Ferences misszionáriusok Magyarországon: a Királyságban és Erdélyben a 17 18. században

Ferences misszionáriusok Magyarországon: a Királyságban és Erdélyben a 17 18. században Franciscan Missionaries in Hungary: in the Kingdom and in Transylvania in the 17 th and 18 th Centuries

bibliotheca historiae ecclesiasticae universitatis catholicae de petro pázmány nuncupatae series i: collectanea vaticana hungariae FRANCISCAN MISSIONARIES IN HUNGARY: IN THE KINGDOM AND IN TRANSYLVANIA IN THE 17 TH AND 18 TH CENTURIES Written by Dr. FERENC GALLA Professor, ex-fellow of the Hungarian Institute of History in Rome Edited by istván fazekas BUDAPEST ROME 2005

COLLECTANEA VATICANA HUNGARIAE classis i, vol. 2 FERENCES MISSZIONÁRIUSOK MAGYARORSZÁGON: A KIRÁLYSÁGBAN ÉS ERDÉLYBEN A 17 18. SZÁZADBAN Írta GALLA FERENC dr. egyetemi tanár, a Római Magyar Történeti Intézet v. tagja Sajtó alá rendezte fazekas istván BUDAPEST RÓMA 2005

Bibliotheca Historiae Ecclesiasticae Universitatis Catholicae de Petro Pázmány nuncupatae sub Alto Patrocinio Em.mi ac Rev.mi P. Card. Erdõ Szerkesztõbizottság Editorial Committee Rev. P. Buda, I. Fazekas, Rev. Á. Füzes, Rev. M. Gárdonyi, Gy. Rácz, L. Solymosi, K. Szovák (Secr. - titkár), Rev. A. Sz. Szuromi O.Praem., Mons. J. Török (Pres. - elnök) Series I: Collectanea Vaticana Hungariae Sorozatszerkesztõ Moderator P. Tusor Kiadja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Egyháztörténeti Kutatócsoportja Published by the Research Institute of Church History at Péter Pázmány Catholic University A kötet megjelentetését a Pázmány Péter Katolikus Egyetem támogatta The edition has been sponsored by the Péter Pázmány Catholic University http://coll-vat-hung.btk.ppke.hu I. Fazekas ISSN 1786-2116 ISBN 963 9296 89 9 Felelõs kiadó - Publisher responsible a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Rektora the Rector of the Péter Pázmány Catholic University Szerkesztette, szedte és tördelte - Typography a Typographia Pannonica Olvasószerkesztõ - Corrector: P. Jusztin Borítóillusztráció - Coverillustration: G. Xantus Térkép -Map:J. Nyerges & A. Pálmai Kiadásra elõkészítette - Prepared for publication a GONDOLAT Kiadó - the Publishing House Gondolat

TARTALOM Elõszó (F.I.) vii Galla Ferenc élete és tudományos mûködése vii A kézirat kiadásáról xv Függelék. Galla Ferenc hagyatéka a Magyar Országos Levéltárban xviii Bevezetés 1 Elsõ könyv. Ferences apostoli hitterjesztés a Királyságban 3 I. A mariánus és a szalvatoriánus rendtartomány 5 II. A Szent László, a bosnyák és a bosnyák-horvát rendtartományok 35 III. A kapucinusok 42 IV. Minorita missziók a Királyságban 51 1. A konventuális ferencesek elsõ érintkezései Magyarországgal 51 2. Vincenzo Pinieri és Radzini Benedek missziófõnöksége 57 3. Bonaventura da Genova és társai vándormisziói 64 4. Angelo da Petricca da Sonnino és Francesco Antonio da San Felice missziófõnöksége 78 5. Giovanni Battista Fiorentino missziófõnöksége 86 6. Andrea Scalimoli da Castellana missziófõnöksége 93 7. Az utolsó missziófõnökök. Az apostoli misszió megszûnése 101 8. Az olasz minorita apostoli missziók eredményének lemérése 111 Második könyv. Ferences apostoli missziók Erdélyben 117 Erdélyrõl 119 I. Kísérletek az erdélyi misszió megszervezésére: növendéknevelés külhoni papnevelõkben 121 1. A Sacra Congregatio de Propaganda Fide erdélyi papokat nevel a pápai kollégiumokban 121 2. Erdélyi kispapok a Collegium Urbanumban 132 II. Obszerváns ferences misszió Erdélyben 145 A) A csíksomlyói ferences apostoli misszió 145 1. Az obszerváns apostoli misszió megszervezése. Szalinai István missziófõnöksége 147 Bosnyák obszerváns ferencesek megtelepedése Erdélyben A ferences apostoli misszió alapítása A székely egyházlátogatás Az erdélyi püspökség betöltésérõl Az erdélyi õrség visszaállítása Kísérletek a bennszülött papság rendszeres nevelésére Aknamunkák. Szalinai halála 2. Fulgenzio da Iesi és Modesto da Roma küldetése 177 Fulgenzio da Iesi erdélyi missziója Modesto da Roma Fulgenzio utóda Modesto da Roma Erdélyben Modesto missziót szervez Magyarországon 3. Az apostoli misszió kifejlõdése. Damokos Kázmér missziófõnöksége és apostoli helytartósága 189 A fejedelemség alkonya és a Szentszék Damokos Kázmér missziófõnöksége Újabb viták az erdélyi püspökség betöltésérõl Damokos mint apostoli kormányzó és erdélyi helytartó

vi tartalom 4. Az apostoli misszió és a moldvai magyarok. Damokos és Taplóczai küldetése 240 5. Az erdélyi helyzet tükörképe a fejedelemség alkonyán Modesto da Roma jelentésében 250 B) A ferences missziók és az erdélyi püspökség a 17. század utolsó, valamint a 18. század elsõ évtizedeiben 256 1. Kájoni János és az erdélyi püspökség betöltése 256 2. Az erdélyi püspökség visszaállítása 269 3. Az erdélyi missziók a fejedelemség alkonyán és a visszatérés elsõ évtizedeiben a püspökség visszaállításáig 274 4. Erdély visszatér. Az egyházmegye újjáépítése 283 5. Ferencesek az erdélyi katolicizmus újjáépítésében 286 III. Minorita missziók Erdélyben 300 1. Olasz minoriták átszivárgása Moldvából Erdélybe. Nagy Mózes papnevelõje Esztelneken 300 2. Belsõ válság az erdélyi, moldvai és oláhországi missziókban 315 3. A kézdivásárhelyi-kantai papnevelõ alapítása és egyesítése az esztelnekivel. A kuruc idõk küzdelmei 327 4. Lassú elszakadás Moldvától 335 5. A minoriták bekapcsolódása a katolikus megújulás áramába 350 Összefoglalás 356 Források 359 Bibliográfia 363 Rövidítések 368 Index 369 Franciscan Missionaries in Hungary: in the Kingdom and in Transylvania during the 17 th and 18 th Centuries (tr. by A.V.) 391 Contents (tr. by G.E.) 403

ELÕSZÓ Galla Ferenc élete és tudományos mûködése Galla Ferenc 1888. szeptember 23-án született Udvardon (Komárom megye, ma Szlovákia, Dvory nad itavou) egyszerû földmûves családban. 1 Pályája az átlagos, egyházi hivatást választó fiatalok pályájától annyiban különbözött, hogy a szalézi renddel egy olyan szerzetesrendbe lépett be, amely Magyarországon akkor még nem rendelkezett rendházzal. Sajnos az eddig ismeretes forrásokból nem derül ki bizonyosan, mi vezette a Magyarországon akkor alig ismert rendbe. Valószínûleg egy a környéken missziót végzõ vagy onnan származó atya figyelt fel a tehetséges gyermekre. Az elsõ magyar szaléziként számon tartott Zafféry Károlyról tudható, hogy többször is járt Érsekújváron, ahol lelkes támogatást kapott Fábián János apátplébánostól. 2 Valószínûleg egy ilyen út, talán még az elsõ nyomán került több társával együtt Galla Ferenc a Torino Milano között fekvõ Cavagliában frissen megnyitott, Szent Istvánról nevezett Magyar Szalézi Intézetbe 1901 õszén. A más országok, például Németország esetében jól bevált recept szerint tehetséges szegény gyermekek tanításának felvállalásával ez az intézet lett hivatott megteremteni a szaléziak elsõ magyarországi generációját. Tegyük hozzá, sikerrel: 1904-ben már öt magyar kispapja volt a rendnek. 3 Galla Cavagliában elõbb gimnáziumi elõkészítõ osztályba járt, majd elvégezte a gimnáziumot (1901 1908). 4 A középiskola befejezése után több társához hasonlóan 1 Családi leszármazási tábla, amely szerint Galla Márton földmûves (* 1852. február 7.) és Beckó Zsófia (* 1859. szeptember 28.) gyermekeként született a fent megadott idõpontban. Magyar Országos Levéltár (MOL), Galla Ferenc hagyatéka (P 2088), 1. d., 1. tétel (Galla Ferenc személyes iratai), fol. 58 59. 2 A Szalézi Értesítõ 1904-es évfolyamában hosszú beszámoló olvasható P. Zafféry Károly négy hónapos magyarországi missziójáról, köztük említve 1904. június 26-i érsekújvári mûködése. Szalézi Értesítõ 2 (1904) 3, 51 58, itt 58. 3 Beszámoló a Biella melletti Cavagliában mûködõ magyar intézetrõl. Szalézi Értesítõ 2 (1904) 3, 42 43. A Szalézi Értesítõben rendszeresen olvashatók cikkek a magyar intézet mûködésérõl. Az 1905-ös 4. számban (103 104) még egy fotó is látható, ezen 34 növendéket számoltam össze. Az 1909-es 2. számban az intézeti napirend is közzétételre került (55 56), ugyanitt olvasható, hogy 1908. novemberében 50 kispap, köztük hét magyar lépett be a rendbe, ekkor 29 magyar növendéke volt a késõbb, 1913-ban Péliföldszentkeresztre áttelepített intézetnek. 4 Az elemi iskola hatodik osztályáról 1901. szeptember 11-én kapott bizonyítványt (MOL Galla Ferenc hagyatéka [P 2088], 1. d., 1. t., fol. 1). A gimnáziumi elõkészítõ-osztályról (scuola preparatoria) és az

viii elõszó a rendbe való belépés mellett döntött, 1908-ban egyszerû fogadalmat tett, majd 1908 1912 között a Torino közelében fekvõ rendi teológián, Fogliozzóban teológiai tanulmányokat folytatott. Tanulmányait teológiai doktorátus zárta le 1912-ben. Még ugyanebben az évben, egész pontosan 1912. július 14-én pappá szentelték. 5 1912 1913 folyamán a rend egyik gimnáziumában tanított, mondja a Magyar írók élete és munkáiban közölt életrajz, miközben a Váci Egyházmegyei Almanach szerint olaszországi tanulmányúton vett részt. 6 Arról is hallgatnak a források, hogy mi vezette a szalézi rend elhagyására és arra, hogy 1914-ben hazatérjen Magyarországra, ahol a váci egyházmegye papja lett. Csak találgatni tudjuk az okokat, talán csalódott, amiért nem vezényelték haza azonnal, az elsõ magyarországi alapítás létrejötte után (Péliföldszentkereszt 1913). Hazatérését és a váci egyházmegyébe való átvételét követõen elõbb Magyarnándorban (1914 1916), majd Csömörön (1916 1926) szolgált káplánként, végül 1926 1930 között Cinkotán plébánosként mûködött. 7 Az elsõ magyarországi évek egybeesnek az elsõ világháború korával, majd az arra következõ forradalmi idõszak éveivel. A közállapotok normalizálódása után nem kellemes kötelezettség várt rá, el kellett ismertetnie iskolai végzettségét. Mivel egyezmény hiányában nem fogadták el olaszországi középiskolai tanulmányait, Galla kénytelen volt beiratkozni a X. kerületi kõbányai állami fõgimnáziumba, a mai Szent László gimnáziumba, magántanulóként, ahol azután 1920 1922 között elvégezte a gimnáziumot. Az elsõ év végén az elsõ hat osztályból, a második évben a maradék felsõ két évfolyamból tett magánvizsgát. 8 A középiskolai tanulmányokat véglegesen az 1922. június 10-én ugyancsak a Szent László gimnáziumban letett érettségi vizsga zárta le. 9 Az érettségi megszerzése után Galla beiratkozott a Pázmány Péter Tudományegyetem Bölcsészkarára, ahol hat féléven át latin, magyar és történelem szakon hallgatott órákat. A magyar szak gyors elhagyása után latin és a történelem állt érdeklõdése elõterében. Fennmaradt indexe szerint latinból Némethy Géza, Förster Aurél, Váry Rezsõ, Huszthy József elõadásait és szemináriumait hallgatta, míg elsõ két évrõl kimutatás is maradt a hagyatékban (uo., fol. 2). Hogy nem egyedül került Torinóba, azt az 1902-es évrõl készült bizonyítvány is mutatja, ahol az alábbiak társaságban szerepel Galla neve: Jurenka Colomano, Kis Adalberto, Kocsis Elia, Kruzslitz Luigi, Nizsnánszky Al (?), Reseterics Giovanni (?), Schraub Michele. 5 Teológiai tanulmányaira láss egy 1929. szeptember 20-án kelt tanúsítványt. Felszentelésére: Váci Egyházmegyei Almanach, Vác 1970, 300. Egyszerû fogadalma említve Hanauer Á. István váci püspök egy 1933-as tanúsítványában, MOL Galla Ferenc hagyatéka (P 2088), 1. d., 1. t., fol. 41. Érdekes módon az egyházmegyei almanachbeli életrajz szemérmesen hallgat a szalézi rendben eltöltött évekrõl. 6 Gulyás Pál, Magyar írók élete és munkái I-XVII. Új sorozat, Írta és összeállította Gulyás Pál, sajtó alá rendezte Viczián János, Budapest 1939 1999, itt X, 277 278; Váci Egyházmegyei Almanach, 300. 7 Chobot Ferenc, A váci egyházmegye történeti névtára II, Vác 1917, 750; Váci Egyházmegyei Almanach, 300. 8 A magánvizsgát a fõigazgatóság 7638/1920. sz. engedélye alapján tehette le. MOL Galla Ferenc hagyatéka (P 2088), 1. d., 1. t., fol. 19 20. 9 Uo., fol. 21 22.

galla ferenc élete és tudományos mûködése ix történelembõl Hóman Bálint, Fejérpataky László, Domanovszky Sándor, Szentpétery Imre, Angyal Dávid neve szerepel rendszeresen a leckekönyvben. 10 1925. október 13-án engedélyt kapott az egyetemi vezetéstõl arra, hogy figyelembe véve teológiai végzettségét és az elvégzett hat félév bölcsészstúdiumot a magyar történelem fõ, középkori és újkori egyetemes történeti melléktárgyból bölcsészdoktori vizsgát tehessen. 11 1926 júniusában megvédett doktori értekezését középkori témából írta, a clunyi kolostori reform hatását vizsgálta Magyarországon. 12 Témavezetõje Hóman Bálint volt, akivel a késõbbiekben, annak politikusi pályája során is szoros kapcsolatban maradt. Kortársi visszaemlékezések szerint az egykori professzor tovább támogatta pályáján tanítványát, míg Galla esetenként mint egyházpolitikai tanácsadó mûködött a kultuszminiszter mellett. Történészi látásmódja, munkamódszere az 1920-as évek végén, az 1930-as évek elsõ felében formálódott ki, amikor magyar állami ösztöndíjjal huzamosabb idõt tölthetett Rómában. Ösztöndíja alatt, 1927 1928, majd 1930 1933 között leginkább a Vatikáni Levéltárban és Könyvtárban, illetve a Hitterjesztés Szent Kongregációja levéltárában dolgozott. 13 Kutatásai ekkor már a kora újkori Magyarország és Róma kapcsolatának feltárására összpontosultak. Elsõsorban a Propaganda Kongregáció levéltárában töltött sok idõt, ami annál is indokoltabb volt, mert ott elõtte még alig járt magyar kutató. A magyar állam nagylelkûségének köszönhetõen, Gallának elég ideje maradt arra, hogy ne csak egyetlen témára koncentráljon, hanem hagyatékának tanúsága szerint az akkor ismert és rendezett anyagban iratsorozatról iratsorozatra, azon belül kötetrõl kötetre haladva jegyezze ki a magyar vonatkozásokat, amelyek azután lassacskán kutatási témákká álltak össze. Galla hagyatéka alapján az átnézett források három nagyobb kérdéskört öleltek fel: 1. aferences rend magyarországi missziós tevékenysége, amelynek súlypontja a rend erdélyi tevékenységére helyezkedett, 2. a hódoltsági missziók története, 3. a pálos rend reformja és missziós mûködése. E témák közül a ferences rend magyarországi missziós tevékenységéhez, közelebbrõl az erdélyi missziók történetéhez kapcsolódott elsõ, római forrásanyagból készített nagyobb szabású publikációja, amelyben a csíksomlyói ferences kolostor reformjára tett elsõ kísérlet történetét dolgozta fel. 14 Az erdélyi kérdés ezekben az években erõsen foglalkoztathatta, mert már 1932-ben Áldásy Antalhoz intézett levelében beszámolt egy 100 oldalas munkáról, amelyet az Erdé- 10 Uo., fol. 25 26. 11 Uo., fol. 28. 12 A disszertáció késõbb nyomtatásban is megjelent A clunyi reform hatása Magyarországon címmel (Pécs 1931). Magyar Katolikus Lexikon III, Budapest 1997, 900 901. 13 Még 1927 végén, amikor római kutatásaimat megkezdtem, a vatikáni könyvtár Barberini-osztályában rábukkantam egy alkalmi ódagyûjteményt tartalmazó kéziratos könyvre... írta Marnavics Tomkó Jánosról írott könyve elõszavában. Galla Ferenc, Marnavics Tomkó János boszniai püspök magyar vonatkozásai, Budapest 1940, Tájékoztató. 14 A csíksomlyói ferencrendi kolostor viszontagságai Bethlen Gábor idején, A Gróf Klebelsberg Kuno Magyar Történetkutató Intézet Évkönyve 4 (1934) 283 303.

x elõszó lyi Státus történetérõl készített. 15 Bár már 1936-ban arról ír, hogy az erdélyi missziók történetét a Kongregáció levéltárában összegyûjtött adatokból a közeljövõben szándékozunk feldolgozni, a valóságban a munka több évtizedes késedelmet szenvedett. 16 Hazatérése után készített kiadványaiban kisebb volumenû kérdéseket érintett, a bécsi Pazmaneum pápai megerõsítésének történetét írta meg, illetve jórészt a Propaganda levéltárából származó kiadatlan Pázmány-leveleket tette közzé. 17 Római tartózkodása kapcsán okvetlenül meg kell említeni, hogy több, fõleg az Osservatore Romanóban megjelent népszerûsítõ újságcikket írt a magyar szentekrõl, amelyre azok ünnepe adta az apropót. 18 Sajnos egyelõre nem dönthetõ el, hogy ezek a cikkek valamely személyes kapcsolatnak a termékei voltak-e, vagy valaki más teremtett kapcsolatot a vatikáni újsághoz, és csak egyszerû eszköz volt az olaszul jól tudó Galla. A Rómából hazatért, tudományában gyarapodott papot püspöke 1933. július 1-jei hatállyal kinevezte az egyházmegyei szemináriumban a skolasztikus filozófia és a keresztény régiségtan tanárává, illetve a szeminárium könyvtárosává. 19 A váci egyházmegyei életbe való egyre erõsebb bekapcsolódását jelzi, hogy 1934. január 1-tõl két éven át szerkesztette az egyházmegye Katolikus Jövõ címmel megjelenõ lapját. 20 Közéletbeli súlyának növekedését mutatja, hogy 1934-ben beválasztották a Szent István Társulat igazgatói választmányába. 21 Váci tartózkodása nem bizonyult túl hosszúnak. 1936-ban esedékessé vált a Pázmány Péter Tudományegyetem Hittudományi Karán az 1932 óta tervezett II. sz. egyháztörténeti tanszék betöltése, amelynek elsõdleges feladata a katolikus egyház 15 Tusor Péter, Magyar történeti kutatások a Vatikánban (Collectanea Vaticana Hungariae I/1 Excerptum), Budapest Róma 2004, clxxv. A kézirat nem maradt fent, legalábbis Galla hagyatékában nem található, de egyes részeit valószínûleg bedolgozta jelen munka erdélyi püspöki kinevezésekrõl készített eszmefuttatásaiba. 16 Harminckilenc kiadatlan Pázmány-levél (Olaszországi Magyar Oklevéltár), Vác 1936, 115, 1. j. 17 A Pázmáneum alapítása és a Szentszék (Olaszországi Magyar Oklevéltár), Vác 1935 és az elõzõ jegyzetben idézett munkája. 18 A cikkek rövid bibliográfiai leírása: Il Cattolicesimo nell Ungheria, L Osservatore Romano (OR) 1928, II. San Adalberto Vescovo e Martire, OR 1932, IV, 23. San Ladislao Re d Ungheria, OR 1932,VI, 27 28. San Stefano Re d Ungheria, OR 1932, VIII, 20. San Elisabetta d Ungheria eroina di carita cristiana, OR 1932, XI, 19. San Adalberto e il Monasterio di San Alessio all Aventino, OR 1933, IV, 23. San Ladislao Re d Ungheria, il Re cavaliere, OR 1933, VI, 28. Santo Stefano primo re e apostolo dell Ungheria, OR 1933, VIII, 20. L apostolato di San Adalberto in Ungheria, OR 1938, IV, 24. Az Osservatore Romanóbeli cikkeken kívül két másik olasz cikkérõl van még tudomásom, amelyek egy milánói és egy bolognai újságban jelentek meg: Il cattolicesimo nella pianura ungherese, L Italia (Milano), 1929, X, 19 (Anno XVIII, Nr. 247) és Il VII Centenario di S. Elisabetta d Ungheria, L Avvenire d Italia (Bologna) 1931, XI, 19 (Anno XXXVI, Nr. 269). Acikkektöbbségemegtalálható Galla többször említett hagyatékában: MOL Galla Ferenc hagyatéka (P 2088), 7. d., 25. t. (Nyomtatásban megjelent mûvek 1926 1969), c g. 19 MOL Galla Ferenc hagyatéka (P 2088), 1. d., 1. t., fol. 43. 20 Gulyás, Magyar írók élete és munkái, X, 278. 21 MOL Galla Ferenc hagyatéka (P 2088), 1. d., 1. t., fol. 50.

galla ferenc élete és tudományos mûködése xi közép- és kora újkori történetének tanítása volt, különös tekintettel a magyar egyháztörténelemre. A nyilvános pályázatra összesen négy pályázat érkezett be, amelyeket a Szekfû Gyula vezette bírálóbizottság az alábbiképpen sorolt be: I. Hermann Egyed, II/a. Juhász Kálmán, II/b. Artner Edgár, III. Galla Ferenc. A kari szavazatok pedig így estek: I. Hermann Egyed (6 szavazat), II. Galla Ferenc (2), III. Artner Edgár (1). Az I. sz. tanszékre végül Artnert terjesztették fel nyolc igen és egy nem szavazattal, míg a II. sz. tanszékre Galla Ferencet és Hermann Egyedet. 22 A kinevezést az I. sz. tanszékre Artner, a II. sz.-ra 1936 nyarán Galla Ferenc kapta meg, a rossznyelvek szerint nem utolsósorban a kultuszminiszterré elõlépett mestere, Hóman Bálint és püspöke, Hanauer Á. István támogatásának köszönhetõen. 23 Galla egészen nyugalmazásáig, 1959-ig a Hittudományi Kar, késõbb annak utóda, a Hittudományi Akadémia tanára maradt. Nyilvános rendes tanári kinevezését 1938-ban kapta meg. Egyetemi pályafutása csúcsának tekinthetõ, hogy 1946/1947-ben a Hittudományi Kar dékánjává választották. 24 Egyházi pályáján való emelkedését jelzi, hogy 1940-ben pápai prelátusi kinevezést kapott. 25 Budapestre kerülésével párhuzamosan, az 1930-as évek második felében kezdett tudományos tevékenysége kiteljesedni. A Propaganda Kongregáció levéltárában összegyûjtött források feldolgozása során figyelme a korábban tervbe vett hódoltsági missziók történetérõl elterelõdött, és a pálos rend reformjával, illetve a Felsõ-Magyarországon mûködõ pálos misszió történetével kezdett foglalkozni. Még 1927 végén, elsõ római tartózkodása során talált a Vatikáni Könyvtár Barberini-osztályában egy alkalmi latin ódagyûjteményt, amelyet Marnavics Tomkó János zágrábi olvasókanonok és tizenkét germanista növendék ajánlott Francesco Barberini bíboros neposnak. Az ódagyûjtemény fordította érdeklõdését a sebenicói Marnavics Tomkó boszniai püspök személyére, aki egy idõben a pálos rend vizitátoraként is mûködött. 26 Az 1940 1941-es Regnum Egyháztörténeti Évkönyvben már alapos, 100 oldalas tanulmányt tett közzé a rend reformjáról. 27 Az 1940-es évek elsõ felében leginkább a pálos missziók történetének feldolgozásával foglakozott, és az 1946-ban 22 Zsidi Vilmos, Egyháztörténelem tanítása a Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Hittudományi Karán (1805 1950), Egyház a változó világban. A nemzetközi egyháztörténeti konferencia elõadásai (Esztergom, 1991. május 29 31) (szerk. Bárdos István Beke Margit), Tatabánya 1992, 441 443, itt 442 és 443. 23 A vetélytárs Hermann Egyed így emlékezett vissza: A kari jelölés ellenére mégsem hittem, hogy az államfõ engem fog kinevezni, mert tudtam, hogy Hóman Bálint kultuszminiszter választottja a harmadik helyen jelölt pályázó, egy váci pap, akit természetesen püspöke, Hanauer István is erõteljesen támogatott. Szekfû Gyula tudtomon kívül iparkodott meggyõzni a püspököt a támogatás mellõzésérõl sikertelenül A kinevezést 1936 nyarán a váci pap kapta meg. Hermann István Egyed, Önéletrajz, Hermann Egyed Emlékkönyv (szerk. Sümegi József Zombori István), Budapest 1998, 7 35, 16. 24 Gulyás, Magyar írók élete és munkái, X, 278. 25 Eredeti, 1940. június 9-én kelt kinevezõ oklevele hagyatékában. MOL Galla Ferenc hagyatéka (P 2088), 1. d., 1. t., fol. 57. 26 Vö. Marnavics Tomkó János boszniai püspök magyar vonatkozásai, i.m. 27 A pálosrend reformálása a XVII. században, Regnum Egyháztörténeti Évkönyv 1940 1941, 123 223.

megjelent A magyar katolikus restauráció misszionáriusa címû füzet végén már sajtókésznek mondja Pálos missziók Magyarországon címû munkáját, amely azonban az 1948-ban bekövetkezett politikai fordulat után nem kerülhetett nyomdába. 28 Tudományos elismertségének növekedését és egyházon belüli súlyát egyaránt jelzi, hogy az elsõk között vették számba 1940-ben a Serédi Jusztinián bíboros hercegprímás ösztönzésére, Szekfû Gyula fõszerkesztésével készülõ ötkötetes katolikus egyháztörténet szerzõi között. 29 Sõt a második kötet szerkesztését, amely az 1387 1606 közötti idõszakot dolgozta volna fel, rábízták. 30 Bár az egyháztörténet sokáig függõben lévõ finanszírozása megoldódott azzal, hogy a Szent István Társulat magára vállalta kiadását, sõt a szerzõdéseket is megkötötte rá, a vállalkozás mégsem készült el. 31 Talán a háborús idõk odázták el létrejöttét, de az sem lehetetlen, hogy a sok szerzõ kézbentartása állította a szerkesztõbizottságot megoldhatatlan feladat elé. Galla tudományszervezõ tevékenysége számbavételekor említésre érdemes még a Regnum Egyháztörténeti Munkaközösség. A munkaközösség által kiadott hat kötetbõl az utolsó három mindegyikében publikált. Az utolsó, 1944 1946-os kötet megjelenése Csapodi Csaba visszaemlékezése szerint kifejezetten az õ érdeme volt, amennyiben közbenjárt a Szent István Társulatnál a kötet érdekében. 32 A tudományos tevékenység mellett, vagy inkább ahhoz kapcsolódva meg kell emlékezni tanári mûködésérõl is, hisz 1936 1959 között majd negyedszázadon át tanított egyháztörténelmet. Tanítványainak egy része színvonalas publikációkat tett le az asztalra. 33 Több e korból származó egyháztörténeti munka elején pedig köszönetmondás olvasható, amelyeket önzetlen segítségéért, eddig ismeretlen adatok átengedéséért kapott. 34 Érdekes, nem tanúságok nélküli a tanár Galla Ferencrõl az egyháztörténész-professzor, Adriányi Gábor egyik nyilatkozatát idézni: Budapesti tanáraim közül elsõsorban Galla Ferencet említeném meg. Az õ egyháztörténeti elõadásait nálunk az akadémián ugyan kissé megmosolyogták, azonban a szexii elõszó 28 A magyar katolikus restauráció misszionáriusa (Klny. az Egyházi Körirat 1946 február októberi számaiból), Budapest 1946. 29 A nagyszabású vállalkozás indulására: Gergely Jenõ, A püspöki kar tanácskozásai, Budapest 1984, 269. 277. 310. 30 Az öt kötet szerkezetére: Csapodi Csaba, A magyar katolikus történészek egykori munkaközössége és a Regnum egyháztörténeti évkönyv, Magyar Egyháztörténeti Vázlatok 6 (1994) 7 17, itt 10 16. 31 Galla hagyatékában is megtalálható a Szent István Társulat 1941. augusztus 26-ai levele a szerzõdés megküldésérõl (a szerzõdés nem) MOL Galla Ferenc hagyatéka (P 2088), 1. d. 2. t. (Galla Ferenchez intézett levelek), fol. 135. A vállalkozásból egyedül Salacz Gábor írta meg fejezeteit, amelyeket azután külföldön meg is jelentek Egyház és állam a dualizmus korában Magyarországon 1867 1918 címmel (Dissertationes Hungaricae ex historia ecclesiae 2, München 1974). Hermann Egyed munkája, A katolikus egyház története Magyarországon 1914-ig (Dissertationes Hungaricae ex historia ecclesiae 1, München 1973) egy más vállalkozás keretében készült. 32 Csapodi Csaba, A magyar katolikus történészek egykori munkaközössége, 16. 33 Például Zipser Sándor, Dudith András a trienti zsinaton, Budapest 1938, Elõszó; Lancz Kálmán, Dvornikovich Mihály váci püspök, Vác 1942. 34 Czakó Jenõ, A janzenizmus. Egyetemes egyháztörténeti tanulmány, Cegléd 1943, 9.

galla ferenc élete és tudományos mûködése xiii mináriumai hallatlan érdekesek voltak. Nem hiszem, hogy volt vagy van jelenleg is Magyarországon történész vagy egyháztörténész, aki a 16. és 17. század magyar történetét annyira részletesen ismerte volna, mint Galla Ferenc. Galla Hómantanítvány volt. Azt mondhatom, hogy tõle kaptam a legfontosabb indíttatásomat itthon, Magyarországon.. 35 A kommunista hatalomátvétel (1948) a magyar egyház egész életét súlyosan befolyásolta. Az egyetemi átszervezések jegyében a Hittudományi Kart leválasztották a Pázmány Péter, a késõbbi Eötvös Loránd Tudományegyetemrõl és létrehozták a Római Katolikus Központi Hittudományi Akadémiát, amelyet beköltöztettek a Központi Papnevelõ Intézet épületébe. A két intézmény között az eddiginél szorosabb kapcsolat jött létre. Ennek egyik jeleként is tekinthetõ, hogy 1952 1955 között a Központi Papnevelõ Intézet rektori tisztét Galla Ferenc látta el, aki feladva várbeli, Dísz-téri lakását (Dísz tér 16.) beköltözött a szeminárium Papnövelde utcai épületébe. E funkciójában folytatott mûködése azonban nem nyúlt túl hosszúra, 1955 novemberében ugyanis megfosztották rektori tisztétõl. Az egykorú szemtanúi visszaemlékezés szerint az események hátterében az Egyházügyi Hivatal támogatását élvezõ vicerektor és Galla személyes konfliktusa állt. Nagy önuralomról tanúságot téve az idõs professzor szó nélkül költözött ki az épületbõl. A tágas Dísz-téri és a rektori lakás után a következõ évtizedeket egy, a Ferencziek terén lévõ egyszobás lakásban töltötte el. 36 Az 1959 elején lezajlott kispap lázadás nyomán bekövetkezett változások õt is elérték, amennyiben a 70. életévét betöltött professzort nyugdíjazták. 37 E megpróbáltatások, a szûk, munkára kevéssé alkalmas lakás sem tudták munkakedvét megtörni. Úgy tûnik, nem viselte meg a publikációs lehetõségek megszûnése sem. A korabeli magyarországi viszonyokra jellemzõ, hogy 1947 után csupán egyetlen publikációja jelent meg nyomtatásban, a váci egyházmegye 1970-ben közreadott almanachjában társszerzõkkel publikált püspökéletrajz-sorozat. 38 Kéziratban maradt a magyar tárgyú pápai felhatalmazások második része, amely már 1946-ban nyomdakész állapotban volt. 39 Ugyanerre a sorsra jutott a már emlegetett pálos missziókról készült monográfiája, amely talán Galla Ferenc legjobb munkája. Minden nehézség ellenére lankadatlan munkakedvvel tudott dolgozni. Mivel nem utazhatott Rómába, a Magyar Országos Levéltár kutatótermét látogatta, ahol fõleg a Magyar Kamara és a Magyar Kancellária állagait tanulmányozta. Római 35 Negyven év lemaradását kell bepótolnunk..! Beszélgetés Adriányi Gáborral, Aetas 1991, 2, 59 61, itt 60. 36 Adriányi Gábor, Egy kispap élete Magyarországon, 1954 1960, A magyar katolikus egyház tizenhét esztendeje (1948 1964) (Dissertationes Hungaricae ex historia ecclesiae 9, szerk. Salacz Gábor), München 1988, 211 225, itt 212-213. 37 Váci egyházmegyei almanach, 300. 38 A váci egyházmegye püspökei, Váci egyházmegyei almanach, 107 201 (Bíró Bertalannal és Mezey Lászlóval közösen). 39 Magyar tárgyú pápai felhatalmazások, felmentések és kiváltságok a katolikus megújhodás korából I (Regnum-könyvek I, Egyháztörténeti források 1), Budapest 1947.

xiv elõszó munkamódszeréhez hasonlóan itt is csomóról csomóra haladva jegyezgette ki az érdekesnek talált adatokat. Ennek köszönhetõen a pálos missziókról írott munkát újabb és újabb kamarai adalékokkal egészíthette ki. A Magyar Kamara fogalmazványait olvasgatva támadt az az ötlete, hogy a soksok latin nyelvû fogalmazvány között megbúvó magyar nyelvû fogalmazványokból kiadványt készít. A korabeli magyar hivatali nyelvi gyakorlatot bemutató munka témáját tekintve semlegesnek nevezhetõ, a 17. század elsõ felébõl mintegy 800 fogalmazványt tartalmazó forráskiadvány mégsem került nyomdába, mert a kiadónak felkért Nyelvtudományi Intézet nem elégedett meg az egyszerû betûhív átírással, hanem újabb átdolgozást kértek tõle, amely végül a vállalkozás elalvásához vezetett. 40 Töretlen munkakedvét jelzi, hogy 1967-bõl újabb munka maradt hagyatékában, amely Pázmány Péter kiadatlan gazdasági utasításait és urbáriumait tartalmazza. 41 1970-ben, túl 80. életévén még beadvánnyal állt elõ a magyar katolikus püspöki kar felé, amelyben Egyháztörténelem címmel egy évnegyedes folyóirat indítását javasolta. 42 A vállalkozásból sajnos nem lett semmi. Ekkor még mindig szorgalmasan dolgozott, az 1972-es évet viseli címlapján az a helytörténeti-jellegû munka, amely Udvard és vidéke címmel maradt fent hagyatékában. 43 Közben, 1976-ban felmerült a pálos munka kiadásának gondolata. Az ötlet szorgalmazója a mûvészettörténész Baranyai Béláné volt ekkoriban folyt a pálos rend mûvészettörténeti emlékeinek számbavétele a Mûvészettörténeti Kutatócsoport égisze alatt, de minden igyekezet ellenére a kézirat kézirat maradt. 44 A hazai források mellett, mint említettük, egész életét végigkísérte római anyaggyûjtésének feldolgozása. A pálos missziók történetének megírása után hasonló monografikus igénnyel visszanyúlt a ferences hitterjesztés magyarországi történetéhez. Úgy tûnik, hogy egy már korábban, talán még az 1940-es években az erdélyi ferencesekrõl készült kéziratát királyságbeli fejezetekkel egészítette ki. (A mû ebbõl fakadó egyenetlenségére még a kiadás kapcsán visszatérek.) Miután a pálos és a ferences missziók is feldolgozásra kerültek, a Propaganda Kongregáció levéltárából Magyarország kapcsán kihüvelyezhetõ harmadik nagy témához nyúlt, a hódoltsági hitterjesztéshez. A piszkozatként használt Magyar Kurír számok tanúsága szerint erre valamikor az 1970-es évek elején került sor. 45 40 MTA Nyelvtudományi Osztályának levele. Budapest, 1962. július 10. MOL Galla Ferenc hagyatéka (P 2088), 1. d., 2. t., fol. 92. 41 MOL Galla Ferenc hagyatéka (P 2088), 11. d., 26. t. (Kéziratban maradt munkák), e: Pázmány Péter kiadatlan levelei. Turóci és sellyei urbáriumai, hiteleshelyi és gazdasági utasításai. 42 MOL Galla Ferenc hagyatéka (P 2088), 1. d., 2. t., fol. 74 75. Ijjas József kalocsai érsek levele. Kalocsa, 1970. május 6. 43 MOL Galla Ferenc hagyatéka (P 2088), 11. d., 26. t., f. 44 MOL Galla Ferenc hagyatéka (P 2088), 1. d., 2. t., fol. 27. Baranyai Béláné levele, Budapest, 1976. április 7., ahol beszámol Sashegyi Oszkárral folytatott beszélgetésérõl. 45 MOL Galla Ferenc hagyatéka (P 2088), 11. d., 26. tétel, d. Vö. Tusor, Magyar történeti kutatások avatikánban, c ci és cxxx cxxxi.

a kézirat kiadásáról xv Életének utolsó éveit a székesfehérvári papi otthonban töltötte. Itt érte utol a halál, 1977. április 19-én, élete 89. évében. Porhüvelyét a budapesti Egyetemi Templom kriptájában helyezték örök nyugalomra. 46 Adriányi Gábor jellemzése a tanár Galla Ferencrõl a történész Galla Ferencre is áll. Hihetetlen adatgazdagság és korismeret jellemzi munkáit, aminek hátterében igen szívós és kiterjedt levéltári munka rejtõzik. A figyelmes olvasó azonban Galla munkáiban a sok adat között elbújva számos finom és ma is helytálló ítéletet találhat. Igaz, ezeket nem könnyû kihámozni. Galla sajátos stílusa sem könnyíti meg a helyzetet. Egyik oldalról erõs expresszionizmusa magával ragadja az olvasót, a másik oldalról azonban nyelvi nehézkessége fárasztó lehet a befogadó számára, a fel-felbukkanó nyelvi hibák pedig megtörik a stílus szárnyalását. A nyelvi egyenetlenség magyarázata nagyon egyszerû. Az Olaszországban végzett gimnázium miatt a magyar irodalmi nyelv elsajátítása, megfelelõ stilisztika begyakorlása, illetve fejlesztése nála elmaradt. A fiatalon szerzett hátrányt csak részben sikerült idõvel ledolgoznia. Történészi módszere talán a mai, analízist elõtérbe helyezõ történész számára idegen és régimódi, de a nagy élvezettel és átéléssel elmesélt események közé bújtatva, mint említettem, sok finom, ma sem túlhaladott megfigyelés olvasható. Galla nagy elõnye a mai történésszel szemben, hogy egyházi személy, aki pályája nagy részét még a nagy változásokat hozó II. Vatikáni Zsinat elõtt futotta be, ráadásul jó egy évtizeden át alpokontúli szerzetesrend tagja volt, így pontosan ismerhette azokat a mechanizmusokat és átélhette azokat a körülményeket, amelyek történeteinek hõseit irányították, befolyásolták. Mindez még nyomatékosabbá tette az igényt, hogy kéziratban maradt monográfiái nyomtatásban is megjelenjenek. Az új vatikáni sorozatban elsõként a ferences hitterjesztésrõl írt kötet jelenik meg, melyet a pálos apostoli missziókról írt munka fog majd követni. A kézirat kiadásáról Galla Ferenc hagyatékában a kora újkori magyarországi apostoli ferences hitterjesztésrõl írott munkájából csak egy csonka példány maradt. 47 A munkának nincs igazi címlapja, több oldal is hiányzik belõle, a meglévõ oldalakon is kisebb-nagyobb folytonossági hiányok támadtak. A legsúlyosabb veszteséget azonban az jelenti, hogy sajnálatos módon elpusztult a jegyzetapparátus utolsó harmada. A kézirat alapos áttanulmányozása után egyre inkább az a benyomás alakult ki bennem, hogy a monográfia utolsó átfésülése, az átfedések kiküszöbölése, illetve a végsõ átstilizálás már nem történt meg. A belsõ egyenetlenségek arra utalnak, hogy a munka több 46 Magyar Katolikus Lexikon III, 900. 47 MOL Galla Ferenc hagyatéka (P 2088), 7. d., 26. t. (Kéziratban maradt munkák), a: Ferences hittérítés Magyarországon és Erdélyben a XVII. és XVIII. században.

xvi elõszó fázisban készült. A legjobban megírt, lendületes erdélyi fejezetek akár egy évtizeddel, esetleg évtizedekkel is megelõzhették a királysági részekrõl írtakat. A külön eredetet támasztja alá, hogy ez a rész önálló címlappal is rendelkezik: Ferences és minorita apostoli misszió Erdélyben a fejedelemség és a katolikus restauráció idején. Írta Galla Ferenc egyetemi tanár. Felismerve a kézirat értékeit, ifjonti hévvel, egy római ösztöndíj után nem sokkal úgy éreztem, hogy a kiadó feladata nemcsak a fennmaradt kézirat közzététele, hanem mindezen hiányosságok és ellentmondások kiküszöbölése, egy jól használható mû megalkotása kell hogy legyen. A monográfia jobb felhasználhatósága érdekében ezért a munkát élõ kéziratnak tekintettem, 48 a szóban forgó átfedéseket igyekeztem kiküszöbölni, néhány elbújt tárgyi tévedést kijavítani, esetenként a Galla által kedvelt esetleírások logikai sorrendjén is igazítani. A fentebb már emlegetett stiláris sajátosságok miatt bizonyos nyelvi fésülés is szükségessé vált. A változtatások és igazítások nem érintették a munka lényegét, a monográfia Galla Ferenc szellemi terméke: meghatározó jelleggel az õ megállapításait, meglátásait, kifejezéseit és szófordulatait tartalmazza. A jegyzetapparátus pótlása is elsõsorban az õ megmaradt jegyzeteibõl történt meg, amelyet csak kisebb részben egészítettek ki saját kutatások. A kézirat jobb felhasználhatósága vezetett arra is, hogy az utóbbi években örvendetes mennyiségben napvilágot látott publikációkat, ha nem is a teljesség igényével, de megpróbáljam minél jobban a jegyzetapparátusba építeni. Ahogy az érdem, úgy bizonyos tévedések is a szerzõt kell hogy terheljék. 49 Mivel a sajtó alá rendezés hosszú és fáradalmas mûvelete alapvetõen Budapesten és Bécsben zajlott, a bécsi delegátusi aranykalitka elhagyására nem nyílt lehetõség, ezért a Galla Ferenc hagyatékából származó levéltári hivatkozások ellenõrzését csak részben tudtam elvégezni. A levéltári jelzetek jelentõsége véleményem szerint a visszakereshetõségben van, ezért nem tartom kardinális problémának, ha a Propaganda Kongregáció levéltárából származó kötetek egy részénél, mindenekelõtt a kongregációi fogalmazványok (Lettere) esetében a régi oldalszám maradt a munkában. Bizony az is elõfordulhat, hogy a megadott oldalszám egyáltalán nem helyes, az olvasó szíves megértését kérve reméljük, hogy a levélíró és keltezet hozzásegít az idézett dokumentum megtalálásához. Emellett a Galla által kedvelt jelzetfelsorolásokat sok esetben nem bontottam szét, így megeshet, hogy a fõszö- 48 Ami azt is jelenti, hogy a sajtó alá rendezési, majd a szerkesztõi munkálatok során szükségesnek vélt változtatásokat, kiegészítéseket külön nem tüntettük fel. (Egyébként a jegyzetek megfogalmazásából, adataiból ezek sokszor egyértelmûen kiderülnek.) Az érdeklõdõnek pontos felvilágosítással a kötetnek a kézirattal való összevetése szolgálhat. Utóbbi mindenki számára könnyûszerrel hozzáférhetõ. Vö. az elõzõ jegyzetet. 49 A kisebb igazítások mellett csupán néhány megállapítást ütköztettünk az újabb kutatások eredményeivel. Sokszor azonban, hogy a szerzõ meglátásainak tudománytörténeti értékét és helyét megõrizzük, a hosszúra nyúló kitérõket pedig kikerüljük, eltekintettünk ettõl. Az árnyalást, pontosítást majdani szaktanulmányokra bízzuk. (Talán a legjellemzõbb példa erre Gallának a Konzisztoriális Kongregáció szerepérõl vallott felfogása.)

a kézirat kiadásáról xvii vegben szereplõ adatok valamelyike esetleg egy távolabbi gyûjtõjegyzetben található, ami közelebbi érdeklõdés esetén szintén hosszasabb visszakeresést igényel. A kézirat kiadástörténetébõl az alábbi néhány információ kívánkozik megörökítésre. Galla Ferenc hagyatékát az enyészettõl az egykori tanítvány, Borovi József, a Hittudományi Akadémia kánonjog professzora mentette meg, tõle került letétbe a Magyar Országos Levéltárba. (Jegyzékét lásd a Függelékben.) Mint a hagyatékot rendezõ kezdõ levéltáros figyeltem fel a pálos és a ferences kézirat értékére. Már ekkor, az 1990-es évek elején felvettem a kapcsolatot Keserû Bálinttal, Balázs Mihállyal és Monok Istvánnal, hogy e munkák az akkor fénykorát élõ Adattár XVI XVIII. századi szellemi mozgalmaink történetéhez sorozat keretében megjelenhessenek. A szellemi összefogás jegyében a ferences kézirat szövegét Sávai János és Pintér Gábor irányításával a szegedi Hittudományi Fõiskolán vitték számítógépre. Hogy a munka kiadása elhúzódott, az javarészt a sajtó alá rendezõ hibája, azaz az enyém. Az 1995-ben elnyert bécsi levéltári delegátusság olyan mértékben kötötte le szellemi energiáimat, hogy az eltervezett munka végrehajtására hosszú idõn keresztül nem jutott idõm. Mentségemre szolgál, hogy a kéziratos monográfiák szinte elõkerülésüktõl kezdve ismertté váltak a szûkebb szakmai közvélemény elõtt, ily módon a Propaganda Kongregáció levéltárában folytatott kutatásoknak inspirálói lehettek. Ha szabadidõm engedte és megtehettem, újra és újra hozzáfogtam a hátralévõ munkálatok elvégzéséhez, amelyeket azután újra és újra kénytelen voltam más irányú elfoglaltság miatt félbeszakítani. Az idõrõl idõre fellépõ lelkiismeretfurdaláson túl a Collectanea Vaticana Hungariae sorozat indulása és alapító szerkesztõje, Tusor Péter ösztönzése, közremûködése kellett ahhoz, hogy az utolsó lépések megtételre kerüljenek. A fent említett kollégákon kívül kötelességem megköszönni azt a sokoldalú szakmai segítséget is, amelyet Tóth István György és Molnár Antal nyújtott a kézirat kiadásához. Végül külön köszönet illeti Dr. Török Józsefet, a Kutatócsoport elnökét s egyben munkánk gondos lektorát, Dr. Fodor Györgyöt és Dr. Kránitz Mihályt, a Pázmány Katolikus Egyetem rektorát és rektorhelyettesét a kötet megjelentetésének felkarolásáért, kiváltképpen pedig Dr. Erdõ Péter bíboros urat, akinek még az Egyetem rektoraként adott anyagi támogatása tette lehetõvé a kiadási költségek fedezését. Remélem, hogy minden hibával és egyenetlenséggel 50 együtt Galla Ferenc nevéhez méltó munka kerül az olvasó kezébe. 51 50 Itt jegyezzük meg, hogy a kötetvégi Index a Galla által használt: jórészt magyarosított, illetve a forrásokban elõforduló, olykor különféle, valamint a közreadói jegyzetekben található modernizált névalakok alapján készült. Az eltérõ változatokat fontosabb esetekben utalószóként, egyébként pedig zárójelek között hozzuk. 51 Az imprimatúra egy-egy ívének (pót)ellenõrzéséért a Pázmány Péter Katolikus Egyetem következõ bölcsészhallgatóinak mondunk kollegiális köszönetet: Iván Krisztina, Szaszkó Elek, Borsai Dóra, Bánszki Hajnalka, Tomor Marianna, Kun Zoltán, Rados Tamás, Nagy Olivér Péter, Stempely Irén, Trieb Márton, Cserhalmi Gábor, Péter Dávid, Bokor Tamás, Szvath Zsófia, Benis Péter, Kiss Gábor O.Cist., Csúcs Zoltán O.Cist., Fodor Zsuzsanna, Lovizer Lilla, Virág Dániel, Varró Anett, Kolbert Erika, Kiss Diána és Vados Gyöngyvér.

xviii elõszó FÜGGELÉK Galla Ferenc hagyatéka a Magyar Országos Levéltárban P 2088 Galla Ferenc hagyatéka 52 (1570 1785) 1901 1972 14 doboz = 1, 56 ifm. I. Személyes iratok 1. doboz 1. tétel. Galla Ferenc személyes iratai, fényképek 1901 1967 2. tétel. Galla Ferenchez intézett levelek (fõleg közéleti személyiségektõl, tudósoktól) 1912 1967 II. Tudományos tevékenység A) Római levéltári anyagokról készült fényképek 2 4. doboz 3. tétel. Archivum Secretum Vaticanum (ASV), Brevi (7 felv.) 4. tétel. Bibliotheca Apostolica Vaticana, Barberini Latini (37 felv.) 5. tétel. Archivio de Propaganda Fide (APF) (cca 600 felv.) B) Külföldi levéltárakban végzett anyaggyûjtés 5. doboz 6. tétel. ASV Brevi, Index Brevium (másolatok és kivonatok) 1570 1640 7. tétel. ASV Nunziatura di Vienna, Nunziatura di Germania (kivonatok) 17 18. sz. 8. tétel. ASV Consistorialis, Processi vescovili (vol. 38 153) és a Nunziatura di Germania, Processi sorozatából készült jegyzõkönyv másolatok 1629 1716 9. tétel. ASV Fondo Borghese Serie I, vol. 469 474 (Marnavich Tomkó János) 10. tétel. ASV Vescovi (kivonatok) 11. tétel. Bibliotheca Apostolica Vaticana, Bibliotheca Barberini (kivonatok) 12. tétel. Archivum Societatis Iesu Austria (Róma), vol. 142 13. tétel. Österrechische Nationalbibliothek (Bécs), Handschriftensammlung, Cod. 12058 1271 (Litterae Annuae S.I., kivonatok, elsõsorban a megtérõk számáról) 6. doboz C) Külföldi levéltárakban végzett anyaggyûjtés: Hitterjesztés Szent Kongregációja (APF, Róma) 52 A római anyaggyûjtés részletes ismertetését lásd Tusor Péter historiográfiai áttekintésében: Magyar történeti kutatások a Vatikánban, cxxviii cxxxi.

függelék. galla ferenc hagyatéka a magyar országos levéltárban xix 14. tétel. Acta (1622 1785) a) Gépelt kivonatok b) Kézzel írt kivonatok 15. tétel. SOCG (1622 1721) a) Gépelt kivonatok b) Kézzel írt kivonatok 16. tétel. CP (1674 1764) a) Gépelt kivonatok b) Kézzel írt kivonatok 17. tétel. SC a) Gépelt kivonatok b) Kézzel írt kivonatok 18. tétel. Lettere (1622 1721) a) Gépelt kivonatok b) Kézzel írt kivonatok 19. tétel. Vegyes másolatok, töredékek a Hitterjesztés Szent Kongregációja Levéltárából D) Hazai levéltárakban és könyvtárakban végzett anyaggyûjtés 20. tétel. MOL (Kamarai levéltárak: Benigne Resolutiones, Expeditiones Camerales, Litterae ad Cameram Exaratae, Regestum minutarum camer., Acta Paulinorum) 21. tétel. Prímási Levéltár, Fõkáptalani Levéltár, Bibliotheca (Esztergom) 22. tétel. Váci Püspöki Levéltár 23. tétel. Országos Széchényi Könyvtár, Kézirattár 24. tétel Eötvös Loránd Tudományegyetem Könyvtára, Kézirattár E) Galla Ferenc mûveinek kéziratai 7. doboz 25. tétel. Nyomtatásban megjelent mûvek 1926 1969 a) Békesség a jóakaratú embereknek, Rákosi Szántó (Cinkota) 1926, XII, 23 (VI. évf., 49.sz.)(2db) b) Az apostol ravatalánál, Rákosi Szántó (Cinkota) 1927, IV, 7 (VII. évf., 14. sz.) c) Il cattolicesimo nella pianura ungherese, L Italia, Milano d) Il VII Centenerio di S. Elisabetha d Ungheria, L Avvenire d Italia, Bologna e) Sant Elisabetta d Ungheria eroina di carita cristiana, L Osservatore Romano f) Santo Stefano primo re e apostolo dell Ungheria, L Osservatore Romano (2 db) g) L apostolato di S Adalberto in Ungheria, L Osservatore Romano (2 db) h) L influsso di San Carlo Borromeo in Ungheria, Estratto dalla rivista Echi di San Carlo Borromeo fasc. IX (Dicembre 1937), XVI (Milano) i) A francia szellem gyõzelme Szent István birodalmában, Uj Szellem, Prága 1938, VIII, 1 20 (II. évf., 15 16. sz.) j) A magyar gályarabok történetéhez, Az Egység Útja (kiadja Kapisztrán Szent Jánosról nevezett Ferences Tartományfõnökség, Budapest) 1. rész: 1944,VIII (II. évf., 8. sz.), 239 240 2. rész: 1944, IX (II. évf., 9. sz.), 262 264 (2 db) k) Magyarország és a Balkán. Nyilatkozatsorozat a magyar tudomány balkáni feladatairól, Láthatár (Budapest) 1942, III (X. évf., 3. sz.), 50 51

xx elõszó l) Hanauer Á. István püspök születésének centenáriuma (1869 1969), A Váci Egyházmegye körlevelei 1969, VII, 24 25 (3 db) 25/a. tétel. Nyomtatásban megjelent mûvek kéziratai: Harminckilenc kiadatlan Pázmány levél 26. tétel. Kéziratban maradt munkák a) Ferences hittérítés Magyarországon és Erdélyben a XVII. és XVIII. században (cca 350 fol.) 8. doboz b) Pálos hittérítés Magyarországon a XVII. és XVIII. században (cca 600 fol.) 9 10. doboz c) Cédulagyûjtemény a pálos kézirathoz 11. doboz d) Pápaság és a török veszedelem 53 (töredék, kb. 100 fol. Ivan Golub tájékoztató levele Juraj Kri aniè (1617 1683) életérõl e) Pázmány Péter kiadatlan levelei. Turóc és Sellye urbáriumai, hiteleshelyi és gazdasági utasításai (Budapest 1967, 100 fol.) 54 f) Udvard és vidéke (kézirat és anyaggyûjtés, Budapest 1972, kb. 35 fol.) 12. doboz g) Adatok a váci egyházmegye püspökeinek életrajzához h) A Mária tisztelet kibontakozása az egyház életében i) A Mária tisztelet történeti képe a váci egyházmegyében j) A magyar Mária tisztelet gyökerei k) A magyarság megtérése és a magyarság missziós tevékenysége a középkor folyamán l) m) Árpádházi Boldog Margit és környezete n) A clunyi reform o) Hanauer István emlékezete (olaszul) p) Le missioni della S. Cong. Prop. Fide nelle regioni ungheresi nel Seicento (töredék) q) Le schizma greco-orientale e l unione greco-cattolica in Rumenia r) Sintesi dello sviluppo del culto Mariano in Ungheria s) Tanulmánytöredék Érsekújvárról 13. doboz t) Kézirattöredékek u) Egyháztörténeti elõadások v) Szöveg nélküli jegyzetapparátusok 14. doboz 27. tétel. Vegyes jegyzetek, töredékek, olvasmánykivonatok 53 Vö. a 45. jegyzetnél mondottakat. 54 AmunkaesorozatCollectanea Textuum seriesében lát majd napvilágot.