Lengyel nyelv emelt szint 1011 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. október 22. LENGYEL NYELV EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM
I. OLVASOTT SZÖVEG ÉRTÉSE A feladatokat kizárólag tartalmi szempontok alapján értékeljük, azaz a nyelvtani és a helyesírási hibákat csak akkor vesszük figyelembe, ha azok a válasz érthetőségét akadályozzák. Ha több választ írt be a vizsgázó, a válasz akkor sem fogadható el, ha tartalmazza a helyes megoldást. Javításkor minden feladat végén (a lap alján) a feladatban szereplő összes kérdéshez tartozó egy-egy szürke négyzetbe, kérjük, írja be a következő kódokat: 1 = jó válasz 0 = nem fogadható el a válasz Ha nincs válasz, a négyzetet hagyja üresen! Például: 1. 2. 3. 4. 1 0 1 A példában az első és a harmadik kérdésre helyes a válasz, a másodikra nem fogadható el a válasz, a negyedik kérdésre pedig nem válaszolt a vizsgázó. Minden feladat végén (a lap alján a kérdéseket jelölő szürke négyzetben) két külön rubrika található. Az egyikbe előre beírtuk az elérhető maximális pontszámot, a másikba, kérjük, írja be a feladatban a vizsgázó által elért összpontszámot. Például: Max. 4 Elért 3 A feladatlap végén található összesítő táblázatba, kérjük, írja be a részeredményeket (az egyes feladatok eredményeit) és az elért összpontszámot. Általános útmutató Az elérhető maximális vizsgapontszám: 30 pont. írásbeli vizsga 1011 2 / 18 2010. október 22.
Részletes útmutató I. feladat 0. 1. 2. 3. 4. 5. P P P F F F II. feladat 0. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. C O A D M K G B E H L I N F III. feladat 0. 19. 20. 21. 22. 23. 24. zbędna C G A D F B E H IV. feladat 0. 25. 26. 27. 28. 29. 30. C D B D B A C írásbeli vizsga 1011 3 / 18 2010. október 22.
II. NYELVHELYESSÉG A javítási útmutató tartalmazza az összes elfogadható választ. Nem fogadható el a helyesírási hibát tartalmazó válasz. Ha több választ írt be a vizsgázó, a válasz akkor sem fogadható el, ha tartalmazza a helyes megoldást. Az összetevő/vizsgarészben szerzett pontok vizsgaponttá való átalakítása a nyelvhelyesség javítási útmutató alapján történik. Javításkor minden feladat végén (a lap alján) a feladatban szereplő összes kérdéshez tartozó egy-egy szürke négyzetbe, kérjük, írja be a következő kódokat: 1 = jó válasz 0 = nem fogadható el a válasz Ha nincs válasz, a négyzetet hagyja üresen! Például: 1. 2. 3. 4. 1 0 1 A példában az első és a harmadik kérdésre helyes a válasz, a másodikra nem fogadható el a válasz, a negyedik kérdésre pedig nem válaszolt a vizsgázó. Minden feladat végén (a lap alján a kérdéseket jelölő szürke négyzetben) két külön rubrika található. Az egyikbe előre beírtuk az elérhető maximális pontszámot, a másikba, kérjük, írja be a feladatban a vizsgázó által elért összpontszámot. Például: Мax. 4 Elért 3 A feladatlap végén található összesítő táblázatba, kérjük, írja be a részeredményeket (az egyes feladatok eredményeit), az elért összpontszámot, illetve a mellékelt táblázat segítségével megállapított vizsgapontokat. írásbeli vizsga 1011 4 / 18 2010. október 22.
Általános útmutató 1. Az elérhető maximális vizsgapontszám: 30 pont. 2. Az elérhető maximális feladatpontszám: 36 pont. Átszámítási táblázat Feladatpont Vizsgapont Feladatpont Vizsgapont 36-35 30 15 15 34-32 29 14 14 31-30 28 13 13 29-27 27 12 12 26 26 11 11 25 25 10 10 24 24 9 9 23 23 8 8 22 22 7 7 21 21 6 6 20 20 5 5 19 19 4 4 18 18 3 3 17 17 2 2 16 16 1 1 írásbeli vizsga 1011 5 / 18 2010. október 22.
Részletes útmutató I. feladat 0. łączą 1. czekają 2. chodzi 3. sprzedał 4. wyłożył 5. wyznaczyli 6. odbędą zbędne poznać - poznawać II. feladat 0. rodniki 7. nowotworom 8. rodzajów 9. pomidorów 10. upraw 11. gospodarstw 12. owoce 13. warzywa 14. przetwórni 15. badaniami 16. ketchupami III. feladat 0. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. z z do na przy przed nad w IV. feladat 0. półroczu chłodnym 24. czasu zimowego 25. całej Europie 26. ostatnią niedzielę 27. czasu wschodnioeuropejskiego 28. światło słoneczne 29. rozkładu jazdy 30. systemów informatycznych V. feladat 0. ssie 31. obgryza 32. rzuca 33. mówią 34. radzą 35. jest 36. zachwalają írásbeli vizsga 1011 6 / 18 2010. október 22.
III. HALLOTT SZÖVEG ÉRTÉSE A feladatokat kizárólag tartalmi szempontok alapján értékeljük, azaz a nyelvtani és a helyesírási hibákat csak akkor vesszük figyelembe, ha azok a válasz érthetőségét akadályozzák. Ha több választ írt be a vizsgázó, a válasz akkor sem fogadható el, ha tartalmazza a helyes megoldást. Az összetevő/vizsgarészben szerzett pontok vizsgaponttá való átalakítása a hallott szöveg értése javítási útmutató alapján történik. Javításkor minden feladat végén (a lap alján) a feladatban szereplő összes kérdéshez tartozó egy-egy szürke négyzetbe, kérjük, írja be a következő kódokat: 1 = jó válasz 0 = nem fogadható el a válasz Ha nincs válasz, a négyzetet hagyja üresen! Például: 1. 2. 3. 4. 1 0 1 A példában az első és a harmadik kérdésre helyes a válasz, a másodikra nem fogadható el a válasz, a negyedik kérdésre pedig nem válaszolt a vizsgázó. Minden feladat végén (a lap alján a kérdéseket jelölő szürke négyzetben) két külön rubrika található. Az egyikbe előre beírtuk az elérhető maximális pontszámot, a másikba, kérjük, írja be a feladatban a vizsgázó által elért összpontszámot. Például: Max. 4 Elért 3 A feladatlap végén található összesítő táblázatba, kérjük, írja be a részeredményeket (az egyes feladatok eredményeit), az elért összpontszámot, illetve a mellékelt táblázat segítségével megállapított vizsgapontokat. írásbeli vizsga 1011 7 / 18 2010. október 22.
Általános útmutató 1. Az elérhető maximális vizsgapontszám: 30 pont. 2. Az elérhető maximális feladatpontszám: 28 pont. Átszámítási táblázat Feladatpont Vizsgapont Feladatpont Vizsgapont 28 30 14 16 27 30 13 14 26 29 12 13 25 28 11 12 24 27 10 11 23 26 9 10 22 24 8 9 21 23 7 8 20 22 6 7 19 21 5 6 18 20 4 4 17 19 3 3 16 18 2 2 15 17 1 1 írásbeli vizsga 1011 8 / 18 2010. október 22.
Dzień dobry. Teraz sprawdzimy jak rozumiesz język polski ze słuchu. Egzamin składa się z trzech zadań. Każdy tekst usłyszysz dwa razy. Zadania do tekstu znajdziesz w otrzymanym zestawie. Zadania możesz wykonać w czasie pierwszego i drugiego czytania tekstu, a także po zakończeniu czytania. Każde zadanie zaczyna się i kończy muzyką. Zadanie usłyszysz po muzyce. Potem będziesz miał czas, aby zapoznać się z zadaniem. Potem posłuchasz tekstu po raz pierwszy. Następnie znowu będziesz miał czas, aby jeszcze raz przejrzeć tekst. Potem posłuchasz tekstu po raz drugi. Znowu będziesz miał czas, aby sprawdzić, czy dobrze wykonałeś zadanie. Egzamin będzie trwał trzydzieści minut. Życzymy powodzenia! írásbeli vizsga 1011 9 / 18 2010. október 22.
I. II. 0. + 1. + 2. - 3. - 4. - 5. + 6. + 7. + 8. + 9. - 10. - 0. bohaterami 11. historia 12. szybciej 13. surowe 14. kolarzy 15. książce 16. reprezentujący 17. przypadków 18. pływaczek 19. Igrzyskach 20. organizmu III. 0. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. B A B B A B A B A írásbeli vizsga 1011 10 / 18 2010. október 22.
I. feladat Dziś soczewki kontaktowe są tak popularne, że praktycznie trudno byłby sobie wyobrazić bez nich życie. Noszą je wybitni sportowcy, którym okulary przeszkadzałyby na przykład w zjeździe narciarskim, albo sprincie. Trudno też wyobrazić sobie w okularach zawodnika uprawiającego skok o tyczce albo gimnastykę sportową. Klasyczne okulary przeszkadzały też kierowcom Formuły 1. Soczewki kontaktowe noszą politycy. Niektórzy z nich używają soczewek barwionych, sprawiających że kolor ich oczu wygląda intensywniej i bardziej zdrowo. Barwionych soczewek kontaktowych używają aktorzy i aktorki, znane modelki, a także miliony, miliony normalnych ludzi na całym świecie. Okulary to włoski wynalazek. Wynaleziono je w 1280 roku. Eksperymentowanie z soczewkami kontaktowymi rozpoczął natomiast Leonardo da Vinci prawie 250 lat później. Opisana przez niego w Kodeksie na temat oka tuba zakończona soczewką i wypełniona wodą była w stanie skorygować wadę wzroku. Kolejną znaczącą próbę poprawy widzenia podjął pod koniec XVIII wieku pewien angielski fizyk i lekarz. Za pomocą zbudowanego przez siebie przyrządu przykładanego bezpośrednio do własnego oka udało mu się zniwelować skutki astygmatyzmu. Dopiero pod koniec XIX wieku szwedzki lekarz dr August Muller jako pierwszy założył swojemu pacjentowi prawdziwe soczewki wykonane ze szkła. Były one niewygodne, gdyż przykrywały całą widoczną część gałki, a ponadto były kruche i podatne na uszkodzenia, przez co stawały się bardzo niebezpieczne dla oka. Cechowała je również spora niedokładność. Zdarzało się, że aby dopasować soczewki odpowiednie dla danego pacjenta, trzeba było wykonać kilkadziesiąt egzemplarzy, zanim udało się stworzyć ten właściwy. Prawdziwą rewelacją okazał się opatentowany w 1963 r. przez praskich chemików tak zwany hydrożel. Był nie tylko miękki i bezpieczny, ale umożliwiał także wymianę z otoczeniem cząsteczek gazów. Dzięki temu oko nie było narażone na brak tlenu i wynalazek można było nosić przez dłuższy czas. Współczesne soczewki wykonane są z elastycznych tworzyw o dużej zawartości wody. W szkłach kontaktowych znajduje się jej nawet do 75%. Są bardzo cienkie i doskonale przylegają do rogówki. Angorka dodatek do Angory nr 1 z dnia 3.01.2010 írásbeli vizsga 1011 11 / 18 2010. október 22.
II. feladat Sport i rywalizacja od zawsze pociągały ludzi. Zmagania zawodników były już dla starożytnych niezwykle ważne, a ich zwycięzcy wnet stawali się bohaterami dla całych społeczności. Nic więc dziwnego, że każdy ze sportowców starał się za wszelką cenę osiągnąć jak najlepszy wynik. Jak historia pokazuje, nie zawsze osiągali ten cel uczciwie. Początkowo nie istniały żadne regulacje dotyczące metod stymulacji organizmu w sporcie. Zaczęło się to jednak zmieniać, gdy zauważono, że w pogoni za spełnieniem słynnej idei szybciej wyżej - mocniej ) zawodnicy byli gotowi narażać własne ciała na zagrożenie. Już na trzecich igrzyskach olimpijskich zwycięzca maratonu, przyjmował w czasie wyścigu surowe jajka, pił brandy oraz dostawał zastrzyki ze strychniny, które podawał mu jego trener. Czy spowodowało to wybuch skandalu? Wręcz przeciwnie - po zwycięstwie Amerykanina strychnina stała się popularnym dopalaczem, uznawanym nawet za niezbędny do przetrwania w sportach wytrzymałościowych. Inną popularną wówczas używką, stosowaną głównie przez kolarzy, była kokaina. Francuski dziennikarz, opisuje w swojej książce zatytułowanej Skazańcy na drodze, wypowiedź jednego z uczestników morderczego wyścigu kolarskiego Tour de France: Chcecie wiedzieć, jak to wytrzymujemy? [w tym momencie zawodnik wyciągnął z torebki kilka fiolek]: To kokaina, dla naszych oczu. To chloroform, dla naszych dziąseł. Po wyciągnięciu jeszcze kilku pudełek z tabletkami powiedział krótko: Tak naprawdę, trzyma nas przy życiu dynamit. Przełom nadszedł dopiero w roku 1960, gdy na trasie wyścigu kolarskiego w czasie Igrzysk w Rzymie zmarł zawodnik reprezentujący Danię. W czasie, gdy udało się ograniczyć używanie kokainy i podobnych do niej związków, trenerzy i sportowcy odkryli nowe formy wspomagania. Tym razem jednak, nie dawały one chwilowego wzmocnienia potrzebnego na finiszu maratonu, lecz pozwalały na szybkie rozbudowanie tkanki mięśniowej. Mowa, oczywiście, o sterydach anabolicznych. Jeden z najsłynniejszych przypadków ich stosowania dotyczył drużyny pływaczek z NRD. Zawodniczki, stymulowane najprawdopodobniej testosteronem, najpierw zdobyły 10 z 14 możliwych złotych medali na Mistrzostwach Świata w Belgradzie w 1973, a trzy lata później wygrały w 10 spośród 12 finałów na Igrzyskach Olimpijskich w Montrealu. Trener Niemek, zapytany o ich podejrzanie niski głos, odpowiedział słynnymi słowami one tu przyjechały pływać, a nie śpiewa. Reprezentacja NRD była jednak bezkarna, gdyż nie istniały przepisy zakazujące stosowania hormonów steroidowych. Historia dopingu jest długa i interesująca. Są w tej historii wspaniałe nowe rekordy, są też przypadki kalectwa spowodowanego dopingiem, zdarza się także śmierć na sportowej arenie. Ciągłe bicie rekordów i przesuwanie granic możliwości ludzkiego organizmu może być niezwykle pasjonujące. Pozostaje jednak jedno pytanie: czy o taki sport nam chodziło? www.kopalniawiedzy.pl írásbeli vizsga 1011 12 / 18 2010. október 22.
III. feladat Całkiem od niedawna ochronna lotnisk może poznać całą nagą prawdę o podróżnych. Istnieją już maszyny skanujące, które potrafią rozebrać pasażerów, odsłaniając najintymniejsze części ich ciała. Skaner wykorzystuje bardzo słabe promieniowanie rentgenowskie, które przenika przez ubranie, ale odbija się od skóry. Osoba kontrolowana musi po prostu stanąć na obrotowej platformie urządzenia z uniesionymi rękami. W osobnym pomieszczeniu pracownik ochrony widzi czarnobiały obraz całego ciała pasażera łącznie ze wszystkim, co nie jest jego skórą. W razie jakichkolwiek podejrzeń pasażer proszony jest na specjalną kontrolę osobistą. Dla zapewnienia anonimowości kontury twarzy pasażerów są na zdjęciu rozmyte, a tuż po kontroli obrazy są kasowane. Skaner jest tak dokładny, że można dostrzec nawet krople potu na szyi pasażerów. Na lotnisku w Manchesterze pasażerowie nie chcą już zdejmować butów i pasków, wolą być skontrolowani za pomocą nowego skanera stwierdziła szefowa obsługi klientów lotniska. Zdjęcia, jakie otrzymujemy, kompletnie eliminują niedogodności związane z przeszukiwaniem powiedziała. Obrazy nie są ani erotyczne, ani pornograficzne, ale nie mogą być przechowywane albo przechwycone. Każdy może odmówić poddania się kontroli przez skaner podkreśliła. Już w pierwszych dniach użytkowania urządzenia z poddania się kontroli za pomocą skanera zrezygnowało zaledwie 4 proc. pasażerów. Musieli być przeszukani tradycyjną metodą. Z przeprowadzonych badań wynika zaś, że 79 proc. pasażerów woli poddać się badaniu rozbierającym skanerem, niż ręcznemu przeszukiwaniu. Pasażerowie linii lotniczych wyrażali także obawy związane z użyciem promieni rentgenowskich. Zarówno amerykańscy, jak i europejscy użytkownicy sytemu podkreślają, że promieniowanie jest bardzo słabe i nie zagraża zdrowiu. Pasażerowie mogą bez obaw przechodzić kontrole za pomocą tej maszyny nawet pięć tysięcy razy rocznie. Dawka promieniowania jest minimalna. W USA zastosowanie tych urządzeń na stałe jest już przesądzone. Specjaliści od bezpieczeństwa przekonują, że znajdą one zastosowanie nie tylko w lotnictwie, ale także w ochronie gmachów rządowych, więzieniach, na dworcach kolejowych i autobusach. Specjaliści z Wielkiej Brytanii są mniej entuzjastycznie nastawieni: ostateczna decyzja jeszcze nie zapadła. Brytyjski Departament Transportu dał sobie rok na podjęcie decyzji. Opinie pasażerów będą wnikliwie analizowane. Fokus nr 1 2009 írásbeli vizsga 1011 13 / 18 2010. október 22.
IV. ÍRÁSKÉSZSÉG Értékelési szempontok az I. feladathoz Értékelési szempontok Maximális pontszám A feladat teljesítése, a megadott szempontok követése 4 Érthetőség, nyelvi megformálás 5 Íráskép 1 Összesen 10 Ha a dolgozat A feladat teljesítése, a megadott szempontok követése szempont alapján 0 pont, akkor az összpontszám is 0 pont. Az értékelési szempontok részletes kifejtése A feladat teljesítése, a megadott szempontok követése Ezen a szemponton belül azt értékeljük, hogy a vizsgázó megvalósította-e a kommunikációs szándékot, azaz megfelelően dolgozta-e ki a témát; megfelelő hosszúságú szöveget hozott-e létre. Nem kell pontot levonni azért, ha a szöveg hosszabb 150 szónál. Érthetőség, nyelvi megformálás Ezen a szemponton belül azt értékeljük, hogy a vizsgázó által létrehozott szöveg érthető-e az olvasó számára, az esetlegesen előforduló nyelvi (mondattani, alaktani, helyesírási) hibák a megértést nem akadályozzák-e. Íráskép Ezen a szemponton belül azt értékeljük, hogy milyen a szöveg írásképe, mennyire olvasható; a törlések és javítások mennyiben zavarják a szöveg áttekinthetőségét. Értékelési skála az I. feladathoz A feladat teljesítése, a megadott szempontok követése 4 pont 3 pont 2-1 pont 0 pont A vizsgázó tökéletesen megvalósította a kommunikációs célokat. Valamennyi irányító szempontot megfelelően dolgozta ki és elérte a minimális szövegmennyiséget (120 szó). A vizsgázó többnyire megvalósította a kommunikációs célokat. Egy-két részlettől eltekintve általában megfelelően dolgozta ki a feladatot, és legalább 120 szó hosszúságú szöveget hozott létre. A vizsgázó részben valósította meg a kommunikációs célokat. Félreértette, illetve nem megfelelően dolgozta ki a feladat bizonyos részeit, a létrehozott szöveg 120 szónál rövidebb. A vizsgázó nem valósította meg a kommunikációs célokat. Félreértette, illetve nem megfelelően dolgozta ki a feladatot, a szöveg 60 szónál rövidebb. írásbeli vizsga 1011 14 / 18 2010. október 22.
Érthetőség, nyelvi megformálás 5 pont 4-3 pont 2-1 pont 0 pont A szöveg egy-két kisebb pontatlanság ellenére az olvasó számára tökéletesen érthető és követhető. A szöveg a nyelvi (mondattani, alaktani, helyesírási) hibák ellenére az olvasó számára nagyjából érthető és követhető. A szöveg a nyelvi (mondattani, alaktani, helyesírási) hibák következtében több helyen nehezen érthető és követhető, illetve félreérthető. A szöveg a nyelvi (mondattani, alaktani, helyesírási) hibák miatt nem érthető és nem követhető. Íráskép 1 pont 0 pont Olvasható kézírás, áttekinthető törlések Olvashatatlan kézírás és/vagy áttekinthetetlen törlések és és javítások. javítások. Értékelési szempontok a II. feladathoz (az A és a B variáció közül választott feladat) Értékelési szempontok Maximális pontszám A feladat teljesítése, a megadott szempontok követése 5 Hangnem, az olvasóban keltett benyomás 2 Szövegalkotás 4 Szókincs, kifejezésmód 4 Nyelvhelyesség, helyesírás 4 Íráskép 1 Összesen 20 Ha a dolgozat A feladat teljesítése, a megadott szempontok követése szempont alapján 0 pont, akkor az összpontszám is 0 pont. Az értékelési szempontok kifejtése A feladat teljesítése, a megadott szempontok követése Ezen a szemponton belül azt értékeljük, hogy a vizsgázó hogyan valósította meg a kommunikációs célt; hány irányító szempontra tért ki, és milyen mélységben tárgyalta azokat. Nem kell levonni pontot, ha a szöveg hosszabb 250 szónál. Hangnem, az olvasóban keltett benyomás Ezen a szemponton belül azt értékeljük, hogy a vizsgázó által létrehozott szöveg hangneme és stílusa megfelel-e a közlési szándéknak, valamint az írásmű szerzője és olvasója közötti viszonynak; az olvasóban a szerző szándékának megfelelő benyomást kelti-e. írásbeli vizsga 1011 15 / 18 2010. október 22.
Szövegalkotás Ezen a szemponton belül azt értékeljük, hogy logikus-e az irányító szempontok elrendezése és a szöveg gondolatmenete, megfelelő-e a gondolati tagolás, azaz van-e bevezetés és befejezés; a vizsgázó hogyan alkalmazza a szövegösszefüggés tartalmi és nyelvi elemeit (előre- és visszautalás eszközei, névmások, kötőszók stb.). Szókincs, kifejezésmód Ezen a szemponton belül azt értékeljük, hogy a vizsgázó által használt szókincs megfelel-e a témának, a szituációnak és a közlési szándéknak; a szóhasználat az emelt szintnek megfelelő változatosságot mutat-e. Nyelvhelyesség, helyesírás Ezen a szemponton belül azt értékeljük, hogy a vizsgázó által létrehozott szöveg megfelel-e a mondattan, az alaktan és a helyesírás normáinak; az esetlegesen előforduló nyelvi (mondattani, alaktani, helyesírási) hibák mennyiben akadályozzák az olvasót abban, hogy a szöveget teljes egészében megértse. Íráskép Ezen a szemponton belül azt értékeljük, hogy milyen a szöveg írásképe, mennyire olvasható; a törlések és javítások mennyiben zavarják a szöveg áttekinthetőségét. Értékelési skála a II. feladathoz A feladat teljesítése, a megadott szempontok követése 5 pont 4-3 pont 2-1 pont 0 pont A vizsgázó tökéletesen megvalósította a kommunikációs célokat. Valamennyi irányító szempontot megfelelően dolgozta ki. A szöveg a megadott hosszúságú (15% eltérés lehetséges). A vizsgázó többnyire megvalósította a kommunikációs célokat. Az irányító szempontok közül egyet vagy kettőt megfelelően dolgozott ki, a többit csak részben, illetve egy irányító szempontot megfelelően, az összes többit csak részben. A vizsgázó részben valósította meg a kommunikációs célokat. Az irányító szempontok közül egyet megfelelően dolgozott ki, ezen kívül még egyet részben, a többit egyáltalán nem, illetve valamennyi irányító szempontot csak részben. A vizsgázó nem valósította meg a kommunikációs célokat. Az irányító szempontok közül egyet sem dolgozott ki megfelelően, csak néhányat részben, és van olyan is, amelyet egyáltalán nem. Hangnem, az olvasóban keltett benyomás 2 pont 1 pont 0 pont A szöveg a szövegfajtának és a szerző és az olvasó közötti kapcsolatnak megfelelő hangnemben íródott, az olvasóban a szerző szándékának megfelelő benyomást kelt. A szöveg hangneme következetlenséget mutat, az olvasóban nem mindig a szerző szándékának megfelelő benyomást kelt. A szöveg hangneme nem megfelelő, az olvasóban nem a szerző szándékának megfelelő benyomást kelt. írásbeli vizsga 1011 16 / 18 2010. október 22.
Szövegalkotás 4 pont 3-2 pont 1 pont 0 pont A szöveg felépítése, az irányító szempontok elrendezése logikus. A gondolati tagolás megfelelő, elkülönül a bevezetés és a befejezés. A szöveg felépítése, az irányító szempontok elrendezése többnyire logikus. A vizsgázó törekszik a gondolati tagolásra, elkülöníti legalább a A mondanivaló nem mindenütt logikus elrendezésű. A vizsgázó nem törekszik a gondolati tagolásra, hiányzik a bevezetés és a A szöveg tagolatlan és áttekinthetetlen, összefüggéstelen mondatokból áll. A szöveg annyira rövid, hogy szövegként nem értékelhető. A szöveg a gondolati tagolást követő bekezdésekből áll. A mondatok szervesen kapcsolódnak egymáshoz. bevezetést vagy a befejezést (2 pont), bekezdéseket alkalmaz (3 pont). A mondatok általában szervesen kapcsolódnak egymáshoz. befejezés. A mondatok több helyen nem kapcsolódnak egymáshoz. Szókincs, kifejezésmód 4 pont 3-2 pont 1 pont 0 pont A szöveget a témának és a közlési szándéknak megfelelő gazdag és változatos szókincs, valamint a közlési szándéknak megfelelő nyelvhasználat jellemzi. A szöveget a témának és a közlési szándéknak megfelelő szókincs jellemzi. A szókincs korlátai miatt előfordul ismétlés. Néhol nem megfelelő a szóhasználat, ez azonban nem vagy csak kis mértékben nehezíti a megértést. A szöveget kevésbé változatos, helyenként egyszerű, de még a téma és a közlési szándék szempontjából elfogadható szókincs jellemzi. Sok a szóismétlés. Többször nem megfelelő a szóhasználat, ami néhány helyen jelentősen megnehezíti a mondanivaló megértését. A szövegben felhasznált szókincs nagyon egyszerű, nem a témának és a közlési szándéknak megfelelő. A nem megfelelő szóhasználat több helyen jelentősen megnehezíti a szöveg megértését. Nyelvhelyesség, helyesírás 4 pont 3-2 pont 1 pont 0 pont A szöveget igényes nyelvhasználat jellemzi, a vizsgázó változatos és igényes nyelvtani szerkezeteket használ, mondatszerkesztése is igényes. A szöveg hibátlan, vagy csak kevés, a szöveg megértését nem nehezítő nyelvi (mondattani, alaktani, helyesírási) hiba található benne. A szöveg több nyelvi (mondattani, alaktani, helyesírási) hibát tartalmaz, amelyek azonban a megértést nem befolyásolják, vagy csak néhány nyelvi (mondattani, alaktani, helyesírási) hibát tartalmaz, amelyek azonban nehezítik a megértést. A szövegben sok olyan nyelvi (mondattani, alaktani, helyesírási) hiba van, amelyek a megértést jelentősen megnehezítik, valamint sok, a megértést nem befolyásoló nyelvi (mondattani, alaktani, helyesírási) hiba is előfordul benne. A szöveg a nyelvi (mondattani, alaktani, helyesírási) hibák miatt több helyen nem érthető. írásbeli vizsga 1011 17 / 18 2010. október 22.
Íráskép 1 pont 0 pont Olvasható kézírás, áttekinthető törlések Olvashatatlan kézírás és/vagy áttekinthetetlen és javítások. törlések és javítások. írásbeli vizsga 1011 18 / 18 2010. október 22.