2014 hidrometeorológiai értékelése Csapadék 2014-ben több csapadék hullott le a közép-tiszán, mint 2013-ban. Az igazgatóság területén 2014. január 01. és december 31. között leesett csapadék területi átlaga 690,4 mm, ami a sokévi átlag a 134 %-a. Ebben az évben a március, június és november hónap volt száraz, a többi hónapban a területi csapadékátlag ha kis mértékben is, de meghaladta a havi átlagot. Július, szeptember és október hónapokban kiemelkedően sok csapadék hullott. Január és február hónapokban a havi csapadékösszegek kis mértékben haladták meg a sokéves havi átlag mennyiséget (januárban a havi átlag mennyiség 29,2 mm, februárban ugyanez 28,9 mm). Márciusban viszont igen kevés csapadék hullott, mindössze 13,1 mm, ami 16,4 mm-rel (56%) kevesebb a sokéves márciusi átlagnál. Áprilisban és Májusban ugyanakkor a csapadék meghaladta a sok éves csapadékátlag 100%-át. (Rendre: 42,8 mm (április átlag 115%-a), és 71,4 mm (májusi átlag 136%-a)). Júniusban megint egy szárazabb időszak következett, ekkor az igazgatósági területi csapadékátlag 28,4 mm, ami a június végéig számított havi átlag 42,5 %-a. Júliusban viszont csapadékosabbra fordult az időjárás, az erős és folyamatos konvektív események hatására 135,5 mm csapadék esett területi átlagban, ami több mint (232%-a) kétszerese a júliusi átlag csapadéknak. Augusztusban folytatódott a konventív időszak, összesen 52,6 mm csapadék hullott, ami a havi átlagos csapadékmennyiség 99 %-a. Szeptember és Október igen csapadékos hónapnak bizonyult, szeptemberben összesen 124,2 mm csapadék hullott le, ami a szeptemberi átlagos csapadékmennyiség 295%-a, októberben pedig 77,9 mm csapadék hullott, ami a sok éves októberi átlag 231%-a. Novemberben kevés csapadék volt, területi átlaga novemberben 24,9 mm volt, (a sok éves novemberi átlag 60%-a), amelynek közel fele a hónap utolsó 1-2 napján esett le. Decemberben megint több csapadék hullott a havi átlaghoz Ebben a hónapban 58,6 mm csapadék esett, ami a sok éves decemberi átlag 145 %-a. 2014-ben az átlagosnál lényegesen csapadékosabb évről beszélhetünk, oly mértékben, hogy 2014. év - az 1963 óta folyó igazgatósági észlelések között - a negyedik legcsapadékosabb év lett. A következő ábra az Igazgatóságon észlelt csapadékmennyiségeket mutatja a 2014-es évre vonatkozóan.
csapadék (mm) 1000 ÉVES CSAPADÉKÖSSZEGEK A KÖTIVIZIG TERÜLETÉN 900 800 4. Legcsapadékosabb év 690,4 mm 700 600 500 400 300 200 100 0 1963 1964 1965 1966 1967 1968 1969 1970 1971 1972 1973 1974 1975 1976 1977 1978 1979 1980 1981 1982 1983 1984 1985 1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1991997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014
2014. január 1.- 2014. december 31. csapadékeloszlás a KÖTIVIZIG 11 kiemelt csapadékmérő állomásai alapján
Vízgyűjtők A tavaszi félévben átlag körüli csapadékmennyiség esett le a Tisza vízgyűjtőin. A nyári és az őszi időszakban pedig június kivételével átlag feletti csapadékmennyiség volt megfigyelhető a vízgyűjtőkön. Januárban a vízgyűjtők mindegyikén a csapadék meghaladta a sok éves csapadékátlag 100%-át. Százalékosan a legtöbb csapadék a Sajó-Hernádon esett, ahol a a sok éves csapadékátlag 168%-a hullott le (42,1 mm). Abszolút értékben pedig a legtöbb csapadék a Felső-Tiszán esett (66,2 mm, ami a sok éves havi átlag 102%-a). A legkevesebb csapadék a Maroson hullott (28,1 mm, ami a sok éves átlag 110%-a). Februárban a vízgyűjtők egy részén haladta meg a csapadék a sok éves átlag 100%-át. Százalékosan a legtöbb csapadék ismét a Sajó-Hernádon esett, ahol a a sok éves csapadékátlag 135%-a hullott le (36,5 mm). Abszolút értékben pedig a legtöbb csapadék a Bodrogon esett (53,3 mm, ami a sok éves havi átlag 123%-a). A legkevesebb csapadék a Maroson hullott (14,4 mm, ami a sok éves átlag 56%-a). Márciusban 3 vízgyűjtőn haladta meg a csapadék a sok éves átlag 100%-át. Százalékosan a legtöbb csapadék a Szamos-Krasznán esett, ahol a sok éves csapadékátlag 122%-a hullott le (42,8 mm). Abszolút értékben pedig a legtöbb csapadék a Felső-Tiszán esett (48,9 mm, ami a
sok éves havi átlag 75%-a). A legkevesebb csapadék a Zagyva-Tarnán hullott (7,4 mm, ami a sok éves átlag 22%-a). Áprilisban a legtöbb vízgyűjtőn átlag körüli csapadékösszeg hullott. A legtöbb csapadék a Maroson hullott (52,4 mm, ami a sok éves átlag 114%-a). Százalékosan a legkevesebb csapadék a Felső-Tiszán esett, ahol a sok éves csapadékátlag 61%-a hullott le (39,0 mm). Abszolút értékben pedig a legkevesebb csapadék a Szamos- Krasznán esett (33,7 mm, ami a sok éves havi átlag 69%-a). Május kiemelkedően csapadékos hónapban bizonyult a vízgyűjtők tekintetében. A csapadék 3 vízgyűjtőn meghaladta a sok éves átlag kétszeresét, a többi helyen pedig a sok éves átlag 100%-át. A legtöbb csapadék a Sajó-Hernádon esett, ahol a sok éves csapadékátlag 287%-a (!) hullott le (140,5 mm). A legkevesebb csapadék a Felső-Tiszán hullott esett (76,5 mm, ami a sok éves átlag 120%-a). Júniusban kevés csapadék hullott a vízgyűjtőkön. Ebben a hónapban a csapadékmennyiség a Maros és a Szamos-Kraszna kivételével sehol sem haladta meg a sok éves havi átlag 70%-át. A legtöbb csapadék a Maroson esett, ahol 85,4 mm csapadék esett, ami a sok éves átlag 105%-a A legkevesebb csapadék a Zagyva-Tarnán hullott (19,3 mm, ami a sok éves átlag 29%-a). Júliusban megint csapadékosabbra fordult a vízgyűjtők időjárása, ebben a hónapban mindenhol meghaladta a csapadékösszeg a sok éves átlag 100%-át. A legtöbb csapadék a Körösökön hullott (138,6 mm, ami a sok éves átlag 190%-a). Százalékosan a legkevesebb csapadék a Felső-Tiszán esett, de itt is a sok éves csapadékátlag 121%-a hullott le (125 mm). Abszolút értékben pedig a legkevesebb csapadék a Zagyva- Tarnán esett (114,6 mm, ami a sok éves havi átlag 156%-a). Augusztusban két vízgyűjtőn esett a sok éves átlaghoz képest jelentősebb csapadékmennyiség (181% és 161%), a többi helyen átlag körüli csapadékösszegek fordultak elő. A legtöbb csapadék a Bodrogon esett, ahol a a sok éves csapadékátlag 181%-a hullott le (124,6 mm). A legkevesebb csapadék a Maroson hullott (53 mm, ami a sok éves átlag 84%-a). Szeptemberben megosztott volt a vízgyűjtőkön a csapadék eloszlása. 4 helyen haladta meg a csapadék a sok éves átlag 100%-át, a többi helyen pedig a sok éves átlag 64-67%-a hullott le. A legtöbb csapadék a Zagyva-Tarnán esett, ahol a sok éves csapadékátlag 198%-a hullott le (94,3 mm). A legkevesebb csapadék a Szamos-Krasznán hullott (33,9 mm, ami a sok éves átlag 64%-a). Október csapadékos hónapnak bizonyult, a csapadék mindenhol meghaladta a sok éves átlag 100%-át. Százalékosan a legtöbb csapadék a Szamos-Krasznán esett, ahol a sok éves csapadékátlag 195%-a hullott le (81,9 mm). Abszolút értékben pedig a legtöbb csapadék a Felső-Tiszán esett (97,0 mm, ami a sok éves havi átlag 133%-a), ahol viszont százalékosan a legkevesebb csapadék hullott! Százalékosan a legkevesebb csapadék a már említett Felső- Tiszán és a Zagyva-Tarnán esett, ahol a sok éves csapadékátlag 133%-a hullott le (57,0 mm). Abszolút értékben pedig a legkevesebb csapadék a Maroson esett (56,2 mm, ami a sok éves havi átlag 141%-a). Novemberben átlag alatti csapadékmennyiség hullott, a csapadék sehol sem haladta meg a sok éves átlag 100%-át. Ráadásul 5 vízgyűjtőn a csapadék a sok éves átlag felét sem érte el. Százalékosan a legtöbb csapadék a Maroson esett, ahol a sok éves csapadékátlag 97%-a hullott le (32,1 mm). Abszolút értékben pedig a legtöbb csapadék a Körösökön esett (37,5
mm, ami a sok éves havi átlag 79%-a). A legkevesebb csapadék a Felső-Tiszán hullott (9,4 mm, ami a sok éves átlag 13%-a). Decemberben legtöbb helyen átlag körüli csapadékmennyiség hullott. Százalékosan a legtöbb csapadék a Maroson esett, ahol a sok éves csapadékátlag 103%-a hullott le (38,3 mm). Abszolút értékben pedig a legtöbb csapadék a Felső-Tiszán esett (63,9 mm, ami a sok éves havi átlag 71%-a. Százalékosan a legkevesebb csapadék a Bodrogon esett, ahol a sok éves csapadékátlag 47%-a hullott le (28,3 mm). Abszolút értékben pedig a legkevesebb csapadék a Sajó-Hernádon esett (21,3 mm, ami a sok éves havi átlag 61%-a). Hőmérséklet 2014-ben az átlaghőmérséklet 12,4 0 C, ami 1,8 0 C-kal magasabb, mint a sok éves átlag, a maximum hőmérséklet 34,7 0 C (június 10.-én) a minimum -13,3 0 C (január 27.-én) volt. Ebben az évben 43 db fagyos nap 1 (sok éves átlag: 90), 9 db téli nap 2 (sok éves átlag: 26) és 5 db zord nap 3 (sok éves átlag: 10), illetve 83 nyári nap 4 (sok éves átlag: 77) és 22 hőség nap 5 (sok éves átlag: 20) volt. Ebben az évben a fagyos napok száma 47-el kevesebb, mint a sok meg a sok éves havi átlagot, a hőség napok száma pedig 2-vel haladta meg a sok éves havi átlagot. Elmondható erről az évről, hogy nem volt kiemelkedő év sem a fagyos időszakok, sem a kánikulás időszakok tekintetében, mint amilyen pl. a 2012-es évben volt. A fagyos napok, a téli napok és a zord napok száma nem haladta meg a sok éves átlag értéket, forró nap 6 pedig nem is fordult elő az évben. Habár a téli időszakban a hőmérséklet a sok éves átlaghoz képest magasabb volt, a nyári időszak viszont átlagosnak számított. A következő ábra a Szolnokon mért hőmérséklet alapján mutatja a fagyos, téli, zord, nyári, hőség és forró napok számának az alakulását 2014-ben: 1 Fagyos nap: napi minimum léghőmérséklet kisebb 0 C-nál 2 Téli nap: napi maximum léghőmérséklet kisebb 0 C-nál 3 Zord nap: napi minimum léghőmérséklet kisebb -10 C-nál 4 Nyári nap: napi maximum léghőmérséklet nagyobb 25 C-nál 5 Hőség nap: napi maximum léghőmérséklet nagyobb 30 C-nál 6 Forróság: napi maximum léghőmérséklet nagyobb 35 C-nál
Januárban az átlaghőmérséklet 2,2 0 C volt, ami a sok éves átlaghoz képest 3,6 0 C-kal magasabb. A maximális hőmérséklet 12,5 0 C volt, ami a sok éves átlaghoz képest 4,4 0 C-kal alacsonyabb az eddigi abszolút havi maximum értékhez A minimum hőmérséklet pedig -13,3 0 C volt, ami 11,5 0 C-kal magasabb az eddig mért abszolút januári minimumhoz Februárban az átlaghőmérséklet 4,0 0 C volt, ami a sok éves átlaghoz képest 3,29 0 C-kal magasabb. A maximális hőmérséklet 14,2 0 C volt, ami a sok éves átlaghoz képest 6,1 0 C-kal alacsonyabb az eddigi abszolút havi maximum értékhez A minimum hőmérséklet pedig -11,2 0 C volt, ami 12,9 0 C-kal magasabb az eddig mért abszolút februári minimumhoz Márciusban az átlaghőmérséklet 9,5 0 C volt, ami a sok éves átlaghoz képest 4,06 0 C-kal magasabb. A maximális hőmérséklet 21,8 0 C volt, ami a sok éves átlaghoz képest 4,2 0 C-kal alacsonyabb az eddigi abszolút havi maximum értékhez A minimum hőmérséklet pedig -2,7 0 C volt, ami 13,1 0 C-kal magasabb az eddig mért abszolút márciusi minimumhoz Áprilisban az átlaghőmérséklet 12,6 0 C volt, ami a sok éves átlaghoz képest 1,4 0 C-kal magasabb. A maximális hőmérséklet 23,0 0 C volt, ami a sok éves átlaghoz képest 6,9 0 C-kal alacsonyabb az eddigi abszolút havi maximum értékhez A minimum hőmérséklet pedig 0,9 0 C volt, ami 6,2 0 C-kal magasabb az eddig mért abszolút áprilisi minimumhoz Májusban az átlaghőmérséklet 15,9 0 C volt, ami a sok éves átlaghoz képest 0,6 0 C-kal alacsonyabb. A maximális hőmérséklet 28,8 0 C volt, ami a sok éves átlaghoz képest 5,2 0 C- kal alacsonyabb az eddigi abszolút havi maximum értékhez A minimum hőmérséklet pedig 3,3 0 C volt, ami 3,2 0 C-kal magasabb az eddig mért abszolút májusi minimumhoz
Júniusban az átlaghőmérséklet 20,3 0 C volt, ami a sok éves átlaghoz képest 0,5 0 C-kal magasabb. A maximális hőmérséklet 34,7 0 C volt, ami a sok éves átlaghoz képest 2,0 0 C-kal alacsonyabb az eddigi abszolút havi maximum értékhez A minimum hőmérséklet pedig 8,6 0 C volt, ami 3,9 0 C-kal magasabb az eddig mért abszolút júniusi minimumhoz Júliusban az átlaghőmérséklet 22,4 0 C volt, ami a sok éves átlaghoz képest 0,83 0 C-kal magasabb. A maximális hőmérséklet 34,0 0 C volt, ami a sok éves átlaghoz képest 6,8 0 C-kal alacsonyabb az eddigi abszolút havi maximum értékhez A minimum hőmérséklet pedig 10,6 0 C volt, ami 3,3 0 C-kal magasabb az eddig mért abszolút júliusi minimumhoz Augusztusban az átlaghőmérséklet 20,8 0 C volt, ami pont megegyezik a sok éves átlaggal! A maximális hőmérséklet 31,7 0 C volt, ami a sok éves átlaghoz képest 7,2 0 C-kal alacsonyabb az eddigi abszolút havi maximum értékhez A minimum hőmérséklet pedig 10,6 0 C volt, ami 6,2 0 C-kal magasabb az eddig mért abszolút augusztusi minimumhoz Szeptemberben az átlaghőmérséklet 17,7 0 C volt, ami a sok éves átlaghoz képest 1,5 0 C-kal magasabb. A maximális hőmérséklet 30,1 0 C volt, ami a sok éves átlaghoz képest 6,8 0 C-kal alacsonyabb az eddigi abszolút havi maximum értékhez A minimum hőmérséklet pedig 4,5 0 C volt, ami 6,2 0 C-kal magasabb az eddig mért abszolút augusztusi minimumhoz Októberben az átlaghőmérséklet 12,6 0 C volt, ami a sok éves átlaghoz képest 1,9 0 C-kal magasabb. A maximális hőmérséklet 25,2 0 C volt, ami a sok éves átlaghoz képest 3,7 0 C-kal alacsonyabb az eddigi abszolút havi maximum értékhez A minimum hőmérséklet pedig -1,6 0 C volt, ami 6,6 0 C-kal magasabb az eddig mért abszolút augusztusi minimumhoz Novemberben az átlaghőmérséklet 7,3 0 C volt, ami a sok éves átlaghoz képest 2,5 0 C-kal magasabb. A maximális hőmérséklet 21,1 0 C volt, ami a sok éves átlaghoz képest 2,0 0 C-kal alacsonyabb az eddigi abszolút havi maximum értékhez A minimum hőmérséklet pedig -0,9 0 C volt, ami 18,8 0 C-kal magasabb az eddig mért abszolút augusztusi minimumhoz Decemberben az átlaghőmérséklet -0,5 0 C volt, ami a sok éves átlaghoz képest 0,8 0 C-kal alacsonyabb. A maximális hőmérséklet 6,0 0 C volt, ami a sok éves átlaghoz képest 12,0 0 C- kal alacsonyabb az eddigi abszolút havi maximum értékhez A minimum hőmérséklet pedig -9,2 0 C volt, ami 14,2 0 C-kal magasabb az eddig mért abszolút augusztusi minimumhoz
Folyók vízjárása Tisza: Annak ellenére, hogy 2014-ben több csapadék hullott le a közép-tiszán mint 2013-ban, amíg 2013-ban volt árvíz, 2014-ben nem. Ennek oka egyrészt, hogy a csapadék időbeli eloszlása olyan volt, hogy nem kedvezett az árvizek kialakulásának. A másik oka, hogy 2014-ben a vízgyűjtőkön kevesebb csapadék esett, mint 2013-ban. A nagyobb hó felhalmozódás elmaradásának és a tavasszal kialakult átlag körüli csapadékmennyiségnek köszönhetően idén tavasszal nem alakult ki jelentős árhullám a Tiszán. Nyáron és ősszel sem fordult elő I. fokú árvízvédelmi készültségi szintet megközelítő vízállás. Ez évben alakult ki a legkisebb évi maximális vízállásunk a Közép-Tiszán. Szolnokon eddig az évi maximális vízállás minimuma 1990-ben volt, amikor is 358 cm volt a maximális vízállás. 2014-ben viszont Szolnokon a maximális vízállás 299 cm volt, ami október 28-án fordult elő. A legkisebb vízállás Szolnokon -252 cm volt, ami június 1-én fordult elő. Kiskörén a maximális vízállás 289 cm volt, ami október 26.-án fordult elő. A legkisebb vízállás Kiskörén pedig -290 cm volt, ami június 20.-án fordult elő. Az átlagos vízállás Kiskörén -69 cm (20 éves évi átlag 112 cm), Szolnokon az átlagos vízállás -41 cm volt (a sok éves évi vízállás 142 cm). Szolnokon a maximális vízhozam 762 m 3 /s, Kiskörén 815 m 3 /s volt (rendre: október 27.-én és október 26.-án). A minimális vízhozam Szolnokon 93 m 3 /s, Kiskörén 89 m 3 /s volt (rendre: június 20.-án és június 19.-én). Az átlagos vízhozam Szolnokon 307 m 3 /s (a 20 éves átlag 545 m 3 /s) Kiskörén pedig 300 m 3 /s volt (a 20 éves átlag 550 m 3 /s). 2014. január közepéig alacsonyak voltak a vízszintek. Január 20-a után egy kisebb árhullám vonult le a Tiszán a felső vízgyűjtőkön leesett csapadék hatására. A Tiszán Kiskörénél az átlagos vízhozam januárban 254 m 3 /s (a 20 éves januári átlag 579 m 3 /s ). Az átlagos vízállás -46 cm (a 20 éves havi átlag 157 cm). Szolnokon az átlagos vízhozam 322 m 3 /s volt, (a 20 éves havi átlag 596 m 3 /s). Az átlagos vízállás pedig -27 cm (a 20 éves havi átlag 188 cm) volt.
2014.05.09 2014.05.09 2014.05.09 2014.05.10 2014.05.10 2014.05.10 2014.05.10 2014.05.11 2014.05.11 2014.05.11 2014.05.11 2014.05.12 2014.05.12 2014.05.12 2014.05.12 2014.05.13 2014.05.13 2014.05.13 2014.05.13 2014.05.14 2014.05.14 2014.05.14 2014.05.14 2014.05.15 2014.05.15 2014.05.15 2014.05.15 2014.05.16 2014.05.16 2014.05.16 2014.05.16 2014.05.17 2014.05.17 2014.05.17 2014.05.17 2014.05.18 2014.05.18 2014.05.18 2014.05.18 2014.05.19 2014.05.19 2014.05.19 2014.05.19 szél sebesség (km/h) Február elejéig alacsonyak voltak a vízszintek. Február 10-e után egy kisebb árhullám vonult le a Tiszán a felső vízgyűjtőkön leesett csapadék hatására. Kiskörén az átlagos vízhozam ebben a hónapban 457 m 3 /s (a 20 éves havi átlag 583 m 3 /s). Az átlagos vízállás 75 cm (a 20 éves átlag havi 159 cm). Szolnokon az átlagos vízhozam 474 m 3 /s volt, ( a 20 éves havi átlag 590 m 3 /s). Az átlagos vízállás pedig 94 cm (a 20 éves havi átlag 189 cm) volt. Márciusban kezdődő csapadékszegényebb időszak hatására apadás volt jellemző ebben a hónapban. Kiskörén az átlagos vízhozam 354 m 3 /s (a 20 éves havi átlag 925 m 3 /s). Az átlagos vízállás -8 cm (a 20 éves havi átlag 362 cm). Szolnokon az átlagos vízhozam 373 m 3 /s volt, ( a 20 éves havi átlag 901 m 3 /s). Az átlagos vízállás pedig 17 cm (a 20 éves havi átlag 384 cm) volt. Áprilisban a hó második harmadától a kisebb csapadéknak köszönhetően kisebb vízszintemelkedések fordultak elő a Tiszán. Kiskörén az átlagos vízhozam áprilisban 246 m 3 /s (a 20 éves havi átlag 1033 m 3 /s) volt. Az átlagos vízállás -102 cm (a 20 éves havi átlag 419 cm ). Szolnokon az átlagos vízhozam 265 m 3 /s volt ( a 20 éves havi átlag 1016 m 3 /s), az átlagos vízállás pedig -75 cm (a 20 éves havi átlag 447 cm ) volt. Májusban az átlagosnál csapadékosabb időszaknak köszönhetően kisebb vízszintemelkedések fordultak elő a Tiszán. Április 24.-tól június 3.-ig egy kísérleti üzemrend keretében miatt a Kisköre-felső vízállást 750+-5 cm-en tartották. Május 04.-én erős északnyugati szél hatására (a legnagyobb széllökés elérte 72 km/óra-t) Kisköre-felsőn a bejelző 770 cm-es vízállást regisztrált, ami a Tisza tóban kialakult nagy hullámoknak volt köszönhető. Ennek hatására a kísérleti 750 cm-es vízszintet átmenetileg visszacsökkentették 735+-5 cm-re. Május 14 és16. közötti napokban szintén folyamatosan 40 km/h felett volt a szél sebessége. A széllökések erőssége több alaklommal, esetenként tartósan meghaladták a 70 km/h-t. A szél iránya döntően északnyugati, északi volt. Ilyen szélerősség és mellett a nagy meghajtási hosszal rendelkező tározó felületen az erős hullámzás mellett, több dm-es vízkilengések is kialakultak. Május 19-től állították vissza a 750 cm-es kísérleti duzzasztási szintet június 3.-ig. A kísérleti üzemrend alatt folyamatosan figyeltük a szélelőrejelzés és a tényleges szél alakulását Kiskörénél, melyet grafikonon is ábrázoltunk: 70 60 Előrejelzett széllökés Előrejelzett átlagszél Kisköre szél -erősség, -irány 2014.05.09. - 2014.05.19 Készítette: KÖTIVIZIG VO Ny É D K 50 Észlelt 40 30 20 10 Észlelt szélirány Előrejelzett szélirány 0-10 -20 idő
2014. 4. 21. 2014. 4. 22. 2014. 4. 23. 2014. 4. 24. 2014. 4. 25. 2014. 4. 26. 2014. 4. 27. 2014. 4. 28. 2014. 4. 29. 2014. 4. 30. 2014. 5. 1. 2014. 5. 2. 2014. 5. 3. 2014. 5. 4. 2014. 5. 5. 2014. 5. 6. 2014. 5. 7. 2014. 5. 8. 2014. 5. 9. 2014. 5. 10. 2014. 5. 11. 2014. 5. 12. 2014. 5. 13. 2014. 5. 14. 2014. 5. 15. 2014. 5. 16. 2014. 5. 17. 2014. 5. 18. 2014. 5. 19. 2014. 5. 20. 2014. 5. 21. 2014. 5. 22. 2014. 5. 23. 2014. 5. 24. 2014. 5. 25. 2014. 5. 26. 2014. 5. 27. 2014. 5. 28. 2014. 5. 29. 2014. 5. 30. 2014. 5. 31. Léghőmérséklet 30 C Kisköre Vízhőmérséklet, léghőmérséklet 2014.04.21-2014.05.31 Vízhőmérséklet C 25 Készítette: KÖTIVIZIG VO 25 vízhőmérséklet (reggel 7:00) 20 20 15 léghőmérséklet (napi átlag) 15 10 10 5 5 0 0 Kiskörén az átlagos vízhozam májusban 357 m 3 /s (a 20 éves havi átlag 664 m 3 /s). Az átlagos vízállás -12 cm (a 20 éves átlag 231 cm). Szolnokon az átlagos vízhozam 371 m 3 /s volt, ( a 20 havi éves átlag 688 m 3 /s). Az átlagos vízállás pedig 17 cm (a 20 éves havi átlag 280 cm) volt. Júniusban Kiskörén az átlagos vízhozam 159 m 3 /s (a 20 éves havi átlag 534 m 3 /s). Az átlagos vízállás -203 cm (a 20 éves havi átlag 122 cm). Szolnokon az átlagos vízhozam 178 m 3 /s volt, ( a 20 éves havi átlag 547 m 3 /s). Az átlagos vízállás pedig -159 cm (a 20 havi éves átlag 133 cm) volt. Júliusban a kiemelkedően sok csapadékmennyiség ellenére nem alakultak ki jelentős vízszint emelkedések a Tiszán. Ennek oka az, hogy ez a sok csapadék nagyon száraz talajra esett, ezáltal a csapadék nagy része beszivárgott, a felszíni lefolyásban csekély mértékben vett részt. Kiskörén az átlagos vízhozam ebben a hónapban 243 m 3 /s (a 20 éves havi átlag 384 m 3 /s). Az átlagos vízállás -129 cm (a 20 éves havi átlag -8 cm). Szolnokon az átlagos vízhozam 233 m 3 /s volt, ( a 20 éves havi átlag 392 m 3 /s). Az átlagos vízállás pedig -104 cm (a 20 éves havi átlag 30 cm) volt. Augusztusban a kicsivel átlag alatti csapadékmennyiség hatására nem alakultak ki jelentős vízszintemelkedések a Tiszán. Kiskörén az átlagos vízhozam 298 m 3 /s (a 20 éves havi átlag 360 m 3 /s). Az átlagos vízállás - 81 cm (a 20 éves havi átlag -63 cm). Szolnokon az átlagos vízhozam 291 m 3 /s volt, ( a 20 éves havi átlag 361 m 3 /s). Az átlagos vízállás pedig -59 cm (a 20 éves havi átlag -25 cm) volt. Szeptemberben nagyobb mennyiségű csapadék a Felső-Tisza-, a Szamos-Kraszna- és a Bodrog vízgyűjtőjén nem volt, a sok csapadék inkább a nyugati és a déli vízgyűjtőkön hullott le. Emiatt komolyabb vízszint emelkedések nem fordultak elő a Tiszán. Kiskörén az átlagos vízhozam ebben a hónapban 246 m 3 /s (a 20 éves havi átlag 306 m 3 /s). Az átlagos vízállás -120 cm (a 20 éves havi átlag -95 cm). Szolnokon az átlagos vízhozam 252 m 3 /s volt, ( a 20 éves havi átlag 296 m 3 /s). Az átlagos vízállás pedig -85 cm (a 20 éves havi átlag -62 cm) volt. Októberben a vízgyűjtőkön leesett csapadék hatására a hónap végén kisebb árhullám vonult le a Tiszán. Kiskörén az átlagos vízhozam 378 m 3 /s (a 20 éves havi átlag 341 m 3 /s). Az átlagos vízállás -18 cm (a 20 éves havi átlag -48 cm). Szolnokon az átlagos vízhozam 364 m 3 /s volt, ( a 20 éves havi átlag 310 m 3 /s). Az átlagos vízállás pedig -2 cm (a 20 éves havi átlag -21 cm) volt.
Novemberben Kiskörén az átlagos vízhozam 253 m 3 /s (a 20 éves havi átlag 482 m 3 /s). Az átlagos vízállás -107 cm (a 20 éves havi átlag 56 cm). Szolnokon az átlagos vízhozam 268 m 3 /s volt, ( a 20 éves havi átlag 449 m 3 /s). Az átlagos vízállás pedig -70 cm (a 20 éves havi átlag 81 cm) volt. Decemberben Kiskörén az átlagos vízhozam 290 m 3 /s (a 20 éves havi átlag 473 m 3 /s). Az átlagos vízállás -78 cm (a 20 éves havi átlag 65 cm). Szolnokon az átlagos vízhozam 299 m 3 /s volt, ( a 20 éves havi átlag 460 m 3 /s). Az átlagos vízállás pedig -39 (a 20 éves havi átlag 90 cm) volt.
Zagyva: A Zagyván sem vonult le komolyabb árhullám még ebben az évben. Szeptemberben ugyan a Zagyva-Tarna vízgyűjtőn leesett nagyobb csapadéknak köszönhetően kisebb vízszintemelkedések előfordultak elő, de a jászteleki vízmércén I. fokú árvízvédelmi készültségi szint alatti vízállások voltak jellemzőek. Az átlagos vízállás 148 cm volt (sok éves évi átlag 165 cm), az átlagos vízhozam pedig 4,14 m 3 /s (a sok éves évi átlag 6,49 m 3 /s) volt. A Zagyván Jászteleknél az átlagos vízhozam januárban 3,56 m 3 /s (a 20 éves havi átlag 6,51 m 3 /s). Az átlagos vízállás 138 cm (a 20 éves havi átlag 169 cm) volt. Február közepén a csapadék hatására kisebb árhullám indult el a Zagyván, a legmagasabb vízállás 218 cm volt. Jászteleknél az átlagos vízhozam 5,50 m 3 /s (a 20 éves havi átlag 8,08 m 3 /s). Az átlagos vízállás 165 cm (a 20 éves havi átlag 183 cm) volt. Márciusban Jászteleknél az átlagos vízhozam 3,97 m 3 /s (a 20 éves havi átlag10,84 m 3 /s). Az átlagos vízállás 144 cm (a 20 éves havi átlag 212 cm) volt. Áprilisban Jászteleknél az átlagos vízhozam 3,32 m 3 /s (a 20 éves havi átlag 10,16 m 3 /s). Az átlagos vízállás 134 cm (a 20 éves havi átlag 202 cm) volt. Májusban a leesett csapadéknak köszönhetően alakultak ki I. fokú árvízvédelmi szintet el nem érő vízszint emelkedések. Jászteleknél az átlagos vízhozam 7,73 m 3 /s (a 20 éves havi átlag 7,32 m 3 /s). Az átlagos vízállás 194 cm (a 20 éves havi átlag 180 cm) volt. Júniusban Jászteleknél az átlagos vízhozam 3,02 m 3 /s (a 20 éves havi átlag 8,28 m 3 /s). Az átlagos vízállás 129 cm (a 20 éves havi átlag 178 cm) volt. Júliusban Jászteleknél az átlagos vízhozam 1,75 m 3 /s (a 20 éves havi átlag 5,69 m 3 /s). Az átlagos vízállás 115 cm (a 20 éves havi átlag 150 cm) volt. Augusztusban Jászteleknél az átlagos vízhozam 2,44 m 3 /s (a 20 éves havi átlag 3,79 m 3 /s). Az átlagos vízállás 126 cm (a 20 éves havi átlag 142 cm) volt. Szeptemberben ugyan a Zagyva-Tarna vízgyűjtőn leesett nagyobb csapadéknak köszönhetően kisebb vízszint emelkedések előfordultak, de a jászteleki vízmércén I. fokú árvízvédelmi szintet el nem érő vízállások voltak jellemzőek. Jászteleknél az átlagos vízhozam 4,72 m 3 /s (a 20 éves havi átlag 3,37 m 3 /s). Az átlagos vízállás 159 cm (a 20 éves havi átlag 131 cm) volt.
Októberben Jászteleknél az átlagos vízhozam 3,47 m 3 /s (a 20 éves havi átlag 2,86 m 3 /s). Az átlagos vízállás 142 cm (a 20 éves havi átlag 130 cm) volt. Novemberben Jászteleknél az átlagos vízhozam 3,54 m 3 /s (a 20 éves havi átlag 3,78 m 3 /s). Az átlagos vízállás 144 cm (a 20 éves havi átlag 142 cm) volt. Decemberben a hónap elején a Zagyva-Tarnán leesett nagyobb csapadéknak köszönhetően egy kisebb árhullám vonult le a Zagyván. Jászteleknél az átlagos vízhozam ebben a hónapban 6,69 m 3 /s (a 20 éves havi átlag 5,88 m 3 /s). Az átlagos vízállás 190 cm (a 20 éves havi átlag 159 cm) volt. Hármas-Körös: Idén eddig a Hármas-Körösön sem alakult ki komolyabb árhullám. A maximális vízállás 483 cm volt, ami március 21.-én fordult elő. A minimális vízállás pedig 9 cm volt, ami február 11.-én volt megfigyelhető. Az átlagos vízállás Szarvason 402 cm volt (a sok éves évi átlag 414 cm). A Hármas-Körösön januárban Szarvasnál átlagos vízállás 254 cm (a 10 éves átlag 245 cm) volt. Februárban Szarvasnál az átlagos vízállás 198 cm (a 10 éves havi átlag 223 cm) volt. Márciusban Szarvasnál az átlagos vízállás 323 cm (a 10 éves havi átlag 409 cm) volt. Áprilisban Szarvasnál az átlagos vízállás 475 cm (a 10 éves havi átlag 525 cm) volt. Májusban Szarvasnál az átlagos 475 cm (a 10 éves havi átlag 495 cm) volt. Júniusban Szarvasnál az átlagos 474 cm (a 10 éves havi átlag 517 cm) volt. Júliusban Szarvasnál az átlagos 469 cm (a 10 éves havi átlag 478 cm) volt. Augusztusban Szarvasnál az átlagos vízállás 475 cm (a 10 éves havi átlag 471 cm) volt. Szeptemberben Szarvasnál az átlagos vízállás 446 cm (a 10 éves havi átlag 465 cm) volt. Októberben Szarvasnál az átlagos vízállás 474 cm (a 10 éves havi átlag 460 cm) volt.
Novemberben Szarvasnál az átlagos vízállás 428 cm (a 10 éves havi átlag 394 cm) volt. Decemberben Szarvasnál az átlagos vízállás 324 cm (a 10 éves havi átlag 262 cm) volt. Hortobágy-Berettyó: 2014-ben a Hortobágy-Beretyón sem vonult le jelentős árhullám. Az őszi és a decemberi időszakban a belvízes szivattyúzások miatt alakultak ki vízszintemelkedések, de a vízállások ígyis az I. fokú árvízvédelmi szint alatt maradtak. A maximális vízállás 237 cm volt, ami szeptember 18.-án fordult elő. A minimális vízállás pedig 104 cm volt, ami január 31.-én volt megfigyelhető. Az átlagos vízállás Borznál ebben az évben 149 cm volt (a sok éves évi átlag 180 cm). A Hortobágy-Berettyón januárban Borznál az átlagos vízállás 110 cm (a 10 éves átlag 168 cm) volt. Februárban Borznál az átlagos vízállás 118 cm (a 10 éves havi átlag 163 cm) volt. Márciusban Borznál az átlagos vízállás 120 cm (a 10 éves havi átlag 217 cm) volt. Áprilisban Borznál az átlagos vízállás 140 cm (a 10 éves havi átlag 210 cm) volt. Májusban Borznál az átlagos 142 cm (a 10 éves átlag havi 186 cm) volt. Júniusban Borznál az átlagos 133 cm (a 10 éves átlag havi 190 cm) volt. Júliusban Borznál az átlagos 158 cm (a 10 éves átlag havi 166 cm) volt. Augusztusban Borznál az átlagos vízállás 146 cm (a 10 éves havi átlag 162 cm) volt. Szeptemberben Borznál az átlagos vízállás 183 cm (a 10 éves havi átlag 165 cm) volt. Októberben Borznál az átlagos vízállás 181 cm (a 10 éves havi átlag 181 cm) volt. Novemberben Borznál az átlagos vízállás 164 cm (a 10 éves havi átlag 155 cm) volt. Decemberben Borznál az átlagos vízállás 192 cm (a 10 éves havi átlag 180 cm) volt.
Talajvízállás: Január és március közötti időszakban a talajvízállás a legtöbb helyen kis mértékben ugyan, de növekedett. A legnagyobb növekedés Sarud környékén fordult elő, ahol a növekedés mértéke 52 cm volt. A legnagyobb süllyedés Jászberény térségében fordult elő, ahol a csökkenés mértéke 17 cm volt. Március 31.-én a Kiskörei szakaszmérnökség területén a terep alatti talajvízszintek 199 és 404 cm között változnak, Karcagon 122 és 389 cm között, Szolnokon 150 és 628 cm között, Mezőtúron pedig 145 és 554 cm között vannak. Április és június közötti időszakban a talajvízállás a téli hófelhalmozódás elmaradása és a nagyobb csapadékok hiánya miatt a legtöbb helyen csökkent. A legnagyobb növekedés Kenderes környékén fordult elő, ahol a növekedés mértéke 61 cm volt. A legnagyobb süllyedés Túrkeve térségében fordult elő, ahol a csökkenés mértéke 52 cm volt. Június 30.-án a Kiskörei szakaszmérnökség területén a terep alatti talajvízszintek 221 és 387 cm között változnak, Karcagon 91 és 454 cm között, Szolnokon 180 és 634 cm között, Mezőtúron pedig 183 és 557 cm között vannak. Júliustól szeptemberig a talajvízállás a nagy csapadéknak köszönhetően a legtöbb helyen növekedett. A legnagyobb növekedés Újszász környékén fordult elő, ahol a növekedés mértéke 117 cm volt. A legnagyobb süllyedés Sarud környékén fordult elő, ahol a süllyedés mértéke 30 cm volt. Szeptember 31.-én a Kiskörei szakaszmérnökség területén a terep alatti talajvízszintek 238 és 382 cm között változnak, Karcagon 89 és 403 cm között, Szolnokon 91 és 638 cm között, Mezőtúron pedig 98 és 530 cm között vannak. Október és december közötti időszakban a talajvízállás a legtöbb helyen a szeptemberben és októberben esett nagy csapadék hatására emelkedett. A legnagyobb növekedés Jászkarajenő térségében dordult elő, de a növekedés mértéke 104 cm volt. A legnagyobb süllyedés Kunhegyes környékén fordult elő, ahol a süllyedés mértéke 20 cm volt. December 31.-én a Kiskörei szakaszmérnökség területén a terep alatti talajvízszintek 195 és 359 cm között
változnak, Karcagon 109 és 329 cm között, Szolnokon 82 és 605 cm között, Mezőtúron pedig 50 és 491 cm között vannak. Talajvízviszonyok terep alatt a KÖTIVIZIG területén 2014. december 31-én Szolnok, 2015. január 6. Készítette: Vízrajzi Osztály