A Rókusvárosi II. Számú Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola 2016. évi OKM jelentésének értelmező szintű jellemzése, ennek alapján az iskola pedagógiai munkájának elemzése Készítette: KÁLMÁN ANNA mérés-értékelés területén szakvizsgázott pedagógus ZAKARNÉ LÓCZI MÁRIA mérés-értékelés területén szakvizsgázott pedagógus 2017. június 23.
Bevezetés Az iskola versenyképességének javításához fontos, hogy minőségközpontú legyen, azaz célrendszerét az intézmény összes partnerének igényeihez igyekezzen igazítani (Tóthné és Tóth, 1999), méltányos legyen, azaz képes legyen kezelni az eltérő képességű, érdeklődésű tanulókat, képes legyen enyhíteni a köztük lévő különbségeket (Csapó, 2002), és fontos, hogy tanulóinak és pedagógusainak eredményességét rendszeresen, megfelelő eszközökkel mérje, elemezze, és ezeknek megfelelően a célokat rögzítse (Lannert, 2004). A kompetenciamérések eredményének vizsgálata ez utóbbihoz kínál rendszeresen és megbízható formában hozzáférhető megoldást. A közoktatás mérési-értékelési rendszerének kiépítése voltaképpen azt a célt szolgálja, hogy saját tevékenységének eredményeire folyamatosan reflektáló, problémafeltáró, problémamegoldó szervezetté alakítsa át az iskolákat. Ehhez az iskoláknak el kell sajátítaniuk a mérési adatok kiértékelési kultúráját. Az okok feltárásában a nevelőtestület egészének kell részt vennie, hiszen az egész iskola felelős a tanulók teljesítményéért, másrészt így lehetőség van közös szemlélet kiformálására, ami a megoldás irányába vezet. Az Országos Kompetenciamérésről A mérési azonosító bevezetése lehetővé teszi, hogy a tanulók fejlődése egyénileg követhető legyen. A szintek eléréséhez szükséges képességek alapján úgy ítélik meg a szakértők, hogy a 6. évfolyam esetében a 3. képességszint, a 8. és a 10. évfolyam esetében a 4. képességszint az a minimális szint, amelynek elérése szükséges ahhoz, hogy a tanuló eredményesen tudja alkalmazni képességeit a további ismeretszerzésben és az önálló tanulás során (OH, 2010b). 2016. május végén immár 14. alkalommal mérték iskolánk 6.-os és 8.-os tanulóit az OKM mérésen. Helyzetelemzés A Tanulási környezet jelentés elemzése A Tanulási környezet jelentés az intézményvezető által kitöltött kérdőív kérdéseire adott válaszok összesítésével készült. A Rókusvárosi II. Számú Általános Iskola és A.M.I. épületének állapota jó. A diákok fegyelmére vonatkozó index értéke 4. A motivációra vonatkozó index értéke 2. A továbbtanuló diákok arányáról megállapítható, hogy az országos átlagnál kevesebben tanulnak tovább gimnáziumban, és szakiskolában, viszont sokkal többen tanulnak tovább szakközépiskolában. A szakközépiskolában továbbtanulók aránya minden viszonyítási csoporthoz képest nálunk a legmagasabb. 1
A telephelyi jelentés részletes elemzése Matematika 6. évfolyam Iskolánk típusa alapján a megyeszékhelyi nagy általános iskolák közé tartozik. Az iskola 6. osztályos tanulói közül 3 osztály, az a jelű osztály 22 tanulója, a b jelű osztály 28 tanulója, és a c jelű osztály 28 tanulója közül összesen 71 tanuló szerepel a jelentésben. A tanulói kérdőívet 68 tanuló szülei töltötték ki, ők rendelkeznek családiháttér-indexszel. 1. ábra. Telephelyek átlageredményeinek összehasonlítása Az ábra első görbéje azt mutatja, hogy az ország összes általános iskolájához viszonyítva a mi iskolánk hatodikosai az erős középmezőnyben szerepeltek matematikából. A ötödik görbe pedig azt mutatja, hogy a megyeszékhelyi iskolák között is a felső szakaszban foglalunk helyet (1. ábra). Nagy fejlődés mutatkozik itt az előző évekhez viszonyítva. 2
Átlageredmény 2.ábra. A szignifikánsan jobban, hasonlóan, illetve gyengébben teljesítő intézmények száma és aránya (%) A bal oldali diagram azt mutatja, hogy az idén jóval több a mi iskolánk diákjainál gyengébben teljesítő iskola, mint akik jobban teljesítettek. A jobb oldali oszlopdiagram azt mutatja, hogy iskolánkkal azonos csoportba tartozó telephelyekhez viszonyítva hány szignifikánsan rosszabb, jobb, illetve hasonló eredményt elért telephely szerepelt a mérésben. A mi iskolánk a középső halvány narancssárga részben foglal helyet, tehát a megyeszékhelyi általános iskolák közül 24 nyújtott nálunk gyengébb eredményt. 1. táblázat. A tanulók átlageredménye és az átlag megbízhatósági tartománya (konfidencia-intervalluma) Az Önök telephelyén 1513 (1475;1560) Országosan 1486 (1485;1487) 8 évfolyamos gimnáziumokban 1645 (1640;1650) Ált. isk. 1479 (1478;1480) Községi ált. isk. 1432 (1430;1434) Városi ált. isk. 1466 (1464;1468) M.székh. kis ált. isk. 1416 (1403;1428) Megyeszékhelyi ált. isk. 1521 (1518;1524) M.székh. közepes ált. isk. 1466 (1459;1472) Budapesti ált. isk. 1544 (1541;1547) M.székh. nagy ált. isk. 1537 (1534;1540) Az 1. táblázat iskolánk átlaga és a különböző diákcsoportok átlaga mellett tartalmazza az átlagok megbízhatósági tartományait is. Ez egy számköz, ami megmutatja azt a két értéket, ami közé 90%-os valószínűséggel esnek az eredmények. Ha a megbízhatósági tartományok 3
egyáltalán nem fednek át egymással, a két átlageredmény közötti eltérés szignifikáns. Nálunk nincs szignifikáns eltérés az országos eredményhez viszonyítva, és egyik részpopulációhoz viszonyítva sem. Képességeloszlás 3.ábra. Tanulóink képességeloszlása azokhoz a részpopulációkhoz viszonyítva, amelyekbe mi is tartozunk A 3. ábra mutatja, hogy tanulóink átlaga az országos átlaghoz hasonló, de az oszlopdiagram hossza arra utal, hogy nálunk heterogén a hatodikos tanulócsoport, sokkal több mind a felül, mind az alul teljesítő gyermek. 4. ábra. Hatodikos tanulóink matematika eredménye szintek szerint 4
Az ábrán minden egyes kör egy diákot jelöl; a fekete és fehér szín a számlálást segíti, jelentést nem hordoz. Az ábrán eltérő színekkel jelölték az egyes képességszinteket. Az alapszint a 3. szint hatodik osztályban. Tanulóink közül 49 éri el az alapszintet, 22 nem áll alapszinten. A legtöbb tanulónk a 3. szinten áll, ez 29 fő. Az elmúlt évekhez viszonyítva csökkent a szint alatti és 1. szintes gyermekek száma 9,6%-kal. 5. ábra A tanulók képességszintek szerinti százalékos megoszlása A 3. szintet (alapszint) elérő tanulók képességei: ismerős kontextusban megjelenő egy-két lépéses problémák megoldása egyértelműen leírt matematikai eljárások elvégzése, amelyek szekvenciális döntési pontokat is magukban foglalhatnak egyszerű problémamegoldási stratégiák kiválasztása és alkalmazása különböző információforrásokon alapuló adatmegjelenítések értelmezése és alkalmazása, majd ezek alapján érvek megalkotása Képességeloszlás osztályonként 6. ábra A tanulók képességeloszlása az a, b és c osztályban 5
2.táblázat A tanulók képességeloszlása szélső és középértékek szerint Minimum Medián Maximum 6.a 1225 1482 1828 6.b 1060 1503 1829 6.c 1265 1541 1781 7. ábra. A tanulók eredménye az a, b és c osztályban 6
A három ábra azt mutatja, hogy a 6.a és 6.b osztály heterogénebb a matematikai kompetenciát tekintve. A 6.a osztályban van a matematikai kompetenciát tekintve 6 szint alatti. Az osztály érdekessége, hogy az alapszinten kevesebben vannak a megszokottnál, többen vannak a 4. és 5. szinten, tehát két részre szakad az osztály. Az országos átlag alatt teljesített az osztály 4 ponttal. A 6.b osztályban a 3. szinten vannak a legtöbben, 10 tanuló nem éri el az alapszintet, és egy tanuló igazán szint alatti. Az országos átlag fölött teljesítettek 17 ponttal. A 6.c osztályban 8 fő nem éri el a továbbhaladáshoz megfelelő alapszintet, 2 tanuló nyújt kimagasló eredményt, és az osztály többsége a 3. illetve 4. szinten áll. Ez az osztály érte el a legmagasabb átlagot, az országos szint fölött teljesítettek 55 ponttal. Az elmúlt évekhez viszonyítva nagy fejlődést tapasztaltunk a matematikai kompetenciát illetően. 3.táblázat Az egyes években elért átlageredmények és konfidenciaintervallumaik Év Átlag (konf. int.) A 2016. évi eredmény és a korábbi évek eredményei közötti különbség (konf.int.) 2016 1513 (1475;1560) - 2015 1496 (1451;1544) 17 (-43;80) 2014 1439 (1402;1480) 74 (16;141) 2013 1430 (1381;1478) 83 (18;165) 2012 1435 (1398;1479) 78 (18;133) Szignifikánsan jobb az iskolánk tanulóinak eredménye a 2012. 2013. 2014. évhez viszonyítva. 7
Matematika 8. ábra A telephelyek tanulóinak a CSH-index alapján várható és tényleges teljesítménye A jelentésben található egy ábra (8. ábra), amely a CSH-index tükrében mutatja meg az intézmény várható eredményét. A pontok egy-egy telephelyet jelölnek, erre illesztettek egy regressziós egyenest az országos adatok alapján. Ez az egyenes egy becsült értéket mutat, ami elvárható az adott intézmény diákjaitól a CSH-index alapján. A mi iskolánk a regressziós egyenes felett található, ez 43 plusz pontot jelent: ennyivel teljesítettek jobban tanulóink, mint ami a hátterük alapján elvárható lett volna, és szignifikáns az eltérés. Ez az adat az itt tanító tanárok számára nagyon jót jelent: a pedagógiai hozzáadott érték a plusz tartományban van, sokat tettek ezért az eredményért. 8
Szövegértés 6. évfolyam 1. ábra. Telephelyek átlageredményeinek összehasonlítása Az ábra első görbéje azt mutatja, hogy az ország összes általános iskolájához viszonyítva a mi iskolánk hatodikosai az erős középmezőnyben szerepeltek szövegértésből. Az ötödik görbe pedig azt mutatja, hogy a megyeszékhelyi iskolák között is a felső sávban foglalunk helyet, ez nagyon szép eredmény (1. ábra). 2. ábra. Iskolánk eredménye a megyeszékhelyi általános iskolai telephelyek eredményéhez viszonyítva 9
A következő ábrán a jelentés összehasonlítja iskolánkat a többi nagy létszámú megyeszékhelyi általános iskola eredményével. Ebben az összehasonlításban nem szerepeltünk olyan jól, hiszen a görbe alsó felében foglalunk helyet, de javulás látszik a tavalyi évhez viszonyítva (2. ábra). Átlageredmény A tanulók átlageredményét és az átlag megbízhatósági tartományát (konfidencia-intervallum) mutatja az 1. táblázat. 1. táblázat. A tanulók átlageredménye és az átlag konfidencia-intervalluma Rókus II. 1513 (1466-1549) Országosan 1494 (1493-1496) Megyeszékhelyi ált. isk. 1536 (1533-1539) M.székh. nagy ált. isk. 1552 (1549-1555) A konfidencia-intervallum egy számköz, ami megmutatja azt a két értéket, ami közé 90%-os valószínűséggel esnek az eredmények. Az országos átlageredmény 1494, konfidenciaintervalluma 1493-1496. A mi iskolánk átlageredménye 1513, konfidencia-intervalluma 1466-1549. Átlageredményünk 19 ponttal erősebb az országos átlagnál, de szignifikánsan nem tér el tőle. A megyeszékhelyi általános iskolákhoz hasonlítva 23 ponttal teljesítettünk gyengébben, de ez sem szignifikáns eredmény. A nagy megyeszékhelyi iskolákhoz viszonyítva 39 ponttal vagyunk elmaradva, itt szignifikánsan gyengébb az eredményünk. 3. ábra. A szignifikánsan jobban, hasonlóan és gyengébben teljesítő telephelyek száma és aránya (%) Ezekből a számokból nem következtethetünk az iskolák közötti sorrendre, csak annyit mutatnak, hogy a mi iskolánk országos viszonylatban a középső 1491 iskola egyike. 10
A harmadik oszlop a megyeszékhelyi nagy általános iskolák között helyez el minket. - 15 iskola, a megyeszékhelyi nagy iskolák 7,7 %-a gyengébben teljesített - 101 iskolával (52%) szignifikánsan hasonlóan teljesítettünk. - szignifikánsan jobban teljesített 78 (40,2%). Képességeloszlás Az 4. ábra megmutatja, hogy iskolánk diákjainak képességeloszlása milyen más diákcsoportok eloszlásjellemzőihez viszonyítva. Az ábra legszembetűnőbb jellemzője, hogy iskolánk átlagának konfidencia-intervalluma nagyon széles. Illetve hogy az iskolánkat ábrázoló első oszlop jóval magasabb, mint a többi. Ez azt jelenti, hogy a tanulóink tudása nem egységes, tudásukban nagy különbségek mutatkoznak. Vannak szélsőségesen gyenge, illetve kimagaslóan jó eredményeket elérő tanulóink. Az oszlop alsó része magas, tehát a legrosszabb tanuló eredménye és a 25-ös percentilis között nagy a távolság, ez azt jelenti, hogy vannak leszakadók, akik sokkal gyengébben teljesítenek a többieknél. Ha a fölső kvantilist vizsgáljuk, akkor pedig azt látjuk, hogy van néhány kiemelkedően jó szövegértő tanulónk. 4. ábra. A tanulók képességeloszlása az egyes részpopulációkban A jelentés legfontosabb ábracsoportja (5. 7. ábra) a tanulók eloszlását mutatja a képességskálán és az egyes képességszinteken. Az 5. ábrán a vonaldiagram az országos eloszlást mutatja, míg a hisztogram a megyeszékhelyi 11
iskolák tanulóinak képességeloszlását. Látható, hogy a megyeszékhelyi eredmény nem normáleloszlású: balraferdült, ami azt jelenti, hogy kevesebb a gyönge eredményt felmutató gyermek. Ebben a diákcsoportban a 4. képességszintet elérő tanulók vannak a legtöbben. 5. ábra. Országos és megyeszékhelyi képességeloszlás 6. ábra. Iskolánk tanulóinak képességeloszlása A mi iskolánkban a 3. szinten vannak a legtöbben, gyermekeink 38,0%-a, (28 fő), ez az alapszint. A 4. szinten tanulóink 31,0%-a (25 fő) áll. Kiemelkedőnek mondható tanulóink - 21,1% (11 fő)- állnak az 5., 6. szinten. Az alapszint alatt van mindösszesen 7 tanulónk (9,8 %) ami azt jelenti, hogy az ő szövegértésük alkalmatlan arra, hogy továbbhaladjanak, ismereteket szerezzenek, és a továbbtanulásnál sikereket érjenek el (7. ábra ). Ezt kiemelkedő eredménynek mondhatjuk, hiszen mind az országos szinten (25%), mind a megyeszékhelyi általános iskolákban (17,6%) ennél sokkal magasabb a meg nem felelt tanulók száma. Az a osztályban nincs ilyen tanuló, a b osztályban 3 fő, a c osztályban 4 fő. 12
Családi háttér-index 7. ábra. Képességszintek szerinti százalékos megoszlás A jelentésben található egy ábra (8. ábra), amely a CSH-index tükrében mutatja meg az intézmény várható eredményét. A pontok egy-egy telephelyet jelölnek, erre illesztettek egy regressziós egyenest az országos adatok alapján. Ez az egyenes egy becsült értéket mutat, ami elvárható az adott intézmény diákjaitól a CSH-index alapján. 8. ábra. A telephelyek tanulóinak a CSH-index alapján várható és tényleges teljesítménye A mi iskolánk a regressziós egyenes felett található, ez 37 pontot jelent: ennyivel teljesítettek jobban tanulóink, mint ami a hátterük alapján elvárható lett volna, bár nem szignifikáns az eltérés. De ez az adat az itt tanító tanárok számára nagyon jót jelent: a pedagógiai hozzáadott érték a plusz tartományban van, sokat tettek ezért az eredményért. 13
Képességeloszlás osztályonként 9. ábra A tanulók képességeloszlása az a, b és c osztályban 2. táblázat A tanulók átlageredményei osztályonként Minimum Medián Maximum 6.a 1398 1483 1857 6.b 1060 1505 1853 6.c 1084 1499 1811 14
10. ábra A tanulók képességeloszlása osztályonként A három ábra jól mutatja, hogy a 6.a osztály homogénebb, mint a b és c osztály, bár átlageredményük nekik a leggyöngébb, 11 ponttal az országos átlag alatt teljesítettek. Viszont ebben az osztályban nincs szint alatt teljesítő tanuló, nincs 1. és 2. szintes sem. A többség a 3. szinten van. Az iskolában legjobban teljesítő tanuló ebben az osztályban van. A 6.b osztály tanulóinak többsége jobb képességű, a 4. szinten állnak a legtöbben. Ők az országos átlag fölött teljesítettek 11 ponttal. Három leszakadó és egy kiemelkedő tanuló van az osztályban. A 6. c-ben a tanulók zöme a 3. szinten áll, átlagteljesítményük az országos szint fölött van 5 ponttal. Itt 4 leszakadó és két kiemelkedő tanuló van. 15
Matematika 8. évfolyam Iskolánk típusa alapján a megyeszékhelyi nagy általános iskolák közé tartozik. Az iskola 8. osztályos tanulói közül 2 osztály, az a jelű osztály 25 tanulója, a b jelű osztály 27 tanulója közül összesen 49 tanuló szerepel a jelentésben. A tanulói kérdőívet 44 tanuló szülei töltötték ki, ők rendelkeznek családiháttér-indexszel. A 8. évfolyamos tanulók ebben az iskolában 1582 képességpontot értek el átlagosan, a konfidencia-intervallum 1533; 1636. Az országos átlageredmény 1597 képességpont, a konfidencia-intervallum 1596; 1598. Az iskola eredménye az országos átlagtól nem különbözik szignifikánsan. A vizsgált iskola megyeszékhelyi általános iskolák referenciacsoportjába tartozik. Ebben a viszonyítási csoportban az átlageredmény 1624 képességpont, a konfidenciaintervallum 1620; 1627. A különbség nem szignifikáns. A vizsgált iskola megyeszékhelyi nagy létszámú általános iskolák referenciacsoportjába tartozik, 500 feletti tanulólétszámmal (509), ezért a részpopulációk közül a hasonló nagy megyeszékhelyi iskolák tartoznak a második viszonyítási csoportba. Eredményük: 1640, a konfidencia-intervallum 1636; 1643. A különbség szignifikáns. Iskolánk eredménye szignifikánsan gyengébb a nagy megyeszékhelyi iskolák eredményénél. 1.ábra A szignifikánsan jobban, hasonlóan, illetve gyengébben teljesítő telephelyek száma és aránya (%) 16
A mi iskolánknál jobban teljesít országosan 550 általános iskola, gyengébben teljesít 544 általános iskola. Az országban az iskolák 60%-a hozzánk hasonlóan teljesít. Ha azonban a megyeszékhelyi általános iskolákat vizsgáljuk, már nem mutatunk kedvező képet: A megyeszékhelyi általános iskolák közül csak 43 iskola eredménye gyengébb a mi csoportunknál, és ha a saját referenciacsoportunkat nézzük, látható, hogy csak 7 iskola teljesít a mi csoportunknál rosszabbul. Referenciacsoportunkban hasonló helyzetben 105 iskola van, és 82 iskola nálunk szignifikánsan jobban teljesít. A képességeloszlás jellemzői a korábbinál kedvezőbben alakultak. A képességeloszlás jellemzőit mutató ábracsoportban az iskolát ábrázoló oszlop magassága a telephely tanulóinak tudásában mutatkozó nagy különbségekre utal. A 75-ös és a 95-ös percentilis közötti távolság jóval nagyobb, mint a többi oszlopban. Az évfolyam minden tanulója meghaladja az első képességszintet. Egy tanuló pedig a legmagasabb 7. szintet is eléri, meghaladva valamennyi részpopuláció eredményét. 2. ábra A tanulók képességeloszlása iskolánkban, és azokban a részpopulációkban, amelybe iskolánk tartozik Tanulóközösségünk heterogén, és egyik tanulónk a legmagasabb képességszintet is eléri. A képességeloszlásban pozitív változás a 2015 előtti mérésekhez képest: nincs egyetlen tanuló sem az első szint alatt, és az első szinten, és a legmagasabb, 7. szintet is elérte egy tanulónk. Kedvezőtlen viszont, hogy a 3. szinten lévők aránya jóval meghaladja az országos és megyeszékhelyi arányokat, és az 5. szinten lévő aránya alacsonyabb, mint a többi csoportban. 17
3. ábra A tanulók képességszintek szerinti százalékos megoszlása A tanulók képességszintek szerinti százalékos megoszlásában legnagyobb létszámarányú csoportját a 3. szintet elérő tanulók jelentik. Ez a nagy létszámú csoport 42,9 %-át jelenti a 8. évfolyamos részpopulációnak, és arányuk jóval meghaladja az országos és a megyeszékhelyi létszámarányokat. Iskolánk legnagyobb problémájának a nyolcadikosok között a 3. szinten lévő tanulók nagy létszámaránya tekinthető. A heterogén szerkezet kedvező a motiváció szempontjából, azonban nagyon magas a 4. szintet el nem érő tanulók aránya, amely problémát okoz a tananyag megértése, a tanári magyarázat megértése szempontjából, és az önálló tanulás lehetőségét is megkérdőjelezi. A pedagógiában többszörösen bizonyított tudományos tény, hogy a tanulók teljesítményére nagy hatással van családjuk szociális, kulturális és gazdasági helyzete. Éppen ezért a különböző tanulói összetételű iskolák pedagógiai teljesítményét pusztán a mért teljesítményátlagok nem tükrözik megfelelően. A Tanulói kérdőív célja, hogy országosan és iskolai szinten egyaránt elemezni lehessen a tanulók szociokulturális hátterének és mért teljesítményének összefüggését. A tanulói kérdőívek adataiból képzett, a tanulóközösség szociokulturális hátterét megjelenítő családiháttér-index segítségével összehasonlíthatóvá válik az azonos vagy hasonló körülmények között élő diákokat oktató iskolák teljesítménye. A családiháttérindex-számítás olyan modell, amelynek a lehető legnagyobb magyarázó ereje van, és a lehető legtöbb diák esetében létezik. A modell magyarázó ereje körülbelül 24 31 százalék (Balázsi, Lak, Szabó és Vadász, 2012). 18
4. ábra A CSH-index alapján várható és tényleges teljesítménye az összes telephelyre illesztett regressziós egyenes alapján nem különbözik szignifikánsan A tanulók teljesítményét a családiháttér-index alapján regresszió-analízis segítségével megmutatja az OKM telephelyi jelentése, mivel elegendő számú háttérkérdőívet sikerült összegyűjteni a 8. évfolyamos szülők és tanulók körében. Ha a teljesítmény a regressziós egyenes fölött helyezkedik el, akkor az iskola jobban teljesített, mint az a családi háttér alapján várható, vagyis az iskola pedagógiai munkája kiemelkedő. Ha éppen az egyenesen van, akkor megfelelően teljesített, ha alatta, akkor nem hozta az elvárt teljesítményt. A 8. évfolyamos tanulók matematika területen elért eredménye a CSH-index alapján várható (1593) és tényleges (1582) teljesítménye az összes telephelyre illesztett regressziós egyenes alapján nem különbözik szignifikánsan. Az iskola CSH-indexátlaga -0,099, országos: -0,019, a megyeszékhelyeken 0,212. Tanulóink átlagosan elérték azt a szintet, amely a tanulók családi háttere alapján az iskolától elvárható. Kimondhatjuk, hogy az iskola a 8. évfolyamon a matematika területén az elvárások szerint teljesített. Az iskola szociokulturális hátránykompenzáló hatása átlagosnak tekinthető. Az iskola 2016-os eredményeit összehasonlítva a korábbi évek eredményeivel, azt tapasztaljuk, hogy az átlageredmények tekintetében nincs szignifikáns különbség az eredményekben. 2016-ban 1582, 2015-ben 1566, 2014-ben 1569, 2013-ban 1584, 2012-ben 1572. 19
5. ábra A tanulók egyéni fejlődése a komplex fejlődési modell alapján. (Sötétebb színnel jelöltük, ha a tanulók eredménye szignifikánsan különbözik a várható eredménytől) 46 tanuló szerepel az egyéni fejlődés ábráján. A többiek nem rendelkeznek 2014-es méréseredménnyel. Látható, hogy 3 tanuló jobban fejlődött, mint az elvárható, 3 tanuló rosszabbul fejlődött az elvárhatónál. Az összes többi a szignifikanciaszinten belül marad, vagyis az elvárható módon fejlődött. 6. ábra A tanulók képességmegoszlása osztályok szerint 20
8. évfolyamon képességek szerint mindkét osztály heterogén képességszerkezetű. Az a jelű osztály képességpontjainak mediánja alacsonyabb. A leggyengébb képességpont az a jelű osztályban van (1311), a legjobb képességpont a b osztályban (2007) található. 7. ábra A tanulók képességmegoszlása az a jelű osztályban Az a jelű osztályban a 2. szinten 5 tanuló van, a 3. szinten 11 tanuló van. Ők nem érik el az önálló tanuláshoz és a tanultak alkalmazásához szükséges alapszintet. A 4. szinten 2 tanuló, 5. szinten 3, a 6. szinten 2 tanuló áll. Az osztályban egyéni fejlesztést, felzárkóztatást 16 tanuló igényel, 7 tanuló képes önálló tanulásra. 8. ábra A tanulók képességmegoszlása a b jelű osztályban 21
A b jelű osztályban, 3 tanuló a 2. szinten, a 3. szinten 12 tanuló áll, azaz 15 tanuló fejlesztésre szorul. A 4. szinten 6 tanuló áll, 5. szinten 3 tanuló, egy tanuló a 6. szinten van. egy tanuló eredménye kimagasló, a 7. szinten van. Ebben az osztályban 11 tanuló képes a tanultak alkalmazására. 9-10. ábra Az ab jelű osztályok fejlődése, az iskola saját fejlesztő hatásának kimutatása 22
Az abszolút fejlődés mértéke mindkét osztályban eltér átlagos fejlődéstől, eltér az országos és megyeszékhelyi átlagtól, a tanulók közötti különbségek növekedtek. Az iskola a jobb tanulókat átlagosan fejlesztette, a gyengébbek fejlesztésében kissé elmarad az átlagostól. 11-12. ábra A tanulók egyéni fejlődése a komplex fejlődési modell alapján az ab osztályokban. (Sötétebb színnel jelöltük, ha a tanulók eredménye szignifikánsan különbözik a komplex fejlődési modell alapján várható eredménytől) Az a osztályban látható, hogy két tanuló jobban illetve 1 tanuló kevésbé fejlődött, mint az elvárható, a b osztályban 1 tanuló jobban, 2 rosszabbul fejlődött az elvárhatónál. Az összes többi a szignifikanciaszinten belül marad, vagyis az elvárható módon fejlődött. 23
13. ábra A tanulói képességpontok átrendeződése a 6. és 8. évfolyamon az ab osztályokban. Mindkét osztályban megfigyelhető az átrendeződés. A fejlesztő hatás az a jelű osztályban valamivel nagyobb mértékű. 24
Szövegértés 8. évfolyam A 8. évfolyamos tanulók ebben az iskolában 1596 képességpontot értek el átlagosan, a konfidencia-intervallum 1543; 1653. Az országos átlageredmény 1568 képességpont, a konfidencia-intervallum 1567; 1569. A különbség 28 pont. Az országos átlagtól ez az eredmény szignifikánsan nem különbözik. A vizsgált iskola megyeszékhelyi általános iskolák referenciacsoportjába tartozik. Ebben a viszonyítási csoportban az átlageredmény 1602 képességpont, a konfidencia-intervallum 1599; 1605. A különbség 12 pont. A megyeszékhelyi általános iskolák eredménye szignifikánsan nem különbözik a mi iskolánk eredményétől. A vizsgált iskola megyeszékhelyi nagy létszámú általános iskolák referenciacsoportjába tartozik, 509 tanulólétszámmal, ezért a részpopulációk közül a hasonló nagy megyeszékhelyi iskolák tartoznak a második viszonyítási csoportba. Eredményük: 1619, a konfidencia-intervallum 1615; 1621. A különbség 25 pont. Ez nem szignifikáns különbség. 1.ábra A szignifikánsan jobban, hasonlóan, illetve gyengébben teljesítő telephelyek száma és aránya (%) A mi iskolánknál szövegértésben jobban teljesít országosan 282 általános iskola, gyengébben teljesít 875 általános iskola. Az iskolák több mint fele, azaz 1566 iskola hozzánk hasonlóan teljesít. Ha azonban a megyeszékhelyi általános iskolákat vizsgáljuk, 62 iskola 25
eredménye gyengébb a mi csoportunknál, és ha a saját referenciacsoportunkat nézzük, látható, hogy nálunk gyengébben 15 iskola teljesít. Referenciacsoportunkban hasonló helyzetben 143 iskola van, és 36 iskola nálunk szignifikánsan jobban teljesít. Az iskola 2016-os eredményeit összehasonlítva a 2014-es eredményekkel, szignifikáns javulás figyelhető meg, a 2015-2012. évekhez képest nincs szignifikáns változás az átlageredményekben. 2016-ban 1596, 2015-ben 1553, 2014-ben 1505, 2013-ban 1528, 2012- ben, 1530. A képességeloszlás jellemzőit mutató ábracsoportban az iskolát ábrázoló oszlop magassága a telephely tanulóinak tudásában mutatkozó nagy különbségekre utal. 2. ábra A tanulók képességeloszlása iskolánkban, és azokban a részpopulációkban, amelybe iskolánk tartozik Az oszlopok magasságát összehasonlítva látható, hogy a mi tanulóközösségünk a legheterogénebb. Ebben az évben is extrém magas a dobozdiagramunk. Ilyen nagy szélsőségek más referenciacsoportokban nincsenek. 26
3. ábra A tanulók képességszintek szerinti százalékos megoszlása A tanulók képességszintek szerinti százalékos megoszlása nagyon kedvező ezen az évfolyamon. Első szint alatt és az első szinten nincs nyolcadikos tanulónk. A második szinten kevesebb, a 4. szinten jóval magasabb a tanulók aránya, mint a többi csoportban. A 7. azaz a legmagasabb képességszinten valamivel magasabb a tanulók aránya, mint máshol. Tanulóink többsége eléri vagy meghaladja a 4. szintet, tehát önálló tanulásra képes. 4.ábra A CSH-index alapján a várható és tényleges teljesítmény az összes telephelyre illesztett regressziós egyenes alapján nem különbözik szignifikánsan 27
Ha a teljesítmény a regressziós egyenes fölött helyezkedik el, akkor az iskola jobban teljesített, mint az a családi háttér alapján várható, vagyis az iskola pedagógiai munkája kiemelkedő. Ha éppen az egyenesen van, akkor megfelelően teljesített, ha alatta, akkor nem hozta az elvárt teljesítményt. A tényleges eredmény 32 ponttal meghaladja az elvárható eredményt, de a különbség nem szignifikáns. A 8. évfolyamos tanulók szövegértés területen elért eredménye a CSH-index alapján várható (1564) és tényleges (1596) teljesítménye az összes telephelyre illesztett regressziós egyenes alapján nem különbözik szignifikánsan. Az iskola CSH-indexátlaga -0,099. Országos: -0,019, a megyeszékhelyeken 0,212. Tanulóink átlagosan elérték azt a szintet, amely a tanulók családi háttere alapján az iskolától elvárható. Kimondhatjuk, hogy az iskola 8. évfolyamon szövegértés kompetenciaterületen az elvárásoknak megfelelően teljesített. Az iskola szociokulturális hátránykompenzáló hatása átlagosnak tekinthető ezen a területen. 5.ábra A tanulók fejlődése 2014 és 2016 között Az abszolút fejlődés iránya hasonló az országos átlaghoz és a megyeszékhelyi átlaghoz, szintje azonban meghaladja azokat, azaz a fejlesztő hatás nagyobb mértékű. 28
6. ábra A tanulók egyéni fejlődése a komplex fejlődési modell alapján. (Sötétebb színnel jelöltük, ha a tanulók eredménye szignifikánsan különbözik a komplex fejlődési modell alapján várható eredménytől) Az egyéni fejlődés ábráján látható, hogy 11 tanuló sokkal jobban fejlődött, mint az elvárható, 5 rosszabbul fejlődött az elvárhatónál. Az összes többi a szignifikanciaszinten belül marad, vagyis az elvárható módon fejlődött. 7. ábra A tanulók képességmegoszlása osztályok szerint 8. évfolyamon az a jelű osztály és a b jelű osztály mediánja között 44 pont a különbség a b jelű osztály javára. 29
8-9. ábra A tanulók képességmegoszlása az a és b jelű osztályban Az egyéni eredmények vizsgálatával megfigyelhetjük, hogy az a jelű osztályban csak öt tanuló nem érte el az önálló tanuláshoz és a tanultak alkalmazásához szükséges alapszintet, és 13 tanuló képes önálló tanulásra, addig b jelű osztályban 15 tanuló nem érte el az önálló tanuláshoz és a tanultak alkalmazásához szükséges alapszintet, és 7 tanuló képes önálló tanulásra. 30
10-11. ábra Az ab jelű osztályok fejlődése, az iskola saját fejlesztő hatásának kimutatása 31
Az a jelű osztályban az iskola a jobb tanulókat átlagosan fejlesztette, a gyengébbek fejlesztésében kissé elmarad az átlagostól. Az országos átlagtól eltérően fejlődtek. A b jelű osztályban a fejlesztő hatás iránya kedvezőbb. 12-13. ábra A tanulók egyéni fejlődése a komplex fejlődési modell alapján az ab osztályokban. (Sötétebb színnel jelöltük, ha a tanulók eredménye szignifikánsan különbözik a komplex fejlődési modell alapján várható eredménytől) Az a osztályban 4 tanuló jobban fejlődött az elvárhatónál, 1 tanuló gyengébben fejlődött az elvárhatónál. A b osztályban 7 tanuló jobban, 4 tanuló rosszabbul fejlődött az elvárhatónál. Az összes többi a szignifikanciaszinten belül marad, vagyis az elvárható módon fejlődött. 32
14. ábra A tanulói képességpontok átrendeződése a 6. és 8. évfolyamon az ab osztályokban Mindkét osztályban megfigyelhető az átrendeződés. 33
Irodalom Balázsi Ildikó, Lak Ágnes Rozina, Szabó Vilmos, Vadász Csaba (2012): Országos kompetenciamérés 2012. Országos jelentés. Oktatási Hivatal https://www.kir.hu/okmfit/files/okm_2012_orszagos_jelentes.pdf 2014. március 14-i megtekintés. Csapó Benő (2002): Az osztályok közötti különbség és a pedagógiai hozzáadott érték. In: Csapó Benő (szerk.): Az iskolai műveltség. Osiris Kiadó, Budapest. 269 296. Fejes Lannert Judit (2004): Hatékonyság, eredményesség és méltányosság. Új pedagógiai szemle, 54. 12. sz. 3 15. Oktatási Hivatal (2010a): A kompetenciamérés általános leírása. http://www.oktatas.hu/kozneveles/meresek/kompetenciameres/alt_leiras 2014. május 13-i megtekintés. Oktatási Hivatal (2010b): Változások az OKM skáláiban http://www.oktatas.hu/pub_bin/dload/kozoktatas/meresek/orszmer2010/valt_orszmer_skala_1 10228.pdf 2014. május 13-i megtekintés. Oktatási Hivatal (2011): Az OKM eredmények http://www.oktatas.hu/kozneveles/meresek/kompetenciameres/eredmenyek 2014. május 13-i megtekintés. Rókusvárosi II. Sz. Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola 2016. Telephelyi jelentés 6. évfolyam Rókusvárosi II. Sz. Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola 2016. Telephelyi jelentés 8. évfolyam Rókusvárosi II. Sz. Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola 2016. Intézményi összefoglaló jelentés Rókusvárosi II. Sz. Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola 2016. Tanulási környezet jelentés Tóth Edit - Csapó Benő Székely László (2010): Az iskolák és osztályok közötti különbségek alakulása a magyar iskolarendszerben. Közgazdasági Szemle, 57. 798 814. o. Tóth Tiborné és Tóth Andrea Éva (1999): Értékelés és minőség a közoktatásban. Műszaki Könyvkiadó, Budapest. 34