Vadnövény fenológiai megfigyelések az OMSZ adattárában Hunkár Márta 1, Vincze Enikő 2, Németh Ákos 2, Dunkel Zoltán 2 1: Pannon Egyetem, Georgikon Kar 2: Országos Meteorológiai Szolgálat 29-31, Debrecen
Bevezetés Az időjárás és az éghajlat változásait kutató meteorológusok egész sereg külön műszert használnak, amikor a légkör hőmérsékletét, nedvességét, a szél irányát és erősségét akarják megállapítani. Az éghajlat a meteorológiai elemek sokaságának statisztikai elemzése révén írható le.
Bevezetés Van azonban egy olyan műszer, amely egyszerre érzékeny több ilyen változás iránt, s amely az időjárási elemek összhatását tárja elénk. Ez a műszer a növényi szervezet. A növények életciklusának időbeli alakulása valamint a növényi produkció összegzi a környezeti hatásokat, így a növény tehát elsőrangú meteorológiai eszköz az éghalat jellemzésére.
A természet megfigyelése A természeti jelenségek rendszerezett, tudatos, feljegyzésekkel rögzített megfigyelésének kezdete a felvilágosodás időszakára tehető.
A fenológiai megfigyelések kezdetei Carl Linné ( 1707-1778 ) megalapította a fenológia tudományát Adolphe Quetelet (1796-1874) hálózatot hoz létre a periodikus jelenségek megfigyelésére és útmutatót ad a megfigyelések módszerére Charles Morren (1807-1858) álláspontja szerint a jelenség időpontjának feljegyzéséből állítandó össze a természet kalendáriuma Kitaibel Pál (1757-1817) botanikai és földrajzi terepmunkája során följegyezte az egyes fajok virítási idejét, időtartamát
A meteorológiai és növényfenológiai megfigyelések összekapcsolódása A kapcsolat létezése kezdettől fogva nyilvánvalónak tűnt. Így a XIX. század második felében megalakuló nemzeti meteorológiai szolgálatok mérési programjában szerepel a növények megfigyelése is.
OMSZ 1871-1885 évkönyvei 57 helyről vannak megfigyelések Hosszabb, legalább 7 éves adatsor: Eger Török-Becse Nagy-Szeben Oravicza Bakonybél Gospic Kőszeg Pécs Körmend
Részlet az 1871-es évkönyvből
Az OMI-ban Kulin István, Szilágyi Tibor, Szakály József 1951-ben kezdték megszervezni a fenológiai hálózatot. Elkészítették az Útmutatás növényfenológiai megfigyelésekre c. kiadványt, amelyben Csapody Vera rajzaival 75 vadon termő növény szerepel. A hálózatban túlnyomórészt a vadon termő növények fenológiai megfigyelését végezték mintegy 200 helyen, főként a csapadékmérő állomások észlelői. A mezőgazdasági növények megfigyelését 13 helyen, mezőgazdasági kutatóintézetekben, fajta kísérleti állomásokon kezdték meg.
Az OMI-ban Varga Haszonits Zoltán 1965-ben mezőgazdasági növények fenológiai megfigyelő hálózatának felújítása, bővítése. Útmutatás kultúrnövény fenológiai megfigyelésekre 34 növény faj megfigyelése történt 80 helyen
1975-ben az Agrometeorológiai Előrejelző Osztály rekonstrukciós tervet nyújtott be 33 vadnövény fenológiai és 26 kultúrnövény fenológiai állomás újra létesítésére. Terv készült egy 30 megfigyelőhelyes gyorsjelentő hálózatra is.
Dunay Sándor, Czakó Flórián 1982-ben új alapokra helyezték a fenológiai hálózatot. A megfigyeléseket a MÉM-NAK növényvédő szakembereire bízták, olyan hivatalos személyre, aki abban a mezőgazdasági termelő-üzemben dolgozik ahol a megfigyelés történik, hogy az adatok hitelességéhez kétség ne férhessen. Ez a hálózat működött egészen 2000-ig, amikor az OMSZ anyagi okokra hivatkozva felszámolta.
A megfigyelő helyek Azonosítása egy 6 x 6 km-es rácshálózat alapján történt. Megyénként 1-2 helyről (ami időnként változott)
Ebben a megfigyelőrendszerben az alábbi vadnövények szerepeltek: Fák Cserjék Lágyszárúak Latin név Tilia cordata Robinia pseudoacacia Syringa vulgaris Sambucus nigra Taraxacum officinale Convallaria majalis Cichorium intybus Magyar név Kislevelű hárs Fehér akác Orgona Fekete bodza Gyermekláncfű Gyöngyvirág Mezei katáng
A megfigyelt fenofázisok: a fák és cserjék esetében: 1. az első levelek kialakulása SL; BBCH:11; 2.a virágzás kezdete BF; BBCH: 61; 3. levélhullás FO; BBCH: 95. a lágyszárúaknál: 1. Virágzás FL ; BBCH: 65
Jelen feldolgozás céljai 1. Országos fenológiai térképek előállítása 2. A változások detektálása Földrajzi eloszlás változása Egy helyről származó adatsor alapján trendvizsgálatok
A kiválasztott 7 növényre vonatkozóan a korábbi évek megfigyelési adatait kigyűjtve létrehoztunk egy adatbázist 1961-2000 időszakra. Az egyes fenológiai fázisokra vonatkozóan országos térképeket készítettünk minden olyan évre, melyben legalább 15 megfigyelőhelyről voltak adatok. A térképkészítésnél az interpoláció az ún. feszített spline módszer (Tension Spline), mely a simításhoz az első deriváltakat veszi figyelembe. A spline függvény a támpontokra (mért adatok) illeszkedő rugalmas membrán alakját követi. A függvény átmegy valamennyi támponton, és a görbültsége minimális.
Az 1961-70, 1971-80, 1981-90, 1991-1998 időszakok átlagos térképeit mutatjuk be gyöngyvirág virágzás kezdete fenofázisra Országos eloszlás 10 évenkénti periódusokban
Trendvizsgálatok Sajnos a megfigyelések helye az egyes években nem volt állandó. Első lépésben kiválasztottuk azokat a helyeket, ahol legalább 15 éven át nem változott a megfigyelési hely 1983-2000 évek között. A megfigyelőhelyhez legközelebbi települések: Pápa, Badacsony, Érsekvadkert, Szeged, Tiszaroff
A fehér akác (Robinia pseudoacacia) trendvizsgálata A lineáris trend regressziós együtthatója (** α=5%, * α=10%) fenofázisok levélkezdet virágzáskezdet levélhullás Hely Pápa -0,472-0,612* 0,508 Badacsony -0,613-0,580* 0,742* Érsekvadkert -0,305-0,473-0,799 Szeged -0,995** -0,221 0,799 Tiszaroff 0,385 0,929** 0,895**
A gyermekláncfű (Taraxacum officinale) virágzásának trendvizsgálata A lineáris trend regressziós együtthatója (** α=5%, * α=10%) fenofázisok virágzáskezdet Hely Pápa -1,0453** Badacsony -1,321** Érsekvadkert -0,226 Szeged -3,243** Tiszaroff -0,890
A gyöngyvirág (Convallaria majalis) virágzásának trendvizsgálata A lineáris trend regressziós együtthatója (** α=5%, * α=10%) fenofázisok virágzáskezdet
This job requires more memory than is available in this printer. Try one or more of the following, and then print again: For the output format, choose Optimize For Portability. In the Device Settings page, make sure the Available PostScript Memory is accurate. Reduce the number of fonts in the document. Print the document in parts.