A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (harmadik tanács) 2012. március 15. (*) Tagállami kötelezettségszegés - 2004/18/EK irányelv - Szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződés - Építészeti és mélyépítési szolgáltatások - Egy középület felújítási projektjével kapcsolatos felmérési, tervezési és felügyeleti szolgáltatások - A projekt több szakaszban történő megvalósítása, költségvetési indokokra hivatkozva - A közbeszerzési értéke A C-574/10. sz. ügyben, az EUMSZ 258. cikk alapján kötelezettségszegés megállapítása iránt a Bírósághoz 2010. december 9-én az Európai Bizottság (képviselik: G. Wilms és C. Zadra, meghatalmazotti minőségben, kézbesítési cím: Luxembourg) felperesnek a Német Szövetségi Köztársaság (képviselik: T. Henze, N. Graf Vitzthum és J. Möller, meghatalmazotti minőségben, kézbesítési cím: Luxembourg) A BÍRÓSÁG (harmadik tanács), alperes ellen benyújtott keresete tárgyában, tagjai: K. Lenaerts tanácselnök, J. Malenovský, R. Silva de Lapuerta, E. Juhász (előadó) és G. Arestis bírák, főtanácsnok: P. Mengozzi, hivatalvezető: K. Malacek tanácsos, tekintettel az írásbeli szakaszra és a 2011. november 10-i tárgyalásra, tekintettel a főtanácsnok meghallgatását követően hozott határozatra, miszerint az ügy elbírálására a főtanácsnok indítványa nélkül kerül sor, meghozta a következő Ítéletet 1 Az Európai Bizottság a keresetében a Bíróságtól annak megállapítását kéri, hogy a Német Szövetségi Köztársaság mivel Niedernhausen önkormányzata az Autalhalle elnevezésű középület felújításával kapcsolatos építészeti szolgáltatásokra irányuló közbeszerzési szerződést európai szintű ajánlati felhívás közzététele nélkül ítélte oda nem teljesítette az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló,
2004. március 31-i 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 134., 114. o.; magyar nyelvű különkiadás 6. fejezet, 7. kötet, 132. o.) 23-55. cikkével összefüggésben értelmezett 2., 9. és 20. cikkéből eredő kötelezettségeit. Jogi háttér A 2004/18/EK irányelv vonatkozó rendelkezései 2 A második preambulumbekezdés értelmében: A tagállamokban az állam, a területi és a települési önkormányzatok, valamint a közjogi intézmények nevében kötött szerződések odaítélése során tiszteletben kell tartani a Szerződés elveit, és különösen az áruk szabad mozgásának, a letelepedés szabadságának, valamint a szolgáltatásnyújtás szabadságának az elvét, továbbá az ezekből levezethető olyan elveket, mint az egyenlő bánásmód, a megkülönböztetésmentesség, a kölcsönös elismerés, az arányosság és az átláthatóság elve. A bizonyos értéket meghaladó közbeszerzési szerződések esetében azonban tanácsos rendelkezéseket hozni az ilyen szerződések odaítélésére vonatkozó nemzeti eljárások közösségi összehangolására vonatkozóan, amely rendelkezéseknek az említett elveken kell alapulniuk annak érdekében, hogy érvényesülésüket biztosítsák, valamint, hogy a közbeszerzések verseny előtti megnyitását garantálják. Ezeket az összehangoló rendelkezéseket ezért az előbb hivatkozott szabályokkal és elvekkel, valamint a Szerződés egyéb szabályaival összhangban kell értelmezni. 3 A Fogalommeghatározások című 1. cikk (2) bekezdése értelmében: [...] b)»építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződés«: olyan közbeszerzési szerződés, amelynek tárgya az I. melléklet szerinti tevékenységek valamelyikéhez kapcsolódó építési projekt vagy egy építmény kivitelezése, illetve kivitelezése és tervezése együtt, vagy az ajánlatkérő szerv által megállapított követelményeknek megfelelő építmény bármilyen eszközzel, illetve módon történő kivitelezése. Az»építmény«magas- vagy mélyépítési munkálatok olyan összességében vett eredményét jelenti, amely önmagában alkalmas valamely gazdasági vagy műszaki funkció betöltésére. [...] d)»szolgáltatásra irányuló közbeszerzési szerződés«: olyan, az építési beruházásra és az árubeszerzésre irányuló közbeszerzési szerződéstől eltérő közbeszerzési szerződés, amelynek tárgya a II. mellékletben említett szolgáltatások nyújtása. [...] 4 A szerződések odaítélésének elvei című 2. cikk kimondja: Az ajánlatkérő szervek a gazdasági szereplőket egyenlő és megkülönböztetés-mentes bánásmódban részesítik, és átlátható módon járnak el.
5 A 7. cikk a címe értelmében meghatározza, hogy mely értékhatárok felett kell alkalmazni a 2004/18/EK irányelvet a közbeszerzési szerződések különböző típusai esetében. Az értékhatárokat a Bizottság rendszeres időközönként, a gazdasági helyzetnek megfelelően kiigazítja. 2008. január elsejétől, a 2004/17/EK és 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a szerződés-odaítélési eljárásokra vonatkozó alkalmazási értékhatárai tekintetében történő módosításáról szóló 1422/2007/EK bizottsági rendelet (2007. december 4.) 206 000 eurós értékhatárt állapított meg a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések esetében (HL L 317., 34. o.) 6 A közbeszerzési szerződések, keretmegállapodások és dinamikus beszerzési rendszerek becsült értékének kiszámításához használt módszerek című 9. cikk szerint: (1) Egy közbeszerzési szerződés becsült értékének kiszámítása az ajánlatkérő szerv által becsült, hozzáadottérték-adó nélküli teljes kifizetendő összegen alapul. E számítás során figyelembe kell venni a becsült teljes összeget, beleértve az opció bármely formáját és a szerződés esetleges meghosszabbítását. Amennyiben az ajánlatkérő szerv a részvételre jelentkezők, illetve ajánlattevők számára díjakról vagy kifizetésekről rendelkezik, azokat a szerződés becsült értékének kiszámításakor figyelembe kell vennie. (2) A becsült értéknek a 35. cikk (2) bekezdésében előírt hirdetmény feladásának időpontjában, vagy amennyiben ilyen hirdetményre nincs szükség a közbeszerzési eljárás ajánlatkérő szerv általi megkezdésének időpontjában kell érvényesnek lennie. (3) Az építési beruházási projektek és a bizonyos mennyiséget elérő árubeszerzések és/vagy szolgáltatások nem oszthatók fel az ezen irányelv hatálya alá kerülés megakadályozása céljából. [...] (5) a) Amennyiben egy építési projekt vagy valamely szolgáltatások igénybevétele egy időben odaítélt, több részből álló szerződés odaítélését eredményezheti, az összes ilyen tétel becsült összértékét figyelembe kell venni. [...] Ha a részek egybeszámított értéke eléri vagy meghaladja a 7. cikkben meghatározott értékhatárt, ezt az irányelvet mindegyik rész odaítélése tekintetében alkalmazni kell. Az ajánlatkérő szerv azonban eltérhet az említett alkalmazástól azoknál a részeknél, amelyek hozzáadottérték-adó nélküli becsült értéke a szolgáltatások esetében 80 000 EUR-nál, az építési beruházások esetében pedig 1 millió EURnál kevesebb, feltéve, hogy e részek egybeszámított értéke nem haladja meg az összes rész egybeszámított értékének 20 %-át. (8) A szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések becsült szerződési értékének kiszámításához szükség szerint a következő értékeket kell figyelembe venni: a) az alábbi szolgáltatások esetében:
[...] iii. tervezési szerződések: a fizetendő díjak és jutalékok, valamint a díjazás egyéb módjai; [...] 7 A szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződésekre vonatkozó szabályozásról a III. fejezet rendelkezik, melynek A IIA. mellékletben felsorolt szolgáltatások nyújtására irányuló szerződések című 20. cikke értelmében: A IIA. mellékletben felsorolt szolgáltatások nyújtására irányuló szerződéseket a 23 55. cikkel összhangban kell odaítélni. 8 A IIA. melléklet 12. kategóriája az alábbiakat említi: Építészeti szolgáltatások; mélyépítési szolgáltatások és integrált mélyépítési szolgáltatások; [ ]. A jogvita előzményei és a pert megelőző eljárás 9 A Bíróság elé terjesztett ügyiratból kiderül, hogy 2006 októberében, Niedernhausen önkormányzatának végrehajtó szerve (a továbbiakban: a végrehajtó szerv) (Rheingau-Taunus körzet) úgy határozott, hogy az önkormányzat tulajdonában álló, sportcsarnokként és színházként működő többfunkciós épület, az ún. Autalhalle felújításra kerül. E célból megbízott egy helyi tervezőirodát, hogy végezze el az épület állapotfelmérését, és készítsen költségtervezetet a felújítás költségeit illetően. A végrehajtó szerv, a megrendelést követően rövid időn belül bejelentette, hogy a [...] tervezőiroda fog megbízást kapni az Autalhalle felújításának összes, az építészek és mérnökök díjazásáról szóló táblázatban (Honorarordnung für Architekten und Ingenieure, a továbbiakban: HOAI ) előirányzott szakasza tekintetében, továbbá a tervezőiroda fogja összehangolni a pályázat útján kiválasztandó szakmérnökök munkáját. 10 A szóban forgó tervezőiroda, 2004. október 4-i jelentésében mintegy 2,3 millió euróra becsülte a teljes bruttó költséget (nettó 1,95 millió euró), amelyből körülbelül bruttó 325 000 eurót (több, mint nettó 273 000 eurót) tett ki a munkával kapcsolatos tervezési és felügyeleti szolgáltatások nyújtásáért járó díjazás. 11 A végrehajtó szerv Niedernhausen önkormányzat helyi képviselőtestülete elé terjesztett, 2007. november 21-i javaslatából kiderül, hogy a felújítási projekt tartalmazta az építési beruházás megvalósítását, a 2008 és 2010 közötti időszakon belül a munkák sürgősségi foka szerint felosztva, valamint az építészeti szolgáltatásokért járó díjazást, amelynek becsült összege, évenkénti tételekre osztva, 2008-ban körülbelül 104 000 euró, 2009-ben 89 000 euró, 2010-ben pedig 70 000 euró. Ezek az összegek kiegészülnek azzal a mintegy 10 000 euróra rúgó összeggel, amelyet díjazás címén már 2007-ben kiszámláztak. 12 A fent említett javaslatban a végrehajtó szerv indítványozta, hogy a helyi képviselőtestület a fent nevezett tervezőirodának az épület állapotfelméréséről és a munka teljes költségtervezetéről szóló jelentését figyelembe véve ütemezze be a 2008-tól 2010-ig terjedő időszakra vonatkozó költségvetés keretei közé a felújítás
költségeit. A helyi közgyűlés 2008. március 12-i ülésén elfogadott egy erre irányuló határozatot. Következésképpen Niedernhausen önkormányzatának 2008. évre szóló költségvetésében, az Autalhalle felújítása című fejezetben, összesen 850 000 eurós összeg szerepelt, valamint egy 2 175 000 euróra rúgó kötelezettségvállalási előirányzat, kiegészítve az alábbi megállapítással: az Autalhalle felújításának teljes költsége 3 100 000 eurót tesz [tett] ki, és finanszírozása az alábbiak szerint [történt] (az alábbiakban részletezésre került a költségek költségvetési évek szerinti tételekre való felosztása, a 2007-től 2011-ig terjedő időszak vonatkozásában). 13 A tervezőiroda megbízást kapott arra vonatkozóan, hogy végezze el a 2008-ban megvalósítandó építési beruházással kapcsolatos felmérést, a szóban forgó építési beruházás megvalósítása céljából szervezze meg a szakmérnökök kiválasztására irányuló eljárást, értékelje ajánlataikat, és felügyelje tevékenységüket. A szóban forgó szolgáltatások díjazása körülbelül nettó 104 000 euró, amely összeg megegyezik a megvalósítandó építési beruházások költségének HOAI által meghatározott, százalékos arányban kifejezett részével. A felújítás első szakaszában nyújtandó, fent említett szolgáltatások megrendelésére irányuló szerződést 2008. január 24-én kötötték meg. 14 A projekt további szakaszainak megvalósítását illetően, a végrehajtó szerv által Niedernhausen önkormányzatának helyi képviselőtestülete elé terjesztett, 2008. február 11-i javaslat kifejtette, hogy az Autalhalle felújításár[a], az év elejétől kezdődően, a [...] iroda kap megbízást, hogy a teljes felújítást elvégezze. A további felújítási szakaszokkal kapcsolatos építészeti szolgáltatások nyújtására irányuló szerződések megkötésére a későbbiekben került sor. Ennek megfelelően, a második szakasszal kapcsolatos építészeti szolgáltatások nyújtására irányuló szerződés megkötésére amelynek értéke körülbelül 90 000 eurót tett ki ugyanazzal a tervezőirodával, 2009 első félévében került sor. A helyi képviselőtestület 2010. február 23-i határozatában melyet a végrehajtó szerv 2010. február 8-i javaslata nyomán fogadtak el ugyanazt az irodát bízta meg a munka harmadik megvalósítási szakaszával kapcsolatos építészeti szolgáltatások nyújtásával is, és a vonatkozó díjazás körülbelül 97 000 eurót tett ki. A végrehajtó szerv fent említett javaslata szerint: lehetetlen lenne világosan elkülöníteni egymástól az eddig megvalósított építési szakaszokhoz kapcsolódó szolgáltatásokat a harmadik építési szakaszhoz kapcsolódó szolgáltatásoktól. 15 A Bizottság, miután 2008 májusában panasz érkezett hozzá az Autalhalle felújítási projektjével kapcsolatos építészeti szolgáltatások odaítélési módja tárgyában, felkérte az alperest, hogy szolgáljon magyarázattal e tekintetben, és juttassa el hozzá a szükséges információkat. A német hatóságok válaszukban kifejtették, hogy a felújítási projekt három, egymástól elkülönített megvalósítási szakaszra történő felbontása költségvetési indokokkal magyarázható. Ebből következően, a német hatóságok szerint, az építészeti szolgáltatásokat is meg kellett osztani a három szakasz között, és a vonatkozó szerződések különálló, szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződésnek minősülnek, amelyeket külön-külön kell odaítélni, az uniós értékhatárokat el nem érő értékű szerződésekként. 16 Mivel a Bizottság szerint a szóban forgó szolgáltatásokat egységesnek kellett volna tekinteni, a Bizottság, 2009. június 26-án, felszólító levelet küldött az alperesnek. 17 2009. október 30-án kelt válaszában az alperes ismételten kifejtette álláspontját, mely szerint a közbeszerzés értékének meghatározásakor az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződések esetében kell egyesíteni a munka összes szakaszát. Azonban
a munkához kapcsolódó szolgáltatások például az építészeti szolgáltatások esetében kizárólag a különálló közbeszerzési szerződés tekintendő meghatározó tényezőnek a közbeszerzés értékének meghatározásakor, és erre az esetre nem vonatkoznak a Bíróság által a C-16/98. sz. Európai Bizottság kontra Franciaország ügyben 2000. október 5-én hozott ítéletben [EBHT 2000., I-8315. o.] kifejtett következtetések. Az alperes szerint a különböző, speciális építészeti szolgáltatásokat például a tartószerkezet vagy a műszaki berendezések vizsgálatát külön-külön kell figyelembe venni értékük meghatározásakor. 18 A Bizottság ismételten hangot adott fenntartásainak a német hatóságok álláspontját illetően 2010. január 29-én küldött indokolással ellátott véleményében, melyre a német hatóságok 2010. április 16-i levelükben válaszoltak. Tekintettel arra, hogy a Bizottságot nem elégítette ki a válaszlevél, úgy határozott, hogy benyújtja jelen keresetet. A keresetről A felek érvei 19 A Bizottság szerint, az Autalhalle szerkezeti felújítása esetében, az európai közbeszerzési jog értelmében, egy egységes építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződésről van szó. Ebből legalábbis alaposan vélelmezhető, hogy az ehhez kapcsolódó építészeti szolgáltatásokat szintén egységes szerződésnek kell tekinteni, mivel azok tartalmát az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződés tárgya határozza meg, és így az építészeti szolgáltatások bizonyos értelemben járulékos szolgáltatások az építési beruházáshoz képest. Tehát a Bizottság úgy ítéli meg, hogy az Autalhalle felújításával kapcsolatos építészeti szolgáltatások nyújtására irányuló közbeszerzés odaítélése egyetlen egységes közbeszerzési szerződést alkot, tekintetbe véve, hogy e szolgáltatások egy és ugyanazon épület felújításához kapcsolódnak, és e felújítás megtervezése, jóváhagyása és megvalósítása egyetlen átfogó projekt keretében történt. Következésképpen a szóban forgó közbeszerzés értékét a felújítás keretében nyújtott építészeti szolgáltatások teljes értéke alapján kell meghatározni. Ha az építész által végzett tervezési munkát objektív indok nélkül több részre bontanák, annak ellenére, hogy az építési beruházás, amelyhez kapcsolódik, egyetlen egységes projektet képez, ez a közbeszerzés mesterséges feldarabolását jelentené. 20 A Bizottság ezért úgy ítéli meg, hogy a Bíróság által a fent hivatkozott Európai Bizottság kontra Franciaország ügyben az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződésekre vonatkozóan kifejtett funkcionális megközelítés a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések esetében is alkalmazandó. A funkcionális megközelítés szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződésekre való alkalmazhatósága mellett szól egyrészt, hogy a 2004/18/EK irányelv megkerülésének tilalma, melyről ugyanezen irányelv 9. cikke (3) bekezdése rendelkezik, a közbeszerzési szerződések összes típusára érvényes, másrészt pedig, hogy ugyanezen irányelv 9. cikke (1) bekezdése, általános értelemben, a közbeszerzési szerződések összes típusát tekintve hivatkozik a becsült teljes összegre. 21 A jelen esetben érvényesül az építészeti szolgáltatások műszaki és gazdasági egységének szempontja, mivel egy és ugyanazon épület átfogó felújítási projektjéről van szó. A felújítás megtervezése egy átfogó felmérés alapján történt, amelynek különálló elemekre történő funkcionális felosztása lehetetlen volna. Jelen esetben az
építészeti szolgáltatások közvetlenül levezethetők az általános felújítási projektből, és a vonatkozó szolgáltatások oly mértékben egymásra épülnek, hogy bármely potenciális nyertes ajánlattevő egy és ugyanazon gazdasági műveletnek tekintené azokat. Egyébiránt Niedernhausen önkormányzatának helyi képviselőtestülete elé terjesztett javaslataiban maga a végrehajtó szerv is több ízben az Autalhalle átfogó felújításának projektjeként utalt a szóban forgó projektre. Ebből következően, az építészeti szolgáltatások feldarabolása a jelen esetben műszaki szempontból indokolatlan, sőt, önkényes lenne, és ahhoz vezethetne, hogy az ilyen építészeti szolgáltatásokat, egyazon ingatlanon, több különálló közbeszerzési szerződésre osszák fel, külön-külön minden egyes iroda esetében, ami nyilvánvalóan abszurd megoldás lenne. 22 A Bizottság álláspontja szerint ellentétes lenne mind a 2004/18/EK irányelv céljával, mind az említett irányelv 9. cikke (3) bekezdésének betűjével és szellemével, ha valamely pusztán költségvetési okokból több szakaszban kivitelezett egységes projektet több önálló közbeszerzési szerződésnek lehetne tekinteni. Mindazonáltal az ajánlatkérőnek lehetősége van arra, hogy a szóban forgó irányelv 9. cikke (5) bekezdése (a) pontja értelmében a költségvetési megfontolásokra figyelemmel több részszerződésre bontson egy egységes közbeszerzési szerződést, feltüntetve az ajánlati felhívásban, hogy a rész-szerződések továbbiakban történő odaítélése a finanszírozási lehetőségektől függ. Így nem kötelezné el magát túl korán a közbeszerzés további részeire irányuló szerződések megkötése mellett. Ezen túlmenően a közbeszerzési szerződés részekre bontása elősegítené a kis-és középvállalatok (a továbbiakban: a kkvk) részvételét. 23 Az alperes állam azon érvére válaszul, mely szerint az építési beruházás második és harmadik szakaszához kapcsolódó építészeti szolgáltatások nyújtására irányuló közbeszerzési szerződéseket átlátható és megkülönböztetésmentes módon ítélték oda, nemzeti és regionális szintű adatbázisokban közzétett felhívásban meghirdetve, a Bizottság kifejti, hogy a fent említett, szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződésnek teljes egészében kellett volna egy alakilag megfelelő, az uniós jogszabályok szerinti hirdetmény tárgyát képeznie, és e hirdetmény nem helyettesíthető olyan önkéntes ajánlati felhívásokkal, amelyek csupán a teljes közbeszerzés egyes elemeire vonatkoznak, és amelyeket nemzeti vagy regionális adatbázisokban tesznek közzé. 24 Tehát a Bizottság szerint, tekintettel arra, hogy az Autalhalle felújításával kapcsolatos építészeti szolgáltatások nyújtására irányuló közbeszerzési szerződést európai szintű ajánlati felhívás közzététele nélkül ítélték oda, az alperes nem teljesítette a 2004/18/EK irányelv 23-55. cikkével összefüggésben értelmezett 2., 9. és 20. cikkéből eredő kötelezettségeit. 25 A Német Szövetségi Köztársaság fenntartja azon álláspontját, hogy az egységes építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződés meglétére utaló kritériumok nem alkalmazhatók az egységes szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződés meglétének megállapításakor, továbbá az egységes építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződés megléte alapján nem feltételezhető, hogy az azzal kapcsolatos szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződést is egységes szerződésnek kell tekinteni. 26 Ez véleménye szerint kiderül a 2004/18/EK irányelv 1. cikke (2) bekezdése (d) pontja szövegéből, amely a szolgáltatásra irányuló közbeszerzési szerződés fogalmát az
építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződés fogalmától való elkülönítés útján határozza meg, ami arról tanúskodik, hogy a közbeszerzési szerződések e két típusa eltérő természetű. Ezen túlmenően, a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló, 1992. június 18-i 92/50/EGK tanácsi irányelv (HL L 209., 1. o.; magyar különkiadás fejezet 06 kötet 01 o. 322-345) huszonkettedik preambulumbekezdése értelmében a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződés odaítélési szabályainak a lehető legjobban meg kell közelíteniük az árubeszerzésre és az építési beruházásra irányuló szerződés szabályait. A Német Szövetségi Köztársaság úgy ítéli meg, hogy a lehető legjobban meg kell közelíteniük kifejezés kiemeli ezt az eltérést, amit még inkább alátámaszt a huszonharmadik preambulumbekezdésben szereplő, a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzések sajátos jellegét kiemelő utalás. 27 A Német Szövetségi Köztársaság véleménye szerint az építési beruházás műszaki és gazdasági egységének szempontja amelyet a Bíróság a fent hivatkozott Európai Bizottság kontra Franciaország ügyben fejtett ki azon a szükségszerűségen alapul, hogy egy építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződést egységesen és összehangoltan kell megvalósítani, mivel a szóban forgó közbeszerzési szerződés gazdasági és műszaki szempontból egy egységet alkot. Ebben az estben feltételezhető lenne, hogy egységes közbeszerzési szerződésről van szó. Márpedig a tervezés esetében éppen az egységes megvalósítás tényleges szükségessége hiányzik, tekintetbe véve, hogy a tervezési tevékenység és a megvalósítási tevékenység természetének eltérő jellege miatt elképzelhető, hogy ugyanazon építkezés különböző elemeinek megtervezése külön-külön történik. 28 A szóban forgó közbeszerzési szerződést illetően a Német Szövetségi Köztársaság hangsúlyozza, hogy Niedernhausen önkormányzata azért beszélt az Autalhalle átfogó felújítási projektjéről, mert a költségvetési szabályok arra kényszerítik, hogy az átfogó, teljes felújítások költségeit jóval korábban tervezze meg. Így a költségvetési javaslatokban feltüntetett globális finanszírozás nem vonatkozott az egyidejűleg megkötendő építészeti szolgáltatásokra irányuló szerződésekre, csupán azt jelezte, hogy az egész projekt finanszírozását előirányozták. Ezen túlmenően, tekintetbe véve, hogy az építészeti szolgáltatásokért járó díjazás a HOAI értelmében a megvalósítás költségeitől függött, előre ki kellett számítani az építési beruházás teljes költségét. 29 Mindazonáltal az önkormányzat 2008. évi költségvetésében előirányzott kiadásokat érintő korlátozások miatt nem lehetett volna egy időben odaítélni a felújításra vonatkozó teljes közbeszerzési szerződést. A költségvetési korlátozások miatt mivel az önkormányzat nem rendelkezett kellő kapacitással a finanszírozáshoz szükség lett volna egy negyedik, sőt ötödik szakaszra is az építési beruházás megvalósításához. Nem várható el, hogy egy önkormányzat együttesen ítéljen oda építészeti szolgáltatásokra irányuló szerződéseket, ha az azokhoz kapcsolódó építési tevékenység több építési beruházási szakaszra oszlik, és eltarthat akár négy vagy öt évig is. Ellenkező esetben az uniós jogszabályok arra kényszerítenék az önkormányzatokat, hogy erejükön felül eladósodjanak. 30 Továbbá nem szolgálta volna a költségvetési megszorítások figyelembe vételét, ha rész-szerződésekre bontották volna a közbeszerzést, és ezzel egy időben feltüntették volna a hirdetményben, hogy a további rész-szerződések odaítélése a finanszírozási lehetőségektől függ. Valójában, az ilyen esetekben, a további rész-szerződések
odaítélése körüli bizonytalanság arra ösztönözné az ajánlattevőket, hogy magasabb összegű árajánlatot tegyenek. 31 A Német Szövetségi Köztársaság szerint a különböző szakaszok egységes közbeszerzési szerződésbe tömörítésének kötelezettsége ellen szól, hogy egy építészeti szolgáltatásokra irányuló közbeszerzési szerződés különböző szakaszainak odaítélésekor igazodni kell a kkv-k pénzügyi kapacitásához. 32 Ezen túlmenően a Német Szövetségi Köztársaság úgy ítéli meg, hogy a C-411/00. sz. Felix Swoboda ügyben 2002. november 14-én hozott ítéletből [EBHT 2002 oldal I- 10567, 58. pont] kiderül, hogy a 2004/18/EK irányelv 9. cikke (3) bekezdése, amely tiltja a közbeszerzési szerződések mesterséges felosztását, feltételezi a szóban forgó irányelv rendelkezéseinek megkerülését célzó szubjektív szándékot. Márpedig a jelen esetben nem egy közbeszerzési szerződés mesterséges felosztásáról van szó, hanem különálló közbeszerzési szerződések külön-külön történő odaítéléséről, objektív indokok alapján. Mindent összevetve a Bizottság nem mutatta ki e szándék meglétét. 33 Így a Német Szövetségi Köztársaság kéri, hogy a Bíróság utasítsa el a keresetet. A Bíróság álláspontja 34 Mindenekelőtt meg kell állapítani, hogy az a tény, hogy a 2004/18/EK irányelv. cikke (2) bekezdése (d) pontja a szolgáltatásra irányuló közbeszerzési szerződés fogalmát az építési beruházásra vagy árubeszerzésre irányuló közbeszerzési szerződések fogalmától való elkülönítés útján határozza meg, nem jelenti sem azt, hogy a szolgáltatásra irányuló közbeszerzési szerződésekre ne vonatkoznának az uniós közbeszerzési jog szabályai, általános elvei és célkitűzései, sem pedig azt, hogy olyan különleges természetűek lennének, hogy a Bíróság más típusú közbeszerzési szerződésekre vonatkozó ítélkezési gyakorlatában kifejtett értékelések és általános jellegű kritériumok ne vonatkoznának rájuk. 35 E tekintetben hangsúlyozni kell, hogy jelenleg egyetlen jogszabály, a 2004/18/EK irányelv foglalja össze a közbeszerzési szerződések összes típusát érintő szabályokat kivéve a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai ágazatban működő ajánlatkérők beszerzési eljárásainak összehangolásáról szóló, 2004. március 31-i 2004/17/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 134., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 6. fejezet, 7. kötet, 19-131. o.), azaz az ún. közszolgáltató irányelv által előirt specifikus szabályokat, és a fent említett irányelv második preambulumbekezdése tartalmazza az alapelveket és célkitűzéseket a közbeszerzések összes típusára vonatkozóan, különbségtétel nélkül. 36 A közbeszerzési szerződés becsült értékének kiszámítását illetően a 2004/18/EK irányelv 9. cikke (1) és (3) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a becsült érték kiszámítása az ajánlatkérő szerv által becsült, hozzáadottérték-adó nélküli teljes kifizetendő összegen alapul, továbbá az építési beruházási projektek és a bizonyos mennyiséget elérő árubeszerzések és/vagy szolgáltatások nem oszthatók fel az ezen irányelv hatálya alá kerülés megakadályozása céljából. 37 Emellett meg kell állapítani, hogy a fent hivatkozott Bizottság kontra Franciaország ügyben, amelynek tárgya több különálló, különböző ajánlatkérők által meghirdetett építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződés volt, a Bíróság, annak
megállapításakor, hogy a szóban forgó közbeszerzési szerződések kapcsolódtak-e egymáshoz oly mértékben, hogy egységes munkának kellett volna azokat tekinteni, funkcionális megközelítést alkalmazott. Tehát azt a szempontot alkalmazta, mely szerint egy funkcionális és gazdasági folytonosságot mutató munka egységesnek tekintendő, és azt vizsgálta, hogy a munka különböző részei ugyanazt a gazdasági és műszaki és funkciót töltik-e be (lásd különösen a fent említett ítélet 38., 50. és 64. pontját). 38 A Német Szövetségi Köztársaság nem vitatja, hogy az Authalle felújításához kapcsolódó építési beruházás funkcionális és gazdasági szempontból egységes. 39 Alapvetően abban nem ért egyet a Bizottsággal, hogy az egységes jellegre vonatkozó szempont, melyet a Bíróság a fent hivatkozott Bizottság kontra Franciaország ügyben az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződések tekintetében fogalmazott meg, alkalmazható-e a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések esetében is. Ez utóbbit az alperes vitatja, tekintettel arra, hogy véleménye szerint a közbeszerzési szerződések e két típusa más-más természetű. 40 Hangsúlyozni kell, hogy a Bíróság más közbeszerzési tárgyú ügyekben is alkalmazott funkcionális megközelítést, például az ajánlatkérő és a közjogi szerv fogalmának az uniós szabályozás céljainak megfelelően történő meghatározásakor (a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződéseket illetően lásd a C-337/06. sz. Bayerischer Rundfunk e.a. ügyben 2007. december 13-án hozott ítélet [EBHT 2007., I- 11173. o.] 37. pontját és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlatot). 41 A szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződés állítólagos eltérő természetére vonatkozó okok nem indokolják a Bíróság által a fent hivatkozott Bizottság kontra Franciaország ügyben kifejtett funkcionális megközelítés alkalmazhatóságának elvetését a közbeszerzési szerződések e típusa esetében. Így annak megállapításához, hogy a több különböző szakaszban nyújtott szolgáltatásokat egy egységes közbeszerzési szerződésnek kell-e tekinteni, elegendő kimutatni gazdasági és műszaki funkciójuk egységes jellegét. 42 A jelen esetben a vitatott közbeszerzési szerződés egy építészeti szolgáltatások nyújtására irányuló közbeszerzési szerződés, amelyet egyetlen ajánlatkérő ítélt oda, egyazon középület átfogó felújítási projektje kapcsán, és a projekt megvalósítását költségvetési indokokra hivatkozva több különböző szakaszra bontották. Az ajánlatkérő és a kiválasztott építészeti tervezőiroda külön szerződést kötött a projekt minden egyes megvalósítási szakaszára vonatkozóan. 43 Először arra kérték fel az irodát, hogy készítsen állapotfelmérést, mutassa be az ingatlan felújítására vonatkozó átfogó tervét, és készítsen költségbecslést a felújítással kapcsolatosan felmerülő összes költség tekintetében. Ezt követően ugyanezt az irodát bízták meg, hogy az építési beruházás minden egyes megvalósítási szakaszában végezze el a felmérést, szervezze meg a szakmérnökök kiválasztási eljárását, hangolja össze és felügyelje tevékenységüket, az építési beruházási projektek megvalósítására irányuló szokásos építész tervező szolgáltatásokról szóló HOAI által előírtakkal összhangban. Továbbá, a HOAI rendelkezéseinek megfelelően, az építészek díjazása az egyes szakaszokban kivitelezett építési beruházás költségének adott százalékát tette ki. 44 Az a tény, hogy a projekt különböző megvalósítási szakaszaiban az építési beruházás tárgya eltérő volt tehát például az épület tartószerkezetét, a tetőzetet vagy a világítást
érintette, nem jelenti azt, hogy a különböző szakaszokban nyújtott építészeti szolgáltatások tartalma és természete is eltérő volt. Minden esetben tipikus építész tervező szolgáltatásokról volt szó, amelyeknek tartalma ugyanaz, tehát lényegében a megvalósítandó építési beruházás megtervezése és ütemezése, valamint a kivitelezés felügyelete, továbbá e szolgáltatások egy egységes projektre irányultak. Ezen túlmenően a szolgáltatások díjazási feltételei sem változtak. 45 Következésképpen e szolgáltatások gazdasági és műszaki szempontból összhangban állnak egymással, és funkcionális folytonosságot mutatnak, márpedig ezt az összhangot és folytonosságot nem szakíthatta meg az a tény, hogy a fent említett szolgáltatásokat, a kapcsolódó építési beruházások ritmusát követve, több különböző szakaszra bontották. 46 Ennek megfelelően költségvetési okok sem indokolhatják a szétbontást. Amint a Bizottság megjegyezte, van lehetőség a költségvetési megfontolások figyelembe vételére oly módon, hogy egy átfogó közbeszerzési szerződést több rész-szerződésre bontanak a 2004/18/EK irányelv 9. cikke (5) bekezdése (a) pontja szerint, és egyidejűleg feltüntetik az ajánlati felhívásban, hogy a rész-szerződések továbbiakban történő odaítélése a finanszírozási lehetőségektől függ. E tekintetben a Német Szövetségi Köztársaság érvelése amely szerint e módszer alkalmazása bizonytalanságot szülne a további rész-szerződések odaítélése tekintetében, és ezáltal megdrágítaná az ajánlattevők árajánlatait csupán egy általános jellegű állítás, amit nem támasztanak alá részletes bizonyítékok. 47 Az alperes azon érve, mely szerint célszerű megosztani a közbeszerzési szerződést, hogy igazodjon a kkv-k pénzügyi kapacitásához, szintén nem elfogadható. Bár a kkv-k részvételének elősegítése az uniós szinten meghirdetett közbeszerzési szerződésekben jogszerű célkitűzés, e célkitűzés elérése nem mehet az uniós közbeszerzési jog hatékony alkalmazásának rovására. 48 Egyébiránt a 2004/18/EK irányelv 9. cikke (5) bekezdése rendelkezik arról a lehetőségről, hogy egy időben, több különálló rész formájában ítéljenek oda egy közbeszerzési szerződést - a hivatkozott rendelkezés szerinti feltételekkel -, ami lehetővé teszi egyrészt a közbeszerzési szerződés hozzáigazítását a kkv-k pénzügyi kapacitásához, másrészt a hivatkozott irányelv hatékony alkalmazásának biztosítását. 49 Végezetül pedig emlékeztetni kell arra, hogy a Bíróság állandó ítélkezési gyakorlata szerint az EUMSZ 258. cikk szerinti eljárás a Szerződésből vagy a másodlagos jogból származó kötelezettségek tagállamok általi megszegésének objektív megállapításán alapszik, és amennyiben ennek megállapítása bizonyítást nyert, nem meghatározó tényező, hogy a kötelezettségszegés azon állam szándékából ered-e vagy sem, amelynek e kötelezettségszegés betudható (lásd ebben az értelemben a C-297/08. sz. Bizottság kontra Olaszország ügyben 2010. március 4-én hozott ítélet [EBHT 2010., I-1749. o.] 81. és 82. pontját és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlatot). Ebből következően, az alperes állításával ellentétben, a kötelezettségszegés megállapításának nem előfeltétele az uniós jog rendelkezéseinek megkerülését célzó szubjektív szándék. 50 Végezetül pedig meg kell jegyezni, hogy a Bíróság előtt tartott tárgyaláson felvetődött a kérdés, hogy vajon a szóban forgó építészeti szolgáltatásokat az építési beruházás szerves részének kellett volna-e tekinteni önálló szolgáltatásra irányuló közbeszerzési szerződés helyett, tekintettel arra, hogy oly mértékben beépülnek az ingatlan felújítási projektjének megvalósításába, hogy nem lehet elválasztani azoktól. Mindazonáltal az
alperes sem a pert megelőző eljárás során, sem a Bíróság eljárásának írásbeli szakaszában nem támasztotta alá érvekkel ezt a minősítést. Ezen túlmenően pedig a szóban forgó üggyel kapcsolatos konkrét tények bebizonyították, hogy a jelen kereset tárgyát képező építészeti szolgáltatások elválaszthatók az azokkal kapcsolatos építési beruházástól. 51 Összefoglalva meg kell állapítani, hogy a szóban forgó építészeti szolgáltatások egységes közbeszerzési szerződésnek minősülnek, amelynek teljes értéke meghaladja a 2004/18/EK irányelvben, a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződésekre vonatkozóan meghatározott értékhatárt, tehát a szerződést az irányelvben előírt eljárás szerint kellett volna odaítélni. Ennélfogva a Bizottság keresetét el kell fogadni. 52 Következésképpen a fenti megfontolások összességéből következik, hogy a Német Szövetségi Köztársaság mivel Niedernhausen önkormányzata az Autalhalle elnevezésű középület felújításával kapcsolatos építészeti szolgáltatásokra irányuló közbeszerzési szerződést, amelynek értéke meghaladja a 2004/18/EK irányelv 7. cikke (b) pontja szerinti értékhatárt, európai szintű ajánlati felhívás közzététele nélkül ítélte oda nem teljesítette a fent említett irányelv 23-53. cikkével összefüggésben értelmezett 2., 9. és 20. cikkéből eredő kötelezettségeit. A költségekről 53 Az eljárási szabályzat 69. cikkének 2. -a alapján a Bíróság a pervesztes felet kötelezi a költségek viselésére, ha a pernyertes fél ezt kérte. A Német Szövetségi Köztársaságot, mivel pervesztes lett, a Bizottság kérelmének megfelelően kötelezni kell a költségek viselésére. A fenti indokok alapján a Bíróság (harmadik tanács) a következőképpen határozott: 1) A Német Szövetségi Köztársaság mivel Niedernhausen önkormányzata, a területén lévő, Autalhalle elnevezésű középület felújításával kapcsolatos építészeti szolgáltatásokra irányuló közbeszerzési szerződést, amelynek értéke meghaladja az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló, 2004. március 31-i 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 7. cikke (b) pontja szerinti értékhatárt, európai szintű ajánlati felhívás közzététele nélkül ítélte oda - nem teljesítette a fent említett irányelv 23-53. cikkével összefüggésben értelmezett 2., 9. és 20. cikkéből eredő kötelezettségeit. 2) A Bíróság a Német Szövetségi Köztársaságot kötelezi a költségek viselésére. Aláírások * Az eljárás nyelve: német.