A DISSZERTÁCIÓ TÉMÁJÁVAL KAPCSOLATOS DEFINÍCIÓK

Hasonló dokumentumok
A tőzszakaszokra vonatkozó korábbi hazai elıírások

A 28/2011. (IX. 6.) BM rendelettel kiadott OTSZ-ben definiált és az új OTSZ-be is ugyanazt szabályozó megváltozott fogalmak közötti különbségek

2. TERVEZÉSI ALAPELVEK

VÁLTOZÁSOK AZ ÚJ OTSZ ÉPÜLETSZERKEZETEKKEL SZEMBEN TÁNASZTOTT KÖVETELMÉNYEIBEN

Szeretettel köszönti Önöket a

Tűzszakaszolás épületszerkezetekkel (passzív tűzvédelem)

Tűzszakaszolás épületszerkezetekkel (passzív tűzvédelem)

Szikra Csaba. Épületenergetikai és Épületgépészeti Tsz.

Csarnoktetők tűzvédelme

ÉPÍTMÉNYEK TŐZVÉDELMI KÖVETELMÉNYEI ÉPÍTMÉNYEK TŐZVÉDELME I/4. FEJEZET Az építmények általános tőzvédelmi követelményei

MSZE 595-8:2009. Hı és füst elleni védelem. Wagner Károly tő. ırgy. Fıvárosi Tőzoltóparancsnokság, Tőzmegelızési Fıosztály

Tűzterjedés és ellenük történő védekezés az épített környezetben IV.

1. táblázat Az I. t zállósági fokozat követelményei

KÖZRAKTÁRAK KULTURÁLIS ÉS KERESKEDELMI ÉPÜLETTÉ ALAKÍTÁSA TŰZVÉDELMI SAJÁTOSSÁGOK

Lestyán Mária. Tervezzünk építményszerkezetet az új OTSZ szerint II.

OTSZ 5.0 konferencia

Hő- és füstelvezetés az új OTSZ tükrében. Öt kérdés - egy válasz. Vagy több?

ÉPÍTMÉNYEK TŰZVÉDELMI KÖVETELMÉNYEI ÉPÍTMÉNYEK TŰZVÉDELME I/1. FEJEZET Alapelvek

ISKOLÁK TŐZVÉDELME BATA ÁDÁM TŐZOLTÓ İRNAGY

A Belügyminiszter / (..) BM rendelete. az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról


Acélcsarnokok komplett kivitelezése tervezéstől a megvalósításig. Szakmai konzultáció országszerte MÉK: 1 pont (2012/285) MMK: 1 pont (01/2012/0140)

ELŐTERJESZTÉS. az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló BM rendeletről

Vízzel oltó tőzvédelmi berendezések. Vízellátás, csatornázás, gázellátás II. 2008/2009. tanév tavasz

2. számú melléklet KIÜRÍTÉS SZÁMÍTÁS

KÖZÉPMAGAS ÉS MAGAS SAJÁTOSSÁGAI. Dr. Takács Lajos Gábor Okl. építészmérnök BME Épületszerkezettani Tanszék

HÍRLEVÉL. I. Tulajdonos változás bejelentési kötelezettsége. Ügyintézés lehetıségei

Biztonságtechnika. DE Gazdasági Fıigazgatóság Munkabiztonsági Önálló Osztály. Kövér Tamás

Test results. CPIF = Construction Polyurethane Industry of Finland. FO = Flash Over. Panama BRE CPIF 1. Eurima PIR PUR XPS XPS. material.

Könnyűszerkezetes épületek tűzvédelmi minősítése. Geier Péter okl. építészmérnök az ÉMI Kht. tudományos főmunkatársa

R É S Z L E G E S T Ű Z V É D E L M I T E R V F E J E Z E T

PANELES TECHNOLÓGIÁVAL ÉPÜLT KÖZÉPMAGAS LAKÓÉPÜLETEK TŐZESETEINEK SZAKÉRTİI VIZSGÁLATA

Függönyfalak. Karbantartás és Felülvizsgálat TvMI

Lestyán Mária Tetőfödém térelhatároló szerkezeteinek tűzvédelme

Tűzvédelmi konferencia

TŰZGÁTLÓ NYÍLÁSZÁRÓK JELÖLÉSE

A tűzszakaszok kialakítása - tűzgátlási célok, tűzterjedési módok és tűzterjedést gátló szerkezetek osztályozása

TŰZVÉDELMI MŰSZAKI LEÍRÁS

Könnyű e a könnyűszerkezet tervezés? (1/1)

TŰZVÉDELEM. Győr Tánc- és Képzőművészeti Általános Iskola, Szakközépiskola és Kollégium

Dr. Takács Lajos Gábor. Tűzterjedést gátló alapszerkezetek kialakításának új elvei

Construma

1. sz. kép: Az ajtótűzgátlás fontossága

19/2007. (VIII. 29.) ÖTM rendelet

A lapostetők tűzzel szembeni viselkedését a rendszer vizsgálatok során az alábbi 3 tűzállósági teljesítmény jellemző alapján határozhatjuk meg:

Hő és füst elleni védelem

TAKÁCS LAJOS GÁBOR TŐZSZAKASZOK KIALAKÍTÁSA ÉS TÉRBELI ELVÁLASZTÁSA

THR-ek (Teljes Hőszigetelő Rendszerek) tűzvédelmi aktualitásai 5.0 OTSZ. Borzák Balarám Béla építészmérnök

A panelépületek tőzvédelmi problémái, és azok lehetséges megoldásai

Az új OTSZ-ről. Főigazgató-helyettesi Szervezet. Létesítés, kockázat. TSZVSZ Országos Tűzvédelmi Konferencia november 21.

Tartószerkezetek modellezése

ELŐTERJESZTÉS. az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló BM rendeletről

A tűzvédelmi osztályba sorolás és a kockázati osztályok viszonya. Decsi György Egerszegi Zsuzsanna tű. őrnagy

9/2008. (II. 22.) ÖTM RENDELET AZ ORSZÁGOS TŐZVÉDELMI SZABÁLYZAT KIADÁSÁRÓL

Wagner Károly, Takács Lajos. Átmeneti védett terek alkalmazása és kialakítása

A PANELES TECHNOLÓGIÁVAL ÉPÜLT LAKÓÉPÜLETEK FELÚJÍTÁSÁNAK TŐZVÉDELMI SZEMPONTJAI SZAKDOLGOZAT

Energiatakarékosság vagy Tűzvédelem?

Új j OTSZ (28/2011. (IX. 06.)) BM rend. stelvezetés, s, valamint a letek

TŰZVÉDELMI KIVITELEZÉSI PROBLÉMÁK, MEGOLDÁSI LEHETŐSÉGEK - ÉPÜLETSZERKEZETEK

TŐZSZAKASZOK KIALAKÍTÁSA ÉS TÉRBELI ELVÁLASZTÁSA

TŰZTERJEDÉS ELLENI VÉDELEM AZ ÚJ OTSZ ÉS A TVMI SZERINT

Tűzgátló-füstgátló nyílászárók. Tempó-Loki Kft.,

28/2011. (IX. 6.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról. A óta hatályos szöveg

A hő- és füstelvezetés méretezésének alapelvei

Kövér Tamás. környezetgazdálkodási és munkavédelmi szakmérnök Tőzvédelmi elıadó

Si-Ma Bt Budapest, Huszti út 21.

54/2014. (XII.5.) BM rendelet

Példák magyarázattal (lakóépületre vonatkoztatva)

A teljesítménynyilatkozatok tartalma, felhasználása és gyakorlati buktatói.

V. A Kormány tagjainak rendeletei

LINDAB perforált profilokkal kialakítható önhordó és vázkitöltı homlokzati falak LINDAB BME K+F szerzıdés 1/2. ütemének 1. RÉSZJELENTÉS-e 11.

Pedagógus gus szakmai nap Egri Katasztrófav

TŰZVÉDELMI TERVFEJEZET

Magasépítéstan I. Iparosított építésmódok II.

Átalakítás, bővítés hatósági oldalról

Útvesztő, vagy logikus feladatsor?

Tűzvédelmi engedélyezés hatósági nézőpontból. E.a.: Törő Attila tű. alez., tűzv. szakmérnök május 08.

Az épület és a lakások belsı-külsı kialakítása I. osztályú minıségben készülnek.

1143 Bp, Gizella út ÉRTÉKET ÉPÍTÜNK Tel/Fax: (+36) brixengin@gmail.com Web:

Takács Lajos A tűzgátló szerkezetekre vonatkozó új követelmények

2.2. Tűzvédelmi műszaki leírás

Dr. Zoltán Ferenc tű. alezredes

* függőleges szerkezetek válaszfal / aknafal előtétfal / falburkolat paravánfal lokális burkolat homlokzati tűzterjedés elleni gát

KEZELHETETLEN TETŐTEREK?

Az épület felújítások tűzvédelmi kérdései (épületszerkezeti megközelítésben)

28/2011. (IX. 6.) BM rendelet. az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról

b) tűzvédelmi használati előírásnak számítanak az alábbiak: ,

28/2011. (IX. 6.) BM rendelet

Tűzvédelmi Műszaki Irányelvek kidolgozásának helyzete Badonszki Csaba tű. alezredes főosztályvezető-helyettes

TRAPÉZLEMEZES TETŐFÖDÉM TÉRELHATÁROLÓ SZERKEZETEK TŰZVÉDELMI KÉRDÉSEI

ÖTÖDIK RÉSZ XXIII. FEJEZET ALAPELVEK

AZ OTTHON MELEGE PROGRAM: TŰZVÉDELMI SZEMPONTBÓL IS MEGFELELŐ MEGOLDÁSOK

Kiegészítı Tőzvédelmi Utasítása

AZ ÚJ OTSZ ÉS TvMI-k HATÁSA VILLAMOS TERVEZÉSRE

2 sz. melléklet Budapest, XV. Csertı utca lakóépület tőzesete 1972.

I/1. fejezet Alapelvek

Anyagkimutatás (építészet és statika)

Tűzvédelmi tervfejezet

Átírás:

1 4 sz. melléklet A DISSZERTÁCIÓ TÉMÁJÁVAL KAPCSOLATOS DEFINÍCIÓK A disszertációban elıforduló fogalmakat három csoportra osztva közlöm. Elsıként azokat a definíciókat közlöm, amelyek hatályos jogszabályban szerepelnek. Külön közlöm azokat a definíciókat, amelyek elıkészítés alatt álló jogszabályban szerepelnek, de még nem jelentek meg. Végül ismertetem azokat a fogalmakat, amelyek részben a tőzvédelmi szakmában elterjedtek, de jogszabályban nem jelentek meg, részben a kutatómunkám és a doktori értekezés készítése közben alkottam meg vagy tettem módosításukra javaslatot. A jogszabályban megjelent fogalmakat az általam logikusnak ítélt sorrendben közlöm. Az összetartozó fogalmak között nem hagytam sorközt. 1. A HATÁLYOS, 9/2008 (II.22.) ÖTM RENDELETTEL KIADOTT ORSZÁGOS TŐZVÉDELMI SZABÁLYZAT SZERINTI FOGALMAK 1.1. Tőzvédelmi szempontból lényeges építészeti fogalmak Építményszint: az építménynek mindazon járószintje, amelyen meghatározott rendeltetés céljára helyiség, helyiségcsoport (pinceszinti, alagsori, földszinti, emeletszinti, stb.) van, vagy létesül. Többszintes épület: Amely épület nem tartozik a középmagas vagy magas épület kategóriába. Épület: olyan szerkezetileg önálló építmény, amely a környezı külsı tértıl épületszerkezetekkel részben vagy egészben elválasztott teret alkot, és ezzel az állandó, idıszakos vagy idényjellegő tartózkodás, illetıleg használat feltételeit biztosítja, Középmagas épület: amelyben a legfelsı építményszint szintmagassága 13,65 m és 30 m között van. Magas épület: amelyben a legfelsı építményszint szintmagassága a 30 m-t meghaladja. Átrium: az épületek belsı egybefüggı függıleges térrésze, mely az épület legfelsı, vagy valamely közbensı szintjén részben, vagy egészben lehatárolásra kerül (udvarlefedések alatti tér, stb.). Átrium alapterülete: az egybefüggı légtér azon része, melynek függıleges vetülete eredményezi a legnagyobb alapterületet. 1.2. Építészeti tőzvédelmi fogalmak Tőzszakasz: az építmény, vagy szabadtér tőzvédelmi szempontból meghatározott olyan önálló egysége, amelyet a szomszédos egységektıl meghatározott tőzvédelmi osztályú és tőzállósági határértékő tőzgátló szerkezetek, és a jogszabályban elıírt tőztávolságok választanak el. Tőzszakaszterület: az egy tőzszakaszhoz tartozó helyiségek, közlekedı terek nettó alapterületének összessége m 2 -ben.

2 Tetıtőzterjedési gát és osztósáv: hı és csapadékvíz elleni éghetı anyagú tetıszigetelés mezıit megszakító olyan nem éghetı anyagú gát és osztósáv, amely megakadályozza a tetıtőz tovaterjedését. Füstmentes lépcsıház: a nyitott vagy az olyan zárt lépcsıház, amelybe az épülettőz alkalmával képzıdött füst és mérgezı égésgázok bejutásának lehetısége oly mértékben van korlátozva, hogy a lépcsıház az épület biztonságos kiürítésére és mentésre meghatározott ideig alkalmas marad. Kiürítés: a tőz által veszélyeztetett helyiségben, tőzszakaszban, épületben lévı személyek eltávozása (eltávolítása). Tőzoltósági beavatkozási központ: olyan helyiség, amelybıl a tőzoltói beavatkozáshoz szükséges és azt elısegítı tőzvédelmi berendezések vezérelhetık, az épület-felügyeleti rendszereken keresztül a tőzvédelmi berendezések üzemállapota lekövethetı. Beépített tőzvédelmi berendezés: a tőz észlelésére, jelzésére, oltására, valamint a tőzeset során keletkezı füstnek és forró égésgázoknak az elvezetésére kialakított, helyhez kötött berendezés. Tőzterhelés: az építmény adott tőzszakaszában, helyiségében jelenlévı és beépített anyagok tömegébıl (kg) és égéshıjébıl (MJ/kg) számított hımennyiség egységnyi padlófelületre vonatkoztatott értéke, MJ/m 2 -ben. Tőzállósági fokozat: egy építmény egészére, illetve esetenként egyes tőzszakaszaira vonatkozó olyan kategória, amely meghatározza az épületszerkezetek tőzvédelmi követelményeit az építmény/tőzszakasz tőzveszélyességi osztálya, szintszáma, esetenként rendeltetése és tőzterhelése alapján. Tőzgátló elıtér: tőzgátló szerkezetekkel határolt elıtér, amely önálló szellıztetéssel rendelkezik, ajtószerkezeteinek mérete biztosítja a gyors menekülés lehetıségét és önmőködı csukószerkezettel ellátottak. 1.3. Tőzvédelmi teljesítmény-jellemzık Tőzvédelmi osztály: az építıanyagok és épületszerkezetek tőzzel szembeni viselkedésére jellemzı kategória, az e szerinti besorolás megfelelı tőztechnikai vizsgálatok alapján történik. Tőzvédı burkolat és bevonat: alkalmas mőszaki eljárással épületszerkezetekhez közvetlenül vagy közvetetten csatlakozó, tőzvédı célokat szolgáló anyagréteg. R teherhordó képesség: a szerkezeti elemek azon képessége, hogy egy bizonyos ideig egy vagy több oldalukon fennálló meghatározott mechanikai igénybevétel mellett ellenállnak a tőz hatásának szerkezeti stabilitásuk bármilyen vesztesége nélkül. E integritás: elválasztó funkcióval rendelkezı épületszerkezet azon képessége, hogy egyoldali tőzkitétnek ellenáll anélkül, hogy a tőz a lángok vagy a forró gázok átjutása következtében átterjedne a másik oldalra, s azok vagy a ki nem tett felületen vagy, a felülettel szomszédos bármely anyagon gyulladást okozhatnának. I szigetelés: az épületszerkezet azon képessége, hogy ellenáll a csak egyik oldalon bekövetkezı tőzkitétnek anélkül, hogy szignifikáns hıátadás eredményeként a tőz átjutása bekövetkezne a kitett felületrıl a ki nem tett felületre. C önzáródás: egy ajtó- vagy egy zsaluszerkezet azon képessége, hogy automatikusan becsukódik, s ez által lezár egy nyílást. S füstáteresztés: épületszerkezetek azon képessége, hogy csökkentik vagy eliminálják a gázok vagy a füst átjutását az épületszerkezet egyik oldaláról a másikra.

3 2. AZ OTSZ 2009-ES MÓDOSÍTOTT SZÖVEGÉBEN SZEREPLİ DEFINÍCIÓK Az alábbi fogalmak közül az összetartozókat csoportosítva közlöm. A definíciók kidolgozásában aktívan részt vettem, a tőztávolság, a tőzfalak és a tőzgátló falak módosításait teljes egészében én javasoltam. 2.1. Tőzvédelmi szempontból lényeges építészeti fogalmak Biztonsági felvonó: az épület füstmentes lépcsıházához, tőzgátló elıteréhez vagy a szabad térhez kapcsolódó, az épülettőz alatt is mőködtethetı felvonó, mely lehet tőzoltófelvonó, vagy menekülési felvonó. Tőzoltófelvonó: Tőz esetén kizárólag a tőzoltóság által használható felvonó. Menekülési felvonó: Tőz esetén a benntartózkodók által is használható felvonó. Mozgásukban és/vagy cselekvıképességükben korlátozott személyek: ide tartoznak mindazon személyek, akik fizikai, vagy szellemi állapotuk miatt korlátozottan alkalmasak az önálló cselekvésre, mozgásra. Mozgásukban és/vagy cselekvıképességükben korlátozott személyek elhelyezésére szolgáló épület: olyan épület, amely rendeltetését tekintve kifejezetten a fenti célra szolgál (pl. óvoda, bölcsıde, szociális otthon stb.). A csak járóbetegek ellátását szolgáló épületek nem tartoznak ide. Mozgásukban korlátozott személyek: akik fizikai állapotuk miatt, valamennyi környezeti hatást nem képesek észlelni (vakok és gyengénlátók, stb.), és veszélyhelyzet esetén a szükséges cselekvést megfelelıen gyorsan nem tudják végrehajtani Tőztávolság: az építmények és a szabadtéren tárolt anyagok egymás közötti legkisebb távolságának vízszintes vetülete. 2.2. Épületszerkezetek Az alábbiakban az épületszerkezetek tőzvédelmi szempontból egyeztetett definíciói szerepelnek. Ez nem jelenti azt, hogy más egyéb szempontból nem szorulnak pontosításra, kiegészítésre, esetleg átfogalmazásra. 2.2.1. Falak Elıtétfal (függıleges membrán): önhordó, függıleges térelhatároló szerkezet, amely egyéb szerkezetektıl függetlenül önálló tőzállósági határértékkel rendelkezik. Függönyfal, függesztett homlokzati fal: olyan nem teherhordó, térelhatároló falszerkezet, amelyet az épület teherhordó szerkezeteire (általában födémeire) rögzítenek, és azok síkja elıtt helyezkedik el. A függönyfalaknak tőzvédelmi szempontból két fı változata van: 1. Teljes konfiguráció: A függönyfal ami tömör mezıkbıl és tőzvédı üvegezéső bevilágító felületekbıl áll, vagy teljes egészében tőzvédı üvegezéső teljes felülete rendelkezik tőzállósági határértékkel. 2. Részleges konfiguráció: A függönyfal tömör mezıi (a tömör mezı helyett EI osztályú tőzvédı üvegezés is lehetséges) rendelkeznek, az üvegezett bevilágító felületei nem rendelkeznek tőzállósági határértékkel. Önhordó fal: olyan fal, amely saját súlyán kívül egyéb terhet nem hord, merevségét pillér vagy egyéb vázszerkezet nem, vagy csak részben biztosítja.

4 Tőzfal: A vonatkozó elıírásoknak megfelelı tőzállósági határértékő, A1 tőzvédelmi osztályú térelhatároló (vagy teherhordó és térelhatároló) folytonos függıleges falszerkezet, amelyet úgy kell kialakítani, hogy az általa elválasztott tőzszakaszok vagy építmények egyikének állékonyság-vesztése, illetve az ebbıl adódó oldalirányú erıhatás esetén is megırizze tőzterjedést gátló képességeit (stabilitását, integritását, hıszigetelését). Tőzgátló fal: A vonatkozó elıírásoknak megfelelı tőzállósági határértékő, A1 tőzvédelmi osztályú térelhatároló (vagy teherhordó és térelhatároló) falszerkezet, amely a tőz az épület más tőzszakaszára (esetenként az épület más funkcionális egységére) való átterjedését megakadályozza. Válaszfal: a helyiséget lehatároló födémtıl födémig tartó nem teherhordó falszerkezet. Vázkitöltı fal: olyan nem teherhordó falszerkezet, amelynek merevségét, rögzítését vázszerkezet biztosítja. Fedélhéjazat: a tetıszerkezet csapadékzáró része. Fedélszerkezet: a tetıszerkezet teherhordó része, amely hordja és rögzíti a fedélhéjazatot. 2.2.2. Födémek Nem teherhordó födém (önhordó membrán): Olyan önhordó vízszintes térelhatároló szerkezet, amely egyéb szerkezetektıl függetlenül, önálló tőzállósági határértékkel rendelkezik. Tetıfödém: tetıtér nélkül kialakított épület legfelsı használati helyisége(i)-t lefedı, csapadékzáró héjazattal ellátott födém. Tetıfödém tartószerkezetei: a tetıfödém mindazon szerkezeti részei amelyek tönkremenetele általános vagy nagy területre kiterjedı épületomlás, vagy a tetıfödém jelentıs szakaszának beomlását idézik elı (fıtartók, fióktartók stb.), valamint a nagytömegő általában nem könnyőszerkezetes teherhordó térlefedı szerkezetek, melyek omlása egyéb szerkezeti károkat (az alattuk lévı födémek átszakítását stb.) okozhatják. (Idetartoznak a vasbeton, a feszített betonszerkezetek, valamint a négyzetméterenként 60 kgnál nagyobb tömegő elemek.) Tetıfödém térelhatároló szerkezete: a tetıfödém tartószerkezeteire támaszkodó könnyőszerkezetes, réteges felépítéső, legfeljebb 60 kg/m 2 felülettömegő szerkezetek (önhordó) rétegei. Tetıtér alatti födém (padlás födém): tetıtérrel kialakított épület legfelsı használati szintje és a tetıtér közötti födém. Tőzgátló födém: A vonatkozó elıírásoknak megfelelı tőzállósági határértékő, A1 tőzvédelmi osztályú födémszerkezet, amely a tőz az épület más tőzszakaszára (esetenként az épület más funkcionális egységére) való átterjedését elıírt idıtartamig megakadályozza. Homlokzati tőzterjedési gát: meghatározott tőzterjedési határértékő A1 vagy A2 tőzvédelmi osztályú olyan homlokzati szerkezet, amely megakadályozza az épület homlokzata mentén a vízszintes vagy a függıleges tőzátterjedést. Tőzgátló nyílászáró (ajtó, kapu, nyílóablak, függöny, redıny, konvejor záróelem): amely beépítve, csukott állapotban a tőznek az általa elválasztott térrész egyik oldaláról a másik oldalára való átterjedését meghatározott mértékben gátolja (elıírt idıtartamig megakadályozza). Füstgátló nyílászáró (ajtó, kapu, nyílóablak, függöny, redıny, konvejor záróelem): szerkezet, amely beépítve, csukott állapotban füstnek és a tőz esetén képzıdı toxikus

5 gázoknak az általa elválasztott térrész egyik oldalától a másik oldalára való átterjedését meghatározott mértékben korlátozza. Tőzgátló csappantyú: Szellızıvezetékbe építhetı hıre, füstre, vagy egyéb indítójelre és/vagy kézzel mőködésbe hozható zárószerkezet, amely a füst vagy forró égésgázok továbbterjedését nyitott helyzetben elıírt ideig biztosítja, zárt állapotban elıírt ideig megakadályozza. Füstcsappantyú: Szellızıvezetékbe építhetı, automatikusan (hıre, füstre, vagy egyéb indítójelre) mőködésbe hozható zárószerkezet, amely a füst vagy forró égésgázok továbbterjedését nyitott helyzetben elıírt ideig biztosítja, zárt állapotban elıírt ideig megakadályozza Nem mechanikus mőködéső tőzgátló csappantyú (grill): szellızıvezetékbe építhetı, nem mechanikusan mőködı vagy mőködtethetı zárószerkezet, amely légátvezetési nyílásaiban olyan hıre habosodó (intumeszcent) anyagot tartalmaz, amely tőz, illetve hı hatására megfelelı mértékben duzzad és habosodik, megakadályozva a tőz, füst vagy forró égésgázok vezetékben való terjedését. 3. ÁLTALAM JAVASOLT DEFINÍCIÓK, AMELYEK SEM JOGSZABÁLYBAN, SEM JOGSZABÁLY-TERVEZETBEN NEM JELENTEK MEG Passzív tőzvédelmi eszközök: az épületszerkezetek funkciónak megfelelı tőzállóságú kiválasztása, égéskésleltetés, tőzvédı burkolatok alkalmazása, továbbá a tőzszakaszok, füstszakaszok kialakítása, kiürítési útvonalak védelme tőz-, hı- és füst ellen épületszerkezetekkel. Ezek véleményem szerint kétféle csoportra oszthatók: Épületszerkezetek aktív mőködtetı berendezések nélkül (pl. tőzterjedés elleni gátak); Aktív mőködtetı berendezésekkel ellátott passzív tőzvédelmi szerkezetek (pl. tőzvédelmi csappantyú). Aktív tőzvédelmi berendezések: ide tartoznak az automatikus tőzjelzı berendezések, a hıés füstelvezetı és légpótló rendszerek és ezek mőködtetı berendezései (pl. tőztabló, vezérlıközpontok). Operatív tőzvédelmi berendezések: az automatikus oltóberendezések. Az automatikus oltóberendezések kétféle elven mőködnek. Az egyik esetben ún. követı védelemrıl beszélünk (pl. hagyományos sprinkler rendszer) ekkor nem biztos, hogy a berendezés eloltja a tüzet, de a terjedést hatékonyan lassítja vagy megakadályozza. A másik esetben cél a tőz eloltása, ide tartoznak az ESFR rendszerő sprinklerek, a gázzal vagy vízköddel oltó (elárasztásos elven mőködı) rendszerek. Tőzgátló szerkezet: tőzszakaszok közötti tőzterjedést gátló térelválasztásra szolgáló épületszerkezetek. Másodlagos tőzgátló szerkezet: olyan tőzgátló szerkezet, amely meghatározott idıtartamon belül egy tőzszakaszon belül a tőz átterjedését akadályozza meg. A másodlagos tőzgátló szerkezet tőzvédelmi jellemzıi a tőzgátló szerkezetekkel azonosak lehetnek, de attól el is térhetnek. Tőzterjedést gátló alapszerkezet: Olyan, A1 tőzvédelmi osztályú és jó tőzállósági határértékő térelhatároló vagy teherhordó és térelhatároló fal- vagy födémszerkezet, amely kiegészítı tőzgátló szerkezetek beépítésével tőzszakasz határoló szerkezetet alkot. Ide tartozik a tőzfal, a tőzgátló fal és a tőzgátló födém.

6 Kiegészítı tőzterjedést gátló szerkezet: Olyan szakipari szerkezet, amely tőzterjedést gátló alapszerkezetbe építve, azzal együtt tőzszakasz határoló szerkezetet alkot. Ide tartoznak: tőzgátló ajtó, tőzvédelmi csappantyúk, tőzgátló tömítések stb. Tőzgátló szerkezetekkel körülhatárolt helyiség, helyiségcsoport: a szomszédos helyiségektıl a tőzgátló szerkezetekre vonatkozó követelményeket teljesítı szerkezetekkel elválasztott helyiség, helyiségcsoport, amely a tőzszakaszokra vonatkozó egyéb követelményeket (tőzszakaszonkénti önálló menekülési útvonal, elektromos leválasztás stb.) nem teljesíti. Másodlagos tőzgátló szerkezetekkel körülhatárolt helyiség, helyiségcsoport: azon helyiség, helyiségcsoport, amelynek egyes vagy minden határoló szerkezetének tőzvédelmi paramétere kedvezıbb, mint az adott épület általános (nem tőzgátló) szerkezeteire vonatkozó követelmény. Transzparens tőzgátló szerkezet: olyan, normál üzemi körülmények között átlátszó épületszerkezet, amely kialakításánál fogva meghatározott ideig megakadályozza a tőz egyik oldalról másikra történı átterjedését (pl. tőzgátló ablak, üvegfal).