4. óra: A szomszédos jogok védelme, a közös jogkezelés és a felhasználási szerződések Áttekintő óravázlat: 4.1 Az óra célja 4.2 Szomszédos jogok védelme A.) Előadóművészek B.) Hangfelvétel-előállítók C.) Rádió- és televízió-szervezetek D.) Filmek előállítóinak védelme E.) Védelmi idő 4.3 A közös jogkezelés A.) Gazdasági indokoltsága, fogalma B.) Közös jogkezelést végző szervezetek C.) Jogdíjak és egyéb felhasználási feltételek megállapításának joga D.) Igények érvényesítése, díjak 4.4 A felhasználási szerződések A.) Általános kérdések B.) A felhasználással összefüggő kérdések C.) A felhasználási engedély korlátjai D.) A felhasználási szerződések megszűnése E.) A kiadói szerződés F.) A megfilmesítési szerződés 4.5 Jogeset-feldolgozások 4.6 Ellenőrző kérdések dr. Verebics János: Szellemi alkotások joga - Előadásvázlatok - 4. óra 1
4.1 Az óra célja 4.1 Az óra célja A cím magában is megjelöli a három megbeszélésre kerülő részterületet. A szomszédos jogok védelme áttekinti a szomszédjog oltalomrendszerét és fő összefüggéseit, majd részletesen bemurtatja a hangfelvétel-előállítók, a rádió- és televízió-szervezetek, a filmek előállítóira vonatkozó, illetőleg a védelmi időt érintő, az Szjt. általános rendelkezéseitől eltérő szabályozást. A második nagy terület, A közös jogkezelés sok ponton kapcsolódik az elsőhöz: gazdaságilag éppen ott indokolt alkalmazása, ahol nagyszámú felhasználó és nagyszámú jogosult viszonyrendszerében kellene egyedi felhasználási engedélyeket megszerezni. E körben tárgyaljuk a közös jogkezelést végző szervezetek jellemzőit, e szervezetek sajátos jogosítványait (díjak és egyéb felhasználálási feltételek megállapításának joga). A felhasználási szerződések témaköre az általános kérdések (fogalmi, alakisági, tartalmi feltételek) tisztázása után részletesebben elemezzük a felhasználással összefüggő egyes fő kérdéseket, a szerző és felhasználó sajátos jogosultságait és kötelezettségeit, a felhasználási engedély korlátait valamint a felhasználási szerződés megszűnésének eseteit. Két, a mindennapi életben nagy jelentőséggel bíró szerződés-típus (kiadói szerződés, felhasználói szerződés) részletesen is bemutatásra kerül. Az óra célja, hogy a hallgatók a szerzői jog e fontos (és folyamatosan változásban lévő) részterületeiről átfogó képet nyerjenek. dr. Verebics János: Szellemi alkotások joga - Előadásvázlatok - 4. óra 2
4.2 A szomszédos jogok védelme 4.2 Szomszédos jogok védelme A SZOMSZÉDOS JOGOK ALAPJÁN A VÉDELEM ARRA VONATKOZIK AKINEK TEVÉKENYSÉGE A.) Előadóművészek Szerzői alkotás gyártásra FELHASZNÁLÁSÁ- forgalmazásra RA SZOLGÁLÓ közvetítésre előadóművészek hangfelvételelőállítók rádió- és televíziószervezetek } IRÁNYUL filmek előállítói AZ ELŐADÓMŰVÉSZ HOZ- ZÁJÁRULÁSA SZÜKSÉGES AHHOZ RÖGZÍTETLEN ELŐADÁSÁT rögzítsék sugározzák együttesek jogaikat képviselő útján gyakorolják mindezekért a felhasználásokért ha tv. másként nem rendelkezik - DÍJAZÁS JÁR személyhez fűződő jogok: név feltüntetése integritáshoz való jog vagy más módon a nyilvánossághoz közvetítsék RÖGZÍTETT ELŐADÁSÁT többszörözzék terjesszék vezeték útján vagy bármely más módon, eszközzel úgy tegyék a nyilvánosság számára hozzáférhetővé, hogy a nyilvánosság tagjai a hozzáférés helyét és idejét egyénileg választhatják meg dr. Verebics János: Szellemi alkotások joga - Előadásvázlatok - 4. óra 3
4.2 A szomszédos jogok védelme B.) Hangfelvétel-előállítók A HANGFELVÉTEL ELŐÁLLÍTÓJÁNAK HOZZÁJÁRU- LÁSA KELL többszörözéshez terjesztéshez vezeték útján vagy más eszközzel vagy módon a nyilvánosság számára való hozzáférhetővé tételéhez EZÉRT DÍJ ILLETI MEG ezen felül: kereskedelmi célból kiadott hangfelvétel sugárzásáért bármilyen más módon történő nyilvánosságra hozatalért ½ művész ½ hangfelvétel-előállító A FELHASZNÁLÓNAK TOVÁBBI DÍJAT KELL FIZETNIE A JOGOSULTAK DÍJIGÉNYÜKET KÖZÖS JOGKEZELŐ SZERVEZETEIK ÚTJÁN ÉRVÉNYESÍTIK - a hangfelvétel forgalomba hozott példányainak - nyilvános haszonkölcsönbe és A SZERZŐI HOZZÁJÁRLÁSON KÍVÜL A HANGFELVÉTEL ELŐÁLLÍTÓ- - bérbe adásához JÁNAK - előadás hangfelvétele esetén az ELŐADÓMŰVÉSZNEK IS HOZZÁJÁRULÁSA SZÜKSÉGES - A FELHASZNÁLÁSÉRT DÍJAZÁS JÁR, A SZERZŐK ÉS ELŐADÓMŰVÉSZEK DÍJIÉNYÜKET KÖZÖS JOGKEZELŐ SZERVEZETEK ÚTJÁN ÉRVÉNYESÍTHETIK dr. Verebics János: Szellemi alkotások joga - Előadásvázlatok - 4. óra 4
4.2 A szomszédos jogok védelme C.) Rádió- és televízió-szervezetek A RÁDIÓ- ÉS TELEVÍZIÓ- SZERVEZET HOZZÁJÁRU- LÁSA SZÜKSÉGES AHHOZ, HOGY MŰSORUKAT A TELEVÍZIÓ-SZERVEZET HOZÁJÁRULÁSA KELL AHHOZ, E FELHASZNÁLÁSOKÉRT DÍJAZÁS ILLETI MEG - rögzítsék - rögzítés után többszörözzék - más rádió-és televízió-szervezetnek, ill. vezeték útján a nyilvánossághoz történő közvetítést végzők sugározzák a nyilvánossághoz közvetítsék hogy műsorát a közönség részére olyan helyiségben közvetítsék, mely a közönség számára belépti díj ellenében hozzáférhető SAJÁT MŰSORNAK A NYILVÁNOSSÁGHOZ VEZETÉK ÚTJÁN TÖRTÉNŐ KÖZVETÍTÉSÉRE E RENDELKEZÉSEKET MEGFELELŐEN ALKALMAZNI KEL dr. Verebics János: Szellemi alkotások joga - Előadásvázlatok - 4. óra 5
4.2 A szomszédos jogok védelme D.) Filmek előállítóinak védelme A FILM ELŐÁLLÍTÓJÁNAK HOZZÁJÁRULÁSA KELL AHHOZ, HOGY E.) Védelmi idő e felhasználásokért díjazás illeti meg - a filmet többszörözzék - terjesszék (ide értve a haszonbérbe adást is) - vezeték útján vagy más eszközzel a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tegyék - általánosságban 50 év - hangfelvételek és az azokban rögzített előadások - annak az évnek a végétől számított 50 évig részesülnek védelemben, mikor forgalomba hozták - ha ezalatt nem hozták forgalomba: a hangfelvétel készültétől (év vége) számított 50 év - sugárzott/vezeték útján a nyilvánossághoz közvetített műsor - annak az évnek a végétől számított 50 év, mikor a sugárzást /átvitelt végezték - filmek: - forgalomba hozatal (év végétől) számított 50 év - ha ezalatt nem hozták forgalomba: a film készülte ( év végétől) 50 év - ha a nyilvánossághoz közvetítés megelőzi a forgalomba hozatalt, az első ízben a nyilvánossághoz történő közv. évét kell alapul venni - A SZOMSZÉDOS JOGOK VÉDELM NEM BEOLYÁSOLJA AZ IRODALMI, TUDOMÁNYOS, MŰVÉSZETI ALKOTÁ- SOKON FENNÁLLÓ SZERZŐI JOGOK VÉDELMÉT dr. Verebics János: Szellemi alkotások joga - Előadásvázlatok - 4. óra 6
4.3 A közös jogkezelés 4.3 A közös jogkezelés dr. Verebics János: Szellemi alkotások joga - Előadásvázlatok - 4. óra 7
4.3 A közös jogkezelés A.) Gazdasági indokoltsága, fogalma - nagyszámú felhasználó- nagyszámú jogosult - minden egyes felhasználásra egyedi szerződéssel nem lehet engedélyt adni - a díjigényeket nem lehet egyedileg érvényesíteni - az ilyen típusú felhasználások száma a műszaki fejlődéssel megsokszorozódik - fogalma: a szerzői művekhez kapcsolódó és a felhasználás előadóművészi teljesítményekhez hangfelvételekhez sugárzott vagy vezetéken átvitt műsorokhoz filmelőállítói teljesítményekhez jellege körülményei miatt egyedileg nem gyakorolható szerzői és szomszédos jogok függetlenül attól, hogy jogosultak által erre létrehozott szervezet útján való ÉRVÉNYESÍTÉSE törvény írja elő a jogosultak elhatározásán alapul dr. Verebics János: Szellemi alkotások joga - Előadásvázlatok - 4. óra 8
4.3 A közös jogkezelés B.) Közös jogkezelést végző szervezetek - a jogosultak hozzák létre (EGYESÜLET) - róluk a kormány által kijelölt miniszter (orsz. hatókörű szerv vezetője) nyilvántartást vezet - országosan csak egy- egy testület vehető nyilvántartásba az - irodalmi és zenei művekkel - egyéb alkotóművészeti alkotásokkal - filmalkotásokkal - előadóművészi teljesítményekkel - hangfelvételekkel kapcsolatos szerzői és szomszédos jogok kezelése - a nyilvántartásban fel kell tüntetni, hogy az egyesület milyen jogkezelési tevékenységet folytat - az eljárás NYILVÁNTARTÁSBA VÉTEL IRÁNT - kérelemre indul (kötelező mellékletek) - a nyilvántartásba vétel ténye a Magyar Közlönyben közzétételre kerül - a közös jogkezelő szerv tevékenysége feletti felügyeletet a miniszter gyakorolja - működési szabálytalanság esetén szankciókat alkalmaz - végső esetben az egyesületet törli a nyilvántartásból dr. Verebics János: Szellemi alkotások joga - Előadásvázlatok - 4. óra 9
4.3 A közös jogkezelés C.) Jogdíjak és egyéb felhasználási feltételek megállapításának joga - közös jogkezelő szervezet - saját tevékenységi körében - rendszeres időközönként az egyes felhasználási módok tekintetében MEGÁLLAPÍTJA az egyes felhasználási módok tekintetében a jogdíjakat és a felhasználás egyéb feltételeit - a díjszabást - a miniszter hagyja jóvá - előtte véleményt kér a jelentős felhasználóktól és azok érdekképviseleti szervezeteitől - jóváhagyás után a Magyar Közlönyben a közös jogkezelő szervet SAJÁT NEVÉBEN nyilvánosságra hozza - a díjszabást a felhasználókkal szemben indokolatlan megkülönböztetés nélkül kell alkalmazni D.) Igények érvényesítése, díjak - a közös jogkezelő szervet a közös jogkezelés körébe tartozó igényeket a bíróság előtt - saját nevében - saját igényeként érvényesítheti - a díjigényekkel is megfizetett / beszedett díjakkal a jogosultak közötti felosztásig a közös jogkezelő egyesület rendelkezik - ha a közös jogkezelést a tv írja elő: törvényi védelem van arra, hogy a felhasznált művek és szomszédos jogi teljesítmények védelemben részesülnek - az egyesület - a felhasználó írásbeli kérésére írásbeli tájékoztatást ad arról, hogy a felhasználó által megjelölt mű vagy szomszédjogi teljesítmény védelemben részesül-e - a díjszabásban a felhasználásra jogosítás feltételeként előírja, hogy a felhasználó szolgáltasson adatot a felhasznált művekről, szomszédjogi teljesítményekről (nyilvános előadás esetén csak az első előadás) dr. Verebics János: Szellemi alkotások joga - Előadásvázlatok - 4. óra 10
4.4 A felhasználási szerződések 4.4 A felhasználási szerződések dr. Verebics János: Szellemi alkotások joga - Előadásvázlatok - 4. óra 11
4.4 A felhasználási szerződések A.) Általános kérdések - a korábbi többszintű szabályozást az Szjt. általános szabályozása váltotta fel: valamennyi szabályt a tv.-be illesztette - fogalma: felhasználási szerződés alapján a szerző engedélyt ad művének felhasználására, a felhasználó pedig köteles ennek fejében díjat fizetni - alakiság: kötelező írásbeliség (kivétel napilapban, folyóiratban közzétett mű) - tartalma: a felek szabadon állapíthatják meg: az Szjt. vagy más jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a felhasználási szerződésekre vonatkozó szabályoktól eltérhetnek PTK A LÉNYEGES KÉRDÉSEKBEN MEG KELL ÁLLAPODNI - a mű azonosítása - felhasználási mód megjelölése - a felhasználás ellenértéke - vélelem: a felhasználás nem kizárólagos jellegű dr. Verebics János: Szellemi alkotások joga - Előadásvázlatok - 4. óra 12
4.4 A felhasználási szerződések B.) A felhasználással összefüggő kérdések A felhasználási engedély korlátozható területre időtartamra felhasználási módra mértékre - ha a szerződés nem jelöli meg azokat a felhasználási módokat, amire az engedély vonatkozik, ill. nem határozza meg a felh. megengedett mértékét: AZ ENGEDÉLY A SZERZŐDÉS CÉLJÁNAK MEGVALÓSÍTÁSÁHOZ ELEN- GEDHETETLENÜL SZÜKSÉGES felhasználási módra és mértékre korlátozódik - semmis az olyan szerződési kikötés, amellyel a szerző: - meghatározatlan számú - jövőbeni művének felhasználására ad engedélyt - érvényesen nem adható engedély a szerződés megkötésekor ismeretlen felhasználási módnak - érvényesen köthető szerződés: a jövőben megalkotandó műre a kijavítás alapos ok nélküli megtagadása vagy határidőre el nem végzése ELÁLLÁS átadás a felhasználó NYILATKOZIK AZ ELFOGA- DÁSRÓL KIJAVÍTÁSRA VISSZAADJA ISMÉTELTEN NEM NYI- elfogadásnak minősül VISSZAADJA LATKOZIK dr. Verebics János: Szellemi alkotások joga - Előadásvázlatok - 4. óra 13
4.4 A felhasználási szerződések C.) A felhasználási engedély korlátjai - a felhasználói engedély átruházása harmadik személyre, engedély adása további felhasználásra - csak ha a szerző azt kifejezetten megengedi - ilyen engedély hiányában a felhasználó és a jogszerző egyetemesen felelnek a szerződés teljesítéséért - a felhasználási engedély csak kifejezett kikötés esetén terjed ki a mű átdolgozására - többszörözés: csak kif. kikötés esetén ad jogot a kép- és hangfelvételen való rögzítésre, számítógépes vagy elektronikus adathordozóra való másolásra - a többszörözésre adott engedély kétség esetén kiterjed a műpéldányok forgalomba hozatalára - beststeler-klauzula : a bíróság akkor is módosíthatja a felhasználási szerződést, ha az a szerzőnek a felhasználás eredményéből való részesedéshez fűződő jogos érdekét azért sérti, mert a mű felhasználása iránti igénynek a szerződéskötést követően bekövetkezett jelentős növekedése miatt feltűnően naggyá válik a felek szolgáltatásai közötti értékkülönbség dr. Verebics János: Szellemi alkotások joga - Előadásvázlatok - 4. óra 14
4.4 A felhasználási szerződések D.) A felhasználási szerződések megszűnése - felmondás: - a felhasználó nem kezdi meg a mű felhasználását a szerződésben meghat. (ennek hiányában: az adott helyzetben általában elvárható) időn belül - a felhasználó a szerződéssel megszerzett jogait nyilvánvalóan a szerződés céljának megvalósítására alkalmatlan módon vagy nem rendeltetésszerűen gyakorolja } - ha a szerződést 5 évnél hosszabb időre kötötték: 2 év eltelte után gyakorolható - a szerzőnek a teljesítésre megfelelő határidőt kell szabni és az eredménytelenül telt el - a jogról a szerző érvényesen nem mondhat le, azt max. 5 évre lehet kizárni - visszavonás: alapos okkal visszavonja a szerző a nyilvánosságra hozatalhoz adott engedélyt - a szerződést felmondhatja - a jog gyakorlásának előfeltétele, hogy adjon biztosítékot a nyilatkozat időpontjáig felmerült kár megtérítésére - ha ismét engedélyezi, a korábbi felhasználót előfelhasználási jog illeti meg - megszűnés: ex nunc hatállyal - a szerződésben meghatározott idő eltelt - körülmény bekövetkezik - védelmi idő eltelt - A FELHASZNÁLÁSI SZERZŐDÉSEKRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEKET - a szerzői vagyoni jogokat átruházó szerződésekre - az előadóművészi teljesítmények felhasználására vonatkozó szerződésekre MEGFELELŐEN ALKALMAZNI KELL. dr. Verebics János: Szellemi alkotások joga - Előadásvázlatok - 4. óra 15
4.4 A felhasználási szerződések E.) A kiadói szerződés - fogalma: olyan szerződés, amelynek alapján a szerző köteles a művet a kiadó rendelkezésére bocsátani, a kiadó jogosult a művet kiadni és forgalomba hozni, köteles a szerzőnek díjat fizetni - jellemzői: - a kiadás a kiadó joga, nem kötelessége - a kiadó felhasználási joga főszabályként kizárólagos (de korlátokkal érvényesül) - pontosan meg kell határozni a felhasználás körét - irodalmi művek kiadásánál képek alkalmazásához a szerző hozzájárulása szükséges - díjfizetés: a kiadó főkötelezettsége - ha a mű kiadására meghatározott időn belül nem kerül sor, a szerző elállhat, de a teljes díjat követelheti - a kiadó is ugyanígy - a szerző kötelezettségei: - a mű szolgáltatása, rendelkezésre bocsátása - a kiadást elősegítő közreműködés EGYÉB KÉRDÉSEKBEN A FELHASZNÁLÁSI SZERZŐDÉSRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK IRÁNYADÓK. dr. Verebics János: Szellemi alkotások joga - Előadásvázlatok - 4. óra 16
4.4 A felhasználási szerződések F.) A megfilmesítési szerződés - fogalma: a filmalkotás létrehozására kötött szerződés alapján a szerző (kivéve a szöveges vagy szöveg nélküli zenemű szerzőét) átruházza az előállítóra (olyan szervezet, amelynek tevékenységi körébe tartozik a filmek készítése) a FELHASZNÁLÁRA ÉS AZ ENGEDÉLYEZÉSRE VONATKOZÓ JOGOT. - tartalma: - a felhasználni kívánt mű műfajának meghatározása - a film tervezett terjedelme - a mű átadásának határideje - a díjazás - sajátosságok: - a szerzőt minden egyes felhasználási mód tekintetében külön külön díjazás illeti meg - a díj megfizetésére az előállító köteles - évente legalább egyszer az előadó a szerző felé annak bevételéből köteles írásban elszámolni - jövőben megalkotandó mű: nyilatkozni az átvételtől számított 6 hónapon belül kell, vissza lehet adni kijavításra, 3 hónapon belül újabb nyilatkozat - VERSENYJOGI KLAUZULA: a szerző az előállítás befejezésétől számított 10 éven belül ugyanarra a műre csak az előállító hozzájárulásával szerződhet dr. Verebics János: Szellemi alkotások joga - Előadásvázlatok - 4. óra 17
4.5 Jogeset-feldolgozások 4.5 Jogeset-feldolgozások dr. Verebics János: Szellemi alkotások joga - Előadásvázlatok - 4. óra 18
4.5 Jogeset-feldolgozások A.) Amikor a szerájt szöktették... A felperesek hivatásos előadóművészek, akik - mint a Magyar Állami Operaház zenekarának tagjai - résztvevői voltak Mozart: "Szöktetés a szerájból" című operája 1950. március 20-i előadásának. Az előadásról a Magyar Rádió annak idején teljes hangfelvételt, az alperes pedig 1984-ben erről a felvételről hanglemezt készített, és azt forgalomba hozta. Az előadás szólistái, valamint a karmester részére díjazást fizetett, a zenekar tagjainak díjazását azonban megtagadta (annak ellenére, hogy a korábbi hasonló jellegű hanglemezek elkészítésekor részükre is fizetett díjat). A felperesek kereseti kérelme az volt, hogy a bíróság kötelezze az alperest: fizessen meg nekik fejenként 5400 Ft díjat, mégpedig 100 Ft/perc műsoridő 60%-ának megfelelően, a 90 perces hanglemezért. Igényüket az 1969. évi III. törvény (Szjt.) 49. -ának (3) bekezdésére alapították. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Azzal védekezett : nincs az Szjt.-nek olyan rendelkezése, "hogy ugyanazon hangfelvételért többször is jár díjazás". Hivatkozott arra is, hogy a felperesek a nekik járó díjat annak idején a Magyar Rádiótól megkapták, s legfeljebb az jöhetne szóba, hogy az 1975. évi 19. számú tvr.-ben foglaltakra tekintettel részesülhetnek a felperesek díjazásban. Ez azonban az adott esetben kizárt mert a perbeli hangfelvétel már több mint 20 éve készült. Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felpereseknek fejenként 5400 Ftot, ennek 1984. június 1-től 1984. december 31-ig évi 5%-os, ezt követően évi 8%-os kamatát, valamint fejenként 324 Ft perköltséget. Az ítélet indokolása szerint az archív felvétel forgalomba hozatala nem minősül szabad felhasználásnak, s "az sem vitás, hogy a felperesek mint hivatásos előadóművészek a Szerzői Jogi Törvény értelmében díjazandók". Nincs olyan rendelkezés, hogy ez a díjazás a művészeket csak a felvétel elkészültétől számított 20 éven belül illetné meg. A felpereseknek az Szjt. 49. -ának (3) bekezdése alapján jár - az összegében a felek között nem vitás - díjazás. Az ítélet ellen az alperes fellebbezett, annak megváltoztatását és a kereset elutasítását kérte. Fellebbezését - a korábban előterjesztett védekezésével egybehangzóan - azzal indokolta, hogy nincs olyan jogszabály, amely az előadókat díjazni rendelné minden alkalommal, amikor a hangfelvétel felhasználásra került. Az Szjt.-nek az elsőfokú ítéletben felhívott rendelkezéséből "még csak nem is következik a többszöri díjazási kötelezettség". Kérdés: Helyes-e alperes érvelése? dr. Verebics János: Szellemi alkotások joga - Előadásvázlatok - 4. óra 19
4.5 Jogeset-feldolgozások B.) Mohó Masa és a kivándorolt kazetták esete Az elsőfokú bíróság helyt adva a felperes keresetének, kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 74 640 forintot, valamint ennek 1991. március 1-jétől a kifizetés napjáig járó évi 20%-os kamatát és 6000 forint perköltséget. Kötelezte továbbá az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg 74 600 forint bírságot és 4448 forint le nem rótt kereseti illetéket. Az ítélet indokolása szerint az alperes a vámhivatal határozatából megállapíthatóan 1990. február 16-án az NSZK-ból 4000 db, 933 000 forint vámértékű üres videokazettát importált belföldi forgalmazás céljára, e kazetták vámértéke után azonban a felperesnek a 8%-os szerzői jogdíjat a 15/1982. (XII. 20.) MM rendelet 14/A. -ának (1) és (2) bekezdése alapján nem fizette meg. Az alperest a szerzői jogdíj összegével azonos mértékű bírság megfizetésére az 1969. évi III. tv. 53. -ának (2) bekezdése alapján marasztalta. Az ítélet ellen az alperes fellebbezett, kérve az ítélet megváltoztatása mellett a kereset teljes elutasítását. Indokolása szerint a videokazettákat a külföldi cég mint a társaság tagja apportként vitte be az alperesi társaságba, azokat az alperes nem értékesítette, raktáron tartotta, illetve - miután az értékesítés az irreálisan magas ár miatt eleve reménytelen volt - a kazettákat 1992. június 20-án az apportáló cégnek visszaadta, így a kazetták már nincsenek is a birtokában. Ebből következően - álláspontja szerint - értékesítés és ebből eredő árbevétel hiányában szerzői jogdíj fizetésére sem kötelezhető. A felperes az elsőfokú bíróság ítéletének a helybenhagyását kérte azzal, hogy az alperes fellebbezési előadását megnyugtató módon nem bizonyította. Kérdés: Keletkezett-e alperesnek jogdíjfizetési kötelezettsége? dr. Verebics János: Szellemi alkotások joga - Előadásvázlatok - 4. óra 20
4.5 Jogeset-feldolgozások C.) Műhódas csínytevések Az E. Városgazdálkodási Vállalat alperes 1989. január 1. napján nagyközségi parabola antennarendszert helyezett üzembe, és ennek működtetésére 755 televízió előfizetővel kötött központi antenna-szolgáltatási szerződést. Ebben kötelezettséget vállalt az MTV 1, az MTV 2, a szovjet, a SKY Chanell, a SUPER Chanell, a TV 5 televízió műsor, valamint az URH OIRT 66-72 MHZ, továbbá a DANUBIUS rádió műsor vételére alkalmas antennarendszer és vezetékhálózat üzemeltetésére és karbantartására a készülékcsatlakozóig. Az antennarendszer bővítésével 1990. január 1. óta 807, április 1-től pedig összesen 889 tv.-előfizetőt szolgál ki az alperes által fenntartott antennarendszer. A felperes 1989. november 14-én eredménytelenül hívta fel az alperest a tv.- és rádióműsorok vezetékes továbbítása után szerzői jogdíj fizetésére. A Szerzői Jogvédő Hivatal felperes felemelt keresetében kérte az alperest kötelezni összesen 22 962 forint szerzői jogdíj, valamint ennek az esedékességétől a kifizetéséig járó évi 20% kamata és perköltség megfizetésére. Az alperes 1990. január 1-jétől 807 háztartás után, április 1-jétől 889 háztartás után számított háztartásonként 2 forintos díjfizetési kötelezettségét elismerte. Az 1990. január 1. előtti időre érvényesített követelést kérte elutasítani. Az elsőfokú bíróság lényegében a kereset értelmében marasztalta az alperest: indokolásában arra hivatkozott, hogy a 9/1969. (XII. 29.) MM rendelet (Szjt. Vhr.) 19. -ának a 15/1982. (XI. 20.) MM rendelet 2. -ával módosított (4) bekezdése értelmében a rádió vagy a televízió műsorában sugárzott műnek más szervezet közbeiktatásával végzett átvitele esetében az átvitelt végző szervezet köteles a Szerzői Jogvédő Hivatalnak a művelődésügyi miniszter jóváhagyásával megállapított díjat megfizetni. A felek között nem volt vitás, hogy a díjazás összegét a 129/1984. (Műv. K. 22.) MM utasítás alapján háztartásonként legalább 2 forintban kell havonként megállapítani. Az elsőfokú bíróság nem tulajdonított jelentőséget annak, hogy az antennarendszer hány háztartás részére végez műsorátvitelt, mert a nyilvánosság azt jelenti, hogy a rendszerhez a szükséges műszaki feltételek megteremtése esetében bárki csatlakozhat. Nem látta alkalmazhatónak a Művelődésügyi Minisztérium 968/1985. I. állásfoglalását, mert ez csupán a Szerzői Jogvédő Hivatal és a Művelődésügyi Minisztérium olyan megegyezését jelenti, hogy a Hivatal csak 800 lakásnál többet ellátó antennarendszer esetén szedi be a közvetítés szerzői jogdíját. A Művelődési Minisztérium által az alperes részére adott válaszlevél szerint a Hivatal a saját elhatározásán alapuló gyakorlatát jogosult megváltoztatni. Az elsőfokú ítélet ellen az alperes fellebbezett. Kérte az elsőfokú ítélet megváltoztatásával a kereseti követelésnek az 1989. évre eső részét elutasítani. Arra hivatkozott, hogy a rendelet szerint a Művelődésügyi Minisztérium által jóváhagyott díjat kell fizetni. Ezt a jóváhagyást a 968/1985. I. sz. közös állásfoglalás tartalmazza, amelytől a Hivatal nem jogosult egyoldalúan eltérni. A felperes is elismerte, hogy eddig 800 lakásszám alatt nem követelt ilyen szerzői jogi díjat. Kérdés: Alperes helyesen védekezik e azzal, hogy a Jogvédő Hivatal által korábban nem érvényesített igény később már nem is követelhető? dr. Verebics János: Szellemi alkotások joga - Előadásvázlatok - 4. óra 21
4.6 Ellenőrző kérdések 4.6 Ellenőrző kérdések dr. Verebics János: Szellemi alkotások joga - Előadásvázlatok - 4. óra 22
4.6 Ellenőrző kérdések 1.) Mit jelent a szomszédos jogok védelme, s kire vonatkozik? 2.) Hogyan érvényesül a szomszédjogi védelem az előadóművészek és a hangfelvétel-előállítók vonatkozásában? 3.) Hogyan érvényesül a szomszédjogi védelem a rádió- és televízió-szervezetek és a filmek előállítói vonatkozásában? 4.) Melyek a szomszédjogi védelem körében a védelmi időre vonatkozó sajátos szabályok? 5.) Mit jelent a közös jogkezelés, mivel indokolható lehetőségének megteremtése? 6.) Melyek a közös jogkezelést végző szervezetek jellemzői? 7.) Melyek a közös jogkezelő szervezet sajátos jogosítványai, miként járhat el a díjak érvényesítése vonatkozásában? 8.) Mi a felhasználási szerződés, melyek az ilyen szerződésekkel szemben támasztott általános tartalmi és alaki követelmények? 9.) Melyek a felhasználási engedély a szerződésekben megjeleníthető sajátosságai, a felhasználó és a szerző sajátos jogai, kötelezettségei a felhasználás folyamatában? 10.) Hogyan és mi módon korlátozható a felhasználási engedély? 11.) Melyek a felhasználási szerződések megszűnésének sajátos szabályai? 12.) Melyek a kiadói szerződés és a megfilmesítési szerződés sajátosságai? dr. Verebics János: Szellemi alkotások joga - Előadásvázlatok - 4. óra 23