A szója oltás jelentősége és várható hozadékai. Mándi Lajosné dr

Hasonló dokumentumok
A RhizoNat Extra természetes szója oltópor nagy nitrogénkötő. eredetű, hozamfokozó szója oltóanyag, mely biotermesztésnél is felhasználható.

A RhizoNat Extra természetes szója oltópor nagy nitrogénkötő. eredetű, hozamfokozó szója oltóanyag, mely biotermesztésnél is felhasználható.

A RhizoNat Extra természetes szója oltópor nagy nitrogénkötő. eredetű, hozamfokozó szója oltóanyag, mely biotermesztésnél is felhasználható.

Fény Levegő (O 2, CO 2 ) Víz Tápanyag. Nem helyettesítik egymást

TAKARMÁNYOZÁSI CÉLÚ GMO MENTES SZÓJABAB TERMESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI HELYES AGROTECHNOLÓGIA ALKALMAZÁSA MELLETT A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN

Az EM készítmények használatának komplex vizsgálata című témáról

A hüvelyes növények szerepe a talaj tápanyag-gazdálkodásában

SAVANYÚ HOMOKTALAJ JAVÍTÁSA HULLADÉKBÓL PIROLÍZISSEL ELŐÁLLÍTOTT BIOSZÉNNEL

Az EM készítmények használatának komplex vizsgálata című témáról

Főbb szántóföldi növényeink tápanyag- felvételi dinamikája a vegetáció során. Gödöllő, február 16. Tóth Milena

KUTATÁSI JELENTÉS GRANULÁLT SZERVES-TRÁGYA HATÁSÁNAK ELEMZÉSE

Jól láthatóak a szója gyökérzetén fejlődő gümők

A tápiószentmártoni B és L Bt. 500-ak klubja kísérletének bemutatása 2013 szeptember 13., péntek 07:27

YaraLiva TM CALCINIT 15.5% N + 19% CaO

A Mikro-Vital baktériumtrágyák. Elméletek és eredmények

A telephely Szécsény központjában van. A gabonatárolás megoldott egy kb m 2 -es tározóban, ami a mi céljainkra elegendő.

500-ak Klubja Genezis Repce tápanyag-utánpótlási kísérletek 2015/2016. Fókuszban a Genezis Nicola F1!

SZÓJA termesztéstechnológia

Tápanyag antagonizmusok, a relatív tápanyag hiány okai. Gödöllő,

FÓKUSZBAN A SZÓJA. Virágné Pintér Gabriella Szeged, február 24.

YaraLiva CALCINIT. 15,5% N + 26,5% CaO 100%-ban vízoldható kalcium-nitrát Kiszerelés: 25 kg, 2 kg

SZÓJATERMESZTÉS MÁSODVETÉSBEN. Szójamag Kft Szentlőrinc, Kodály Z. u. 1/B Telefon:

JELENTÉS. Az EM-I nevű antagonista/szinergista mikrobiológiai készítmény burgonyatermesztésben való felhasználásáról

AGRO.bio. Talaj növény élet. Szabó Gábor területi képviselő. Minden itt kezdődik

Növénytermesztéstan II (SMKNZ2023XN)

Termésbiztonság vs. termésbizonytalanság a növénytermesztésben. Kanizsai Dorottya Pest megye

A KUKORICA CSEPEGTETŐ SZALAGOS ÖNTÖZÉSE

TEMATIKUS TERV. Oktatási cél: Az őszi búza termesztésének enciklopédikus tárgyalása a Gazda I. képzésnek megfelelően koncentrálva.

7.1. A kutatásunk célja. - A nemesítők részére visszajelzést adni arról, hogy az új hibridek a herbicidek fitotoxikus hatását mennyiben viselik el.

Az MVH tapasztalatai a szója termeléshez kötött támogatásról

Paradicsom és paprika tápoldatozása fejlődési fázisai szerint. Szőriné Zielinska Alicja Rockwool B.V

Aszálykárok csökkentése biobázisú talajadalék felhasználásával. Záray Gyula professor emeritus

NÖVÉNYSPECIFIKUS ajánlat őszi búzára

UMG MICRO. mikrogranulált starter műtrágya


YaraLiva TM CALCINIT 15.5% N + 26,5% CaO

Dr. Tasi Julianna Szent István Egyetem

YaraLiva CALCINIT. 15.5% N + 26,5% CaO 100%-ban vízoldható kalcium-nitrát Kiszerelés: 25 kg, 2 kg

SOILTONIC. A növények egészsége a talajban kezdődik SOILTONIC. mint talajkondicionàló

15. Növények vízleadása, vízhasznosulása és az azt befolyásoló tényezők 16. A tápanyagellátás és a termés mennyiségének kapcsolata (Liebig és

Irásbeli vizsgatevékenység

Gyomirtás. Tartalomjegyzék Gyomirtás. Gyomnövények a szójában

Tápanyagellátási módok hatásainak komplex értékelése a talaj-növény rendszerben zöldspárga (Asparagus officinalis L.) tartamkísérletben

Mérlegelv. Amennyi tápanyagot elviszek vagy el szándékozok vinni a területről terméssel, azt kell pótolnom

Egy barátságos nagyvállalat, aki piacvezető a speciális műtrágyák terén

ÉDESBURGONYA TERMESZTÉS

A kísérleti terület talajvizsgálati eredményei, Solum Zrt, Komárom (adatok: UIS Ungarn Kft. vizsgálati eredményei)

AGRO.bio. Talaj növény - élet. Minden itt kezdődik

Glicerin hatása az angolperje csírázására és kezdeti növekedésére

Ismertesse az őszi búza termesztésének célját, jelentőségét, technológiáját! Információtartalom vázlata:

MAGYARORSZÁGI HULLADÉKLERAKÓKBAN KELETKEZŐ DEPÓNIAGÁZOK MENNYISÉGE, ENERGIATARTALMA ÉS A KIBOCSÁTOTT GÁZOK ÜVEGHÁZ HATÁSA

VIZSGÁLATI EREDMÉNYEK

NAGYÜZEMI BAROMFITRÁGYA

Szemescirok termesztési technológia

2005-CSEKK-INNOKD-FOSZFOR

Agroökológiai rendszerek biogeokémiai ciklusai és üvegházgáz-kibocsátása

NÖVÉNYSPECIFIKUS. ajánlat repcére

Többet, jobban, kevesebből!

Növénytermesztéstani alapismeretek (SMKNZ2023XN) Általános termesztéstechnológia II.

49/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről

kukorica 500-ak Klubja kísérleti eredmények

II. évfolyam, 9. szám, Statisztikai Jelentések MEZŐGAZDASÁGI INPUTOK HAVI FORGALMA szeptember

A TALAJ A TALAJ. TALAJPUSZTULÁS, TALAJSZENNYEZÉS A talaj szerepe: Talajdegradáció

Tavaszi Dél-Alföldi Fórum

Zöldségfélék tápanyagutánpótlásának

500-ak Klubja eredmények őszi búzában

Levegőminőség védelem

Kísérleti eredmények Vetésidő kísérlet:

A GEOSAN Kft. célkitűzése a fenntartható fejlődés alapjainak elősegítése

BIODÍZELGYÁRTÁS MELLÉKTERMÉK (GLICERIN) HATÁSA A TALAJ NITROGÉNFORMÁIRA ÉS AZ ANGOLPERJE KEZDETI FEJLŐDÉSÉRE

JELENTÉS. Az EM-1 nevű antagonista/szinergista mikrobiológiai készítmény burgonyatermesztésben való felhasználhatóságáról

Termőképességi térkép (KITErkep) alapján optimalizált termesztéstechnológia

repce 500-ak Klubja kísérleti eredmények

Pillangós növények a zöldítésben


3

termés t/ha napraforgó

A fajta- és termesztéstechnológiai kísérletek vetése (Mosonmagyaróvár, október 28.) Közönséges őszi búza- és tönköly kísérletek eredményei

A 2014-ES ÉV TAPASZTALATAI A TÁPIÓ-VIN KFT-NÉL ÉS EGY 3 ÉVES

Magyarország 2 természeti kincse. 1. Ivóvízkészlet 2. Termőföld

Dr. habil. Bai Attila egyetemi docens

NÖVÉNYI TAKARMÁNY-KIEGÉSZÍTŐK ALKALMAZÁSA AZ INTENZÍV TAVI PONTYTERMELÉSBEN

Hajtatott burgonyatermesztés

Smaragdfa, a zöld jövő. Négyéves Smaragdfa erdő

Az öntözés tízparancsolata

Talaj- és vízigénye. Tápanyagigénye

IPARI ÉS TAKARMÁNYNÖVÉNYEK TERMESZTÉSE. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK

EEA Grants Norway Grants

Az Axereal csoport márkaterméke. Komplex megoldás a vetéssel egyidejű mikrogranulált műtrágya kijuttatásához. Loc Ax hatás

Kis települések szennyvízkezelésének megoldása az üzemeltetési szempontok figyelembevételével. Böcskey Zsolt műszaki igazgató

Tartalomjegyzék. Gyomirtás. 343 Gyomirtás. Gyomnövények a szójában

Az országos lefedettségű 500-ak Klubja kísérletsorozat újabb állomásához érkezett júniusában.

A bal oldali kezeletlen állomány, a jobb oldali Trifenderrel kezelt.

Térinformatika gyakorlati alkalmazási lehetőségei a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságán

a NAT /2010 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

SZENNYVÍZ ISZAP KELETKEZÉSE,

Varga László

Kun Ágnes 1, Kolozsvári Ildikó 1, Bíróné Oncsik Mária 1, Jancsó Mihály 1, Csiha Imre 2, Kamandiné Végh Ágnes 2, Bozán Csaba 1

Bactériosol - Bactériolit rendszer bemutatása

Átírás:

A szója oltás jelentősége és várható hozadékai Mándi Lajosné dr. 2016.12.08.

Nitrogén megkötés Rhizobium baktériumokkal Légköri nitrogén (78 %) megkötés. Endoszimbiózis kialakítása, új szerv: nitrogénkötő gümők a növények gyökerein. A növények fejlődése független a talaj nitrogén tartalmától. A megkötött nitrogén mennyisége eltérő: 50-250 kg/év/ha is lehet. Gazdanövény specifikus kapcsolat. Növekedési típus szerint: determinál indeterminált. Talajban: őshonosan jelen van csak oltással.

A Rhizobium japonicum baktérium a szója nitrogénkötő baktériuma nem őshonos! a teljes nitrogén igény kb. 2/3-át fedezi A baktérium környezeti igényei: 15-25 C optimális talaj ph: 6-7 (savanyú talajon működésképtelenek) nedves és levegős talaj Kerülni kell a szélsőségesen száraz, vagy vizes talajokat. alacsony talaj nitrát tartalom Nagy adagú N műtrágyát kerülni kell. mikroelemek jelenléte: Ca, Mo, Fe, Co

A szójamag oltása a N tápanyagellátás szempontjából fontos technológiai elem oltóanyag tőzeges vagy folyadék hordozó közegben a nitrogén kötés a kelést követő kb. 3-4 héten kezdődik el a teljes nitrogén igény kb. 2/3-át fedezi Hatékonyságot befolyásoló tényezők: Milyen csíraszámot tartalmaz az oltóanyag. Milyen körülmények között tárolták az oltóanyagot. Mennyi ideje készült az oltóanyag. Oltás és a vetés között elteltet idő. Milyen körülmények között tárolták a vetőmagot az oltást követően.

ok tesztelése üzemi kísérletben Kezelés Csíraszám Hordozó közeg Felvitel módja Felvitel ideje a vetést megelőzően Terület 1 + vitavax 2 10 9 db/ml folyékony nedves 10 nap 5 ha 2 + vitavax 5 10 9 db/g por higítás és szűrés után, nedves 10 nap 5 ha 3 + vitavax 1 10 6 db/g por nedves 10 nap 2 ha 3 + 5 + vitavax na por nedves 10 nap 3 ha 4 4 10 9 db/g por nedves 45 nap 5 ha 5 + vitavax 4 10 9 db/g por nedves 10 nap 2 ha 4 + Biofil talajkezelés talaj- és magoltás 45 nap / 10 nap 20 ha

ok tesztelése üzemi kísérletben Alkalmazott agrotechnika Vetés: szemenkénti vetőgéppel, 2016. május. 05-06. Gyomirtás: vetés után, preemergensen Wing P 3,2 l/ha posztemergens Basagran 2l/ha Mechanikai gyomirtás: 3 alkalommal Betakarítás időpontja: 2016. szeptember. 16. Biofil terület 2016. szeptember. 19. talajoltás nélküli területek

Csapadék és hőmérséklet alakulása, 2016 mm 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 24 22 20 18 16 14 12 10 8 6 4 2 0 április május június július augusztus szeptember 19.-ig csapadék T (közép) C Vegetációs idő alatt csapadék összesen: 294,5 mm Öntözés: összesen 130 mm, a virágzás folyamán több alkalommal.

Az első felvételezés eredményei, a harmadik összetett levél megjelenésekor (V3-V4) db 12 Növényenkénti gümőszám 2016.06.06. * 10 8 6 4 2 0 1 2 3 3 + 5 4 5 4 + Biofil * szignifikáns különbség P < 0,05 szignifikancia szinten. Az oltóanyagokat egymáshoz hasonlítottuk. SzD 5% = 1,66. szignifikáns különbség P < 0,05 szignifikancia szinten az oltóanyag 4- el szemben. Gümős növ. Kezelés aránya 1 79 % 2 14 % 3 0 % 3 + 5 25 % 4 100 % 5 100 % 4 + Biofil 75 %

Az első felvételezés eredményei, a virágzás folyamán (R3) db 30 25 20 15 10 5 0 * 1 2 Növényenkénti gümőszám 2016.07.21. 3 3 + 5 4 5 4 + Biofil * szignifikáns különbség P < 0,05 szignifikancia szinten. Az oltóanyagokat egymáshoz hasonlítottuk. SzD 5% = 4,87. szignifikáns különbség P < 0,05 szignifikancia szinten az oltóanyag 4-el szemben. Gümős növ. Kezelés aránya 1 100 % 2 33 % 3 20 % 3 + 5 92 % 4 80 % 5 100 % 4 + Biofil 90 %

Az utolsó felvételezés eredményei, az érés folyamán (R6) db Növényenkénti gümőszám 2016.08.23. 40 35 30 25 20 15 10 5 0 1 2 3 3 + 5 4 5 4 + Biofil * szignifikáns különbség P < 0,05 szignifikancia szinten. Az oltóanyagokat egymáshoz hasonlítottuk. SzD 5% = 7,51. szignifikáns különbség P < 0,05 szignifikancia szinten az oltóanyag 4-el szemben. Biofil talajoltott területen a növények korábban értek! * Gümős növ. Kezelés aránya 1 100 % 2 60 % 3 60 % 3 + 5 100 % 4 75 % 5 100 % 4 + Biofil 100 %

Különböző oltóanyagok hatása a termésre t/ha 5,5 termés emt g 260,000 5,0 4,5 4,0 250,000 240,000 230,000 220,000 3,5 210,000 3,0 2,5 200,000 190,000 180,000 2,0 170,000 A magasabb gümőszám nagyobb termést eredményezett. A Biofil talajkezelés hatására nőtt a termés és az emt.

Különböző oltóanyagok hatása a beltartalomra % 36 35 34 33 32 31 30 29 fehérje, % olaj, % % 19,40 19,20 19,00 18,80 18,60 18,40 18,20 18,00 17,80 17,60 A magasabb gümőszám magasabb fehérje tartalmat eredményezett.

Összegzés A nagyszámú nitrogénkötő gümőt létrehozó növények 0,85 t/ha-ral több termést és 23,5 g-mal nagyobb emt-et adtak. A kísérlet eredményei alapján elmondható, hogy a beltartalmi paraméterekre, különösképpen a nyersfehérje tartalomra a gümőképződés mértéke és az érés idején még aktív gümők magas aránya jelentős befolyásoló tényező. Két különböző oltóanyag együttes alkalmazása nem befolyásolta pozitívan a gümők számát, azonban a nagyobb gümők, így nagyobb növényenkénti gümőtömeget eredményezett a virágzástól. Azonban a korai gümőfejlődés gyenge volt, amelyet a két baktérium törzs versengése okozhatott. Feltehetően ennek következtében lett 0,3 t/haral kevesebb a termés. A talajkezelés hatására képződő nagyszámú nitrogénkötő gümő eredményeképpen 0,96 t/ha-ral több termést és 57,24 g-mal nagyobb emt-et adtak a növények.