PPKE BTK Angol-Amerikai Intézet Angol Nyelvpedagógiai és Fordítástudományi Tanszék TÁJÉKOZTATÓ A SZAKDOLGOZATRÓL FORDÍTÓ ÉS TOLMÁCS MESTERSZAK TOLMÁCS SPECIALIZÁCIÓ 1. A szakdolgozat leadása A képzés végén a hallgatóknak szakdolgozatot kell benyújtaniuk: az őszi félévben november 15-éig, a tavaszi félévben április 15-éig, mégpedig egy elektronikus változatot (pdf, a Neptunba feltöltve) egy nyomtatott példányt. 2. Formai követelmények A szakdolgozat minimum 50 oldalas, számítógéppel írt munka (a nyomtatott példányoknál csak a lap egyik oldalára nyomtatva). Margó: a lap bal oldalán 3,5 cm, jobb oldalán 2,5 cm Betűtípus: bármelyik sans serif betű (kivéve a Sans Forgeticát) Betűméret: 12-es Sorköz: másfeles Oldalszámozás: a Bevezetés című fejezet első oldalán kezdődik az addigi lapszámoknak megfelelően, tehát kb. a 3. vagy 4. oldal, onnantól folyamatos; az oldalszám elhelyezése a lap alján (élőláb; jobbra vagy középen) Táblázatok, ábrák: mindegyiknek legyen címe, ami utal arra, hogy milyen adatot tartalmaz, ill. mit ábrázol (betűméret: 11-es, előtte 18 pt-os térköz); amennyiben nem általunk készített táblázatról, ábráról van szó, hivatkozás a szokott módon (vezetéknév, évszám: oldalszám), forráshely feltüntetése az irodalomjegyzékben; az ábrákat, táblázatokat sorszámozzuk, a sorszámozás folyamatos az egész dolgozatban. Hivatkozás: az idézetek forrására kötelező hivatkozni (akár szó szerinti, akár tartalmi idézésről van szó); a hivatkozott művek mindegyikét fel kell sorolni az irodalomjegyzékben pl. a Harvard-rendszer (https://www.mendeley.com/guides/harvard-citation-guide) vagy a Chicago (https://www.chicagomanualofstyle.org//home.html) alapján. A témavezető jóváhagyásával más hivatkozási rendszer is használható.
Címoldal (belül): PÁZMÁNY PÉTER KATOLIKUS EGYETEM BÖLCSÉSZET- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR ANGOL-AMERIKAI INTÉZET A SZAKDOLGOZAT CÍME MAGYARUL KÉSZÍTETTE: TÉMAVEZETŐ: NÉV NÉV FORDÍTÓ ÉS TOLMÁCS MESTERSZAK BEOSZTÁS TOLMÁCS SPECIALIZÁCIÓ ANGOL/OLASZ-ANGOL/FRANCIA//NÉMET//OLASZ//SPANYOL NYELV Budapest, évszám Köv. oldal: Kétnyelvű plágiumnyilatkozat
A VERZIÓ EGY TOLMÁCSOLÁSI, TOLMÁCSKÉPZÉSI VAGY MÁS TOLMÁCSOLÁS- TUDOMÁNYI KÉRDÉS KIFEJTÉSE 1. Bevezetés: A tolmácsolástudományi, tolmácsolási kérdés rövid bemutatása, jelentőségének ismertetése, a szakdolgozat felépítésének indoklása. A vizsgálat során alkalmazott hipotézis(ek) és módszerek, várható eredmény és/vagy következtetés, annak alkalmazhatósága szélesebb körben. Ebben a fejezetben szerepel a téma meghatározása, elméleti hátterének körvonalazása, tudomány-rendszerbeli helye. Ezt követi a témához szorosan kapcsolódó fontosabb források feldolgozása, melynek során a szakdolgozó bemutatja jártasságát, olvasottságát az adott témában, továbbá azt, hogy mennyire képes kiemelni, illetve átfogóan, de nem terjengős formában bemutatni a legfontosabb alapműveket, valamint a témához kapcsolódó legfrissebb kutatási eredményeket. Ebben a fejezetben kell meghatározni a témához kapcsolódó fontosabb alapfogalmakat, felvázolni a későbbi elemzésekhez felhasználható módszertani eszköztárat, annak alkalmazási feltételeit és korlátait. 2. Értekezés: A kérdés tudományos-szakmai vizsgálata, fejezetekre, alfejezetekre, részekre osztva a bevezetésben leírt szerkezetnek megfelelően (előfeltevések (hipotézis); a kutatási kérdés konkrét megfogalmazása; kutatási módszer; módszertani eszközök alkalmazása; az elemzés/kutatás bemutatása; saját eredmények bemutatása; az eredmények értékelése; hipotézis bizonyítása, ellentétes állítások cáfolása tények, összefüggések, adatok alapján; megállapítások, következtetések, nyitva maradt kérdések, további feladatok, eredmény, következtetés, felhasználási javaslat stb.). A fordítástudomány interdiszciplináris jellege miatt szinte kimeríthetetlen gazdagságú tárgykörrel, kutatási területtel rendelkezik, emiatt ez a rész a különböző szakdolgozatokban egészen eltérő lehet. 3. Összegzés: A szakdolgozatot összefoglalás zárja (meglévő és fejlesztendő tolmácskompetenciák, a tolmácskompetenciák fejlődése a szakdolgozat során, reflektálás a végzett tanulmányokra, a szakdolgozat elkészítésére, tanulságok levonása stb.). 3. Összegzés: eredmény, következtetés, összegzés, felhasználási javaslat, további kutatási irány kijelölése, tanulságok, önreflexió 4. Irodalomjegyzék: Az irodalomjegyzékben szerepeljen minden forrás, hiszen a dolgozat fejezeteiben megjelölt hivatkozások a hitelesség bizonyítékai, ugyanakkor bővebb tájékozódás forrásai is az olvasó (konzulens, érdeklődő) számára. Csak a szövegben, illetve a szövegközi hivatkozásokban megemlített munkákat sorolja fel (ábécé sorrendben, vezetéknév álljon elöl, titulusok /dr., habil., PhD, prof. stb./ nélkül)! Internetes forrás megadásakor a pontos linket kell bemásolni (ne csak a fő oldal címét, szögletes zárójelben szerepeljen a letöltés dátuma)! 5. Függelék(ek)
B VERZIÓ EGY KLASSZIKUS FORDÍTÁS- VAGY TOLMÁCSOLÁSTUDOMÁNYI SZÖVEG MAGYARRA FORDÍTÁSA 1. Fordítás angolról/olaszról magyarra A szakdolgozatnak ez a része egy klasszikus, kb. 20 000 60 000 n terjedelmű angol/olasz nyelvű fordítás- vagy tolmácsolástudományi szakszöveg fordítása magyarra. A fordításon kívül tartalmaznia kell egy legalább 16 000 20 000 n szabadon választott fordítás- és/vagy tolmácsoláselmélet(ek)re alapozott értekezést a fordításról. A dolgozathoz csatolni kell egy kétnyelvű szójegyzéket az adott témából fontos terminológiának ítélt szavakból (30 40). A terminológia összeállításánál a jelöltnek fel kell tüntetnie, hogy pontosan hol nézett utána a keresett szónak vagy kifejezésnek, milyen forrást használt. 2. A szakdolgozat részei Tartalomjegyzék: A fejezetek, alfejezetek (esetleg ezen belüli pontok) címét és pontos oldalszámát kell feltüntetni, ennek egyeznie kell a dolgozatban megtalálható címekkel és oldalszámokkal. (Szövegszerkesztő tartalomjegyzék-készítője: ún. mezőutasítás.) 1. Bevezetés: A szakszöveg fordítás- és/vagy tolmácsolástudományi jelentőségének rövid ismertetése, a szövegválasztás indoklása. A szöveg megjelenési körülményeinek, szövegkörnyezetének, típusának bemutatása. A szöveg főbb gondolatainak, gondolatmenetének, a benne rejlő nehézségeknek rövid összefoglalása. A szerző és a szöveg megjelenésének, utóéletének rövid bemutatása. Az elképzelt megbízó leírása (a fordítás célja, elképzelt célcsoportja). A választott fordítási stratégia ismertetése. 2. A fordítás: Angolról/olaszról magyarra (20 40 ezer n) 3. Értekezés: Az értekezésnek tartalmaznia kell, hogy a fordító milyen fordítás- és/vagy tolmácsoláselmélet(ek) alapján alakította ki fordítási stratégiáját, mi okozott nehézséget a szövegben, hogyan próbálta megoldani a fordítás során felmerülő problémákat, milyen technikai eszközöket használt a fordítás során, a fordítás értelmezése és értékelése szempontjából minden releváns információt. Az értekezést magyar nyelven kell megírni. 4. Szójegyzék: A fordítás szempontjából fontosnak ítélt fordítás- és tolmácsolástudományi szakszavak, szakkifejezések gyűjteménye a források feltüntetésével. 30 40 terminus összehasonlító feldolgozása, az egyes jelentésekre vonatkozó (korpuszalapú) példákkal, definícióval és forrásmegjelöléssel (az ismétlődő források megjelölése rövidíthető). A forrásnyelvi szövegben szereplő szó, kifejezés kiemelten és mondatba ágyazottan + Célnyelvi megfelelő + Kontextus + forrás 5. Összefoglalás: A szakdolgozat 1., 3. és 4. részének összefoglalása, tanulságok levonása, önértékelés. 6. Irodalomjegyzék: Az irodalomjegyzékben szerepeljen minden forrás, hiszen a dolgozat fejezeteiben megjelölt hivatkozások a hitelesség bizonyítékai, ugyanakkor bővebb tájékozódás forrásai is az olvasó (konzulens, érdeklődő) számára. Csak a szövegben, illetve a szövegközi hivatkozásokban megemlített munkákat sorolja fel (ábécé sorrendben, vezetéknév álljon elöl, titulusok /dr., habil., PhD, prof. stb./ nélkül). Internetes forrás megadásakor a pontos linket kell bemásolni, nem csak a fő oldal címét, és
szögletes zárójelben szerepeljen a letöltés dátuma. 8. Függelék: A forrásnyelvi szöveg, ill. további mellékletek (pl. szerzői/kiadói hozzájárulás a fordításhoz) helye. C VERZIÓ (ANGOL/OLASZ NYELVŰ) A 2018-2019-ES TANÉVBEN UTOLJÁRA 2. A tolmácsolt rendezvény leírása 2.1. A tolmácsolt rendezvény adatai (megbízó, hely, időpont, várható időtartam, az esemény előzményei, a tolmácsolás módja, körülményei) 2.2. A tolmácsolt rendezvény szereplői a rendezvény szereplőinek bemutatása; a szereplőkről és eddigi kapcsolatukról rendelkezésre álló írásos anyagokat lehet mellékelni (meghívó, cégismertetők, tájékoztató brosúrák, éves jelentések, pénzügyi kimutatások, szerződések stb.) 2.3. A tolmácsolt rendezvény egyéb jellemzői (írásban kifejteni, indoklással, magyarázattal az előzetes anyagok, a tolmáccsal/tolmácsokkal, a megbízóval folytatott beszélgetés és/vagy kérdőívek alapján) 2.3.1. az esemény helyszíne (valamelyik partner székhelye, szálloda, konferenciaközpont stb.) helyszín hatása/befolyása a tolmácsolásra berendezés, elhelyezkedés, akusztika, tolmács helye stb. mikrofonok elhelyezkedése, teremhangosítás partnerek hazai pályán vagy idegen környezetben mozognak 2.3.2. esemény időbeli elhelyezkedése, eseménysor része-e (előzményekről mi tudható, korábbi helyszínek stb.) vagy egyedi esemény 2.3.3. a kommunikációs partnerek kulturális közelsége rangja, beosztása, státusza egymáshoz viszonyított státuszuk, azonos-e az előzetes információs szintjük (szakember szakember vagy szakember nem szakember) 2.3.4. a kommunikációs partnerek várható szövegalkotási stratégiája spontán vázlat alapján előre megírt beszéd? vizuális kísérőanyagok (videó, dia, fólia, handout, film, konferenciamappa, meghívó stb.) 2.3.5. a rendezvény témájának meghatározása (univerzális kultúraspecifikus), szakmaiság foka (szakmai ismeretterjesztő), célcsoport (széles nagyközönség nagyobb/ szűkebb szakmai csoport), megértéshez szükséges előzetes információk ( bennfentes tudás ) 2.3.6. a kommunikációs partnerek célja és érzelmi kötődése, azonos, eltérő vagy ellentétes célok, tájékoztatás, protokolláris esemény, szerződéskötés stb. objektív beszélgetés vagy (érzelmileg is) erősen érintett partnerek? 2.3.7. a tolmácsolási esemény várható információintenzitása partnerek előzetes információs és tudásszintje - mi várható ehhez képest? 2.3.8. az esemény formalizáltsága és belső szerkezete (szigorú protokoll informális szűk körű beszélgetés szokások, ceremóniák ehhez tartozó szövegkonvenciók plenáris ülés, közgyűlés, sajtótájékoztató, megnyitó, műhely, vita, előadás stb.) 2.3.9. a tolmácsolás során felmerült nehézségek ismertetése 3. A témával kapcsolatos nyelvi segédeszközök ismertetése
3.1. A felkészüléshez felhasználható kétnyelvű és egynyelvű szótárak, glosszáriumok, lexikonok, enciklopédiák felsorolása pontos bibliográfiai adatokkal: szerző (vagy szerkesztő) megjelenés évszáma, cím, kiadás helye, kiadó. 3.2. Internetes források felsorolása 3.3. A rendelkezésre álló források értékelése használhatósági szempontból 4. A témával kapcsolatos párhuzamos szövegek rövid ismertetése Ebben a fejezetben kerül sor a párhuzamos szövegek rövid bemutatására, amelyek teljes terjedelemben a függelékben találhatók. A párhuzamos szövegek lehetnek már elkészült fordítások, azonos témájú, de egymástól független szövegek, a konferenciához kapcsolódó előzetes anyagok, valamint a tolmács által felkutatott, különböző nyelvű párhuzamos háttéranyagok. 5. A témával kapcsolatos saját szótár, azaz háromnyelvű terminológiai gyűjtemény Összehasonlító háromnyelvű terminológiai gyűjtemény az előzetes információk és a párhuzamos szövegek alapján minimum 50 terminus részletes összehasonlító feldolgozása, hivatkozott példákkal az egyes jelentésekre a párhuzamos szövegek alapján, definícióval és forrásmegjelöléssel (ismétlődő forrás megjelölése rövidíthető): sorszám + az adott szó/kifejezés + szövegkörnyezet + forrás (a sorszám utáni első helyen/oszlopban a forrásnyelvi szó/kifejezés és a kontextus szerepeljen). 6. Összefoglalás A szakdolgozatot egy összefoglalás zárja, amelyben a szerző leírja, hogy a szóban forgó tolmácsolási eseményben milyen szerepet játszott a terminológia, milyen nehézségeket okozhat (okozott) a felkészülés, milyen nehézséget jelent az adott szakterület magyar és idegen nyelvű terminológiájának megtalálása (megteremtése), tudott-e használni kész szótárakat, glosszáriumokat, melyek voltak azok, hogyan kellene azokat továbbfejleszteni stb., tehát a szakdolgozat két-három oldalas összefoglalása. 7. Irodalomjegyzék Az irodalomjegyzékben szerepeljen minden forrás, hiszen a dolgozat fejezeteiben megjelölt hivatkozások a hitelesség bizonyítékai, ugyanakkor bővebb tájékozódás forrásai is az olvasó (konzulens, érdeklődő) számára. Csak a szövegben, illetve a szövegközi hivatkozásokban megemlített munkákat soroljuk fel (ábécé sorrendben, vezetéknév álljon elöl, titulusok nélkül). Internetes forrás megadásakor a pontos linket másoljuk le, ne csak a fő oldal címét, szögletes zárójelben szerepeljen a letöltés dátuma. 8. Függelék A témával kapcsolatos párhuzamos szövegek gyűjteménye három nyelven. A párhuzamos szövegek lehetnek már elkészült fordítások, azonos témájú, de egymástól független szövegek, a konferenciához kapcsolódó előzetes anyagok, valamint a tolmács által felkutatott párhuzamos háttéranyagok. A szövegeket nem kell feltétlenül átgépelni, lehet fénymásolni.