zsgástár,
1. kép Kaktuszágyás a szabadban 2, kép A gyűjtemény talán legénékesebb példányai: Euphorbia pisciderniis és E. aboelknri l'ol<): Tólh Nciibcrl Fotó: Tóth Norbert
DEBRECENI POZSGÁSTÁR SUCCULENT MAGAZIN OF DEBRECEN (HUNGARY) A DEBRECENI KAKTUSZGYŰJTŐK KÖZHASZNÚ EGYESÜLETÉNEK ISMERETTERJESZTŐ FOLYÓIRATA Educational Journal of Cactus Coliectors' Society in Debrecen Internet honlap: www. c3. /- mkoe/ debr. html E-mail: mackó@movinet. hu»: 52/481-985 S/fax: 52/447-027 Levélcím (Address): 4015 Debrecen, Pf: 82 vagy 4032 Debrecen, Poroszlay u. 38. II/5. Az Egyesület tisztségviselői (Offlcials): Elnök (President): Papp László 4225 Debrecen, Zsindely u. 1. B: 52/316-666/2037 Titkár (Secretary): Horváth László 4027 Debrecen, Nádor u. 17.»: 06 (30) 370-72-20 Gazdasági ügyvivő (Hon. Treasurer): Antal Károly 4130 Derecske, Kos.suth u. 5/a. 8:54/410-32-31 E-mail: macko@movinet. hu Belföldi kapcsolatok referense: Ficzere Miklós 4028 Debrecen, Kétmalom. 6 a/fax:52/ 447-027 Külföldi kapcsolatok referense: Herczeg István 4200 Hajdúszoboszló, Kösialja u.22. 8:52/360-939 Magfelelős: Szani Károly 4032 Debrecen, Lehel u.lo. XIV/111. g:52/439-479 Szerkesztőség (Editorial offlce): 4032 Debrecen Poroszlay u. 38. ll/5.vagy 4015 Debrecen Pf:82»:52/481/985 vagy 52/447-027 E-mail: macko@movinet.hu A szerkesztőbizottság tagjai (Editorial team): Főszerkesztő (Managing editor): Papp László 4225 Debrecen, Zsindely.l ':52/316-666/2037 Szerkesztőségi titkár (Secretary of Editorial ofbce): Molnár Imre4032 Debrecen Poroszlay u. 38. W5. 8:52/481-985 E-mail: macko@movinet,hu Szerkesztőségi tagok (Membcrs of Editorial): Dr. Buglyó Péter 4028 Debrecen, Szigligeti u.l8. II/9. 8:52/316/666/2405 E-mail: buglyo@tigris.klte.hu Deli Tamás 5500 Gyomaendrőd, Hársfa u.2i. 8:66/285587 '30/854 66 43 Ficzere Miklós 4028 Debrecen, Kétmalom u. 6. sz. 8:/Fax:52/447-027 Horváth László 4027 Debrecen, Nádor u. 17. 8: 06(30) 370-72-20 Rácz László 4023 Debrecen, Dorogi u. 41. sz. 8:52/438-379 Szani Károly 4032 Debrecen, Lehel u.lo. XIV./111. 8:52/439-479 E-mail: k.szani@freemail.hu Idegen nyelvi lektorok: Pappné Czappán Marianna Szögedi Gabriella Címlapfotó: Astrophytum asterias Fotó: Papp László Hátsó oldal: 50-Sl. sz. képek Gymnocalycium zegarrae subsp zegarrae var. zegarrae Fotó: Papp László 52. sz. kép Gymnocalycium zegarrae subsp. zegarrae var. riograndense Fotó: Papp László Egyéb információk (Other Information) Kiadó: Debreceni Kaktu.szgyűjtők Közhasznú Egyesülete. A folyóirat megjelenik egy évben négy alkalommal. Címváltozások bejelentése: Az folyóiratot csak helyesen megadott cím esetében kaphatják meg időben. Amennyiben lakcíme megváltozik, úgy a változásról lehetőleg levélben, írásban mielőbb értesítse a belföldi kapcsolatok referensét. Levelezés és hírszerkesztés: Minden, a folyóiratot és az egyesületet érintő általános kérdésben, valamint a lakóhelyén vagy annak körzetében készülő kiállításról gyűjtőkről és gyűjteményekről, működő vagy alakuló klubokról, vásári és értékesítési valamint kiállítási lehetőségről kérjük, keresse a belföldi kapcsolatok referensét aki, várja az Önök hívását az folyóiratban való közzététel céljából. Útmutató a cikkek szerzőinek: Az folyóirat szerkesztősége kéri és várja mindazok cikkeit, akik a kaktuszokkal és egyéb pozsgás növényekkel bármilyen kapcsolatban vannak és késztetést éreznek útleírások, élőhelyi leírások és más a témával összefüggő írások megjelentetéséhez. A cikkeket küldhetik olvasható kézírással, géppel írva vagy floppyn (mágneslemezen rögzítve), amelyeket kérésre visszaküldjük. A cikkhez tartozó fotót, diát rajzot, térképel stb. kérésre ugyancsak visszaküldjük. Fenntartunk minden jogot a szerkesztésben, a tartalmat nem érintő szakmai lektorálásban, a cikkek illusztrációs kiegészítésére, változtatására és a megjelentetés idejére vonatkozóan. A cikkek elején max. két mondatban legyen megfogalmazva az írás lényege, amelyei angolra és németre fordíttatunk. Egyben kérjük olvasóinkat, hogy a közreadón cikkekkel, a folyóirattal és az egyesülettel kapcsolatos észrevételeiket a szerkesztőség címére szíveskedjenek levélben megküldeni. A folyóirat megrendelése és az egyesületi tagság: Debreceni Kaktuszgyűjtők Közhasznú Egyesületének bármely magán és jogi személy tagja lehet, aki a 2002. évre 2500 Ft összeget az Egyesület részére befizet, mely összegből 100 Ft a tagsági dij, a fennmaradó összegért pedig postán, bérmentesítve megküldjük a folyóirat adott évben megjelenő négy számát. A tagsági díj feljogosít az egyesületi életben való részvételre, a maglistából történő rendelés esetén pedig a tagoknak járó árengedményre. Debreceni Pozsgástár: Minden jog fenntartva. A Debreceni Pozsgástár szerkesztőségének írásos engedélye nélkül a folyóirat egyetlen részéi sem szabad lemásolni vagy felhasználni semmilyen formában. (Text and illustration copyright). Terjeszti; Debreceni Kaktuszgyűjtők Közhasznú Egyesülete A folyóirat megjelenését támogatja; Molnár Imre Nyomdai munkálatok: Litográfia Kft.,55^ 1419-130X 4034 Debrecen, Pipóhegy u. 16. 8:52/430-184 E-mail; lito@movinet.hu Felelős vezető; Vécsei Tibor Ugyvez. ig. Forniátam; A/5 terjedelem: 4,5 (A/5) ív 9 7 7 V4 19 V3ÖÖÖ8
Tartalomjegyzék Inhaltsverzeichnis, Table of contents Tartalomjegyzék Inhaltsverzeichnis Table of contents: Növényritkaságok! A Testudinaria-k: Epresi László: Epresi, L.: Pflanzenraritaten! Testudinarien Epresi, L.: Plánt curios: Testudinarias 35 Szerkesztői üzenet: Köszönet és változások! Papp László 3 Papp. L.. Vorworí des Chefredakteurs:Dank und Anderungen Papp. L Editorial message: Thanks and changes Spanyolország kaktuszos zarándokhelyei (2.): Tóth Norbert 4 Tóth. N.: Kakteenwallfahrtsorte in Spanien (2.) Tóth. N.: Places of pilgrimage in Spain for cactus coliectors (2.) Keilvenc pozsgásaink n.senedo: Druzsin József 11 Druzsin../.; Unsere Liehlingssukkulenten II.: Senecio Druzsin../., Our favorité succulents II.: Senecio Folyóiratszenüe: Papp László 14 Papp. L.: Zeitschriftenschau (B.C. & S. J. 2001/4) Papp. L.:.roumalReview (B.C. & S.J. 2001/4) Notocactus nemzetségría 10. (A természetes taxoncáí és cultivar.-ok részletes leírása): Rácz László 15 Rácz. L.: Üher die Gattung Notocactus(TeillO.) (Die Detaillierte heschreihung der natürlichen Taxen und der Kultivaren 9.) Rácz. L.: The Notocactus genus (part: X) (Full description of natural taxons and cultivars 9.) Folyóiratszemle: Buglyó Péter 25 Buglyó. P.: Zeitsdtriflenschau (Kuas 7-9/2001) Buglyó. P.: Journal Review (Kuas 7-9/2001) Hogyan lettem kaktuszos?: Libnár Antal.36 Libnár. A.: Wie mirde ich zum Kakteensammler? Libnár. A. : How havelbecome a cactus couector? Prof. Dr. Hella Bravo-HoDis: Mészáros Zoltán Mészáros, Z.: Prof. Dr. Helia Bravo-Hollis Mészáros, Z.: Prof. Dr. Helia Bravo-Hollis Selyemkórófclékről - Asclepiadaceae 1. rész: Budai Ferenc 42 Budai, F.: tjber die Seidenpflanzenarten - Asclepiadaceae 1. TeU Budai. F.: About Asclepiadaceae Part 1. A kaktuszgyűjtés vadhajtásai" : Gonda István 46 Gonda, I.: Die wuden Triebe" des Kakteensammdns Gonda, I.: The "Sucker" of couecting cacti Bemutatjuk a Gymnocalycium zegarae-t: Mánfai Gyula - Rigerszki Zoltán: 48 Mánfai, Gy. - Riger,<izki, Z.: Wir stellen die Art Gymnocalycium zegarae vor Mánfai, Gy. - Rigerszki, Z.: Weintroducethe species Gymnocalycium zegarae Legszebb" kaktuszok és egyéb pozsgások: Astrophytum asterias: Papp László 54 Papp, L.: Die "schönsten " Kakteen und andere Sukkulenten: Astrophytum asterias Papp, L.: The nicest cacti and other succulents Astrophytum asterias 39 Magyar liaktuszgyűjtők: Horváth Lá.ízló 27 Horváth, L.: Kakteensammler aus Ungarn Horváth. L.: Hungárián cactus coliectors Pozsgás ki.slexikon.' Papp László ^ 6 Papp, L.: Kleinlexikon der Sukkulenten Papp.L.: Smda.Encyclopaedia (fsucajenis
Szerkesztői üzenet Köszönet és változások! Zusammenfassimg: Der Chefredakteur herichtet mit Freudé darűber, dass Farhaufnahmen auf jeder Seite publiziert werden können, das Buch Hauswurzen " von Lajos Pásztor mit einem anderen Vérein zusammen herausgegeben wurde und die Melocactus-Monographie noch in diesem Jahr erscheint Er teilt mit, dass es l'eránderungen in der Vereinsleitung gab und zuletzt erwahnt er, dass die Zahl der angekommenen Artikel günstig stieg und der Vérein so mehrere Hefte im Voraus planen kann. Abstract: The president managing editor is very pleased to inform the readers that they can publish pictures at any pages. Collaborating with the other cactus coliectors 's society they have puhlished the book of Lajos Pásztor, the Sempervivum. They will issue a Melocactus monography in this year. Changes happened in the administrative board. Finaly. the amount of articles they have received recently is increasing, so they can plan in advance. ím elérkezvén az új év és az új tavasz, újabb változások színesítik folyóiratunkat. Mint ígértük, szó szerint értendő a színesítés, liiszen most már minden oldalunkra helyezhetünk színes fényképeket, ábníkat. Mindezt itt kell bejelentenem az idei első számban, azért is, mert ezen egy oldalnyi álhffldó rovatot, a szerkesztői üzenetet közös elhatározásból ritkítani fogjuk, így csak minden második számb;m fogom összefoglalni a lappal és az egyesülettel kapcsolatos mondíuúvalómat. Örömünket fokozhatja, hogy értékes könyv jelenlietett meg az új év elején az MKOE és DKKE közös kiadásában. Pásztor Lajos Kövirózsák című műve, amely a két egyesület együttműködésének fényes bizonyítéka. Terveink végreliajtása úgy tűnik felgyorsult, lüszen a korábban egy kicsit taliin elliamarkodva bejelentett Melocactus monográfiát, ami a nim eső szerkesztést, lektorálást, kiegészítéseket illeti, szeretném az ez évi könyvkiadásunk eredményévé tenni, amely hasonlóan az előzőhöz, a két egyesület közös vállalkozása" lemie. Az egyesületünkben, amint korábban jeleztem, változás történt. Gazdasági vezetői posztot Molnár Imre kedves barátunk nem üidja tovább vállalni, de felajánlotta segítségét minden területen, aliol csak lehetősége lesz. Új vezető társam Antal Károly lett. Köszönöm, mindnyájunk nevében, mindkettőjük eddig végzett, s végzendő nem könnyű munkáját! Visszatérve folyóiratunkra, jól eső érzéssel konstatálliatom, hogy jó pár témában számos kézirat érkezett be szerkesztőségünkbe, így több számra előre tudunk tervezni. Ezért tisztelettel kérnék minden nagyra becsült szerzőnktől türelmet, az összes értékes cikk megjelenik, tematikai ellielyezhetőségének figyelembe vétele, vagy - például - a képanyag beszerzése után. Hálásan köszönjük ezt a sok írást, amely erősíti bennem azt, hogy a harmadik számbeli felliívásom a közös lapírásra nem volt eredménytelen, és sokan szeretnének még további Pozsgástíirakat. Mint e számunkban is látliató, sorozataink folytatódnak,-s hogy sort kerítliessünk nündenre, nem feltétíenül egymás után, - így a Tlielocactus nemzetség további ismertetése a későbbi számokban lát napvilágot. Igyekeztünk emellett érdekességekkel, kuriozitásokkal is fűszerezni összeállításunkat. Utolsó gondolatként pedig közreadjuk lapunk inár megjelent, két utolsó évfolyamának tartalom és szerzői jegyzékét, aimak érdekében, hogy ezeket beköthessék kedves olvasóink! Kiviínva élvezetes olvasást és nagyszerű kaktuszidényt zárom soraimat: Papp László A DKKE elnöke - főszerkesztő
Spanyolország kaktuszos zarándokhelyei (2.) Zusammenfassung: Der Verfasser herichtet in diesem Teil üher seinen Besuch bei dem bckannten. spanischen Sammler Antonio Gomez Sanchez in Valencia.. Abstract: In this part he reports his visit at Antonio Gómez Sanchez 's home in Valencia.. Valencia - Antonio Gómez Sanchez úr gyűjteménye Kilépve a Valenciai botanikus kert ajtaján rögtön két problémával keriilteni szembe. Az egyik gondom az volt, hogy vajon milyen úton jutok el Sanchez úrhoz, a másik nem olyannyira égető problémát egy új. üres kamera kazetta jelentette, ugyanis a botanikus kertben felhasználtam a kamerámban lévő szalag teljes hosszát, így azután látogatásom vége felé alaposan takarékoskodnom kellett a szalaggal. Sajnos muszáj volt kihagynom - fogviesorgatva - jó néhány érdekes dolgot a felvételből. Úgy gondoltam a kazetta problémát talán könnyebben megoldom - bár, mint megannyiszor ismét tévedtem - és felkerekedtem, hogy vásároljak egyet. A botanikus kert az óvárosban található és a környéken, ugyan vannak kisebb üzletek egyszerűen nem találtam olyat, ahol az általam keresett kazettát tartottak volna, már ha egyáltalán nyitva voltak. Balszerencsémre éppen a spanyolok által igencsak kedvelt és rendszeresen be is tartott szieszta időszakába csöppentem bele, és mint ilyenkor rendesen, ezúttal is megállt az élet: az üzletek, irodák bezártak, az utcán alig mozogtak emberek. Hozzáteszem, ezen csodálkoztam a legkevésbé, ugyanis rekkenő hőség uralkodott. Közel egy órát kószáltam, közben ügyelve arra, nehogy túlságosan eltévedjek, és éppen a gutaütés kezdett kerülgetni - részben a melegtől, de főként a méregtől - mire találtam egy óriási bevásárló központot, ahol is sikerült megkapnom amit kerestem. Ezután a kis bosszantó közjáték után elindultam, hogy felkeressem Antonio Gomez Sanchez urat. Először is vissza kellett sétálnom a vasútállomáshoz, ugyanis a közelben lehetett felszállni a metróra, mellyel lehetőség volt megközelíteni spanyol gyűjtőtársam otthonát. (Valencia városa egyébként három metróvonallal rendelkezik, ezekkel lehet a leggyorsabban eljutni a legsűrűbben lakott külvárosi részekbe). Én az egyes metró vonalon értem el a Valencia északi részén elteriilő Patema városrész La Canada negyedében élő Sanchez úrhoz. Leszállva a metróról, mely ezen a részen már a felszínen közlekedik, egy rohamosan épülő új városnegyedben találtam magam. Amerre a szem ellátott, minden felé gyönyörű mediterrán villák, házak sorakoztak a közel egyforma utcákban és mindegyikhez csodás, egzotikus kert csatlakozott. Nekem nagyon tetszettek.
Spanyolország kaktuszos zarándokhelyei (2) DEBRECENI POZSGÁSTÁR 5 A kerítések alacsonyak voltak és mögöttük gondosan nyírt sövények zöldelltek. Minden kertben alapfelszereltség" a pálmafa, és az úszómedence. Mivel a városnak erről a részről már nem volt térképem, jó ideig bolyongtam az egyforma utcák labirintusában, a sövények fölé magasodó kaktuszokat kerestem mint egy útbaigazítást várva. Nos, jó néhányszor árnyékra vetődtem", ugyanis errefelé szintén igen sok a pozsgásbarát és ezt bizonyítandó szép számmal nevelnek óriásira nőt Euphorbia-kat, különféle oszlopkaktuszokat. Már kezdtem feladni a reményt, amikor az egyik utcasarkon a magas fehér kőkerítés mögött valóságos kaktuszerdőt pillantottam meg, ahol a növények olyan mennyiségben és fajszámban voltak jelen, hogy rögtön tudtam: célba értem! Csengetésem után egy szemüveges, őszes hajú, öreg úr nyitott ajtót, kis unokái valósággal csüngtek az idős férfin. Kölcsönös üdvözlés utáir átadtam rövid bemutatkozó levelem, melyet kedves idegenvezetőnk, Andrea fordított le spanyolra, elkerülendő az esetleges félreértéseket. Természetesen nem lepte meg Sanchez urat az érkezésem, mivel előző nap Andrea felhívta őt és bejelentkezett helyettem, valamint megkérdezte, hogyan jutok el hozzá. Miután elolvasta a levelem, bemutatkoztunk eg>'- másnak. kezet ráztunk és ő szívélyesen mosolyogva beljebb invitált. Ahogy beléptem a kapun, rögtön leesett az állam az elém táruló látványtól. A kertkaputól keskeny, díszkőből kirakott járda vezetett az egyszerű mégis nagyon szép, mediterrán stílusú fehér falú. lapos cseréptetős házhoz, mely a telek első harmadát foglalta el. A ház fala mellett körben virágágyás volt kialakítva telis-tele különféle színű és fajú egynyári virággal. Az ágyasból kiemelkedve nagytermetű Cereus és Euphorbia példányok nyúltak az ég felé, némelyikük túlnőtt a ház tetején is. Egy, a falnak támasztott farácsra volt felfiittatva néhány nálunk is jól ismert epifíton kaktusz, melyek számára a szükséges árnyékot a kert területén elszórva magasodó óriási termetű pinea fenyők biztosították. A ház mögött álmaim délvidéki kertje elevenedett meg. Minden egyes négyzetmétert dús, üde zöld gyepszőnyeg borított. A kert közepén egy ovális alakú, igen nagy, kék víztükrű medencében hancúroztak Sanchez úr unokái óriási ricsajt csapva. A rendkívül igényesen kivitelezett medence partján 4, közel 1 m magas csodaszép Cycas pálma" terpeszkedett, hálásan fogadva a gyakran rájuk csapódó vízcseppeket. A medence mögött-mellett, kicsit távolabb attól, L" alakban a kerítés vonalát követve, terűit el a kert ékköve a kaktusz gyűjtemény. (7 sz. kép) A kisebbnagyobb ágyásokat terméskővel kirakott ösvények választották el egymástól, egyszersmind jó körüljárhatóságot és a gondozás megkönnyebbítését biztosítva. Első felindulásból mindent leraktam a kezemből és bevetettem" magam a grandiózus, sziirós növények közé. Sanchez úr majdnem minden egyes növényéhez kommentárt fíízött és nagy kedvvel ecsetelte pozsgás növényei egyedi vonásait jellegzetességeit. Igaz erősen spanyolos angolsággal. Apropó, kommunikáció! Sanchez úr sajnos még amiyit sem tudott angolul, mint jómagam, pedig én is eléggé hadilábon állok az angol nyelvvel. így aztán az öregúr magyarázott az általa használt kevert" nyelven, én pedig próbáltam kiszűrni az ismerős szavakat belőle.
6 ni:ni<i:ct:.\i i'ozsdasrar Spanyolország kaktuszos zarándokhelyei (2) Persze válaszolgattam, kérdezgettem is. de már arról nem vagyok meggyőződve. liog> ő teljesen megértett engem. Mindazonáltal megkértem, hogy pár sorban - spainolul! - mutassa be a g\íijtemén\ét és írjon eg>' kicsit annak történetéről is. Ezt kicsivel később meg is tette leülve az eg\ik óriás fenyő árnxékába. de még előtte körbe vezetett.,a portán", bemutatva a kaktuszkertet és a növén\házat. miközben én bőszen videóztam. A képzeletbeli L" alak rövidebbik oldalán kezdtük meg sétánkat. A szukkulens kert 30 éve létesült, akkoriban túln\omórészt Opuntia fajok kerültek beültetésre a ma is itt élő hatalmas cereoidák közé. Sajnos pár év leforgása alatt az Opuntia-k teljesen elvadultak; eg>szerüen nem lehetett kordában tartani őket. elin omták a jóval lassabban fejlődő oszlopos és gömbkaktuszokat. Ezáltal nem lehetett rendesen gondozni a g>áíjteményt. és persze nem utolsó sorban Sanchez úrnak elege lett az őt állandó jelleggel zaklató glochidákból. ezért úg\' döntött eltávolítja kertjéből a felettébb szemtelenné vált medvetalp kaktuszait. A szelektálást mindössze egy szép nagy bokor vörös glochidiumú Opuntia microdasys és eg\ Nopalea faj élte túl. A hehiikre alacson\abb habitusú cereoidák. Agave-k. illetve különféle gömbkaktuszok lettek beültetve. Tehát az említett részben a nég\niéteres Cereus peruvianus-tól kezdve a Cephalocereus senilis-en át az Echinocactus grusonii-ig sok féle méretű növény él. Külön érdekesség volt a legalább.1 m-es. még ki nem n>ílt virágzattal dicsekvő Agavé vietoria-reginae. a közel 2 nr-es Echinocereus cinerascens telep, mehet körbe sorfal g>anánt teljes \irágpompába öltözött Echinocactus grusonii-k határoltak. Mellettük a sarokban egészen a kerítés előtt több méter magas Neobuxbaumia poklopha oszlopok magasodtak, csúcsukban nag\ on szép pirosas színű virágokkal, míg a lábuknál különféle Oreocereus-ok. Tricliocereus-ok. (5 sz. kép) Cleistocactus-ok. és egv' óriási Fcrocactus histrix (4 sz. kép) heverészet". Köréjük eg\'éb pozsgás növények - Crassula-k. Echeveria-k - voltak ültetve egy kis változatosságot csempészve a sok szúrós kaktusz közé. A kert talaja.3. kép A gyűjtemény legnagyobb nihénye a Trichocereus poeo Fotó: Tóth Norber
Spanyolország kaktuszos zarándokhelyei (2) DEBRECENI POZSCÁSTÁR 7 4. kép 60 cm átmérőjű Fcrocactus histrix p^,^. j^d, Norbert egyébkent túlnyomó részt meszesnek és eléggé kömorzsalékosnak tünt. Nyáron a hőmérséklet csúcsértéke 30-38 "C között váltakozik, és az eső elég ritka vendég, ezért iiélianapján öntözni kell. Télen általában - 3 - + 10 "C között ingadozik a iiőmérséklet. és egy pár napra szinte minden évben 0 *C alá esik a hőmérő higanyszála. Természetesen nem tartós ez a lehűlés, többnyire késő este éri el a minimumot és csak pár órán keresztül tart. A kert fennállása során mindössze egnszer sülkedt a hőmérséklet -7 C-ig. melynek következtében a melegigénjesebb növényfajok, mint például az Espostoa-k. Pachycereus-ok. Marginatocereusok. Neobuxbaumia-k. és néhány Euphorbia csúcsa megfagyott. Sajnos ezek a sérülések, ha nem is feltűnően, de örök életre magmaradtak az emiitett példányokon, viszont tavasszal mindegyikük rendkivül erősen elkezdett hajtani, sarjadni és a \ irágzás is gazdagabbra sikeredett ebben az évben. Érdekes, hogy hó borította többek közt az Agave-kat. az Aloe-kat. Echinocactus-okat. Eriocactus-okat. Cleistocactus-okat. Ferocaetus-okat. és még egyéb nem igazán hidegtűrő pozsgásnövén\t is. mégsem okozott semmiken kárt ezekben a példányokban akkor a mostoha időjárás. Sanchez úr büszkén mutatta saját nevelésű, közel 1 m magas szaguáró kaktuszát a Carnegiea gigantea-t. meljet talán a legjobban kényeztet a kiültetett növények közül; egy erős vascsőhöz gumihevederekkel van rögzítve, míg a növésben lévő csúcsi részt egy sűrű műanyaghálóval védi az égető napsugaraktól. Hasonló nagyságú a vaskos, törzsű hosszú, puha. fehér tövisekkel borított dekoratív Leucosthele rívierei, mely kissé hasonlít a Cephalocereus senilishez. csak jóval vastagabb törzsű annál és még a délvidéki kaktuszgyűjtemények-
S nehuecesi PO/SdíSTAR Spanyolország kaktuszos zarándoklio!\ci (2) ben sem mindennapos. A növénxek elég sűrűn vannak beültetve a hehszűke miatt - a sziklakert területe megközelítőleg 1200 m" - így kissé zsúfoltnak tűnt de nem hiszem. hog\ létezik ol\an kaktiiszgxííjtö akire ez zavaró hatással lett volna. Eg\niás mellett sorakoztak a nag\méretű magas oszlopkaktiiszok: g\ön\örű üdezöld Vlarginatocereus marginatiis-ok. óriási Trichocereus poco-k és pasaca-nak. Pacincereus pringlei-k. sűrű. arainsárga tövisű Weberbaucroccreiis johnstonii-k. csúcsukon eephaliummal. 2..^ m-es Vatrieania guentheri bokor csúcsain 0.5 m hosszú, bania eephaliummal.o sz. I<cp). azúrkék, dudoros testű Azuretxereus hertlingianus. a hibátlan szabáhos testű Isolatocereus dumortieri. a magas széles koronájú fává nőtt Cereus peni\ ianus var. monstrosus. a teljesség igéine nélkül. Az imént felsorolt óriások előtt különféle gömbkaktuszok és eg\éb alacsonxabb termetű növények élnek. Megtalálhatók köztűk az éppen akkor virágzó legalább 40 cm magas változatos tövisszinű Astropintiim ornatum-ok. iiagv csapat Eriocactus leininghausii. 0..^ m-es sűrű telepet alkotó Mammillaria compressak cs gcminispina-k. teljes virágdíszben tündöklő Corvphanta-k. Mammillaria hahniana-k. száraz termésekkel rakott Tephrocactus-ok. alaesonv de annál impozánsabb látvánvt nyújtó Hagaeocereus-ok. több tucat virágzó gyermekfej nagvságú Eriocactus vvarasii. hasonló méretű, de 2> cm-es fehér virágú Lobivia kermesina-k. széles telepet alkotó Echeveria agavoides. és különféle eristata növénvek. Ezek közt talán a legérdekesebb egy jól megtermett Espostoa és Echinocactus grusonii eristata volt. A grusonii-k másik ket érdekes formával képviseltették magukat; az egyikük egy 1.5 m átmérőjű. Icgakibb 100 fejű példánv míg a másik.,3. egvenként 40 cm átmérőjű virágzó niida változat volt. Egv elég nagv fajszámú Fcrocactus gvűjtemény is helyet kapott a sziklakertben, melvnek legszebb példánvai az I m magas Fcrocactus pilosus. a vörös torkú sárga virágot nyiló F. potsii. és a szintén épp akkor virágzó, nagv' telepű F. robustus voltak. ( 6.sz. kép).5. kép A tavasszal elvirágzott Kspostoa guentheri Fotó: Tóth Norbert
Span\oli)rsz;ig kaktuszos zarándokhelyei (2) DEBRECENI POZSCÁSTÁR 9 6. kc-p h'erocaelus robustus csoport virággal és terméssel Fotó: Tóth Norbert A polikarbonát-ból épített 70 m~-es alapterületű növényház mellett egy kisebb Agavé. Aloe. és Echeveria gyűjtemény volt látható. Közülük a legérdekesebb számomra az Agavé parrasana. az A. potatorum. az Echeveria elegáns, a nagy levélrózsájú E. aunonii és az Aloe melanacanthus piros virággal volt, valamint a különös színfouként a pozsgások..egyhangúságát"' megtörve, egy legalább 60 hajtásból álló Eriocactus magnificus csoport virította számtalan gyönyörű sárga virágát. Belépve a növén\házba kb. 450 fajból álló Mammillaria gvííjteményt vehettem szemüg>re. Azt hiszem, hogy ilyen elképesztően részletes óriási és ritka példá- UNokat tartalmazó Mammillaria g\-űjtemén\t még életemben nem láttam. Természetesen ebből is látszik, hogy Sanchez úr kedvenc növényei a szemölcs kaktuszok. mekek között olyan ritkaságok is találhatóak, mint a M. goldii, M. saboae. M. theresae összes változata, a gyönyörű sűrű. fehér tövisű M. herrerae. a legalább XO fejből álló M. haudeana csoport, vagy az általam még sohasem látott méretű M. perezdelarosae. Persze megtalálhatók a közismertebb, gyűjteményekben általánosabban elterjedt fajok is: M. bocensis. M. bocasana. M. mainae. M. aurihamata. M. magnimamma stb. Mindegyik kivétel nélkül idős. nagy termetű példán>. a sarjadó fajok félméteres tálakon is.,túlcsordúlnak": a sárga tövisű, apró testű M. surculosa. a nálunk is közismert M. prolifera, M. gracilis. és a 40 cm magas M. magnifica telepek. Külön említést érdemel a rendkívül alapos rendezett Lophophora gyűjtemény, melyekből a létező összes leírt változat megtalálható.
10 nknkfxem i'o/saisriii Spanyolország kaktuszos zarándokhelyet (2) A Paródia. C'orxphanta. Astroplntiini nemzetség is képvi.seltette magát jo neháin tájjal Az Astroplntiini-ok közül is kitűnt, a szerintem legszebb mintázatú kiiltivarietasz. az Astiophxtum asterias..siiperkabuto"" éppen kiinilás előtti stádiumban lévő bimbóval. Igazi kuriózumot jelentő fajokat is találtam a gvűjteméinben. pld.:.aztekium hintonii-t több példáinbaii. gvapjas tetejíi. nag\testű Eneeplialocaipus Stróbllifonuis-t. öklömn\i Pelecvphoia asellifonnis-t. nag\ telep Ortegocaetiis macdougalii-t a teljesség igéin e nélkül. Sanchez úr arcán huncut mosolkal mutatta meg legértékesebb két növéinét az Euphorbia piscidennis-t és az E. abdelkiiri-t. (2.íz. kép) Hát. mit mondjak, tátott szájiai bámultam őket! Az Euphorbia piscidermis több példáin lian (az egvikük eristata \olt!) szintén Euphorbia alainra oltva, távolról akár valamilven Mammillaria fajnak is nézhette az ember, közelebb hajolva viszont már egvéilelműen látszott, hogv ez teljesen más. Leginkább egv fehér fcnvőtobozhoz tudnám hasonlítani ezt a fantasztikusan szép növéint. Az Euphorbia abdelkuri egv szintén oltott, kb. 40 cm magas oszlopos habitusú példánv volt. úgv nézett ki a növénv. mintha testét cukormázzal vonták volna be. Kétségtelen, hogv léteznek gvönyörű Euphorbia fajok, de az imént említett két növénv mindenképpen nemzetségük ékköveinek sziimítanak. Az asztalok között a földön banános ládákban rakott, egyesével becsomagolt idős. ritka iii)\ cineket ~ az egv ikben például egv legalább 20 cm-es Ariocarpus trigoniis-t - pillantottam meg. Kérdésemre, hogv mi lesz ezeknek a szép példáinoknak a sorsa. Sanchez úr büszkén újságolta, hogv a madridi botanikus kertnek ajándékozza azokat. Ligv gondolom ezt a pár száz pozsgásnöv éin t. melv az elszállításra várt. a világ bármeh ik szukkulens gvíijteménvéiiek tulajdonosa tárt karokkal fogadná. Bár még órákig tudtam volna bámészkodni a gvönvörű nö\éinek társaságában, sajnos szoritott az idő. vonatom hamaro.san indult..hazafelé". Sanchez úr nem akart elengedni ajándék nélkül ezért még egvszer körbe jártuk a gviijteménvt. melynek eredmcineképpen zsebeim megteltek különféle pozsgás növénvek terméseivel. Miközben házigazdám a kapu iránvában kísért, megfordultam és még egvszer utoljára kigvöinőrködtem magam a csodás kert látvánvában. Elbúcsúztam Antonio Gomez Sanchez úrtól és ekkor megmozdult bennem a kis ördög egv ártatlanul irigv gondolatot sugallva:..mennyire szerenesésnek mondhatják magukat a mediterráneumban élő kaktuszgyűjtők" Ez úton szeretnék köszönetet mondani a rengeteg segítségért Merkancz Andreának, idegenvezetőnknek, aki nélkül nem sikeriilt volna megcsodálnom Valencia városában ezt a két fantasztikus pozsgás gvíijteményt! Tóth Norbert Debrecen
Kedvenc pozsgásaink II.: senecio Zusammenfassung:_Der Verfasser schreibt üher die Pflege- und Winterungserfahrungen dieser Gattung, üher ihre Ahstammung und die Herkunft ihres Namens. Abstract: The author writes down his experience on the growing and wntering of this genus. He telis the origin and names ofthese species. A Senecio-k - az aggófüvek - a fészekvirágzatuak* vagy fészkesek (Compositae) családjába tartoznak, mely a növényvilág egyik legnagyobb nemzetsége, a kb. 1300-1500 faj számával. Az egész Földön megtalálhatók, minden mérsékeh övi szélességen, de a trópusokon vagy a sarkvidékek közelében is előfordulnak. Vannak közöttük egy és kétévesek, lágyszárúak, cserjék, tűlevelűek", törzs- és levélszukkulensek és végül az űstökösfák. A Senecio fajok a legváhozatosabb élőhelyeken fordulnak elő. Vannak sivatagi és sztyeppe növények; vagy alpesi réteken, legelőkön, mocsarakban, tű- és lomblevelű erdőkben élők. Az óriás vagy fa alakú aggófüvek a kelet-afrikai magashegységek alpin vegetációjának növényei (S. kilimanjarii és S. keniodendron). A szukkulens fajok a Dél- és Délnyugat - Afrikában elterülő sivatagokban, főleg a Karroo- és Namib- sivatagban élnek. Ezeket a növényeket korábban Kleinia néven írták le. Úgy tapasztaltuk, hogy ezek a növények függetlenül szukkulens mivoltuktól nem érzékenyek a locsolásra, sőt bátran mondhatom szeretik és igénylik a vizet. Talajuknak jó vízáteresztő homokkal kevert (1/3 rész) komposzt- és gyepszintföld keveréket használunk. Télen a többi növény között, 8-10 "C tartjuk, lehetőleg világos helyen. Senecio articulatus: Körülbelül 2 cm vastagságú szürkés-zöldes színű hengeres szárú növény. Levelei hosszúnyelűek, szárnyaltak világos szürke színűek. Sápadt virágai vannak. Hajtásról dugványozással szaporíthatok legkönnyebben. (7.sz. kép) S. herrelanus, S. rowleyanus, S. citriformis, S. radicans növények lényegében csak leveleik alakjában különböznek egymástól. Elágazó, vékony, kúszó vagy csüngő hajtásaikon sűrűn találhatók a bogyószerű, húsos levelek, melyek csúcsán kis töviske található. Színük zöld, sötétebb sávokkal tarkítva. Ezeken a sávokon keresztül jut be a fény a levél belsejébe, ahol az asszimilálás történik. A levél többi részét viaszos bevonat védi a túlzott párologtatástól. Leveleik alakja a felsorolás sorrendjében a következő: (8; 9.lOsz. képek)
12 DEBRECENI POZSOÁSTÁR Kedvem: po/sgiisaiiik II..Senecio 7. kép Senecio articulatus 8. kép Senecio herreianus Fotó: Druzsin József Fotó: Druzsin József 11. kép Seneeit) stapeliaeformis (vastagabt>) és 12. kép Senecio eilrilbrniis (jobbról) és S. Iiawi>rlliii S. stapeliaeformis subsp. minor Fotó: Druzsin Józ.sef Fotó: Druzsin József
Kedvenc pozsgásaink 11. Senecio DEBRECENI POZSGÁSTÁR 13 Az első hossza 1,5-2 cm szélessége ennek kb. a fele; a következő színre, alakra, és nagyságra hasonlít a zöldborsó szemhez; a harmadik növényé mint a neve is utal rá citrom formájú; végül az utolsó növény levelei hengeresek, 2-3 cm hosszúak. Nagyon könnyen, gyorsan szaporíthatok homokban, hajtásdugványról. A forró nyári napokon árnyékolással védjük őket a túlzott bepirosodástól. Senecio stapeliformis: fölfelé növő 25-35 cm hosszú, 5-7 élű hajtásszárú, zöldes-szürke színű növény. Élein apró tövisszerü levélkék vannak. Hoszszú virágszáron szegfűszerű vörös virágot nyílik. (11 sz. kép) Senecio stapeliformis var. minor: kisebb növésű, sötétebb rajzolatú, mint a törzsfaj. Kevesebb és később lehulló tövisszerű levélkéi vannak. Vékonyabb és hengeresebb hajtású. Mindkét növényt rhízómás* sarjakról könnyen szaporíthatjuk. Senecio haworthii: 20-30 cm magasra növő, elbokrosodó növény. Levelei hengeresek, mindkét végükön elkeskenyedők hegyesek, vastag, fehér, viaszszerű bevonat látható rajtuk. A többi növényhez képest télen-nyáron szárazabb körülmények között tartjuk őket. (12 sz. kép) Senecio kleinia: Hazája a Kanári- szigetek. Élőhelyén 3 m magas növény, levelei 20 cm hosszúak és 1-2 cm szélesek. Színük szürkés-zöldes, hosszában sötét sávos. Ebből a növényből nem régen kaptam egy 20 cm magas példányt Marticsek János barátomtól és gyűjtőtársamtól. Ő szaporította magról, amit a Kanáriszigetekről kapott. Tartását most tapasztalom, fénykép sajnos még nem készült róla. Druzsinné Zsóka és Druzsin József Érdliget
Folyóiratszemle British Cactus & Succulent Journal 2001/4 Mint legtöbbször, most is nagyszerű élőhelyi fotókkal is illusztrálva jelent meg a Notocaetus scopa-ról. annak változatairól és közel rokon fajairól egy reprezentatív írás N. Gerloff és R. Zahra tollából. Több, eddig még nem publikált változatot ismertetnek angolul, logikusan nomen nudumnak tekintve még őket, és a tartási tapasztalataikat, valamint az elterjedési adataikat is megosztják velünk. Bert Jonkens ragadja meg az alkalmat egy részletes cikkben, hogy Carpobrotus nemzetségről, amely az Aizoaceae család Európában is meghonosodott tagja, alapos vizsgálattal véleményt mondjon. A szerző tisztázza, hogy melyek a ma ismert fajok jellemzői, mely fajok élnek kontinensünkön és Angliában az emberi terjesztés eredményeként, és mik a fennmaradásuknak a klimatikus feltételei. A 200l-es maglista ajánlatból képen a Matrmiillaria grahamii, a Coryphantha paliida, a Strombocactus disciformis subsp. esperanzae, a Cerochlamys pachyphylla var. albiflora, a Yucca whipplei és az Echinocereus lindsayi fajokat mutatják be. Az egyesületi hírekben William Steam professzor elhunytáról tudósítanak, aki a brit botanika doyen-je volt, és aki több pozsgásfaj rendszertani helyzetét tisztázta. így például a Rhipsalis baccifera, Haworthia herbacea, H. marginata, Trichodiadema hirsutum stb. Egy érdekes Cleistocactus Oreocereus hybridről olvashatunk R. Marriott-tól, amelyik először virágzott a gyűjteményében. A szülő fajok pontosan ismeretlenek voltak, a virág viszont nagymértékben Cleistocactus szerű volt. G. Rowley folytatja a vizsgálatait a Peperomia nemzetség tagjai között sorozatának második részében, amelyben több ábrán és fotón szemléltetve jellemzi e genus geofiton* (gumós) fajait, mint például P. umbiliéata, P. scutellifolia, P. parryana, P. macrorhiza. Egy szikláról temiészetes élőhelyén csüngő faj, a Mammillaria matudae, gyűjteményben tartva, szokatlan, de a termőhelyéhez hasonló megoldást ajánl nekünk J. Watmough, amikor egy alulról kivágott cserépbe, e lyukon átbujtatva fordítva ültette el e fajt és így fejjel lefelé nevelte! Régi és új Caralluma-k Szaúd-Arábiában" címmel folytatja három részes írásának második részét S. Collenette, amelyben bemutatja a Borealluma, a Carlluma, a Caudanthera, a Cryptolluma és a Cylindrilluma nemzetség itteni "tagjait. C.C. Walker részleteiben tárgyalja meg a pachycaul* növények azon csoportját, amelyek a Nolinaceae családba tartoznak, és amelyek valószínűleg ismeretlenek számos fajukat tekintve, vagy éppen jól ismertek és gyakoriak a tartott növényeink között, - pl. Beaucamea recurvata. Papp László Debrecen
A Notocactus nemzetségekről 10. (A természetes taxonok és cultivarok részletes leírása 9.) Zusammenfassung: Der Aulor setz seme Artikehene ohne nach Volhtündigkeitxtrehend mil der dekiillwrlen I hirlegiing der Notocaclus-Arten, der darunter slehenden taxonomischen Einheiten und Cullivaren fort. Abstract: The author conlinue.i his series giving exaci description of Notocactus species, the classificalumal unils under species and cultivars avoiding to mention alt the "taxons". He also criticizes whcther they are real or not. Brasilicactus alnemzetség Magáin osan fejlődő, gömb alakú, egyenes lefutású sokbordás növények. Bordáik sok kis apró szemöiesökből állnak, amelyeket nagyon sűrű. rövid és finom tövisek fednek. Virágok aprók, tölcsér alakúak. Termést és a virágcsövet rövid, de szúrós tövisek borítják. A gv'orsan megszáradó termés sok. apró, fekete magot tartalmaz. B. graessneri (K. Schiim. l'j03) Bcri^cr cl Kruinz 1060 /I3 sz. kép) Teste tíízöld szinü. fiatalon gömb alakú, idősebb korixui 10-12 cm széles es magas, a tén\' felőli oldalon térdén lecsa X)tt. Csúcsa einhcii Ix;- siilkult. fiatal tövisekkel borított. Bordái (kb. 60) alaesonvak. apró 2-.3 mm magas szemölcsszeríí dudoroklxm állnak össze. Areolák kicsik, kerekek, soláig barnás gvapjasak. Sok peremtövise (2.5-40 db) rövid. 6-8 mm hosszú, üvegesen világossárga. 6 db középtövise erősebb. 2 cm hosszii. aranv-bania szinü. Az összes tövise a testtől elálló. 1.3. kóp Notocactus (Brasilicactus) graessneri Fotó: PaoD László A virág zöld szinü. tölcsér alakú. 2.5 cm nugas és 2 cm széles. A porzószál zöldessárga, a portok sárga, a bibcszál és a bibeág fehéres-zöld. Érintésre a porzószálak a bibcszállioz
16 DEBRECENI POZSGÁSTÁR A Notocactus nemzetségről 10. hajolnak (tigmonasztia)"*". közvetlenül a bibeágak alatt. A termés kicsi, kerek, szúrós töviscsomókkal borított, magok aprók. n>újtott sapkaalakúak. feketék. Élőhely: Brazília: Rio Grandé do Siil. Jagiiirana. Vacaria. f. albisetus (Ciillmann l955)kraim (14 sz. kép) Alakra és méretre megegyezik a típussal. Areolái fehér filcesek. a peremtövisei puhák, sárgásfehérek, középtövisei 3 cm hosszúak, világossárgák. A virág külső szirmai zöldessárgák, a belsők sárgák. A bibeszál és a bibe sárgásfehér. A magok barnásfeketék. Élőhely: Brazília: Rio Grandé do Sul. Fortaleza. 14. kép Notocactus (Brasilicactus) graessneri \ar. alhisetus l'otó: Horváth László f. microdasys P. Braun 1986 Areolái fehéressárga filccel és 1-2 mm hosszú pamacsszerű tövisekkel díszített. A virág szirmai rövidek kb. 5 mm nagyok, összecsukódáskor nem fedik a bibét és a porzókat. Élőhely; Brazília: Rio Grandé do Sul, Jaguirana. B. haselbergii (Haage et Rümpler 1HH6) Berger cl Krainz 1967 (15xz. kép) Lapított gömb alakú, világos zöld színű. 12 cm magassággal és 14-16 cm ármérővel. Csúcsa bemélyed, fiatal tövisekkel borított. Egyenes lefutású, 30 db bordája, apró szemölcsökből áll össze, amehek csúcsán kerek, fehérfilces areolák ülnek. Tövisei színe, egyedenként, fehértől sárga színig változhat. Peremtövisei (kb. 20 db) 1 cm hosszúak, tű alakúak. vékon>ak. puhák és sugarasan szétállók. Középtövisei (általában 6 db.) 20 mm hosszúak, vastagabbak, felmeredők. Virága 2 cm magas és széles, színe egyedenként, vöröstől a narancsvörösig változhat, a nektártartó rózsaszín.
\ \<il(n:aclus nemzetségről 10. DEBRECENI POZSaÁSTÁR 17 15. kép Notocactus (Brasilicactus) haselbergii Fotó: Horváth László.\ porzószál cs a portok arainsárga. a bibeszál és a bibe kénsárga. A termése kicsi, gohó alakii. barna szinü. szúrós töviscsomókkal borított. Magok aprók, sisak alakúak, feketék. Élölieh: Brazilia: Rio Grantie do Sul. Jaguirana. Aparados. A részletes leírások 4. részében megígértem, hogy visszatérek a Brasilicactus..elachisantus" név sorsára. A szakértői elemzések és az élőhelyek újratérképezése során kiderült. hog\- a fenti névhez tartozó példányokkal teljesen megegyezők, már más néven, nevezetesen Brasilicactus graessneri v. albisetus- ként gvüjtésre. illetve leírásra kerültek. így ezt a nevet heklelennek minősítették (nom. inv.) és megszüntették. Eg\ébként a látható Brasilicactus graessneri v. albisetus egy fiatal kb. 6 éves példán\. úg>.5-6 cm magassággal és szélességgel. Azóta már lényegesen magasabb, de nem szélesebb! A fejlődési időn kívül, főleg ha vizet is veszít, hasonlít a N. scopa v. erythrinus \ilágos középtövisü példáinaira. Még virágozni is később szokott mint a típus, úgy április 10. körnxékén. üvegházi tartás mellett is. Ráadásul még a virág méretében és színében is nag\ jából megegyezik azzal, ezért aztán figyelmetlenségből nagyon köninen összetéveszthetők.
1H DEHRECENI POZSGÁSTÁR A Notocactus nemzetségi-öl 10. Eriocactus alnemzetség Idősebb korban oszloposra fejlődők, amelj^eknek magassága elérheti az 1-1,8 m -t is. Sokbordásak, finom és hosszú tövisekkel. Az egyenes lefutású bordák élei többé-kevésbé fileesek. A csúes a fény felőli oldalon leesapott, szinte mindig vastag szőrsapkával borított. A virágok sárgák, a terméskezdemény fölött széles harang alakúra szélesednek. A termés gyapjúval és sertékkel fedett, éréskor alapnál feln)'íló. A magok aprók (I mm), sapka alakúak, színük fajtól függően, barnától feketéig váhozhat. E. ampliocostatus (Ritter 1979) Theimisscn 1981 Teste levélzöld színű, magányosan fejlődő, 30 cm átmérővel és 1.8 m magassággal. A fényfelőli oldalon lecsapott csúcsát fehér vagy sárgásfehér szőrsapka borítja, az areolái kicsik, barnásak. A 32-48 db / általában 45-48 db / bordája egyenes lefutású. 0.8 cm szélesek és 1 cm magasak. A tövisei aranysárgák, a 4 peremtövis oldalra álló, 1 cm hosszú, a 4 db középtövis ívesen lefelé mutató, a legalsó a leghosszabb kb. 3 cm. A virága 4 cm magas és 6 cm széles, citromsárga, vagy világos aranysárga. A porzószál sárga, a portok sötét aranysárga vagy világosbarna. A bibeszál és a bibeágak világossárgák. A temiés barnásvörös, alul fehér, feljebb barna gvapjúval fedett, alapnál felnyíló. A magok aprók, 0,7 mm nagyok vörösesbarnák. Élőhely: Paraguay: Paraguari. Cordilheira de los Altos. A hozzá erősen hasonlító E. schumaimianus-tól a virág felépítése és színezete jól elkülöníti. E. claviceps (Ritter 1966) Kraim 1967 (I6.sz.la-p) Teste bunkó alakú, világos zöld szinü, átmérője 20 cm, magassága 50 cm. Ritkán tőből néhány sarjat nevel. Csúcsa a fényfelőh oldalon lecsapott, fehér gyapjúval fedett. A 23-30 db egvenes lefutású bordája keskeny, háromszög alakú, az éle vékom-. Areolái aprók, fehér gyapjasak. Az 5-8 db világos sárga, vékony peremtövise szétálló, ívesen a testfelé hajló, az alsók hosszabbak, akár 3-4 cm esek is lehetnek, a felsők csak I cm hossziiak. Az 1-3 db középtövise vastagabb, hosszuk 3-4 em. szinte mindig a test alsó része felé hajlanak. A csúcsi szőrök között fejlődő virág 5 cm magas és 6 em széles, tölcsér alakú, a sziromlevelek élénk kénsárgák. A porzószál és a portok kénsárga, a bibeszál és a bibeág
\ Xiitivacliis noiiizctségiöl 10 /)/ ;/?««7;.N/ ro/saistah 19 arain sárga. A porzók cg\ csoportban, a bibe tövéből fejlődnek. A temiés barna. gokó alakii. feliéressárga gvapjúval borított, éréskor az alapnál télin ilik. \ magok barnásfeketék, sapkaalakúak. I mm nagv ok. Élőhely: Brazília: Rio Grandé do Sul. Nova Pálma. A különböző élőhelvekről származó példányok a tövisek számában és hosszában léinegesen eltérhetnek a fentiekben leírtaktól. Gvíijteméinbeii sarjadó példáint eddig még nem láttam, de az élőhelveii készített és közzé tett fotók azt igazolják, hogv- léteznek íken példányok. 16. kép Notocactus (tiriocactus) claviceps Fotó: Hoi-váth László E. grossei (K. Schnm. hs'j'j) l-ric 192<S /(/.' aiircispina) Riller I97'JI Tliciinisscn l'ásl Fiatalon gömbölvii. később oszloppá lassan fejlődik. 20 cm átmérővel és 1.7 m magassággal. Színe levélzöld, csúcsa fehérgyapjas. Bordaszáma fiatalon 16 db. később ez a szám meg is duplázódhat. Areolái aprók, szürkésbarnák. 3-4 db peremtövise 4-5 cm hosszú, az 1-2 db középtövise erősebb és lefelé mutat, a színük szürkésbarna. Ritter szerint 3-X db tövisből a perem és középtöv is nem különböztethető meg. A V irága 4 cm magas és 5 cm széles, a sziromlevelek citromsárgák. A porzószál, portok, bibeszál és a bibeág kénsárga. A termés világosbarna, alul felnvíló. fehér gvapjúval és barna szúrós sertékkel borított. A magok O.X mm nagv ok. sapkaalakúak. matt feketék. Élőhely: Paraguav: Colonia Independencia. Ritter leirt egv aranvsárga. X-l I tövisű alakot /.'. grossei f. anreispino néven, mehet később a szakértők besoroltak az alapfajba. Ez a név még ma is előfordul a mag es növénv ajánlatokban.
20 DERRECEM POZSGÁSTÁR A Notocactus nemzetségről 10 E. leninghausií (Haage et K. Schum. 1895) Berger et Krainz 1968 (17 sz. kép) Teste oszlop alakú, világoszöld szinü, 1 m magas és 10 cm átmérőjű. A virágzóképes kort elérve tőben erősen sarjad, majd nagycsoportot alkot. A csúcs ferde, a féinfelőli oldal alacsomabb. süni fehér filccel borított. A több mint 30 db bordája egyenes leftitású. keskem- és alacsony, az areolák sürün állnak rajta. A 15-20 db peremtö\ i- se. vékony, sörtealakú. világos mézsárga szinü. 5-10 mm hosszú, az alsók hoszszabbak. a felsők rövidebbek. A 3-4 db erősebb középtövise sötétebb színű. 4 cm hosszú, a legalsó lefelé irányul. A virág csúcsi részen fiatal areolákból fejlődik, kinyílva 5 cm magas és 6 cm átmérőjű. A külső lepellevelek sárgászöldek, a belsők citrom sárgák, sehtiiesen fénvlők. A porzószál sárga, a portok barnássárga. A bibeszál fehéressárga, a bibe világossárga, magasan a porzók fölé múlik. A termés golyó alakú, fehéres vagy világosbarna gvapjúval borított, éréskor alapnál hasad fel. A magok 0.5-0,8 mm nagv ok. barnák, sapkaalakúak. Élőhely: Brazília: Rio Grandé do Sul. Montenegró. 17. kép Nolocacliis (1-Jiocacliis) lennighausii l'oló: Horváth Lás/ló Beszerezni és megtartani nem nehéz, szinte állandóan hozzá lehet jutni, a hazai és a külföldi kertészetekben szaporított példányokhoz a virágkereskedésekben. f. apelii (Heinrich 1940) Krainz 1968 (18.sz. kép) Teste nem oszloposodik. félgömb alakú marad. 10-12 cm átmérővel. Erősen sarjad, nemcsak a gvökérnvakból. hanem az alsó elparásodott részből is. Peremtövise kevesebb. 7-8 db. puha. vékony, könnyen törik. Középtövise általában csak egy fejlődik, de ez is rövid és a testhez simuló. Ritkán és keveset virágzik. Élőhely: Ismeretlen.
\ NotiKMcUis nemzctscgröl 10. nehrkcem rozsa istár 21 Nálam rendkívül lassan fejlődik és l.'^ év alatt csak egyetlen alkalommal virágzott. A virága viszont nagyobb volt. mint a típus virága. 7 cm átmérőjű, szinte teljesen eltakarta a növéint. f. minor (Ríltcr 1979) Havlicek 19H9 Csak 35-40 cm magasra nő. 7 cm átmérővel és kb. 30 db bordával. A középtövisei hosszabbak a típusénál, az alsók elérik a 6 cm is. kissé hullámosak. A portok aranysárga, a magvak sötétbarnák. Élőhely: Brazília: Rio Grandé do Sul. Montenegró, a Klein család tainája. Már viszonylag fiatalon kb. 10 cm magasság elérése után virágzik. Nálam ekkor még nem is sarjadt. 18. kép Notocactus (Eriocactus) leninghausii la. apellii Fotó: Horváth László E. magnificus (Riltcr 1966) Krainz et Taylor 19H0 (19 sz. I<vp) A teste fiatalon gömb alakú, később meghosszabbodik. 18 cm átmérőre és 25-30 cm magasságiira fejlődik, színe liamvas kékeszöld. Virágzóképes korig egyedülálló, inajd változó mértékbea tőben, ntkábban az oldalán is sarjadó..\ 11-15 db széles liáromszög alakú bordája egyenes leliitású. kb. 2.5 cm magas, az éle kc^skeny és ritkán filccel boritott. Az areolák elnyújtottak, sűrű fehér vag\' sárgás filccel t;ikartak. A 15-25 db peremtövise liajszálfinom, töréken\'. 5-8 mm hosszú, a testtől kissé elálló. 12-15 db középtövise. 10-20 mm hosszú, aranvsárga hajlékony, a testtől elálló. A virága a csúcs fiatil areoláiból fejlődik. 4 an magas és 4.5 aii széles, a sziromlevelei kénsárgák. A porzószál és a portok sáiga, a bibeszál világossáiga, a bibcágak sáigástl;- hérek. A temiés golvó alakii. világosbarna sűrű fehéressái^ filccel borított, éréskor alapnál felnvíló. A sapkaalakú magok I mm nagvok. barnás vörösek, hossziikás gödrökkel és dudorokkal borítva. Élőhelv: Brazília: Rio Grandé do Sul. Serra Geral..Az élőhelyén vannak idős. óriás példánvok, amelyek a sarjakkal együtt 80 cm átmérőt is elériietik.
22 DEBRECENI POZSGASTIR \ NiMiicactiis iicmzelscgröl 10. 19. kép Notocactu.s (Eriocactus) magniticus Fotó: Horváth László Időnként ennek a ftijnak is Ixszerezlietők a fiatal példán\ai a virágüzletekben. Többször láttam ezek között érdekes tövis. tordasaím és gvapjúsziii változatokat de előfordulliat. hogv- ezek a péktíjivok hibridek voltak. E. iiigrispinus (K. Schum. IH')')) Buining 1970 Teste rövid oszlop alakú. 16 cm átiiiérővel és 40 cm magasság;al. színe levélzöld. Idősebb, virágzóképes korbaii az alapnál envhén sarjadó. A 24 db Ixirdája eg>aies leftitású. 1..5 cm niagas. háromszög alakú, keskenv- éllel. A csúcsot szürkés színű filcsapka fedi. Az areolái szürkésbarna gvapjúval fedettek, az idős areolákon csak szürkék. A.3-4 db tövis közül perem és középtöv-is nem különböztetlietö meg. színűk a csúcson bania. sötét pontokkal, később mind sötét ezüstszínű. A két oldalsó töv-is 3-4 em hosszii. a lefelé muuitó akár 6.5 cm is lehet, az esetleg kifejlődő felső 2 cm. A fiatal areolákon néliánv- melléktövis is féjlödliet amelvek később lehiillaiuik. A virágok a csúcsi gvapjútól fejlődnek. 6 cm magasak és 7 cm szélesek, a sziromlevelek lapát alakúak kanárisárga színűek. A tennés golvó alakú, sűníi. szüricés gvapjúval és sötétbarna sörtékkel borított. A porzószál és a portok lialvánvsárga a bibeszál és a bibeágak kénsárgák, magasan a porzók fölé nőnek. A tennés golvó alakú, barna szinü. alapnál felnvíló. A magok aprók, csak 0.6-0.7 mm nagvok. sapkailakúak. gesztenvebania színűek, a néliánv dudorok ebivújtott.
A Notocacliis nemzetségről 10. DEBRECENI POZSGÁSTÁR. 23 Élöheh': Paraguay. Caacupa. Tobati. Hazai gxüjteményben még nem láttam. Magonckorban a E. schumannianus-tól alig lehet megkülönböztetni. Én is sokáig kételkedtem az én példányaimban, csak a gvapjúsapka színe, még később a virágszín. temiés és a magok g\'őztek meg a fejazonosságukról. E. schumannianus (Nicolai 1HH3) Fric 1928 Levélzöld színű, magányosan és oszloposán fejlődő, az átmérője elérheti a 30 cm-t, a magassága az 1.8 m-t. A 40-45 db ék alakú bordája egyenes leflitású. a szélességük és magasságuk 1 em. A csúcsot sűrű. vastag, sokszor 10-12 cm átmérőjű, fehér szőrsapka fedi. A tövisei vékonyak, törékenyek, színük barna, esetleg sötét aranysárga. A 4 db peremtövise 8 mm hosszú, az areola két oldalán helyezkednek el. A 3-4 db középtövisből egy mindig lefelé mutat, ez 3 cm hosszú, a többi 1 cm hosszú és a testtől elálló. A virág 3,5 cm magas és 4.5 cm széles, színe aranysárga. A porzók két csoportban fejlődnek, színük sárga. A porzószál krémszínű, a bibeágak fehérek. A tennés barna, éréskor alul fehiyílik. a tövénél sűrű fehér, feljebb bamás gyapjúval és ritkás vörösesbarna sörtével borított. A magok aprók 0,8-Imm nagyok, rag\ ogó gesztenyebarnák, rajtuk a felületi dudorok ma,jdnem laposak. Élőhely: Paraguay: Carepe-gua. A hozzá erősen hasonlító E. apliocostatus-tól biztosan csak virágzáskor lehet elkülöníteni. Elégé fázós növény. 7 C" alatt barna foltok keletkeznek a testén, utat nyitva a kórokozóknak. Több példányom puszüilt így el! Paráguayból több helyről is behozták. Ezek a példányok a virág méretében, a tövisek színében és méretében eltértek a leírtaktól, de a bordák száma és mérete állandónak bizoiniilt. E. warasii (Ritter 1973) Hewitt et Donald 1974 (20.sz. kép) Teste fiízöld színű, oszloposán fejlődő. 15 cm átmérővel és 80 cm magassággal. Idősebb korban enyhén sarjad, s ezek a test bármely részén fejlődlietnek. Csúcsa a fény felőli oldalon lecsapott és sűrű fehér filccel borított. 15-16 db bordája egyenes lefiitású. háromszög alakú, 2 cm magas, az oldala enyhén rovátkolt, az éle sárgásfehér filccel fedett, az areolák aprók, fehérfilcesek. 15-20 db fakóbama tövise 1-4 cm hosszú, hajlékony, tű alakii. legtöbbször lefelé hajlók. A perem és középtövis alig különböztetlietö meg. csak a két középső lefelé hajló, erősebb és hosszabb. Virága a szőrrel borított fiatal areolákból fejlődik, sűrűn egjonás mellett, 5 cm magasak és 6 cm szélesek. A sziromlevelek lándzsa alakúak arany vagy citromsárga színűek. A porzószálak, a portokok, a bibeszál és a bibeágak halványsárga színűek. Termése golyó alakú, fehér vagy barna gyapjúval sűrűn fedett, néhány szúrós, sötétebb barna sertével védve, éréskor alapnál felnyíló.