SZKA_101_34 Mi lesz vele, ha már nem kell? A modul szerzõje: Wagner Éva. Én és a világ SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 1.



Hasonló dokumentumok
SZKA_101_29 Barátaink az állatok. A modul szerzõje: Kurucz Lászlóné. Én és a világ SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 1.

Alkossunk, játsszunk együtt!

Empátia mások. mondanivalójának megértése 5. ÉVFOLYAM. A modul szerzõi: Andóczi Balogh Éva Palánkainé Sebők Zsuzsanna SZKB_105_03

1. ÉVFOLYAM. Én és a világ. A modul szerzõje: Nahalka István. SZKA_101_06_B Mikor tanulsz hogyan tanulsz?

Az én helyem, az én kuckóm III.

SZKA_101_23 Kérlek, segíts! A modul szerzõje: Kurucz Lászlóné. Én és a világ SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 1.

1. ÉVFOLYAM. Én és a világ. A modul szerzõi: Ádám Ferencné szabó Anna Kornélia. SZKA_101_30 Természetes és mesterséges anyagok

SZKC_105_08. a z é n d i m e n z i ó i. A modul szerzõi: Makai Katalin, Schüttler Vera SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 5.

Gazdag szegények szegény gazdagok

Érted? Érted! 10. ÉVFOLYAM FELKÉSZÍTÉS A FELNŐ TT SZEREPEKRE. A modul szerzői: Págyor Henriett és Marsi Mónika

SZKA_101_22 Tudod-e, hol van? A modul szerzõje: Kurucz Lászlóné. Én és a világ SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 1.

SZKA_103_16. A modul szerzôje: Szebeni Lászlóné SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 3. ÉVFOLYAM

SZKB101_06 SZKB_101_06. Kippkopp és Tipptopp. Egyedül nem jó. A modul szerzõje: Iván Márta SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK

ÖSSZETARTOZÁS, KIREKESZTETTSÉG

szka102_21 É N É S A V I L Á G Készítette: Nahalka István SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK A 2. ÉVFOLYAM

a képzelet útjain 1. ÉVFOLYAM a z é n d i m e n z i ó i A modul szerzõi: Korbai Katalin, mészáros János

SZKC 103_02. Motívumok különböző. Népek és tárgyaik. A modul szerzője: Dobrovitzky Katalin SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK

a kultúra arcai Napi rítus napi ritmus

GENERÁCIÓK PÁRBESZÉDE

SZKB_101_13. A modul szerzõje: Czincz Józsefné SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 1. ÉVFOLYAM

Az első három perctől

SZKA_101_26. A modul szerzõje: Kurucz Lászlóné. Én és a világ SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 1. ÉVFOLYAM

A HAGYOMÁNYOK SZEREPE A KÖZÖSSÉG ÉLETÉBEN

SZKC_105_14. a z é n d i m e n z i ó i. A modul szerzõi: Sáfár Anita, Schüttler Vera SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 5.

A modul szerzője: págyor Henriett, Marsi Mónika. T o l e r a n c i á r a n e v e l é s SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 8.

Problémamegoldás és konszenzus

SZKB_104_12 É N É S A M Á S I K NÉHA NEHÉZ DÖNTENI. A modul szerzője: Iván Márta SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK B 4.

szka102_33 É N É S A V I L Á G Készítette: Ádám Ferencné (Szabó Anna Kornélia) SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK A 2.

SZKA_103_05. A modul szerzôje: Szabolcs Csilla SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 3. ÉVFOLYAM

a gyermek jogai és az unicef

SZKC_105_05. A modul szerzõi: Kardos Ágnes, Korbai Katalin. a z é n d i m e n z i ó i SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 5.

szka102_02 É N É S A V I L Á G erősítése Készítette: Ballai Oszkárné SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK A 2.

Az időjárás és a mindennapi

szka105_22 É N É S A V I L Á G Készítette: tóth Tamás Zágon Bertalanné SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK A 5.

SZKC_105_06. A modul szerzõi: Kardos Ágnes, Korbai Katalin. a z é n d i m e n z i ó i SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 5.

SZKA_103_15. A modul szerzôje: Kurucz Lászlóné SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 3. ÉVFOLYAM

szka102_10 É N É S A V I L Á G Készítette: Kovácsné Vojnovics Éva Solymos Éva SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK A 2.

1. ÉVFOLYAM. Én és a világ. A modul szerzõi: Bánki Vera szabolcs Csilla. SZKA_101_02 A világ körülöttünk I.

Konfliktus I. Kimondott és ki nem mondott gondolatok konfliktushelyzetben

REND ÉS RENDETLENSÉG III. Rend és rendetlenség az időben

Mit tegyek, hogy otthon könnyebb legyen mindenkinek?

ELTÉRŐ VÉLEMÉNYEK, MÁSSÁG

a világ gyermekei 3. Tudod, hogy ki készítette?

A településünk működése

É N É S A V I L Á G. Készítette: ádám Ferencné Szabó Anna Kornélia Zágon Bertalanné SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK A 5.

AZ ARCODRA VAN ÍRVA 5. ÉVFOLYAM. a z é n d i m e n z i ó i SZKC_105_02. A modul szerzõi: Korbai Katalin, mészáros János

MIT CSINÁL EGY SZOCIÁLIS MUNKÁS?

szka102_27 É N É S A V I L Á G Készítette: Özvegy Judit SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK A 2. ÉVFOLYAM

VIZET VISZEK 7. ÉVFOLYAM P O L G Á R A D E M O K R Á C I Á B A N SZKA_207_13. Készítette: Bányai László

Kvízjáték az újrahasznosításról és a hulladékkezelésről

SZKC 103_15. A modul szerzője: Schüttler Vera SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 3. ÉVFOLYAM

A siker ösvénye az önbizalom

Jövőképformálás 4. ÉVFOLYAM. Én és a világ. A modul szerzõje: Nahalka István. SZKA_104_21 30 év múlva szerintem

9. ÉVFOLYAM. Ki vagyok? Honnan jövök? Casládkutatás: SZKB209_06. A modul szerzôi: Marsi Mónika és Págyor Henriette

3. ÉVFOLYAM SZKA_103_14

Az osztályban kialakított tó (kuckó) benépesítése élőlényekkel

1. ÉVFOLYAM. a z é n d i m e n z i ó i. A modul szerzõi: Andóné Nagy Katalin, petik Ágota, ruzsa Ágnes, Korbai Katalin

SZKA_106_33. A modul szerzője: Béri Eszter. é n é s a v i l á g SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 6. ÉVFOLYAM

Feladatkörök a kooperatív munkában

KONFLIKTUSOK MEGJELENÉSE SZÓLÁSOKBAN, KÖZ - MONDÁSOKBAN

MÉRTÉKKEL MÉRJ, ÉRTÉKKEL ÉRTÉKELJ!

TÁRSADALMI RÉSZVÉTEL, KÖZÖSSÉGI PROJEKTEK II. MODUL FELKÉSZÜLÉS A KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLATI/ÖNKÉNTES PROJEKTRE TÁMOP IV. RÉSZ BUDAPEST, 2010

ZULEJKA ÉS TÁRSAI 10. ÉVFOLYAM P O L G Á R A D E M O K R Á C I Á B A N SZKA_210_49. A modul szerzôje: Erdei Erika

JÁTÉK KÖZÖSSÉG ÖNISMERET

AZ ISTENEK A FEJÜKRE ESTEK

A településünk működése: A helyi szolgáltatások és intézményhálózat személyi, tárgyi feltételei

SEGÍTŐ SZOLGÁLATOK, SEGÍTŐ SZAKEMBEREK

A modul szerzője: Makai Katalin SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 6. ÉVFOLYAM

Gyerek, kamasz, felnőtt

Amiről a kövek mesélnek

Eltévedés útkeresés visszatalálás

SZKb_102_01. Bizalomjáték. Készítette: Lissai Katalin É N É S A M Á S I K SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 2.

A modul szerzője: Korbai Katalin és Miczingerné Fuksz Ilona SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 6. ÉVFOLYAM

SZKA_106_14. A modul szerzője: Iván Zsuzsanna. é n é s a v i l á g SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 6. ÉVFOLYAM

A marokvilág hiányzó etikettje

SZKB_101_09 Répamese. Egyedül nem megy. A modul szerzõje: Iván Márta SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 1. ÉVFOLYAM

SZKA_103_26. A modul szerzôje: Szabolcs Csilla SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 3. ÉVFOLYAM

MODULVÁZLAT. A tevékenység célja, fejlesztendő készségek. Figyelem Beszédkészség Véleményalkotás Ismeretek felidézése

A hazugság és őszinteség, a félelem, a bizalom, az önbizalom, a nyilvános kiállás és a hitelesség összefüggései

Százalékszámítás alkalmazása

SZKA_101_08 Utazz velem! Közlekedj okosan! A modul szerzõje: IFA Műhely. Én és a világ SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 1.

REND ÉS RENDETLENSÉG I. Rend és rendetlenség a közvetlen környezetünkben

1. ÉVFOLYAM. Én és a világ. A modul szerzõje: Vassné Juhász Julianna. SZKA_101_13 Étkezzünk egészségesen!

AZ ÉLETFA 2. ÉVFOLYAM. a z é n d i m e n z i ó i SZKC_102_02. A modul szerzõi: Dallos Tamásné, Schüttler Vera

NE DUGD HOMOKBA FEJED!

SZKA_103_21. A modul szerzôje: Ballai Oszkárné SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 3. ÉVFOLYAM

Zöldbarátok óravázlat a környezettudatos nevelésért

Az ember és a társállatok együttélése,

É N É S A M Á S I K KITEKINTÉS A VILÁGRA SZKB_103_06. A modul szerzôje: Lissai Katalin SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 3.

ESZTÉTIKAI-MŰVÉSZETI TUDATOSSÁG ÉS KIFEJEZŐKÉSZSÉG KOMPTETENCIA. Projekt az Alapfokú Művészeti Iskolák számára Klasszikus zene műfaj (8-16.

A mozgás szerepe egészséges életmód kialakításában

Állathangok a zenében

Segítünk egymásnak. A matematika nem játék? 2. ÉVFOLYAM É N É S A M Á S I K. Készítette: Lissai Katalin

SZKB_106_04 A MODUL SZERZŐJE: N. SZABÓ ANIKÓ SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 6. ÉVFOLYAM

SZKA_103_06. A modul szerzôje: Takáts Rita SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 3. ÉVFOLYAM

szka105_33 É N É S A V I L Á G Készítette: Wágner Éva SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK A 5. ÉVFOLYAM

SZKA_104_04 Apa mosdik, anya főz. A modul szerzõje: Én és a világ SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 4. ÉVFOLYAM

szka105_01 É N É S A V I L Á G Készítette: Szegediné Gonda Zsófia Zágon Bertalanné SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK A 5.

Hogyan működik 3. ÉVFOLYAM SZKA_103_04. A modul szerzôje: Wagner Éva SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK

Viták a népgyűlésen. A közvetlen demokrácia működése az ókori görög világban 9. ÉVFOLYAM SZKA_209_08. Készítette: Baracs Nóra és Magasi András

Átírás:

SZKA_101_34 Mi lesz vele, ha már nem kell? Én és a világ A modul szerzõje: Wagner Éva SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 1. ÉVFOLYAM

346 Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák tanári MODULVÁZLAT Tevékenységek időmegjelöléssel A tevékenység célja/ fejlesztendő készségek Munkaformák és módszerek Eszközök /mellékletek Diák Pedagógus I. Ráhangolás, a feldolgozás előkészítése I/a Régi kedves tárgyaim, játékaim. A A gyerekek előzetes feladatként beszélgetnek a szüleikkel arról, hogy mivel játszottak legszívesebben gyerekkorukban. Erről beszámolnak az órán, és ha lehet, bemutatják a játékot. Hangulati előkészítés Emlékezet Szóbeli kifejezőkészség beszélgetőkör Gyerekek által elhozott játékok P1 (Régi játékaim) B A gyerekek 4 fős csoportokat alakítanak szimpátia alapján vagy a megszokott módon. A csoportban arról beszélgetnek, hogy mi volt a legkedvesebb játékuk (tárgyuk), amikor oviba jártak, és mi lett vele azóta. A megbeszélés után a csoportok kiválasztanak/kisorsolnak egy tárgyat, amely a legérdekesebb volt, de nem az mutatja be, aki a tárgyat/történetet hozta, hanem egy másik csoporttag. Hangulati előkészítés Kommunikációs képesség Empátia Emlékezet Szókincsbővítés Kooperatív tanulás szóforgó P1 (Régi játékaim) I/b Kiállítás szervezése A gyerekek kiállítást állítanak össze a kedvenc tárgyakból. Esztétikai érzék megbeszélés, kiállításszervezés Papírlapok névcédulához, filctollak P2 (Kiállítás)

tanári Játék a szabadban 1. évfolyam 347 I/c Mi legyen vele? Tevékenységek időmegjelöléssel A gyerekek ötleteket gyűjtenek arról, hogy mi legyen a megunt, de még használható tárgyak/játékok sorsa. A tevékenység célja/ fejlesztendő készségek Képzelet Munkaformák és módszerek Kooperatív csoport szóforgó II. Új tartalom feldolgozása II/a Hogyan hasznosíthatjuk azokat a tárgyakat, anyagokat, amelyekre már nincsen szükségünk? A A gyerekek forgót készítenek hulladékból. B C D A gyerekek lánc alakú karácsonyfadíszt készítenek hulladékból. A gyerekek faliképet készítenek hulladékból. A gyerekek mesefigurákat készítenek hulladékból. Eszközök /mellékletek Diák Ötletkártyák, gyurmaragasztó vagy táblamágnes Műanyagpalack, olló, cérna Díszes csomagolópapír, olló, mintasablon Kartonlap, díszes csomagolópapír, olló, ragasztó, képek Textilhulladék, olló, zsineg, tömőanyag, parafa dugó, palackok, cérna, tű Pedagógus P3 (Megunt tárgyak) P5 (Forgó) P6 (Lánc alakú karácsonyfadísz) P7 (Falikép) P8 (Mesefigura)

348 Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák tanári E F Tevékenységek időmegjelöléssel A gyerekek társasjátékot készítenek hulladékból. A gyerekek ajándékot gyűjtenek rászorulók számára már megunt, de még használható játékokból, könyvekből. II/b Mi van a szemetesben? A gyerekek összegyűjtik a szemetesbe kidobott tárgyak, anyagok nevét, tanítói irányítással. Az összegyűjtött listát a hulladékot alkotó anyagok szerint rendszerezik a gyerekek abból a szempontból, hogy az adott hulladék újrahasznosítható, vagy jelenleg nem hasznosítható újra. A tevékenység célja/ fejlesztendő készségek Empátia Képzelet II/c Az újrahasznosítható anyagok (papír, műanyag, üveg, fém) A gyerekek a tapasztalataik alapján megbeszélik a különböző anyagok újrahasznosításának lehetőségeit. 10 perc Rendszerezés Csoportosítás Gondolkodás Gondolkodás Emlékezet Figyelem Munkaformák és módszerek megbeszélés ötletroham Kooperatív tanulás szóforgó, csoportszóforgó Eszközök /mellékletek Diák Kartonlap, ragasztó, olló, filcek, dugók, díszes csomagolópapír Játékok, könyvek, az adott helyzethez szükséges eszközök, anyagok Pedagógus P9 (Társasjáték) P10 (Mi van a szemetesben) Tábla, kréta P11 (Újrahasznosítható anyagok)

tanári Játék a szabadban 1. évfolyam 349 Tevékenységek időmegjelöléssel III. Az új tartalom összefoglalása, ellenőrzés és értékelés III/a Csoportbeszámolók A gyerekek beszámolnak a csoportok munkájáról. 5 perc III/b Beszélgetés: Miért fontos az anyagokkal való takarékosság? A gyerekek arról beszélgetnek, hogy miért fontos dolog az, hogy a különböző anyagokkal a lehető legtakarékosabban bánjunk, és mi a jelentősége a szelektív hulladékgyűjtésnek, a különböző anyagok újrahasznosításának. 10 perc III/c Értékelés A gyerekek arányosan akkora terpeszbe állnak, mint amennyire tetszett neki a foglalkozás 2 perc A gyerekek befejezik a mondatot: Az volt a kedvenc feladatom, amikor 8 perc A tevékenység célja/ fejlesztendő készségek Összefoglalás Szóbeli kifejezőkészség Figyelem Környezettudatos magatartás alapozása Szóbeli kifejezőkészség Figyelem Értékelés Nonverbális kommunikációs készség Véleménynyilvánítás Kommunikáció Emlékezet Munkaformák és módszerek Kooperatív tanulás csoportszóforgó beszélgetőkör játék beszélgetőkör Eszközök /mellékletek Diák Pedagógus

350 Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák tanári Tanári melléklet P1 Régi játékaim A) Ha ezt a feldolgozási utat választjuk, akkor előzetesen beszéljük meg a szülőkkel egy szülői értekezleten, hogy lesz majd egy ilyen feladatuk a gyerekeknek. A feladatot a gyerekeknek a foglalkozást megelőzően mintegy két-három héttel mondja el a tanító, hogy legyen elegendő idő a beszélgetésekre. Ha egy hétnél hosszabb időt hagyunk a felkészülésre, folyamatosan kérdezze a tanító a gyerekeket arról, hogy beszélgettek-e már a szülőkkel, nagyszülőkkel, hogy a foglalkozás megkezdésére senki se felejtse el a feladatot. Kérjük meg a gyerekeket, hogy a csoportokban meséljék el egymásnak, amit szüleiktől hallottak, majd a csoportokból felváltva egy-egy gyerek beszámol egy játékról (vagy bemutatja azt). Ha fontos célunk a gyerekek emlékezetének fejlesztése, akkor ezt úgy is szervezhetjük, hogy a beszámolót nem az a gyerek tartja az osztálynak, akié eredetileg a történet, hanem a gyerekek párokban beszámolnak egymásnak, és mindenki a társa történetét mesélik el. B) Ezt a feldolgozási utat akkor válasszuk, ha az osztály összetétele miatt úgy gondoljuk, az A megoldás sértené néhány gyerek érzékenységét. Egyébként ugyanúgy járjunk el a szervezésnél, mint a fentiekben. Miközben a gyerekek csoportokban elmesélik egymásnak a tárgyakhoz (játékokhoz) fűződő történeteket, a tanító figyelje meg, hogy melyik csoportban várható, hogy a gyerekek ki tudják választani az elmondandó történetet, és melyik csoportban kell majd sorsolni. A sorsoláshoz bármilyen egyszerű, gyorsan kivitelezhető megoldás megfelel, ezt a tanító a rendelkezésére álló feltételeknek megfelelően készítse elő. Azzal, hogy a történetet nem a mesélő adja elő, azt szeretnénk elérni, hogy a gyerekek figyeljenek egymás elbeszélésére. Fontos, hogy a gyerekek a munka megkezdése előtt tisztában legyenek ezzel a feltétellel! A csoport beszámolója után a történetgazda szükség esetén kiegészítheti az elhangzottakat. P2 Kiállítás Jelöljük ki a tanterem berendezésétől függően a rögtönzött kiállításhoz szükséges területet (üres polc vagy pad). A tanító irányítsa a gyerekeket a tárgyak elhelyezésekor. A kiállítást a tanítási nap végén zárjuk be, a gyerekek vigyék haza tárgyaikat. Ha lehetséges, készüljön fénykép az összeállításról, ezt később tegyük ki az osztályban. Legyen a gyerekek feladata a tárgy kísérőcédulájának megírása, amely tartalmazza a gyerek nevét (vagy más jelét elsősöknél). P3 Megunt tárgyak A csoportokon belül kezdődik a feladat megbeszélése. A gyerekeknek hívjuk fel a figyelmét, hogy minden ötlet fontos lehet, figyeljenek egymásra, szabad egymás ötleteit továbbfejleszteni. Ha vannak olyan csoportok, ahol a gyerekek már le is tudják írni vagy rajzolni javaslataikat, úgy őket kérjük meg arra, hogy ezt tegyék is meg. A többieknél a csoportbeszámolók során a tanító készítse el az ötletkártyát.

tanári Játék a szabadban 1. évfolyam 351 Tárgykészítés hulladékból Ebben a tevékenységcsokorban nagyon sokféle ajánlat szerepel. Az, hogy melyiket választjuk a feldolgozás során, attól is függ, hogy milyen hulladék anyagot tudtunk összegyűjteni a szervezés során. Az alternatívák egy része arra vonatkozik, hogy milyen anyagok esetén javasoljuk az egyes tárgykészítéseket. Az G tevékenység megszervezésére csak akkor vállalkozzunk, ha az osztály szociális összetétele ezt lehetővé teszi. Ebben az esetben derítsük fel, hogy milyen szervezetnek lehet átadni az összegyűjtött anyagot, a gyerekekkel együtt csomagoljuk, és küldjük el az adományt. (Ha az osztály összetétele rászorultság szempontjából változatos, akkor úgy szerezzük meg a tevékenységeket, hogy ügyeljünk a gyerekek és családjaik érzékenysége ne sérüljön.) Az A F feldolgozási utakhoz: A tárgykészítéshez szükséges anyagok összegyűjtését jóval a tevékenység megkezdése előtt meg kell kezdeni. A következő lista azoknak az újrahasznosítható hulladékoknak a felsorolását tartalmazza, amelyek az általunk megadott tárgyak elkészítéséhez szükségesek. Ha a tanítónak más ötlete is van, akkor az ahhoz szükséges anyagokat is össze kell gyűjteni, és természetesen a leírástól eltérő, további tárgyakat is lehet készíteni. Arra azonban törekedjünk, hogy ezek a tárgyak valamilyen funkcióval rendelkezzenek, tehát ne kerüljenek maguk is azonnal szemétre. A tárgykészítésnél felhasznált anyagok esetében törekedjünk arra, hogy lehetőleg olyan tárgyakat válasszunk, amelyek elkészítéséhez nem (vagy csak minimális) új anyagot kell felhasználnunk. Az eszközök -nél jelzett alufólia lehet csokipapír. A táblázatban felsorolt anyagokon kívül felhasználhatunk még régi képes falinaptárt, maradék tapétát, tapétaragasztót. Egyfajta tárgy készítésével több csoport foglalkozhat, de az is elképzelhető, hogy minden csoport más tárgyat készít el. Ezt a tanítónak kell eldöntenie a gyerekek és az összegyűjtött anyagok ismeretében. Ha többféle tárgy készítése mellett döntünk, (a többféle hulladék felhasználása szempontjából ez lenne kívánatos), akkor segítsük, irányítsuk a gyerekek választásait. A csoportok érdeklődés és ügyesség szerint szerveződjenek. A tanító feladata a munka végén az elkészített termékek bemutatásának szervezése, a bemutató vezetése, irányítása. P5 Forgó A forgó a hőkígyóhoz hasonlóan működik, radiátor fölé felakasztva forog. Az elkészítéséhez műanyagpalackot kell félbe nyírni, majd a dugós felét sávokban bevágni úgy, hogy a nyaknál, a függőleges részben még ép maradjon a palack. A sávokat propellerszerűen kifelé kell hajtogatni, óvatosan, hogy ne törjenek le. A csavaróra erősített tartóval lehet felakasztani. Ollóval ügyesen bánó, erősebb fiúknak javasoljuk. A palack félbevágását célszerű előkészíteni, és a feladathoz lágyabb műanyag palackot választani. P6 Lánc alakú karácsonyfadísz Bármilyen díszcsomagoló megfelel. A papír ép részeiből 1 cm széles csíkokat vágunk, ebből minta segítségével a gyerekek nyírnak le egyforma hosszú (kb. 10 cm-es) darabokat. Ezeket a csíkokat egymásba fűzve, ragasztással készül a lánc. Az egyes gyerekek által készített láncrészeket összeragasztva hosszabb fűzér is elkészíthető.

352 Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák tanári P7 Falikép A kép hátterét egy kemény karton méretre nyírt darabja adja. Ezt bevonjuk egy színes, a felragasztandó képhez illő díszcsomagoló papírral. A bevont kartonra végül felragasztjuk a képet. Az elkészített képekkel dekorálhatjuk az osztály falát is. P8 Mesefigura Válasszuk ki a gyerek által kedvelt mesét, a szereplőt, összeegyeztetve a rendelkezésre álló anyagokkal! Válogassuk össze a szereplők elkészítéséhez szükséges anyagokat és eszközöket! Néhány lehetőség: Zokni-bábuk készítése: A már nem használt, de tiszta zoknikat újságpapírral feszesre tömjük, kötésekkel alakítjuk ki a test formáját. A rendelkezésre álló textilhulladékból ruhát készítünk, arcot rajzolunk, stb. a mesének megfelelően. Elkészíthetjük a mese szereplőit dugókból is, vagy felöltöztethetünk üres, fél literes üdítős palackokat is meseszereplőknek. Az elkészült meseszereplőket mutassuk be az osztálynak (esetleg: a mesét játsszuk el az iskolába látogató óvodásoknak)! P9 Társasjáték Mintaként használjunk fel egy Ki nevet a végén társasjátékot! Kemény kartonból kell kialakítani a játékteret. Ezt rajzolják meg a gyerekek. Játéktér burkolása egyszínű papírral (ha a karton felülete ezt szükségessé teszi) Egyes játékosok indulómezőit színes csomagolópapírhulladékból lehet ragasztani. Játékosok dugóból készülnek festéssel, esetleg burkolással. Az elkészült játékot próbálják ki a gyerekek! P10 Mi van a szemetesben? A feladat menete: ötletroham szervezése, szabályok ismertetése és betartása, az ötletek felírása a táblára. P11 Újrahasznosítható anyagok Azt javasoljuk, hogy érdeklődés- vagy szimpátiaalapú csoportokat szervezzünk a munkához. Minden csoport másik anyag újrahasznosításáról beszélgessen (papír, műanyag, fém, üveg), majd a csoportból önként vállalkozó gyerek beszámol a megbeszéltekről. A többi csoport kiegészítheti a hallottakat. Ez után beszéljük meg, hogy hogyan lehet megoldani az iskolában vagy a településen az újrahasznosításhoz fontos szelektív szemétgyűjtést. Próbáljuk meg megszervezni, hogy a gyerekek is részt vegyenek a szelektív hulladékgyűjtésben.