1
Tartalom Katasztrófavédelmi törvény OTSZ Zónabesorolás Robbanásvédelmi jelölés Nem villamos berendezések 2
Katasztrófavédelmi törvény 219/2011. (X. 20.) Korm. Rendelet a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről 3
Katasztrófavédelmi törvény A veszélyes anyagok mennyisége alapján, indexálással meghatározható veszélyességi kategóriák: felső küszöbérték feletti alsó küszöbérték feletti alsó küszöbérték alatti: alsó küszöbérték 25%-100% közötti alsó küszöbérték 25% alatt A veszélyes üzemek ezen kategóriákba sorolhatóak. 4
Katasztrófavédelmi törvény Feladatok az egyes veszélyességi kategóriákban Kategóriák Felső küszöbérték feletti Feladatok Biztonsági jelentés Alsó küszöbérték feletti Biztonsági elemzés Alsó küszöbérték 25%-100% közötti Hatóság dönt, Súlyos káresemény elhárítási terv Alsó küszöbérték 25% alatt Hatóság dönt mit kell tenni 5
Biztonsági jelentés - Felső küszöbérték feletti üzem Az üzemeltető által készített dokumentum, amely annak bizonyítására szolgál, hogy rendelkezik a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleseteket megelőző politikával és annak végrehajtását szolgáló biztonsági irányítási rendszerrel, működőképes belső védelmi tervvel, a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleseti veszélyeket azonosította és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek kockázatát elemezte és értékelte, a megelőzésükre a szükséges intézkedéseket megtette, kellő mértékű a létesítményeinek biztonsága, megbízhatósága. A jelentésnek elegendő információt kell szolgáltatnia a külső védelmi tervek elkészítéséhez és a hatósági döntés kialakításához. 6
Biztonsági elemzés - Alsó küszöbérték feletti üzem Az üzemeltető által készített dokumentum, amely tartalmazza a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem üzemeltetőjének a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek megelőzésére vonatkozó általános célkitűzéseit, továbbá annak az irányítási vezetési és műszaki eszközrendszernek a bemutatását, amely biztosítja mind az ember, mind a környezet magas szintű védelmét, valamint annak bizonyítását, hogy az üzemeltető a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleseti veszélyeket azonosította és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek kockázatát elemezte és értékelte. A dokumentációnak elegendő információt kell szolgáltatnia a hatósági döntés kialakításához. A biztonsági elemzésben rögzített feladatoknak és intézkedéseknek arányosnak kell lenniük a biztonsági jelentésben leírt veszélyeztetéssel. 7
Súlyos káresemény elhárítási terv - Küszöbérték alatti üzem A küszöbérték alatti üzem üzemeltetői okmánya, amely tartalmazza az üzem veszélyeztető hatásinak elemzését, valamint a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek megelőzését, elhárítását és hatásainak csökkentését szolgáló intézkedések végrehajtásának rendjét, feltételeit. 8
OTSZ 9/2008. (II. 22.) ÖTM rendelet helyett 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet SOK VÁLTOZÁS! 9
OTSZ Kisfeszültségű, erősáramú villamos berendezések 213. (2) A villamos berendezés használatbavételét követően, a berendezés üzemeltetője, ha jogszabály másként nem rendelkezik a) az A és B tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségben, szabadtéren legalább háromévenként, b) a C, D és E tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségben, szabadtéren legalább hatévenként a villamos berendezés tűzvédelmi felülvizsgálatát elvégezteti, és a tapasztalt hiányosságokat a minősítő iratban meghatározott határnapig megszüntetteti, melynek tényét hitelt érdemlő módon igazolja. (3) A tűzvédelmi felülvizsgálat szempontjából a naptári napot kell figyelembe venni. 10
OTSZ Kisfeszültségű, erősáramú villamos berendezések 215. (1) A vizsgálatok vezetését és abban érdemi munka folytatását csak olyan személy végezhet, aki jogszabályban meghatározott erősáramú berendezések időszakos felülvizsgáló szakképesítéssel rendelkezik. (2) Az A és B tűzveszélyességi osztályba tartozó (továbbiakban: robbanásveszélyes) helyiségek és szabadterek villamos berendezéseinek vizsgálatához a vizsgálatot végző személy az (1) bekezdésben meghatározottakon felül a sújtólég- és robbanásbiztos villamosberendezés-kezelő vagy robbanásbiztos berendezés kezelő szakképesítéssel is rendelkezzen. (3) A robbanásveszélyes helyiségek és szabadterek villamos berendezéseinek felülvizsgálatát két, vagy több személy együttesen is végezheti, ha együttesen rendelkeznek a meghatározott szakképesítéssel 11
OTSZ Villámvédelem Norma szerint 226. (2) A villámvédelmi berendezést ha jogszabály másként nem rendelkezik, a) LPS I és LPS II osztály esetén legalább háromévenként, b) egyéb esetben legalább hatévenként, tűzvédelmi szempontból felül kell vizsgáltatni, és a tapasztalt hiányosságokat a minősítő iratban meghatározott határnapig meg kell szüntetni, melyek tényét hitelt érdemlő módon igazolni kell. 12
OTSZ Villámvédelem Nem norma szerint 228. (1) A nem norma szerinti meglévő villámvédelmi berendezés időszakos felülvizsgálatát a létesítéskor érvényben lévő vonatkozó műszaki követelménynek megfelelően kell végezni. (2) A nem norma szerinti meglévő villámvédelmi berendezést, ha jogszabály másként nem rendelkezik tűzvédelmi szempontból a) a C, D és E tűzveszélyességi osztályba tartozó építményben és szabadtéren legalább hatévenként, b) egyéb építményben, szabadtéren legalább 3 évenként, felül kell vizsgálni 13
OTSZ Az elektrosztatikus szikrakisülés elleni védelem felülvizsgálata A 28/2011 (IX.6.) BM rendeletben foglaltak szerint az A vagy B tűzveszélyességi osztályba sorolt robbanásveszélyes helyiségben, szabadtéren az elektrosztatikus feltöltődés elleni védelem felülvizsgálatát el kell végezni. A felülvizsgálat célja az elektrosztatikus védelem hatásos működésének ellenőrzése. Érvényben van: A 9/2008. (II. 22.) ÖTM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról hatályba lépése óta 2008.05.22. 14
Elektrosztatikus szikrakisülés elleni védelem felülvizsgálata A felülvizsgálat során a felülvizsgálatot végző személy az elektrosztatikus feltöltődés elleni védelmet (a továbbiakban: elektrosztatikus védelem) szolgáló: megoldások, eszközök, elektrosztatikai földelések és padlóburkolatok, falburkolatok megfelelőségét vizsgálja. Felülvizsgálat elvégzése kötelező az üzembe helyezés előtt; az átalakítás, bővítés után; a technológia változása után; a meglévő elektrosztatikus védelmen legalább 3 évente, ha gyártó, telepítő a műszaki leírásban, dokumentációban vagy a telepítési technológiai dokumentációban nem rendelkezik a felülvizsgálat idejéről. 15
Elektrosztatikus szikrakisülés elleni védelem felülvizsgálata A felülvizsgálat végzésére csak a) a Magyar Mérnöki Kamarában bejegyzett villamosmérnök szakértő, b) igazságügyi villamos szakértő, c) villamos mérnök végzettségű villamos tűzvédelmi szakértő, illetve akkreditált vizsgáló intézet vagy olyan szervezet jogosult, ami az a) c) pontok szerinti szakértőt foglalkoztat. A elektrosztatikus feltöltődés (ESD) elleni védelem megfelelőségét helyszíni audit alapján lehet minősíteni, illetve ajánlott felügyeleti program elkészítése is. 16
OTSZ - Zónabesorolás 9/2008. (II. 22.) ÖTM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról Tűzveszélyes olvadékok tárolása, szállítása 4. sz. melléklet folyadékok és Korábban: 2/2002 BM rendelet szabványsorozat - ZÓNABESOROLÁS és MSZ 15663 Hatályon kívül 2011. 10. 06-tól érvényes: 28/2011. (IX. 6.) BM rendelete az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról DE EZ MÁR NEM TARTALMAZZA A BESOROLÁSOKAT!!! 3/2003. (III. 11.) FMM ESZCSM együttes rendelet a potenciálisan robbanásveszélyes környezetben levő munkahelyek minimális munkavédelmi követelményeiről MSZ EN 60079-10-1:2009 Robbanóképes közegek. 10-1: rész: Térségek osztályozása. Robbanóképes gázközegek MSZ EN 60079-10-2:2010 Robbanóképes közegek. 10-2: rész: Térségek osztályozása. Gyúlékony poros közegek 17
Zónabesorolás MSZ EN 60079-10-1:2009 Robbanóképes közegek. 10-1: rész: Térségek osztályozása. Robbanóképes gázközegek Meghatározandó paraméterek Térfogati áramlási sebesség ( dv / dt) min = ( dg / dt) k max ARH T 293 V(z) elméleti térfogat V( Z ) = f ( dv / dt) C min Fennmaradási idő t = f C ln ARH X (0) k 18
Zónabesorolás Kérdés: A kibocsátás mértékét hogyan határozzuk meg? (dg/dt)max - irodalmi adat - technológiai adatszolgáltatás - számítás A többi adat, információ rendelkezésre áll! 19
Zónabesorolás Mikor kell egy területet zónába sorolni? Mérlegelni szükséges, hogy az A fokozottan tűz- és robbanásveszélyes vagy a B tűz- és robbanásveszélyes tűzveszélyességi osztályba sorolt terület, az ATEX direktíva (8/2002 GM rendelet) hatálya alá esik-e. IP15 (Model Code of Safe Practice Part 15: Area Classification Code for installations handling flammable fluids) alapján, a zónabesorolás elvégzésének szükségessége függ a veszélyt okozó anyagok mennyiségétől. Tájékoztató értékként a dokumentum 1.1 táblázatában közölt adatok használhatóak. 20
Mikor kell egy területet zónába sorolni? Az 1 bar-ra korrigált gáztérfogat Cseppfolyósított gáz Éghető folyadék lobbanáspont feletti hőmérsékleten Épületen belül 50 liter 5 liter 25 liter Épületen kívül 1000 liter 100 liter 200 liter 21
Mikor kell egy területet zónába sorolni? Gyakorlatban alkalmazott ökölszabály jellemzően festék gyártás, felhordás területén: 5%-nál magasabb oldószertartalom (De ez is mérlegelés kérdése) Alkoholok esetén a visszavont MSZ 379:1982 Munkavédelem. Tűz- és robbanásveszélyes vegyi anyagok jellemzői című szabvány adataira támaszkodhatunk, mely az etil-alkohol különböző %-os keverékeinek zárttéri lobbanáspontját adja meg, ami alapján az OTSZ előírásai értelmezhetőek. 22
Zónabesorolás - Ki készíthet zónabesorolást? 3/2003. (III. 11.) FMM ESZCSM együttes rendelet a potenciálisan robbanásveszélyes környezetben levő munkahelyek minimális munkavédelmi követelményeiről 8. (1) A munkáltatónak az irányítása alatt álló olyan munkaterületeket, ahol robbanóképes légtér kialakulhat, az 1. számú mellékletben meghatározott zónákba kell besorolni. 9. (1) A munkáltató az 6. -ban, a 7. (2) bekezdés, valamint a 8. -ban meghatározott munkáltatói kötelezettségek keretében köteles robbanásvédelmi dokumentációt készíteni, amelyet folyamatosan köteles felülvizsgálni és szükség szerint módosítani. A robbanásvédelmi dokumentáció elkészítése és felülvizsgálata munkabiztonsági szaktevékenység azzal, hogy a vizsgálatban legalább középfokú tűzvédelmi szakképesítésű személy részvétele szükséges. 23
Zónabesorolás - Ki készíthet zónabesorolást? 21/2010. (V. 14.) NFGM rendelet az egyes ipari és kereskedelmi tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítésekről 5. Műszaki biztonság táblázat Sújtólég- és robbanásbiztos villamos berendezések tervezése, kivitelezése, üzemeltetése - Robbanásbiztonság-technikai tanfolyami képzés szaktanfolyami képzettség Következtetés: RB vezetői képesítés, középfokú munkavédelmi képesítés, középfokú tűzvédelmi képesítés NEM VILLAMOS TERVEZŐI FELADAT! ÜZEMELTETŐI KÖTELEZETTSÉG 24
Robbanásbiztos készülékek jelölésének változása Alkalmazási főcsoportok Készülékkategória EPL régi jelölés új jelölés Alternatív jelölés EPL és a zónák kapcsolata 25
Alkalmazási főcsoportok I Földfelszín alatti alkalmazások (mélybányászati) II Földfelszín feletti alkalmazások (külszíni; gázok, gőzök, ködök) II főcsoportban további alcsoport megosztás történik (IIA, IIB, IIC) a résméret és a minimális gyújtási energia függvényében III Földfelszín feletti alkalmazások (külszíni; porok) III főcsoportban további alcsoport megosztás történik (IIIA, IIIB, IIIC) a szilárd anyagok fajtáinak függvényében 26
Készülékkategória EPL I főcsoport M1 = Ma M2 = Mb II főcsoport 1 = Ga 2 = Gb 3 = Gc III főcsoport 1 = Da 2 = Db 3 = Dc 27
régi jelölés új jelölés A szabványok módosításával robbanásbiztos berendezésekre vonatkozóak is megváltoztak. Az európai szabványok szerint EEx robbanásvédelmi jelölés helyett a készülékeken elegendő az Ex jelölést elhelyezni a védelmi mód jelzése előtt, analógiában az IEC szabványokkal. Abban az esetben, ha egy készüléknek egynél több védelmi módja van, ezek betűjelét nem a fő védelmi móddal kezdve kell megadni, hanem ABC sorrendben. Pl.: "Ex d e ib" Ennek megfelelően a jövőben a régi jelöléssel ellátott és az új jelöléssel rendelkező készülék adattáblákkal is találkozhatunk. 28
Alternatív jelölés Mivel új IEC / EN szabványok léptek életbe és egyre több robbanásbiztos berendezést tanúsítanak e szabványok szerint, így ezek a jelölések már megtalálhatóak az adattáblákon. Az IEC 60079-0 jelenlegi formájában 2009 óta érvényes. Az egyes védelmi módokra vonatkozó egyedi szabványok legtöbbje követi ezt a jelölésrendet. A jelölés változására néhány példa: 29
Alternatív jelölés Régi jelölés Új jelölés Alternatív jelölés Ex d IIB T4 Ex d IIB T4 Gb Ex db IIB T4 Ex de IIC T4 Ex de IIC T4 Gb Ex db eb IIC T4 Ex ia II B T4 Ex ia IIC T4 Ga Ex ia IIC T4 Ex d [ia] IIC T6 Ex d [ia Ga] IIC T6Gb Ex db [ia] IIC T6 Ex tda21 IP65 T255 C Ex tb IIIC T225 C Db Ex tb IIIC T225 C 30
Alternatív jelölés A régi jelölésnél bizonyos típusú védelemi módoknál, a védelem szintjét mutatja az a, b, c betű, a védelmi mód betűjele után. Az alternatív jelölés mutatja, hogy minden védelmi módra használható ez a védelmi szintet megadó jelölés. A nyomásálló tokozás védelmi mód példájában a d betű kiegészül db -re. Ezzel, a készülékek felhasználási területe (zóna), mint védelmi szint van definiálva. Ebben az esetben az EPL jelölés elhagyható. 31
EPL és a zónák kapcsolata EPL (kategória) veszélyes zóna gázok, gőzök, köd Ga (1) Zóna 0, 1 és 2 Gb (2) Zóna 1 és 2 Gc (3) Zóna 2 porok, szilárd anyagok Da (1) Zóna 20, 21 és 22 Db (2) Zóna 21 és 22 Dc (3) Zóna 22 Ma (M1) Mb (M2) mélybányászat (metán, szénpor) állandó használat robbanásveszélyes légkör kialakulásakor le kell kapcsolni 32
Nem villamos berendezések 13463 szabványsorozat 80079 szabványsorozat Tanúsítási kötelezettség 33
13463 szabványsorozat Magyar Szabványban eddig megjelent: MSZ EN 13463-1:2009 - Potenciálisan robbanékony légterek nem villamos felszerelései. 1. rész: Alapmódszer és követelmények MSZ EN 13463-2:2005 - Robbanásveszélyes közegekben használt nem villamos berendezések. 2. rész: Védelem az áramlást korlátozó fr tokozással MSZ EN 13463-3:2005 - Robbanásveszélyes közegekben használt nem villamos berendezések. 3. rész: Védelem nyomásálló tokozással d 34
13463 szabványsorozat Magyar Szabványban eddig megjelent: MSZ EN 13463-5:2004 - Robbanásveszélyes légterekben használatos nem villamos felszerelések. 5. rész: Szerkezetbiztonsági védelem c MSZ EN 13463-6:2005 - Robbanásveszélyes közegekben használt nem villamos berendezések. 6. rész: Védelem a gyújtóforrás ellenőrzésével b MSZ EN 13463-8:2004 - Potenciálisan robbanékony légterek nem villamos felszerelései. 8. rész: Védelem folyadékba való bemerítéssel k 35
80079 szabványsorozat ISO/IEC 80079-34:2011 Robbanóképes közegek 34. rész: Minőségügyi rendszerek alkalmazása a berendezések gyártása során (kiadott, élő szabvány) ISO/CD 80079-36 Robbanóképes közegek Robbanásveszélyes légterekben használatos nem villamos Alapmódszer és követelmények felszerelések. 36. rész (még nem került kiadásra) 36
80079 szabványsorozat ISO/CD 80079-37 Robbanóképes közegek Robbanásveszélyes közegekben használt nem villamos berendezések. 37. rész: Szerkezetbiztonsági védelem c, Védelem a gyújtóforrás ellenőrzésével b, Védelem folyadékba való bemerítéssel k (még nem került kiadásra) ISO/IEC CD 80079-38 Robbanóképes közegek 38. rész: Felszerelések és alkatrészek földalatti bányák robbanóképes közegeiben (még nem került kiadásra) 37
Tanúsítási kötelezettség Belső égés motorok + villamos készülékek Egyéb készülékek NB által Tanúsítvány Gyártói kontroll Gyújtóforrás analízis a gyártó által Termékgyártás minőségbiztosítási rendszere Megfelelőségi nyilatkozat NB- Dokumentációkat nál megőriztetni Teljesíti a feltételeket 38