XIII. NaHáT teljesítménytúra 21. szeptember 25-26. HANGYA 15 NAHÁT 2 NAHÁT 35 NAHÁT 5 NAHÁT DEÁK FERENC TISZTELETÉRE WESSELÉNYI MIKLÓS TISZTELETÉRE KOSSUTH LAJOS TISZTELETÉRE SZÉCHENYI ISTVÁN TISZTELETÉRE BATTHYÁNY LAJOS TISZTELETÉRE
A TÚRA NÉVADÓIRÓL Batthyány Lajos (Pozsony, 187. febr. 14. Pest, 1849. okt. 6.) Liberális nagybirtokos, az els független magyar minisztérium elnöke. Fiatalon katonai pályára lépett. 1827-ben kilépett a hadseregb l és átvette birtokainak irányítását, jogi tanulmányaiból pedig vizsgát tett a zágrábi akadémián. Utóbb Ny-Európában megismerkedett a fejlett polgári államok viszonyaival. 183-tól mint fels táblai tag részt vett a reformországgy léseken, 1832-36-ban a f rendi ellenzéki csoport jelent s tagja, 1839-4-ben és 1843-44-ben pedig már az ellenzék vezet i között tartják számon 1845 végén elnökletével alakult meg az ellenzék központi választmánya; 1847-ben az ellenzéki párt elnöke lett. Az év szén keresztülvitte, hogy Pest vármegye Kossuthot válassza követül a közelg ogy.-re, amelyen Batthyány is kiemelked szerepet játszott. 1848. márc. 15-én tagja volt annak a küldöttségnek, amely az ogy. reformköveteléseit tartalmazó feliratot Bécsbe vitte. Márc. 17-én V. Ferdinánd miniszterelnökké nevezte ki, 23-án felterjesztette kormánya névsorát. A kormány legsürg sebb teend i közé tartozott a honvédelem megszervezése és az állami élet anyagi alapjainak biztosítása. Eközben az ország helyzete egyre aggasztóbbá vált. Az ogy.-en Kossuth tekintélye növekedett, a pesti nép nemegyszer a kormánnyal szemben a baloldal mögé sorakozott. Szept. 9-én Jela i betört az országba, mire 1-én Batthyány lemondott. Másnap többek között Kossuth kérésére is ismét vállalta a kormányalakítást. Arra igyekezett, hogy az önállóság biztosítása mellett az országot az alkotmányosság talaján is megtartsa, nehogy az udvarnak ürügy kínálkozzék a nyílt beavatkozásra. 17-én bemutatta a nádornak új kormányának névsorát, azonban a 25-én kelt miniszteri ellenjegyzés nélküli királyi leirat nem járult hozzá újabb kínevezéséhez.. Okt. 2-án hivatalosan is visszaadta megbízatását. Bécsb l Vas vm.-i birtokaira vonult vissza, ahol Vidoss József seregében harcolt. Okt. 11-én lováról lebukott és karját törte. Felépülése után Pestre jött, hogy ismét részt vegyen az ogy. munkájában és hogy a megegyezésért munkálkodjék. Jan. 8-án Pesten az osztrákok elfogták. El bb Budán, majd Pozsonyban, Laibachban, végül Olmützben raboskodott. Az ellene indított felségárulási perben a bíróság, amelynek illetékességét hiába vonta kétségbe, el bb néhány évi börtönre, utóbb Schwarzenberg nyomására halálra ítélte és kegyelemre ajánlotta. Haynau magát a formaságokon túltéve, okt. 5-én kihirdette el tte a kötél általi halálról szóló ítéletet. Utolsó éjjel titkon szerzett t rrel sikertelenül kísérelte meg, hogy maga vessen véget életének. Súlyos sebei miatt azonban okt. 6-án golyóval végezték ki az Újépületben. Az ítélet világszerte részvétet és felzúdulást keltett; a világsajtó éles támadásokat intézett Ausztria ellen. Néhány nap múlva a pesti ferences templom kriptájában helyezték el holttestét, majd a kiegyezés után, 187. jún. 9-én országos gyász közepette szállították át a Kerepesi temet ben emelt mauzóleumba. Halála helyén a Batthyány-örökmécses rzi emlékét. Széchenyi István (Bécs, 1791. szept. 21. Döbling, 186. ápr. 8.) Hamar felébredt érdekl dése Mo. gazdasági és kulturális élete iránt. 1815 1825 között többször bejárta Ny-Európát. A fejlett polgári államokban látottak és tapasztaltak arra ösztönözték, hogy hazája elmaradott állapotán változtasson, s erre megnyerje els sorban a nagybirtokos osztály tagjait. 1822-ben angliai mintára meghonosította Pesten a lóversenyeket és 1825-ben létrehozta az Els Lótenyészt Egyesületet. Az 1825-ben megnyílt ogy. alsó táblájának ülésén jövedelme kamatának felajánlásával lerakta a Magyar Tudományos Akadémia alapjait. 183 elején jelent meg Hitel c. munkája. A benne vázolt program a mo.-i feudalizmus gazdasági-társadalmi válságából n tt ki, az árutermelés növelésében érdekelt birtokos rétegek korszer bb gazdálkodásához szükséges t ke hiányát, ill. ennek okait tárta fel és a mo.-i hitelviszonyok megjavítását követelte. A polgári átalakulás vezet erejét els sorban a f nemességben látta; t lük várta a jobbágyok felszabadítását is. A Hitel az 183-as években kibontakozó reformmozgalom programjává vált. Világ c. m vében kifejtette a nemzeti átalakulás útját és teend it; a célhoz vezet út a vagyonosodás és a szellemi el rehaladás, mindennek el feltétele a polgári szabadság, akadályai pedig a nemesi el jogok és a jobbágyrendszer. Az 1831-i nagy parasztmozgalom, a kolerafelkelés után Stádium c. m vében tizenkét törvényjavaslatba foglalta követeléseit. Részt vett a dunai g zhajózás életre hívásában, a pesti Hengermalom és a Kereskedelmi Bank alapításában, létrehozta Pest egyik els nagyipari üzemét, az óbudai hajógyárat és a téli kiköt t, kir. biztosként irányította az Al-Duna szabályozását és a kés bb róla elnevezett al-dunai út építését ; nevéhez f z dik a Lánchíd létrehozása. Az 184-es években a Tiszaszabályozás és ármentesítési munkák megindítása, a balatoni g zhajózás életre hívása emelkedik ki gyakorlati tevékenységéb l. Politikai programjában egyre inkább megtorpant, szembefordult a köznemesi reformellenzék soraiban mutatkozó, mind határozottabb tendenciákkal. Az els reformországgy lés harcaitól távol tartotta magát, de Kossuth Lajos 1841. jan. 2-án megindított Pesti Hírlapja már nyílt fellépésre késztette Széchenyit Kossuth ellen, Kelet népe c. folyóiratban azzal vádolta Kossuthot, hogy izgatásával veszélyezteti a békés reformtörekvéseket. Kossuth válaszában visszautasította Széchenyi vádjait, ugyanakkor az 183-as évek Széchenyijér l megállapítja, hogy Ujjait a kor üt erére tevé és megértette lüktetéseit; és ezért, egyenesen ezért tartom én t a legnagyobb magyarnak. Kossuth gazdasági kezdeményezéseit azért támadta, mert attól tartott, hogy ezek a Béccsel való összeütközés és a forradalom felé viszik az országot. Örömmel fogadta az 1848. márc.-i vértelen forradalom gy zelmét, az uralkodó által szentesített polgári átalakulást, a Batthyány-kormányban 1848. ápr. 7-t l szept. 11-ig a közlekedés és a közmunkák minisztere volt. Bécs és a független Mo. közötti ellentétek fokozódó kiélesedését felzaklatott idegrendszere nem bírta elviselni. 1848. szept. 5-én háziorvosa kíséretében elindult Döblingbe, ahol hosszú éveket töltött elborult elmével az ideggyógyintézetben. 1857-ben gúnyos vitairatban leplezte le a mo.-i abszolutizmus kegyetlen és ostoba rendszerét. Ezen ún. Nagy Magyar Szatíra gondolatait felhasználta egy a Bach-rendszer eredményeivel dicsekv röpiratra írt válaszában. A röpirat miatt rend ri zaklatások indultak ellene, mire Széchenyi 186 ápr. 7-t l 8-ra virradó éjjel véget vetett életének. Kossuth Lajos (Monok, 182. szept. 19. Torinó, 1894. márc. 2.) Birtoktalan köznemes családból származott. Tanulmányait Sátoraljaújhelyen, Eperjesen és a sárospataki f isk.-n végezte, és 1823-ban ügyvédi vizsgát tett Pesten. 1824 32 között ügyvédi gyakorlatot folytatott szül földjén, Zemplén vm.-ben. 1832 végén került a pozsonyi ogy.- re mint távollev f rendek képvisel je. Itt szerk. az Országgy lési Tudósításokat, amelyben a reformellenzéknek a társadalmi haladásért és a nemzeti érdekek védelmében vívott harcát népszer sítette. Az ogy. berekesztése után hasonló szellemben szerk. a Törvényhatósági Tudósításokat. Lapját hamarosan betiltották, t magát 1837-ben letartóztatták és 4 évi fogságra ítélték. 184. máj.-ban szabadult, és 1841. jan.-ban megindította a Pesti Hírlapot. Ennek szerk.-jeként vezércikkeiben fellépett a feudális kiváltságok ellen, a polgári szabadságjogok és
az ország alkotmányos függetlenségének követelésével. 1844 derekán a kormányzat eltávolította a Pesti Hírlaptól. A gazdasági önállóság el mozdítására megszervezte az els hazai Iparm kiállítást, kezdeményez je lett a Magyar Kereskedelmi Társaság, majd a Gyáralapító Társaság megalakításának és a vámkedvezménnyel Mo.-ra zúdított osztrák iparcikkek ellen bojkottot hirdet Védegyletnek. Az Ellenzéki Párt hivatalos programjául fogadta el az általa szerk. Ellenzéki Nyilatkozatot. Az 1847 szén megnyíló ogy.-re Pest vm. követévé választorta, és az ogy.-en az ellenzék vezéreként lépett fel. Az 1848. febr.-i francia forradalom hírére márc. 3-án az ellenzék programjának sürg s törvénybe iktatását követelte. Dönt szerepe volt abban, hogy az ogy. megszavazta a forradalmi átalakulás eredményeit rögzít törvényeket és a forradalom er ire támaszkodva kikényszerítette Bécs hozzájárulását. A Batthyány-kormányban pénzügyminiszter lett. Szept. 15-én javaslatára választotta meg az ogy. a védelem megszervezésére az Országos Honvédelmi Bizottmányt. A Batthyány-kormány lemondásával a végrehajtó hatalom gyakorlása a Honvédelmi Bizottmányra szállt, amely Kossuthot választotta elnökévé. Kezdeményezésére mondta ki Debrecenben az ogy. 1849. ápr. 14-én a Függetlenségi Nyilatkozatban a Habsburg-ház trónfosztását. ~ot ugyanakkor ideiglenes államf vé, kormányzó-elnökké választották. A szabadságharc végs szakaszában felismerte, hogy új intézkedések lennének szükségesek a mo.-i nem magyar népek nemzeti jogainak biztosítására. 1849. aug. 11-én átadta a hatalmat Görgeynek, aki röviddel ezután letette a fegyvert. Kossuth több ezer társával török földre menekült. Néhány hónapot a mai Bulgária területén töltött, majd a kisázsiai Kiutahiába internálták. Itt készítette el a Mo. bels berendezkedésének átszervezésére, a nemzetiségek önkormányzatának messzemen biztosítására irányuló kiutahiai alkotmánytervet. 1851-ben Angliába utazott, 1851 52-ben Amerikába tett körutat. 1852 nyarán családostul Londonban telepedett le. Kapcsolatot tartott fenn a francia, olasz, orosz, német és lengyel emigráns körökkel. A következ években Kossuth arra számított, hogy a nagyhatalmak közötti konfliktus teszi lehet vé Mo. felszabadítását; ezért összeköttetésbe lépett több magas rangú politikussal. Ennek sikertelensége után mind egyértelm bben a függetlenségükért küzd elnyomott népek mozgalmával kívánta összekapcsolni Mo. felszabadítását. A hazai és szomszédos testvérnépekkel való összefogás gondolatát sok utópisztikus elemet is tartalmazó tervekben, a jöv re nézve a már felszabadult népek majdani Duna-konföderációjára vonatkozó, szintén utópisztikus tervében fejtette ki. Olaszo.-ból ahová 1861-ben költözött küldött üzeneteiben, leveleiben, a Deákhoz intézett híres nyílt levelében (Cassandra-levél, 1867) óvta a nemzetet attól, hogy osztozzék a Habsburg-hatalommal az elnyomott népek feletti uralom felel sségében. 1865 után Turinban (Torinó) élt. Wesselényi Miklós (Zsibó, 1796. dec. 3. Pest, 185. ápr. 21.) A politikai életbe az 1817-i erdélyi ínség-segélyakció egyik szervez jeként kapcsolódott be, 1819-ben az erdélyi úrbérrendezés országgy lési tárgyalását követel ellenzék egyik tagja, 182-ban szoros barátságot kötött Széchenyi Istvánnal, 1821 22-ben együtt tettek ny-európai tanulmányutat. Egy ideig Széchenyi vállalkozásainak legf bb támogatója. 183-tól kezdve külön útra tért. Széchenyi programját a rendi függetlenségi küzdelmek hagyományainak korszer felújításával kapcsolta össze, s a haladás és nemzeti függetlenség egységét igyekezett a liberalizmus szintjén kialakítani. 183 1833 közt a reformellenzék f szervez je, taktikája az alsó és fels táblai ellenzék együttes harcba vonultatása volt. A magyarországinál jóval elmaradottabb Erdélyben az ellenzék korlátlan vezére 1834 végéig. A Habsburg kormányzat politikai perrel való elnémítására törekedett. 1835-ben Erdélyben és Mo.-on külön-külön pert indítottak ellene. Az erdélyi per nem jutott érdemi ítéletig, a mo.-i h tlenségi perben négy éven át védekezett (Deák, Kölcsey ebben segítségére voltak), végül 3 évi fogságra ítélték, de súlyosbodó szembaja miatt büntetés-megszakítással rövidesen szabadlábra került, 184-ben kegyelmet kapott. Élete utolsó évtizedét szembajával való eredménytelen küzdelme töltötte ki (1844-ben megvakult), majd vaksága korlátozta a politikában való részvételben. Fogsága utáni gräfenbergi tartózkodásából 1843-ban tért haza s 1848-ig Zsibón élt, mint Kolozs vm. alispánja. E korszakának legfontosabb termése Szózat a magyar és szláv nemzetiség ügyében c. m ve volt, a korai magyar liberalizmus nemzeti kérdésben vallott álláspontjának legfontosabb összegezése. 1848-ban vakon s betegen jelent s része volt abban, hogy a kolozsvári ogy.-is kimondta Erdély unióját. 1848 szept.-ében családjával a morvao.-i gyógyhelyre, Gräfenbergbe menekült, mert a forradalom nehézségeinek felismerése következtében elvesztette hitét az ellenállás sikerében. Ehhez a lépéséhez testi rokkantsága is hozzájárult. 185-ben onnan hazatér ben halt meg. Korában Erdély egyik legkiválóbb mez gazdája volt. Személyének romantikus vonásai (hatalmas szónok, kiváló vadász, vívó, úszó, az 1838-i árvízi mentés h se stb.) különösen nagy visszhangot keltettek a közvéleményben. Naplójában drámai leírással örökítette meg a pesti árvíz pusztítását. Deák Ferenc (Söjtör, 183. okt. 17. Bp., 1876. jan. 28.) Zala vármegyei középbirtokos családból származott. Jogi és bölcsészeti tanulmányokat folytatott. 1832-t l h. alispán Zalában, 1833-ban a vm. ogy.-i követé választották. az ogy.-en a jobbágykérdésben, a lengyelek érdekében, valamint a vallás- és a szólásszabadság ügyében tartott szabadelv felszólalásaival csakhamar a reformellenzék vezéregyéniségei közé emelkedett. Az 1839 4-i ogy.-n tevékenységével nagy részben hozzájárult ahhoz, hogy a bécsi kormány id legesen felhagyott a nyílt er szakkal. Az 1843 44-i ogy.-t követ en Deákot kérték fel az ellenzéki program összeállítására, azonban az ellenzék egysége érdekében ez el l kitért. Az 1847 48-i ogy.-r l távol maradt; a zalai rendek csak az 1848. márc.-i eseményeket követ en hívták vissza egyik korábbi követüket és küldték helyébe Deákot. Az els felel s minisztériumban Batthyány Lajos az igazságügyi tárca vállalására kérte fel. Igazságügy miniszterként legjelent sebb ténykedése a márc.-i törvények által még érintetlenül hagyott h béri maradványok felszámolását célzó törvényjavaslatok kidolgozása volt. Batthyányval együtt is lemondott tárcájáról. 1849 elején hazament kehidai birtokára, ahol visszavonultságban töltötte a következ éveket. 185 tavaszán Schmerling osztrák igazságügy miniszter meghívta egy magánjogi kérdésekkel foglalkozó értekezletre, Deák azonban a részvétel el l udvarias, de határozott hangú levélben kitért. Ezzel lett a megszemélyesít je a passzív ellenállás politikájának. 1854-ben Pestre költözött, és az Angol királyn szállóban bérelt lakást, amely rövidesen gyülekez helye lett politikai elvbarátainak. 1865. áprilisában jelent meg a Pesti Naplóban a húsvéti cikk néven emlegetett írása, amely az 1848-as törvények fenntartása mellett a Pragmatica Sanctióból folyóan a kül- és hadügy, valamint a pénzügyek közösségér l értekezett. Deák ezzel szavai ellenére eltért az 1848-i törvényekt l, mert azok félreérthetetlenül kimondták a had- és a pénzügyek önálló intézését. Így indultak meg a kiegyezési alkudozások. A kiegyezési tárgyalások Beust külügyminiszteri kinevezése után gyorsultak meg. 1867. febr. 17-én, sor került az új m. minisztérium kinevezésére Andrássy Gyula gr. elnökletével. Deák az új kormányban nem vállalt szerepet. Egy ideig a képvisel házban megmaradt még pártja vezérének; tekintélye, befolyása is jelent s maradt. Az irodalom kérdései iránt is érdekl dött. Vörösmartyhoz ifjúkorától fogva szoros barátság f zte, a költ halálos ágyán t kérte fel gyermekeinek gyámjául. Arany Jánossal, Kemény Zsigmonddal, Gyulai Pállal stb. is baráti viszonyba került, részben így alakult ki az ún. irodalmi Deák-párt.
A TÚRA ÚTVONALA Salgóvár Feketevölgyi panzió T zkövesforrás Szívfájóbérc Királyháza Nagy-Mána Bányapuszta Vasedény kulcsosház Fekete-rét Csóványos Kisirtáspuszta Inóci-nyereg Érsek-tisztás Só-hegy 5 Kisinóci-th. Kopasz-hegy MÁRIANOSZTRA 5 Márianosztra, Hangulat presszó Kóspallag, útelágazás 35, 5, KÓSPALLAG 35 Kis-Hanta-patak 35, 5, 2, 35, 5, SZOB ZEBEGÉNY DUNA 15 Törökmez i-th. 2, 35, 5, Vizes-árok NAGYMAROS Hegyes-tet 15, 2, 35, 5, VISEGRÁD
A TÚRA HOSSZMETSZETE (15, 2, 35 km), 2, 4, 6, 8, 1, 12, 14,, 5, 1, 15, 2, NAHÁT 35 Rajt NAHÁT 2 HANGYA 15, 5, 1, 15, 2, 25, 3, Kóspallag, útel. Rajt Cél Rajt Kis-Hantapatak Vizesárok Cél Cél
A TÚRA HOSSZMETSZETE (5, km) 9 8 7 6 9 8 7 6 9 8 7 6, 5, 1, 15, 2, 25, 3, 35, 4, 45, 5, 5 1 15 2 25 3 35 4 45 5 55 Só-hegy NAHÁT NAHÁT NAHÁT 5 Cél Csóványos T zköves-forrás Vasedény kulcsosház Kóspallag, útel. Rajt Inóci-nyereg Salgóvár Fekete-völgyi panzió Kis-Hantapatak Szívfájóbérc T zköves-forrás Cél Rajt Kis-Hantapatak Érsektisztás Kopaszhegy Márianosztra Kóspallag, útel. 5 55 6 65 7 75 8 85 9
5 35 2 15 RÉSZLETES ÚTLEÍRÁS RAJT: Nagymaros, Plébánia. A Szt. Imre térr l b-ra a K-en indulunk felfelé. A lakott területr l kiérve b-ra föl a jelzésen, majd ezután körülbelül 2 km-re: ell. pont: Szent Mihály-hegy Innen j-ra K-jelzésen a gerincen 85m után érkezünk a Hegyes-tet re (körpanoráma). Fél kilométeres er s lemenet a Világos-térre. Ezután az erd ben m-re b-ra fordulunk a S-án, és m-re feljutunk a Remetekereszt-bércre. Innen továbbra is S-án lefelé, a bércet követ er s lemenetnél szép kilátás a Dunára. Elhaladunk egy kerítés mellett, majd a kerítés után 5m-re b-ra tovább S-án. Fél km-re b-ra SO-elágazás, továbbra is S-án megyünk. Egy asztalnál j-ra, majd további 1 km-re, ahol a S-án már egyenesen nem lehet továbbmenni, j-ra, majd rögtön b-ra a S -en 25 m-re: ELL. PONT: Trianon emlékhely. Innen a S en m-t lemegyünk a Kálvária tövéig, majd j-ra indulva a Z-ön 1.5km után elérjük a település végét. A település vége el tt m-el a Z+-en j-ra fordulunk, majd szalagozott útvonalon haladunk 8m-en keresztül az ELL. PONT: Vizes árok-ig. Innen j-ra fel (K). Újabb 1 km után elhagyjuk az üdül ket is. A Malom-völgyben haladva felfelé egymás után haladunk át három gyönyör réten, ill. háromszor kelünk át patakon. A második patakátkelés után m-rel b-ra be. A Zebegény utáni utolsó üdül t l 3.5km-re érkezünk a K-hez, innen j-ra a patak mellett haladva 26 m után elérjük a horgásztavat: ELL. PONT:. A tó partján indulunk el a patak befolyásának irányában, majd tovább jelzetlen, szalagozott úton kijutunk egy murvás útra, ezen át és egyenesen fel a dombtet re, itt elérjük a P-t, azon b-ra indulunk, 8m múlva nem át a patakon, hanem j-ra el,, majd újabb m múlva patakátkelések, majd m-re j-ra egy szekérúton a m útig. Am úton j-ra 7m-t, majd b-ra be egy forrás mellett. m-re a Torony-alja-horgásztó, melyet j-ról kerülve a Kis-Hanta-patak völgyébe jutunk, több kisebb réten haladunk át (kevés jelzés), nemsokára elérjük a pontot ELL. PONT: Kis-Hanta-patak. Innen tovább a P, majd a j-ról becsatlakozó S-ával együtt Kóspallagra jutunk. A NAHÁT 35 túra Kóspallagról a m úton lefelé, Kismaros irányában a K-en hagyja el a falut és érkezik az ELL. PONT: Kóspallag útel.-ig. A NAHÁT és NAHÁT 5 túra a falu f utcáján a templomig együtt halad a K, S-jelzésen. Kóspallagról a m úton Kisinóci th-ig (K). A ház után j-ra a K-en m-re egy tisztás (t zrakó hely), itt b-ra indulunk a S+-en a patak mentén a KO elágazásig, innen a völgyb l meredeken b-ra föl tovább a S+-en. 25m szintemelkedés után b-ra elágazik a S, mi továbbra is a S+-en hamarosan elérjük az Inóci-t. ELL. PONT: Inóci-nyereg. A tisztásról kissé j-ra el re, lefelé indulunk tovább a S+-en. Egy éles j. kanyar után a völgyben találjuk az Oldaltmászó-forrást (nem lehet vizet venni). A patak mellett tovább lefelé, és a forrástól m-re, ahol a jelzés átvezet a patak túloldalára, mi maradunk az eddigi oldalon és letérünk j-ra a szalagozott erdei útra. A sz. 4,4km hosszú, közben keresztezzük a K -et. A sz. szakasz az Aklok-rétjéig tart, itt érjük el a P+-t, ahol becsatlakozik a K is. Ezután a P+ -en Salgóvár felé. 26m-re keresztezzük a K-et, majd a P+-r l a Bagolyvár-vadászháznál térünk a P -re balra fel, azután a P-on érjük el az ELL. PONT: Salgóvár-at. A várból leereszkedünk tovább a P-on a Vár-tisztásra (P+ keresztezése). Innen többszöri le-föl menetben érjük el a Jancsi-hegyet (P). Innen lefelé 136m után a P b-ra el, mi a P -en j-ra további fél km vízszintes és 113m lemenet után ELL. PONT: Fekete-völgyi panzió. AZ -ön rövid meredeken fel a Z-ig, innen Z-et követve Dosnyanyereg, tovább a Z-ön m meredek után laposabb részen ELL. PONT: Szívfájó-bérc. Z-b l b-ra a kerítés mentén elágazó széles kocsiúton indulunk tovább szintben, is a térképen nem látható, régi Z+ jelzésen. Ezen 1,5 km után becsatlakozunk a térkép által jelölt Z+ -be (Nagy-Oros bérc), és ezt követve érjük el Királyházát. A Z+, P,P,ésK csomópontból j-ra Rózsás patak mentén a P-on jutunk el a 78m-re lév ELL. PONT: T zköves forrás-ig (ivóvíz, figyelem innen legközelebbi vízvételi lehet ség 16km-re, Vasedény-kulcsosház). 65m-re P balra el, mi j-ra átkelve a patakon elindulunk a Mánára vezet meredeken. 16m-re felérünk a Nagy-Mánára. 8m-re mer legesen érkezünk egy vízszintes gerincre, ahol b-ra (a Sasfészek-bérc ék-i vége). m-re a P jobbra kanyarodása után rögtön j-ra fel tovább a P-on. Innen 56m-re a Sasfészek-bérc dny-i végén keresztül a P-Z csatlakozásig. B-ra a P, Z-ön, egy rövid lemenet után fel a 116m-re lév ELL. PONT: Csóványos-ig.
5 35 2 15 A P, K, Px-en 48m-t meredeken le egy vizszintes gerincre. Itt a Px b-ra el, de mi j-ra le (9m szalag) esésvonalban a vízszintesen futó P -re. J-ra a P -en az Oltárkövet érintve vízszintesen a P -K találkozásig 53m-t. B-ra er s meredeken le a K -en a K korsó aljáig (Oltár patak) 85m-t. Tovább 6m-t a patak j. oldalán, itt b-ra át a patakon (nem egyenesen tovább). 7m múlva Fekete patak. Átkelve rajta j-ra fel a K -en. Innen 1,5km hosszan rossz útviszonyok. Az els völgykanyart követ oldalmenetben a hegyoldal meredeken lejt a patakig. 1,57km után a K b-ra fordul (nem egyenesen a szekérúton). A fekete-rétt l ak -ön 4km az Alkok-rétjéig (vízválasztó gerinc). Összességében 11m-t emelkedve kisebb lemenetekkel halad az ember 8 völgykanyarral és 3 határozottabb gerinccel tarkítva. J-ra le a P+-en 26mt. Itt b-ra a K-en át a kerítésen (innen Kisirtáspusztáig M (Mária út) jelzés is). 38m múlva a bozótos lejt alján át a kerítésen egy szekérúthoz, innen b-ra a 4m-re lév Bányapusztáig. 81m-t szelíden le a K-en, itt b-ra fel a K+-en egy 35m-re lév szekérútig. Egyenesen át a szekérúton 32m-t a kék kereszten, bozótoson át fel egy nyeregbe, vagy ezen a szekérúton j-ra le egy keveset, majd b-ra fel egy hosszanti emelked mez közepén annak tetejéig, ugyanabba a nyeregbe (utóbbi szebb, kellemesebb). A nyereg után enyhén le 9m-t, itt élesen b-ra le (nem j-ra fel). 29m-re a lejt alján b-ra, majd át a Kovács-patakon. Szekérúton (K+) b-ra 15m-t egyhén fel, itt j-ra meredeken fel 29m-t a gerincig. Keresztezve a K -et, átbukva a gerincen b-ra le a K+en. 9m-re a lejt alján nem j-ra a K+-en, hanem egyenesen át a patakon és ott b-ra a szekérúton a 26m-re lév ELL. PONT: Vasedény-kulcsosház-ig (János-forrás: 5,5 l/perc). A szekérúton tovább 11m-t a S -ig, itt j-ra fel 19m-t. Hosszabb vízszintes után 7m-re a szekérút, mint SO megy tovább egyenesen, de mi b-ra le a S -en egy sz k ösvényen. 18-m re egy szekérútba érünk, itt b-ra le tovább S -en. 42m-t le a Kollár-völgyig, a S+-ig, itt nem b-ra, hanem j-ra a jó min ség szekérúton. Ezen 87m-t enyhén lefelé egy patakátkelésig. Innen 21m-re Kisirtáspuszta (ivóvíz j-ra a S-n m-re: húzós kút az alsó kulcsosház mellett), innen dk felé b-ra enyhén felfelé a S-n. m-nél nem b-ra, hanem le a patakhoz és azon át, újabb 79m után nem b-ra a Z+-en, hanem egyenesen tovább, innen m-re Érsektisztás. A jelz táblától j-ra a m út felett a Z-ön. m-re a szekérút, mint Z+ halad tovább, de mi b-ra fel Z-ön, ösvényen. 56m-re a meredek teteje (Kesely s-orom), itt a Z j-ra fel a Sas-hegyre, de mi tovább egyenesen a Z-ön. 24m-re a Sas-hegy, a Z balra el, de mi tovább egyenesen a Z-ön. 23m le a Nagy-rétre, itt szekérutat keresztezünk, tovább a Z-ön, jobbra el l felfelé. m-re Só-hegy. 14m-t le a nyúlványára ELL. PONT: Só-hegy, majd 54m-t le (szerpentinen is), itt keresztben széles szekérút és távvezeték, egyenesen át a Z-ön. 45m-re az északi Lengyel-rét, tovább egyenesen 35m-re a déli Lengyel-rét. Rögtön a rét elején élesen b-ra le. Innen 2km-en keresztül sz. szekérúton a P-ig. Itt b-ra a P-on, ösvényen. A S-t követve ki a faluból, gyümölcsösök mentén, kerítések mellett haladunk. A régi festés miatt a jelzés sokszor elt nik. Elérkezünk egy nagyobb elágazáshoz (5 út+ egy párh.), itt egyenesen, majd nemsokára újabb elágazás a Nemzeti Park táblánál, ahol j-ra, majd b-ra fordulunk. A jelzés továbbra is rosszul festett. Közepes emelked n felfelé, majd lefelé, ezután j-ról csatlakozik a S, majd elérjük a Kisinócról Orbán-fogadó felé vezet m utat: ELL. PONT: Érsektisztás. B-ra a m út felett a Z-ön. mre a szekérút, mint Z+ halad tovább, de mi b-ra fel Z-ön, ösvényen. 56m-re a meredek teteje (Kesely s-orom), itt a Z j-ra fel a Sas-hegyre, de mi tovább egyenesen a Z- ön. 24m-re a Sas-hegy, a Z b-ra el, de mi tovább egyenesen a Z-ön. 23m le a Nagy-rétre, itt szekérutat keresztezünk, tovább a Z-ön, j-ra el l felfelé, m-re Só-hegy. 14m-t le a nyúlványára, majd 54m-t le (szerpentinen is), itt keresztben széles szekérút és távvezeték, egyenesen át a Z-ön. 45m-re az északi Lengyel-rét, tovább egyenesen 35m-re a déli Lengyel-rét. Tovább a Kopasz-hegy alatti Z -Z elágazásnál a Z -en fel a hegyre: ELL. PONT: Kopasz-hegy. Innen vissza a Z -en az elágazásig, majd a Z-en tovább az eredeti útirányban Márianosztráig. A falu f utcáján, a buszmegállótól nem messze (b-ra) ELL. PONT: Márianosztra, Hangulat presszó. Innen P-on indulunk tovább a f utcán, majd b-ra fordulunk egy utcába. Az utolsó ház után b-ra megyünk, rövidesen elérünk egy keresztez dést, ahol j-ra kissé felfelé egy vályú szer úton. Átkelünk egy árkon, majd b-a föl egy kis ösvényen. Fölérve az ösvényen keresztezünk több földutat. Innen lefelé indulunk. A jelzett turistaútról Kóspallag el tt nem sokkal letérünk j-ra egy m-es sz. útra, melyen lemegyünk az ELL. PONT: Kóspallag, útelágazás-ig. Innen a Kismaros felé vezet m úton indulunk tovább D-i irányba a K-en, majd m-re j-ra a jelzésen bemegyünk az erdei útra. Jelent sebb irányváltoztatás nélkül, mindig a jelzést követjük. A Békás-rétet a középen lév nagy fát érintve keresztezzük, és szemben érünk be újra az erd be. Ha elértük a Z-jelzést, az ismer s úton b-ra a patak mellett 26m-re jutunk ismét a horgászházig: ELL. PONT:. Innen Z, majd j-ra P-on egy emelked n fel a Törökmez i th.-ig. A K-en gyengén fel a Törökmez fennsíkjára 6 m-t, innen gyengén lefelé 45m után elágazás: nekünk egyenesen le m-re csomópont, itt b-ra fordulunk a jelzésen. Er s, majd gyenge lemenet után 7m-re száraz mederátkelés. m-re elágazás: nekünk b-ra fel. Fél kilométer er s felmenet. Újabb fél km után elérjük a m utat. Röviden a m úton, majd b-ra be az erd be és az úttal párhuzamosan a K-en 1 km-t a Köves-mez ig. Alternatíva: K+-el párhuzamos völgyben le sz. úton (kevesebb kutya, kevesebb sár) vagy K+-en le a faluba. Leérve P-on j-ra a célig. CÉL: Nagymaros, Plébánia.
ELL. PONT résztáv [km] táv km] részszint szint résztáv [km] táv km] részszint szint Nagymaros, plébánia 11 Szt. Mihály-hegy ny. 458 3,1 3,1 348 348 3,1 3,1 348 348 3,1 3,1 348 348 3,1 3,1 348 348 3,1 3,1 34 34 Trianon e. 15 4,5 7,6 83 431 4,5 7,6 83 431 4,5 7,6 83 431 4,5 7,6 83 431 4,5 7,6 91 431 Törökmez i, Halastó 18 6,6 14,2 8 511 6,6 14,2 8 511 6,6 14,2 8 511 6,6 14,2 8 511 Kis-Hanta-patak 22 4,3 18,5 6 571 4,3 18,5 6 571 4,3 18,5 6 571 Inóci-nyereg 63 7,3 25,8 42 991 Salgóvár 715 8,5 34,3 385 1376 Fekete-völgyi panzió 6,1 4,4 84 146 Szívfájó-bérc 67 4,6 45, 37 183 T zköves-forrás 3 6,5 51,5 52 1882 Csóványos 939 5,6 57,1 576 2458 Vasedény kulcsosház 485 1,4 67,5 245 273 Érsek-tisztás 45 6,7 25,2 25 821 Só-hegy 565 6,8 74,3 299 2 Kopasz-hegy 51 4, 29,2 194 115 Márianosztra 24 3,2 32,4 115 Kóspallag, útel. 23 7, 81,3 45 347 4,8 37,3 16 1175 3,2 21,7 4 611 Halastó 18 4,6 85,9 4 387 4,6 41,9 4 1215 4,6 26,3 4 651 Vizes-árok 16 3,1 1,7 5 481 Nagymaros, plébánia 11 7, 92,9 21 3297 7, 48,9 22 1435 7, 33,3 22 871 7, 21,2 22 731 3,8 14,5 14 621 táv: 92,9 km szint: 3297 m szintid : 24 óra táv: 48,9 km szint: 1435 m szintid : 12 óra táv: 33,3 km szint: 871 m szintid : 8 óra táv: 21,2 km szint: 731 m szintid : 7 óra táv: 14,5 km szint: 621 m szintid : 5 óra +36 3 239 846 Szint NAHÁT NAHÁT 5 résztáv [km] NAHÁT 35 táv km] részszint szint résztáv [km] NAHÁT 2 táv km] részszint szint résztáv [km] HANGYA 15 táv km] részszint szint
KÖZLEKEDÉS V O N A T B U S Z Nagymaros-Visegrádról Budapest-Nyugati pu.-ra (* nem zónázó): Szombaton: 8.11-t l 17.11-ig minden óra 11. perc, majd 17.18*, 18.11, 18.18*, 19.11, 2.18*, 21.18*, 22.18*, 23.18* Vasárnap: 4.17*, 5.11, 6.11, majd 17.11-ig minden óra 11. perc Diósjen r l Vácra (szombaton és vasárnap): 4.32, 5.21, 6.28, 7.3, 9.29, 12.3, 15.3, 16.29, 18.58, 2.28 Királyrétr l Kismarosra (szombaton és vasárnap): 7.2, 9.5, 12.5, 15.4, 17.4, 18.4 Kóspallagról Kismarosra: Szombaton: 4.43, 6.43, 8.23, 9.43, 12.43, 15.43, 17.43, 2.28 Vasárnap de.: 4.43, 7.43, 9.43, 12.43 Márianosztráról Szobra: Szombaton du.: 11.3, 13.3, 15.3, 17.3, 18.3, 19.3 Vasárnap de.: 5.3, 7.3, 8.3, 11.3 Nagybörzsönyb l Szobra: Szombaton du.: 11.8, 13.4, 15.8, 17.8, 18.9, 19.8 Vasárnap de.: 5.19, 5.38, 7.16, 8.8, 11.8 Kemencér l Szobra: Szombaton du.: 14.26, 16.26, 18.26 / Vasárnap de.: 4.56, 6.46, 7.26, 1.26 TURISTAUTAK sz - szalagozás Ell. pont 5 35 2 15 Nagymaros, pl. --- --- --- --- --- Szt. Mihály-h.ny K K K K K T. e. K,S,S K,S,S K,S,S K,S,S K,S,S h. S,Z S,Z S,Z S,Z Kis-Hanta-patak sz, P sz, P sz, P Inóci-nyereg P,P-S,K,S+ Salgóvár S+,sz,P+,P,P Fekete-völgyi p. P,P Szívfájó-bérc Z, Z T zköves-forrás sz,z+,p Csóványos P,P-Z Vasedény-kulcs. K-P-Px,sz,P,K,P+,K,K+,M Érsek-tisztás P,P-S,K,S Só-hegy sz,s,s+,s,z Kopasz-hegy Z,Z Márianosztra Z,Z Kóspallag, útel. Z,sz,P,sz P,sz P,P-S,K h. K,Z K,Z K,Z Vizes-árok S,Z,Z+,sz Nagymaros, pl. Z,P,K,sz,P Z,P,K,sz,P Z,P,K,sz,P Z,P,K,sz,P K,sz,P
Név: Rajtszám: Ell. pont Nyitva 5 35 2 15 Pecsét Szolgáltatás sz. v. 7 8 mosdó, WC, csomagmeg rzés 7 2 1 15 7 5 11 2 nyomós kút a templom mögött sz. v. zsíros kenyér, tea, majd 8 3 6 15 forrás a th. alatt 9 13 3 Inóci-nyereg 1 15 15 Kóspallagon nyomós kutak, Kisinócon th. Salgóvár 11 18 csoki Fekete-völgyi panzió 11 45 19 Szívfájó-bérc 12 15 2 3 Nagymaros, plébánia ny. Trianon e. Halastó Kis-Hantapatak T zkövesforrás 12 3 22 meleg étel, forrásvíz Csóványos 13 3 23 3 Vasedény kulcsosház sz. v. János forrás, 14 35 2 2 alma Érsek-tisztás 1 3 16 5km: víz Só-hegy sz. v. 15 3 3 3 Kopasz-hegy 11 16 45 Márianosztra 11 15 17 15 csoki presszó, nyomós kutak Kóspallag, sz. v. alma útel. 1 5 15 km: víz sz. v. zsíros kenyér, tea, majd Halastó 8 3 6 15 forrás a th. alatt Vizes-árok 8 3 12 3 csoki, alma (Hangya túra) Nagymaros, sz. v. zsíros kenyér, tea, plébánia 7 9 szörp, mosdó, WC A t ú r á n m i n d e n k i s a j á t f e l e l s s é g é r e v e s z r é s z t!!!