A SZENT ISTVÁN EGYETEM

A SZENT ISTVÁN EGYETEM Egyetemi Hallgatói Önkormányzatának ALAPSZABÁLYA

I. Bevezetés Általános rendelkezések 1. (1) A Szent István Egyetem (továbbiakban Egyetem) Hallgatói Önkormányzata (továbbiakban EHÖK) a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (továbbiakban Ftv), valamint az Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata alapján megalkotta az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat Alapszabályát (továbbiakban Alapszabály). (2) Az Önkormányzat neve: Szent István Egyetem Egyetemi Hallgatói Önkormányzat. Rövidített neve: SZIE EHÖK. Az Önkormányzat nemzetközi elnevezése: Students Union of Szent István University. (3) Az Önkormányzaton (a továbbiakban EHÖK) belül az alábbi hallgatói részönkormányzatok működnek: Alkalmazott Bölcsészeti és Pedagógiai Kar Állatorvos-tudományi Kar, Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar, Gazdasági, Agrár- és Egészségtudományi Kar Gépészmérnöki Kar, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Ybl Miklós Építéstudományi Kar 1 kari, illetve intézeti hallgatói önkormányzatai (a továbbiakban önkormányzat). hallgatói kari (4) Az Önkormányzat székhelye: 2100 Gödöllő, Páter Károly u. 1. (5) Az EHÖK körbélyegzőjének felirata: Szent István Egyetem Egyetemi Hallgatói Önkormányzat középen Magyarország címerével (6) Az EHÖK nevében az EHÖK elnök gyakorolja az aláírási jogot. (7) Az EHÖK tagja az Egyetem minden hallgatói jogviszonnyal rendelkező hallgatója. (8) Az EHÖK képviseli az Egyetem minden hallgatójának érdekeit. (9) Az EHÖK feladatainak ellátása során az Egyetem által biztosított információkra, tájékoztatásra, adatszolgáltatásra, együttműködési készségre támaszkodik. (10) Az EHÖK hatásköre a hallgatókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed.

(11) Az EHÖK megbízás alapján az Ftv.-ben, vagy egyetemi szintű szabályzatban meghatározott eljárásban ellátja a hallgatók képviseletét. (12) Az EHÖK az Ftv.-ben meghatározott jogosítványait akkor gyakorolhatja, ha megválasztotta tisztségviselőit, és érvényes alapszabállyal rendelkezik. Az Alapszabály elfogadása, módosítása 2. (1) Az EHÖK Alapszabálya határozza meg az EHÖK működési rendjét és szervezeti felépítését. (2) Az Alapszabály elfogadása, módosítása az EHÖK kétharmados többségével történik és a Szenátus jóváhagyásával lép életbe.

II. Az EHÖK feladatai és hatáskörei Az EHÖK feladatai (1) Az EHÖK 3. a) segíti az egyetemi autonómia kialakítását és gyakorlását, az oktatás színvonalának emelését, az oktatói és hallgatói tanszabadság megvalósítását, az oktatók és hallgatók közötti kollegiális viszony kialakítását és fenntartását, az egyetemi közélet élénkítését, b) végzi a hallgatók egyetemi ügyintézésével kapcsolatos képviseleti és egyéb feladatokat, c) felkészülési lehetőséget biztosít a hallgatóknak a közéleti szerepvállalásra az ehhez szükséges igények, készségek kialakításával, d) támogatja az Egyetem hallgatóinak szakmai, tudományos, kulturális, sport és egyéb közösségi tevékenységét, e) állandó kapcsolatot tart az ország hallgatói önkormányzataival, más hazai és külföldi hallgatói szervezetekkel, testületekkel, f) ellátja az Egyetem hallgatóinak érdekképviseletét, érdekvédelmét, gyakorolva a jogszabályokban, valamint egyetemi és kari szabályzatokban, továbbá egyetemi és kari tanácsi határozatokban ráruházott, a hallgatói jogviszonyból származó kollektív döntési, egyetértési, javaslattételi és ellenőrzési, véleményezési jogokat, g) együttműködik az Egyetem vezetőivel, testületeivel és segíti az egyetemi feladatok koordinálását, ellátását, h) lehetőségeihez mérten részt vesz a tudományos és szakmai diákkörök szervezésében, a dolgozatok közzétételében, a hallgatók hazai és külföldi oktatási, kulturális és tudományos képzési kapcsolatainak építésében, i) részt vesz a szociális, kulturális, sport vagy más szabadidős tevékenységek szervezésében, és gondoskodik az e célból rendelkezésére bocsátott helyiségek és eszközök rendeltetésszerű felhasználásáról és megóvásáról. Az EHÖK hatáskörei (1) Az EHÖK 4. a) elkészíti saját Alapszabályát, testületeinek, tisztségviselőinek választását, biztosítja működésük feltételeit, elkészíti szabályzatait, b) delegálja a jogszabályokban, valamint egyetemi és kari szabályzatokban meghatározott testületek, továbbá egyetemi és kari tanácsi határozatok alapján létrehozott bizottságok hallgatói tagjait,

c) egyetértési jogot gyakorol a tanulmányi és vizsgaszabályzat, a térítési és juttatási szabályzat, az oktatói munka hallgatói véleményezésének rendjéről szóló szabályzat elfogadásakor és módosításakor, d) egyetértési jogot gyakorol az ifjúságpolitikai és hallgatói célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor, e) véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet az Egyetem működésével és a hallgatókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben, f) véleményt nyilváníthat minden olyan egyetemi szintű és országos kérdésben, amely a felsőoktatást érinti, g) javaslattal élhet a szabadon választható tantárgyak, szemináriumok bevezetésére, külső oktató (előadó) meghívására, h) közreműködik az oktatók oktatói tevékenységének hallgatói véleményezésében, i) véleményezi a hallgatók rendelkezésére álló helyiségek, eszközök, felszerelések használatának rendjét, valamint az Egyetem sportlétesítmények hasznosítását, j) közreműködik a kollégiumok vezetésében a Kollégiumi Tanácsban és a kari kollégiumi tanácsokban való részvételével. k) jutalmazhatja a hallgatók, szervezetért végzett munkáját, közéleti hallgatói ösztöndíj formájában. Ennek mértékéről és odaítéléséről az EHÖK elnöke dönt EHÖK Küldöttgyűlése hagyja jóvá l) A jutalmazás mértéke nem haladhatja meg a havi 50.000 forint/hallgató összeget.

III.Az EHÖK felépítése (1) Az EHÖK tisztségviselői, illetve testületei: a) hallgatói képviselő, Az EHÖK tisztségviselői 5. b) hallgatói kari elnök, illetve hallgatói kari önkormányzat, c) elnök, általános alelnök d) elnök által megbízott más tisztségviselő, illetve létrehozott bizottság. e) Az EHÖK elnökségének tagjai (2) Az EHÖK tisztségviselője csak az Egyetem aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkező hallgatója lehet. (3) Az EHÖK elnöke nem tölthet be egynél több vezető tisztséget az EHÖK-ben. (4) Az EHÖK tisztségviselőinek választását az Alapszabály 1. számú melléklete szabályozza. A hallgatói kari elnök (1) A hallgatói kari elnök a hallgatói kari önkormányzat vezetője. 6. (2) A hallgatói kari elnököt a kari küldöttgyűlés választja a jelen Alapszabály, illetve az Alapszabály mellékletét képező kari HÖK szabályzat rendelkezései alapján. (3) A hallgatói kari elnök tisztsége megszűnik a) határozott idő lejártával, b) visszahívással, c) lemondással, d) összeférhetetlenség esetén, illetve e) hallgatói jogviszony megszűnésével, vagy hat hónapnál hosszabb ideig tartó szüneteltetésével. (4) A hallgatói kari elnök

a) irányítja a hallgatói kari önkormányzat munkáját, b) felel a kar hallgatóinak képviseletéért minden kari szintű egyetemi és azon kívüli fórumon, c) képviseli a kar minden hozzá forduló hallgatóját, vagy gondoskodik a képviseletéről, d) ellátja azokat a feladatokat, amelyeket a hallgatói kari önkormányzat munkája során ráruház, e) dokumentálja a hallgatói kari önkormányzat által végzett munkát, biztosítja a hallgatói kari önkormányzat ülésein készült jegyzőkönyvek hozzáférhetőségét, f) rendszeres beszámolási kötelezettséggel tartozik a hallgatói kari önkormányzatnak, g) részt vesz a karhoz tartozó hallgatói szakbizottságok és hallgatói intézeti bizottságok munkájában, h) a benyújtott pályázatok és javaslatok alapján dönt a kar számára megállapított jutalmazási keret felhasználásáról a hallgatói képviselők, szakfelelősök, hallgatói intézeti vezetők ill. a kari megbízottak esetében, i) előzetes pályázat alapján a hallgatói kari önkormányzat kétharmados jóváhagyása alapján kinevezi a kari külügyi megbízottat, j) előzetes pályázat alapján a hallgatói kari önkormányzat kétharmados jóváhagyása alapján kinevezhet további kari megbízottat kari feladatok ellátására, k) felmentheti a kari megbízottjait tisztségük alól nem megfelelő működés esetén, l) koordinálja a tantárgyi programok összegyűjtését kari szinten, m) kari szinten megszervezi a hallgatói közreműködést a Tudományos Diákköri Konferencia lebonyolításában, n) kari szinten megszervezi a hallgatói közreműködést az oktatók munkájának hallgatói véleményezésében, o) felügyeli a kari hallgatói önkormányzat által leltárba vett tárgyakat és felelős a leltározásért.

Hallgatói kari önkormányzatok 7. (1) A hallgatói kari önkormányzat a kar, és a karhoz tartózó szakok hallgatóinak képviseletét látja el. (2) A hallgatói kari önkormányzat testületei a karhoz tartozó a) hallgatói szakbizottságok, b) hallgatói kari bizottság. (3) A hallgatói kari önkormányzatok működési rendjüket a jelen Alapszabály rendelkezéseivel összhangban saját szabályzatban rendezhetik. A szabályzatot az elfogadását követő 15 napon belül meg kell küldeni az EHÖK elnökének. A kari szabályzatok a jelen alapszabály mellékletét képzik, ezért azokat az EHÖK-nek is jóvá kell hagynia. A szabályzatok EHÖK és a Kari Tanács elé terjesztéséről az elnök gondoskodik. A EHÖK elnöke 8. (1) Az EHÖK vezetője az elnök. Az elnök egy személyben képviseli az EHÖK-öt és az Egyetem hallgatóit. (2) Az EHÖK elnökét az EHÖK két évre, egyszerű többséggel, titkos szavazással választja. Az elnök újraválasztható. (1. sz. melléklet) (3) Az elnök tisztsége megszűnik a) határozott idő lejártával, b) visszahívással, c) lemondással, d) összeférhetetlenség esetén, illetve e) hallgatói jogviszony megszűnésével, vagy hat hónapnál hosszabb ideig tartó szüneteltetésével. (4) Az EHÖK elnöke a) képviseli az EHÖK-öt egyetemi, illetve egyetemen kívüli fórumokon, rendezvényeken, valamint minden olyan testületben, ahol hallgatókat érintő kérdések merülnek fel, b) kapcsolatot tart az Egyetem vezetőivel, a HÖK tisztségviselőivel, az Egyetemen működő hallgatói és más szervezetek, öntevékeny csoportok vezetőivel,

c) összehívja, szervezi és vezeti az EHÖK üléseit, operatív munkáját, ellenőrzi határozatainak végrehajtását, d) javaslatokat, indítványokat terjeszt az EHÖK elé, e) az üléseken beszámol az EHÖK két ülése között eltelt időszakban végzett munkájáról, f) gyakorolja az egyetemi szabályzatokban, szenátusi határozatokban biztosított jogait, g) tanácskozási joggal részt vesz a Gazdasági Tanács ülésén., h) tisztségénél fogva delegálja az EHÖK a Szenátusba, i) az EHÖK szabálysértő határozatát megsemmisítheti, az ilyen határozat alapján tett intézkedést visszavonhatja, j) kirívó vagy sorozatos mulasztás esetén egy hónapra felfüggesztheti a HÖK választott tisztségviselőjét, visszahívásukat kezdeményezheti a választó testületnél, illetve visszavonhatja a megbízott tisztségviselők megbízását, k) megbízottakat nevezhet ki, és bizottságokat hozhat létre, amelyeket hatáskörrel ruházhat fel. l) javasolhat közéleti ösztöndíjat, és meghatározhatja annak összegét azon hallgatók számára, akik munkát végeztek az EHÖK működésének érdekében, majd ezt továbbítja az EHÖK Küldöttgyűlésének jóváhagyásra Az EHÖK általános alelnöke (1) Az EHÖK általános alelnöke az EHÖK elnökének helyettese. (2) Az EHÖK általános alelnökének kinevezése és felmentése az EHÖK elnök hatásköre. (3) Az EHÖK általános alelnöke 9. a) az elnök akadályoztatása esetén ellátja annak feladatait és gyakorolja jogait minden olyan feladatkörben, mely az elnök hatáskörébe tartozik, b) kapcsolatot tart más hallgatói önkormányzatokkal, azok szervezeteivel és egyéb érdekképviseleti szervezetekkel, az Egyetem hallgatóit érintő kérdésekben szükség esetén egyeztet más szervezetekkel. (4) Az EHÖK általános alelnöke beszámolási kötelezettséggel tartozik az EHÖK elnöknek. (5) EHÖK általános alelnöke csak HÖK tag lehet. (6) Az EHÖK általános alelnökét egyszerű többséggel, titkos szavazással az EHÖK Küldöttgyűlése választja az EHÖK elnök jelölése alapján. (7) Az EHÖK általános alelnöke szavazati joggal vesz részt az EHÖK Küldöttgyűlésein

Az EHÖK megbízott tisztségviselői, bizottságai és önálló kapcsolódó szervezetei 11. (1) Az EHÖK megbízott tisztségviselőinek személyére az EHÖK elnöke, illetve az EHÖK tagjai tehetnek javaslatot. (2) Az EHÖK megbízott tisztségviselője az elnök által rábízott feladatok ellátásáért felelős. A rábízott feladatokat és a megbízatás feltételeit az EHÖK egyszerű többséggel fogadja el. (3) A megbízott tisztségviselőt az EHÖK elnöke nevezi ki és menti fel. A megbízott tisztségviselő kinevezését az EHÖK egyszerű többséggel hagyja jóvá. (4) A megbízott tisztségviselő rendszeres beszámolási kötelezettséggel tartozik az EHÖK elnökének. Munkájáról félévente írásos beszámolót készít, melyet az EHÖK elé terjeszt. (5) Az EHÖK elnöke a megbízott tisztségviselők munkájáról rendszeresen tájékoztatja az EHÖK-öt. Az EHÖK 11. (1) Az EHÖK a hallgatói önkormányzat egyetemi szintű vezető és képviseleti szerve, operatív irányító szervezete, amely gondoskodik az Alapszabályban megfogalmazott feladatainak végrehajtásáról. (2) Az EHÖK hatáskörét testületileg gyakorolja. (3) Az EHÖK a) gyakorolja a jogszabályokban, egyetemi szabályzatokban, egyetemi határozatokban biztosított jogait, b) irányítja, szervezi, ellenőrzi a hallgatói önkormányzat egyetemi szintű munkáját, általános véleményezési jogot gyakorol minden, a hallgatókat érintő kérdésben, illetve a hatáskörébe tartozó ügyekben határozatot hozhat, állásfoglalást alakíthat ki és tehet közzé, c) beszámoltatja az EHÖK elnökét, általános alelnökét, a megbízott tisztségviselőket, d) felügyeli az egyetemi szintű hallgatói szervezeteket és együttműködik más egyetemi szervezetekkel, öntevékeny csoportokkal, beszámoltatja az érintett hallgatói és más szervezeteket, öntevékeny csoportokat az általa biztosított támogatások felhasználásáról,

e) az Ftv. és az Egyetemi Szervezeti és Működési Szabályzat (továbbiakban ESZMSZ) rendelkezései alapján hallgatókat delegál a Szenátusba és az Egyetemi szintű bizottságokba, illetve gondoskodik a delegálásról, ha a törvény vagy más jogszabály, illetve az Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata szerint a hallgatói részvételt biztosítani kell, f) eljár mindazon hallgatókat érintő Egyetemi szintű ügyekben, amelyeket Egyetemi szabályzat nem utal más szerv hatáskörébe. Az EHÖK működési rendje Az EHÖK elnöksége (1) Az elnökség tagjait, és azoknak feladatköreit az elnök jelöli ki és a Küldöttgyűlés választja meg. (2) Az EHÖK elnökség tagjai: a. Elnök b. Általános alelnök c. Kijelölt elnökségi tagok d. A Gödöllői Kollégiumi Tanács titkára (3) Az EHÖK elnökség feladatköre és joga 1. Az Elnökséget a Küldöttgyűlés választja két éves időtartamra. Az Elnökség tagjává hallgatói jogviszonnyal rendelkező személy választható. 2. Az Elnökség tagjának megbízatása megszűnik a két éves időtartam lejártával, az Elnökségi tag lemondásával, halálával, visszahívásával, valamint abban az esetben, ha az Elnökségi tag minden felsőoktatási intézménnyel addig létesített hallgatói jogviszonya több mint fél éve szünetel, illetve megszűnt. 3. Az EHÖK Elnökségének feladatai különösen: a) javaslatot tesz az EHÖK éves költségvetésére, és előkészíti az előző évi költségvetési beszámolót, b) előkészíti a Küldöttgyűlés üléseit, c) gondoskodik a Küldöttgyűlés döntéseinek végrehajtásáról, d) az EHÖK folyamatos működésének biztosítása érdekében meghozza az ennek során szükséges döntéseket. 4. Az Elnökség munkájáról köteles beszámolni a Küldöttgyűlésnek. 5. Az Elnökség további feladatai: a) az EHÖK gazdálkodásával kapcsolatos feladatok ellátása, b) az EHÖK belső működtetésével, annak felügyeletével és a tagok, valamint más érdekeltek tájékoztatásával kapcsolatos feladatok ellátása, c) az egyéb szakmai, érdekképviseleti és társadalmi szervezetekkel való kapcsolat fenntartása, d) az Egyetemmel jogviszonyban álló hallgatók szociális helyzetének feltárása és érdekeinek képviselete, e) az EHÖK külügyi tevékenységével kapcsolatos feladatok ellátása, f) a kulturális feladatok ellátása, g) a tagokkal való kapcsolattartás, (3) Az Elnökség üléseit az EHÖK elnöke hívja össze, akadályoztatása esetén az EHÖK általános alelnöke.

Küldöttgyűlés 13. (1) Az EHÖK Küldöttgyűlésének szavazati joggal rendelkező tagjai a, elnök b, általános alelnök c, a kari hallgatói önkormányzatok által delegált 1 fő (2) Az EHÖK Küldöttgyűlésének állandó meghívott, tanácskozási joggal rendelkező tagjai Az EHÖK elnökség tagjai Az intézetek és kampuszok képviselői (3) Az EHÖK a testületein és tisztségviselőin keresztül a tevékenységét érintő kérdésekben gyakorolja hatáskörét. (4) Az EHÖK küldöttgyűlés (a továbbiakban: küldöttgyűlés) joga különösen, a) éljen az egyetemi és kari szabályzatokban, szenátusi és kari tanácsi határozatokban részére biztosított jogokkal, valamint ellátja az említett jogi eszközökben a EHÖK-re bízott feladatokat, amennyiben azzal egyetért; b) gyakorolja azokat a kari szintű hallgatói kollektív jogokat, amelyeket jogszabály vagy szabályzat nem utal más szerv jogkörébe; c) eljár mindazon hallgatókat érintő kari szintű ügyekben, amelyeket szabályzat nem utal más szerv hatáskörébe; d) az Egyetem hallgatóit közvetlenül vagy közvetve érintő kérdésekben testületi véleményt, állásfoglalást alakítson ki, és azt közzé tegye; e) a küldöttek közül hallgatói tagokat delegáljon a Szenátusba; f) megválasztja, beszámoltatja és visszahívhatja a Szenátus állandó- és eseti bizottságainak, valamint a szabályzatokban rögzített más bizottságoknak hallgató tagjait; g) megválasztja, beszámoltatja és visszahívhatja az egyetemi hallgatói bizottságok kari tagját, tagjait; h) állandó- és munkabizottságokat hozhat létre, megválasztja, beszámoltatja és visszahívhatja azok tagjait és vezetőit; i) az érintett hallgatói és más szervezeteket, öntevékeny csoportokat az általa biztosított támogatások felhasználásáról beszámoltatni. (5) A küldöttgyűlés kizárólagos hatáskörben megválasztja, beszámoltatja és visszahívhatja (bizalmatlansági indítvány benyújtásával):

a) az EHÖK elnökét; b) az EHÖK általános alelnökét; c) az EHÖK elnöke által megbízott képviselőket, az EHÖK elnökség tagjait (6) A küldöttgyűlés kizárólagos hatáskörben elfogadja az EHÖK éves költségvetését (7) A küldöttgyűlés továbbá a) jóváhagyhatja az EHÖK elnök által javasolt közéleti ösztöndíjakat; b) jutalmazhatja az EHÖK tisztségviselőit, amennyiben a megbízásban foglaltaknak a megbízott eleget tett és a rábízott értékekkel elszámolt c) minden egyes esetben állandó, vagy ideiglenes jelleggel rögzíteni köteles az EHÖK tisztségviselők pontos feladatkörét, felelősségük határait. d) vállalja az egyetemi hagyományőrző rendezvények szervezésében és lebonyolításában való részvételt (8) A küldöttgyűlés hatáskörének egy részét átruházhatja az illetékes állandó- és munkabizottságaira, illetve tisztségviselőire, amelyek felett felügyeletet gyakorol. (9) A küldöttgyűlés dönt a hallgatói kitüntetések odaítéléséről 2/3-os többséggel. A gyűlés működési rendje 13. (1) Az EHÖK rendszeres és rendkívüli üléseket tart. (2) Az EHÖK gyűléseket az elnök hívja össze, akadályoztatása esetén az általános alelnök (3) Az EHÖK elnöke köteles az ülés előtt legalább három munkanappal írásban vagy hirdetményi úton értesíteni a szavazati jogú tagokat és a tanácskozási jogú tagokat a gyűlésről, melyben szerepelni kell a gyűlés helyének, időpontjának és tervezett napirendjének. (4) A gyűlések nyilvánosak, de az EHÖK elnök bármikor zárt ülést rendelhet el, amelyen csak az EHÖK szavazati jogú és állandó meghívott tagjai lehetnek jelen. (5) A gyűlést össze kell hívni a) a tisztújítás napját követő két héten belül (a továbbiakban: alakuló gyűlés); b) szorgalmi időszakban legalább havonta egyszer (a továbbiakban: küldöttgyűlés) c) a képviselők legalább 20%-áank kérésére egy héten belül; d) ha az EHÖK elnöke vagy általános alelnöke szükségesnek tartja;

e) a Hallgatói Kari Önkormányzatok kérésére egy héten belül. f) állandó- és munkabizottságok beszámoltatására (a továbbiakban: ülés) (6) Az alakuló gyűlést, a küldöttgyűlést, valamint az üléseket az EHÖK elnök, vagy az általa megbízott személy vezeti le. (7) Az EHÖK elnök választását kétévente meg kell tartani, ez esetben a hivatalba lépésének dátuma, következő hó1-je, amennyiben a gyűlés másképp nem rendelkezik. (8) A választási időszakot a küldöttgyűlés hirdeti meg. (9) A küldöttgyűlésen tanácskozási joggal részt vehet a Hallgatói Kari Önkormányzatok küldöttei, a tiszteletbeli EHÖK tag(ok) és a meghívott személyek. (10) Az EHÖK elnökválasztásról és a gyűlésekről írásbeli emlékeztetőt kell készíteni, ami tartalmazza a küldöttgyűlésen megjelentek nevét és a küldöttgyűlés határozatait. Az EHÖK a küldöttgyűléseiről és az elnökválasztásról készült emlékeztetőt köteles legkésőbb a küldöttgyűlést követő két héten belül nyilvánosságra hozni. 11) A hitelesített emlékeztető alapján érvényesnek és eredményesnek minősített elnökválasztást követően alakuló gyűlést kell tartani. (12) Az EHÖK küldöttgyűlése határozatképes, ha a küldöttek több mint 50%-a jelen van. (13) Ha az EHÖK határozatképtelen, az elnök köteles az ülés új időpontját egy munkanapon belül kitűzni változatlan napirenddel. Az ülést öt munkanapon belül meg kell tartani, az EHÖK ekkor a megjelentek számától függetlenül határozatképes. (14) Határozatok elfogadásához a jelenlévő küldöttek több mint 50%-ának támogatása szükséges. (15) A küldött mandátumának megszűnésekor köteles az általa kezelt lezárt és függőben maradt ügyek továbbviteléhez szükséges információkat átadni a) az EHÖK elnökválasztásnál, az EHÖK újonnan megválasztott elnökének; b) más esetben az EHÖK elnökének. (16) Az EHÖK állandó- és munkabizottságainak üléseiről és határozatairól beszámolót kell tartani, amennyiben az ülés vagy az EHÖK elnöke úgy rendelkezik. (17) Az alakuló gyűlést, a küldöttgyűlést, valamint az ülést a küldöttek 2/3-ostöbbséggel feloszlathatják. Az EHÖK Felügyelőbizottsága (1) A Felügyelő Bizottság ellenőrzi az EHÖK és a kari HÖK-ök törvényes működését, az Alapszabály betartását, valamint az EHÖK és a kari HÖK-ök pénzügyi gazdálkodását. E

rendelkezés keretei között tanácskozási jogot gyakorol a az elnökségi ülésen, valamint a Küldöttgyűlésen, ezekre tagjait meg kell hívni. Ha a fenti testületi üléseken a Felügyelő Bizottság legalább egy tagja nem vesz részt, úgy az adott testület határozatot nem hozhat. (2) A Felügyelő Bizottság feladatainak ellátása során jogosult betekinteni az EHÖK és a kari HÖK-ök valamennyi iratába, továbbá az ügyek menetéről felvilágosítást kérni az Elnökségtől. (3) A Felügyelő Bizottság munkájáról köteles tájékoztatást adni a Küldöttgyűlésnek. (4) A Felügyelő Bizottság három tagból áll, akiket a Küldöttgyűlés két éves időtartamra választ. A Felügyelő Bizottság tagjává hallgató választható. (5) A Felügyelő Bizottsági tagság megszűnik a két éves időtartam elteltével, a bizottsági tag lemondásával, halálával, visszahívásával, valamint abban az esetben, ha a bizottsági tag minden felsőoktatási intézménnyel addig létesített hallgatói jogviszonya több mint egy tanév óta szünetel, illetve több mint tizenkét hónapja szűnt meg. A Felügyelő Bizottság maga választja meg elnökét. (6) A Felügyelő Bizottság üléseit a Felügyelő Bizottság elnöke hívja össze legalább negyedévente. (7) A Felügyelő Bizottság az Alapszabály keretei között maga állapítja meg ügyrendjét, amelyet a Küldöttgyűlés hagy jóvá, és amely az EHÖK Alapszabály mellékletét képezi. (8) Az EHÖK valamennyi testületi ülésén (Küldöttgyűlés, Elnökség, EHÖK bizottsági ülések stb.) köteles a Felügyelő Bizottság legalább egy tagja részt venni.

Az EHÖK és a tisztségviselők akadályoztatása 14. (1) Az EHÖK a tanulmányi időszakon kívül akadályoztatva van. (2) Az EHÖK akadályoztatása esetén az EHÖK elnöke az EHÖK hatáskörében a minősített többséggel eldöntendő kérdések kivételével ideiglenes intézkedést hozhat, melyről az EHÖK tagjait 5 munkanapon belül tájékoztatja. Amennyiben valamelyik szavazati jogú tag nem ért egyet az intézkedéssel, kérheti az EHÖK-től a döntés felülvizsgálatát. (3) Az EHÖK elnök akadályoztatása esetén az EHÖK elnöki jogkört az EHÖK elnök által megbízott tisztségviselő gyakorolja. (4) A megbízott tisztségviselők feladatait akadályoztatásuk esetén az EHÖK elnöke által megbízott személy látja el. (5) A részönkormányzat vezetőjének, illetve a kari önkormányzatok szerveinek akadályoztatásáról a kari önkormányzati szervezeti és működési szabályzata rendelkezik. (6) Az akadályoztatott tisztségviselő feladatait és jogkörét gyakorló tisztségviselő ugyanolyan jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezik, mint az akadályoztatott.

IV. Egyéb rendelkezések A tisztségviselők felelősségre vonása 15. (1) Az EHÖK tisztségviselőjét az őt megválasztó testület, illetve az EHÖK elnöke vonhatja felelősségre, ha önhibájából eredően súlyosan megszegi az Alapszabályból származó kötelezettségeit, nem látja el feladatait. (2) A fegyelmi büntetés lehet a) megrovás, b) felfüggesztés határozatlan ideig, de maximum 6 hónapig, c) visszahívás, d) megbízott tisztségviselő esetén a megbízás visszavonása. e) bármely küldött és EHÖK tisztségviselő köteles kártérítést fizetni, ha a rábízott értékekkel nem, vagy hiányosan számolt el, ill. ha a megbízás során az EHÖK érdekeivel ellentétesen cselekedett, ill. kezelte a rábízott értékeket; (3) A megbízott tisztségviselők féléves beszámolójának elutasítása esetén az EHÖK egyszerű többséggel kezdeményezheti a megbízott tisztségviselő megbízásának visszavonását. (4) Visszahívás: A EHÖK bármelyik tisztségviselője visszahívható: 1) ha nyilvános pártpolitikai szerepet vállal, 2) bűncselekmény elkövetése miatt, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesül, 3) ha neki felróható okból nem, vagy nem megfelelően látja el feladatait, 4) ha betegség folytán tartósan munkaképtelenné válik, 5) ha tisztségéhez egyéb súlyosan méltatlan magatartást tanúsít. a) A visszahívásra a tagok írásban tehetnek javaslatot. A visszahívási indítványt a Felügyelő Bizottsághoz kell benyújtani. Az Elnökségi tagok visszahívására az EHÖK Elnöke is tehet javaslatot. b) A visszahívási indítványban pontosan meg kell jelölni, hogy azt ki ellen és milyen indokkal kérik, az Alapszabály megsértése esetén pedig azt is, hogy a tisztségviselő az Alapszabály mely pontját sértette meg. c) Érvényes visszahívási indítvány esetén15 napon belül a visszahívás tárgyában történő határozathozatal céljából rendkívüli Küldöttgyűlést kell összehívni, amelyre egyébként a Küldöttgyűlésre vonatkozó általános rendelkezések irányadók. d) A (c) bekezdésben foglaltaktól el lehet tekinteni, ha a rendkívüli Küldöttgyűlés időpontjától számított 15 napon belül rendes Küldöttgyűlés került összehívásra.

e) Amennyiben a tisztségviselők visszahívására vonatkozó indítványt küldöttgyűlésen határozati javaslatként nyújtják be, és a jelenlévő küldöttek kétharmada támogatja, arról az adott küldöttgyűlésen kell dönteni. A Szenátus hallgatói tagjainak delegálása 16. (1) A Szenátus hallgató tagjainak delegálása a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvényben és az ESZMSZ-ben leírtaknak megfelelően történik. (2) A szenátus tagjainak javasolt személyekről az EHÖK titkos szavazással határoz. A delegáltat megválasztottnak kell tekinteni, ha az EHÖK jelenlévő tagjainak legalább többsége támogatja. Amennyiben valamely jelölt a szavazás során nem kapja meg a támogatást, a kari HÖK elnöke más jelöltre tesz javaslatot. (3) Kari HÖK elnöke nem javasolhat doktorandusz hallgatót a Szenátusba. (4) A delegált tisztsége megszűnik, amennyiben a) hallgatói jogviszonya megszűnik, vagy hat hónapnál hosszabb ideig szünetel, b) lemond mandátumáról, c) az EHÖK kétharmados többséggel dönt visszahívásáról. Amennyiben valamely delegált tisztsége mandátumának lejárta előtt megszűnik, helyére új delegáltat kell választani.

V. Záró rendelkezések Az Alapszabályt az EHÖK Küldöttgyűlése elfogadta, az Egyetem Szenátusa jóváhagyta. Jelen Alapszabály 2014. március 10. napján lépett hatályba, a korábbi alapszabály egyidejű hatályon kívül helyezése mellett. Gödöllő, 2014. március 10.... Nagy Dániel elnök Egyetemi Hallgatói Önkormányzat

1. számú melléklet Tisztségviselők választása (1) A tisztségviselők választásának összehívásáról az EHÖK elnök gondoskodik, akadályoztatása esetén az EHÖK általános alelnök. (2) A választás összehívásáról témájának és időpontjának pontos megjelölésével értesíteni kell a rektort, a főtitkárt, valamint a kari dékánokat legalább két héttel a szavazás előtt. (3) A választást annak időpontja előtt legalább két héttel a hallgatói kezdeményezést követően legfeljebb egy hónapon belül meg kell hirdetni, témájának, időpontjának és helyszíneinek pontos megjelölésével. (4) A választáson EHÖK tagsággal rendelkező, 13. (9) bekezdés szerint meghatározott személy vehet részt. A szavazás titkosan történik. (5) Érvényes a szavazás, ha azon az EHÖK 13. (12) szerint meghatározott hallgatói részt vesz. (6) Az EHÖK elnökválasztás eredménytelensége, ill. érvénytelensége esetén, egy hónapon belül meg kell ismételni. (7) Az EHÖK elnökválasztás napját az aktuális EHÖK elnök jelöli ki a 13. (7) bekezdésben meghatározott választási időszakban. (8) Az EHÖK elnökválasztás menete: a) az EHÖK elnökválasztáson indulhat bármely az Egyetemen;tanuló aktív hallogatói jogviszonnyal rendelkező hallgató; b) az EHÖK elnökválasztás az elnökjelöltek programjainak ismertetésével kezdődik, amelyet a gyűlésnek legalább öt percben előad, majd az ismertetőt követően a programjával kapcsolatban felmerülő kérdésekre válaszol; c) a jelöltekre történő szavazás a jelöltek programismertetését követően veszi kezdetét; d) az EHÖK elnökválasztás során a tisztségviselők részére biztosítani kell a szavazás titkosságát; e) amennyiben az EHÖK elnökválasztás érvénytelenül vagy eredménytelenül zárul, abban az esetben két héten belül az elnökválasztást újra le kell folytatni. (9) A jelölés érvényes, ha a) szabályosan kitöltött jelölési lap érkezett be a választási időszakban;

b) a jelölt az EHÖK elnökválasztást megelőző gyűlésen leadja aláírásával ellátott, bemutatkozó szövegét, ezzel elfogadja jelölését; c) az EHÖK elnökválasztást megelőző gyűlésen két tisztségviselő hitelesíti. (10) A választás lebonyolításáért a Választási Bizottság a felelős. A Választási Bizottság tagjai: a) az EHÖK elnöke által felkért, és a küldöttgyűlés által megszavazott bizottság; b) a gyűlés által felkért tag(ok). (11) A Választási Bizottság elnökét a küldöttgyűlés jelöli ki. (12) A Választási Bizottság tagjai EHÖK elnökjelöltek nem lehetnek. (13) A Választási Bizottság feladatai: a) ellenőrzi a megjelentek szavazati jogát; b) átadja a szavazócédulát a megjelenteknek, ügyrendi kérdésben segítséget nyújt, de tartalmi ügyekben nem nyilatkozhat; c) a Választási Bizottságból legalább két személynek mindig jelen kell lenni a választás ideje alatt; d) a szavazatok összeszámolása, és a választás tisztaságának ellenőrzése. (14) A választást követően a Választási Bizottság a szavazó cédulákat összegyűjti egy zárt urnába, azt az iratkezelési szabályzatnak megfelelően kezeli. (15) Bizalmatlansági indítvány felterjesztésének feltételei (a továbbiakban: felterjesztés): a) a felterjesztéssel az Egyetem bármely aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkező hallgatója élhet; b) a felterjesztés csak a gyűlésen nyújtható be a megfelelő formanyomtatvány kitöltésével; c) a felterjesztést szóban is meg kell erősíteni; d) a felterjesztés indokoltságát a küldöttgyűlés dönti el 1/3-os többséggel; e) a felterjesztést 2/3-os többséggel fogadja el a küldöttgyűlés.

Tiszteletbeli EHÖK Tagok (1) Tiszteletbeli EHÖK tag lehet: a) egyetemi/főiskolai vagy BSC/MSC ágon végzett hallgató, aki tisztségviselő volt korábban; b) azon hallgató, aki felsőoktatási tanulmányai során hallgatói kitüntetésben vagy köztársasági ösztöndíjban részesült. (2) A tiszteletbeli EHÖK tagságra a küldöttgyűlés vagy az EHÖK elnök terjeszthet fel személyeket. (3) A küldöttgyűlés 2/3-os többséggel dönt a felterjesztésről. (4) Tiszteletbeli EHÖK tag jogai a) tanácskozási joggal részt vehet a gyűlésén; b) szavazati joga nincs a gyűlésben. (5) Tiszteletbeli EHÖK tag nem lehet, és nem terjeszthető fel az a hallgató, akit egyetemi/főiskolai vagy BSC/MSC ágon kizártak vagy visszahívtak a küldöttgyűlésből, továbbá azon hallgató, aki ellen tanulmányai során büntető- vagy fegyelmi eljárás folyt és az eljárás végén jogerős elmarasztaló döntés született vele szemben. Gödöllő, 2014. március 10. Nagy Dániel