A magyarrszági lakcímmel rendelkező, de a szavazás napján külföldön tartózkdó (pl. dlgzó, tanuló, turista) magyar választóplgárk szavazása Milyen tennivalójuk van azknak a választóplgárknak, akik rendelkeznek magyarrszági lakcímmel, de Magyarrszágn kívül szeretnének szavazni? A magyarrszági lakcímmel rendelkező választóplgárk autmatikusan felkerülnek a közpnti névjegyzékbe, nekik nem kell regisztrálniuk. Aki a szavazás napján előreláthatólag külföldön szeretne élni a választójgával, annak a választás kitűzése után, legkésőbb a szavazást megelőző nylcadik napn kell kérnie felvételét a külképviseleti névjegyzékbe a magyarrszági lakóhelye szerinti jegyzőtől. A kérelem benyújtható személyesen, levélben, a www.valasztas.hu hnlapn vagy ügyfélkapus regisztráció esetén a www.magyarrszag.hu hnlapn. A külföldön tartózkdó, de magyarrszági lakcímmel rendelkező választóplgárk levélben is szavazhatnak vagy csak a külképviseleteken? A külföldön szavazó, magyarrszági lakcímmel rendelkező választóplgárk kizárólag Magyarrszág külképviseletein szavazhatnak, levélben nem. Magyarrszág külképviseleteinek (nagykövetségeinek, főknzulátusainak) elérhetőségei megtalálhatók a Külügyminisztérium hnlapján. Mikr van a külképviseleti szavazás? A külképviseleti szavazás idejét az alábbi táblázat fglalja össze: földrajzi hely néhány rszág (pl.) szavazás napja szavazás kezdőideje szavazás záróideje az amerikai kntinensen Amerikai Egyesült Államk, Argentína, Kanada a magyarrszági szavazást megelőző nap (szmbat) a közép-európai (magyar) időzónáhz képest - 1 vagy -2 időeltlódással rendelkező nyugateurópai illetve nyugat-afrikai rszágk Írrszág, Markkó, Nagy-Britannia, Prtugália a magyarrszági szavazás napja (vasárnap) a közép-európai (magyar) időzónát használó, vagy az attól keletre fekvő rszágk Ausztrália, Ausztria, Belgium, Dél-Afrika, Németrszág,Rmánia, Svájc, Szerbia a magyarrszági szavazás napja (vasárnap) helyi idő szerinti 6 óra helyi idő szerinti 6 óra helyi idő szerinti 6 óra helyi idő szerinti 19 óra a közép-európai (magyar) idő szerinti 19 óra helyi idő szerinti 19 óra
Általában a választáskról Mi garantálja a választásk tisztaságát? A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény tartalmazza azkat a garanciális elemeket, amelyek biztsítják a választásk tisztaságát. A választási irdák és a választási bizttságk alapvető feladata a törvényesség betartása és betartatása. A választásk tisztaságát a pártk, a sajtó képviselői, tvábbá nemzetközi megfigyelők is ellenőrzik. Törvénysértés esetleges elkövetése esetén jgrvslat keretében, vagy azn kívül is a választási szervek mindent elkövetnek a választás törvényes rendjének helyreállításáért. Milyen választási szervek vannak? Kétféle választási szerv létezik: a választási irda és a választási bizttság. A választási irdák feladatai: a választásk előkészítése, szervezése, lebnylítása, tájékztatás, adatkezelés. A választási bizttságk feladatai: a választási eredmény megállapítása, választásk tisztaságának, törvényességének biztsítása, pártatlanság érvényesítése, szükség esetén a törvényes rend helyreállítása. Mi az a Nemzeti Választási Irda, és mi a feladata? A Nemzeti Választási Irda autnóm államigazgatási szerv. Független, csak a törvénynek van alárendelve, feladatkörében nem utasítható, a feladatát más szervektől elkülönülten, beflyáslástól mentesen látja el. A Nemzeti Választási Irda fő feladata a választásk előkészítése, lebnylítása, a választóplgárk és a jelöltek tájékztatatása. Kik a tagjai a Nemzeti Választási Bizttságnak? A Nemzeti Választási Bizttság hét tagját és hárm póttagját a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés (a jelen lévő képviselők szavazatának kétharmadával) választja kilenc évre. Tvábbá a pártk is delegálhatnak tagkat a Nemzeti Választási Bizttságba a következőképpen: az Országgyűlés alakuló ülésétől a következő rszággyűlési választásk időpntjának kitűzéséig a parlamentben frakcióval rendelkező pártk egy-egy tagt delegálhatnak a Nemzeti Választási Bizttságba, az rszággyűlési választásk időpntjának kitűzésétől a Nemzeti Választási Bizttság pártk által delegált tagk nélkül működik, az rszágs listájuk nyilvántartásba vételének jgerőssé válásától az Országgyűlés alakuló üléséig az rszágs listát állító pártk egy-egy tagt delegálhatnak a Nemzeti Választási Bizttságba. (A nemzetiségi listát állító rszágs nemzetiségi önkrmányzatk is megbízhatnak egy-egy főt a Nemzeti Választási Bizttságba, aznban ezek a tagk csak a nemzetiségek ügyeivel kapcslats ügyekben szavazhatnak.) Mennyibe kerül egy-egy választás megszervezése? Egy választás megszervezése kb. négymilliárd frintba kerül. A költségek nagy részét a választással kapcslats dlgk (pl. szavazólapk, urnák) legyártása, az infrmatikai és lgisztikai költségek, a választási bizttság tagjainak tiszteletdíja teszi ki. Amennyiben az rszággyűlési és az európai parlamenti választás egy napn kerülne megrendezésre, akkr a választási bizttságk tiszteletdíjára fizetett összeg csökkenne, de a többi, fent említett költség ugyanúgy megjelenne.
Mit jelent a választójg? Kétféle választójg létezik: az aktív választójg azt jelenti, hgy az államplgár a választásn szavazhat, a passzív választójg pedig azt jelenti, hgy az államplgár a választásn képviselőként megválasztható. Az alábbi táblázat összefglalja az aktív (szavazás) és a passzív választójg (jelöltség) eseteit a különböző választásk alkalmával. Ki rendelkezik választójggal? Magyarrszág Alaptörvénye szerint minden nagykrú magyar államplgárnak jga van ahhz, hgy az rszággyűlési képviselők, a helyi önkrmányzati képviselők és plgármesterek, valamint az európai parlamenti képviselők választásán választó és választható legyen. Nem rendelkezik választójggal az, akit bűncselekmény elkövetése vagy belátási képességének krlátzttsága miatt a bíróság a választójgból kizárt. Sarkalats törvény a választójgt vagy annak teljességét magyarrszági lakóhelyhez kötheti. Szeretnék lemndani választójgmról, ezt hgyan lehet megtenni? Magyarrszág Alaptörvénye szerint minden nagykrú magyar államplgárnak jga van ahhz, hgy az rszággyűlési képviselők, a helyi önkrmányzati képviselők és plgármesterek, valamint az európai parlamenti képviselők választásán választó és választható legyen. Nem rendelkezik választójggal az, akit bűncselekmény elkövetése vagy belátási képességének krlátzttsága miatt a bíróság a választójgból kizárt. Sarkalats törvény a választójgt vagy annak teljességét magyarrszági lakóhelyhez kötheti. Ezért nem tehet lemndani a választójgról, mivel az a magyar államplgárságáhz kötődik. Fgyatékssággal élek. Milyen segítséget kaphatk? A fgyatékssággal élő választóplgár 2014. január 1-jét követően a következő segítséget igényelheti választójgának gyakrlása érdekében: Braille-írással készült értesítő megküldése, könnyített frmában megírt tájékztató anyag megküldése, Braille-írással elláttt szavazósabln alkalmazása a szavazóhelyiségben és a mzgóurnás szavazás srán, akadálymentes szavazóhelyiség alkalmazása. A választás kitűzése után kérhet mzgóurnát. A szavazólap kitöltésében segítheti az Ön által választtt segítő, vagy ha ilyen személy nincs jelen, akkr a szavazatszámláló bizttság két tagja.
Mi az a nemzetiségi regisztráció? Az, aki valamely nemzetiségi közösséghez tartzik, 2014. január 1-jét követően kérheti, hgy nemzetiségi választóplgárként szerepeljen a névjegyzéken. Így 2014 któberében a nemzetiségi önkrmányzati választáskn is szavazhat majd. A nemzetiségiként regisztrált választóplgár az rszággyűlési választáskn ugyanúgy szavaz, mint a nem nemzetiségi választóplgárk (egy egyéni jelöltre és az rszágs pártlistára) vagy ha a nemzetiségi regisztráció benyújtásakr kifejezetten kéri, hgy az rszággyűlési választásra is terjedjen ki nemzetiségi regisztrációjának hatálya, pártlista helyett nemzetiségi listára szavazhat (az egyéni jelölt mellett). A nemzetiségi listával a nemzetiségek kedvezményes mandátumt szerezhetnek az Országgyűlésben. Az elismert nemzetiségek: a blgár, a görög, a hrvát, a lengyel, a német, az örmény, a rma, a rmán, a ruszin, a szerb, a szlvák, a szlvén és az ukrán. Kiadják a pártknak a személyes adataimat? A jelöltek és a pártk a választóplgárk megkeresése céljából megkaphatják a névjegyzékben szereplő választóplgárk nevét és lakcímét. 2014. január 1-jét követően lehetősége lesz arra, hgy a választóplgár megtiltsa az adatai kampánycélú kiadását. Ha Ön nemzetiségi választóplgárként regisztrál az rszággyűlési választáskra, nemzetiségének rszágs önkrmányzata mindenképpen megkapja az Ön nevét és lakcímét az ajánlásgyűjtés elősegítése érdekében. A hajléktalank hgyan szavazhatnak? Amennyiben a hajléktalan települési szintű lakcímmel rendelkezik, akkr az adtt település kijelölt szavazókörében adhatja le a szavazatát. Amennyiben a hajléktalan települési szintű lakcímmel sem rendelkezik, akkr bármely helyi választási irdától vagy a Nemzeti Választási Irdától kérnie kell a regisztrációját. Ki igényelhet mzgóurnát, és hgyan? Azk a szavazóköri névjegyzékben szereplő választóplgárk, akik: mzgásukban egészségi állaptuk (illetve fgyatéksságuk) miatt, vagy fgvatartásuk miatt akadályzttak. Aki a mzgóurnát más indkkal (pl. kényelmi szempntk miatt) kéri, annak a kérését a HVI, illetve a szavazatszámláló bizttság elutasítja. Mzgóurnát a szavazást megelőző másdik napn (pénteken) 16.00 óráig attól a helyi választási irdától, a szavazás napján (vasárnap) 15 óráig pedig attól a szavazatszámláló bizttságtól lehet igényelni, ahl a választóplgár a névjegyzékben szerepel. Fnts, hgy aki mzgóurnát kért, a szavazókörben hagymánys módn nem szavazhat, kizárólag mzgóurnával! Mi történik, ha a szavazás napján 19 óra után még mindig srban állk? Nem tudk szavazni? A törvény értelmében a 19 órakr srban álló választóplgárk még szavazhatnak. 19 óra után már nem lehet beállni a srba. Milyen feltételekkel tudk szavazni a szavazás napján? A szavazóhelyiségben az a választóplgár szavazhat, aki a kinymtattt szavazóköri névjegyzékben szerepel. A választóplgárnak igazlnia kell személyaznsságát (érvényes személyaznsító igazlvánnyal, útlevéllel vagy vezetői engedéllyel), valamint a lakcímét vagy személyi aznsítóját. A választóplgár a fentiek után megkapja a lebélyegzett szavazólap(ka)t, az átvételt aláírással igazlja.
A 2014-es rszággyűlési választáskról Mikr lesznek a következő rszággyűlési választásk? Az rszággyűlési választásk időpntját a köztársasági elnök tűzi ki. Ugyanakkr az időpnttal kapcslatban a jgszabályk alapján annyit lehet tudni, hgy az 2014 áprilisában vagy májusában lehet, és nem eshet húsvétvasárnapra. Ezek alapján a szóba jöhető időpntk a következők: 2014. április 6., április 13., április 27., május 4., május 11., május 18. és május 25. Az rszággyűlési választásk srán milyen választási szervek működnek? Az rszággyűlési választáskn a következő választási irdák működnek: külképviseleti választási irda helyi választási irda rszággyűlési egyéni választókerületi választási irda területi választási irda Nemzeti Választási Irda Az rszággyűlési választáskn a következő választási bizttságk működnek: szavazatszámláló bizttság rszággyűlési egyéni választókerületi választási bizttság Nemzeti Választási Bizttság. Hgyan és mikr tudk átjelentkezni egy másik szavazókörbe az rszággyűlési választásk idején? Az átjelentkezési kérelmet azk nyújthatják be, akik a szavazás napján Magyarrszágn, de a magyarrszági lakóhelyüktől eltérő helyen kívánnak szavazni. A kérelmet a választóplgár lakcíme szerint illetékes helyi választási irdában (de személyes ügyintézés esetén a bejelentett tartózkdási hely szerinti helyi választási irdában is) lehet intézni legkésőbb a szavazást megelőző péntek 16 óráig. A helyi választási irda vezetője (vagyis a jegyző) nem papíralapú igazlást ad ki, hanem közvetlenül felveszi a választóplgárt az érintett szavazókör névjegyzékébe. Fnts, hgy átjelentkezéskr is a lakóhely szerinti jelöltekre lehet szavazni! Milyen szervezetek állíthatnak rszágs listát az rszággyűlési választáskn? Országs listát a következő szervezetek állíthatnak: pártk, rszágs nemzetiségi önkrmányzatk.
Melyek a legfntsabb váltzásk az rszággyűlési választásk lebnylításával kapcslatban, és mi az, ami nem váltztt? 2010-es rszággyűlési választásk 2014-es rszággyűlési választásk kétfrdulós választás egyfrdulós választás 176 egyéni választókerület 106 egyéni választókerület 152 területi (megyei illetve budapesti) listás nincsenek területi listák mandátum 58 rszágs listás mandátum 93 rszágs listás mandátum összesen 386 mandátum összesen 199 mandátum nincsenek nemzetiségi listák kedvezményes nemzetiségi listák kampánycsend (szmbat 0 órától vasárnap 19 nincs kampánycsend, de a választás ideje óráig) alatt nem lehet választási gyűlést tartani, illetve a szavazókör bejáratától számíttt 150 méteren belül (közterületen) tils mindenféle kampánytevékenységet flytatni jelöltajánlás kpgtatócédulával jelöltajánlás aláírásgyűjtéssel a magyarrszági lakcímmel nem rendelkező választóplgárk nem szavazhatnak a magyarrszági lakcímmel nem rendelkező választóplgárk regisztráció után, levélben szavazhatnak más választókerületbe történő átjelentkezéskr az más választókerületbe történő új választókerület jelöltjeire lehet szavazni átjelentkezéskr az eredeti lakóhely szerinti választókerület jelöltjeire lehet szavazni szavazás 6-tól 19 óráig két szavazólap (a magyarrszági lakcímmel rendelkezők részére) szavazni két, egymást metsző vnallal lehet a magyarrszági lakcímmel rendelkező, külföldön tartózkdó választóplgárk a külképviseleteken szavazhatnak 5%-s parlamentbe jutási küszöb (az egyedül induló pártknak) Hgyan működik a jelöltajánlás? Jelöltajánlásra a szavazást megelőző 48. és 34. nap között van lehetőség. Minden választóplgár, aki az adtt választókerületben választójggal rendelkezik, az ajánlóívet kitöltve és aláírva ajánlhat jelöltet. Egy választóplgár több jelöltet is ajánlhat, egy jelölt visznt csak egy ajánlással támgatható. Az ajánlás nem vnható vissza. A sikeres jelöltállításhz 500 érvényes jelölés szükséges. A képviselőjelölteknek is van mentelmi jguk? Az rszággyűlési képviselőjelöltnek a megválaszttt képviselőkkel azns mentelmi jguk van. A képviselőjelölt mentelmi jgának esetleges felfüggesztéséről a Nemzeti Választási Bizttság határz. Ha valaki az rszággyűlési választáskn nemzetiségi listára akar szavazni, és kérte a nemzetiségi regisztrációját, de az adtt nemzetiségnek nincs nemzetiségi listája, akkr a választóplgár hgyan szavazhat? Ebben az esetben a választóplgár az adtt nemzetiségi lista helyett autmatikusan pártlistára szavazhat (az egyéni képviselőjelölt mellett).
Hgyan lesz a szavazatból mandátum? Az alábbi flyamatábra bemutatja, hgy az egyéni jelöltekre, a pártlistákra és a nemzetiségi listákra leadtt szavazatkból hgyan lesz mandátum. (Megjegyzés: ha két párt közös listát állít, akkr a bejutási küszöb 10%, ha hárm vagy több párt állít közös listát, akkr a bejutási küszöb 15%.) Mi az a d Hndt mátrix? A d Hndt mátrix egy belga matematikus, Victr d'hndt által kifejlesztett frmula, amellyel a világ száms rszágában a szavazatkat mandátummá alakítják. Lényege, hgy a pártkra leadtt szavazatkat pártnként elsztják eggyel, kettővel, hármmal, néggyel stb., az így kaptt számkat csökkenő srrendbe állítják, és ebben a srban annyi ilyen számt keresnek meg, ahány mandátumt el akarnak sztani. A következő példában 100 szavazatt váltunk át 12 (zölddel jelölt) mandátumra. (Vagyis A párt 40 szavazatából 5 mandátum, B párt 30 szavazatából 4 mandátum, C párt 20 szavazatából 2 mandátum, D párt 10 szavazatából 1 mandátum lesz.) A párt 40 szavazat B párt 30 szavazat C párt 20 szavazat D párt 10 szavazat 1 40/1 = 40,00 30/1 = 30,00 20/1 = 20,00 10/1 = 10,00 2 40/2 = 20,00 30/2 = 15,00 20/2 = 10,00 10/2 = 5,00 3 40/3 = 13,33 30/3 = 10,00 20/3 = 6,67 10/3 = 3,33 4 40/4 = 10,00 30/4 = 7,50 20/4 = 5,00 10/4 = 2,50 5 40/5 = 8,00 30/5 = 6,00 20/5 = 4,00 10/5 = 2,00 6 40/6 = 6,67 30/6 = 5,00 20/6 = 3,33 10/6 = 1,67
A 2014-es európai parlamenti választáskról Mikr lesznek a következő európai parlamenti választásk? A következő európai parlamenti választásk időpntja Magyarrszágn 2014. május 25-én lesz. Lehetnek-e egyidőben az rszággyűlési és az európai parlamenti választásk? Igen, lehetnek egyidőben, nincsen ezt tiltó jgszabály. Az Európai Unió más tagállamának államplgáraként (magyar államplgárság hiányában), de Magyarrszágn élve, hgyan tudk a magyar listákra szavazni az EP választásn? Legkésőbb a szavazást megelőző tizenhatdik napn kérhető az Európai Parlament képviselőinek választására történő névjegyzékbevétel a magyarrszági lakóhely szerint illetékes helyi választási irdától. A kérelem benyújtható a www.valasztas.hu hnlapn vagy a www.magyarrszag.hu hnlapn keresztül, tvábbá levélben vagy személyesen. Magyar államplgárként az Európai Unió más tagállamában élve (az ttani államplgárság hiányában), hgyan tudk a külföldi lakóhelyem szerinti jelöltekre szavazni az EP választásn? A külföldi lakóhelye szerinti állam jgszabályai szerint kérheti, hgy vegyék fel az adtt uniós tagállam névjegyzékébe. Ebben az esetben a tagállamtól kaptt értesítés alapján a Nemzeti Választási Irda törli a magyarrszági névjegyzékből, amivel kizárja a kettős szavazás lehetőségét. A magyarrszági lakcímmel nem rendelkező magyar választóplgárk (külhni magyark) regisztrációja Milyen esetben lehet kérni a választási regisztrációt? A választási regisztráció szükséges feltétele a magyar államplgárság megléte. A névjegyzékbe való felvételt akkr lehet kérni, ha a kérelmező magyar személyi aznsítóval rendelkezik vagy érvényes útlevéllel, hnsítási kirattal vagy államplgársági biznyítvánnyal igazlni tudja magyar államplgárságát, Magyarrszágn sem lakóhellyel, sem bejelentett tartózkdási hellyel nem rendelkezik, betöltötte a 17. életévét, vagy betöltötte a 16. életévét és házasságt kötött, és házasságkötésének magyarrszági anyakönyvezése megtörtént, magyar bíróság nem zárta ki a választójgból. Az, hgy a választóplgár regisztráció útján vagy autmatikusan kerül felvételre a névjegyzékbe, attól függ, hgy a magyar lakcímnyilvántartás szerint milyen lakóhellyel, illetve tartózkdási hellyel rendelkezik. E kérdésben az alábbi táblázat nyújt eligazítást: lakóhely tartózkdási hely névjegyzékbe vétel módja 1. magyarrszági cím magyarrszági cím autmatikus 2. magyarrszági cím nincs autmatikus 3. külföldi cím magyarrszági cím regisztráció 4. külföldi cím nincs regisztráció 5. nincs magyarrszági cím autmatikus 6. nincs nincs regisztráció
7. ha nem szerepel a lakcímnyilvántartásban regisztráció Például ha a választóplgárnak külföldi cím van bejegyezve lakóhelyként a nyilvántartásba (a lakcímkártyán szerepel), akkr regisztrálnia kell a választójga gyakrlásáhz, akkr is, ha van magyarrszági tartózkdási helye (3. sr), és akkr is, ha nincs (4. sr). Ugyancsak regisztrálással kerülhet be a névjegyzékbe, ha a nyilvántartás szerint a választóplgárnak sem lakóhelye, sem tartózkdási helye nincs Magyarrszágn (6. sr), vagy ha a magyar lakcímnyilvántartásban nem szerepel (7. sr). Nincs szükség regisztrációra, ha magyarrszági lakóhellyel rendelkezik (1. és 2. sr), vagy ha nincs sem magyarrszági, sem külföldi lakcím bejegyezve a lakcímnyilvántartásba, de a lakcímkártyája szerint van érvényes magyarrszági tartózkdási helye (5. sr). Ezekben az esetekben autmatikusan vesszük fel a névjegyzékbe, ezzel nincs teendője. Miért kell regisztrálni a külhni magyarknak, amikr az állam tudja az adataikat? Miért nem kerülnek fel ugyanúgy autmatikusan a közpnti névjegyzékbe, mint a magyarrszági lakcímmel rendelkezők? A magyar államnak nincsen naprakész nyilvántartása minden külhni magyar államplgár elérhetőségéről. Azk a hnfitársaink, akik az elmúlt időszakban az egyszerűsített hnsítási eljárás srán kaptak magyar államplgárságt, csak egy részét teszik ki a külhni élő magyarknak. Magyar államplgárként skan már az elmúlt évtizedekben is Magyarrszág határain kívül éltek. Kinek küldtek választási regisztrációs kérelmet? A Nemzeti Választási Irda 2013. augusztus 1-ig azknak küldte ki a választási regisztrációs kérelmet, akik 2013. július 15-én magyar államplgársággal rendelkeztek. Akik 2013. július 15. és 31. között kaptak magyar államplgárságt, azknak a Nemzeti Választási Irda augusztus 15-ig küldött regisztrációs kérelmet. Azknak, akik 2013. július 31. után kapnak magyar államplgárságt, a Nemzeti Választási Irda már nem küld levelet. Ők az államplgársági eskü vagy fgadalm letétele után rögtön a helyszínen kapják kézhez a nymtatványt. Mit tehet az, aki nem kaptt választási regisztrációs kérelmet? A kérelem 2013. nvember 1-jétől nline is kitölthető és beadható a www.valasztas.hu hnlapn, vagy ha rendelkezik ügyfélkapus regisztrációval, akkr a www.magyarrszag.hu hnlapn. A Nemzeti Választási Irda hnlapjáról (www.valasztas.hu) letölthető a választási regisztrációs kérelem ( NÉVJEGYZÉKBE VÉTELI KÉRELEM a magyarrszági lakcímmel nem rendelkező választóplgárk számára ). Ugyanitt megtalálható a kitöltési útmutató ( TÁJÉKOZTATÓ a közpnti névjegyzékbe vétel iránti kérelem benyújtásával kapcslats tudnivalókról ), érdemes ezt is ellvasni. A kérelem színesben és a fekete-fehérben egyaránt kinymtatható, szabadn fénymáslható. A kérelmet pstán kell eljuttatni a következő címre: Nemzeti Választási Irda, 1854 Budapest, Magyarrszág. Mikr értesíti a Nemzeti Választási Irda a regisztrált választóplgárkat arról, hgy sikeres-e a regisztrációjuk? A Nemzeti Választási Irda 2013 nvemberében kezdi meg a beérkezett kérelmek elbírálását. Az elbírálást követően haladéktalanul megtörténik a választóplgárk értesítése arról, hgy a Nemzeti Választási Irda elfgadta-e a regisztrációjukat. Meddig lehet kérni a választási regisztrációt?
A választási regisztráció flyamatsan zajlik. Ugyanakkr a srn következő rszággyűlési képviselő-választásn, illetve rszágs népszavazásn csak az a külhni magyar államplgár vehet részt, akinek a választási regisztrációs kérelme a választást (szavazást) megelőző 15. napig eljut a Nemzeti Választási Irdába. A Nemzeti Választási Irda arra kéri az érintett államplgárkat, hgy a választási regisztrációs kérelmüket lehetőség szerint minél hamarabb nyújtsák be a Nemzeti Választási Irdának, hiszen a kérelem beérkezése, ellenőrzése, a szavazási levélcsmag kiküldése, majd visszaküldése mind-mind időigényes. Meddig érvényes a választási regisztráció? A magyarrszági lakcímmel nem rendelkező magyar államplgárk a regisztrációtól számíttt 10 évig szerepelnek a választási névjegyzékben, de a 10 év számítása az adatk módsításakr vagy a választásn (szavazásn) való részvétel esetén autmatikusan újrakezdődik. A magyarrszági lakcímmel nem rendelkező magyar államplgár bármikr kérheti törlését a névjegyzékből. Milyen választásn, szavazásn való részvételre jgsít fel a regisztráció? A névjegyzékbe felvett, magyarrszági lakcímmel nem rendelkező magyar államplgárk az rszággyűlési képviselő-választáskn, valamint az rszágs népszavazáskn vehetnek részt. Az rszággyűlési képviselő-választáskn csak rszágs listára szavazhatnak, egyéni képviselőre nem. Az európai parlamenti és a nemzetiségi választáskn csak a magyarrszági lakcímmel rendelkező magyar államplgárk vehetnek részt. A települési önkrmányzati választáskn a magyarrszági lakcímmel nem rendelkező választóplgárk nem szavazhatnak, de jelöltként indulhatnak. Hányan regisztráltak már a választáskra, és mit lehet róluk tudni? A Nemzeti Választási Irda a hnlapján (www.valasztas.hu) 2013. augusztus 1-jétől napi frissítéssel teszi közzé a levélben beérkezett regisztrációs kérelmek számát. Az adatk között megtalálható az is, hgy a választóplgár milyen értesítési címet jelölt meg, vagyis hva kéri a Nemzeti Választási Irda értesítését arról, hgy elfgadták a választási regisztrációs kérelmét. Aki lyan rszágból regisztrál, ahl tiltják a kettős államplgárságt (Ausztria, Szlvákia, Ukrajna), tt az értesítési címnél a Kettős államplgárságt tiltó rszágk összesen jelölés lvasható. Jelenleg külföldön élek, nincs magyarrszági lakcímem, de a választásk előtt Magyarrszágra költözöm. Kell-e mst regisztrálnm, vagy autmatikusan felkerülök a névjegyzékbe? Nem kell regisztrálni, a magyarrszági lakcímmel rendelkező államplgárk autmatikusan felkerülnek a közpnti névjegyzékbe. Évtizedek óta külföldön élek, megkaptam az adtt rszág államplgárságát, de a magyar államplgárságról sem mndtam le, ugyanakkr erről nincs hivatals magyar papírm. Hgyan regisztrálhatk? Először a Bevándrlási és Államplgársági Hivataltól (www.bmbah.hu) kell kérni a magyar államplgárság igazlását (célszerű a személyiadat- és lakcímnyilvántartásba vételt kérni, de magyar útlevél vagy államplgársági biznyítvány igénylése is megfelelő), utána lehet a választáskra regisztrálni.
A magyarrszági lakcímmel nem rendelkező magyar választóplgárk (külhni magyark) szavazása Hgyan kapja meg a regisztrált választóplgár a szavazási levélcsmagt? A Nemzeti Választási Irda a magyarrszági lakcímmel nem rendelkező, regisztrált magyar választóplgárnak arra a (magyarrszági vagy külföldi) címre külföldi meg a szavazási levélcsmagt, amelyet a választóplgár a regisztrációs kérelemben megjelölt. A választóplgár a szavazási levélcsmag személyes átvételét is kérheti a regisztrációs kérelemben, ebben az esetben a szavazást megelőző két hétben munkanapkn, munkaidőben átveheti azt az rszággyűlési egyéni választókerületek székhelyein (Baja, Balassagyarmat, Balatnfüred, Barcs, Berettyóújfalu, Békés, Békéscsaba, Bicske, Budakeszi, Budapest II., III., IV., V., VII., VIII., X., XI., XII., XIII., XIV., XV., XVI., XVII., XVIII., XX., XXI., XXII. kerület, Cegléd, Csrna, Dabas, Debrecen, Dmbóvár, Dunakeszi, Dunaújvárs, Eger, Esztergm, Érd, Gödöllő, Gyöngyös, Győr, Gyula, Hajdúböszörmény, Hajdúszbszló, Hatvan, Hódmezővásárhely, Jászberény, Kalcsa, Kapsvár, Karcag, Kazincbarcika, Kecskemét, Keszthely, Kiskunfélegyháza, Kiskunhalas, Kisvárda, Kmárm, Körmend, Marcali, Mátészalka, Mezőkövesd, Misklc, Mhács, Mnr, Msnmagyaróvár, Nagykanizsa, Nagykáta, Nyírbátr, Nyíregyháza, Orsháza, Ózd, Paks, Pápa, Pécs, Salgótarján, Sárbgárd, Sárvár, Sátraljaújhely, Siófk, Sprn, Szeged, Szekszárd, Szentendre, Szentes, Székesfehérvár, Szigetszentmiklós, Szigetvár, Szlnk, Szmbathely, Taplca, Tatabánya, Tiszaújvárs, Törökszentmiklós, Vác, Vásársnamény, Vecsés, Veszprém, Zalaegerszeg), Magyarrszág kijelölt, határmenti településein (Barcs, Battnya, Beregsurány, Biharkeresztes, Bódvaszilas, Csengersima, Gyula, Fehérgyarmat, Kmárm, Kőszeg, Létavértes, Letenye, Letkés, Makó, Nagylak, Nyírábrány, Nyírlugs, Putnk, Rajka, Rédics, Sátraljaújhely, Tiszabecs, Tmpa, Trnysnémeti, Vámsszabadi, Záhny) vagy Magyarrszág kijelölt külképviseletein (Belgrád, Beregszász, Bukarest, Csíkszereda, Eszék, Kassa, Klzsvár, Pzsny, Szabadka, Ungvár). Mit tartalmaz a szavazási levélcsmag? A szavazási levélcsmag az alábbiakat tartalmazza: a levélben szavazás szavazólapját (mely bélyegzőlenymat nélkül érvényes), a választóplgár aznsításáhz szükséges nyilatkzat nymtatványát, a szavazólap elhelyezésére szlgáló brítékt (belső bríték), a válaszbrítékt, amelynek címzése a Nemzeti Választási Irda címét tartalmazza, és Magyarrszágn díjmentesen pstára adható, a szavazás módjáról szóló tájékztatást. Mi a levélszavazás menete? A levélszavazás menete a következő: a választóplgár a levélben szavazás szavazólapját kitölti, a szavazólapt beleteszi a belső brítékba, a belső brítékt lezárja, kitölti az aznsító nyilatkzatt, a belső brítékt és az aznsító nyilatkzatt a válaszbrítékba zárja (ha a belső bríték vagy a válaszbríték nincs lezárva, a választóplgár szavazata érvénytelen). Hgyan juttathatja vissza a regisztrált választóplgár a szavazási levélcsmagt? A szavazási levélcsmag feladható pstán (Magyarrszágn bérmentesítés nélkül); a szavazást megelőző napn (szmbat) 24.00 óráig kell beérkeznie a Nemzeti Választási Irdáhz, leadható bármelyik külképviseleten a szavazást megelőző két hétben munkanapkn, munkaidőben vagy a szavazás napján, leadható bármelyik rszággyűlési egyéni választókerületi választási irdában a szavazás napján 6-19 óra között.
Biztnságs-e a levélben való szavazás? A levélben szavazás tisztasága ellentétben a szavazóhelyiségben történő szavazással, ahl elsősrban a szavazatszámláló bizttság feladata a szavazás törvényességének biztsítása a választási szervek és a választóplgár együttes felelőssége. A választóplgárnak is felelős magatartást kell tanúsítania a szavazólap kitöltésekr, a szavazási iratk pstázásakr.