I. rész: A Microsoft Visual C# és a Microsoft Visual Studio 2005 bemutatása. 1. Üdvözöljük a C# világában! 3



Hasonló dokumentumok
George Shepherd. 1. A webes alkalmazások alapjai 1

1. Bevezetés A C++ nem objektumorientált újdonságai 3

A szerzõrõl... xi Bevezetés... xiii

Kinek szól a könyv? A könyv témája A könyv felépítése Mire van szükség a könyv használatához? A könyvben használt jelölések. 1. Mi a programozás?

Ismerkedés az Office 2007 felhasználói felületével

Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama. 10. évfolyam Adatbázis- és szoftverfejlesztés gyakorlat 50 óra

Adabáziselérés ODBC-n keresztül utasításokkal C#-ban

A szerzőkről... xiii A csapat... xiv Az Online Training Solutions, Inc. (OTSI)... xiv

A szürke háttérrel jelölt fejezet/alfejezet szövege a CD-mellékleten található. A CD-melléklet használata. 1. Elméleti áttekintés 1

A szerzõrõl... vii Köszönetnyilvánítás... ix Bevezetés... xi A könyv példakódjai... xiii Áttekintés... xv Tartalomjegyzék... xvii

Tartalomjegyzék. Bevezetés. 1. A.NET 3.5-keretrendszer 1. A korszerű alkalmazások felépítésének kihívásai... 2

Köszönetnyilvánítás... xv Bevezetés az otthoni hálózatok használatába... xvii. A könyv jellegzetességei és jelölései... xxi Segítségkérés...

C# Nyelvi Elemei. Tóth Zsolt. Miskolci Egyetem. Tóth Zsolt (Miskolci Egyetem) C# Nyelvi Elemei / 18

OOP és UML Áttekintés

Foglalkozási napló a 20 /20. tanévre

1. Mi a fejállományok szerepe C és C++ nyelvben és hogyan használjuk őket? 2. Milyen alapvető változókat használhatunk a C és C++ nyelvben?

1. fejezet Bevezetés a web programozásába (Balássy György munkája) Az internet működése... 11

JAVA PROGRAMOZÁS 2.ELŐADÁS

Tartalomjegyzék. Köszönetnyilvánítás. 1. Az alapok 1

Generikus Típusok, Kollekciók

Programozás alapjai C nyelv 4. gyakorlat. Mit tudunk már? Feltételes operátor (?:) Típus fogalma char, int, float, double

C# mesteri szinten 21 nap alatt

Mit tudunk már? Programozás alapjai C nyelv 4. gyakorlat. Legnagyobb elem keresése. Feltételes operátor (?:) Legnagyobb elem keresése (3)

Programozás I. 3. gyakorlat. Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar

2 Access 2016 zsebkönyv

Tartalomjegyzék. Előszó... xiii Bevezetés... xv. 1. Ismerkedés a Windows 7-tel Integráció a Windows 7 tálcájával: az alapszolgáltatások...

Imperatív és procedurális programozás a Javában

Bevezetés a programozásba II. 5. Előadás: Másoló konstruktor, túlterhelés, operátorok

A gyakorlat során az alábbi ábrán látható négy entitáshoz kapcsolódó adatbevitelt fogjuk megoldani.

TANMENET 2018/2019. tanév

Pelda öröklődésre: import java.io.*; import java.text.*; import java.util.*; import extra.*;

Széchenyi István Egyetem. Programozás III. Varjasi Norbert

JAVA SE/ME tanfolyam tematika

Már megismert fogalmak áttekintése

Programozási nyelvek II. JAVA EA+GY 1. gyakolat

Inczédy György Középiskola, Szakiskola és Kollégium Nyíregyháza, Árok u. 53. TANMENET. Informatika szakmacsoport

Számítástechnika II. BMEKOKAA Előadás. Dr. Bécsi Tamás

Programozási nyelvek Java

Java II. I A Java programozási nyelv alapelemei

A JavaScript főbb tulajdonságai

Programozási nyelvek JAVA EA+GY 1. gyakolat

Informatika terméktervezőknek

Programozás II. 3. gyakorlat Objektum Orientáltság C++-ban

A C# programozási nyelv alapjai

C# osztályok. Krizsán Zoltán

Szoftvertechnológia alapjai Java előadások

Programozás. Bevezetés. Fodor Attila. Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Kar Villamosmérnöki és Információs Rendszerek Tanszék

Programozás II gyakorlat. 8. Operátor túlterhelés

Internet programozása. 1. előadás

Számítástechnika II. BMEKOKAA Előadás. Dr. Bécsi Tamás

Objektumorientált programozás C# nyelven

Közigazgatási informatika tantárgyból

Bánsághi Anna 2014 Bánsághi Anna 1 of 33

Programozási nyelvek a közoktatásban alapfogalmak II. előadás

Java programozási nyelv

.Net adatstruktúrák. Készítette: Major Péter

Podoski Péter és Zabb László

Pénzügyi algoritmusok

ECDL Információ és kommunikáció

Számítástechnika II. BMEKOKAA Előadás. Dr. Bécsi Tamás

BASH script programozás II. Vezérlési szerkezetek

Bevezetés a C++ programozási nyelvbe

Dr. Pál László, Sapientia EMTE, Csíkszereda WEB PROGRAMOZÁS 2.ELŐADÁS. Objektumorientált programozás

Bevezetés... xi Ebben a könyvben... xi Gyakorlati segítség... xii 1. Az átállás megtervezése...1 Ebben a fejezetben... 1 Áttekintés: az áttérés

és az instanceof operátor

Java II. I A Java programozási nyelv alapelemei

Java VIII. Az interfacei. és az instanceof operátor. Az interfészről általában. Interfészek JAVA-ban. Krizsán Zoltán

A Java és a C++ összehasonlítása

Objektumorientált programozás C# nyelven

Programozási nyelvek (ADA)

Java és web programozás

Objektum Orientált Programozás. 11. Kivételkezelés 44/1B IT MAN

Járműfedélzeti rendszerek II. 1. előadás Dr. Bécsi Tamás

Jet Express 1. 1 Tartalomjegyzék

Készítette: Nagy Tibor István

Osztályok. 4. gyakorlat

Kifejezések. Kozsik Tamás. December 11, 2016

API tervezése mobil környezetbe. gyakorlat

Eseménykezelés. Szoftvertervezés és -fejlesztés II. előadás. Szénási Sándor.

Osztályok. construct () destruct() $b=new Book(); $b=null; unset ($b); book.php: <?php class Book { private $isbn; public $title;

Tömbök kezelése. Példa: Vonalkód ellenőrzőjegyének kiszámítása

Programozás BMEKOKAA146. Dr. Bécsi Tamás 2. előadás

Vetési Albert Gimnázium, Veszprém. Didaktikai feladatok. INFORMÁCIÓTECHNOLÓGIAI ALAPISMERETEK (10 óra)

Nyilvántartási Rendszer

Mechatronika és mikroszámítógépek 2017/2018 I. félév. Bevezetés a C nyelvbe

OOP #14 (referencia-elv)

Mi a különbség az extends és az implements között. Mikor melyiket kell használni? Comperable-t megvalósító oasztályokban össze lehet hasonlitani

1. Egyszerű (primitív) típusok. 2. Referencia típusok

Tartalomjegyzék. Előszó... 10

Adatbázis kezelés alapjai I.

Az SQL*Plus használata

A fejezetek áttekintése

Objektumorientált programozás C# nyelven

1. Bevezetés szeptember 9. BME Fizika Intézet. Szám. szim. labor ea. Tőke Csaba. Tudnivalók. feladat. Tematika. Moodle Házi feladatok

Objektumorientált programozás Pál László. Sapientia EMTE, Csíkszereda, 2014/2015

Gyakorlati vizsgatevékenység B

sallang avagy Fordítótervezés dióhéjban Sallai Gyula

Programozási technológia

Interfészek. PPT 2007/2008 tavasz.

Tartalomjegyzék. Köszönetnyilvánítás... xxix. Bevezetés... xxxi

Átírás:

Köszönetnyilvánítás Bevezetés Honnan kezdjük a könyv olvasását? A könyvben használt konvenciók és egyéb jelölések Konvenciók Egyéb jelölések Online kiegészítő tartalom Technológiai frissítések Rendszerkövetelmények Kibocsátás előtti szoftver A gyakorlófájlok telepítése és használata A gyakorlófájlok telepítése Az SQL Server Express beállítása A gyakorlófájlok használata A gyakorlófájlok eltávolítása Támogatás Észrevételek xv xvii xvii xix xix xx xx xx xx xxi xxi xxi xxii xxiii xxviii xxix xxix I. rész: A Microsoft Visual C# és a Microsoft Visual Studio 2005 bemutatása 1. Üdvözöljük a C# világában! 3 Ismerkedés a Visual Studio 2005 fejlesztői környezettel 3 Az első program megírása 7 Névterek használata 12 Windows Forms alkalmazás készítése 14 1. fejezet Gyorsreferencia 23 2. Változók, operátorok és kifejezések használata 25 Az utasítások értelmezése 25 Azonosítók használata 26 Kulcsszavak azonosítása 26 Változók használata 27 A változók elnevezése 28 Változók deklarálása 28

Primitív adattípusok használata 29 Primitív adattípusok értékeinek megjelenítése 30 Aritmetikai operátorok használata 34 Műveletek típusa és eredménye 35 Az aritmetikai operátorok vizsgálata 36 A precedencia szabályozása 39 Kifejezések kiértékelése asszociativitás segítségével 40 Változók értékeinek csökkentése és növelése 40 Prefix és Postfix 41 2. fejezet Gyorsreferencia 43 3. Metódusok írása és hatáskör alkalmazása 45 Metódusok deklarálása 45 A Metódus Deklarációs Szintaxis (Method Declaration Syntax) megadása 46 Return utasítások írása 47 Metódusok hívása 49 A Metódus Hívás Szintaxis megadása 49 Hatáskör alkalmazása 52 Helyi hatáskör definiálása 52 Osztályhatáskör meghatározása 53 Metódusok túlterhelése 53 Metódusok írása 54 3. fejezet Gyorsreferencia 63 4. Döntési utasítások alkalmazása 65 Bool változók deklarálása 65 Logikai műveleti jelek alkalmazása 66 Egyenlőségvizsgáló és relációs operátorok 66 A feltételes logikai operátorok 67 Az operátorprecedencia és az asszociativitás összefoglalása 69 Döntéshozatal if utasítások segítségével 70 Az if utasítás szintaxisa 70 Blokkok alkalmazása utasítások csoportosítására 71 Kaszkád if utasítások 72 Switch utasítások alkalmazása 76 A switch utasítások szintaxisa 76 A switch utasítás szabályai 77 Switch utasítások írása 79 4. fejezet Gyorsreferencia 81 vi

5. Összetett értékadás és iteráló utasítások alkalmazása 83 Összetett értékadási operátorok alkalmazása 83 While utasítások írása 85 For utasítások írása 89 A for utasítás hatásköre 91 Do utasítások írása 92 5. fejezet Gyorsreferencia 101 6. A hibák és kivételek kezelése 103 Hibakezelés 103 Kódblokkok, hibakezelő blokkok és a kivételek elfogása 104 A kivétel kezelése 105 Kezeletlen kivételek 105 Több catch-kezelő használata 106 Több kivétel észlelése 107 Ellenőrzött és ellenőrizetlen egész aritmetika használata 111 Ellenőrzött utasítások írása 112 Ellenőrzött kifejezések írása 112 Kivételek dobása 114 A finally blokk használata 119 6. fejezet Gyorsreferencia 121 II. rész: A C# nyelv elemei 7. Osztályok és objektumok létrehozása, valamint kezelése 125 Az osztályozás alapja 126 Az egységbe zárás célja 126 Osztály definiálása és használata 127 Az elérhetőség vezérlése 128 A konstruktorok használata 129 Konstruktorok túlterhelése 130 Statikus metódusok és adatok 138 Osztott mező létrehozása 139 Statikus mező létrehozása a const kulcsszó segítségével 140 7. fejezet Gyorsreferencia 144 vii

8. Értékek és referenciák 147 Int változók és osztályok másolása 147 A ref és az out paraméterek használata 152 Ref paraméterek létrehozása 153 Out paraméterek létrehozása 154 Hogyan szerveződik a számítógép memóriája 156 A verem és a halom használata 157 A System.Object osztály 158 Bedobozolás 159 Kidobozolás 159 8. fejezet Gyorsreferencia 164 9. Értéktípusok létrehozása felsorolásokkal és struktúrákkal 165 Munka a felsorolt típussal 165 A felsorolt típus deklarálása 166 A felsorolt típus alkalmazása 166 A felsorolási literálok értékének megadása 167 A felsorolás mögöttes típusának kiválasztása 168 Struktúratípusok használata 171 A struktúratípusok deklarálása 172 A struktúrák és az osztályok különbségeinek áttekintése 173 A struktúraváltozók deklarálása 175 A struktúrák inicializálásának áttekintése 176 A struktúraváltozók másolása 177 9. fejezet Gyorsreferencia 182 10. Munka tömbökkel és gyűjteményekkel 183 Mi a tömb? 183 A tömbváltozók deklarálása 184 Tömbpéldányok létrehozása 184 A tömbváltozók inicializálása 185 Az egyes tömbelemek elérése 186 Lépkedés a tömb elemein 187 A tömbök másolása 188 Mik a gyűjteményosztályok? 190 Az ArrayList osztály 191 A Queue osztály 193 A Stack osztály 194 A Hashtable osztály 195 A SortedList osztály 196 A tömbök és gyűjtemények összehasonlítása 197 Kártyajáték írása gyűjteményosztályokkal 197 10. fejezet Gyorsreferencia 203 viii

11. A paraméterek áttekintése. Tömbök 205 A tömbargumentumok használata 206 A params tömbök deklarálása 207 A params object[] tömb használata 209 A params tömbök használata 211 11. fejezet Gyorsreferencia 215 12. Öröklés 217 Mi az öröklés? 217 Az öröklés használata 218 Ősosztályok és származtatott osztályok 218 Ősosztálykonstruktorok hívása 220 Osztályok megfeleltetése 221 New metódusok 222 Virtuális metódusok 223 Override metódusok 226 Védett hozzáférés 227 Interfészek létrehozása 228 Az interfész szintaxisa 229 Interfészekkel kapcsolatos megszorítások 229 Interfész megvalósítása 230 Hivatkozás egy osztályra annak interfészén keresztül 232 Munka több interfésszel 233 Absztrakt osztályok 233 Lezárt osztályok 236 Lezárt metódusok 236 Az örökléshierarchia kiterjesztése 237 Kulcsszó-kombinációk összefoglalása 244 12. fejezet Gyorsreferencia 246 13. A szemétgyűjtés és az erőforrás-kezelés használata 249 Egy objektum élete és korszakai 249 Destruktorok írása 250 Miért érdemes a szemétgyűjtőt használni? 252 Hogyan működik a szemétgyűjtő? 253 Ajánlások 254 Erőforrás-kezelés 255 Felszabadító metódusok 255 Kivételbiztos felszabadítás 256 A using utasítás 257 A Dispose metódus hívása egy destruktorból 258 A kód kivételbiztossá tétele 260 13. fejezet Gyorsreferencia 263 ix

III. rész: Komponensek létrehozása 14. Mezők elérése tulajdonságok segítségével 267 Mezők és metódusok összehasonlítása 268 Mik a tulajdonságok? 270 Tulajdonságok használata 271 Csak olvasható tulajdonságok 272 Csak írható tulajdonságok 272 Tulajdonságok elérhetősége 273 Tulajdonságmegkötések 274 Interfésztulajdonságok deklarálása 276 Tulajdonságok használata Windows-alkalmazásban 277 14. fejezet Gyorsreferencia 281 15. Indexelők használata 283 Mi az indexelő? 283 Indexelőket nem használó példa 283 Ugyanez a példa indexelők használatával 285 Az indexelő-hozzáférők megértése 287 Indexelők és tömbök összehasonlítása 288 Indexelők használata interfészekben 290 Indexelők használata Windows-alkalmazásokban 292 15. fejezet Gyorsreferencia 298 16. Metódusreferenciák és események 301 Metódusreferenciák deklarálása és használata 302 Az automatizált gyár példája 302 A gyár megvalósítása metódusreferenciák nélkül 303 A gyár megvalósítása metódusreferenciával 303 Metódusreferenciák használata 306 Névtelen metódusok és metódusreferenciák 309 Metódusillesztő létrehozása 310 Névtelen metódus használata illesztőmetódusként 310 A névtelen metódusok jellemzői 311 Értesítésküldés eseményeken keresztül 312 Esemény deklarálása 312 Feliratkozás egy eseményre 313 Leiratkozás az eseménykezelők listájáról 314 Esemény kiváltása 314 A GUI-események megértése 315 Események használata 317 16. fejezet Gyorsreferencia 320 x

17. A generikus típusok bevezetése 323 Az objektumok problémája 323 A megoldás: a generikus típusok 325 Generikus típusok kontra általánosított osztályok 328 A generikus típusok és a megszorítások 328 Generikus osztály létrehozása 328 A bináris fák elmélete 329 Bináris fa osztály létrehozása generikus típusokkal 332 Generikus metódus létrehozása 341 Generikus metódus definiálása bináris fa készítésére 342 17. fejezet Gyorsreferencia 345 18. Gyűjtemények felsorolása 347 A gyűjtemény elemeinek felsorolása 347 Felsoroló manuális megvalósítása 349 Az IEnumerable interfész megvalósítása 353 A felsoroló megvalósítása iterátor segítségével 355 Egyszerű iterátor 355 Felsoroló definiálása a Tree<T> osztályhoz iterátor segítségével 357 18. fejezet Gyorsreferencia 360 19. Operátortúlterhelés 361 Az operátorok működésének megértése 361 Operátormegszorítások 362 Túlterhelt operátorok 363 Szimmetrikus operátorok létrehozása 364 Ismerkedés az összetett értékadás módszerrel 367 Növelési és csökkentési operátorok deklarálása 367 Operátorpárok definiálása 369 Operátorok megvalósítása 370 A konvertáló operátorok működése 373 Beépített konverziók 374 Saját konvertáló operátorok megvalósítása 374 Szimmetrikus operátorok létrehozása új megvilágításban 376 Bővítés implicit típuskonverziós operátorral 376 19. fejezet Gyorsreferencia 379 xi

IV. rész: Windows-alkalmazások készítése 20. A Windows Forms 383 A programunk megírása 383 Windows Forms Application létrehozása 384 A gyakori Windows Forms tulajdonságok 388 Tulajdonságok megváltoztatása programozott módon 389 Vezérlőelemek hozzáadása űrlapunkhoz 390 Windows Forms vezérlőelemek használata 391 A vezérlőelemek tulajdonságainak beállítása 393 Tulajdonságok dinamikus megváltoztatása 395 A felhasználói felület programozása 397 Események közzététele a Windows Forms-ban 399 Események feldolgozása Windows Forms-ban 400 Az alkalmazás futtatása 403 20. fejezet Gyorsreferencia 404 21. Munka menükkel és párbeszéddobozokkal 405 A menük kialakításának irányelvei és a megjelenés 406 A menük létrehozása és a menüesemények kezelése 406 Menük létrehozása 407 A menüpontok tulajdonságainak beállítása 409 További menüpont-tulajdonságok 412 Menüesemények 413 A felbukkanó menük 416 A felbukkanó menük létrehozása 416 A közös párbeszéd-vezérlőelemek használata 422 A SaveFileDialog vezérlőelem 423 A nyomtatók használata 426 21. fejezet Gyorsreferencia 430 22. Ellenőrzések végrehajtása 433 Az adatok ellenőrzése 433 A CausesValidation tulajdonság 434 Az ellenőrzési események 434 Egy példa: az ügyfelek kezelése 435 Első kísérlet az ellenőrzésre 435 A visszafogottság előnye 439 Az ErrorProvider vezérlőelem használata 441 Állapotsor elhelyezése az űrlapon 444 22. fejezet Gyorsreferencia 447 xii

V. rész: Adatkezelés 23. Adatbázisok használata 451 Az ADO.NET-adatbázisok használata 451 A Northwind Traders adatbázis 452 Az adatbázis létrehozása 453 Hozzáférés az adatbázishoz 453 DataSet, DataTable és TableAdapter objektumok 459 Adatok megjelenítése egy alkalmazásban 461 Az ADO.NET programozott használata 465 23. fejezet Gyorsreferencia 474 24. Adatkötés és DataSetek használata 477 A Windows Forms vezérlőelemek és az adatkötés 478 Egy DataSet definiálása és az egyszerű adatkötés használata 478 Az összetett adatkötés használata 485 Adatbázis frissítése DataSettel 488 Kapcsolatok kezelése 489 Többfelhasználós frissítések kezelése 489 DataSet használata DataGridView vezérlőelemmel 490 Felhasználói bevitel érvényesítése a DataGridView vezérlőelemben 494 Frissítések végrehajtása DataSet használatával 498 24. fejezet Gyorsreferencia 502 VI. rész: Web-alkalmazások készítése 25. Az ASP.NET 507 Az Internet mint infrastruktúra 508 Webkiszolgáló-kérések és -válaszok 508 Az állapot kezelése 509 Az ASP.NET 510 Webes alkalmazások létrehozása ASP.NET segítségével 512 ASP.NET-alkalmazás létrehozása 512 A webűrlap tesztelése 521 Kiszolgálóoldali vezérlőelemek 523 Téma létrehozása és alkalmazása 530 25. fejezet Gyorsreferencia 535 xiii

26. Ellenőrző vezérlőelemek webes űrlapokon 537 Szerver- és ügyféloldali ellenőrzés összehasonlítása 537 Szerveroldali ellenőrzés 538 Ügyféloldali ellenőrzés 538 Ügyféloldali ellenőrzés megvalósítása 539 26. fejezet Gyorsreferencia 546 27. Webhelyek védelme és adatelérés webűrlapokkal 547 A Web Forms GridView vezérlőelemének használata 547 A biztonság kezelése 548 Az űrlap alapú hitelesítés megértése 549 Az űrlap alapú hitelesítés megvalósítása 549 Adatok lekérdezése 556 Ügyféladatok megjelenítése 557 Adatok megjelenítése oldalanként 561 Az adathozzáférés optimalizálása 562 Adatok gyorsítótárazása az adatforrásban 563 A gyorsítótárazás vizsgálata SqlDataSource objektummal 564 Adatok szerkesztése 566 Sorok törlése GridView vezérlőelemből 566 Sorok módosítása GridView vezérlőelemben 568 27. fejezet Gyorsreferencia 569 28. Webszolgáltatás létrehozása és alkalmazása 571 Mi a webszolgáltatás? 571 A SOAP szerepe 572 Mi a webszolgáltatás-leíró nyelv? 574 A ProductService webszolgáltatás elkészítése 577 A ProductService webszolgáltatás létrehozása 577 Összetett adatok kezelése 585 Webszolgáltatások, ügyfelek és proxykiszolgálók 591 A SOAP-protokollal való beszélgetés nehezebb módja 591 A SOAP-protokollal való beszélgetés könnyebb módja 592 A ProductService webszolgáltatás felhasználása 592 28. fejezet Gyorsreferencia 599 A szerzőről 601 Tárgymutató 603 xiv