A debreceni városklíma mérések gyakorlati tapasztalatai



Hasonló dokumentumok
A városklíma kutatás mai és közeljövőbeli irányai a Debreceni Egyetem Meteorológiai Tanszékén

Lelovics Enikő, Környezettan BSc Témavezetők: Pongrácz Rita, Bartholy Judit Meteorológiai Tanszék;

Szakmai törzsanyag Alkalmazott földtudományi modul

A HŐSZIGET KIFEJLŐDÉSE ÉS A TELEPÜLÉS MÉRET KÖZÖTTI KAPCSOLATOK VIZSGÁLATA HAJDÚSÁGI TELEPÜLÉSEKEN

Városi hősziget-hatás és zöldinfrastruktúra

A légkör mint erőforrás és kockázat

A VÁROSI HŐSZIGET KIALAKULÁSÁNAK ÉS FEJLŐDÉSÉNEK VIZSGÁLATA HŐMÉRSÉKLETI PROFILOKON DEBRECENBEN Kircsi Andrea 1 Szegedi Sándor 2

Elemzések a Budapesti önkormányzatok. nyzatok városrehabilitációs, rosrehabilitáci várostervezési si programjaihoz

Az UHI projekt bemutatása, célkitűzései és főbb jellemzői. Dr. Ba ra n ka Györgyi

A debreceni alapéghajlati állomás adatfeldolgozása: profilok, sugárzási és energiamérleg komponensek

MŰHOLDAS VÁROSI HŐSZIGET VIZSGÁLAT

MŰHOLDAS INFORMÁCIÓK FELHASZNÁLÁSA A VÁROSKLIMATOLÓGIAI KUTATÁSOKBAN

Az éghajlatváltozás városi hatásainak vizsgálata a SURFEX/TEB felszíni modellel

Alapozó terepgyakorlat Klimatológia

ÁLATALÁNOS METEOROLÓGIA 2. 01: METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK ÉS MEGFIGYELÉSEK

A VÁROSI HŐSZIGET VIZSGÁLATA MODIS ÉS ASTER MÉRÉSEK FELHASZNÁLÁSÁVAL

A debreceni alapéghajlati állomás, az OMSZ háttérklíma hálózatának bővített mérési programmal rendelkező mérőállomása

Új klímamodell-szimulációk és megoldások a hatásvizsgálatok támogatására

METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK

Városi hősziget vizsgálatok Budapest

A VÁROSI HŐSZIGET JELENSÉGKÖRE és MODELLEZÉSI LEHETŐSÉGEI

A Balaton szél keltette vízmozgásainak modellezése

Az UHI projekt eredményei. Dr. Ba ra n ka Györgyi

Az állományon belüli és kívüli hőmérséklet különbség alakulása a nappali órákban a koronatér fölötti térben május és október közötti időszak során

A VÁROSI HŐSZIGET KIALAKULÁSA ÉS TÉRSZERKEZETE KÜLÖNBÖZŐ IDŐJÁRÁSI HELYZETEKBEN. Szegedi Sándor 1 Kircsi Andrea 2

ÚJ CSALÁDTAG A KLÍMAMODELLEZÉSBEN: a felszíni modellek, mint a városi éghajlati hatásvizsgálatok eszközei

VEGETÁCIÓ HATÁSA A VÁROSI HŐSZIGET JELENSÉGÉRE: MŰHOLDAS ADATOK ELEMZÉSE A BUDAPESTI XII. KERÜLETRE

BUDAPEST VÁROSI HŐSZIGET-HATÁSÁNAK MODELLEZÉSI LEHETŐSÉGEI

Szegedi Tudományegyetem Földtudományok Doktori Iskola

A felszíni adatbázisok jelentősége Budapest hőszigetének numerikus modellezésében

METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK

A felhőzet megfigyelése

Általános klimatológia Bevezetés a klimatológiába előadás

METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK

A KERESZTMETSZETI HŐMÉRSÉKLETI PROFIL JELLEGE A VÁROSBAN. Sümeghy Zoltán 1 Unger János 2

A VÁROSI HŐMÉRSÉKLETI TÖBBLET TERÜLETI ELOSZLÁSÁNAK STATISZTIKUS MODELLEZÉSE A BEÉPÍTETTSÉGI PARAMÉTER ALAPJÁN, SZEGEDEN ÉS DEBRECENBEN. 1.

Légköri vízzel kapcsolatos mérések TGBL1116 Meteorológiai műszerek

HAZÁNK SZÉLKLÍMÁJA, A SZÉLENERGIA HASZNOSÍTÁSA

GYAKORLATI ÉPÜLETFIZIKA

DEnzero 2013/7. Debrecen január december 31.

SZINOPTIKUS-KLIMATOLÓGIAI VIZSGÁLATOK A MÚLT ÉGHAJLATÁNAK DINAMIKAI ELEMZÉSÉRE

A városklíma kutatások és a településtervezés, a városi tájépítészet összefüggései. Dr. Oláh András Béla BCE, Tájépítészeti Kar

109-es számú vonal 2013/2014-es menetrendje

A GLOBÁLIS KLÍMAVÁLTOZÁS: Hazai hatások és válaszok

A projekt bemutatása és jelentősége a célvárosok számára. Unger János SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék

A hosszúhullámú sugárzás stratocumulus felhőben történő terjedésének numerikus modellezése

A térkép I. 11 A térkép II. 12 Távérzékelés és térinformatika 13

Balatoni albedó(?)mérések

1. Magyarországi INCA-CE továbbképzés

METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK

A XXI. SZÁZADRA BECSÜLT KLIMATIKUS TENDENCIÁK VÁRHATÓ HATÁSA A LEFOLYÁS SZÉLSŐSÉGEIRE A FELSŐ-TISZA VÍZGYŰJTŐJÉN

Általános klimatológia gyakorlat

OSZTÁLYOZÓ VIZSGA Földrajz

Épület termográfia jegyzőkönyv

LEVEGŐKÉMIAI MÉRÉSEK ÉS MODELLEZÉS LOKÁLISTÓL REGIONÁLIS SKLÁLÁIG

Környezeti klimatológia I. Növényzettel borított felszínek éghajlata II.

Misztikus jelenségek hideg légpárnás időjárási helyzetekben. Kolláth Kornél Országos Meteorológiai Szolgálat

A 2016-os év értékelése éghajlati szempontból

MÉRNÖKI METEOROLÓGIA

Szegedi Tudományegyetem Természettudományi Kar Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék FOGALOMTÁR 2. RÉSZ

Az éghajlati modellek eredményeinek alkalmazhatósága hatásvizsgálatokban

A HŐMÉRSÉKLET ÉS A CSAPADÉK HATÁSA A BÜKK NÖVEKEDÉSÉRE

VÁROSKLÍMA-ELEMZÉS TÉRBEN ÉS IDŐBEN RÉSZLETES MÉRÉSEK, VALAMINT LOKÁLIS LÉPTÉKŰ KLÍMAMODELL ALAPJÁN

Agrometeorológiai mérések Debrecenben, az alapéghajlati mérıhálózat kismacsi mérıállomása

A VÁROSI HŐSZIGET, MINT A TELEPÜLÉSEK LOKÁLIS KLÍMÁJÁNAK MARKÁNS SAJÁTOSSÁGA

Hogyan mérhető a regionális gazdasági integráció a határon átnyúló várostérségekben? Javaslatok egy közép-európai mérési módszertanra*

TARTALOMJEGYZÉK. 1. Bevezetés A városi hősziget modellezésének korábbi módjai és eredményei 20

Osztá lyozóvizsga te ma ti ka. 7. osztály

Hidrometeorológiai értékelés Készült január 27.

Városi környezet vizsgálata távérzékelési adatok osztályozásával

SKÁLAFÜGGŐ LÉGSZENNYEZETTSÉG ELŐREJELZÉSEK

Napsugárzás mérések az Országos Meteorológiai Szolgálatnál. Nagy Zoltán osztályvezető Légkörfizikai és Méréstechnikai Osztály

Az ELTE Meteorológiai Tanszék és a Meteorológus TDK tisztelettel meghívja a évi Kari TDK konferenciájára,

Kircsi Andrea, Hoffmann Lilla, Izsák Beatrix, Lakatos Mónika és Bihari Zita

A SZÉL- ÉS NAPENERGIA HASZNOSÍTÁSÁNAK KLIMATIKUS ADOTTSÁGAI AZ ALFÖLDÖN

ÉPÜLETEK KOMFORTJA Hőkomfort 2 Dr. Magyar Zoltán

Közösségi numerikus időjárás-előrejelző modellek összehasonlító vizsgálata

Tanítási tervezet. Óra időpontja: Évfolyam/osztály: 9/A. Tanít: Simon Szilvia. Témakör: A légkör földrajza

A ZÖLDINFRASTRUKTÚRA SZEREPE A FENNTARTHATÓ VÁROSI CSAPADÉKVÍZ-GAZDÁLKODÁSBAN

Tájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról

Hő- és füstelvezetés, elmélet-gyakorlat

KLÍMAVÁLTOZÁS HATÁSA AZ ALKALMAZANDÓ ÉPÜLETSZERKEZETEKRE, AZ ÉPÜLETSZERKEZETEK HATÁSA A BELTÉRI MAGASFREKVENCIÁS ELEKTROMÁGNESES TEREKRE

A LÉGIKÖZLEKEDÉSI ZAJ TERJEDÉSÉNEK VIZSGÁLATA BUDAPEST FERIHEGY NEMZETKÖZI REPÜLŐTÉR

TERMÁLVÍZ HASZNOSÍTÁST SEGÍTŐ TÉRINFORMATIKAI ADATBÁZIS AZ ÉSZAK- ALFÖLDI RÉGIÓ TERÜLETÉRE

Tájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról

TARTALOMJEGYZÉK. 1. Bevezetés, célkitűzés 3

Turisztikai klimatológia: Az időjárás és az éghajlat, mint a turizmus kulcstényezője?

Levegőminőségi helyzetkép Magyarországon

1. Magyarországi INCA-CE továbbképzés

Kovács Mária, Krüzselyi Ilona, Szabó Péter, Szépszó Gabriella. Országos Meteorológiai Szolgálat Éghajlati osztály, Klímamodellező Csoport

Radonkoncentráció dinamikájának és forrásainak vizsgálata a Pál-völgyibarlangban

A Komfortelmélet mindössze néhány évtizedes múltra visszatekintő szaktárgy.

Antropogén eredetű felszínváltozások vizsgálata távérzékeléssel

REGIONÁLIS KLÍMAMODELLEZÉS AZ OMSZ-NÁL. Magyar Tudományos Akadémia szeptember 15. 1

Az Országos Meteorológiai Szolgálat szolgáltatásai a klímatudatos önkormányzatok számára

Az éghajlat a légkör fizikai tulajdonságainak és folyamatainak egy adott helyen hosszabb időszak során a többi geoszférával és egymással is

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

A METEOROLÓGIA SZEREPE A DEBRECENI EGYETEM KÉPZÉSI PROGRAMJÁBAN

Tiszai árvízvédelmi töltések károsodásainak geotechnikai tapasztalatai

Hő- és füstelvezetés, elmélet-gyakorlat

Átírás:

A debreceni városklíma mérések gyakorlati tapasztalatai Bíróné Kircsi Andrea László Elemér Debreceni Egyetem UHI workshop Budapest, 2013.09.24.

Mi a városklíma? Mezoléptékű klimatikus jelenség Mérhető, érzékelhező különbség figyelhető meg a város és környezetének levegőkörnyezetében: Levegőminősége - összetétele Levegő hőmérsékletében UHI Levegő dinamikájában városi szélrendszer Levegő fizikai állapothatározóiban

A városklíma kialakulásának okai Városi környezetben a felszín sugárzási egyenlegének szinte minden tagja megváltozik: Rövidhullámú egyenleg albedó, légszennyezés Hosszúhullámú egyenleg légszennyezés, horizontkorlátozás, felszínek sugárzási tulajdonságai Látenshő, szenzibilis hő párolgó vízfelületek, zöldfelszínek hiánya, csökkenő szélsebesség Direkt hőtöbblet ipari termelés, közlekedés Hőmérsékletkülönbség a város és környezete között VÁROSI HŐSZIGET UHI

A városklíma kialakulásának okai

Ideális meteorológiai helyzet a megfigyelésre Anticiklon jelenléte anticiklonhoz kapcsolódó időjárási helyzet Nyugodt, szélcsendes időjárás Napnyugtát követő 3-4 óra Jelentős hőmérsékleti különbség megjelenése

Városklíma mérések kezdetei Debrecenben 1999 őszétől OTKA kutatás a Szegedi Tudományegyetem Éghajlati és Tájföldrajzi Tanszék, Debreceni Egyetem TTK Meteorológiai Tanszék és a DE MTK Természeti erőforrások Tanszéke együttműködésében megvalósítva Célkitűzés: A város éghajlatmódosító hatásának részletes feltérképezése

A kezdetek. A városi hősziget térbeli és időbeli vizsgálata Debrecen 26 km 2 kiterjedésű összefüggően beépített területén egyidejű, párhuzamos mérések Szegeddel Területi mérések ideális időpontokban Keresztmetszet mérések napnyugtától napkeltéig

Gridhálózat a mérések útvonalával - DEBRECEN

Hősziget térbeli szerkezete

Hősziget-intenzitás 2002. augusztus 21-én

Hősziget-intenzitás 2002. március 14.-én

Hősziget-intenzitás 2002. április 2003. március Fűtési félév Nem fűtési félév

Hősziget keresztmetszete Keresztmetszet mérések Havonta 1x Napnyugtától napkeltéig

Összefüggés a beépítettség szerkezetével Átlagos hőmérsékleti profil Évszakos hőmérsékleti profil

Hősziget időbeli dinamikája

Hősziget időbeli dinamikája összefüggés a beépítettséggel

A települések éghajlatmódosító hatásának erőssége település méret és beépítési szerkezet. A városi hősziget nagysága egy adott időpontban nagytérségi időjárási helyzetek. A városi hőmérsékleti többlet nagysága a települések méretével nő: urbanizáció = erősödő hősziget jelenség. A nemzetközi és hazai vizsgálatok elsősorban a metropoliszok és nagyvárosok hőszigeteinek tanulmányozásával foglalkoznak, sokkal kevesebb figyelmet kapnak a kis- és középvárosok, ahol pl. a magyar népesség közel fele él.

A folytatás.

Eredmények A vizsgálatok a kiválasztott települések mindegyikénél igazolták a hősziget kialakulásának lehetőségét. A hősziget kifejlődése szempontjából a nemfűtési időszak átlagosan 25-50%-kal magasabb intenzitási értékek. A hőszigeteket az intenzitás alapján kategóriákba soroltuk: Erős hősziget (intenzitás C) Közepesen erős hősziget (intenzitás C) Gyenge hősziget (intenzitás C) Debrecen 4,0 4,0-2,0 2,0 Hajdúböszörmény 1,8 1,8-0,9 0,9 Hajdúnánás 1,8 1,8-0,9 0,9 Hajdúdorog 0,8 0,8-0,4 0,4 Hajdúvid 0,5 0,5-0,3 0,3

Az időjárási feltételek vizsgálatánál figyelembe vettük: a felhőzet mennyiségét és típusát, a szél sebességét, a csapadékot, hótakarót a mérést megelőző napokon, a nagytérségi időjárási helyzetet (anticiklon, ciklon, hideg- v. melegfront). A különböző erősségű hőszigetek száma településenként: Erősen kifejlődött hősziget (db.) Közepesen erős hősziget (db.) Gyenge hősziget (db.) Debrecen 5 8 11 Hajdúböszörmény 7 4 13 Hajdúnánás 4 8 12 Hajdúdorog 4 5 15 Hajdúvid 3 3 18

Hőkamerás vizsgálatok Debrecen Árpád-tér 2011. nyarán 10db mérési expedíció

A kiértékelés módja

Különböző felszínek hőmérsékletváltozása 2011. június 2-án Árpád-téren C 45 40 35 30 25 20 15 10 5 0 10:00 12:00 14:00 16:00 18:00 20:00 22:00 óra Aszfalt Felszínhőmérsékletek léghőmérséklet

Hőmérséklet-különbség az Árpád-tér és Debrecen-Reptér között 2011. június 2-án C 40 35 30 25 20 15 10 5 0 10:00 12:00 14:00 16:00 18:00 20:00 22:00 óra városi hőmérséklet Vidéki hőmérséklet Hosziget-intenzítása

A felszíntípusok és a léghőmérséklet ( C) közötti összefüggés az Árpád téren Mérési időpontok Aszfalt hőmérséklet [ C] 2011. június 2-án Összevont felszínhőmérsékletek [ C] Léghőmérséklet [ C] 10:00 36,7 31,1 29,4 12:00 41,6 33,8 37,5 14:00 39,8 31,8 31,1 16:00 39,8 33,5 33,4 18:00 36,6 35,3 30,5 20:00 30,2 25,3 25,4 22:00 23,2 20,7 22,12 R: 0,940998 0,871893

Mikrometeorológiai modellezés ENVIMET

10:00:00 23.06.2001 x/y cut at z= 2 Pot. Temperature unter 293.43 K 293.43 bis 293.56 K 293.56 bis 293.68 K 293.68 bis 293.80 K 293.80 bis 293.93 K 293.93 bis 294.05 K 294.05 bis 294.17 K 294.17 bis 294.30 K 294.30 bis 294.42 K über 294.42 K Classed LAD and Shelters Buildings LAD < 0.5 LAD 0.5-1.0 LAD 1.0-1.5 LAD 1.5-2.0 LAD > 2.0 N

Y (m) 99 12:00:00 23.06.2001 x/y cut at z= 0 89 79 69 59 49 39 29 Pot. Temperature unter 295.95 K 295.95 bis 296.17 K 296.17 bis 296.39 K 296.39 bis 296.60 K 296.60 bis 296.82 K 296.82 bis 297.04 K 297.04 bis 297.26 K 297.26 bis 297.48 K 297.48 bis 297.70 K über 297.70 K 19 9 N 0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 X (m) <Left foot> <Right foot>

Jó példák Debrecenből

Debrecen - Halköz http://ontozes-ontozorendszerek-szokokutak.hu/cikkek/debrecen-hal-koz-ter

Debrecen Kossuth-tér

Debrecen OEC In Vitro Diagnosztikai központ http://www.dekfp.deoec.hu/galeria.aspx?web_id=&gid=0&did=9&pid=0

Mire számíthatunk a jövőben?

Forró napok (>35 C) és meleg éjszakák (>20 C) száma 1971-2000

Forró napok (>35 C) és meleg éjszakák (>20 C) száma 2071-2100

Köszönjük megtisztelő figyelmüket! kircsi.andrea@science.unideb.hu laszlo.elemer@gmail.com