Tájékoztató az Íráskészség feladatok értékeléséről 2017. május-júniusi vizsgaidőszaktól Spanyol nyelv A feladatlapon az alábbi figyelmeztetés és tájékoztatás jelenik meg: Ügyeljen a megadott szószámra! Amennyiben a létrehozott szöveg jelentősen eltér (rövidebb, hosszabb) a megadott szóintervallumtól, az pontlevonással jár. Középszint A szószámra vonatkozó szabályok részletezése Amennyiben a létrehozott szöveg terjedelme meghaladja a 150 szót, a Tartalom és szövegalkotás szempont pontszámából 1 pontot le kell vonni. A Tartalom és a szövegalkotás szempont alapján adott pontszám 0 pont, ha a szöveg 40 szónál rövidebb. Amennyiben a létrehozott szöveg terjedelme meghaladja a 180 szót, a Tartalom szempont pontszámából 1 pontot le kell vonni. A Tartalom szempont alapján adott pontszám 0 pont, ha a szöveg 50 szónál rövidebb. Emelt szint Amennyiben a létrehozott szöveg terjedelme meghaladja a 225 szót, a Tartalom, szövegalkotás szempont pontszámából 1 pontot le kell vonni. A Tartalom, szövegalkotás szempont alapján adott pontszám 0 pont, ha a szöveg 60 szónál rövidebb. Amennyiben a létrehozott szöveg terjedelme meghaladja a 375 szót, a Tartalom szempont pontszámából 1 pontot le kell vonni. A Tartalom szempont alapján adott pontszám 0 pont, ha a szöveg 100 szónál rövidebb.
Értékelési skálák A hibákat mindkét szinten jelölni kell a feladatlapon. A dolgozatok javításakor használható jelöléseket a javítási-értékelési útmutató tartalmazni fogja. Középszint Tartalom és szövegalkotás A vizsgázó megfelelően dolgozta A vizsgázó két irányító szempontot A vizsgázó csak részben dolgozta A vizsgázó nem megfelelően, ki mind a három szempontot és elérte a megadott szövegmennyiséget. dolgozott ki megfelelően, a harmadikat nem, vagy csak részben tárgyalta. ki az irányító szempontokat. egyetlen szempontot sem kidolgozva tárgyalta a témát, és/vagy más témáról írt. Formai jegyek és hangnem 3 pont 2 pont 1 pont 0 pont A szöveg formai jegyei nagyjából A szöveg formai jegyei még megfelelnek a szövegfajtának, hang- neme a közlési szándéknak és/vagy a címzetthez való viszonynakszonynak. és/vagy a címzetthez való vi- Van helyes megszólítás és aláírás, Van helyes vagy elfogadható valamint elfogadható dátum és elköszönés. megszólítás és aláírás. A vizsgázó törekedett a levél- forma betartására. A szöveg formai jegyei teljesen és/vagy a címzetthez való viszonynak. Helyes a megszólítás, az aláírás, a dátum és az elköszönés. A szöveg formai jegyei nem felelnek meg a szövegfajtának, hangneme a közlési szándéknak és/vagy a címzetthez való viszonynak. Hiányzik vagy nem elfogadható a megszólítás és/vagy az aláírás. A vizsgázó nem törekedett a levélforma betartására. Nyelvhelyesség (szókincs, mondattan, alaktan, helyesírás) A szövegben több hiba fordul elő, A szövegben sok hiba fordul elő, a szöveg megértését nem za- varó hibát tartalmaz. a hibák alig nehezítik a mondanivaló a hibák néhány ponton nehezítik a mondanivaló A szöveg a nyelvi hibák miatt nem érthető.
Tartalom A vizsgázó a négy irányító szempont kifejtésével részletesen és megfelelő mélységben dolgozta ki a témát. Részletesen kifejtette, és érvekkel megfelelően alátámasztotta véleményét. A vizsgázó az irányító szempontok A vizsgázó az irányító szempon- közül hármat megfelelő tok közül egyet megfelelően dol- mélységben dolgozott ki, a negyediket gozott ki, a többit csak részben csak részben vagy egy- (2 pont) vagy egyáltalán nem általán nem (4 pont), illetve két (1 pont). irányító szempontot meg-felelően, a másik kettőt csak részben (3 pont). A vizsgázó az irányító szempontok közül egyet sem dolgozott ki megfelelően. Szövegalkotás A szöveg felépítése, az irányító A szöveg felépítése, az irányító A mondanivaló nem mindenütt szempontok elrendezése szempontok elrendezése többnyire logikus elrendezésű. A gondolati tagolás megfelelő: A vizsgázó nem törekszik a gon- van bevezetés, tárgyalás és befejezés. A vizsgázó törekszik a gondolati dolati tagolásra: hiányzik a bevezetés A vizsgázó megfelelő nyelvi eszközök tagolásra: van bevezetés vagy befejezés. és befejezés. A szövegszerűség csak nyomokveget használatával valódi szö- A vizsgázó törekszik arra, hogy ban fedezhető fel. hoz létre. valódi szöveget hozzon létre. A mondatok több helyen nem A mondatok szervesen kapcsolódnak egymáshoz. A mondatok többnyire szervesen kapcsolódnak egymáshoz. kapcsolódnak egymáshoz. A szöveg tagolatlan és áttekinthetetlen. Az írásmű izolált mondatok halmazából áll. Az írásmű annyira rövid, hogy szövegként nem értékelhető. Szókincs, kifejezésmód A szöveget a témának és a közlési A szöveget nagyrészt a témának A szöveget egyszerű szándéknak megfelelő szókincs és a közlési szándéknak megfelelő jellemzi. Néhol nem megfelelő a szóhasználat, Többször nem megfelelő a szó- Sokszor nem megfelelő a szóhasználat, ami helyenként jelenben ez azonban csak kis mértékhasználat, ami néha nehezíti a tősen nehezíti és/vagy akadá- nehezíti a mondanivaló mondanivaló A szókincs korlátai miatt többször előfordulhat szóismétlés. lyozza a mondanivaló több helyen akadályozza a szöveg Nyelvtan, helyesírás A vizsgázó általában helyesen A vizsgázó több hibával használja A vizsgázó csak a legegyszerűbb használja az egyszerű nyelvtani az egyszerű nyelvtani struktúrákat. nyelvtani struktúrákat használja. struktúrákat. A szöveg sok olyan nyelvi (mon- A szöveg kevés nyelvi (mondattan, A szöveg több nyelvi (mondattan, dattan, alaktan, helyesírás) hibát alaktan, helyesírás) hibát tar- alaktan, helyesírás) hibát tartal- tartalmaz, amelyek annak megér- talmaz, amelyek azonban a szöveg megértését nem befolyásolják. maz, amelyek azonban a szöveg tését nem befolyásolják, valamint megértését nem befolyásolják, több, a szöveg megértését jelentősen és/vagy kevés, a megértést nehemaz, zítő hiba jellemzi a dolgozatot. nehezítő nyelvi hiba fordul elő. A szöveg a nyelvi (mondattan, alaktan, helyesírás) hibák miatt nem érthető.
Emelt szint Tartalom, szövegalkotás A vizsgázó a három irányító A vizsgázó kettő irányító szempontot A vizsgázó egy irányító szempon- A vizsgázó egy irányító szempon- dolgozott ki megfelelően, tot dolgozott ki megfelelően, a tot sem dolgozott ki megfelelően. szempontot megfelelően dolgozta ki. a harmadikat pedig csak részben többit pedig csak részben vagy Alapvető kommunikációs célját A vizsgázó a kommunikációs célokat vagy egyáltalán nem. egyáltalán nem. nem éri el. megfelelően valósította A vizsgázó a kommunikációs cé- A kommunikációs célokat rész- Nem jött létre szöveg. meg. lokat nagyrészt megfelelően valósította ben valósította meg. A mondanivaló nem logikus el- meg. A szöveg felépítése, az irányító A mondanivaló nem mindenütt rendezésű, a gondolatok esetlegeben szempontok elrendezése A szöveg felépítése, az irányító logikus elrendezésű. sen követik egymást. A gondolati tagolás megfelelő: szempontok elrendezése nagyrészt A vizsgázó nem törekszik a gon- Az írásmű tagolatlan és áttekint- van bevezetés, tárgyalás és befejezés. dolati tagolásra: hiányzik a bevehetetlen, túlnyomórészt izolált A vizsgázó törekszik a gondolati zetés és a befejezés. mondatok halmazából áll. A vizsgázó megfelelően használja tagolásra: van bevezetés vagy be- Az írásmű még szövegnek tekint- a szövegalkotás tartalmi és fejezés. hető, bár a mondatok több helyen nyelvi elemeit: létrejön a szövegkohézió. A formai tagolás megfelelő. A vizsgázó nagyrészt megfelelően használja a szövegalkotás tartalmi és nyelvi elemeit. A mondatok nagyrészt szervesen kapcsolódnak egymáshoz. nem kapcsolódnak egymáshoz. Formai jegyek és hangnem 3 pont 2 1 pont 0 pont A szöveg formai jegyei nagyjából és a címzetthez való viszonynak. Van helyes vagy elfogadható megszólítás és aláírás. A dátum és az elköszönés hibás vagy hiányzik. A szöveg formai jegyei teljesen és a címzetthez való viszonynak. Van helyes megszólítás, dátum, elköszönés és aláírás. A szöveg formai jegyei nem felelnek meg a szövegfajtának, hangneme a közlési szándéknak és a címzetthez való viszonynak. Hiányzik vagy nem helyes a megszólítás és/vagy az aláírás. vagy: A vizsgázó nem törekedett a levélforma betartására. Nyelvhelyesség A szöveget a témának és a közlési A szöveget nagyrészt a témának A szöveg szókincse egyszerű. szándéknak megfelelő változatos és a közlési szándéknak megfelelő A szóhasználat többször nem Az előforduló kisebb lexikai pontatlanságok A vizsgázó törekszik a változatos megfelelő. A hibák néhány heveg nem nehezítik a szö- szóhasználatra. lyen nehezítik a mondanivaló A szóhasználat néhány helyen A vizsgázó változatos nyelvtani nem megfelelő, ez azonban alig A vizsgázó alig törekszik a változatos struktúrákat használ, valamint nehezíti a mondanivaló mondatszerkesztése is változatos. nyelvtani struktúrák hasz- nálatára és a változatos mondatszerkesztésre. a szöveg megértését nem nehezítő A vizsgázó törekszik a változatos nyelvtani struktúrák használatára A szövegben több, a szöveg megtan, nyelvi (mondattan, alak- és a változatos mondatszerkeszértését nem nehezítő nyelvi (mon- helyesírás) hiba található tésre. dattan, alaktan, helyesírás) hiba benne. A szövegben több, a szöveg megértését nem nehezítő nyelvi (mondattan, alaktan, helyesírás) hiba és/vagy néhány, a szöveg megértését és/vagy több, a szöveg megértését több helyen jelentősen nehezíti és/vagy akadályozza a mondanivaló A vizsgázó nem törekszik a változatos nyelvtani struktúrák használatára és a változatos mondatszerkesztésre. A szövegben számos, a szöveg megértését nem nehezítő nyelvi (mondattan, alaktan, helyesírás) hiba és/vagy sok, a szöveg megértését jelentősen nehezítő és/vagy akadályozó hiba található.
Tartalom A vizsgázó a négy irányító szempont kifejtésével részletesen és megfelelő mélységben dolgozta ki a témát. Minden irányító szemponthoz fogalmazott meg gondolatot. Részletesen kifejtette, és érvekkel megfelelően alátámasztotta véleményét. 4 pont 3 pont 2 1 pont 0 pont A vizsgázó három irányító szempontot megfelelő mélységben dolgozott ki. A negyedik szempontot csak részben vagy egyáltalán nem tárgyalta. A vizsgázó törekedett arra, hogy részletesen kifejtése, és érvekkel alátámassza véleményét. A vizsgázó két irányító szempontot dolgozott ki részletesen vagy mind a négyet részben. (2 pont) A vizsgázó csak egy irányító szempontot dolgozott ki részletesen, vagy legalább három irányító szempontot tárgyalt részben. (1 pont) A vizsgázó nem fejtette ki részletesen véleményét, alig érvelt. A vizsgázó egy irányító szempontot sem dolgozott ki megfelelően vagy csak egy-két irányító szempontot részben. A vizsgázó nem fejtette ki megfelelően véleményét. Szövegalkotás 3 pont 2 pont 1 pont 0 pont A szöveg felépítése, az irányító A szöveg felépítése, az irányító A mondanivaló nem mindenütt szempontok és az ezekhez kapcsolódó szempontok és az ezekhez kap- logikus elrendezésű. gondolatok elrendezése csolódó gondolatok elrendezése Sok a gondolati ismétlés. nagyrészt A vizsgázó nem törekszik a gondolati A gondolati tagolás megfelelő. tagolásra. A vizsgázó törekszik a gondolati A vizsgázó megfelelően használja a szövegösszefüggés tartalmi tagolásra. A vizsgázó nagyrészt megfele- Az írásmű még szövegnek tekinthető, bár a mondatok több helyen és nyelvi elemeit: létrejön a lően használja a szövegösszefüg- nem kapcsolódnak egymáshoz. szövegkohézió. A szöveg formai tagolása megfelelőgés tartalmi és nyelvi elemeit. A mondatok nagyrészt szervesen kapcsolódnak egymáshoz. Nem jött létre szöveg. A mondanivaló nem logikus elrendezésű, a gondolatok esetlegesen követik egymást. Az írásmű tagolatlan és áttekinthetetlen, túlnyomórészt izolált mondatok halmazából áll. Szókincs, kifejezésmód A szöveget a témának és a közlési szándéknak megfelelő változatos Az előforduló kisebb lexikai pontatlanságok nem nehezítik a mondanivaló A szöveg szókincse egyszerű. A szóhasználat többször nem megfelelő. A hibák néhány helyen nehezítik a mondanivaló A szöveget nagyrészt a témának és a közlési szándéknak megfelelő A vizsgázó törekszik a változatos szóhasználatra. A szóhasználat néhány helyen nem megfelelő, ez azonban alig nehezíti a mondanivaló több helyen jelentősen nehezíti és/vagy akadályozza a mondanivaló Nyelvtan, helyesírás A vizsgázó változatos nyelvtani A vizsgázó törekszik a változatos A vizsgázó egyszerű nyelvtani A szöveget a szintnek nem megfelelő, struktúrákat használ, valamint nyelvtani struktúrák használatára struktúrákat használ túlságosan egyszerű nyelv- és/vagy mondatszerkesztése is változatos. és a változatos mondatszerkesztésre. mondatszerkesztése nem kellően tani struktúrák és igénytelen mondatszerkesztés a szöveg megértését nem nehezítő A szövegben több, a szöveg meg- változatos. Rendszerszerű hibákat ejt. jellemzi. A szövegben sok, a szöveg megtan, nyelvi (mondattan, alakértését nem nehezítő nyelvi (mon- A szövegben sok hiba van, a hiértését jelentősen nehezítő helyesírás) hiba található dattan, alaktan, helyesírás) hiba bák többször nehezítik a mondanivaló és/vagy akadályozó hiba található. benne. és/vagy néhány, a szöveg megértését