SZERB NYELV JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

Szerb nyelv emelt szint 0802 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2011. október 21. SZERB NYELV EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM

ÁLTALÁNOS ÚTMUTATÓ Példa: 0. Jó megoldásként csak a ban megadott megoldások fogadhatók el. 1. Minden jó megoldás egy pontot ér, a rossz megoldás 0 pont. 2. Félpont és többletpont nem adható. 3. A feladatok után található táblázat szolgál az értékelésre. Ebben jelölje a helytelen megoldást mindig nullával, a helyest pedig egyessel. 11. 0 12. 1 helytelen helyes 4. A pontszámok összesítése a külön lapon található összesítő táblázatban történik. 5. A vizsgán összesen 150 pont szerezhető. Az egyes vizsgarészek arányát a vizsgaleírás szabályozza, ennek alapján meghatározott az egyes vizsgarészekben a vizsgapontok száma. Vizsgarész Vizsgapont Olvasott szöveg értése 30 Nyelvhelyesség 30 Hallott szöveg értése 30 Íráskészség 30 Írásbeli összesen 120 Szóbeli 30 Összesen 150 Amennyiben a vizsgapontok és a dolgozatpontok nem egyeznek meg, akkor a javítási és értékelési útmutatóban megtalálja a vizsgapontok átszámítására vonatkozó táblázatot. írásbeli vizsga 0802 2 / 14 2011. október 21.

RÉSZLETES ÚTMUTATÓ OLVASOTT SZÖVEG ÉRTÉSE I 1. Слика је нападнута и исечена ножем. 2. Исекла је Венерина бедра и леђа, верујући да ће тако допринети борби једнакости међу половима. 3. Зато што та слика на савршени и естетски начин показује женско тело као предмет мушке чежње. 4. Поред голог тела Венере осим Купидона нема никаквих фигура што би могло да привуче пажњу посматрача. 5. Аморов брат, заштитник заљубљених показује да је на слици богиња, а не стварна жена. 6. Није. Требало је много храбрости да би се избегла казна инквизиције. 7. Узео је митолошку тему, а Венеру насликао с леђа. 8. Франциско Гоја: Гола Маја 9. Сликање краљевске породице. 10. Краљ га је често посећивао у атељеу у друштву краљице. II 11. оду у Швајцарску и похађају курс француског језика 12. бринуо и о Чеховом. 13. сазнали су да је у истом хотелу одсео Чехов са супругом. 14. најновије московске вести јер је био носталгичан за Русијом. 15. Книпер 16. Константин Сeргејевич Алексејев 17. на имању Алексејевих близу Москве. 18. са шеширом на глави, штапом и наочарима 19. да ометају Чехова у писању Вишњика. 20. с великим успехом 1904.године. III 21. из њеног живота. 22. председник 23. уливала поверење 24. прва дама 25. Медитерански изглед 26. екстравагантном супругу 27. о књижевност, уметности 28. племићку титулу 29. племкиња и да је изнад масе 30. увек љубазна írásbeli vizsga 0802 3 / 14 2011. október 21.

NYELVHELYESSÉG I 1. престрављен 2. силном 3. равно 4. морских 5. сувом 6. црна 7. страшна 8. дугачке 9. огњене или пламене 10. млад II 11. границу 12. земље 13. децу 14. кућама 15. пољу 16. водом 17. бако 18. речи 19. бунару 20. стана III 21. тече 22. смењивају 23. изгубиће се 24. посматрајући 25. приметићемо 26. сретали су се 27. привлачио 28. су га рушили 29. постао је 30. записали су írásbeli vizsga 0802 4 / 14 2011. október 21.

IV 31. хотелијерског ланца 32. компаније 33. приликом 34. додатних 35. скупље 36. области 37. продат 38. радници 39. отпремнине 40. веће Átszámítási táblázat a nyelvhelyesség feladatsor vizsgapontjainak kiszámításához Feladatpont Vizsgapont Feladatpont Vizsgapont 1 1 21 16 2 1 22 16 3 2 23 17 4 3 24 18 5 4 25 19 6 4 26 19 7 5 27 20 8 6 28 21 9 7 29 22 10 7 30 22 11 8 31 23 12 9 32 24 13 10 33 25 14 10 34 25 15 11 35 26 16 12 36 27 17 13 37 28 18 13 38 28 19 14 39 29 20 15 40 30 A hanghordozón hallható szövegek írásbeli vizsga 0802 5 / 14 2011. október 21.

I Бреговићев свет музике Музика Горана Бреговића обједињује звуке циганских дувачких лименихз инструмената и бугарске традиционалне полифоније, звуке гитаре и традиционалне ударачке инструменте уз занимљив рок акценат све уз подршку разбуктале свирке гудача и дубоке сонорности мушког хора креирајући музику коју наша душа инстинктивно препознаје, а тело прима као подстицај за игру. Рођен у Сарајеву од мајке Српкиње и оца Хрвата. После неколико година не баш марљивог студирања на музичкој академији (виолина), Горан формира своју групу Бијело дугме у својој шеснаестој години. Композитор и гитариста, он признаје своју непролазну љубав за rock&roll-ом. У то време роцк је имао најбитнију улогу у нашим животима. То је био једини начин помоћу којег је наш глас могао да се чује и да јавно изразимо своје незадовољство, не ризикујући да ћемо бити ухапшени, или да ће нам се десити нешто слично наглашава Горан у једном интервјуу. Наредних 15 година рада са Бијелим дугметом обележене су маратонским турнејама и бесконачним давањем аутограма јер Горан је био идол омладине у источној Европи све док га то није заморило и док му није досадило. Крајем осамдесетих Бреговић престаје са сталним, за њега рутинским наступима да би компоновао музику за Кустуричин филм Дом за вешање. Рођени и одрасли у истом миљеу, истих година, умајући иста животна искуства, Горан Бреговић и Емир Кустурица постају тандем којем нису биле потребне речи да би комуницирали. После филма Дом за вешање, Горан је имао одрешене руке да компонује оригиналну музику за Аризону дрим. Та музика живи, дише са филмом... слушалац је изузетно дубоко проживљава. Једна од највећих ствари у Емировим филмовима је да они показују живот баш онаквим какав јесте, пун рупа, оклевања и неочекиваних збовања. То је та његова несавршеност, неорганизованост коју сам желео пре свега да у изразу сачувам. Чак и песме које сам снимио са Игијем су веома сирове. Ту је само његов глас а иза њега дувачки оркестар који свира на предратним трубама и крављим роговима. То је врло једноставно, заиста каже Бреговић. II Вазарели Јован Ћирилов (Српске народне новине 06.10.2005.) Светске агенције су половином марта истог дана објавиле вест о смрти две светске величине редитеља Фреда Цинемана, творца култног филма Тачно у подне, и творца оп-арта Виктора Вазарелија. Док је о синеасти наша штампа ту и тамо написала коју реч, смрт несумњиво већег уметника XX века остала је код нас незапажена. Обојица су рођени као грађани Аустроугарске пред Први светски рат, сликар 1906. у Печују, а режисер 1907. у Бечу. Први је Мађар, други бечки Јеврејин. Први је прихватио француско држављанство 1959.године, иако још од 1930. живи у Паризу, други америчко, као један од мајстора холивудске индустрије (екранизација романа Одавде до вечности и драме Човек за сва времена.) írásbeli vizsga 0802 6 / 14 2011. október 21.

Виктор Вазарели се родио као Vásárhely Győző. Као своје уметничко име млади сликар је узео слободну и упрошћену варијанту свога изворног презимена, онако како би га прочитали Французи (Vasarelu). Мађарска варијанта изговара је Vásárely и значи нешто као место у ком се одржавају вашари, рецимо Вашарград. Све ми се чини да је младом сликару било драго да му име личи на славног Ђорђа Вазарија, ренесансног писца који је написао дело о архитектима, сликарима и вајарима од тречента до сечента, а и сам био ликовњак. Вазарели је имао срећу да учи код једног од твораца Баухауса Мохољија Нађа, 1929. у Будимпешти, годину дана пред одлазак у Париз. У Паризу је експериментисао у оквирима владајућих сценских правца као што су експресионизам, кубизам и надреализам, али је стекао светску славу када је крајем педесетих лансирао оптичку уметност, једну варијанту апстрактне геометријске уметности нашег века. Теорију своје опартистичке праксе изложио је већ у свом Жутом манифесту из 1955. године. Врхунац светске популарности стиче шездесетих година, у доба вере у могућност примене технологије у уметности. У његовом случају, значи вере да се научним методима може доћи до сликарских резултата. Проучава перцепцију гледалаца и ствара ефекте базиране на истраживањима који су и научни и сликарски. Његова становишта била су веома екстремна. Тако је проповедао деперсонализацију уметничког чина све до тога да визуелно стваралаштво мора постати доступно свакоме, а пре свега радницима. Дилему схватљивости модерне уметности Вазарели је разрешио тако што је тврдио да је важније да гледалац доживи присуство уметничког дела, него да га схвати. Наравно да је став да ће уметност стварати сви, остала дирљива утопија. Његови брижљиво чувани и изложени легати у Будимпешти и у Печују (посетио сам га недавно), дирљив су пример градова који поштују своје дародавце. Имамо срећу да се у Музеју савремене уметности чува известан број Вазарелијевих узорних дела. У последњем тренутку сазнао сам да је 19.марта умро у 92.години један од највећих сликара XX века Вилем де Кунинг, Американац холандског порекла, а да код нас нико о том није објавио ни речи. Очигледно да нашој јавности сликарство није јача страна. III Шербеџија одушевио публику Будимпешти После дугих припрема Будимпешта је коначно имала част да угости једног од највећих позоришних, филмских и телевизијских глумаца са простора бивше Југославије, који је током вишедеценијске успешне каријере, у време ратних збивања морао да напусти матичну земљу, Хрватску и као и многи други, крене трбухом за крухом. Раде Шербеџија свој глумачки пут наставио је у Великој Британији, а потом у Америци, у Лос Анђелесу где данас живи. На позоришним даскама британске престонице опробао се ни мање ни више, него са Ванесом Редгрејв, а касније је на филмском платну заиграо и у филмовима легендарног Стенлија Кјубрика, са Глен Клоуз, Клинтом Иствудом, Бредом Питом,... У палати Дунав 9.јануара пред препуном салом наступио је у пратњи оркестра Ливиа Моросина из Истре (Пула-Ријека) у чијем саставу свирају и певају његово двоје старије деце, Луција и Данило Шербеџија. Тешко је описати атмосферу која је владала те вечери на једној од најеминентнијих музичких позорница мађарске престонице. У írásbeli vizsga 0802 7 / 14 2011. október 21.

публици у којој су седели и староседеоци и досељеници са простора бивше Југославије (који Радетово дело пуно боље познају), није било никога ко је могао да остане равнодушан пред изражајношћу, уметничком снагом, и драматуршком осмишљеношћу скоро двочасовног концерта, који је публику буквално оставио без даха. Било је ту свега: од обрада старих далматинских песама, изведених у рок-маниру (хрватски етнофолк, рекло бисе), преко југо-шлагера уз умешно и веома духовито поигравање српско-хрватским, односно, хрватско-српским стандардима, рецитовања Дучића и Ракића, приватних исповести (о понекад горким искуствима преко гране ), певања заједно са публиком ( Тихо ноћи ), жестоког рокенрола и Томе Здравковића и на, крају, наравно, Не дај се Инес. Уз пратњу заиста маестралног оркестра кантаутора Ливиа Моросина, једног од тренутно најкреативнијих на хрватској рок-сцени, Раде Шербеџија показао је да поседује завидне певачке квалитете, што је за многе у публици вероватно било пријатно изненађење. Уместо сладуњаве музичкопоетске вечери, публика је добила два сата жестоке свирке и емоција, а све то, мора се признати, умела је богато да награди. Радета су те вечери разумели сви, и они који су га годинама пратили преко телевизијског и филмског екрана и они који су га видели први пут. Потез иницијатора приредбе (Српског позоришта у Мађарској), у који су многи до последњег дана сумњали, показао се на сву срећу видовитим и доказао да у Будимпешти итекако постоји потреба за савременим културним догађајима, који немају искључиво обележја наше традиционалне културе. (Српске народне новине 19. јануар 2006.) I HALLOTT SZÖVEG ÉRTÉSE 1. Циганске дувачке инструменте, бугарску полифонију, гитару. 2. Његова музика има рок акценат. 3. Одушевљено, инстинктивно и подстицањем на игру. 4. На музичкој академији виолину. 5. Није била прихваћена та врста музике, али један начин да се кроз музику изрази незадовољство. 6. Слободу. Могли су бити ухапшени. 7. Турнејама по источној Европи. 8. Да би компоновао музику за филмове Емира Кустурице. 9. Да показују живот онакав какав јесте. 10. Предратне трубе и крављи рогови. írásbeli vizsga 0802 8 / 14 2011. október 21.

II тачно нетачно 11. X 12. X 13. X 14. X 15. X 16. X 17. X 18. X 19. X 20. X III 21. угости 22. напусти 23. филму 24. наступио је 25. равнодушан 26. два сата 27. певала 28. пријатно изненађење 29. сви 30. Српско позориште у Мађарској. BEVEZETŐ ÍRÁSKÉSZSÉG Az írásfeladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési szempontokon, valamint az egyes szempontokhoz tartozó szintleírásokon alapul. Minden írásbeli munkát ezen szempontok segítségével kell értékelni oly módon, hogy a dolgozatot minden egyes értékelési szempontnál újra kell olvasni. Ezen értékelési eljárás további sajátossága, hogy a szintleírások a nyelvi teljesítményt értékelő szempontoknál nem tartalmaznak hibaszámokra vonatkozó utalásokat, valamint nem osztályozzák előre az egyes hibatípusokat a hibák súlyossága alapján. Ennek oka az, hogy az egyes nyelvi hibák súlyosságát (értelemzavaró vagy nem értelemzavaró hiba) csak az adott szövegkörnyezet figyelembevételével lehet megállapítani. A javítás alapelvei 1. A dolgozatot akkor is értékelni kell, ha a vizsgázó eltér a megadott szöveghossztól. 2. Fél pontok és jutalompontok nem adhatók. 3. Az ismétlődő nyelvhelyességi hibákat csak egyszer kell az értékelésnél figyelembe venni. írásbeli vizsga 0802 9 / 14 2011. október 21.

Első feladat Összefoglaló táblázat az értékelési szempontokról: Értékelési szempontok Maximális pontszám Tartalom 5 Formai jegyek és hangnem 2 Szövegalkotás 3 Szókincs, kifejezésmód 5 Nyelvtan, helyesírás 5 Összesen 20 Vizsgapont 10 1. Mivel a két feladat aránya az értékelésben 1/3 2/3, az első feladatnak a pontszámát felezni kell, azaz 10 vizsgapont szerezhető. Amennyiben a pontszám felezése után kapott összeg fél pontra végződik, felfele kell kerekíteni. Ebben a vizsgarészben tehát nincsen külön átszámítási táblázat. 2. Amennyiben a dolgozat a Tartalom, Szövegalkotás, Szókincs, kifejezésmód vagy a Nyelvtan, helyesírás értékelési szempont alapján 0 pontos, akkor az összpontszám is 0 pont. Az értékelési szempontok részletes kifejtése Tartalom E szempontokon belül azt értékeljük, hogy a vizsgázó megfelelően dolgozta-e ki a témát, megfelelő hosszúságú szöveget hozott-e létre. A tartalmi teljesség megítélésénél az a döntő, hogy a vizsgázó közli-e az adott szituációban lényeges információkat. A dolgozat tartalmi szempontból megfelelő abban az esetben is, ha a vizsgázó a megadott témáról nem személyes vonatkozásban, hanem általánosan, de a kommunikációs céloknak megfelelően ír. Amennyiben a vizsgázó olyan információt közöl, ami anyanyelvi olvasó számára nem értelmezhető, a tartalom kidolgozása nem tekinthető teljesen megfelelőnek. A szöveghossz megadásánál a szószám csak a vizsgázó által létrehozott szövegrészre vonatkozik, azaz nem tartalmazza a központilag megadott részek szavainak számát Formai jegyek és hangnem E szemponton belül azt értékeljük, hogy a vizsgázó által létrehozott szöveg megfelel-e a levéllel, mint szövegfajtával szemben állított formai követelményeknek, azaz helyesen tartalmazza-e a dátumot, a megszólítást, az elköszönést és aláírást, hangneme megfelel-e a címzetthez való viszonynak és a közlési szándéknak. Szövegalkotás E szemponton belül azt értékeljük, hogy logikus-e az irányító szempontok elrendezése és ezáltal a szöveg gondolatmenete, megfelelő-e a gondolati tagolás, azaz van-e bevezetés, tárgyalás és befejezés, hogyan használja a vizsgázó a szövegösszefüggés tartalmi és nyelvi elemeit. írásbeli vizsga 0802 10 / 14 2011. október 21.

Szókincs és kifejezésmód E szemponton belül azt értékeljük, hogy megfelel-e a vizsgázó által használt szókincs a témának, a szituációnak, a szerepnek és a közlési szándéknak, megfelel-e a szóhasználat az emelt szintű érettségi vizsga követelményeinek (mennyire változatos). Az egyes hibák súlyozása annak alapján történik, hogy milyen mértékben nehezítik a megértést. Értelemzavaró hibának az számít, ha a mondat/szövegrész tartalma csak újraolvasás után érthető, azaz anyanyelvi olvasó csak nehezen vagy egyáltalán nem értené meg a mondanivalót. A nyelvi hibákat az értékelés során csak egyszer szabad figyelembe venni, azaz a hiba jellegétől függően vagy a Szókincs, kifejezésmód vagy a Nyelvtan, helyesírás szempontnál. Azoknál az értelemzavaró hibáknál, amelyek következtében egy-egy mondatrész vagy mondat mondanivalója válik érthetetlenné, és amelyeknél a hiba komplexitása miatt nem lehet eldönteni, hogy lexikai vagy nyelvtani hibáról van-e szó, az egyszeri értékelés elve nem érvényes. Az ilyen típusú hibákat tehát mindkét szempontnál értékelni kell. Nyelvtan, helyesírás E szemponton belül azt értékeljük, hogy megfelel-e a vizsgázó által létrehozott szöveg a mondattan, az alaktan és a helyesírás normáinak. A nyelvi hibákat az értékelés során csak egyszer szabad figyelembe venni. Amennyiben például a vizsgázó egy elöljárószót helytelen vonzattal használ, ezt a hibát csak a Nyelvtan, helyesírás szempontnál lehet értékelni. Tartalom A vizsgázó öt irányító szempontot dolgozott ki megfelelően. A vizsgázó a kommunikációs célokat megfelelően valósította meg. Értékelési skála (1. feladat) 5 pont 4 3 pont 2 1 pont 0 pont A vizsgázó négy irányító szempontot dolgozott ki megfelelően, a többit pedig csak részben vagy egyáltalán nem. Formai jegyek és hangnem A vizsgázó a kommunikációs célokat nagyrészt megfelelően valósította meg. A szöveg formai jegyei teljesen megfelelnek a szövegfajtának,. A vizsgázó három irányító szempontot dolgozott ki megfelelően, a többit pedig csak részben vagy egyáltalán nem. vagy: A vizsgázó két irányító szempontot dolgozott ki megfelelően, és még legalább egy irányító szempontot tárgyalt részben. A kommunikációs célokat részben valósította meg. A vizsgázó csak két irányító szempontot dolgozott ki megfelelően és nem tárgyalta a többi szempontot. Alapvető kommunikációs célját nem éri el. 2 pont 1 pont 0 pont A szöveg formai jegyei nagyjából megfelelnek a szövegfajtának, hangneme a közlési szándéknak. A szöveg formai jegyei nem felelnek meg a szövegfajtának, hangneme a közlési szándéknak. Szövegalkotás 3 pont 2 pont 1 pont 0 pont A szöveg felépítése, az irányító A szöveg felépítése, az irányító A mondanivaló nem mindenütt szempontok elrendezése logikus. szempontok elrendezése nagyrészt logikus. logikus elrendezésű. A vizsgázó nem törekszik a A gondolati tagolás megfelelő: A vizsgázó törekszik a gondo- gondolati tagolásra: hiányzik van bevezetés, tárgyalás és lati tagolásra: van bevezetés a bevezetés és a befejezés. befejezés. A vizsgázó megfelelően használja a szövegösszefüggés vagy befejezés. A vizsgázó nagyrészt megfelelően használja a szövegösszefüggés Az írásmű még szövegnek tekinthető, bár a mondatok több helyen nem kapcsolódnak tartalmi és nyelvi elemeit: létrejön a szövegkohézió. A formai tagolás megfelelő. tartalmi és nyelvi egymáshoz. elemeit. A mondatok nagyrészt szervesen kapcsolódnak egymáshoz. Nem jött létre szöveg. A mondanivaló nem logikus elrendezésű, a gondolatok esetlegesen követik egymást. Az írásmű tagolatlan és áttekinthetetlen, túlnyomórészt izolált mondatok halmazából áll. írásbeli vizsga 0802 11 / 14 2011. október 21.

Szókincs, kifejezésmód 5 pont 4 3 pont 2 1 pont 0 pont A szöveget a témának és a közlési szándéknak megfelelő változatos szókincs jellemzi. Az előforduló kisebb lexikai pontatlanságok nem nehezítik a megértést. A szöveg szókincse egyszerű. Sok a szóismétlés. A szóhasználat többször nem megfelelő. A hibák néhány helyen nehezítik a megértést. A szöveget nagyrészt a témának és a közlési szándéknak megfelelő szókincs jellemzi. A vizsgázó törekszik a változatos szóhasználatra. A szóhasználat néhány helyen nem megfelelő, ez azonban alig nehezíti a megértést. A szövegben felhasznált szókincs szegényes. A nem megfelelő szóhasználat több helyen jelentősen nehezíti és/vagy akadályozza a megértést. Nyelvtan, helyesírás 5 pont 4 3 pont 2 1 pont 0 pont A vizsgázó változatos nyelvtani A vizsgázó törekszik a válto- A vizsgázó egyszerű nyelvtani A szöveget a szintnek nem struktúrákat használ, valazatos nyelvtani struktúrák struktúrákat használ és/vagy megfelelő, túlságosan egy- mint mondatszerkesztése is változatos. A szöveg hibátlan vagy csak használatára és a változatos mondatszerkesztésre. A szövegben több, a szöveg mondatszerkesztése nem kellően változatos. Rendszerszerű hibákat ejt. szerű nyelvtani struktúrák és igénytelen mondatszerkesztés jellemzi. kevés, a szöveg megértését megértését nem nehezítő nyelvi A szövegben sok hiba van, a A szövegben sok, a szöveg nem nehezítő nyelvi (mondattan, (mondattan, alaktan, he- hibák többször nehezítik a megértését jelentősen nehezítő alaktan, helyesírás) hiba található benne. lyesírás) hiba és/vagy néhány, megértést. a szöveg megértését nehezítő hiba található. és/vagy akadályozó hiba található. Második feladat Összefoglaló táblázat az értékelési szempontokról: Értékelési szempontok Tartalom Szövegalkotás Szókincs, kifejezésmód Nyelvtan, helyesírás Összesen Vizsgapont Maximális pontszám 5 pont 5 pont 5 pont 5 pont 20 pont 20 pont 1. Amennyiben a dolgozat a Tartalom szempont alapján 0 pontos, akkor az összpontszám is 0 pont. 2. A dolgozatot akkor is értékelni kell, ha a vizsgázó eltér a megadott szöveghossztól. 3. Fél pontok és jutalompontok nem adhatók. Az értékelési szempontok részletes kifejtése Tartalom E szemponton belül azt értékeljük, hogy a vizsgázó hány irányító szempontra tért ki és megfelelően tárgyalta-e azokat, hogyan valósította meg a kommunikációs célokat. Amennyiben a dolgozat a Tartalom szempont alapján 0 pontos, akkor nem értékelhető a többi szempont alapján, azaz az összpontszám is 0 pont. Egy adott irányító szempont tárgyalása akkor tekinthető a szintnek megfelelőnek, ha a vizsgázó kitér a megadott szempontra, mondatai minden lényeges információt tartalmaznak, illetve minden lényeges információra rákérdeznek és ismétléstől mentesek. Amennyiben a vizsgázó szó szerint lemásol egy irányító szempontot, és jó nyelvi környezetben használja azt, az adott irányító szempontot teljesítettnek kell tekinteni. A rossz nyelvi környezetben használt, szó szerint lemásolt irányító szempont kifejtése nem fogadható el. írásbeli vizsga 0802 12 / 14 2011. október 21.

Szövegalkotás E szemponton belül azt értékeljük, hogy logikus-e az irányító szempontok elrendezése és ezáltal a szöveg gondolatmenete, megfelelő-e a gondolati tagolás, azaz van-e bevezetés, tárgyalás és befejezés, hogyan használja a vizsgázó a szövegösszefüggés tartalmi és nyelvi elemeit. Szókincs és kifejezésmód E szemponton belül azt értékeljük, hogy megfelel-e a vizsgázó által használt szókincs a témának, a szituációnak, a szerepnek és a közlési szándéknak, Az egyes hibák súlyozása annak alapján történik, hogy milyen mértékben nehezítik a megértést. Az ismétlődő hibákat csak egyszer kell az értékelésnél figyelembe venni, de a szövegben jelölni kell előfordulásukat. Nyelvtan, helyesírás E szemponton belül azt értékeljük, hogy megfelel-e a vizsgázó által létrehozott szöveg a mondattan, az alaktan és a helyesírás normáinak. A nyelvi hibákat az értékelés során csak egyszer szabad figyelembe venni. Amennyiben például a vizsgázó egy elöljárószót helytelen vonzattal használ, ezt a hibát csak a Nyelvtan, helyesírás szempontnál lehet értékelni. írásbeli vizsga 0802 13 / 14 2011. október 21.

Értékelési skála (2. feladat) Tartalom 5 pont 4 3 pont 2 1 pont 0 pont A vizsgázó öt irányító A vizsgázó három irányító A vizsgázó két irányító A vizsgázó csak egy szempont kifejtésével részletesen szempontot megfelelő szempontot dolgozott ki irányító szempontot és megfelelő mélységben dolgozta ki a témát. Minden irányító mélységben dolgozott ki, azaz két gondolatot írt hozzájuk. A negyedik részletesen (két-két gondolatot fogalmazott meg) vagy négy, illetve dolgozott ki részletesen (két gondolatot fogalmazott meg hozzá), vagy szemponthoz két szempontot csak részben, három irányító szempontot csak két irányító gondolatot fogalmazott meg. vagy egyáltalán nem tárgyalta. tárgyalt részben (egy gondolatot írt hozzájuk). szempontot tárgyalt részben (egy-egy gondolatot Részletesen kifejtette, és A vizsgázó törekedett arra, A vizsgázó nem fejtette ki fogalmazott meg). érvekkel megfelelően alátámasztotta véleményét. hogy részletesen kifejtse, és érvekkel alátámassza részletesen véleményét, alig érvelt. A vizsgázó nem fejtette ki megfelelően véleményét. véleményét. Szövegalkotás 5 pont 4 3 pont 2 1 pont 0 pont A szöveg felépítése, az irányító A mondanivaló nem min- szempontok és az ezekhez denütt logikus elrendezésű. kapcsolódó gondolatok elrendezése Sok a gondolati ismétlés. nagyrészt logikus. A vizsgázó nem törekszik a A vizsgázó törekszik a gondolati gondolati tagolásra. tagolásra. Az írásmű még szövegnek A vizsgázó nagyrészt megfelelően tekinthető, bár a mondatok használja a szöveg- több helyen nem kapcsolód- összefüggés tartalmi és nyelvi nak egymáshoz. elemeit. A mondatok nagyrészt Amennyiben a szöveg for- szervesen kapcsolódnak mailag nem megfelelően ta- egymáshoz. golt, az alacsonyabb pontszámot kell adni. Amennyiben a szöveg formailag nem megfelelően tagolt, az alacsonyabb pontszámot kell adni. A szöveg felépítése, az irányító szempontok és az ezekhez kapcsolódó gondolatok elrendezése logikus. A gondolati tagolás megfelelő. A vizsgázó megfelelően használja a szövegösszefüggés tartalmi és nyelvi elemeit: létrejön a szövegkohézió. A szöveg formai tagolása megfelelő. Nem jött létre szöveg. A mondanivaló nem logikus elrendezésű, a gondolatok esetlegesen követik egymást. Az írásmű tagolatlan és áttekinthetetlen, túlnyomórészt izolált mondatok halmazából áll. Szókincs, kifejezésmód 5 pont 4 3 pont 2 1 pont 0 pont A szöveget a témának és a közlési szándéknak megfelelő változatos szókincs jellemzi. Az előforduló kisebb lexikai pontatlanságok nem nehezítik a megértést. A szöveget nagyrészt a témának és a közlési szándéknak megfelelő szókincs jellemzi. A vizsgázó törekszik a változatos szóhasználatra. A szóhasználat néhány helyen nem megfelelő, ez azonban alig nehezíti a megértést. A szöveg szókincse egyszerű. Sok a szóismétlés. A szóhasználat többször nem megfelelő. A hibák néhány helyen nehezítik a megértést. A szövegben felhasznált szókincs szegényes. A nem megfelelő szóhasználat több helyen jelentősen nehezíti és/vagy akadályozza a megértést. Nyelvtan, helyesírás 5 pont 4 3 pont 2 1 pont 0 pont A vizsgázó változatos nyelvtani struktúrákat használ, valamint mondatszerkesztése is változatos. A szöveg hibátlan vagy csak kevés, a szöveg megértését nem nehezítő nyelvi (mondattan, alaktan, helyesírás) hiba található benne. A vizsgázó törekszik a változatos nyelvtani struktúrák használatára és a változatos mondatszerkesztésre. A szövegben több, a szöveg megértését nem nehezítő nyelvi (mondattan, alaktan, helyesírás) hiba és/vagy néhány, a szöveg megértését nehezítő hiba található. A vizsgázó egyszerű nyelvtani struktúrákat használ és/vagy mondatszerkesztése nem kellően változatos. Rendszerszerű hibákat ejt. A szövegben sok hiba van, és/vagy a hibák többször nehezítik a megértést. A szöveget a szintnek nem megfelelő, túlságosan egyszerű nyelvtani struktúrák és igénytelen mondatszerkesztés jellemzi. A szövegben sok, a szöveg megértését jelentősen nehezítő és/vagy akadályozó hiba található. írásbeli vizsga 0802 14 / 14 2011. október 21.