont megadható a fele pontszám. Az összesített pontszám megállapításakor alkalmazza az alábbi eljárást: a pontszámot a matematika szabályai szerint egész számra kerekítve kell beírni (pl.: 23,33 pont kerekítve 23 pont, 23,5 pont 23,66 pont kerekítve 24 pont, egész szám esetén nincs teendő.) 4. Egy feladatnál csak egy megoldás értékelhető. 5. Igaz-hamis kérdéseknél a hibás megítélés mellett az önmagában szakmailag helyes indoklásért adható. 6. A III. részben található feladatok részpontszámai tovább nem bonthatók, ezektől eltérni csak az előbbiekben említett számolási hiba esetében lehet. írásbeli vizsga 1411 2 / 9 2016. május 18.

I. Választásos, egyszerű, rövid választ igénylő feladatok Feleletválasztás (20 pont) 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. C C B D B C A B C C Minden helyes válasz ot ér, maximális pontszám 20. II. Szöveges (kifejtendő) feladatok 1. Igaz-hamis állítások (6 2 = 1) Sorszám Válasz Pontszám H 1. Azokat a jószágkosarakat, amelyeket adott jövedelemből a fogyasztó megvásárolhat, a költségvetési egyenes szemlélteti. 1+ A közömbösségi görbe az azonos hasznosságú jószág-kosarakat szemlélteti. I 2. A számviteli költség az explicit és az elszámolható implicit költség összege, azért az explicit költség növekedése együtt jár a számviteli költség növekedésével. 1+ H 3. Ha egy tevékenység mások számára olyan előnyökkel jár, amelyért nem kellett fizetni, akkor pozitív externáliáról beszélünk. A negatív externália másoktól áldozatot követel, mert 1+ többletköltségeket kell vállalniuk, s ezeket nekik senki nem téríti meg. H 4. A fogyasztási határhajlandóság mindig kisebb mint 1. 1+ H 5. A foglalkoztatottak számát a rövidebbik oldal elve alapján határozzuk meg, ezért előfordulhat, hogy az egyensúlyinál magasabb reálbér 1+ esetén csökken a foglalkoztatottak száma. I 6. A reál pénzkínálatot a nominális pénzmennyiség és az árszínvonal hányadosaként határozzuk meg, ezért változatlan nominális pénzmennyiség mellett az árszínvonal növekedése csökkenti a tört értékét. 1+ 2. Definíciók (4 2 = 8 pont) Sorszám Válasz Pontszám A) Az a periódus, amelyen belül a vállalat a termelés módosításával reagálhat a piaci eseményekre, mert legalább egy termelési tényező megváltoztatására képes, miközben legalább egy tényező változatlan marad. B) A termékegységre jutó összköltség, azaz az összköltség és a termelt mennyiség hányadosa. C) A vállalat azon költségei, amelyek nem követik a termelés mennyiségének változásait rövid távon, ezért nagyságát állandónak tekinthetjük. D) Az a szám, amely megmutatja, hogyan változik a termelő összköltsége, ha egységnyivel növeli a termelését. írásbeli vizsga 1411 3 / 9 2016. május 18.

3. Kifejtős kérdés (4 2 = 8 pont) Aktív népesség: a munkaképes népesség azon része, akik megjelennek a munkapiacon, hajlandók és képesek munkát vállalni. Az aktív Ez a munkakínálat maximális nagysága. népesség Az aktív népesség két részre osztható: foglalkoztatottakra és munkanélküliekre. Teljes foglalkoztatás és munkanélküliség Munkanélküliség főbb típusai Munkanélküliségi ráta Pontozás: bármely két jó válaszért a pontszám megadható. Teljes foglalkoztatás: a munkapiac egyensúlya mellett a foglalkoztatottak száma megegyezik az aktív népességgel. Ha az aktív népesség létszáma nagyobb, mint a foglalkoztatottak száma, akkor a nemzetgazdaságban munkanélküliség van, a munkapiacon a munkakínálat nagyobb, mint a munkakereslet. a) A munkavállaló szempontjából: Önkéntes munkanélküliségről beszélünk, ha az egyén megjelenik a munkapiacon, de az adott reálbér mellett nem vállal munkát Kényszerű munkanélküliségről beszélünk, ha az egyén keres, de nem talál munkát b) Munkapiaci túlkínálatot kiváltó okok miatt: Strukturális munkanélküliség a munkaerő kereslete és kínálata eltérő összetétele miatt jelentkezik. Technológiai munkanélküliség akkor alakul ki, ha a technikai fejlődés miatt csökken a munkaerő iránti kereslet. Konjunkturális munkanélküliség a nemzetgazdaság kibocsátásának ingadozása miatt alakul ki. A termelés visszaesése vezet a foglalkoztatás csökkenéséhez és a munkanélküliek számának növekedéséhez. Pontozás: minden 2 jó válaszért 1-1- pont adható, azaz 4 jó válasz esetén megadható a. = a munkanélküliek és az aktív népesség aránya százalékban kifejezve A munkanélküliség növekedése az egyének szempontjából a létfenntartási gondok növekedését, illetve társadalmi szempontból a kihasználatlan erőforrások növekedését jelzi. A kedvezőtlen változás a kibocsátás és a jövedelem csökkenését eredményezi. 1- írásbeli vizsga 1411 4 / 9 2016. május 18.

4. Párosítás (6 1 = 6 pont) Megnevezés 1. ábra 2. ábra 3. ábra A változást okozó tényező A) B) E) Az egyensúlyi jövedelem változása: növekedés (+) csökkenés ( ) + - - 6 1 = 6 pont 5. Elemző, értékelő feladat (6 1 = 6 pont) 5.1. b) A kínálat növekedése. d) A kereslet csökkenése. 5.2. Az aszály miatt kevesebb kukorica termett, ezért a kínálati függvény balra eltolódott. 5.3. A) exportál B) csökkenésére C) csökkenése Pontozás: két jó válasz esetén adható. írásbeli vizsga 1411 5 / 9 2016. május 18.

III. Számítást, ábrázolást igénylő feladatok 6. feladat (2 + 2 + 3 + 2 = 9 pont) Ha a fogyasztó nem vásárol x jószágot (= tejterméket), akkor az I = px x + py y összefüggésben az x = 0 szerepel. 6.1. Ezért p y = I / ymax = 3360 / 20 = 168 forint a péksütemény ára. A tejből vásárolható maximális mennyiség: x max = 3360 / 280 = 12 liter A költségvetési egyenes egyenlete: 3360 = 280x + 168y, rendezett formában: y = 20 5/3x A meredekség a rendezett alakból leolvasható: m = 5/3, 6.2. előjel nélkül az árarányok hányadosaként is meghatározható: px / py = 280 / 168 = 5/3 Az alábbi ábra a teljes megoldást mutatja. Ehhez a részkérdéshez az I 1 egyenes ábrázolása nem szükséges. 6.3. péksütemény 22 20 18 16 14 12 10 8 6 4 2 0 G U1 I I 1 0 U2 0 2 4 6 8 10 12 14 tejtermék 3 pont 6.4. Az optimális megoldás a G jószágkosár, amely 6 liter tejterméket és 10 darab péksüteményt tartalmaz. Pontozás: A pontszám a következőképpen osztható meg: - közömbösségi görbék ábrázolása = - költségvetési egyenes ábrázolás = - az optimális jószágkosár meghatározása = A C jószágkosár NEM optimális jószágkosár. A C pont nem az új költségvetési egyeneshez tartozó érintési pont. Az U1-nél magasabb hasznosságú közömbösségi görbe is elérhető, a C jószágkosár nem a legnagyobb hasznosságot képviseli. írásbeli vizsga 1411 6 / 9 2016. május 18.

7. feladat (7 + 4 = 1) 7.1. 7.2. Munkafelhasználás (óra) Termelés (ezer pár) Határtermék Átlagtermék 0 0 - - 10 600 60 60 20 1300 70 65 30 2100 80 70 40 3100 100 77,5 50 4300 120 86 60 5400 110 90 70 6440 104 92 80 7240 80 90,5 90 7740 50 86 100 8100 36 81 110 7920-18 72 Pontozás: Minden újabb és helyes 3 számadat meghatározásáért adható. A tartományt a munka határtermékének csökkenő, de még pozitív szakasza határozza meg a táblázatból leolvasható adatsor alapján, ezért 50 L 100 7 pont írásbeli vizsga 1411 7 / 9 2016. május 18.

8. feladat (4 2 = 8 pont) A számításokat egyszerűbben végezhetjük el, ha kiegészítjük a táblázatot a három ágazat teljesítményét összesítő értékekkel. 8.1. 8.2. 8.3. 8.4. Ágazat Bruttó kibocsátás (milliárd Ft) Termelő fogyasztás (milliárd Ft) Az amortizáció (milliárd Ft) A 47 800 19 120 7 500 B 58 920 23 580 16 000 C 76 780 30 700 5 000 Összesen 183 500 73 400 28 500 GDP = Bruttó kibocsátás termelő fogyasztás = = 183 500 73 400 = 110 100 Mrd Ft GDP = (47 800 19 120) + (58920 23 580) + + (76 780 30 700) = 110 100 Mrd Ft NDP = GDP Amortizáció = 110 100 28 500 = 81 600 Mrd Ft NNI = NDP + külföldön szerzett tényezőjövedelem külföldre utalt tényezőjövedelem = 81 600 + 4000 14500 3000 = 68 100 Mrd Ft NNI = (GDP ± tényezőjövedelmek egyenlege) amortizáció = (110 100 + 4000 14 500 3000) 28 500 = 96 600 28 500 = 68 100 Mrd Ft GNDI = NNI + Amortizáció ± transzferek egyenlege = 68 100 + 28 500 + 1500 = 98 100 Mrd Ft GNDI = GNI ± transzferek egyenlege = 96 600 + 1500 = 98 100 Mrd Ft írásbeli vizsga 1411 8 / 9 2016. május 18.

9. feladat (4+2+2+4 = 1) 9.1. C(Ydi) = 4200 + 0,75(Y 2100 + 500) = 3000 + 0,75Y Y D = C + I + G Y D = 3000 + 0,75Y + 1100 + 1900 Y D = Y, ezért Y e = 24 000 4 pont 9.2. SÁ= T (G + Tr) = 2100 (1900 + 500) = 300 deficit 9.3. 9.4. Ydi = Y T + Tr = 24 000 2100 + 500 = 22 400 C(Ydi) = 4200 + 0,75(24 000 2100 + 500) = 21 000 Y1= 24 300 az új egyensúly az alábbi feltételből határozható meg: Y D = Y 24 300 = 4200 + 0,75(24 300 2100 + Tr) + 1100 + 1900 Tr = 600, azaz Tr = 100 A transzferkifizetéseket 100-zal kell növelni. 4 pont írásbeli vizsga 1411 9 / 9 2016. május 18.