Az alábbi feladatok a XVIII. századi Habsburg uralkodók rendeleteihez kapcsolódnak. A meghatározások mellé írja oda a dokumentumok nevét, majd a táblázat kitöltésével döntse el, hogy kinek a nevéhez kapcsolódnak a megadott jogszabályok! a) Rendelet, amely biztosította három felekezet (evangélikus, református, görög katolikus) hitéletének szabadabb gyakorlási kereteit....... b) Uralkodói rendelet, mely az adóalap védelme érdekében maximálta a jobbágyi szolgáltatásokat.... c) Jogszabály, mely erősítette az osztrák-cseh ipar helyzetét, de biztosította a magyar mezőgazdasági termékek piacát is..... Mária Terézia és az 1740 41-es országgyűlésen elhangzott törvényeiből idézünk. A dokumentumok segítségével válaszoljon a kérdésekre! 7 tc. 1. Hogy midőn más tartományainak igazgatása és gondjai engedendik, mindenesetre ez országon belül fog továbbra is lakni, semmit sem mulasztván el, a mi egyébként is ez örökös magyar királysága régi virágzásának visszahozására és boldogitására teendő lesz. 8. tc. Ő királyi szent felségének jóságos kijelentése alapján szentesittetett, hogy Magyarország és a hozzá kapcsolt részek karainak és rendeinek sarkalatos jogai, szabadságai, mentességei és kiváltságai, jelesül azok, a melyek a Hármastörvénykönyv I. R. 9. czimében és az 1723:6. czikkelyben kifejezvék, melyek őket mindenféle adózás alól fölmentik, sőt a kiváltságaiknál fogva ősi szokás alapján abban is megerősítik, hogy a telekkel semmiképen ne járjon együtt a közteher (midőn az 1715:3. czikkely által a felől, hogy más tartományok módjára nem fognak kormányoztatni, különben is megóva és biztosítva vannak), a hitlevélbe beiktatott s a törvények használatáról és értelméről szóló záradék magyarázata alá egyáltalában ne legyenek vonhatók. 9. tc. 1. Hogy mikor a nádori és a vele törvény szerint összekötött helytartói hivatal jövendőben megüresedik az, egy éven tul, nem fog üresedésben hagyatni. 11. tc. 1. A ki egyszersmind azt is kegyelmesen elhatározta, hogy az ország dolgait és ügyeit, az országon belül és kivül, magyarok által fogja végezni és végeztetni.
a.) Melyek az 1741-es törvények legfontosabb pontjai? b.) Hogyan reagáltak a magyar rendek a királynő szorult helyzetére? c.) Milyennek ábrázolja a festő az uralkodó és a magyar rendek viszonyát? Milyen eszközökkel közvetíti álláspontját? d.) Megfelelt-e a valóságnak a festményen ábrázolt történelmi szituáció? Válaszát indokolja! Mária Terézia oktatási rendeletének segítségével válaszoljon a kérdésekre! Az ifjúság helyes nevelését és az egész közoktatásügynek intézését a józan erkölcsű népek mindenkoron olyan nagy fontosságúnak tekintették, hogy benne látták országaik legfőbb sarokkövét és az általános jólét alapját. És méltán. Mert ha az állam egész boldogsága az isteni Lény feltétlen tiszteletéből, a hit szentségéből, a fejedelemhez való hűségből, a haza és a polgártársak szeretetéből, mint megannyi kútforrásból fakad: bizonyára könnyen érthető, mily nagy buzgósággal kell munkálkodnunk [ ] Ennélfogva őseink, miként minden más dologban, akként ebben is bölcs előrelátással úgy intézkedtek, hogy a nevelésről való legfelsőbb gondoskodást és a nemes tudományok igazgatását hazai törvényeink rendelkezéseiből a fenntartott királyi felségjogok közé iktatták; magát e nagy feladatnak végrehajtását pedig az ország politikai hatóságaira bízták. (Ratio Educationis, 1777) a.) A szöveg alapján kinek a feladata az oktatás irányítása és felügyelete? b.) Mivel indokolja a fenti állítást a rendelet? c.) A megfogalmazott indokok mely gondolatkörből erednek? d.) A középkorban mely szervezet feladatköre volt alapvetően az oktatás?
Kösse az alábbi leírásokat a vaktérképen bejelölt topográfiai egységekhez! a.) A középkorban a Horvát, majd a Magyar Királyság része, 1776-tól Horvátországhoz tartozott, majd újra a Magyar Királysághoz. Napóleon az illír tartományokhoz csatolta, majd 1882-től 1849-ig Magyarország része. Betűjel: Név. b.) Hágó Hunyad megyében. Hajózhatóvá tétele a XIX. Századi magyar gazdaság fontos célkitűzése volt. Betűjel: Név: c.) Innen indult Magyarország első két vasútvonala: Vác, illetve Szolnok irányába. Betűjel: Név: Válaszoljon a forrás tartalmára vonatkozó kérdésekre! Hazánk történetében a példák borzasztóbbak, mint akárhol. Említem Dózsa György vérengző tetteit ( ) s ki az, ki borzadva ne tekintene a kolera éveire, midőn némely megyékből a legrettenetesebb tettek híre az egész országot keresztülrázá. Felszólítom a kormányt: ily esetekben mi a mód, mely által bennünket megoltalmazand? Talán hóhérpallos és kötél? mik a bűnösök ellen fordíttatnak. Nyomorult eszközök! Mert ezek semmissé tehetnek ugyan egyes életet; de itt nem egyesekről van szó; itt szó azon halhatatlan, hódíthatatlan szellemről van, mely századok óta most lánggal lobogva, majd hamu alatt emésztődve ég. És ezt nem zabolázza meg félelem, nem győzi le hatalom, ezt csak megszelídíteni lehet. Nem egyébbel pedig, csak oly közös érdekkel, mely társadalom tagjait egyformán kösse a hazához; s ez érdek csupán két szó: szabadság és tulajdon. Kölcsey Ferenc a reformok szükségességéről Melyik év mely eseményére utal az aláhúzott rész? Év: Esemény:
Miért tekintettek a kortársak borzadva a kolera éveire? Mi az a szellem, amelyet nem győz le a hatalom? Milyen megoldást javasol Kölcsey a felvetett problémára? Egyetlen szóval válaszoljon! Széchenyi és Kossuth vitája. Olvassa el az alábbi vitairatot, és válaszoljon a kiemelt és számmal jelölt szövegrészekre vonatkozó részekre! S most kérem a Pesti Hírlap szerkesztőjét (1), méltóztassék erre egyenesen s őszintén, s nem szokása szerint szívolvasztó panaszokkal felelni: vajon hiszi-e, hogy a nagy publikumnak tetszése, vagy nem tetszése valami igaz bírálat, ítélőszék, melytől fellebbezés nem lehet, ő, kinek annyi olvasatottsága után bizony tudnia kellene, mily értelmes szónoki eledelt kívánt meg pl. Franciaországban a nép, mely csakhamar még Dantonnak a szónoklatát is megunta(2), hogy Sokratestül (3) kezdve, számtalan áldozatokon keresztül ítéletben mindig hibázott a nép, és még Krisztus urunkat is kisebbségben hagyá Barabás ellenében. Tudom és a közvéleményt tisztelni, de nem azt, hogy Dózsa söpredékében vagy chartista (49 bandákban dühöngő szélvészként mindent magával sodor. Hozzuk végre tisztába, hogy mai, felette hátramaradt, s mindenben oly fejletlen körülményeikhez képest sem a sokaságban lelendjük azt a vezetést, mely ki bírná kalauzolni az ígéret földére a magyart. Mindent a népért, de semmit általa!(5) (Széchenyi: Jelenkor) a.) Ki volt a Pesti Hírlap szerkesztője? (1): b.) Milyen történelmi eseményre utal a szónok ezzel a mellékmondattal? (2) : c.) Ki volt Szókratész, és milyen eseményre utal a szerző vele kapcsolatban? (3): d.) Kik voltak a chartisták? Mikor és hol fejtették ki tevékenységüket? (4) e.) Kit idéz a szerző? (5) f.) Foglalja össze röviden a szerző mondanivalóját!
Reformjavaslatok Határozza meg saját szavaival, hogy mit javasolnak az alábbi forrásrészletekben a szerzők, és írja rövid kifejezéssel vagy mondattal a vonalra! a)...ha egynek pénzre van szüksége, minden jószági mellett is ugyan kaphat-e törvényes kamatra elegendőt könnyen és tüstént? [...] Hitel híja miatt csak felette nagy uzsorával kaphatott. Hány birtokost ismerek magam, ki mindig pénzben szűkölködik, és kinek kincse maga előtt mindig el van zárva? És ez földesuraink és földbirtokaink állapotjának vázrajza, és ebből látszik, hogy inkább íende-monda teszi hitelünk létét vagy nemlétét, mint fekvő jószág, ház, marha, gabona* bor, sat." b.).azon kárt, mely belőle háramlik, éppen oly bajosan tagadhatni, mint azt, hogy 2x2=4...] És ki nem tapasztalta, [...] hogy azon munkát, melyet egy egész helyes jobbágy rossz ekéivel, filigrán szekerével, gyenge marhájával 52 nap, vagy ügyetlen cselédje és gyenge korú gyerermeki által 104 nap tud végezni, maga béreseivel, jó szerszámokkal és erős marhával, vagy contractus szerint a mondott idő egy harmad része alatt nem vihette végbe!" c.) Minél több szabad, jussukkal bíró tagokból áll a nemzet, annál hatalmasabb. Ha polgári alkotmánynak malasztját a parasztság is érezni fogja s azokban részesülend, bizonnyal szívén fog annak fennmaradása és öregbedése fekünni ahelyett, hogy most, midőn azon alkotmánynak inkább csak terheit, de hasznát nem érzi, vagy ellenséges idegenséggel van iránta. ESSZÉ: A mellékelt táblázat és saját ismeretei alapján mutassa be a magyar nyelvért folytatott reformkori küzdelmet! Mely területekre terjedt ki a küzdelem, kik voltak a fő képviselői? Miért és hogyan vezetett sikerre? 1791. évi 16. tc. 1792. évi 7. tc 1805. évi 4. tc 1825. évi 11. tc. 1830. évi 8. tc. 1836. évi 1. tc. 1840. évi 6. tc. 1844. évi 2. tc. A magyar államnyelvért folytatott küzdelem állomásai A gimnáziumokban és egyetemeken magyar nyelvi tanszék szervezése A magyar nyelv tantárgy a magyarországi iskolákban Az országgyűlési és kancelláriai feliratok magyar és latin nyelvű szerkesztése;a Helytartótanács a magyarul író törvényhatóságoknak magyarul válaszolhat; a megyei bíróságok magyarul ítélkezhetnek. A Magyar Tudományos Akadémia megalapítása A Helytartótanács és a bíróságok nyelve magyar; a hivatalnoki és az ügyvédi pálya- háromévi haladékkal- a magyar nyelvtudáshoz kötött. A törvényeket magyarul fogalmazzák; ahol a prédikáció nyelve magyar, ott az anyakönyveket is magyarul vezetik. Az országgyűlés feliratai, a megyék nyelve magyar, három év határidővel minden anyakönyv magyar. Plébános csak az lehet, aki tud magyarul. A magyar államnyelv elfogadása
MEGOLDÁS 1.) 2.) a.) a nemesi adómentesség, Mo. a saját törvényei szerint kormányozandó, a nádori tisztség betöltése, magyar ügyeket magyarok intéznek b.) felajánlották támogatásukat c.) megfigyelhető az uralkodó és a nemesség összhangja, a nemesek rajongva szeretik a királynőjüket, a királynő nyílt és őszinte. Eszközök: átszellemült lelkes arcok, színpadias póz, lelkesült karlendítés, az anya és gyermek központba helyezése d.) csak részben. A nemesek a rendi jogok megerősítését kérték cserébe a segítségért. 3.)a.) az állam/ királyi hatalom feladata b.) az ősi törvényekkel, azzal, hogy a közjó szolgálat az állam feladata c.) az ősi törvényekre hivatkozás rendi gondolkodásra utal, a közjó szolgálata a felvilágosodásra d.) az egyház feladata volt. 4.) C- Fiume; A- Vaskapu; B- Budapest 5.) a.)1830-31 július 17. koleralázadás, b.) a kolera miatt parasztfelkelés tört ki a Felvidéken- a parasztok elpusztítottak minden nemesi udvarházat, de sokszor a járvány ellen küzdő orvosokat is megölték c.) a parasztág gyanakvása és gyűlölete a nemesség iránt d.) érdekegyesítés 6.) a.) Kossuth Lajos b.) Danton bukására/kivégzésére c.) ókori görög filozófus; ártatlanul halálra ítélték a demokratikus Athénban, a nép akaratára d.) a munkásság érdekeiért küzdő reformmozgalom (parlamenti reformot akart) Angliában az 1830-as, 1840-es években e.) II. Józsefet f.) Sz. helyteleníti, hogy K. az olvasók érzelmeire hat, és a népre akarja bíznia politizálást, mert úgy véli, hogy a demokratikus döntések többnyire tévesek. Szerinte a reformokat a társadalom vezető rétegének, az arisztokráciának kell kezdeményeznie és véghezvinnie. 7.) ősiség eltörlése, a robot eltörlése, jobbágyfelszabadítás/ önkéntes örökváltság