A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2005. jú li us 25., hétfõ 103. szám TARTALOMJEGYZÉK 10/2005. (VII. 25.) FMM r. Az al kal mi mun ka vál la lói könyv for má já ról, ki töl té sé rõl, el ké szí té - sé rõl és el osz tá sá ról... 5664 66/2005. (VII. 25.) FVM r. A tehéntej termékpálya szabályozásában alkalmazott kvótarend - szer rõl szó ló 69/2004. (IV. 29.) FVM ren de let mó do sí tá sá ról.. 5684 14/2005. (VII. 25.) IM r. A Központi Nukleáris Pénzügyi Alap mûködésérõl és eljárásrend - jérõl... 5686 18/2005. (VII. 25.) KvVM r. A Tiszakürti Arborétum Természetvédelmi Terület országos jelen - tõségû védett természeti területté történõ átminõsítésérõl szóló 21/2000. (VIII. 31.) KöM ren de let mó do sí tá sá ról... 5687 21/2005. (VII. 25.) OM r. Egyes köz ok ta tá si tár gyú jog sza bá lyok mó do sí tá sá ról... 5689 96/2005. (VII. 25.) KE h. A rek to ri meg bí zás ról szó ló 78/2005. (VI. 14.) KE ha tá ro zat mó do - sí tá sá ról... 5697 1080/2005. (VII. 25.) Korm. h. Az Em ber i Jo gok Ma gyar Köz pont ja Köz ala pít vány Ala pí tó Ok ira - tá nak mó do sí tá sá ról... 5698 Helyesbítés... 5698 Oldal Ára: 667, Ft
5664 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/103. szám II. rész JOGSZABÁLYOK A Kormány tagjainak rendeletei A fog lal koz ta tás po li ti kai és mun ka ügyi miniszter 10/2005. (VII. 25.) FMM rendelete az al kal mi mun ka vál la lói könyv for má já ról, ki töl té sé rõl, el ké szí té sé rõl és el osz tá sá ról Az al kal mi mun ka vál la lói könyv vel tör té nõ fog lal koz - ta tás ról és az ah hoz kap cso ló dó köz ter hek egy sze rû sí tett be fi ze té sé rõl szóló 1997. évi LXXIV. tör vény (a továb - biakban: Alk. tv.) 12. -ának (4) be kez dé sé ben ka pott fel - ha tal ma zás alap ján az al kal mi mun ka vál la lói könyv for - má já nak, ki töl té sé nek, el ké szí té sé nek és el osz tá sá nak szabályairól a kö vet ke zõ ket ren de lem el: 2. (1) A ki ál lí tó az AM könyv be be ra gasz tott a tárgy évi mun ka vég zés hez kap cso ló dó köz te her je gye ket azok fe - lül bé lyeg zé sé vel az Alk. v. 5. -ának (7) be kez dé sé ben meg ha tá ro zott iga zo lás ki adá sá val egy ide jû leg le zár ja. A ki ál lí tó az iga zo lás ki adá sa után vissza ad ja az AM köny - vet, ezzel egy ide jû leg a hi va ta los be jegy zé sek ro vat ba be - jegy zi azt, hogy az Alk. tv. 5. -ának (8) (10) be kez dé sé - ben meg ha tá ro zott szer vek nek a szük sé ges ada to kat to - váb bí tot ta. (2) Az (1) be kez dés ben sze rep lõ el já rást kö ve tõ en az AM könyv a kö vet ke zõ év ben is hasz nál ha tó. 3. (1) Az AM könyv el ké szí té sé rõl a Fog lal koz ta tá si Hi va - tal gon dos ko dik. (2) Az AM köny ve ket a me gyei (fõ vá ro si) mun ka ügyi köz pon tok az (1) be kez dés ben meg je lölt szerv nél igé - nyel he tik. (3) A me gyei (fõ vá ro si) mun ka ügyi köz pon tok gon dos - kod nak ar ról, hogy il le té kes sé gi te rü le tü kön a ki ren delt sé - ge ik nek meg fe le lõ szá mú AM könyv áll jon ren del ke zés re. 1. (1) Az al kal mi mun ka vál la lói könyv (a to váb bi ak ban: AM könyv) 101 142 mm mé re tû, ra gasz tó kö tött a ren - de let 1. szá mú mel lék le té ben fog lal tak sze rint hal vány - kék szí nû pa pír bo rí tó val el lá tott kis könyv, fed lap ján és az elsõ ol da lán a Ma gyar Köz tár sa ság cí me ré vel, sor szám - mal el lát va. (2) Az (1) be kez dés ben fog lal tak tól el té rõ en a ren de - let 2. szá mú mel lék le té ben fog lal tak sze rint az Alk. tv. 1. -a (2) be kez dé sé nek e) pont já ban meg ha tá ro zott mun - ka vál laló ré szé re ki ál lí tan dó AM könyv pa pír bo rí tó ja hal - vány zöld szí nû. (3) Az AM könyv ma gá ban fog lal ja a mun ka vál laló és a ki ál lí tó ada ta it, az al kal mi mun ka vál la lás sal kap cso la tos tá jé koz ta tást, ki töl té si út mu ta tót, va la mint az al kal mi mun ka vál la lás ese tén a ki töl ten dõ fe je ze tek hez tar to zó ro - va to kat, a köz te her jegy he lye it tar tal ma zó sor szá mo zott la po kat, va la mint a hi va ta los be jegy zé sek lap ja it. 4. (1) Ez a ren de let 2005. au gusz tus 1-jén lép ha tály ba. A ha tály ba lé pé sét meg elõ zõ en ki ál lí tott AM köny vek 2005. de cem ber 31-ig fel hasz nál ha tó ak. (2) E ren de let ha tály ba lé pé sé vel egy ide jû leg ha tá lyát vesz ti a) az al kal mi mun ka vál la lói könyv for má já ról, kitöl - tésérõl, el ké szí té sé rõl és el osz tá sá ról szóló 12/1997. (VIII. 14.) MüM ren de let, b) az al kal mi mun ka vál la lói könyv for má já ról, ki töl té - sé rõl, el ké szí té sé rõl és el osz tá sá ról szóló 12/1997. (VIII. 14.) MüM ren de let mó do sí tá sá ról szóló 3/1998. (I. 23.) MüM ren de let, c) az egyes mi nisz te ri ren de le tek mó do sí tá sá ról szóló 1/2002. (VIII. 23.) FMM ren de let 3. -a és 2. szá mú mellék lete. Csiz már Gá bor s. k., fog lal koz ta tás po li ti kai és mun ka ügyi mi nisz ter
1. számú melléklet a 10/2005. (VII. 25.) FMM rendelethez 1. oldal Sorszám: 05/ ALKALMI MUNKAVÁLLALÓI KÖNYV Az alkalmi munkavállalói könyv mintája A munkavállaló adatai Munkavállaló neve:... Születési neve:... Születési helye:... Születési ideje (év, hó, nap):... Anyja neve:... TAJ száma:... A kiállító adatai Kiállító megnevezése:... Kiállító címe:... Kelt:... év... hó... nap. (P.H.) 3 2005/103. szám MAGYAR KÖZLÖNY 5665
TÁJÉKOZTATÓ A munkáltató és e könyv tulajdonosa között egy napra szóló munkaszerzõdés jön létre, ha e könyvnek az adott naphoz tartozó rovatait a munkáltató kitölti és õ, valamint a munkavállaló aláírásával rögzíti a munka megkezdésének tényét. Egyidejûleg több, legfeljebb öt napra is létesíthetõ munkaviszony. Ilyenkor a fent leírt, a munka megkezdéséhez kapcsolódó kötelezettségeket az adott napokra vonatkozóan egyidejûleg kell teljesíteni. a) A fehér "A" oldalakat akkor töltik ki, ha a munkáltató nem magánszemély, vagy kiemelten közhasznú szervezet ("B" oldal), vagy nem mezõgazdasági idénymunkásként ("C" oldal) foglalkoztatja. A munkáltató ugyanazzal a munkavállalóval legfeljebb folyamatosan öt napig, egy naptári hónapon belül legfeljebb 15 napig, egy éven belül legfeljebb 90 napig létesíthet Alkalmi Munkavállalói Könyvvel munkaviszonyt. A munkavállaló egy naptári évben legfeljebb 120 napig létesíthet Alkalmi Munkavállalói Könyvvel munkaviszonyt. A munkavállaló egy naptári évben egy munkáltatónál legfeljebb 90 napig, több munkáltatónál legfeljebb összesen 120 napig létesíthet Alkalmi Munkavállalói Könyvvel munkaviszonyt. b) A kék színû "B" oldalakat akkor töltik ki, ha magánszemély (nem a vállalkozási tevékenységével összefüggésben), vagy kiemelten közhasznú szervezet foglalkoztatja. A munkáltató ugyanazzal a munkavállalóval legfeljebb folyamatosan öt napig, egy naptári hónapon belül legfeljebb 15 napig, egy éven belül legfeljebb 90 napig létesíthet Alkalmi Munkavállalói Könyvvel munkaviszonyt. A munkavállaló egy naptári évben egy munkáltatónál legfeljebb 90 napig létesíthet Alkalmi Munkavállalói Könyvvel munkaviszonyt. Egy éven belül a több, de legalább három természetes személy munkáltatónál vagy kiemelten közhasznú szervezetként nyilvántartásba vett munkáltatónál a munkáltató tevékenységi köréhez közvetlenül nem kapcsolódó alkalmi foglalkoztatás esetében, a munkavállaló összesen 200 napot tölthet alkalmi munkavállalásnak minõsülõ munkaviszonyban. A természetes személy munkáltató, illetve a vele egy háztartásban élõ, a Ptk. 685. ának b) pontja szerinti hozzátartozója egy munkáltatónak minõsül (közeli hozzátartozók: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbe fogadott, a mostoha és nevelt gyermek, az örökbefogadó, a mostoha és a nevelõszülõ, valamint a testvér; hozzátartozó továbbá: az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a jegyes, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa). Nem tekinthetõ természetes személy munkáltatónak az egyéni vállalkozó a vállalkozása tevékenységi köréhez kapcsolódó foglalkoztatással összefüggésben. c) A zöld színû "C" oldalakat akkor töltik ki, ha a munkáltató mezõgazdasági idénymunka keretében foglalkoztatja. A mezõgazdasági (különösen növénytermesztés, állattenyésztés, halászat) tevékenységet végzõ munkáltató ugyanazzal a munkavállalóval legfeljebb folyamatosan öt napig, egy éven belül legfeljebb 90 napig létesíthet Alkalmi Munkavállalói Könyvvel munkaviszonyt. (A havi 15 napos foglalkoztatási korlátozás ebben az esetben nem érvényesül.) A mezõgazdasági (különösen növénytermesztés, állattenyésztés, halászat) tevékenységet végzõ munkavállalónak az Mt. 117 a (1) bekezdésének j) pontja szerinti idénymunka keretében történõ foglalkoztatása során lehetõsége van egybefüggõen egy munkáltatónál 90 napig, több munkáltatónál együttesen 120 napig történõ munkavégzésre. (A havi 15 napos foglalkoztatási korlátozás ebben az esetben nem érvényesül.) 4 5 5666 MAGYAR KÖZLÖNY 2005/103. szám
Figyelem! Egy naptári éven belül (a fehér, kék és zöld oldalakon együttesen) nem lehet 200 napnál több alkalmi munkavégzés! Az Alkalmi Munkavállalói Könyv oldalanként szigorú számozású, sorszámmal ellátott közokirat, amelybe bejegyzést csak a kiállító és a munkáltató tehet. Az Alkalmi Munkavállalói Könyvet a munkavállalónak a napi munkába lépést követõ munkáltatói bejegyzések után magánál kell tartania! A munkáltató a foglalkoztatással kapcsolatos járulékfizetési és személyi jövedelemadó elõleg levonási kötelezettségének, valamint kapcsolódó bejelentési kötelezettségének úgy tehet eleget, hogy a munkavégzés napján e könyv munkáltató aláírása" rovatába megfelelõ értékû közteherjegyet ragaszt be, és azt aláírásával érvényesíti. Az egyidejûleg több, legfeljebb öt napra létesített munkaviszony esetén a közteherjegy(ek)et az utolsó napon kell beragasztani. A beragasztandó közteherjegy értéke a munkavállalónak a ténylegesen kifizetett munkadíjtól függ, az alábbi táblázatokban foglaltak szerint. Az alkalmi foglalkoztatás során kifizetett munkadíj, a közteherjegy és az ellátási alap sávjai Ha a kifizetett munkadíj (Ft/nap) A közteherjegy értéke (Ft/nap) Az ellátási alap (Ft/nap) 1. 1800 2399 400 2400 2. 2400 2999 700 3200 3. 3000 3599 900 4000 4. 3600 4600 1100 4800 (A következõ táblázat csak 2005. december 31 éig történõ alkalmi munkavégzés esetén használható) Az alkalmi foglalkoztatás során kifizetett munkadíj, a közteherjegy és az ellátási alap sávjai, ha a munkáltató külön jogszabályba foglaltak szerint a munkaügyi központ által munkanélküliként nyilvántartott személyt foglalkoztat Ha a kifizetett munkadíj (Ft/nap) A közteherjegy értéke (Ft/nap) Az ellátási alap (Ft/nap) 1. 1200 1599 200 1370 2. 1600 2099 400 1830 3. 2100 2599 500 2460 4. 2600 3099 600 3300 5. 3100 4000 800 4141 Az Alkalmi Munkavállalói Könyvel történõ foglalkoztatás esetén a munkáltatónak nyilvántartást kell vezetnie, amelynek tartalmaznia kell a munkavállaló adatait, az AM könyv sorszámát, a lerótt közteherjegy értékét, a nettó kifizetés összegét, valamint a munkavállaló aláírását. Ha a munkáltató 2005. évben csökkentett mértékû közteherjegy lerovására jogosult, a munka nélküli személyekrõl a foglalkoztatást elõsegítõ támogatásokról szóló 6/1996. (VII. 16.) MüM rendelet 2. számú mellékletében meghatározott formanyomtatványon külön nyilvántartást kell vezetnie, és azt a tárgyévet követõ év január 15 éig a székhelye szerinti munkaügyi kirendeltségnek meg kell küldenie. (Ez 2006. január 1 étõl hatályát veszti.) A munkáltató a második táblázatban meghatározott, csökkentett mértékû közteherjegy lerovására akkor jogosult (2005. december 31 éig), ha a munkaügyi központ által munkanélküliként nyilvántartott személyt foglalkoztat. A közteherjegy elsõ táblázatban meghatározott általános 6 7 2005/103. szám MAGYAR KÖZLÖNY 5667
mértéke és a munkáltató által a munkanélküli foglalkoztatására tekintettel lerótt közteherjegy értéke közötti különbözetnek megfelelõ összeget a Munkaerõpiaci Alap a munkáltató részére nyújtott, a munkanélküli foglalkoztatását elõsegítõ támogatásként átvállalja. A támogatás igénybevétele esetén a munkavállaló a munkavégzés megkezdése elõtt köteles nyilatkozni arról, hogy munkanélküliként nyilvántartott személy. A csökkentett mértékû közteherjegy csak a munkaügyi kirendeltség által nyilvántartott munkanélküli foglalkoztatása esetén használható. Arról a tényrõl, hogy a munkavállaló munkanélkülinek minõsül, az alkalmazni kívánt személy részére kiállított Munkanélküliek kiskönyve" nyomtatvány, illetõleg a munkanélküli ellátás megállapításáról szóló határozat alapján lehet meggyõzõdni. A foglalkoztatás megkezdése elõtt a nyilvántartásban rögzíteni kell az Alkalmi Munka vállalói Könyvvel rendelkezõ személyt munkanélküliként nyilvántartó kirendeltség megnevezését, továbbá a munkavállaló aláírásával hitelesített azon nyilatkozatát, hogy munkanélküli. Ez a rendelet szabályozza a munkaügyi kirendeltség eljárását is, ha a munkáltató a csökkentett értékû közteherjegyet jogalap nélkül vette igénybe. Az ellátási alap oszlopban meghatározott összeg az alapja a nyugdíjnak és a munkanélküli ellátásnak. A munkavállaló bérjövedelmeként az ellátási alapot, befizetett adóelõlegként ezen ellátási alap 0% át kell figyelembe venni. Nem kötelezõ az alkalmi munkavállalásból származó bérjövedelmet bevallania annak a magánszemélynek, akinek ez a jövedelme kevesebb, mint a munkabér mindenkori legkisebb összegének (minimálbér) éves összege, és a Szja. alkalmazásában adóterhet nem viselõ járandóságnak minõsülõ más jövedelme nem volt. A beragasztott közteherjegy alapján az alkalmi munkavállalót egészségügyi szolgáltatás és nyugdíjra jogosító szolgálati idõ illeti meg. A munkavállalónak az egészségbiztosítási járulékot nem kell fizetnie, ezért az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaira kivéve a baleseti táppénzt az alkalmi munkavállaló nem jogosult, és betegszabadság sem illeti meg. Az alkalmi foglalkoztatás munkaviszony, amely alapján a munkavállaló munkanélküli ellátásra szerezhet jogosultságot. A munkáltatónak oktatás keretében gondoskodnia kell arról, hogy a munkavállaló munkába álláskor elsajátítsa és a foglalkoztatás teljes idõtartama alatt rendelkezzen az egészséget nem veszélyeztetõ ás biztonságos munkavégzés elméleti és gyakorlati ismereteivel, megismerje a szükséges szabályokat, utasításokat és információkat. Ha a munkanélküli ellátásban részesülõ személy AM könyvvel rendelkezik, akkor a munkanélküli ellátás számfejtése elõtt azt a munkaügyi központ kirendeltsége által megjelölt idõpontban be kell mutatnia. A kirendeltség a számítógépes adatfelvitelt kõvetõen igazolást ad ki arról, hogy a könyvben foglaltak megegyeznek a rögzített adatokkal. A munkavállalónak a tárgyévet kõvetõ január 15 éig az Alkalmi Munkavállalói Könyvet be kell mutatnia a kiállítónak. A kiállító a tárgyévet követõ január 31 ig igazolást ad ki a munkavállalónak, amely többek kõzött tartalmazza a munkaviszony idõtartamát és az ellátási alapot. Ezt kõvetõen az Alkalmi Munkavállalói Könyvet a munkavállaló visszakapja, melyet saját érdekében megõrizni köteles. A könyv kiállítója az Alkalmi Munkavállalói Könyv kiállításáról sorszámozott nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a munkavállaló személyi adatait, taj számát és az adóazonosító jelét. 8 9 5668 MAGYAR KÖZLÖNY 2005/103. szám
Kitöltési útmutató az Alkalmi Munkavállalói Könyvhöz 1. A munkaadónak a munka megkezdésekor a munkavállalás minden napjára a napi dátum beírását követõen egy sort kell kitöltenie. A rovatok kitöltésére a személyazonosság hiteles megállapítása után kerüi sor. a) A b) és c) pontba nem sorolható általános foglalkoztatási szabályok esetében a fehér oldalakat kell kitölteni. b) Természetes személy munkáltató és kiemelten közhasznú szervezetként nyilvántartásba vett munkáltató esetén a kék oldalakat kell kitölteni. c) Mezõgazdasági idénymunka keretében történõ foglalkoztatás esetén a zöld oldalakat kell kitölteni. 2. "Munkáltató neve és székhelye, adószáma vagy adóazonosító jele": a munkavállalót foglalkoztató munkáltató neve és címe (székhely, telephely) adószáma, adóazonosító jele. 3. "Munkavégzés helye": értelemszerûen az alkalmi munkavégzés helyszíne (pl. telephely megnevezése). 4. "Munkakör (munkafeladat)": az elvégzendõ munka megnevezése (pl. almaszedés, takarítás, hólapátolás). 5. "Kifizetendõ munkadíj": az adott napra az alkalmi munkavállalónak ténylegesen kifizetett (nettó) bér összege Ft ban. 6. "Munkavállaló aláírása": a munkavállaló teljes nevének aláírása, amely az adott napra az alkalmi munkavállalás elfogadását jelenti. 7. "Munkáltató aláírása és a közteherjegy helye": az elsõ aláírás oszlopokba az adott napnál a munkakezdéskor a munkáltató aláírása, majd a munkavégzés befejezésekor a kifizetendõ munkadíj" nak megfelelõ összegû közteherjegyek) kerülnek beragasztásra, amelyeket a közteherjegyeken keresztül húzódó aláírással kell érvényesíteni. A közteherjegynek három helye van az adott sorban. Értelemszerûen annyi helyet kell felhasználni a sorban, amennyi címletû közteherjeggyel az adott munkadíjhoz tartozó közteherérték elérhetõ. 8. Minden sort olvashatóan, golyóstollal kell kitölteni. 10 11 2005/103. szám MAGYAR KÖZLÖNY 5669
13. oldal "A" A fehér "A" oldalakat akkor töltik ki, ha a munkáltató nem magánszemély, vagy kiemelten közhasznú szervezet ("B" oldal), vagy nem mezõgazdasági idénymunkásként ("C" oldal) foglalkoztatja 5670 MAGYAR KÖZLÖNY 2005/103. szám
Munka végzés napja hó, nap 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. Munkáltató neve és székhelye, adószáma vagy adóazonosító jele Munkavégzés helye Munkakör (munkafeladat) Kifizetendõ munkadíj Munka vállaló aláírása Munkáltató aláírása, és a közteherjegy helye Munkáltató aláírása, és a közteherjegy helye Munkáltató aláírása, és a közteherjegy helye 14 15 A 14 15. oldaltól kezdõdõen az oszlopok 120. napig sorszámozva. 2005/103. szám MAGYAR KÖZLÖNY 5671
50. oldaltól 57. oldal 50 Hivatalos feljegyzések "B" A kék színû "B" oldalakat akkor töltik ki, ha magánszemély (nem a vállalkozási tevékenységével összefüggésben), vagy kiemelten közhasznú szervezet foglalkoztatja 5672 MAGYAR KÖZLÖNY 2005/103. szám
Munka végzés napja hó, nap 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. Munkáltató neve és székhelye, adószáma vagy adóazonosító jele Munkavégzés helye Munkakör (munkafeladat) Kifizetendõ munkadíj Munka vállaló aláírása Munkáltató aláírása, és a közteherjegy helye Munkáltató aláírása, és a közteherjegy helye Munkáltató aláírása, és a közteherjegy helye 58 59 A 58 59. oldaltól kezdõdõen az oszlopok 200 napig sorszámozva. 2005/103. szám MAGYAR KÖZLÖNY 5673
116. oldaltól 121. oldal 116 Hivatalos feljegyzések "C" A zöld színû "C" oldalakat akkor töltik ki, ha a munkáltató mezõgazdasági, idénymunka keretében foglalkoztatja 5674 MAGYAR KÖZLÖNY 2005/103. szám
Munka végzés napja hó, nap 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. Munkáltató neve és székhelye, adószáma vagy adóazonosító jele Munkavégzés helye Munkakör (munkafeladat) Kifizetendõ munkadíj Munka vállaló aláírása Munkáltató aláírása, és a közteherjegy helye Munkáltató aláírása, és a közteherjegy helye Munkáltató aláírása, és a közteherjegy helye 122 123 A 122 123. oldaltól kezdõdõen az oszlopok 120 napig sorszámozva. 2005/103. szám MAGYAR KÖZLÖNY 5675
158. oldaltól 158 Hivatalos feljegyzések 5676 MAGYAR KÖZLÖNY 2005/103. szám
2. számú melléklet a 10/2005. (VII. 25.) FMM rendelethez 1. oldal Általános mentességet nem élvezõ külföldiek esetében az alkalmi munkavállalói könyv mintája Sorszám: ALKALMI MUNKAVÁLLALÓI KÖNYV A munkavállaló adatai Munkavállaló neve:... Születési neve:... Születési helye:... Születési ideje (év, hó, nap):... Anyja neve:... TAJ száma:... A kiállító adatai Kiállító megnevezése:... Kiállító címe:... Kelt:... év... hó... nap. (P.H.) 3 2005/103. szám MAGYAR KÖZLÖNY 5677
TÁJÉKOZTATÓ A munkáltató és e könyv tulajdonosa között egy napra szóló munkaszerzõdés jõn létre, ha e könyvnek az adott naphoz tartozó rovatait a munkáltató kitölti és õ, valamint a munkavállaló aláírásával rögzíti a munka megkezdésének tényét. Egyidejûleg ugyanannál a munkáltatónál legfeljebb õt napra is létesíthetõ munkaviszony. Ilyenkor a fent leírt, a munka megkezdéséhez kapcsolódó kötelezettségeket az adott napokra vonatkozóan egyidejûleg kell teljesíteni. Az alkalmi munkavállalói könyvvel történõ foglalkoztatásról és az ahhoz kapcsolódó közterhek egyszerûsített befizetésérõl szóló 1997 évi LXXIV törvény 2005. augusztus 1-étõl teszi lehetõvé "harmadik országbeli" külföldi munkavállalók alkalmi munkavállalói könyvvel történõ foglalkoztatását mezõgazdasági tevékenységek (különösen a növénytermesztés, állattenyésztés és a halászat) körében, idénymunka keretében. Az új szabály egy naptári éven belül 60 nap idõtartamra engedélyezi a külföldi magyarországi szezonális munkavállalását. A 60 nap egy vagy több munkáltatónál egyaránt eltölthetõ. Az alkalmi munkavállaló munkajogi védelmének biztosítása érdekében azonban alkalmazni kell azt a szabályt, hogy a munkáltató ugyanazon munkavállalóval legfeljebb öt egymást követõ naptári napig létesíthet alkalmi foglalkoztatásnak minõsülõ munkaviszonyt. Ez a szabály biztosítja a pihenõidõ kiadását. Nem vonatkozik viszont a mezõgazdasági szezonális foglalkoztatásra az általános szabályokban megfogalmazott, havi 15 napos idõkorlát, vagyis a munkáltató ugyanazon munkavállalót egy naptári hónapon belül 15 naptári napot meghaladó idõtartamban is foglalkoztathatja; természetesen minden ötödik napot követõ pihenõidõ kiadásával. Az alkalmi munkavállaló) könyvvel történõ munkavégzés akkor kezdhetõ meg, ha a külföldi munkavállaló rendelkezik szezonális munkavállalás céljából kiadott érvényes vízummal! Az alkalmi munkavállalói könyvvel történõ munkavégzés, valamint a mezõgazdasági szezonális munkavállalási engedély alapján folytatott munkavégzés együttes idõtartama nem haladhatja meg a tizenkét hónapon belüli hat hónapot. Figyelem! Az Alkalmi Munkavállalói Könyv oldalanként szigorú számadású, sorszámmal ellátott közokirat, amelybe bejegyzést csak a kiállító és a munkáltató tehet. Az Alkalmi Munkavállalói Könyvet a munkavállalónak a napi munkába lépést követõ munkáltatói bejegyzések után magánál kell tartania! A munkáltató a foglalkoztatással kapcsolatos járulékfizetési és személyi jövedelemadó-elõleg levonási kötelezettségének, valamint kapcsolódó bejelentési kötelezettségének úgy tehet eleget, hogy a munkavégzés napján e könyv "munkáltató aláírása" rovatába megfelelõ értékû közteherjegyet ragaszt be, és azt aláírásával árvényesíti. Az egyidejûleg több, legfeljebb õt napra létesített munkaviszony esetén a közteherjegy(ek)et az utolsó napon keii beragasztani. A beragasztandó közteherjegy értéke a munkavállalónak a ténylegesen kifizetett munkadíjtól függ, az alábbi táblázatban foglaltak szerint. 4 5 5678 MAGYAR KÖZLÖNY 2005/103. szám
Az alkalmi foglalkoztatás során kifizetett munkadíj, a közteherjegy és az ellátási alap sávjai Ha a kifizetett munkadíj (Ft/nap) A közteherjegy értéke (Ft/nap) Az ellátási alap (Ft/nap) 1. 1800 2399 400 2400 2. 2400 2999 700 3200 3. 3000 3599 900 4000 4. 3600 4600 1100 4800 Az alkalmi munkavállalói könyvvel történõ foglalkoztatás esetén a munkáltatónak nyilvántartást kell vezetnie, amelynek tartalmaznia kell a munkavállaló adatait, az AM-könyv sorszámát, a lerótt közteherjegy értékét, a nettó kifizetés öszszegét, valamint a munkavállaló aláírását. A munkáltatónak oktatás keretében gondoskodnia kell arról, hogy a munkavállaló munkába álláskor elsajátítsa és a foglalkoztatás teljes idõtartama alatt rendelkezzen az egészséget nem veszélyeztetõ és biztonságos munkavégzés elméleti és gyakorlati ismereteivel, megismerje a szükséges szabályokat, utasításokat és információkat. A kirendeltség a számítógépes adatfelvitelt követõen igazolást ad ki arról, hogy a könyvben foglaltak megegyeznek a rögzített adatokkal. A munkavállalónak a tárgyévet követõ január 15-éig az Alkalmi Munkavállalói Könyvet be kell mutatnia a kiállítónak. A kiállító a tárgyévet követõ január 31-ig igazolást ad ki a munkavállalónak, amely többek között tartalmazna a munkaviszony idõtartamát és az ellátási alapot. A bemutatást követõen az Alkalmi Munkavállalói Könyvet a munkavállaló visszakapja, melyet saját érdekében õrizzen meg, illetve a következõ évben tovább használhatja. A könyv kiállítója az Alkalmi Munkavállalói Könyv kiállításáról sorszámozott nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a munkavállaló személyi adatait, taj-számát. 6 7 2005/103. szám MAGYAR KÖZLÖNY 5679
Kitöltési útmutató az Alkalmi Munkavállalói Könyvhöz 1. A munkaadónak a munka megkezdésekor a munkavállalás minden napjára a napi dátum beírását követõen egy sort kell kitöltenie. A rovatok kitöltésére a személyazonosság hiteles megállapítása után kerüi sor. 2. "Munkáltató neve és székhelye, adószáma vagy adóazonosító jele": a munkavállalót foglalkoztató munkáltató neve és címe (székhely, telephely) adószáma, adóazonosító jele. 3. "Munkavégzés helye": értelemszerûen az alkalmi munkavégzés helyszíne (pl. telephely megnevezése). 4. "Munkakör (munkafeladat)": az elvégzendõ munka megnevezése (pl. almaszedés, takarítás, hólapátolás). 5. "Kifizetendõ munkadíj": az adott napra az alkalmi munkavállalónak ténylegesen kifizetett (nettó) bér összege Ft ban. 6. "Munkavállaló aláírása": a munkavállaló teljes nevének aláírása, amely az adott napra az alkalmi munkavállalás elfogadását jelenti. 7. "Munkáltató aláírása és a közteherjegy helye": az elsõ aláírás oszlopokba az adott napnál a munkakezdéskor a munkáltató aláírása, majd a munkavégzés befejezésekor a kifizetendõ munkadíj" nak megfelelõ összegû közteherjegy(ek) kerülnek beragasztásra, amelyeket a közteherjegyeken keresztül húzódó aláírással kell érvényesíteni. A közteherjegynek három helye van az adott sorban. Értelemszerûen annyi helyet kell felhasználni a sorban, amennyi címletû közteherjeggyel az adott munkadíjhoz tartozó közteherérték elérhetõ. 8. Minden sort olvashatóan, golyóstollal kell kitölteni. 8 9 5680 MAGYAR KÖZLÖNY 2005/103. szám
A 11. oldaltól, a 33. oldaltól, valamint az 55. oldaltól kezdõdõen 20... év 2005/103. szám MAGYAR KÖZLÖNY 5681
Munka végzés napja hó, nap 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. Munkáltató neve és székhelye, adószáma vagy adóazonosító jele Munkavégzés helye Munkakör (munkafeladat) Kifizetendõ munkadíj Munka vállaló aláírása Munkáltató aláírása, és a közteherjegy helye Munkáltató aláírása, és a közteherjegy helye Munkáltató aláírása, és a közteherjegy helye 12 13 A 60 napig sorszámozott oszlopokat tartalmazó lapok 12 29. oldalig, 34 51. oldalig, valamint 56 73. oldalig terjedõen találhatók. 5682 MAGYAR KÖZLÖNY 2005/103. szám
30 32. oldal, 52 54. oldal, 74 80. oldal lapjai Hivatalos feljegyzések 2005/103. szám MAGYAR KÖZLÖNY 5683
5684 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/103. szám A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 66/2005. (VII. 25.) FVM rendelete a te hén tej ter mék pá lya sza bá lyo zá sá ban al kal ma zott kvó ta rend szer rõl szóló 69/2004. (IV. 29.) FVM ren de let mó do sí tá sá ról Az ag rár pi a ci rend tar tás ról szóló 2003. évi XVI. tör - vény 32. (1) be kez dé sé nek c) pont já ban ka pott fel ha tal - ma zás alap ján a kö vet ke zõ ket rendelem el: 1. A te hén tej ter mék pá lya sza bá lyo zá sá ban al kal ma zott kvó ta rend szer rõl szóló 69/2004. (IV. 29.) FVM ren de let (a to váb bi ak ban: R.) 1. (3) be kez dé sé nek h) pont ja he - lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép, to váb bá a kö vet ke zõ n) pont tal egé szül ki: [(3) E ren de let al kal ma zá sá ban] h) köz vet len ér té ke sí tés: tej vissz ter hes vagy in gye nes át ru há zá sa, szál lí tá sa a tej ter me lõ tõl köz vet le nül a fo - gyasz tó hoz, illetve más tej ter mé kek tej ter me lõ ál ta li szál - lí tá sa, át ru há zá sa; n) referencia zsírtartalom: az éves kvó ta-tel je sí tés mér - té ké nek szá mí tá sá nál al kal ma zan dó kons tans ér ték. 2. Az R. 2. -ának (7) és (8) be kez dé se he lyé be a kö vet ke - zõ ren del ke zé sek lép nek: (7) A fel vá sár ló kö te les az e ren de let 16. -a alap ján le - foly ta tott ellen õr zés so rán a (4) be kez dés ben meg je lölt, az el len õr zést meg elõ zõ há rom hó na pos idõ szak ra vo nat ko zó va la mennyi ta nú sít ványt be mu tat ni. (8) Amennyi ben a fel vá sár ló nem ren del ke zik a (4) be - kez dés sze rin ti ta nú sít vá nyok kal, úgy az MVH a felvá - sárló jó vá ha gyá sát vissza von ja. 3. Az R. 5. -a a kö vet ke zõ (8) be kez dés sel egé szül ki: (8) A kvó tá val nem ren del ke zõ tej ter me lõ ál tal a kvó ta - év alatt ter melt tel jes tej mennyi sé get min den eset ben az (1) be kez dés ben meg ha tá ro zott nak meg fe le lõ, a kvó tán fe - lül ér té ke sí tett tej utá ni fi ze té si kö te le zett ség ter he li. 4. Az R. 6. -ának (2) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren - del ke zés lép: (2) A fi ze té si kö te le zett ség bõl szár ma zó összeg a fel - me rü lõ szük sé ges ki fi ze té sek le vo ná sa után fenn ma ra dó ré szé nek fel hasz ná lá sá ra a Bi zott ság ja nu ár 31-ig tesz javaslatot. A fi ze té si kö te le zett ség bõl szár ma zó összeg fenn ma ra dó ré szé nek fel hasz ná lá sá ról a mi nisz ter a Bizottság ja vas la tá nak figye lembe vételé vel ren de let ben ha tá roz. 5. (1) Az R. 8. -ának (1) (3) be kez dé se he lyé be a kö vet - ke zõ ren del ke zé sek lép nek: (1) A kvó ta het ven szá za lék alat ti tel je sí té se ese tén az ezen mér ték alat ti, nem tel je sí tett kvó ta a kvó ta tu laj do nos tej ter me lõ tõl az or szá gos kvó ta tar ta lék ja vá ra a le zárt kvó ta évet kö ve tõ áp ri lis 1-jé vel meg vo nás ra ke rül. (2) A tel jes kvó ta leg ké sõbb a le zárt kvó ta évet kö ve tõ nap tá ri év áp ri lis 1-jé vel meg vo nás ra ke rül az or szá gos kvó ta ja vá ra at tól a tej ter me lõ tõl, aki az adott kvó ta év ben a 14. sze rin ti be val lá sok és a ki mu ta tá sok alap ján egy ál ta - lán nem ter melt te jet, és így nem fe le l meg az 1. (3) be - kez dés c) pont já nak, ki vé ve, ha annak ezen idõ pont elõtt is mét meg fe lel. (3) A tej ter me lõ men te sül a kvó ta tel je sí tés kötelezett - sége alól, ha a nem tel je sí tés az Euró pai Me zõ gaz da sá gi Ori en tá ci ós és Ga ran cia Alap Ga ran cia Rész le gé bõl fi nan - szí ro zott in téz ke dé sek te kin te té ben fel me rü lõ el há rít ha tat - lan kül sõ ok (vis ma i or) ese tén al kal ma zan dó egyes sza bá - lyok ról szóló 109/2004. (VI. 9.) FVM ren de let sze rin ti el - há rít ha tat lan kül sõ ok miatt kö vet ke zett be. A tej ter me lõ az el há rít ha tat lan kül sõ okot, annak ke let ke zé sét aka dá - lyoz ta tás ese tén az aka dály meg szû né sét kö ve tõ har minc na pon be lül, de leg ké sõbb a kvó ta évet kö ve tõ negy ven öt na pon be lül kö te les be je len te ni az adat fel dol go zó nak. Az el há rít ha tat lan ok el is me ré sé rõl szóló ha tá ro za tot az MVH a be je len tés ben be nyúj tott in do kok vizs gá la tát kö ve tõ en hoz za meg, amely szük ség ese tén ma gá ban fog lal hat hely - szí ni el len õr zést is. (2) Az R. 8. -a a kö vet ke zõ (6) be kez dés sel egé szül ki: (6) A ti zen há rom ezer-négy száz ki lo gram mot meg nem ha la dó köz vet len ér té ke sí té si kvó tá val ren del ke zõ tejtermelõk ese té ben az (1) be kez dés nem al kal ma zan dó. 6. (1) Az R. 9. -ának (1) (5) be kez dé se he lyé be a kö vet - ke zõ ren del ke zé sek lép nek: (1) A tej ter me lõ kvó ta mennyi sé gét leg fel jebb har minc szá za lé kig a Ren de let sze rint re giszt rált, tej ter me lõ gaz da - ság ban bi zo nyít ha tó an tej ter me lés sel fog lal ko zó tej ter me - lõ ré szé re ide ig le ne sen át en ged he ti. Az ide ig le nes át en ge -
2005/103. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 5685 dés idõ tar ta ma ese ten ként nem ha lad hat ja meg az egy kvó - ta évet. (2) Az ide ig le nes át en ge dést a kvó ta ere de ti tu laj do no - sá nak az adott kvó ta év de cem ber 31-éig a tej kvó ta-sza - bály zat ban sze rep lõ for ma nyom tat vá nyon be kell je len te - nie az adat fel dol go zó hoz. Az ide ig le nes át en ge dés rõl az MVH a be je len tés tõl szá mí tott har minc na pon be lül hoz ha tá ro za tot az zal, hogy ez a ha tár idõ az adott kvó ta év kez - de te és jú li us 15-e kö zött be adott ké rel mek ese té ben a 4. (4) be kez dé se sze rin ti ha tá ro zat (iga zo lás) kéz be sí té sé tõl szá mí tan dó. A jó vá ha gyott ide ig le nes át en ge dés a ké re - lem ben fel tün te tett idõ pont tól ha tá lyos. A de cem ber 31-ét kö ve tõ en be nyúj tott ké re lem az adott kvó ta év re vo nat ko - zó an el uta sí tás ra ke rül. Az ide ig le ne sen át en ge dett kvó ta to vább ide ig le ne sen nem en ged he tõ át. (3) A tej ter me lõ kvó ta mennyi sé gét vagy annak egy ré - szét a Ren de let sze rint re giszt rált, az elõ zõ kvó ta év nyil - ván tar tá sa alap ján tej ter me lés sel fog lal ko zó tej ter me lõ nek át ru ház hat ja. (4) Az át ru há zás ról szóló adás vé te li szer zõ dést a tej kvó - ta-sza bály zat ban sze rep lõ for ma nyom tat vánnyal együtt leg ké sõbb de cem ber 31-ig le het be nyúj ta ni. Az adás vé te li szer zõ dés lét re jöt té hez az MVH jó vá ha gyá sa szük sé ges. A jó vá ha gyott át ru há zás az adott kvó ta évet kö ve tõ kvó ta év kez de té tõl ha tá lyos. A de cem ber 31-e után be nyúj tott adás vé te li szer zõ dés az adott kvó ta évet kö ve tõ kvó ta év re vo nat ko zó an jó vá ha gyás ra nem al kal mas. (5) A vevõ a szer zõ dés kö tést kö ve tõ ti zen öt na pon be lül kö te les az adás vé te li szer zõ dést az adat fel dol go zó hoz be - nyúj ta ni. Az MVH a be nyúj tás tól szá mí tott har minc na pon be lül hoz ha tá ro za tot az adás vé te li szer zõ dés jó vá ha gyá sá - ról az zal, hogy ez a ha tár idõ az adott kvó ta év kez de te és jú - li us 15-e kö zött be adott ké rel mek ese té ben a 4. (4) be - kez dé se sze rin ti ha tá ro zat (iga zo lás) kéz be sí té sé tõl szá mí - tan dó. (2) Az R. 9. -a a kö vet ke zõ (7) (8) be kez dés sel egé szül ki: (7) A tej ter me lõ kvó ta mennyi sé gét vagy annak egy ré - szét a Ren de let sze rint re giszt rált, a tárgy évet meg elõ zõ kvó ta év ada tai alap ján az or szá gos tej ter me lés, il let ve fel - vá sár lás együt te sen szá mí tott mennyi sé gé nek a több sé gét rep re zen tá ló, tej ter me lõ ket és fel vá sár ló kat kép vi se lõ szer ve zet nek át ru ház hat ja. Az át ru há zás ról szóló adás vé - te li szer zõ dés re a (4) (5) be kez dés ren del ke zé sei az zal az el té rés sel al kal ma zan dók, hogy a jó vá ha gyott át ru há zás a szer zõ dés meg kö té sé nek idõ pont já tól ha tá lyos. (8) A (7) be kez dés sze rint meg vá sá rolt kvó ta vagy annak egy rész e az (1) (5) be kez dé sek sze rint ide ig le ne - sen át en ged he tõ, illetve át ru ház ha tó az zal az el té rés sel, hogy erre az ide ig le nes át en ge dés re, illetve át ru há zás ra nem vo nat koz nak a (2) és (4) be kez dés ben a be je len tés re, illetve be nyúj tás ra meg ha tá ro zott ha tár idõk, to váb bá az ide ig le nes át en ge dés, illetve az át ru há zás a szer zõ dés meg - kö té sé nek idõ pont já tól ha tá lyos. 7. Az R. 11. -ának (4) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (4) Az (1) be kez dés alap ján szer zett kvó ta két tel jes kvó ta évig ide ig le sen nem en ged he tõ át más tej ter me lõ nek, és ezen idõ szak alatt csak az (1) be kez dés sze rin ti át ru há - zás tár gya le het. Ezen elõ írás nem vo nat ko zik arra, aki a gaz da ság hoz és a kvó tá hoz örök lés út ján ju tott hoz zá. 8. Az R. 12. -ának (2) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (2) Ha több tejtermelõ gazdasági társaságot, szövetkezetet vagy tejszövetkezetet alapít, illetve, ha egy tejtermelõ gazdasági társaságba, szövetkezetbe vagy tejszövetkezetbe lép be, kvótáját a gazdasági társaság, szövetkezet vagy tejszövetkezet részére vagyoni hozzájárulásként átadhatja. A vagyoni hozzájárulásként átadott kvóta nem lehet több, mint a tejtermelõ tagok kvótájának összessége. 9. Az R. 13. -ának (1) és (2) be kez dé se he lyé be a kö vet - ke zõ ren del ke zé sek lép nek: (1) A tej ter me lõ be szál lí tá si és köz vet len ér té ke sí té si kvó tá ja kö zöt ti vég le ges át cso por to sí tás ra irá nyuló ké rel - met az adott kvó ta év de cem ber 31-éig, míg az ide ig le nes át cso por to sí tás ra irá nyuló ké rel met az adott kvó ta év feb - ru ár 28-áig nyújt hat ja be a tej kvó ta-sza bály zat sze rin ti for - ma nyom tat vá nyon az adat fel dol go zó hoz. A ha tár idõ ben be nyúj tott ké re lem az adott kvó ta év re vo nat ko zik, míg az ezen idõ pon tot kö ve tõ en az adott kvó ta év re vo nat ko zó an be nyúj tott ké re lem el uta sí tás ra kerül. (2) Az MVH a tej kvó ta-sza bály zat ban rög zí tett irány el - vek alap ján har minc na pon be lül ha tá ro zat ban dönt az át - cso por to sí tás ról az zal, hogy ez a ha tár idõ az adott kvó ta év - re jú li us 15-e elõtt be adott ké rel mek ese té ben a 4. (4) be - kez dé se sze rin ti ha tá ro zat (iga zo lás) kéz be sí té sé tõl szá mí - tan dó. 10. (1) Az R. 14. -ának (2) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (2) A fel vá sár ló az (1) be kez dés sze rin ti havi és éves ki mu ta tást a tej ter me lõ vel tör tént el szá mo lás nak meg fe le - lõ en kö te les el ké szí te ni. (2) Az R. 14. -ának (9) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (9) Amennyi ben a fel vá sár ló az (1) be kez dés ben meg - ha tá ro zott havi adat szol gál ta tá si kö te le zett sé gét a ha tár -
5686 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/103. szám idõt kö ve tõ negy ven öt na pon be lül, illetve kvó ta év re vo - nat ko zó össze sí tett adat szol gál ta tá si kö te le zett sé gét jú li us 1-jé ig nem tel je sí ti, úgy az MVH a fel vá sár lót har minc na - pos ha tár idõ ki tû zé sé vel tel je sí tés re szó lít ja fel, amely nek ered mény te len el tel te után a fel vá sár ló jó vá ha gyá sát vissza von ja. 11. Az R. 15. -ának (1) be kez dé se a kö vet ke zõ mon dat tal egé szül ki: A be szál lí tott tej tény le ges zsír tar tal má nak ki lo - gramm ban ki fe je zett össze ge ké pe zi az egyes tej ter me lõ havi be szál lí tá sá nak tény le ges zsír tar tal mát, en nek meg fe - le lõ en kell a nyil ván tar tást ve zet ni. 12. Az R. 17. -a a kö vet ke zõ (6) (8) be kez dés sel egé szül ki: (6) A 8. (1) (2) be kez dé sé tõl el té rõ en a 2004/2005. kvó ta év re vo nat ko zó an a kvó ta het ven szá za lék alat ti tel - je sí té se ese tén az ezen mér ték alat ti, nem tel je sí tett kvó ta, illetve tej ter me lés hi á nya és így az 1. (3) be kez dés c) pont já nak való meg nem fe le lés miatt a tel jes kvó ta a tej - ter me lõ tõl az or szá gos kvó ta tar ta lék ja vá ra nem ke rül meg vo nás ra. (7) Az a tej ter me lõ, aki 2005. már ci us 31-ig kvó ta - mennyi sé gé rõl vagy annak egy ré szé rõl az or szá gos kvó ta - tar tar ta lék ja vá ra le mon dott, e le mon dá sát 2005. au gusz tus 15-ig vissza von hat ja, mely eset ben vele szem ben az alul - tel je sí tés, illetve a nem tel je sí tés jog kö vet kez mé nyei nem ke rül nek al kal ma zás ra. Amennyi ben a le mon dás vissza vo - ná sa 2005. au gusz tus 15-ig nem tör té nik meg, úgy a le - mon dás sal érin tett kvó ta mennyi ség el len té te le zés nél kül az or szá gos kvó ta tar ta lék ba ke rül. (8) A 2005. ja nu ár 31-ig be nyúj tott vég le ges átcsopor - tosításra irá nyuló ké rel mek ese té ben a be szál lí tá si és a köz vet len ér té ke sí té si kvó ta kö zöt ti át cso por to sí tás a 2004/2005. kvó ta év re vo nat ko zik. 13. Az R. 3. -ának (4) be kez dé sé ben sze rep lõ adat ke ze lõ - vel (a to váb bi ak ban: adat ke ze lõ) ki fe je zés he lyé be az adat fel dol go zó val (a to váb bi ak ban: adat fel dol go zó), a 7. (1) és (2) be kez dé se i ben sze rep lõ adat ke ze lõ nek ki - fe je zés he lyé be az adat fel dol go zó nak, a 10. (2), a 11. (2), a 12. (4) és a 14. (7) be kez dé se i ben sze rep lõ adat - ke ze lõ höz ki fe je zés he lyé be az adat fel dol go zó hoz, a 16. (1) be kez dés ben sze rep lõ adat ke ze lõ ki fe je zés he - lyé be az adat fel dol go zó ki fe je zés lép. 14. Az R. mel lék le te he lyé be e ren de let mel lék le te lép. 15. Ez a ren de let a ki hir de té sét kö ve tõ har ma dik na pon lép ha tály ba, ezzel egy ide jû leg az R. 17. -ának (1) és (2) be - kez dé sei ha tá lyu kat vesz tik. Gráf Jó zsef s. k., föld mû ve lés ügyi és vi dék fej lesz té si mi nisz ter Mel lék let a 66/2005. (VII. 25.) FVM ren de let hez [Mel lék let a 69/2004. (IV. 29.) FVM ren de let hez] A 2004/2005. évi kvó ta év re vo nat ko zó an, 2004. áp ri lis 1-jé tõl 2005. már ci us 31-ig az or szá gos re fe ren cia mennyi - ség (or szá gos kvó ta) 1 947 280 ton na, mely bõl a be szál lí - tá si kvó ta: 1 782 841 919 ki lo gramm és a köz vet len ér té ke - sí té si kvó ta: 164 438 081 ki lo gramm. Az or szá gos re fe ren cia zsír tar ta lom: 3,85% Az igazságügy-miniszter 14/2005. (VII. 25.) IM rendelete a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap mûködésérõl és eljárásrendjérõl Az atom ener gi á ról szóló 1996. évi CXVI. tör vény (a továb biak ban: At.) 68. (1) be kez dé sé nek f) pont já ban ka pott fel ha tal ma zás és az At. 62. -a alap ján, mint a Köz - pon ti Nuk le á ris Pénz ügyi Alap (a továb biak ban: KNPA) fe lett ren del ke zõ mi nisz ter (a to váb bi ak ban: mi nisz ter) a bel ügy mi nisz ter rel, a gaz da sá gi és köz le ke dé si mi nisz ter - rel, a kör nye zet vé del mi és víz ügyi mi nisz ter rel, az egész - ség ügyi mi nisz ter rel és a pénz ügy mi nisz ter rel egyet ér tés - ben a KNPA mû köd te té sé nek sza bá lya it és el já rás rend jét az aláb bi ak sze rint ál la pí tom meg: 1. Az At. 63. -a sze rin ti be fi ze té se ket az arra kö te le zett sze mély nek vagy szer ve zet nek köz vet le nül kell tel je sí te -
2005/103. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 5687 nie a KNPA Ma gyar Ál lam kincs tár nál ve ze tett 10032000-00280934-00000000 szá mú szám lá já ra. 2. (1) A jó vá ha gyott éves mun ka prog ram ban sze rep lõ fel - ada tok le bo nyo lí tá sá ra az Or szá gos Atom ener gia Hi va tal (a továb biak ban: OAH) fõ igaz ga tó ja vagy az ál ta la írás ban meg bí zott sze mély ke ret szer zõ dést köt a Ra dio ak tív Hul - la dé ko kat Ke ze lõ Köz hasz nú Tár sa ság gal (a továb biak - ban: köz hasz nú tár sa ság). Az e szer zõ dés tel je sí té se so rán a KNPA-ból át adott pénz esz kö zök bõl lé te sí tett vagy vá sá - rolt va la mennyi lé te sít mény, in gat lan, gép, be ren de zés, fel sze re lés, jár mû, egyéb anya gi és im ma te ri á lis ja vak, min den ter mé sze tes és jogi tar to zé kuk kal együtt az ál - lam ház tar tás ról szóló 1992. évi XXXVIII. tör vény (a továb biak ban: Áht.) 109/B. -ának c) és e) pont já ban fog lal tak ra te kin tet tel a kincs tá ri va gyon ré szét ké pe zik. (2) A ra dio ak tív hul la dé kok el he lye zé sé vel, a ki égett üzem anyag át me ne ti tá ro lá sá val és vég le ges el he lye zé sé - vel, a tá ro lók mû köd te té sé vel, a be ru há zá sok le bo nyo lí tá - sá val, va la mint a nuk le á ris lé te sít mé nyek le sze re lé sé vel (le bon tá sá val) kap cso la tos fel ada to kat a köz hasz nú tár sa - ság vég re hajt ja, vagy a mun kák el vég zé sé vel meg bíz hat más sze mé lye ket és szer ve ze te ket a köz be szer zé sek rõl szóló jog sza bá lyok ban fog lalt ren del ke zé sek figye lembe - véte lével. (3) Az OAH el len jegy zé se szük sé ges a) a (2) be kez dés sze rin ti fel adat ra vo nat ko zó pá lyá zat - nak a ki írá sá hoz, b) a köz be szer zé si el já rás meg kez dé sé hez, c) a szer zõ dés meg kö té sé hez, ha annak költ sé ge it a KNPA fe de zi. 3. (1) A KNPA-val kap cso la tos ter ve zé si, kö te le zett ség - vál la lá si és utal vá nyo zá si rend ki ala kí tá sa, az el len õr zé si, ál lam ház tar tá si in for má ció szol gál ta tá si és be szá mo lá si kö te le zett ség el lá tá sa az OAH fel ada ta. (2) A KNPA költségvetési elõirányzatát érintõ elõirányzat-módosítást az OAH készíti elõ, és engedélyezés céljából a miniszternek nyújtja be. Az elõirányzat módosításának engedélyezését és végrehajtását a miniszter az Áht.-ben, valamint az At.-ben fog lalt elõ írásokra te kin tet tel lát ja el. (3) A KNPA ke ze lé sé vel kap cso lat ban az OAH ál tal el - lá tott fel ada to kat, va la mint a szak ér tõk és szak ér tõi cso - por tok igény be vé te lét a KNPA ter hé re kell fi nan szí roz ni. 4. A ra dio ak tív hul la dé kok és a ki égett üzem anyag el he - lye zé sé re, va la mint a nuk le á ris lé te sít mé nyek le sze re lé sé - re ki je lölt szerv lét re ho zá sá ról és te vé keny sé gé nek pénz - ügyi for rá sá ról szóló kor mány ren de let sze rin ti KNPA Szak bi zott ság tag jai az aláb bi tár cák és in téz mé nyek kép - vi se lõi: a) Bel ügy mi nisz té ri um, b) Gaz da sá gi és Köz le ke dé si Mi nisz té riu m, c) Igaz ság ügyi Mi nisz té riu m, d) Kör nye zet vé del mi és Víz ügyi Mi nisz té riu m, e) Egész ség ügyi Mi nisz té riu m, f) Pénz ügy mi nisz té rium, g) Or szá gos Atom ener gia Hi va tal, h) Pak si Atom erõ mû Rt., i) Ra dio ak tív Hul la dé ko kat Ke ze lõ Köz hasz nú Tár - saság. 5. Ez a ren de let a ki hir de té sét kö ve tõ 15. na pon lép ha tály - ba, egy ide jû leg a Köz pon ti Nuk le á ris Pénz ügyi Alap mû - kö dé sé rõl és el já rás rend jé rõl szóló 41/2004. (VII. 7.) BM ren de let ha tá lyát vesz ti. Dr. Pet ré tei Jó zsef s. k., igaz ság ügy -m inis zter A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 18/2005. (VII. 25.) KvVM rendelete a Tiszakürti Arborétum Természetvédelmi Terület országos jelentõségû védett természeti területté történõ átminõsítésérõl szóló 21/2000. (VIII. 31.) KöM rendelet módosításáról A ter mé sze t vé del mé rõl szóló 1996. évi LIII. tör vény 24. -a (1) be kez dé sé nek a) pont já ban, va la mint 85. -ának b) pont já ban ka pott fel ha tal ma zás alap ján a kö - vet ke zõ ket ren de lem el: 1. A Ti sza kür ti Ar bo ré tum Ter mé szet vé del mi Te rü let or - szá gos je len tõ sé gû vé dett ter mé sze ti te rü let té tör té nõ át mi - nõ sí té sé rõl szóló 21/2000. (VIII. 31.) KöM ren de let (a to - váb bi ak ban: R.) 4. -a a kö vet ke zõ (2) be kez dés sel egé - szül ki, egy ide jû leg a je len le gi szö veg e (1) be kez dés re vál to zik:
5688 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/103. szám (2) A Ti sza kür ti Ar bo ré tum Ter mé szet vé del mi Te rü let ter mé szet vé del mi ke ze lé si ter vét e ren de let mel lék le te tar - tal maz za. 2. Az R. e ren de let mel lék le té vel egé szül ki. 3. Ez a ren de let a ki hir de té sét kö ve tõ 8. na pon lép ha - tályba. Dr. Persányi Miklós s. k., kör nye zet vé del mi és víz ügyi mi nisz ter Melléklet a 18/2005. (VII. 25.) KvVM rendelethez [Mel lék let a 21/2000. (VIII. 31.) KöM ren de let hez] A Tiszakürti Arborétum Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve 2005 2014 1. Ter mé szet vé del mi gya kor la ti cél ki tû zé sek Õriz ze meg az ar bo ré tum ter mé sze ti, va la mint épí tett és kul túr tör té ne ti ér té ke it. Szol gál ja a dend ro ló gi ai gyûj te mény ter mé szet tu do - má nyi szem pont ból ér té kes nö vény ál lo má nyá nak meg õr - zé sét, fenn tar tá sát és fej lesz té sét. Biz to sít sa az ar bo ré tum te rü le té nek vé del mét más célú igény be vé tel tõl. Biz to sít sa az élõ vi lág ter mé szet kö ze li élet fel té te le it, töb bek kö zött a ma da rak há bo rí tat lan fész ke lé sét és táp lál - ko zá sát. Biz to sít son az ar bo ré tum ter mé sze ti ér té ke i nek fenn - tar tá sát szol gá ló szak mai és tu do má nyos ku ta tá sok hoz za - var ta lan fel té te le ket. A ter mé szet kö ze li és park jel le gû kör nye zet meg õr zé - sé vel te gye le he tõ vé a sza bad ban tör té nõ fel üdü lést, va la - mint is me ret- és él mény szer zést. 2. Ter mé szet vé del mi stra té gi ák A több mint egy év szá za dos múlt ra vissza te kin tõ ar - bo ré tum park jel le gé nek, tér szer ke ze té nek és faj össze té te - lé nek fej lesz té se és meg õr zé se. Az õs ho nos vagy ex óta fa jok kal te le pí tett ál lo mány - ré szek öko ló gi ai ál la po tá nak meg õr zé se, illetve a ter mé - sze tes fel úju lás és te le pí tés fel té te le i nek biz to sí tá sá val annak ja ví tá sa. A ho mo gén fa ál lo má nyok át ala kí tá sa és a nö vény zet di ver zi tá sá nak nö ve lé se. A gyûj te mény jel leg fej lesz té se. Az ar bo ré tum ta ván és a csa tor ná kon a funk ci ó nak és a ter mé szet vé del mi szem pon tok nak meg fe le lõ víz ál lás ki - ala kí tá sa és fenn tar tá sa. A gyep te rü le tek, tisz tá sok fenn tar tá sa, in teg rá lá sa az ar bo ré tu mi kör nye zet be. Az ar bo ré tum törzs te rü le tén az ere de ti tér for mák, tisz tá sok fenn tar tá sa és fej lesz té se, az ezek ro vá sá ra ter - jesz ke dõ cser jés ál lo mány ré szek vissza szo rí tá sa. Az ar bo ré tum egyes ré sze in erõ sen ter jesz ke dõ ag - resszív fa jok (al kör mös, se lyem kó ró, bo ros tyán, me zei ju - har stb.) vissza szo rí tá sa. A cse me te kert fenn tar tá sa, fej lesz té se. 3. Ter mé szet vé del mi ke ze lé si mó dok, kor lá to zá sok és ti - lal mak A ter mé szet vé del mi ke ze lé si mó dok ra, kor lá to zá sok ra és ti lal mak ra vo nat ko zó elõ írá so kat a ter mé szet vé del mi ke ze lé si ter vek ké szí té sé re, ké szí tõ jé re és tar tal má ra vo - nat ko zó sza bá lyok ról szóló 30/2001. (XII. 28.) KöM ren - de let 2. (2) be kez dés c) pont já ban, illetve a mel lék le té - nek 7. pont já ban meg ha tá ro zot tak sze rint a 3.1 3.5. fe je - zet tar tal maz za. 3.1. Lá to ga tás A Ti sza kür ti Ar bo ré tum Ter mé szet vé del mi Te rü let sza - ba don lá to gat ha tó. Egyes rész te rü le te ken a Jász-Nagy - kun-szol nok Me gyei Ön kor mány zat Ti sza kür ti Ar bo ré tu - ma mint költ ség ve té si in téz mény (a to váb bi ak ban: ter mé - szet vé del mi ke ze lõ), adott eset ben (vé dett ter mé sze ti ér ték meg óvá sa ér de ké ben) idõ sza kos lá to ga tá si kor lá to zá so kat ve zet het be. 3.2. Te rü let- és föld hasz ná lat A te rü let ré szek jel le gé nek, a te rü let hasz ná lat mód já - nak meg vál toz ta tá sa ide ért ve a nyom vo na las lé te sít mé - nyek épí té sét vagy más be épí tést is ki zá ró lag a ter mé - szet vé del mi ke ze lés sel össz hang ban és a ter mé szet vé del - mi ke ze lõ ál tal meg ha tá ro zott fel té te lek mel lett le het sé ges. Ti los hul la dék és egyéb szennye zõ anyag le ra ká sa. A nem kí vá na tos nö vény zet ir tá sa csak a ter mé szet vé - del mi ke ze lés sel össz hang ban foly tat ha tó. A meg lé võ lé te sít mé nyek ke ze lé sé vel, fenn tar tá sá val össze füg gõ te vé keny sé gek a ter mé szet vé del mi cé lok kal össz hang ban kor lá to zás nél kül foly tat ha tók. 3.3. Táj- és kul túr tör té ne ti ér té kek Az ar bo ré tum ban el he lye zett mû al ko tá sok (fa szob rok stb.) fenn tar tá sá ról a ter mé szet vé del mi ke ze lõ gon dos ko - dik. 3.4. Gyep jel le gû te rü le tek Az ar bo ré tum törzs te rü le tén a fü ves ré sze ket éven te több ször kell ka szál ni, és szük ség sze rint ön töz ni vagy fe - lül vet ni.