Fazekas Katalin 5. féléves beszámoló Építőművészeti Doktori Iskola 2. évfolyamán Mester: Cságoly Ferenc DLA Opponens: Somogyi Krisztina Szociális empátia az építészetben Közösség építés és kommunikáció
Tartalomjegyzék: Összefoglalás a korábbi félévekről Összefoglalás a félévről Mellékletek: 1. számú: őszi éptúra úti füzet 2. számú: éptúra tárgyleírás 3. számú: közösség építő táborok gyűjtése 4. számú: közösség építő táborok térképen való ábrázolása 5. számú: a 2012-es velencei biennále common_épített közösség c. kurátori pályázati anyaga
Előzmények Az elmúlt félévek során a szociális empátia fogalmát próbáltam meghatározni különböző megközelítésekben. Az első féléves beszámolóm arra törekedett, hogy gyakorlati és elméleti példákon keresztül bemutassa, hogy szerintem milyen a társadalmi együttérzés az építészetben, illetve milyen a társadalomra felelősséggel tekintő szakmai magatartás. Peter Zumthor és a Baumschlager és Eberle iroda elméleti és gyakorlati munkásságának elemzése alapján tettem erre kísérletet. A második félévben a nemzetközi építészeti színtér idevonatkozó példáit próbáltam minél szélesebb spektrumból összegyűjteni. Példáim a következők voltak: Architecture of consequence c. kiállítás, a hozzákapcsolódó könyv és on-line platform; Rural Studio munkássága és a róluk írt könyv; Hollmen Reuter Sandman Architects iroda Senegali munkássága; Petra Ceferin a Nemzetközi Építészeti Konferencián elhangzott előadása; Sami Rintala: Edge on paracentric architecture c. cikke valamint thaiföldi munkássága. A harmadik félévben négy alapfogalommal próbáltam körülírni a társadalmi empátia fogalmát, amelyek a következők voltak: Józanság építészete; Közösséget szolgáló építészet; Szociális építészet; Környezettudatos építészet. A négy különböző fogalom egymáshoz való kapcsolatát nem vitattam, csak mint építészeti axiómáknak javasoltam a jelen és közeljövő építési folyamataiba, hozzátéve azt, hogy átfedésük szükségszerű. A kutatás szempontjából a negyedik félév egész másképp alakult, mert nem a problémát próbáltam megfogalmazni, hanem a Magyar építészet véleményem szerint kulcs problémáját az építészeti kommunikáció hiányosságát kezdtem el körbejárni. Nagyítóm alá vettem a hazai szakmai fórumokat; kísérletet tettem a kommunikációs zavarok okfejtésére néhány szakmai alapfogalomból kiindulva (adó, vevő zavarai, zaj forrásai a befogadás és megértés szintjein), amit végül Reisman nevű tudóstól kölcsönvett hasonlattal próbáltam alátámasztani. Ez a hasonlat egy igen látványos és érdekes bemutatása korunk kommunikációs problémáinak. Alapfeltevés, hogy a magányos tömeg egyfajta kommunikációs problémával küzd, melyet a legpontosabban az elmúlt évek rendszerbiológiai szemléletű molekuláris biológiai kutatásai jeltovábbítási problémaként fogalmaz meg és annak párhuzamaival írja le. Nagyon dióhéjban arra jut, hogy a soksejtű társadalom, mint egy jól szervezett társadalom fogható fel, ahol mindenki tudja és teszi a dolgát (ha a rendszer egészséges), amihez nem kell diktatúra, csak tiszta kommunikáció. Szerintük a patológiás állapotok jelentős részének hátterében a sejtszintű kommunikáció zavarai, jeltovábbítási problémák állnak. Mindemellett a félév során létrehoztunk Antal Gabriella doktorandusz társammal egy olyan minőségi magyar építészet ismertetését, dokumentálását, látogatását célzó projektet, amelynek jellemzői a következők: - az építészet és az építés minőségének, az alkotók elismertségének elősegítését célozza; - a magyar építészet értékeinek hazai és nemzetközi megismertetését fontosnak tartja; - a köztudat formálását a minőségi vizuális kultúránk megismertetésével elsődlegesnek veszi; - hazai minőségi építészeti értékeit gyűjti és hangsúlyozza, mind az oktatásban, valamint a köztudatban is közreadja azt.
Jelenleg Féléves munkám a Doktori iskola keretein belül két különböző gondolat körül forgott. Egyik gondolatkör az előző félévben megkezdett hallgatók számára az építészeti kommunikáció ürügyén szervezett építésztúra sorozat (éptúra) és hozzá kapcsolódó honlap, a másik az építésztáborok és közösség építő események. Éptúráról Idén ősszel zajlott le a 2. tanulmányút és 2012. március végére, április elejére tervezzük a 3. tanulmányi utat (1. Nyugat-magyarországi tanulmányi út: Veszprém-Tihany- Badacsony-Hévíz-Gelse-Valkonya-Balatonfenyves-Balatonboglár -Szántód-Siófok; 2. Paks- Pécs és vonzáskörzete tanulmányi út; 3. Majk-Pannonhalma-Győr-Lébény és vonzáskörzete tanulmányi út). A 2012-es tavaszi kirándulást követően a Fugában nyílik alkalmunk kiállítást rendezni a kirándulás fotóanyagából, amelyet egy beszélgetés sorozattal szeretnénk még vonzóbbá tenni a közönség számára. Használók és építészek- hazai minőségi építészet címmel. A kiállítás az www.eptura.hu honlap indulásának hivatalos napja is egyben. A honlap szinte teljesen készen van, néhány épület már feltöltésre került. Jelenleg állapota a http://fejlesztes11.mentha.hu/hu/ webcímen érhető el. A félév elején lehetőségünk nyílt az éptúra kezdeményezést egy 2 kredites szabadon választható tantárgy keretében elindítani az Építészmérnöki karon belül. A tantárgy előkészítő o. fázisú leírása a mellékletben megtalálható. Az elkövetkező félévek és túrák során pontosítjuk a tárgy körvonalait. Közösség építés (pro bono publico) Olyan időszaka korunknak a mostani, amikor a közösség, a kollektív intelligencia és tudatosság irányába kell terelni a gondolatokat és a tevékenységet, mindeközben azonban ügyelni kell higgadt lépéseire és azok minőségi eredményeire. Az elmúlt években egyre jobban több fiatalok által létrehozott építő tábor, valamint közösséget építeni vágyó csoportosulás jött létre. A kezdeményezések elszaporodása részben köszönhető a fiatal építészek tettvágyának, amely a jelen gazdasági helyzet mellett kielégítetlen marad. Láthatóan igényként jelentkezik még a közösségben való alkotás és gondolkozás és legfontosabb érv a közösségért való cselekedés. A csoportokról, munkákról megpróbáltam azonos szempontok alapján adatszerűen táblázatba foglalni. Az általam megismert 15 munka, illetve csoport vagy személyhez köthető csoport, amelyet a gyűjtés tartalmaz még nem minden vizsgált szempont sora egészen tisztázott. A 2. sz. mellékletként csatolva megtalálható. Egyik sajátos jel az adatlapokon a jobb felső sarokban található: A, B ill. C betűk. A betűket a csoportok tevékenységének fő jellemvonása alapján kapták. Három fő csoportot különítettem el: A.) Fő szempontja a közösség építés a közös tervezésen és építésen keresztül B.) Létező közösség igényeit artikulálja, illetve segíti azok működését C.) Közösséget épít a munkáján/építészeti alkotásán keresztül
Vannak olyanok is a válogatott munkák között, amelyek tevékenysége nem tisztán egy csoportba tartozik, hanem átfed két vagy több csoport között. A tapasztalataim alapján azonban ma Magyarországon ezek a csoportok, rengeteg idő és energia befektetéssel kísérleteznek a beavatkozásoknál. Ami alapvetően egy kiemelkedő jelentőséggel bíró cselekedet, de a tervezet lenség, tapasztalatlanság és a jó értelemben vett hozzá nem értés rengeteg energiát vesz el azoktól az emberektől, akikben van tenni akarás és képesek akaratukat cselekedettel alátámasztani. Azt gondolom, hogy fontos lenne, hogy ezek a csoportok azon kívül, hogy tudnak egymásról, megosszák tapasztalataikat és a közös cél érdekében tudásukkal és a már megszerzett kinek-kinek több-kevesebb tapasztalatát átadják egymásnak, hogy energiájukkal ésszerűen takarékoskodva sikeresen tudják megvalósítani terveiket. Tehát fontosnak tartom, hogy különböző csoportok minél többet tudjanak meg egymás működéséről, igyekezetéről, sikereiről és nehézségeiről, valamint ezek a kezdeményezések közfigyelmet is kapjanak a működésük elfogadása és sikeressége érdekében. Mindezek érdekében szeretnék létrehozni egy konferenciát, illetve egy jelenleg nem tisztázott (várhatóan a közös beszélgetés segítséget nyújthat ennek tisztázására) platformot, ahol a csoportoknak egymás munkáira nagyobb és folyamatos rálátása lenne. A konferencia vagy beszélgetéssorozat szervezése elsősorban a fejlesztésekben közreműködő szereplők (építészek, közgazdászok, szociológusok, építők, aktivisták) eszmecseréjének ad lehetőséget. A csoportok egymástól való tanulása mellett, jelentős hasznot jelenthetne ezek a kezdeményezések csoportban való megjelenése is. Az előadásokra, ill. beszélgetésre hasznos lenne meghívni a csoportok által segített közösségek képviselőit is. Az esemény, a csokorba szedés és a csoportok közötti együttműködés katalizátorként hathatna. Az első beszélgetés a Középülettervezési Tanszéken zajlott kis létszámban, októberben, ahová a Corvinus Egyetem Társadalomelméleti Karának Hallgatói által szervezett Szociális Építőtábor vezetőit hívtuk meg, hogy megosszák velünk tapasztalataikat. A beszélgetésben részt vett Kemes-Hári Balázs is, aki lassan 5. éve foglalkozik szociális építőtábor szervezésével Perbálon Karácsony Tamás segítségével. A szociológusok, közgazdászok és építészek hasonló problémákkal küszködnek és egészen másképp közelítik meg a szituációkat, ami a beszélgetésből jól kivehető volt. Egyik hozzáállásra sem mondtató, hogy a megfelelő megoldás, mivel olyan nyilvánvalóan nem is létezik, azonban az eltérő szempontok és próbálkozások sikereinek és nehézségeinek tanúsága mindkét társaság számára nagy haszonnal bír. Megfigyeléseim alapján körvonalazódni látszódnak fontos és hasznos nyomvonalak, amelyeket a későbbi kutatással kívánok tisztázni. Mindenképpen a kérdések között fog szerepelni a következő néhány mondat: Miért jobb ugyanarra a helyre időről időre visszatérni és ott dolgozni? Más szervezetek ennek látszólag ellentmondóan tartják magukat ahhoz az elvhez, hogy minden évben új helyre mennek? Mi ennek az előnye? Mit tapasztalnak ilyen esetekben? Hogyan próbálják elfogadtatni magukat évente új közösségben? Milyen szempontok alapján döntik el a tervek ismertetését? Miben látják a helyi érdeklődés és együttműködés felkeltésének kulcsát? Visszamennek-e később megvizsgálni a magára hagyott terepet vizsgálni? Mi a szerepe az utógondozásnak? Hogyan lehet mérni az egyes beavatkozások hasznosságát? Van-e tökéletes projekt? Kinek a bukása, ha visszatérve nincs működésben a magára maradt épület?
2012 Velencei Biennále Kurátori Pályázatáról A már fent említett célok elérése érdekében készítettük el kurátori pályázatunkat a biennále-ra Antal Gabriellával, Somogyi Krisztinával és Kemes Balázzsal, amely 5. sz. mellékletként megtalálható. A szöveg jelentős részét Somogyi Krisztina írta a közös beszélgetéseink és tapasztalataink alapján. Az installációt közösen találtuk ki. Elmondhatom, hogy egy sikeres közös munka terméke. A kurátori pályázatunk lényege a hazai közösség építő törekvések gyűjtése és azok, mint jelenség való bemutatása. A pályázat a common_épített közösség c. kapta. A különböző törekvésekből a kiállítási katalógus igyekszik minél több és azokat sokrétűségét különböző szempontok alapján hangsúlyozni. A munkákat a résztvevő felek eltérő és személyes nézőpontjain keresztül igyekszünk átadni. Különösen aktuálisnak gondolom a felvetést adott hazai gazdasági és társadalmi helyzetben, de mindemellett a nemzetközi figyelemnek is van egy jól kivehető az építész új, társadalmi szolgálatot teljesítő feladatkörét feszegető vonulata is. Érdemes itt megemlíteni a Rural Studio munkáját, amely számos helyen publikált és érdemesnek tartott munka, a new yorki MOMA 2010-es Small Scale, Big Change c. kiállítását, amely a világ minden feléről gyűjti a szociális érzékenységet mutató munkákat, valamint az Architecture for Humanity egyre szélesebb közönséget és érdeklődést kiváltó munkáját. A biennále 2012-es kurátora David Chipperfiel, akinek nemrégiben elhangzott Marakeshi TedX előadásának kulcsszavai között szerepeltek a következők: "az egészséges párbeszéd hiánya"; "a párbeszéd miért a konfliktus szinonímája?", "az építészet közös erőfeszítés gyümölcse";"nem csupán forma, dekoráció ez az amiben élünk, ami körbevesz, ami velünk történik" "fontos az építés minősége, fizikai valósága" Ebben az előadásban David Chipperfieldet arra kérték meg, hogy beszéljen az emberek építészettel kapcsolatos bizalmatlanságáról egy gyakorló építész szemszögéből, a provokatív Miért gyűlöli mindenki a modern építészetet? címmel. Chipperfield mindennapok építészetére irányítja a figyelmünket azaz a naponta épülő többségi épületekre, nem pedig a kivételt jelentő kiemelt, drága projektekre. Meggyőződésem, hogy akár a nemzetközi kontextusban vizsgálva a kurátoi felvetést érdekes és érdemes lehet. A pályázat jelenleg elbírálás alatt van, azonban a kezdeményezésünket a biennále-tól függetlenül is tovább kívánjuk folytatni, tekintve annak hazai jelentőségét. Egyéni kutatásom témája tehát egészen új, de szervesen kapcsolódik az elöző félévek munkáihoz.
1. számú melléklet: őszi éptúra útifüzet
2. számú melléklet: éptúra tárgyleírás (O-ik változat)
Tárgy címe: HAZAI ÉPÍTÉSZTÚRÁK 1, 2 Tárgyfelelős: Előadó: A tárgy kimérete: A tárgy típusa: Kreditpont értéke: Követelmény: Antal Gabriella és Fazekas Katalin Antal Gabriella és Fazekas Katalin heti 2 óra (14*2=28 óra), tömbösítve 2 napos kirándulás Szabadon választható 2 kredit Vizsga Ajánlott évfolyam: Tartalom: Adatok Előzmények Rövid leírás Mellékletek Előzmények: Saját szemünkkel minőségi magyar építészetet nézünk és megmutatjuk mit láttunk! Minőségi magyar építészeti értékek hangsúlyozását tűztük ki magunk elé több összekapcsolódó úton, és annál lényegesen több rétegben, mint ahogy így leegyszerűsítve a következő néhány pontban bevezetőül tisztázzuk: 1. tanulmányi utak szervezése 2. a tanulmányi utakhoz kapcsolódó kiállítás és beszélgetés 3. a tanulmányi utakhoz kapcsolódóan hazai minőségi építészet gyűjtése honlap formájában A BME Építőművészeti Doktori Iskola keretein belüli kötelező tanítási gyakorlat alatt Antal Gabriellával az elmúlt félévek alatt azt vettük észre, hogy az első, másodéves hallgatók erősen eltávolodtak a valós építészeti megoldásoktól és az anyagtól, mint a ház alkotóelemétől valamint sajnálatos módon a hazai magyar modern és kortárs építészeti értékekkel túlnyomórészt nincsenek tisztában. Az egész kezdeményezés 2011 februárjában kezdődött el, amikor arra az elhatározásra jutottunk, hogy a 2. éves hallgatóknak szervezünk egy tanulmányi utat minőségi hazai építészet látogatására. A tanulmányi kirándulás 2011. április 2-án és 3-án zajlott, Nyugat-Magyarországon (lsd.: 1.sz. melléklet), amire meglepő módon rendkívül nagyszámú jelentkezést kaptunk. Gyorsan várólista alakult ki, más évfolyamokról is jelentkeztek és sokan szívesen külön autóval is követtek volna minket. Az 52 fős létszám azonban elsőre maximálisnak bizonyult a viszonylag átlátható, gördülékeny és feszes tempó tartásához. A legmeglepőbb az volt, hogy hozzátartozók, ismerősök és barátok is szívesen csatlakoztak volna hozzánk, olyanok, akik nem építészek, de érdeklődést mutatnak hazai épített környezetünk számukra rejtett kincsei iránt. A nagy érdeklődésre való tekintettel létrehoztunk egy blogot (www.eptura.blog.hu), hogy folyamatosan tájékoztassuk a hallgatókat az utazásról, valamint több információt tudjunk azoknak adni, akik esetleg már nem fértek bele a mostani keretbe. A két napos kirándulás alatt 24 különböző funkciójú, korú és különböző építészektől származó remek épületeket néztük meg. Hogy csak párat említsek ezek közül: Veszprémből a Dubniczay-palota,
amelyet Karácsony Tamás, Kern Orsoly és Klobusovszki Péter nevéhez kapcsolhatunk, vagy a badacsonytomaji Kis Péter nevéhez köthető Laposa borászat, vagy a Gulyás Zoltán által tervezett tihanyi bisztró és csemegeüzlet épülete, vagy a balatonfenyvesi Római katolikus templom, amely Török Ferenchez köthető, vagy a Molnár Péter által tervezett Siófoki Meterológia állomás, stb. (lsd.: 1.sz. melléklet). A hallgatók a legtöbb helyszínen hosszabb vagy rövidebb beszámolót kaptak a használóktól, illetve néhány helyen az építész maga (Klobusovszki Péter Veszprémben vagy Kalmár László Hévízen az újonnan elkészült Zena szépségközpontnál) is megjelent és a helyszínen mesélt a tervezési folyamatról a már megépült ház tükrében. A visszajelzések alapján lökésszerű segítséget nyújtott az út a fiatal hallgatóknak a tervezés és az építészeti gondolkodás terén. Reményeink szerint a gyakorlatban látható példaértékű épületek, megoldások és helyzetek mélyen a memóriába szívódva pozitív változásokat hoznak bennük. A válogatás maga is nyilvánvalóan példamutató, és az ereje érezhető. Azért tartottuk fontosnak ezt a kérelmünkbe leírni, hogy érthetővé váljon, hogy a jelentkező nagyszámú és széleskörű érdeklődés és a szintén könnyen észrevehető hasznossága indokolta ennek a programnak a továbbgondolását. További tanulmányutak lehetőségét teremtettük meg, hogy a Nemzeti Kulturális Alaphoz 2 félévre szóló pályázatot adtuk le, amit 2011 májusában meg is nyertünk. A további tanulmányutak, amelyek szervesen beilleszkednek a Középülettervezési Tanszék oktatási metodikájába, az egyetemi oktatás színvonalának emelését is szolgálja. A tanulmányútról hazatérvén a hallgatók egy kis konferencia keretein belül beszámolnak a látottakról hallgatótársaiknak, a fényképeikből egy kísérő kiállítást is rendeztünk 2011 júniusában. Két tanulmányutat tervezünk még ebben az évben. A második már megtervezett tanulmányút 2011 októberében a Duna mentén indul délre. Paks szakmai közélete aktív, az erőműnek köszönhetően sok pályázatot tudtak kiírni az elmúlt 10 évben, magas építészeti értékeket képviselő épületek skálája széles. Többek közt megnézzük az Erzsébet szálló felújítását, bővítését, amelyet három irodához is kötődik (Bartók I., Fejérdy P., Kern A., Klenk Cs., Földes L., Gönczi O., Balogh Cs.), Kiss Gyula, Járomi Irén nevéhez fűződő Paksi Képtárat, Czibula Mihály házát, amelyet Balázs Mihály és Somogyi- Soma Katalin jegyez, stb., majd másnap a Pécsett az EKF 2010-hez kötődő épületeket (Zsolnay negyed, Tudásközpont, Koncertterem) majd Pelényi Margit munkáival és Bachmann Zoltán Látogatóközpontjával is megismerkednek a résztvevők. A harmadik kirándulás pedig Majk-Pannonhalma-Győr útvonalon és mentén szemezget a nívós épületekből, a részletes programot lsd.: 1.sz. mellékletben. Mindezekkel párhuzamosan elindítottuk a honlap fejlesztését, amely a hazai minőségi építészet munkáit foglalja össze (a honlap lapjait lsd.: 00.sz. mellékletben) A honlap szolgálna az épületek tematikus összefoglalására, választhatóan régió vagy kistérségek szerint, funkció szerint vagy építészek szerint külön csoportosítva. A látogatás után kerülnk fel az épületekről anyagok, biztosítva ezzel, hogy az épülethez kapcsolódó írások, kritikák, fénykép és rajz gyűjteményeket kerüljenek mellé. A hallgatók a tárgyra egy hazai házról írt esszével pályázhatnak, amelyekből a nívósak a honlapot gazdagítják a jövőben. A honlap első számú funkciója szerint oktatási segédanyag, amely egy létező hiányt pótolna. Reményeink szerint nem csak az építészek egyetemi évei során lehetne egy folyamatosan bővülő épülettár, hanem esetleg középfokú oktatásban valamint szélesebb körben is szerepet kaphatna. A honlap formájából adódóan jelentős előnyökkel bír akár egy könyvvel szemben is. Legfőbb erénye a nyitottsága, amely rendkívül széles körben hozzáférést biztosít, valamint a frissíthetősége, amely nem egy adott kor dokumentálása lenne egy kiadási évszámmal, hanem a sokasodó példaértékű építészeti értéket képviselő épületekkel folyamatosan bővülhetne. Tehát kulcsszavai a honlapunk értékeinek a nyitottság, folytonosság, fejleszthetőség és a kapcsolattartás. A honlapon terveink szerint megjelennének a rövid leírás mellett kommentek és kritikák is a résztvevők tollából. Hasznos információt lehetne szerezni a tanulmányi túrákról, a honlapon keresztül lehetne jelentkezni a túrákra. A már megtartott utak programjai és úti füzeteik letölthetőek lennének. A honlapot kétnyelvűre tervezzük (magyar-angol), lehetőséget teremtve ezzel a hazai építészet iránt érdeklődő külföldiek igényeinek kielégítésére. Minthogy az építészet a nemzeti kultúra szerves része,
társadalmi leképező jellege vitathatatlan, a minőségi hazai építészetet bemutatását kiemelten fontosnak tartjuk, igényes, jól áttekinthető formában és könnyen elérhetően. A Középülettervezési Tanszék vonzásában jó néhány blog és honlap indult be és jól működik az elmúlt évek során. A honlapunk ezeknek a gyorsan szaporodó, aktív és minőségi egyetemi életet tükröző blogoknak is gyűjtőhelyként szolgálna. Ahonnan nemcsak az építészet vagy építészkar vagy magyarország közelében lévő ember, de szinte bárki a kis világra nyitott résen keresztül széles perspektívájú betekintést nyerhetne ebbe a színes és aktív, de egyelőre elég zárt világba. De lényegében akárki könnyen rálátna az itt folyó építészeti diskurzusra. Hosszútávon a honlapnak dokumentáló és értékmegőrző szerepe is lesz, tekintve a várhatóan felhalmozódó alaposan dokumentált és tematizált minőségi anyagot. Összefoglalva tehát, egy olyan kezdeményezéshez kérjük támogatásukat, amely a hazánkban jelenben vagy a közelmúltban keletkezett példaértékű építészeti-városépítészeti alkotásokat, mint a kultúra fontos részét karolja fel, felhívja rá a figyelmet minél szélesebb körben és dokumentálja azt. Biztosítva ezzel a hazai építészet elismertségének elősegítését, a hazai építészet nemzetközi megismertetését, a hallgatók értékrendjének formálását a vizuális kultúránk fejlesztését. Ezen elvek mentén kívánunk tovább haladni és a hozzá kapcsolódó honlap megjelentetésével és gondozásával kívánunk hozzájárulni a hazai kultúránk gondozásához az egyetem keretein belül is. Látnivalóinak sora széles skálán mozog: a kortárs építészet, a továbbélő múlt, az emlékezés helyei, a közterek építészete mind-mind helyet kap. Programunk összeállításánál korábbi tanulmányutak mellett a Középülettervezési tanszék jeles építészei is a segítségünkre vannak. Köszönjük türelmüket és kérjük, hogy lehetőségeikhez mérten támogassák a aktivitásunkat. Budapest, 2011. szeptember Rövid tematika: Fazekas Katalin Antal Gabriella Az egyes témák és a meghívottak a félév elején lesznek konkretizálva Mellékletek: 1 félév forgatókönyve Úti füzet Útitervek 1., 2, 3 Honlap kivonata Fényképek az 1. túráról Fényképek az 1. kiállítás megnyitóról Ajánlások
3. számú melléklet: közösség építő táborok gyűjteménye *csoport szerinti sorrendben, azon belül alfabetikus sorrend *csoportok: A csoportok tevékenységének jellege alapján három fő csoportba oszthatóak: A.) Fő szempontja a közösség építés a közös tervezésen és építésen keresztül B.) Létező közösség igényeit artikulálja, illetve segíti azok müködését C.) Közösséget épít a munkáján/építészeti alkotásán keresztül
1. 2. 3. megnevezés: bővebben: tervezés éve: Bencebaráti Építőtábor Tanösvény tervezése és építése 2010-2011 *csoport: A 4. kivitelezés időpontja : 2011 5. helyszín: Bencebaráti 6. régió: Pest megye, Ipoly-völgye 7. megbízó: - 8. résztvevők: vezető(k): Deigner Ágnes, Gál Borbála, Garay Márton, Varga Imre, Wettstein Domonkos önkéntesek: hallgatók (19 fő) helyiek: helyi polgármester és mesterek 9. finanszírozás/ támogatók: BME, Urbanisztika Tanszék; helyi vezetés, helyi mesteremberek 10. bekerülési költség: 11. elismerés: 12. publikáció: epiteszforum 13. folytatás: - 14. kapcsolat: BME, Urbanisztika Tanszék és a vezető tervezők leírás Bernecebaráti egy észak-magyarországi kistelepülés Szob és Parassapuszta között félúton a szlovák határ közelében. Magára hagyott kistérség az Ipoly-völgye, ahol nehéz a megélhetés és nagy az elvándorlás. De vannak még emberek, akik kezdeményeznek, küzdenek, mert valamiért fontos nekik ez a vidék. Velük társultak, amikor építőtábort szervezték a faluba. Az építmények a kivitelezés során is még folyamatosan alakultak, figyelembe véve az anyag tulajdonságait, az építés lehetőségeit. A tervek nincsenek kőbe vésve, a helyi szakemberekkel folyamatos a párbeszéd, ettől ők is sajátjuknak érzik a projektet. Végül a falunapokra sikerül befejezni a tanösvényt, az átadás megható pillanataiban Gyenes Zoltán (polgármester) bevallja, hogy bár ezt nem mutatta ki, voltak kétségei a tervek fogadtatását illetően, de mindvégig bízott bennünk. részlet Wettstein Domonkos leírásából fotó térkép
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. megnevezés: bővebben: tervezés éve: kivitelezés időpontja : helyszín: régió: megbízó: résztvevők: vezető(k): önkéntesek: helyiek: finanszírozás/ támogatók: bekerülési költség: elismerés: publikáció: folytatás: kapcsolat: Visegrádi Építőtábor Saját tervek építése (Kas, Barlang, Híd, Út, Torony, Szék, Asztal...) 1981-2001 1981-2001 Visegrád környéke, Állami Pilisi Parkerdőgazdaság területe (bányaudvar) Pest megye - Makovecz Imre és mesterek *csoport: A építész hallgatók (Boór András, Bujdosó Győző, Dankó Zsófia, Fonyódi Mariann,Kern Orsolya, Klobusovszki Péter, Masznyik Csaba, Reischl Gábor, Somlai Fischer Szabolcs...) - Állami Pilisi Parkerdőgazdaság Visegrádi Épításztáborok 1981-2001, Álmosdi Árpád, Salamin Ferenc kiadó: Kós Károly Alapítvány, 2002 nincs leírás Makovecz Imre 1981-ben a virtuális szocialista együttélés korában, a valós társadalmi közösségi együttműködés hiányának idejében hirdette meg a Bercsényi Kollégiumon keresztül építészhallgatók számára az első nyári építőtábort, amely majd két évtizedik fennmaradt. A pályázatokon nyertes tervek kiviteli munkáinak az Állami Pilisi Parkerdőgazdaság igazgatója, Dr. Madaras László adta a helyet a bányaudvar területén. A táborok egyik nyiltan kimondott célja volt, hogy megtanulják a résztvevők az együttélés elemi szabályait és a közösen elvégzett munka örömét és büszkeségét, beleértve azok néha embertpróbáló nehézségeit is. A közösen meghozott döntések, eredmények és a közös munka alatt kialakult kapcsolatok, barátságok megkérdőjelezhetetlen értéket adtak a résztvevők számára egy életre. A táborok hosszú, több száz nevet tartalmazó sorai között számos jól ismert építész nevei bukkanak fel. (Boór András, Bujdosó Győző, Dankó Zsófia, Ekler Dezső, Fonyódi Mariann, Golda János, Karácsony Tamás, Kern Orsolya, Klobusovszki Péter, Masznyik Csaba, Reischl Gábor, Somlai Fischer Szabolcs, Turányi Gábor, Vincze László, Zombor Gábor ) A Visegrádi Táborokhoz hasonló, azok hatására számtalan más tábor jött létre a idők során. Olyan folyamatot indított el ez a kezdeményezés, amelyet a szervezők talán maguk sem gondoltak a kezdetekkor. fotó térkép
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. megnevezés: bővebben: tervezés éve: kivitelezés időpontja : helyszín: régió: megbízó: résztvevők: vezető(k): önkéntesek: helyiek: finanszírozás/ támogatók: bekerülési költség: elismerés: publikáció: folytatás: kapcsolat: Borvízfürdő- és közösség építő mozgalom *csoport: A (C) forrásfoglalások, medencék, öltözők, pallóutak... tervezése és építése 2001-2009 2001-2009 Lázárfalva-Nyírfürdő (2001); Nagytusnád-Nádasfürdő (2002 ); Csíkkozmás - SóSzékFürdő (2003); Kászonújfalu - SósKútFürdő (2004); Csíkszentkirály - Borsáros Strand (2005); Csobotfalva - Kerekeger Feredő (2005); Csíksomlyó (2006); Firtos (2006); Csobotfalva (2006); Homoród (2006); Lázárfalva (2006); Homoród (2007); Szépvíz (2007); Csíkszenttamás (2007); Lázárfalva (2007); Gyergyócsomafalva (2008); Mátramindszent (2008); Csíkszenttamás (2008); Lázárfalva (2008) Erdély - Herczeg Ágnes, BME Építészei, Corvinus Egyetem tájépítészei, Sapientia EMTE Közgazdászai, Pécsi Pollack M. Főiskola diákjai, továbbá a Kós Károly Egyesülés tagirodáinak építészei és a Vándoriskola résztvevői Torsanlorenzo-díj, 2010 (olasz díj) epiteszforum nem ismert http://www.arstopia.hu/uj/kalaka1.htm leírás Az Erdélyi fürd épít kalákák, amelyeket Herczeg Ágnes indított, s amely tavaly Torsanlorenzo-díjat kapott Olaszországban, a tájépítészet oldaláról vizsgálja meg a kérdést. A kalákában végzett munka szépségeir l és nehézségeir l készítend beszélgetést az erdélyi építések dokumentálják. A kaláka nem titkolt célja, hogy a közös tervezési, építési munka során falubéli, régióbeli, és magyarországi résztvevők együtt és egymástól megtanulják, hogy hogyan lehet saját erőből, összefogással újjá teremteni azokat az örökségeket, amelyeket őseink ránk hagyományoztak. Hogyan lehet a természeti értékeket megőrizve annak lehetőségét kultúráltan kihasználni. Cél a természet közeli erózióvédelmi módszerek, a helyi, hagyományos, mára sokszor elfelejtett anyaghasználat felelevenítése, megtanulása.ez a közösségi munka nem csupán értékvédelem és tájfejlesztés, hanem közösségépítés. Hiszen a táj elevenségét, életét csak az ott élők tudják továbbörökíteni a jövőbe, s nem mindegy, hogy milyen formában. Összefogással és együttműködéssel a tájban rejlő értékek megőrzésével, az örökség tiszteletben tartásával lehet úgy építkezni, hogy a ma ott élő közösség ezt az értéket használhassa saját gyógyulására és egzisztenciájának javítására. A víz az élet hordozója, s ha alázatos módon fordulunk hozzá az egyén, a közösség és a táj gyógyulását hozza. Egy ilyen munka után az ember a vízre nem tud másként tekinteni, mint a legnagyobb kincsre. Herczeg Ágnes fotó térkép
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. megnevezés: bővebben: tervezés éve: kivitelezés időpontja : helyszín: régió: megbízó: résztvevők: vezető(k): önkéntesek: helyiek: finanszírozás/ támogatók: bekerülési költség: elismerés: publikáció: folytatás: kapcsolat: Mátraverebélyi Építő Tábor Roma közösségi ház építése 2011 2011 Mátraverebély Nógrád megye Kruppa Gábor hallgatók (13fő) - katolikus egyház, községi önkormányzat, szentkúti ferences rendház (szállás) http://matraverebely.hu, http://www.ceferino.hu/, http://www.onkormanyzat.mti.hu *csoport: B leírás Budapesten a Pest Megyei Iparkamara tagjai, valamint több segítő szándékú ember adományokat gyűjtött, és a Váci Egyházmegyével összefogva megvásároltak egy régi tűzoltószertárt. Adományokból és a Váci egyházmegye forrásaiból a helyi cigányok sok önkéntes munkájával, az önkormányzat támogatásával, kialakítottunk egy közösségi házat, a helyi roma gyerekek, fiatalok és felnőttek számára. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemről érkezett 13 jövőbeli ifjú építész vezetőjük, Kruppa Gábor, Ybl-díjas építész szakmai irányítása mellett végezte jótékonysági munkáját. Fizetségük nem pénzben mérhető, hanem tudásban és tapasztalatban. A Mátraverebélyben töltött tíz napos építőtábor fő célja, hogy a Váci Egyházmegye által nemrégiben megvásárolt egykori tűzoltószertár tetőszerkezetét felújítsák. Kruppa Gábor elmondta, hogy a hallgatók a szakmai gyakorlat mellett a segítségre szoruló emberek életébe is bepillantást nyerhettek. Remélem, hogy az önkéntes munka követőkre talál majd a faluban is, és munkánk nyomán egyre több régi ház nyerheti vissza eredeti formáját. A munkálatokba a falu összefogásával roma és nem roma önkéntesek is belekapcsolódtak. Az építő Barátok magyarországi szervezete önkénteseivel augusztusban egy hétig dolgozott az udvar rendezésén és az épület felújításán. A ház megáldásának ünnepsége szeptember 25-én nagy öröm közepette zajlott. fotó térkép
1. 2. 3. megnevezés: bővebben: tervezés éve: Pelényi Margit közösségekért folytatott munkája Szép Máli Iskola tervezés, Mánfai buddhista cigány iskola, Ormánsgá vályogtégla templomok építése 2000- *csoport: B 4. kivitelezés időpontja : 2000-5. helyszín: Mánfa, Ormánság, Sajókaza 6. régió: Baranya, Baranya, Borsod-Abaúj-Zemplén megye 7. megbízó: Ambédkár Iskola 8. résztvevők: vezető(k): Pelényi Margit önkéntesek: helyiek: 9. finanszírozás/ támogatók: 10. bekerülési költség: 11. elismerés: 12. publikáció: http://www.ambedkar.hu 13. folytatás: folytatás következik 14. kapcsolat: leírás Roma közösségek számára, velük együttműködésben készült elképzelések. Mánfán majd 10 évig működött Iskola, a Szép Máli roma kulturális központ, Sajókazán jelenleg formálódó buddhista cigány közösség iskolaépületét tervezte Pelényi Margit. Tavasszal indul az Ormánságban vályogtéglából templomépítés. fotó térkép
1. 2. 3. megnevezés: bővebben: tervezés éve: Perbáli építőtábor Gyermekotthon felújjítása és rendezési munkálatai 2009- *csoport: B 4. kivitelezés időpontja : 2009, 2010, 2011 5. helyszín: Perbál 6. régió: Pest megye 7. megbízó: Gyermekotthon 8. résztvevők: vezető(k): Kemes Balázs, Karácsony Tamás, Gerzsenyi Tibor önkéntesek: BME hallgatók 10-16 fő évente helyiek: - 9. finanszírozás/ támogatók: Perbáli Gyermekotthon, BME Középülettervezési Tanszék 10. bekerülési költség: 11. elismerés: 12. publikáció: - 13. folytatás: évről évre folytatódik 14. kapcsolat: leírás A tervek a szülői közösséggel és a gazdaság irányítására felkért erdélyi házaspárral közösen készültek, majd az építés is hasonlóan folyt, hosszú évek alatt lépésről lépésre haladva. A körültekintő előkészítés és lelkiismerettel elvégzett munka eredményeként kialakult sajátos élet egyensúlyát azonban külsőhatások megzavarták (Az erdélyi házaspár megöregedett és visszaköltözött szül földjére, így irányítás nélkül maradt a gazdaság, illetve a világban tapasztalható anyagi nehézségek az egyesületet is elérték) Az így kialakult új élethelyzet következtében az építészek számára nyilvánvalóvá vált, hogy az ottélők nem rendelkeznek, a korábbi években természetes alapvető üzemeltetés tudásával (pl. szellőztetés fontossága avagy a termény szakszerű tárolása). A helyzet orvosolására 2009-t l Janesch Péter és Gerzsenyi Tibor segítségével Karácsony Tamás és Kemes Balász építészeti alkotótáborokat kezdtek szervezni a gyermekotthonba, amely során a szükséges átalakítások, építészeti rendbe rakások következtében a gazdaság tevékenysége, a ház működése és a közösség is kedvező irányba változott. Az elmúlt évek fejlesztési munkái (rámpák,járdák építése; tetőszerkezetek korszerűsítése; híd és lépcső készítése) után, jövő évi közös tervek eredményeként új építések irányába, (góré) mozdul el a folyamat. fotó térkép