ROMÁN NYELV JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

Román nyelv középszint 0621 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2007. május 24. ROMÁN NYELV KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM

ÁLTALÁNOS ÚTMUTATÓ Jó megoldásként csak a ban megadott megoldások fogadhatók el. Minden jó megoldás egy pontot ér, a rossz megoldás 0 pont. Félpont és többletpont nem adható. A feladatok értékelésére a szürke mező szolgál. Ebben jelölje a helytelen megoldást mindig nullával, a helyest pedig egyessel. Példa: 11. 0 12. 1 helytelen helyes A pontszámok összesítése a külön lapon található összesítő táblázatban történik. A vizsgán összesen 150 pont szerezhető. Az egyes vizsgarészek arányát a vizsgaleírás szabályozza, ennek alapján meghatározott az egyes vizsgarészekben/összetevőkben a vizsgapontok száma. Vizsgarész/Összetevő Vizsgapont Olvasott szöveg értése 33 Nyelvhelyesség 18 Hallott szöveg értése 33 Íráskészség 33 Írásbeli összesen 117 Szóbeli 33 Összesen 150 A III. összetevő kivételével a feladatpontok megegyeznek a vizsgapontokkal. A III. összetevő (Hallott szöveg értése) vizsgapontjainak kiszámításához használja az Értékelési útmutatóban található átszámítási táblázatot! írásbeli vizsga 0621 2 / 13 2007. május 24.

Részletes útmutató I. OLVASOTT SZÖVEG ÉRTÉSE 1. feladat 1. Nenumărate locuri special amenajate pentru a practica sportul lor preferat. 2. Ei se pot bucura de zăpadă, chiar dacă numai artificială. 3. Zăpada se aruncă din cele patru tunuri de zăpadă amplasate pe pârtie. 4. Le stau la dispoziţie telescaune. 5. 1200 de persoane pe oră. 6. Tunurile automate de zăpadă. 7. Kalinderu are o lungime de 1500 de metri şi o lăţime de aproximativ 40 de metri. 8. Îşi pot potoli foamea şi setea în restaurante de tip fast-food. 9. Organizarea diferitelor concursuri naţionale şi internaţionale. 10. O parcare corespunzătoare. 11. Cu mai multe minirestaurante. 12. Predeal, Poiana Braşov, Sovata, Arieşeni. 13. Până la sfârşitul sezonului de schi, adică până la finele lunii martie. 2. feladat 14. F Unul dintre băcani vindea brânzeturi, celălalt mirodenii. 15. A Băcanul care vindea unt şi-a pus banii într-o punguţă roşie. 16. F Apoi a ieşit în stradă şi a strigat că i-au prădat banii. 17. F Dar străjerii nu l-au auzit. 18. A Apoi a zis băcanul că afară de băcanul care vinde unt nimeni n-a fost la el. 19. A Străjerii cercetară prăvălia vecinului şi, într-adevăr, găsiră într-un loc ascuns dinarii înfăşuraţi într-o basma roşie. 20. A Străjerii îl aruncară în temniţă pe băcanul care vindea unt. 21. F Judecătorul a găsit vinovatul. 22. A Nişte copii se jucau de-a judecătorul. 23. A Cârmuitorul a procedat cum se jucau copiii. 24. F Banii celui ce vindea mirodenii erau plini de grăsime. 25. A Monedele băcanului care vinde unt erau pline de grăsime. 26. A Copilul-judecător, a ajutat să iasă la iveală adevărul. írásbeli vizsga 0621 3 / 13 2007. május 24.

3. feladat. 27. F. 28. G. 29. E. 30. B. 31. D. 32. C. 33. A. II. NYELVHELYESSÉG A helyesírási hibával leírt szavak nem fogadhatók el. Minden feladatban csak egy megoldás értékelhető. Variációk megadásakor nem jár pont, még akkor sem, ha közöttük van a jó megoldás. 1. feladat 1. frumoase 2. blânde 3. tăcută 4. netedă 5. uscată 6. limpezi 7. sclipitoare 8. uscate 2. feladat 0. A în B prin C din D spre 9. A pentru B la C pe D cu 10. A de B în C cu D la 11. A deasupra B prin C în faţa D sub 12. A din B deasupra C de la D cu 13. A din contră B cu C din D în 14. A în B din C pe D fără 15. A pentru B printre C din D pe 16. A pe B la C în D dintre 17. A în B prin C din D de 18. A de B la C din D în írásbeli vizsga 0621 4 / 13 2007. május 24.

III. HALLOTT SZÖVEG ÉRTÉSE Részletes útmutató 1. felada Cina de gală a bucătarului-şef Anual, conducerea hotelului Hilton organizează o cină de gală în cadrul căreia rolul principal îi revine bucătarului-şef. Peste 160 de oaspeţi, între care diplomaţi, oameni de afaceri şi directorii unor mari companii din Bucureşti au savurat mâncăruri rafinate pregătite de Jean-Louis Leon, bucătarul-şef al restaurantelor hotelului Hilton. Acesta este în fiecare an personajul principal al unei tradiţionale cine de gală. În anul 2000, sub privirile oaspeţilor, un alt francez, Jean Pierre Langlet, a modelat un homar şi o lebădă din zahăr. Micile opere de artă au fost câştigate prin tragere la sorţi de doi invitaţi. Între alte surprize ale serii au fost şi două excursii la Frankfurt şi Istanbul, oferite de "Lufthansa" şi "Turkish Airlines", sponsorii evenimentului. 1. o cină de gală. 2. bucătarului-şef. 3. cine de gală. 4. o lebădă din zahăr. 5. doi invitaţi. 6. două excursii. 2.feladat 7. Lemnul. 8. "Din lemn iese şi cruce, şi măciucă" 9. Porţi de curţi, stâlpi de casă, instrumente muzicale. 10. Prin bogăţia în păduri. 11. "Codru-i frate cu românul". 12. multe serbări şi petreceri. 13. Bradul. 14. Pentru a fi ocrotit şi ferit de rele. Arta lemnului în activitatea creatoare a românilor Mult timp, în activitatea creatoare a românilor principalul material a fost lemnul. "Din lemn iese şi cruce, şi măciucă" spune o zicătoare românească ca să înţelegem că întrebuinţarea lemnului cel mai mult depinde de om, de intenţia şi priceperea lui. Minunatele porţi de curţi, stâlpi de casă, obiectele din interiorul casei, instrumente muzicale, crestăturile în lemn de la sate dovedesc că poporul român a învăţat să se folosească de acest material nu numai în mod practic, ci şi cu mult simţ artistic. Răspândirea şi prelucrarea artistică a lemnului, la români, se explică prin bogăţia în păduri a munţilor unde ei trăiesc. írásbeli vizsga 0621 5 / 13 2007. május 24.

Pădurea însă niciodată n-a fost pentru român un simplu izvor de lemne. "Codru-i frate cu românul" spune un cântec, pentru că în multe momente istorice grele pădurii este considerat de către ei o fiinţă dragă. În cinstea lui se organizează şi azi multe serbări şi petreceri. Cel mai drag dintre copaci este pentru român bradul. Acesta este copacul reprezentativ al muntelui, este simbolul simetriei şi al formei perfecte, iar datorită frunzelor rămase verzi şi în timpul iernii, este şi simbolul duratei. De brad, românul se leagă cu tot sufletul, de aceea poţi auzi câteodată şi pe un meşter lemnar zicând: "Eu nu pot vedea bradul când îl taie". Multe momente ale vieţii româneşti au fost aduse odinioară în legătură simbolică cu bradul. Astfel, copilul nou-născut era închinat bradului spre a fi ocrotit de acesta şi ferit de rele. Închinarea se făcea în prezenţa părinţilor sau a rudelor. 3. feladat 15. F 16. A 17. F 18. A 19. A 20. F Regele Matei la săpatul viei Pe timpul regelui Matei, ţăranii trebuiau să facă clacă la boieri, adică să le lucreze pe nimic mai multe zile pe săptămână. Ţăranii nu-şi puteau vedea de puţinul pământ ce-l aveau ei, aşa că rămâneau tot săraci. Iar dacă unul voia să se mute în alt sat, unde era un boier mai cu frica lui Dumnezeu, era oprit. Regele simţea mare durere pentru necazurile celor săraci, deci a dat poruncă să fie lăsat fiecare ţăran să plece din satul unde erau boieri fără inimă. Matei era odată la masă cu mai mulţi boieri. Între altele veni vorba şi despre munca grea a ţăranilor. Unul dintre boieri zise: Mă mir că se tot vorbeşte despre munca grea a ţăranilor. Ce muncă fac ei de e aşa de grea? Că ce, sapă, sau seceră, sau cosesc? Atunci Matei zise: Să poftiţi cu mine la vie, că e tocmai săpatul viei! Boierii au trebuit să asculte. S-au dus la vie şi fiecare a luat o sapă de la lucrători şi a început să sape. Era cald în după-amiaza aceea, dar fiindcă şi regele săpa cu ei, n-au avut încotro şi au trebuit să sape până către seară. La toţi le curgeau sudorile şi pe toţi îi dureau mâinile şi mijlocul. Seara s-au adunat iarăşi la masă cu regele şi atunci i-a întrebat Matei: Ei, ce ziceţi, e uşoară munca ţăranului? Ba, e tare grea, maiestate, răspunseră toţi boierii. Atunci, fiţi cu mai multă milă faţă de ei! Boierii îl urau pe Matei. După moartea lui, numai poporul zicea: "A murit Matei, a pierit şi dreptatea." írásbeli vizsga 0621 6 / 13 2007. május 24.

4. feladat O fetiţă care adoră dansurile populare 0. A 21. E 22. D 23. F 24. B 25. C Talentată, zâmbitoare, tenace şi dezinvoltă, Henrieta Otlăcan din Chitighaz beneficiază de exemplul tatălui său, dansator renumit în tinereţea lui. Henrieta vorbeşte limba română pe care a învăţat-o în primul rând de la părinţi, de la bunici şi, bineînţeles, la şcoală. Anul acesta împlinesc 15 ani şi sunt elevă în clasa a 8-a la şcoala generală românească din Chitighaz, satul meu natal, ne mărturiseşte, printre altele, fiind rugată să se prezinte. Ştim că îţi place la şcoală. Ce materii de învăţământ preferate ai? În general, îmi plac toate, dar întotdeauna am învăţat cu mai multă plăcere literatura, istoria şi geografia. În special mă interesează literatura română, şi pe lângă aceasta îmi plac cântecele, poeziile româneşti şi, nu în ultimul rând, mă preocupă etnografia românilor din Ungaria. Ce ţi-a trezit interesul faţă de folclor? Participând la câteva programe culturale, literare şi de păstrare a tradiţiilor noastre populare am îndrăgit tot ce se legaă de cultura strămoşilor noştri. Ai şi un frate. Prezintă-ni-l. Fratele meu se numeşte Petru Otlăcan, întocmai ca şi tata. Este elev în clasa a 7-a la aceeaşi şcoală unde învăţ şi eu. Fiind elevă în clasa a 8-a unde vrei să-ţi continui studiile? Am ales Liceul "Nicolae Bălcescu" din Jula, pentru că sunt româncă şi aş dori să însuşesc la perfecţie limba română. Tatăl meu e mândru de alegerea mea, şi el a absolvit acest liceu. La serbările şcolare nu o dată ţi-am admirat talentul de care dai dovadă pe scenă. De când dansezi? De trei ani şi jumătate sunt elevă la secţia de dansuri populare a Şcolii de Artă din Chitighaz. De fapt, de mică mi-a plăcut să dansez. Ador dansurile populare atât cele româneşti, cât şi cele maghiare. La început am fost membră a două grupe, dar din anul trecut dansez doar în grupa medie a şcolii de dansuri, pentru că repetiţiile îmi răpesc mult timp iar anul acesta trebuie să dau mai mult interes învăţăturii. Ai vreun alt hobby pe lângă dans? Da. Chiar şi două! Patinele cu rotile şi animalele. Fiecare sfârşit de săptămână îl petrec, împreună cu fratele meu, la bunici unde pot să mă îngrijesc de multe animale de casă. Ai vreo hotărâre fermă încă de pe acum privind profesia ta de viitor? Aş vrea să studiez dreptul şi să devin avocată. De ce? Fetele, în general, aleg medicina, pedagogia. Mă preocupă mult problemele oamenilor, aş vrea să-i ajut. Iar în centrul profesiei de avocat se află omul. Această profesie este concepută pentru a veni în sprijinul ocrotirii drepturilor şi libertăţii cetăţenilor. Îmi dau seama că nu este uşoară, dar pentru mine e frumoasă. írásbeli vizsga 0621 7 / 13 2007. május 24.

Átszámítási táblázat Összesítse a javítás végén az egyes feladatokban elért pontszámokat! Ez a pontszám lesz a dolgozatpont (legfeljebb 25 pont). A következő táblázat segítségével határozhatja meg, hogy az elért dolgozatpontok hány vizsgapontot érnek. Dolgozatpont Vizsgapont 25 33 24 32 23 30 22 29 21 28 20 26 19 25 18 24 17 22 16 21 15 20 14 18 13 17 Dolgozatpont Vizsgapont 12 16 11 15 10 13 9 12 8 11 7 9 6 8 5 7 4 5 3 4 2 3 1 1 ÍRÁSKÉSZSÉG Az írásfeladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az eljárás meghatározott értékelési szempontokon, valamint az egyes szempontokhoz tartozó szintleírásokon alapul. Minden írásbeli munkát ezen szempontok segítségével kell értékelni oly módon, hogy a dolgozatot minden egyes értékelési szempontnál újra kell olvasni. Az eljárás további sajátossága, hogy a szintleírások a nyelvi teljesítményt értékelő szempontoknál nem tartalmaznak hibaszámokra vonatkozó utalásokat, valamint nem osztályozzák előre az egyes hibatípusokat a hibák súlyossága alapján. Ennek oka az, hogy az egyes nyelvi hibák súlyosságát (értelemzavaró vagy nem értelemzavaró hiba) csak az adott szövegkörnyezet figyelembevételével lehet megállapítani. A középszinten az írásbeli vizsga minden része a lépcsőzetesség elve alapján épül fel, azaz a feladatok fokozatosan nehezednek. Ez a progresszió az íráskészséget mérő vizsgarészben az értékelési skálákban is megjelenik. Az első, könnyebb feladat skálája inkább az A2 szinthez igazodik, így jóval toleránsabb, mint a második feladathoz tartozó skála, amely a B1 szinten alapul. A javítás alapelvei 1. A dolgozatot akkor is értékelni kell, ha a vizsgázó eltér a megadott szöveghossztól. 2. Félpontok és jutalompontok nem adhatók. 3. Az ismétlődő nyelvhelyességi hibákat csak egyszer kell az értékelésnél figyelembe venni. 4. Az adott szinten bizonyos lexikai egységek és nyelvtani struktúrák produktív használata nem várható el a vizsgázótól. Az ilyen típusú hibákat az értékelésnél nem kell figyelembe venni. írásbeli vizsga 0621 8 / 13 2007. május 24.

Első feladat Összefoglaló táblázat az értékelési szempontokról: Értékelési szempontok Tartalom és szöveghossz Nyelvhelyesség Összesen Pontszám 5 pont 5 pont 10 pont Amennyiben a dolgozat valamelyik szempont alapján 0 pontos, akkor az összpontszám is 0 pont. Az értékelési szempontok részletes kifejtése Tartalom és szöveghossz E szemponton belül azt értékeljük, hogy a vizsgázó megfelelően dolgozta-e ki a témát, megfelelő hosszúságú szöveget hozott-e létre. A tartalmi teljesség megítélésénél az a döntő, hogy a vizsgázó közli-e az adott szituációban lényeges információkat. Egyes vizsgafeladatoknál a tartalom értékelésénél a segédanyag (input) tartalmi információi is irányadóak lehetnek. Ekkor azt is figyelembe kell venni, hogy a vizsgázó írásműve nem tartalmaz-e sokkal kevesebb információt, mint a segédanyag. Amennyiben a feladat nem tartalmaz erre vonatkozó utasítást, akkor nem kérhető számon a vizsgázón az összes segédanyagban megjelenő információ. A dolgozat tartalmi szempontból megfelelő abban az esetben is, ha a vizsgázó a megadott témáról nem személyes vonatkozásban, hanem általánosan, de a kommunikációs cél(ok)nak megfelelően ír. A nyelvi okokból érthetetlen szövegrészeket a Tartalom szempontnál nem lehet értékelni. Ez vonatkozik a megadott szövegből értelem nélkül lemásolt és rossz nyelvi környezetben használt szövegrészekre is. Az ilyen típusú hibákat figyelembe kell venni a nyelvi teljesítmény értékelésekor is. El kell fogadni azonban az olyan szövegrészeket, amelyeket a vizsgázó a segédanyagból vett át és jó nyelvi környezetben használ. Amennyiben a vizsgázó olyan információt közöl, ami anyanyelvi olvasó számára nem értelmezhető, a tartalom kidolgozása nem tekinthető teljesen megfelelőnek. A szöveghossz megadásánál a szószám csak a vizsgázó által létrehozott szövegrészre vonatkozik, azaz nem tartalmazza a központilag megadott részek szavainak számát. Nyelvhelyesség (szókincs, mondattan, alaktan, helyesírás) E szemponton belül azt értékeljük, hogy megfelel-e a vizsgázó által használt szókincs a témának, a szituációnak, a szerepnek és a közlési szándéknak, megfelel-e a szóhasználat a középszintű érettségi vizsga követelményeinek, megfelel-e a vizsgázó által létrehozott szöveg a mondattan, az alaktan és a helyesírás normáinak. írásbeli vizsga 0621 9 / 13 2007. május 24.

Az egyes hibák súlyozása annak alapján történik, hogy milyen mértékben nehezítik a megértést. Értelemzavaró hibának az számít, ha a mondat/szövegrész tartalma csak újraolvasás után érthető, azaz anyanyelvi olvasó csak nehezen vagy egyáltalán nem értené meg a mondanivalót. Értékelési skála (középszint 1. feladat) Tartalom és szöveghossz 5 pont 4 3 pont 2 1 pont 0 pont A vizsgázó megfelelően dolgozta ki a témát, és elérte a megadott szövegmennyiséget (40 50 szó). A vizsgázó általában megfelelően tárgyalta a témát, és legalább 30 40 szó hosszúságú szöveget hozott létre. A vizsgázó csak részben megfelelően tárgyalta a témát, és/vagy a létrehozott szöveg 30 szónál rövidebb. Nyelvhelyesség (szókincs, mondattan, alaktan, helyesírás) A szöveg hibátlan vagy csak kevés, a megértést nem zavaró hibát tartalmaz. A vizsgázó nem megfelelően tárgyalta a témát, és/vagy a létrehozott szöveg nagyon rövid. vagy: A vizsgázó más témáról ír. 5 pont 4 3 pont 2 1 pont 0 pont A szövegben több hiba fordul A szövegben sok hiba fordul elő, a hibák alig nehezítik a elő, a hibák néhány ponton megértést. nehezítik a megértést. A szöveg a nyelvi hibák miatt nem érthető. Második feladat A javítás alapelvei Összefoglaló táblázat az értékelési szempontokról: Értékelési szempontok Tartalom Formai jegyek és hangnem Szövegalkotás Szókincs, kifejezésmód Nyelvtan, helyesírás Összesen Pontszám 5 pont 3 pont 5 pont 5 pont 5 pont 23 pont Amennyiben a dolgozat a Tartalom szempont alapján 0 pontos, akkor az összpontszám is 0 pont. Az értékelési szempontok részletes kifejtése Tartalom E szemponton belül azt értékeljük, hogy a vizsgázó hány irányító szempontra tért ki, és megfelelően tárgyalta-e azokat, hogyan valósította meg a kommunikációs célt/célokat. írásbeli vizsga 0621 10 / 13 2007. május 24.

Egy adott irányító szempont tárgyalása akkor tekinthető a szintnek megfelelőnek, ha a vizsgázó kitér a megadott szempontra, mondatai minden lényeges információt tartalmaznak, illetve minden lényeges információra rákérdeznek és ismétlésektől mentesek. Amennyiben egy irányító szemponthoz több alpont tartozik, a szempont kifejtése akkor tekinthető megfelelőnek, ha a vizsgázó az összes alpontot tárgyalja. Ha a vizsgázó egy irányító szempontra kitér, de mondatai nem tartalmaznak minden lényeges információt, illetve nem kérdeznek rá minden lényeges információra, az adott irányító szempont tárgyalása csak részben megfelelő. Az adott irányító szempont tárgyalása abban az esetben is csak részben megfelelő, ha a vizsgázó anyanyelvi olvasó számára értelmezhetetlen információt ad meg (pl. az életkor helyett a vizsgázó azt adja meg, hogy negyedikes). Érdeklődő típusú levél esetén előfordul, hogy a vizsgázónak bizonyos információkra kell rákérdeznie. Ebben az esetben a megfelelő kérdés feltevése azt jelenti, hogy a vizsgázó megfelelően fejtette ki az adott szempontot. Ha egy irányító szempont tárgyalása nyelvi okokból nem érthető, azt a Tartalom szempontnál úgy kell értékelni, mintha a vizsgázó nem tért volna ki rá, azaz az adott irányító szempont kifejtése nem megfelelő. Ezt a hibát figyelembe kell venni a nyelvi teljesítmény értékelésekor is, azaz a hiba jellegétől függően a Szókincs, kifejezésmód vagy a Nyelvtan, helyesírás szempontoknál. A segédanyagból átvett szövegrészek esetében úgy kell eljárni, mint az első feladatnál. Új, azaz nem megadott szempontok értékelésére nincs lehetőség. A dolgozatot akkor is a megadott szempontok alapján kell értékelni, ha a vizsgázó a megadott témáról nem személyes vonatkozásban, hanem általánosan, de a kommunikációs cél(ok)nak megfelelően ír, vagy önmagáról ír, amikor általánosan kellene fogalmaznia. Formai jegyek és hangnem E szemponton belül azt értékeljük, hogy a vizsgázó által létrehozott szöveg megfelel-e a levéllel, mint szövegfajtával szemben állított formai követelményeknek, azaz helyesen tartalmazza-e a dátumot, a megszólítást, az elköszönést és aláírást, hangneme megfelel-e a címzetthez való viszonynak és a közlési szándéknak. Ennél az értékelési szempontnál a szintleírások engedékenysége az eddigi kipróbálások tapasztalatait tükrözi, amely szerint a levélforma betartása általánosan nagy gondot jelent a vizsgázóknak. Most a dolgozat e szempont alapján még egy ponttal értékelhető, ha a vizsgázó törekedett a levélforma betartására, azaz a két alapvető formai jegy, a megszólítás és az elköszönés elfogadható, valamint a levél hangneme még megfelelő. 0 pont akkor jár, ha hiányzik vagy nem elfogadható a megszólítás és/vagy az aláírás, ha a vizsgázó levél helyett fogalmazást ír, illetve ha a levél hangneme nem megfelelő. A későbbiekben azonban, amikor elvárható lesz a levél formai jegyeinek ismerete, a formai követelmények szigorúbb elbírálás alá esnek. Az egyes formai jegyek abban az esetben helyesek, amennyiben a levélírás szabályainak megfelelnek, és illenek a levél típusához. A csak nyelvtani vagy helyesírási hibát tartalmazó variációk e szempont értékelésénél helyesnek számítanak. Szövegalkotás E szemponton belül azt értékeljük, hogy logikus-e az irányító szempontok elrendezése és ezáltal a szöveg gondolatmenete, megfelelő-e a gondolati tagolás, azaz van-e bevezetés, tárgyalás és befejezés, írásbeli vizsga 0621 11 / 13 2007. május 24.

hogyan használja a vizsgázó a szövegösszefüggés tartalmi és nyelvi elemeit (pl. egyszerű kötőszók, névmások). A Szövegalkotás szempontnál a Tartalom szemponttól függetlenül kell eljárni és csak a tárgyalt szempontok alapján lehet megítélni a dolgozat felépítését és gondolatmenetét. A szövegösszefüggés tartalmi és nyelvi elemeit akkor használja helyesen a vizsgázó, ha törekszik arra, hogy egyszerű kötőszók, névmások, határozószók stb. segítségével valódi szöveget hozzon létre. Amennyiben a vizsgázó minden mondatát azonos módon kezdi, nem mondható el az általa létrehozott levélről, hogy abban a mondatok szervesen kapcsolódnak egymáshoz. Amennyiben a vizsgázó csak azonos szerkezetű egyszerű mondatokat ír, nem kaphatja meg a maximális pontszámot. Szókincs, kifejezésmód E szemponton belül azt értékeljük, hogy megfelel-e a vizsgázó által használt szókincs a témának, a szituációnak, a szerepnek és a közlési szándéknak, megfelel-e a szóhasználat a középszintű érettségi vizsga követelményeinek. Az egyes hibák súlyozása annak alapján történik, hogy milyen mértékben nehezítik a megértést. Értelemzavaró hibának az számít, ha a mondat/szövegrész tartalma csak újraolvasás után érthető, azaz anyanyelvi olvasó csak nehezen vagy egyáltalán nem értené meg a mondanivalót. A nyelvi hibákat az értékelés során csak egyszer szabad figyelembe venni, azaz a hiba jellegétől függően vagy a Szókincs, kifejezésmód vagy a Nyelvtan, helyesírás szempontnál. Amennyiben például a vizsgázó egy szót nem megfelelően használ (pl. a auzi ige helyett a asculta igét), ezt a hibát csak a Szókincs, kifejezésmód szempontnál lehet értékelni. Ha a vizsgázó egy elöljárószót helytelen vonzattal használ (pl. deasupa + gen. ), ezt a hibát csak a Nyelvtan, helyesírás szempontnál lehet értékelni. Azoknál az értelemzavaró hibáknál, amelyek következtében egy-egy mondatrész vagy mondat mondanivalója válik érthetetlenné, és amelyeknél a hiba komplexitása miatt nem lehet eldönteni, hogy lexikai vagy nyelvtani hibáról van-e szó, az egyszeri értékelés elve nem érvényes. Az ilyen típusú hibákat tehát mindkét szempontnál értékelni kell. E szempont értékelésénél a megszólítás és az elköszönés hibáit is figyelembe kell venni. Nyelvtan, helyesírás E szemponton belül azt értékeljük, hogy megfelel-e a vizsgázó által létrehozott szöveg a mondattan, az alaktan és a helyesírás normáinak. Az egyes hibák súlyozása annak alapján történik, hogy milyen mértékben nehezítik a megértést. A további részletes útmutatást lásd a Szókincs, kifejezésmód szempontnál. írásbeli vizsga 0621 12 / 13 2007. május 24.

Tartalom A vizsgázó öt irányító szempontot dolgozott ki megfelelően. A vizsgázó a kommunikációs célokat megfelelően valósította meg. Értékelési skála (középszint 2. feladat) 5 pont 4 3 pont 2 1 pont 0 pont A vizsgázó négy vagy három irányító szempontot dolgozott ki megfelelően, a többit pedig csak részben vagy egyáltalán nem. A vizsgázó a kommunikációs célokat többnyire megfelelően valósította meg. A vizsgázó két irányító szempontot dolgozott ki megfelelően, a többit pedig csak részben vagy egyáltalán nem. vagy: A vizsgázó egy irányító szempontot dolgozott ki megfelelően, és van még olyan irányító szempont, amelyet részben tárgyalt. vagy: A vizsgázó legalább négy irányító szempontot tárgyalt részben. A kommunikációs célokat részben valósította meg. A vizsgázó csak egy irányító szempontot dolgozott ki megfelelően és nem tárgyalta a többi szempontot. vagy: A vizsgázó három vagy annál kevesebb irányító szempontot tárgyalt részben. Alapvető kommunikációs célját nem éri el. vagy: A vizsgázó más témáról írt. Formai jegyek és hangnem 3 pont 2 pont 1 pont 0 pont A szöveg formai jegyei teljesen megfelelnek a szövegfajtának, hangneme a közlési szándéknak és/vagy a címzetthez való viszonynak. Helyes a megszólítás, az aláírás, a dátum és az elköszönés. A szöveg formai jegyei még megfelelnek a szövegfajtának, hangneme a közlési szándéknak és/vagy a címzetthez való viszonynak. Van helyes vagy elfogadható megszólítás és aláírás. A szöveg formai jegyei nagyjából megfelelnek a szövegfajtának, hangneme a közlési szándéknak és/vagy a címzetthez való viszonynak. Van helyes megszólítás és aláírás, valamint elfogadható dátum és elköszönés. A szöveg formai jegyei nem felelnek meg a szövegfajtának, hangneme a közlési szándéknak és/vagy a címzetthez való viszonynak. Hiányzik vagy nem elfogadható a megszólítás és/vagy az aláírás. Szövegalkotás 5 pont 4 3 pont 2 1 pont 0 pont A szöveg felépítése, az irányító A szöveg felépítése, az irányí- A mondanivaló nem minde- A szöveg tagolatlan és áttegikus. szempontok elrendezése lotó szempontok elrendezése nütt logikus elrendezésű. kinthetetlen. többnyire logikus. A vizsgázó nem törekszik a Az írásmű izolált mondatok A gondolati tagolás megfelelő: A vizsgázó törekszik a gondo- gondolati tagolásra: hiányzik halmazából áll. van bevezetés, tárgyalás és lati tagolásra: van bevezetés a bevezetés és befejezés. A levél annyira rövid, hogy befejezés. A vizsgázó megfelelő nyelvi vagy befejezés. A vizsgázó törekszik arra, A szövegszerűség csak nyomokban fedezhető fel. szövegként nem értékelhető. eszközök használatával valódi hogy valódi szöveget hozzon A mondatok több helyen nem szöveget hoz létre. A mondatok szervesen kapcsolódnak egymáshoz. létre. A mondatok többnyire szervesen kapcsolódnak egymáshoz. kapcsolódnak egymáshoz. Szókincs, kifejezésmód 5 pont 4 3 pont 2 1 pont 0 pont A szöveget a témának és a közlési szándéknak megfelelő szókincs jellemzi. Néhol nem megfelelő a szóhasználat, ez azonban csak kis mértékben nehezíti a mondanivaló megértését. A szöveget nagyrészt a témának és a közlési szándéknak megfelelő szókincs jellemzi. Többször nem megfelelő a szóhasználat, ami néha nehezíti a mondanivaló megértését. A szókincs korlátai miatt többször előfordulhat szóismétlés. A szöveget egyszerű szókincs jellemzi. Sokszor nem megfelelő a szóhasználat, ami helyenként jelentősen nehezíti és/vagy akadályozza a mondanivaló megértését. Sok a szóismétlés. A szövegben felhasznált szókincs szegényes. A nem megfelelő szóhasználat több helyen akadályozza a szöveg megértését. Nyelvtan, helyesírás 5 pont 4 3 pont 2 1 pont 0 pont A vizsgázó általában helyesen A vizsgázó több hibával használja A vizsgázó csak a legegyszerűbb A szöveg a nyelvi (mondattan, használja az egyszerű nyelvtani struktúrákat. A szöveg kevés nyelvi (mondattan, alaktan, helyesírás) hibát tartalmaz, amelyek azonban a megértést nem befolyásolják. az egyszerű nyelvtani struktúrákat. A szöveg több nyelvi (mondattan, alaktan, helyesírás) hibát tartalmaz, amelyek azonban a megértést nem befolyásolják, és/vagy kevés, a megértést nyelvtani struktúrákat használja. A szöveg sok olyan nyelvi (mondattan, alaktan, helyesírás) hibát tartalmaz, amelyek a megértést nem befolyásolják, valamint több, a megér- alaktan, helyesírás) hibák miatt nem érthető. nehezítő hiba jellemzi a tést jelentősen nehezítő nyelvi dolgozatot. hiba fordul elő benne. írásbeli vizsga 0621 13 / 13 2007. május 24.