A Velencei-tó vízgazdálkodása, gyakorlat és célok Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Tóth Sándor WAREMA- Nyári Egyetem 2007. augusztus21-25.
Az előad adás s tartalmi vázlata: v A Velencei-tó általános bemutatása A tót vízkészlet gazdálkod lkodása Vízgyűjtő-gazdálkodási terv készk szítés Térinformatika alkalmazása a vízgazdálkodásban
Velencei-tó vízgyűjtőjének általános jellemzése Vízgyűjtő terület: 602,4 km 2 Állóvizek: Velencei-tó (24,2 km 2 ) Pátkai-tározó (7,8 milli 7,8 millió m 3 ) Zámolyi-tározó (4,5 millió m 3 )
Velencei-tó vízgyűjtőjének általános jellemzése 1. Burján-árok: 14,25 fkm, 141 km 2 Császár-víz: 2. 30,3 fkm, 381 km 2 1. 3. 5. 4. 6. Rovákja-patak: 10,62 fkm, 80,6 km 2 Vereb-Pázmándivízfolyás: 14,71 fkm, 113,7 km 2
A Velencei-tó vízszintszabályozását szolgáló létesítmények alapadatai Dinnyési zsilip: 6 m3/s Dinnyés-Kajtori-csatorna: 26 km hossz, a dinnyési fertőn át a Nádorba torkollik.
A Pátkai-tározó
Zámolyi-tározó,, 2006
A Zámolyi-tározó, 2005
A Velencei-tó vízháztartási mérlegem C + H + H t = P + L + V k ± ΔΚ ΔΚ t = C + H P tómm 1931-1970 1971-1996 2001 2002 2003 2004 2005 C 610 514 528 509 366 635 786 H 745 339 266 264 22727 232 327 Ht - 132 223 35 89 110 199 Össz. 1355 1005 1017 808 682 977 1312 P 925 879 918 955 960 765 745 L 415 77 0 0 0 0 0 Vk - 42 39 23 22 22 27 Össz. 1340 998 957 978 982 787 772 ΔKt 430 126 99-147 -367 102 368 ahol C = csapadék H = hozzáfolyás H t = hozzáfolyás tározóból P = párolgás L = lefolyás V k = vízkivétel ΔK = vízkészletváltozás ΔΚ t = természetes vízkészletváltozás 10 tómm = 240000 m 3
A Velencei-tó jellemző vízállásai 1930-2007 A Velencei-tó jellemző vízállásai 250 230 210 MAX Zámolyi tározó beléptetése 1971 Pátkai tározó beléptetése 1975 190 170 Vízállás (cm) 150 130 KÖV 110 90 70 MIN 50 1930 1935 1940 1945 1950 1955 1960 1965 1970 1975 1980 1985 1990 1995 2000 2005 2010 Évek
A Velencei-tó jellemző vízállásai 2000-2007 2007 220 200 180 A Velencei-tó hóeleji vízállásai és az agárdi havi csapadék 2000-2007. 2006. jan-márc. között leeresztett vízmennyiség: 247 tómm 160 140 csapadék, mm 120 100 80 82 94 vízállás, cm 60 40 20 0 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 jan. júl. jan. júl. jan. júl. jan. júl. jan. júl. jan. júl. jan. júl. jan csapadék hóeleji vízállás minimum maximum
Velencei-tó vízgyűjtőjének környezethasználata Vízhasználatok a vízgyv zgyűjtőn: Lakossági vízhasznv zhasználat Ipari vízhasznv zhasználat Öntözés Halászat, horgászat Környezeti hatások: Jelentős s pontszerű terhelések: Települési szennyvízelhelyez zelhelyezés Ipari szennyvízelhelyez zelhelyezés Jelentős s diffúz z terhelések: Mezőgazdas gazdaság
Engedélyezett vízhasználatok 900 800 700 1000 m3/ év 600 500 400 300 200 100 0 720 103 0 177 0 91,5 0 262 0 125 Adatsor2 Adatsor1 Halastó, horgásztó Öntözés Jóléti-, dísztó Kisvízhasználók Természetvéd. Összes, engedélyezett vízhasznv zhasználat a vízgyv zgyűjtő területen:1,5 millió m3
Megoldás a szélsőséges helyzetekre I. vízeresztés A Velencei-tó jellemző vízállásai 250 230 210 MAX Zámolyi tározó beléptetése 1971 Pátkai tározó beléptetése 1975 190 170 Vízállás (cm) 150 130 KÖV 110 90 70 MIN 50 1930 1935 1940 1945 1950 1955 1960 1965 1970 1975 1980 1985 1990 1995 2000 2005 2010 Évek
Megoldás a szélsőséges helyzetekre II. vízpótlás A Velencei-tó jellemző vízállásai 250 230 210 MAX Zámolyi tározó beléptetése 1971 Pátkai tározó beléptetése 1975 190 170 Vízállás (cm) 150 130 KÖV 110 90 70 MIN 50 1930 1935 1940 1945 1950 1955 1960 1965 1970 1975 1980 1985 1990 1995 2000 2005 2010 Évek
Külső vízpótlás s 1993-1994 1994 Beruházás s 300 millió Ft, üzemeltetés, kb 900 millió Ft
A VELENCEI-TÓ VÍZÁLLÁSA (a vízpótlás és a vízeresztés hatása) máj márc 1997.jan nov szept júl máj. márc 1996. jan. 1. nov szept júl máj márc 1995. jan. 1. nov szept júl máj márc 1994. jan. 1. nov szept. 1993 júl. 9. 180 160 140 120 100 80 60 40 21 18 15 12 9 6 3 0 vízállás, cm vízpótlás, vízeresztés, cm 462 tómm = kb. 11 millió m 3 vízpótlás vízeresztés észlelt vízállás feltételezett vízállás max min
Velencei-tó vízgyűjtő-gazdálkodási tervezése 2005-2006 2006 (kísérlet) 1-4-22 alegység Konzultáci ciós s terv: a terv készk szítés s céljac tervezői i gárda g összeállítása (19 fő) f tartalomjegyzék összeállítása általános részek r elkész szítésese probléma feltárás helyszíni (monitoring) vizsgálatok
Mintavételi teli helyek jellemzése Terepi bejárások: 2005. július j 14. -augusztus 4. A bejárás s feladatai: A meder környezetk rnyezetének nek vizsgálata A víztestek v állapot megfigyelése Szennyezőforr források feltárása Hidromorfológiai változv ltozások megfigyelése Helyszíni mérések: m Oxigénh nháztartás: oldott oxigén, redoxpotenciál,, BOI, KOI, TOC Tápanyagháztartás: nitrát t tartalom (NO -) 3 Mikroszennyezők: : felületakt letaktív v anyagok (SUR) Egyéb b jellemzők: vízhv zhőmérséklet, kémhatk mhatás s (ph), fajlagos elektromos vezetőképess pesség, összes lebegőanyag
Mintavételi helyek jellemzése Rovákja-patak Mintavételi hely R01 Mezőgazdasági Település terület PÁTKAI-TÁROZÓ TORKOLAT R02 Kijelölt mintavételi helyek száma: 14 R03 R04 R05 Mérések száma: 10 R06 R07 R09 R10 R11 R12 R13 R14 HALASTAVAK Ligeterdős terület Rét-legelő Szennyezés
Általános kémiai k állapotfelmérés értékelése Burján-víz: magas szervesanyag terhelés Csász szár-víz: z: magas nitrát és s szervesanyag terhelés Rovákja kja-patak: magas nitrát és s szervesanyag terhelés Vereb-Pázm zmándi-vízfolyás: magas nitrát és szervesanyag terhelés Hibaforrások: sok: Alacsony vízállv llás A mérések m sek időben eltolódtak Csak fizikai-kémiai miai paraméterek mérésem
Általános VKI környezeti k célkitűzések Cél: Meg kell előzni a víztestek v állapot romlását 2015-ig el kell érni a jój állapotot (jó ökológiai potenciál és s jój kémiai állapot) Csökkenteni kell az elsődleges szennyezőanyagok által okozott szennyezéseket seket és s meg kell akadályozni a veszélyes anyagok felszíni vízbe v jutását
Környezeti célkitc lkitűzések előzetes értékelése Elérhet rhető-e e a jój állapot 2015-ig a vízgyv zgyűjtőn? Kémiai vízminv zminőség: Kedvezőtlen képet k mutat Cél l a vízminv zminőség g nagymért rtékű javítása Szennyezések nagyobb része r diffúz z eredetű adatgyűjt jtést vizsgálatokat kell végezniv Ökológiai állapot: Nincs informáci ciónk valósz színűsíthető jelentős s mértm rtékű javulást kell elérni Hidromorfológia gia: : Kedvezőtlen Jelentős s módosm dosított mederszakaszok Belterület, let, mezőgazdas gazdasági gi területek Tározók, halastavak
A térinformatika t alkalmazása a vízgazdálkodásban Vízkárelhárítás s (ár-,(, belvíz) Tó és s folyó szabályoz lyozás Vízellátás, csatornázás Vízkészlet gazdálkod lkodás Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés
Térinformatika az igazgatóság munkájában Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés: Víz z Keretirányelvvel kapcsolatos minden feladatot a térinformatikai adatbázison kell végrehajtani. v EU jelentés. Vízrajz: vízrajzi állomások:adatbázis karbantartása, megjelenítésük, helyszínrajzok vízgyűjtő-területek lehatárol rolása
Térinformatika az igazgatóság g munkájában Vízellátás, csatornázás: s: Víziközművek adatbázisa Szennyvíztiszt ztisztítók k adatbázisa (jellemző adatok, hálózatok)
Térinformatika az igazgatóság g munkájában Vízkárelhárítási Elönt ntésvizsgálatok (Ortofotók, űrfelvételek használata) Eltérő forrásb sból l származ rmazó adatok rendszerbe szervezése se (helyszínrajzok, hossz- és keresztszelvények, műtárgyak m adatai, egyéb b szöveges és s számszer mszerű adatok)
A térinformatikai t rendszerek Résztvevők szereplői Hardver Szoftver Adatok Felhasználók
Résztvevők: hardver,, szoftver, adatok, felhasználók Hardver: Adatgyűjt jtő eszközök k (helymeghatároz rozó eszközök: k: mérőállomás, GPS; meglévő térképek digitalizálását t szolgáló berendezések: szkennerek, digitalizáló táblák) Adatfeldolgozás s eszköze: ze: számítógép p (személyi számítógép, munkaállom llomás) Adatközl zlés s eszközei: zei: képernyk pernyők, nyomtatók (szöveges, képi k formában)
Résztvevők: hardver, szoftver,, adatok, felhasználók Szoftver: Operáci ciós s rendszer Térinformatikai szoftverek (ESRI ArcGIS, AutoCAD Autodesk Map Autodesk Land Desktop, Mapinfo, Microstation Microstation Geographics, Erdas Imagine, Envision )
Résztvevők: hardver, szoftver, adatok,, felhasználók Adatok A térinformatikai t rendszerek legfontosabb eleme a jól l felépített adatbázis. Központi K EU, vagy országos rendszerek.
Résztvevők: hardver, szoftver, adatok, felhasználók Felhasználók: Természettudom szettudományok (hidrológia) Mérnöki tevékenys kenységek (vízgazd zgazdálkodás) Közigazgatás Vállalkozói, tervezői i szféra EU apparátus
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!