G-eoloski odnosaji ugarsko-hrvatskog primorja izmedu Rijeke i Novoga.

G-eoloski odnosaji ugarsko-hrvatskog primorja izmedu Rijeke i Novoga. (Izvjesce o specialnom geoloskom snímanju god. 1910.) Napisali: Dr. O t o k a r K a d ic, Dr. T eodor K ormos i Dr. V ik t o r V o g e. Ljeti god. 1910 odredilo je ravnateljstvo kr. ug. geoloskog zavoda u Budapesti, da sjeverno-zapadni dió górja ugarsko-hrvatskog primorja, naime Krs i Veliku Kapelu, specialno snimimo. Posto cemo u svoje vrijeme imati prilike, da geoloske odnosaje ovog kraja do u najvece tancine monograíicki prikazemo, ograniciti cemo se u ovom izvjestaju lih na opcenitosti. Ovogodisnja snimanja kretala su se u podrucju krednik i eocenskih tvorevina doline koja pod imenom Rjecine u jugoistocnom smjeru od Kláné prama Rijeci brazdi, ovde se pavac mjenja smjerom OSO paralelno sa morskom obalom, te se napokon kod Novoga gubi u moru. Najstarija formacija ovog podrucja jest tamnosivi, vecim djelom brecasti vapnenac, kojeg je Stache prigodom geoloskog snimanja ovog kraja u juru uvrstio. Potonjeg smo vapnenca nasli u obliku uskih pruga te omanjih skupova zapadno od doline Rijecine, na Bakarskom poluotoku, izmedu Kraljevice, Smrike, Sv. Jelene i Cirkvenice; nu glavno rasprostranjenje nalazi se istocno od Rjecine, uzduz planine povrh Bakra, Cirkvenice i Novoga, gde smo ga u obliku siroke suvisle zone pocam od G-robnickog polja pa sve do Novoga kartirali. Okamina u ovoj omasnoj tvorevini nijesmo nigde nasli, ősim tragova rudista na istrosenoj povrsini kamenja sjeverno od Vjetrenjaka; prema tomu pripada óva tvorevina krednoj formaciji. Inih podataka do sada nemamo, stoga se starost ne da poblize odrediti. Povrh ovog dolomiticnog, brecastog vapnenca leze naslage tamnosivih, zuckastih, bjelih i ruzicastih vapnenaca, koji se jedva razlikuju od onih dolnjih, posto su prema dőlje tamne bője, te se u boji posve podudaraju s onim dolnjim tamnosivim brecastim vapnencima. Obje tvorevine ipák se donjekle razlikuju u svojoj strukturi. Stariji vapnenac cesto je izrazito brecast i gotovo uvjek nejednake strukture, stoga mu je i lom

3 4 5 reclovito hrapav, nejednak, docim je mladi redovito jednolik, lom mu je ravan, gotovo ljusturast, a udaren kladivcem daje zvonki glas. Ovaj mladi kredni vapnenac odgovara onim tvorevinama, kője su austrijski geolozi, imenito Luka Waagen, na istarskim otocima u senonski i turonski vapnenac razlucili. Waagen je na vise mjesta1) naglasio, da obje öve tvorevine bez ostre grgmice prelaze jedna u drugu, posto se obje vrsti vapnenca, mladi svijetliji sa starijim tamnijim, na granici izmjenjuju tako, da se meda izmedu istili tek prividnom tocnoscu dade povuci. Mi ovu cinjenicu i s nase strane potvrdujemo te sjecamo na prilike n dolini Dubracine sjeveroistocno od Citkvenice, gde se izmjenjivanje svjetlih i tamnih vapnenaca na daleko izvrsno vidi. Ovo izmjinjivanje obih vrsti vapnenaca na nasem je podrucju tako opcenito, da je njikovo razlucivanje po boji gotovo neprovedivo, tim vise, sto se ovi vapnenci niti faunisticki medu sobom ne razlikuju. U bjelim i ruzicastim odlikama nasli smo slijedece okamine: Ostrea (Chondrodonta) Joannae Chof Rudisti i Nerinea. Rod Ostrea isto tako kao sto i Radisti pojavljnjn se i u tamnijim vapnencima, jedino rod Nerinea manjka u turonskom vapnencu; ovaj smo rod medutim mjestimice i u bjelim odlikama vapnenca nasli. Prema recenomu ne bi bilo opravdano, da smo öve dvije tvorevine jednu od drnge, svakako prisiljeno, odjelili i u tóm smislu posebice kartirali. Kredni vapnenac, kako jur spomenusmo, svrsava se prema gore redovito ruzicastim odlikama ili prelazi neposredno u alveolinski i nummulitni vapnenac. Cesto pako djeli kredu od eocena tanki brecasti sloj. Óva je breca redovito slijepljena iz komada svijetlijih i tamnijib krednih vapnenaca, mjestimice pako (n. pr. na hrbtu Sopolja) pomjesani su potonji sa komadima tamnosivog (triadickog?) vapnenca. Krliotine vapnenca spaja cesto crveni, zeljezni zamaz. Na granici krede i eocena nalazino mjesto brece mjestimice tamni, zagasitosivi, bituminozni vapnenac, koji na sjeveroistocnom pristranku Yinodola, na strmini Planine, nadalje na istocnom obronku doline Rjecine sadrzaje pougljene tragove skoljkah i puzeva; u istoimenom vapnencu doline Rjecine povrh tóga bilinske ostatke roda Chara. Óva tvorevina spada bez dvojbe medu cosina-sloj eve; mi smo ju na obim mjestima u obliku uskih savova na karti oznacili, docim se na one slabo i tek mjestimice razvijene brecaste slojeve nijesmo dalje obazirali. A) Veglia und Növi; Erlauterung z. geol. Spezialkarte dér im Reichsrat ver- tretenen Königreiche und Llinder. Str. 6 i 9.

3 4 6 Na cosina-slojeve, doticno na kredu, talozile sn se naslage alveolinskog i nummulitickog vapnenca, kao najmladi clanovi temeljnog górja. Ovaj je vapnenac sjetlozute bője, u dolnjim djelovima prevladujn alveoline, docim u gonjim djelovina gospoduju nummuliti ali tako, da se óba óva djela na temelju tóga ne dadu jedan od drngoga odluciti, jer je prijelaz postepen. Na jednom mjestu vrha Sopolja nasli smo u ovom eocenskom vapnencu u drustvu s N. Lucasanus ostatke koraid. Ovaj je eocenski koralni vapnenac dovoljno póznát vec iz Dalmacije.1) Povrh ovog vapnenca talozile su se tvorevine mekseg sastava, imenito pjescenjaci, te laporasti i ^.ineni slojevi. U ovim tvorevinama imádé mjestimice mnogo okamina, narocito u vododerinama izmedu Drivenika i Bribira, zatim n koritn Slanog potoka kraj Grizana, ali najvise u okolici Kosavinskoj, te na podnozju brijega grada Drivenika. Vec od prije poznata fauna Kosavine12) vrlo blizu stoje onoj Ronca-slojeva u gornjoj Italiji. Ovde smo nasli poglavito slijedece vrsti: Cyrena sirena B a y. Melanatria vulcanica Cerithium pentagonatum S c h l o t h. vicentinum B a y.,, aculeatum S c h l o t ii. calcaratum B k o t. vivarii O p p h. a ff. undosum B r g t.,, aff. imperiale O p p h. Trochus aff. subnovatus B a y. Nerita tricarinata D e s c h. Velates Schmiedeli C h e m n. Fauna Drivenika i Grizana drugog je sastava. U Grizanima smo nasli doduse vrst Cerithium vivarii O p p h. ovo je medutim tek jedna vrst, docim se fauna u cjelosti posvema razlikuje od one od Kosavine. Fauna Drivenika i Grizana gotovo je sasvim ista, te se tek u toliko razlikuju sto je óva kod Drivenika bogata, docim je ona kod Grizana na vrstima dosta siromasna. Faunu Drivenika zastu- paju slijedece vrsti: Korali Cidaris subularis 1) K e r n e k : Sebenico und Trau; Erlauterungen z. geol. Spezialkaite dér im Eeichsrat vertretenen Königreiclie und Lander. Str. 26. 2) F r a t j s c h e r : Verhandlungen d. k. k. geol. E.-A. 1884. Str. 58.

3 4 7 Porocidaris pseudoserra ta Linthia verticalis Ostrea roncana B a y. Pecten tripartitus Cerithium lamellosum B ru g. Harpactocarcinus quadrilobatus B i t t x. i dr. Siromasnija, ali u bitnosti ista je fauna Slanog potoka kod Grizana. Kako se iz gore nabrojenili vrsti razabire, fauna je Drivenika izrazito morska i onoj od San Giovanni Ilarion srodna.1) Na nasem teritoriju susricemo cesto i odronjene djelove bregova, osobito na podnozju sjeverne stijene Vinodola, na jugo-zapadnom pristranku Bakarskog zaljeva, juzno od Bakra uzduz ceste Bakar-Rijeka. Ovi su odronci djelomice posve moderni, imádé ik meditum i evrscih, a ovi potjecu po svoj prilici iz pleistocena. Ovogodisnji teritorij podvrzen je bio velikim tektonickim promjenama. Gospodujuce brazdenje podudara se sa brazdenjem górja, kraj tóga vidimo i okomito brazdenje, osobito u Vinodolu, na vrhu Planine izmedu Bakra i Krasice, te drugde. Dolina Rjecine, Drazka dolina i Yindol, ili kakaó je Stache öve tri suvisle doline nazvao, bakarska pukotina bez dvojbe je tektonicka dolina. Na prvi pogled u oci pada, gledajnci strmu stijenu, koja se od Bakra do Novoga u Vinodolu proteze, da ovde s omasnom pukotinom imamo posla. Prilike postaju ovde zamrsenije time, da tvorevine eocena i krede tamo, gde je zid najstrmiji i najvisi, u obratnom poredku slijede jedna za drugom, te tvore sliku prebacernih slojeva. Cudnovat i tesko za protumaciti je ovde cesti pojav okomitog clanjenja nekih dolina, da naime pojedine gorske kosé okomito krizaju brazdenje dolina, kao n. pr. poprijecna kosa Sv. Kuzma iznad Bakra, zatim Dől mali zapadno od Drivenika, ili da se pojedini di jelovi starijih fór macija (krede ili eocena) u obliku visoravni u sredini dolina ispod pjescenika i lapora pojavljuju. Na ovakovoj visoravni stoji Bribir, ovakovu visocinu zaokuplja grad Drivenik, ovaku visocinu susrecemo napokon kod Bakarca.2) Svi ovi pojavi iziskuju detaljni. studij, mi ih ovde tek kao cinjenice spóráin jemo. *) Die Gebirgsspalte v. Buccari. (Jahrbuch d. k. k. geol. R.-A.) 2) V o g Li V. A Vinodol eocén márgáinak faunája. (A m. kir. Földtani Intézet Évkönyve. X X. köt., 2. fűz.) Budapest, 1912.

Az 1910. évben belföldi testületektől cserében kapott folyóiratok és nyomtatványok jegyzéke. Arad, Kereskedelmi és iparkamara: Brassó, Kereskedelmi és iparkamara: Budapest, Magyar Tudományos Akadémia A Magyar Tudományos Akadémia Évkönyvei. Emlékbeszédek a Magy. Tud. Akadémia elhunyt tagjai felett. X IV. 7 12., XV. 1 2. Értekezések a természettudományok köréből. Értekezések a matkematikai tudományok köréből. Akadémiai értesítő. X X I. Matkem. és természettudományi értesítő. X X V III. 2 5. Matkem. és természettudományi közlemények. X X X. 6. Magyar tudományos akadémiai Almanack. 1910. Budapest, Magyarhoni Földtani Társulat: Földtani Közlöny. XL. Budapest, Kir. Magyar Természettudományi Társulat: Természettudományi Közlöny. XLII. Magyar ckemiai folyóirat. 1910. Budapest, Magyar Nemzeti M uzeum : Annales Musei Nationalis Hungarici. V III. Jelentés a Magy. Nemzeti Múzeum évi állapotáról. Budapest, Magyar Mérnök- és Építészegylet: A magyar mérnök- és építészegylet Közlönye. XLIV. A magyar mérnök- és építészegylet keti Értesítője. X X IX. A magyar mérnök- és építészegylet Évkönyve. Budapest, Magyar földrajzi társaság Földrajzi Közlemények X X X V III.

349 Budapest, Meteorologiai és földdelejésségi m. k. központi intézet: A meteorologiai és földdelejességi m. k. közp. int. évkönyvei. X X X V II. 1 4. X X V III. 1., 4. Jelentés a m. kir. orsz. meteorologiai és földmágnességi intézet és az ó-gyallai obszervatórium működéséről. Az ó-gyallai m. kir. orsz. meteor, és földmágnességi observatoriumon végzett megfigyelések. Réthly A.: Az 1900 1902. évi magyarországi földrengések. Budapest, Orsz. magy. kir. Statisztikai Hivatal: Magyar statisztikai évkönyv. K. F. I., IV., V., V II X V II. Budapest, Magyar Turista Egyesület: Turisták lapja. X X. 11 12. Budapest, Kereskedelmi és iparkamara: Évi jelentése 1909. Budapest, Székesfőváros Statisztikai Hivatala: Budapest székes-főváros statisztikai Évkönyve. Fővárosi statisztikai havi füzetek. X X X V II. 11 12., X X X V III. 1 10. Budapest székes-főváros statisztikai hivatalának közleményei. Fővárosi közlemények a statisztika és közigazgatás köréből. Budapest, Orsz. m. bányászati és kohászati Egyesület: Bányászati és kohászati lapok. L., LI. Debrecen, Kereskedelmi és iparkamara: ig ló, Magyarországi Évkönyv 1910. Kárpát-Egyesület: Kolozsvár, Erdélyi M uzeum-egylet: Múzeumi füzetek. II. 1 2., IV. 1 3. Kolozsvár, Erdélyrészi Kárpát-Egyesület Erdély. 1910. 1 2., 5 11. Kolozsvár, Kereskedelmi és iparkamara: Magyaróvár, M. kir. Gazd. Akadémia Évkönyv. A magyaróvári m. kir. Gazdasági Akadémia Értesítője 1909 1910. tanévről.

3 5 0 Miskolc, Kereskedelmi és iparkamara: Nagy-Szeben, Siebenbürgischer Véréin fiir Naturwissenschaften: Verhandlungen und Mittheilungen. Pécs, Kereskedelmi és iparkamara: Pozsony, Természettudományi és orvos- A pozsonyi természettudományi egyesület közlönye. U. F. X V III XX. Pozsony, Kereskedelmi és iparkamara: Selmecbánya, M. kir. Erdészeti Főiskola: Erdészeti kísérletek. 1909. 3 4., 1910. 1 2. Sopron, Kereskedelmi és iparkamara: Évi jelentése 1909. Temesvár, Délmagyarországi Természettudományi Társulat: Természettudományi füzetek. X X X I. 3 4., X X X III. 2. Temesvár, Kereskedelmi és iparkamara: Zágráb, Jugoslavenska Akadémia: Rád jugoslavenske akademije znanosti i umjetnosti. 46., 47. Ljetopis 1909. Erláuterungen z. geolog. Übersichtskarte des Königreiches Kroatien und Slavonien etc. Zágráb, Societas naturális-historicocroatica: Glasnik hrvatskoga naravoslovnoga druztva. X X I

A dr. Schafarzik Ferencz-féle alapítvány állása 1911. december 31-én. I. A ) 1 drb 1000 frt-os egységes államkötvény értéke az Qsztr. Magyar Bank budapesti főintézetének 1894. évi jegyzéke szerint 996 frt 43 kr.... 1992 kor. 86 fill. B) 1 drb 200 K-ás 4%-os Magyar Korouajámdék értéke a Hermes-bank eladási jegye szerint 1911 január 5-én... 185 kor. 15 fill. Összesen: 2178 kor. 01 fill. II. Alaptőkéhez csatolandó kamatok kamatja a Pesti Hazai Első Takarékpénztár-Egyesület Barosstéri fiókpénztárának E. J. II. jelű 56352. f. sz./g2 s. G2 L V II. t. k. betéti kön yvében...136 kor. 04 fill. III. Ösztöndíjra fordítható kamatbetét a Pesti Hazai Első Takarékpénztár-Egyesület Baross-téri fiókpénztárának E. J. III. jelű 56353. f. sz./g2. s. G2. L V II. t. k. betéti könyvében... 468 kor. 99 fill. Budapest, 1911 december hó 31-én. H a l a v á t s G y u l a s. k. Dr. L ó c z y L a j o s s. k. D r. P á l f y M ó r s. k.

T A R T A L O M J E G Y Z É K. Lap Földmivelésügyi m. kir. miniszter, államtitkár és szakreferens......... 3 A m. kir. Földtani Intézet személyzete...... 5 A m. kir. Földtani Intézet kilépett, nyugdíjazott és elhunyt szakszemélyzete......... 8 I. IGAZGATÓSÁGI JELENTÉS : L óczy L. : Az intézet életének áttekintése... '............... 9 Szontagh T. : A m. kir. Földtani Intézet fejlődése Darányi Ignác minisztersége alatt 20 Intézeti ügykezelés......... 24 II. FELVÉTELI JELENTÉSEK : A) Hegyvidéki országos felvételek; 1. Posewitz T. : Felvételi jelentés az 1910. évről......................_...... 46 2. Noszky J. : Adatok a Mátra geológiájához......................... 47 3. T aeger H. : Adatok a Bakony fölépítéséhez és földtörténeti képéhez............ 61 4. Vadász M. E. : Földtani vázlat a Mecsekhegység keleti részéről............ 69 5. Kadic 0., K ormos T. és Vogl V. : A magyar-horvát tengerpart földtani viszonyai Fiume és Növi közt............................... 74 6. Szontagh T., Pálfy M. és Rozlozsnik P. : Geológiai jegyzetek a Biharhegységből... 80 7. Papp K. : A Sztrimba környékének geológiai viszonyai......... 94 8. Gaál J. : Szász-Régen és Bátos környékének földtani viszonyai...... 99 9. T. Roth L. : Néhány jegyzet a Krassószörényi hegységből és részletes geológiai felvétel a Nagyküküllő völgye mentén............ 107 10. Schafarzik F.: Berszászka környékén eszközölt geológiai tanulmányok............ 116 11. Schréter Z. : Adatok a nyugat-krassószörényi mészkőhegység déli részének hegyszerkezetéhez.................. 124 12. Halaváts Gy. : Szelindek környékének földtani alkotása...... _....... 158 13. L iffa A.: Jegyzetek a Vaskő-dognácskai kontakt-vonulatról............... 165 B) Bányageologiai felvételek : 1. L ázár V. és Pantó D. : Jelentés az 1910. év nyarán Verespatak vidékén eszközölt bányafelmérési és bányageologiai felvételekről........................ 171 C) Agrogeólogiai felvételek : 1. Horusitzky H. : Szered, Cseszte és Felsődiós agrógeologiai viszonyai............ 173 2. Ballenegger R. : Felvételi jelentés az 1910. év nyarán Békés környékén végzett agrogeologiai részletes felvételről............ 186 3. T imkó I. : Békés vármegye déli felének talajviszonyai.................. 189 4. T reitz P. : Aradhegyalja és Aradmegye síkvidékéről szóló előzetes jelentés... 195 III. EGYÉB JELENTÉSEK : 1. L óczy L. : Az európai földtani intézetekről................... 217 2. Papp K. : A sármási mélyfúrások Kolozsmegyében.................. 233 3. L ászló G. és Emszt K. : Jelentés az 1910. évben eszközölt geológiai tőzeg- és lápkutatásokról.................................. 277 4. K ormos T. : Adatok a Közép-Kárpátok vidéke pleisztocén puhatestű faunájának ismeretéhez................291 5. Emszt K. : Jelentés a chemiai laboratórium működéséről......... 305 6. Horváth B. : Jelentés a m. kir. Földtani Intézet chemiai laboratóriumából. 2 (1910) 318 7. 0. Kadic, T. K ormos i V. Vogl. : Geoloski odno aji ugarsko-hrvatskog primorja izmedu Rijeke i N ovoga... 344 Az 1910. évben belföldi testületektől cserében kapott folyóiratok és nyomtatványok jegyzéke................................ 648 A dr. Schafarzik Ferencz-féle alapítvány állása 1911. december 31-én......... 351