CVRIA AZ EURÓPAI UNIÓ BÍRÓSÁGA A BÍRÓSÁG ÉS A FIATALOK curia.europa.eu
ELŐSZÓ Az Európai Unió Bírósága 1952 óta folyamatosan biztosítja az uniós jog tagállamokban való tiszteletben tartását és helyes alkalmazását. Ez idő alatt a Bíróság által hozott ítéletek megszilárdították az európai integrációt azáltal, hogy a polgárok és különösen a fiatalok számára egyre szélesebb körű jogokat biztosítottak. Az itt következő oldalak témakör szerint csoportosítva ismertetik a Bíróság néhány kiemelkedő ítéletét. A Bíróság és a fiatalok 1
A DIÁKOK JOGAI
Mivel egyre több diák folytatja a tanulmányainak egy részét a sajátjától eltérő tagállamban, a Bíróság az e területre vonatkozó számos jogvitában foglalt állást. Így a következő kérdéseket kellett megvizsgálnia: hátrányos megkülönböztetésnek minősül-e valamely tagállam felsőoktatásához való hozzáférésnek a más tagállamokból származó diákok tekintetében való korlátozása? Megtagadhatják-e a tagállamok bizonyos támogatásokat a más tagállamokból származó diákoktól? Milyen jogokkal rendelkeznek a határ menti ingázó munkavállalók gyermekei a szüleik munkavállalásának helye szerinti tagállamban? A Bíróság és a fiatalok 3
A DIÁKOK JOGAI
Felsőoktatásba történő bejutás 2004-ben a Bíróság kimondta, hogy Belgium hátrányosan megkülönböztette a más tagállamokban érettségizett diákokat (így a francia baccalauréat vagy a német Abitur érettségivel rendelkezőket), mivel nem juthattak be a belga felsőoktatásba ugyanolyan feltételek mellett, mint amelyek a belga érettségivel rendelkező diákokra vonatkoztak (2004. július 1-jei Bizottság kontra Belgium ítélet, C-65/03). Egy évvel később, 2005-ben a Bíróság ugyanezt állapította meg Ausztria tekintetében is (2005. július 7-i Bizottság kontra Ausztria ítélet, C-147/03). A Bíróság 2010-ben emellett kimondta, hogy a tagállamok főszabály szerint nem korlátozhatják a más tagállamból érkező diákok bizonyos felsőfokú orvosi képzésekre való beiratkozását, hacsak e korlátozást nem igazolják a közegészség védelmével kapcsolatos indokok. E tekintetben a tagállamoknak valós és egybehangzó adatokkal kell bizonyítaniuk, hogy fennáll annak veszélye, hogy csökken azon diplomások száma, akik idővel készek lesznek a területükön az egészségügyi ellátást biztosítani (2010. április 13-i Bressol és társai ítélet, C-73/08). A Bíróság és a fiatalok 5
A DIÁKOK JOGAI
A tanulmányok finanszírozása és a diákoknak nyújtott támogatások A tagállamok nem tagadhatják meg a diákhitelt vagy a tanulmányi ösztöndíjat a területükön tartózkodó azon diákoktól, akik megfelelnek a tartózkodási feltételeknek (2005. március 15-i Bidar ítélet, C-209/03). Ugyanakkor a tagállamok e hitelek vagy ösztöndíjak nyújtását azon diákok számára tarthatják fenn, akik bizonyos fokig beilleszkedtek a tartózkodási helyük szerinti állam társadalmába, valamint meghatározott ideje a területükön tartózkodnak. 2008-ban a Bíróság e tárgyban kimondta, hogy az öt éven át tartó előzetes tartózkodásra vonatkozó feltétel összhangban áll az uniós joggal (2008. november 18-i Förster ítélet, C-158/07). 2012-ben a Bíróság megállapította, hogy Ausztria hátrányos megkülönböztetést alkalmazott a más tagállamokból származó diákokkal szemben, mivel kizárólag azok a diákok vehették igénybe az utazási kedvezményeket, akiknek a szülei osztrák családtámogatási ellátásban részesültek (2012. október 4-i Bizottság kontra Ausztria ítélet, C-75/11). A Bíróság és a fiatalok 7
A DIÁKOK JOGAI
A határ menti ingázó munkavállalók gyermekeinek helyzete 2013-ban a Bíróság kimondta, hogy a tagállamok (a jelen esetben Luxemburg) nem tagadhatják meg módszeresen a tanulmányi ösztöndíjat a határ menti ingázó munkavállalók gyermekeitől, még akkor sem, ha azok nem a területükön rendelkeznek tartózkodási hellyel. Az e tagállamhoz való kellő kötődés megállapításához ugyanis már az is elegendő, ha a szülők (vagy azok egyike) jelentős ideje a szóban forgó tagállamban dolgoznak (2013. június 20-i Giersch és társai ítélet, C-20/12). A Bíróság ezenfelül pontosította, hogy a határ menti ingázó munkavállalók gyermekeit hátrányos megkülönböztetés érte Hollandiában amiatt, hogy ebben az országban a külföldi tanulmányokhoz nyújtott ösztöndíjat azon diákok számára tartották fenn, akik a megelőző hat év közül legalább három évben Hollandia területén tartózkodtak. A Bíróság szerint ez a tartózkodási feltétel túlságosan kizáró jellegű (2012. június 14-i Bizottság kontra Hollandia ítélet, C-542/09). A Bíróság és a fiatalok 9
A SZEMÉLYES ADATOK VÉDELME
Az informatika és az internet korában a magánélet tiszteletben tartása és a személyes adatok védelme különösen érzékeny kérdéssé vált. A Bíróság e területen többek között a következő két kérdésre válaszolt: létezik-e a személyes adatok tárolásának megszüntetéséhez való jog az internetes keresőmotorokban, illetve kellő védelemben részesülnek-e az uniós polgárok személyes adatai az Unión belül és azon kívül? 2014-ben a Bíróság megállapította a személyes adatok tárolásának megszüntetéséhez való jogot az internetes keresőmotorokban. Ennek megfelelően az a személy, aki szeretné, hogy a neve alapján indított keresések nyomán megjelenő találati listán a jövőben ne jelenjenek meg a magánéletére vonatkozó információkra mutató linkek, kérheti a keresőmotor működtetőjét, vagy ha az kérelmének nem ad helyt, a hatáskörrel rendelkező hatóságokat, hogy töröljék ezt a linket a találati listáról. A Bíróság ugyanakkor pontosította, hogy bizonyos esetekben a nyilvánosság tájékoztatáshoz való joga akadályát képezheti a törlés iránti kérelem Teljesítésének (2014. május 13-i Google Spain és Google ítélet, C-131/12). A Bíróság emellett 2015-ben érvénytelennek nyilvánította az Európai Bizottság azt engedélyező határozatát, hogy a Facebook személyes adatokat továbbítson az európai felhasználóiról az Egyesült Államokba, többek között azon az alapon, hogy e határozat nem biztosított megfelelő védelmet az amerikai hatóságok uniós országokból továbbított adatokhoz való hozzáférésével szemben (2015. október 6-i Schrems ítélet, C-362/14). A Bíróság és a fiatalok 11
A LÉGI UTASOK JOGAI
Évente hárommilliárd utas utazik repülővel. A Bíróság ezen utasok jogainak vizsgálata keretében különösen a következő visszatérő kérdésre adott választ: mely esetekben és milyen feltételek mellett kell a légitársaságnak kártalanítást fizetnie az utasok számára? 2009-ben a Bíróság kimondta, hogy a törölt légi járatok utasaihoz hasonlóan kártalanításra jogosultak azok az utasok, akiknek a járata három vagy több órát késik, kivéve ha a légitársaság bizonyítani tudja, hogy a késést olyan rendkívüli körülmények okozták, amelyek kívül esnek a tényleges befolyásán (2009. november 19-i Sturgeon ítélet, C-402/07). A Bíróság ezt követően pontosította, hogy a kijárathoz helyezett utaslépcső légi járművel történő ütközése, illetve a legtöbb váratlan műszaki probléma nem minősül rendkívüli körülménynek, következésképpen nem zárja ki a kártalanításhoz való jogot (2014. november 14-i Siewert és társai ítélet, C-394/14; 2015. szeptember 17-i van der Lans ítélet, C-257/14). A Bíróság emellett 2014-ben kimondta, hogy a légi járat tényleges érkezésének időpontja az az időpont, amikor legalább a repülőgép egyik ajtaja kinyílik. Az utasok ugyanis csak akkor folytathatják korlátozások nélkül a tevékenységeiket, ha engedélyezték nekik, hogy elhagyják a gépet (2014. szeptember 4-i Germanwings ítélet, C-452/13). A Bíróság és a fiatalok 13
A FOGYASZTÓK JOGAI
Az élelmiszerek csomagolásán ábrázolt képek, illetve az ásványvíz alacsony sótartalmára vonatkozó információk mennyiben téveszthetik meg a fogyasztót? E két kérdésre a Bíróság a közelmúltban adott választ a fogyasztóvédelemmel foglalkozó számos ítéletének keretében. 2015-ben a Bíróság emlékeztetett arra, hogy a fogyasztókat helyes, semleges és objektív információval kell ellátni. Ezért megtévesztheti a vásárlót, ha a termék csomagolása olyan összetevő jelenlétét sugallja, amely valójában nincs jelen a termékben, még akkor is, ha az összetevők listája pontos. Ez fordult elő egy gyümölcstea esetében, amelynek a csomagolása málnaszemeket és vaníliavirágokat ábrázolt, jóllehet a tea e gyümölcsök semmilyen természetes összetevőjét nem tartalmazta (2015. június 4-i Teekanne ítélet, C-195/14). Szintén 2015-ben a Bíróság megerősítette, hogy a palackozott ásványvizek csomagolásán feltüntetett nátriumtartalomnak az élelmiszerben bármilyen formában (asztali só és nátrium-bikarbonát) található teljes nátriummennyiséget kell tükröznie. A fogyasztót ugyanis megtévesztheti, ha a vizet alacsony nátriumtartalmúként mutatják be, jóllehet magas a nátrium-bikarbonát tartalma (2015. december 17-i Neptune Distribution ítélet, C-157/14). A Bíróság és a fiatalok 15
TÁRSADALOM/EGÉSZSÉG
Az uniós jog által szabályozott területek kiterjedtségére és változatosságára tekintettel nem ritka, hogy a Bíróság szociális és egészségügyi kérdésekben dönt. A Bíróságnak többek között a következő két kérdésre kellett választ adnia: jogosult-e özvegyi nyugdíjra az azonos nemű élettárs, és az uniós polgárok igénybe vehetnek-e egészségügyi ellátásokat a sajátjuktól eltérő tagállamban? A Bíróság már 1998-ban kimondta, hogy az uniós polgárok egészségügyi ellátásokat vehetnek igénybe a sajátjuktól eltérő tagállamban, és az ellátás költségét a biztosítás szerinti államban (vagyis abban az államban, amelynek egészségbiztosítási pénztára nyilvántartja őket) alkalmazandó díjszabásnak megfelelően térítik meg számukra. Ezen elv megfogalmazását az váltotta ki, hogy a luxemburgi egészségbiztosítási pénztár megtagadta két luxemburgi állampolgártól a Belgiumban vásárolt szemüveg, illetve a Németországban igénybe vett fogászati kezelés költségeinek megtérítését (1998. április 28-i Decker ítélet, C-120/95 és Kohll ítélet, C-158/96). Ami a másik tagállamban nyújtott kórházi ellátásokat illeti, kétségtelen, hogy azok a biztosítás szerinti állam előzetes engedélyéhez kötöttek, a megtagadásuk azonban nem lehet önkényes. Így többek között lehetőség van arra, hogy valaki egy másik tagállamban operáltassa meg magát, ha a műtétre való várakozási idő a saját államában meghaladja az egészségi állapotának figyelembevételével megállapított, észszerű időtartamot (2001. július 12-i Smits és Peerbooms ítélet, C-157/99 és 2006. május 16-i Watts ítélet, C-372/04). 2008-ban a Bíróság kimondta, hogy az özvegyi nyugdíj homoszexuális élettárs számára való nyújtásának megtagadása a szexuális irányultságon alapuló közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek minősül, mivel a túlélő élettárs a túlélő házastárssal összehasonlítható helyzetben van. A jelen esetben egy foglalkoztatói ellátásokat nyújtó német pénztár megtagadta az özvegyi nyugdíj folyósítását egy férfitól, akinek a bejegyzett élettársa elhunyt (2008. április 1-jei Maruko ítélet, C-267/06). A Bíróság és a fiatalok 17
SPORT
A Bíróságnak több alkalommal kellett határoznia a lényegüket tekintve sporttal kapcsolatos jogvitákban, különösen a tájékoztatáshoz való jog és a sportversenyek közvetítéseihez való hozzáférés tárgyában. A Bíróság már 1995-ben kimondta, hogy a labdarúgó-játékosok olyan munkavállalók, akik a szerződésük lejártakor szabadon átigazolhatnak a választásuk szerinti klubhoz, anélkül hogy az új klubtól bármilyen kártérítés követelhető lenne. Ezen ítélet óta a labdarúgó klubok olyan csapatot is nevezhetnek a nemzeti bajnokságra, amelynek egyetlen tagja sem rendelkezik a bajnokság helye szerinti ország állampolgárságával (1995. december 15-i Bosman ítélet, C-415/93). A Bíróság másfelől 2013-ban megerősítette, hogy a tagállamok előírhatják a labdarúgó- Világbajnokság és-európa-bajnokság mérkőzéseinek ingyenes szolgáltatáson keresztül történő közvetítését (2013. július 18-i UEFA és FIFA kontra Bizottság ítélet, C-201/11 és egyebek). Szintén 2013-ban a Bíróság kimondta, hogy a hatóságok korlátozhatják a futballmérkőzésekről való rövid részletek közvetítése esetén érvényes költségeket, hogy a televíziós csatornák alacsony költséggel készíthessenek rövid híradásokat (2013. január 22-i Sky Österreich ítélet, C-283/11). A Bíróság és a fiatalok 19
KÖRNYEZETVÉDELEM
A Bíróság elé gyakran kerülnek a környezetvédelemmel összefüggő kérdések, mivel az Európai Unió számos jogi aktust alkot e területen. Így a Bíróság már állást foglalt számos állatfaj (madarak, teknősök, hörcsögök, hiúzok stb.) védelméről, a hulladék és a települési szennyvíz kezeléséről, a nitrogéndioxidra vonatkozó határértékek betartásáról, a fókatermékek kereskedelmére vonatkozó szabályokról vagy az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeiről. Az úgynevezett kettős kötelezettségszegési eljárás keretében (amelyre akkor kerül sor, ha a tagállam nem tartja be a vele szemben hozott első ítéletben foglaltakat) a Bíróság kénytelen volt olykor jelentős pénzügyi szankciókat kiszabni azokkal a tagállamokkal szemben, amelyek nem tartották tiszteletben a környezetvédelemmel kapcsolatos ítéleteket. Így 2014-ben rekordösszegű (40 millió euró) átalánybírságot szabott ki Olaszországgal szemben az uniós hulladékkezelési szabályok megsértése miatt (2014. december 2-i Bizottság kontra Olaszország ítélet, C-196/13). A legnagyobb összegű (57,77 millió euró a késedelem minden egyes félévére) kényszerítő bírságot 2005-ben Franciaországgal szemben szabták ki, mivel nem végzett megfelelő ellenőrzéseket bizonyos halak halászatával kapcsolatban (az Unió által előírt legkisebb méretet el nem érő szürke tőkehal, 2005. július 12-i Bizottság kontra Franciaország ítélet, C-304/02). A Bíróság és a fiatalok 21
Kommunikációs Igazgatóság Kiadványok és Elektronikus Média Egység 2017 júniusa QD-04-17-649-HU-N ISBN 978-92-829-2573-7 DOI 10.2862/242921 Környezetbarát papírra nyomtatva