E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2008. ÁPRILIS 17-I ÜLÉSÉRE

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2008. ÁPRILIS 17-I ÜLÉSÉRE IKTATÓSZÁM: 200/2008. MELLÉKLETEK: 1 DB TÁRGY: Az M6-M60-as autópáya baranyai nyomvonalán végzett régészeti feltáró munkák értékelése ELŐTERJESZTŐ: dr. Hargitai János, a közgyűlés elnöke dr. Fabényi Júlia megyei múzeumigazgató AZ ELŐTERJESZTÉST KÉSZÍTETTE: dr. Erdődy Gyula vezető főtanácsos - Humánszolgáltatási Főosztály dr. Nagy Erzsébet régészeti osztályvezető - Baranya Megyei Múzeumok Igazgatósága MEGTÁRGYALTA: Művelődési, Kisebbségi, Ifjúsági és Sport Bizottság VÉLEMÉNYEZÉSRE MEGKAPTA: Jogi és Ügyrendi Bizottság FEJLESZTÉSI ÉS KÖZGAZDASÁGI FŐOSZTÁLLYAL TÖRTÉNT EGYEZTETÉS: 2008. március 19. TÖRVÉNYESSÉGI VÉLEMÉNYEZÉSRE BEMUTATVA: 2008. március 20. FELELŐS TISZTSÉGVISELŐ: dr. Hargitai János, a közgyűlés elnöke

2 II. Magyarországon az útépítéseket kísérő hatalmas földmunkákat ma már minden esetben megelőzi a tervezett nyomvonalon a föld alatt rejtőző régészeti emlékek felderítése és megmentése. Az autópálya építésekkel összefüggő megelőző régészeti feltárások óriási lehetőséget nyújtanak történelmünk behatóbb megismeréséhez. Az M6-M60-as autópálya (korábban autópálya és autópályává fejleszthető gyorsforgalmi út) baranyai nyomvonalának régészeti feltárására 2005. júliusában kötött szerződést a Nemzeti Autópálya Rt (ma Nemzeti Infrastruktúrafejlesztő Zrt). A megyei múzeum szakemberei az első régészeti lelőhelyre 2005. szeptember 12-én kaptak területre lépési engedélyt. A régészeti feltáró munkák a baranyai nyomvonalon két évig tartottak, befejezésének időpontja 2007. november 20- a volt. Ez alatt az idő alatt 30 régészeti lelőhelyen 604.832 m 2 területet tártak fel a szakemberek. (A teljes feltárásra került területek felsorolását az előterjesztés melléklete tartalmazza.) A régészeti munkálatok Baranya megyére vonatkozóan eddig soha nem tapasztalt mennyiségű és részletességű információhoz juttatták a régészeket. Az újkőkor legkorábbi időszakától a későközépkorig szinte minden korszakból kerültek elő leletek, több korszak településrészletét, valamint temetőjét sikerült napvilágra hozni. Rendkívül nagyszámú lelet került a régészeti gyűjteménybe, ezek dokumentálása és tudományos feldolgozása jelenleg is folyik, eddig 105 ezer tárgy kapott múzeumi leltári számot. A feltáró munkálatokban a megyei múzeumi szervezet munkatársai mellett részt vállalt a Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Intézete, az Archeosztráda Kft, az ÁSATÁRS Kft, a gépi és kézi földmunkát a Nyitó Bt, Lekri Kft. és a Platina-Bau Zrt. valamint a PROMINE Kft. végezte. A feltárásokon összesen 16 régész és több mint 60 technikus dolgozott, ebből 9 régész az alvállalkozó alkalmazásában, 4 régész a megyei múzeummal állt szerződéses munkakapcsolatban és 3 régész a múzeum főállású munkatársaként vett részt a munkákban. A feldolgozó munkát 30-35 fő végezte. A feltárásokon közel 400 kisegítő munkás dolgozott, akiknek jelentős része a környező településekről került ki. A régészeti feltárás, a feldolgozás költségeit a Nemzeti Infrastruktúrafejlesztő Zrt. biztosította, amely összesen 2.677.366.231 Ft. A feltárt tárgyak raktározására és feldolgozására Pécsett a Nemzeti Infrastruktúra Zrt. által szerződésben biztosított összegből raktározására, valamint a tárgyak szakmai feldolgozására két épület kibérlésére került sor. A régészeti munkák tehát a terepen befejeződtek, jelenleg a belső, szakmai feldolgozó munkát végzik a szakemberek, amelynek költségeit a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. az M60-as autópályán talált leletek esetében 2008. szeptember 30-ig, az M6-os autópályán feltárt emlékek vonatkozásában 2008. november 30-ig finanszírozza. Szintén a feltáró és feldolgozó munkákra biztosított összegből került megvásárlásra 1 kivetítő, 16 fényképezőgép, 3 Ford Ranger tehergépjármű, 7 nyomtató, 5 lakókocsi, 35 monitor, 4 scanner, 37 számítógép. Ezek az amortizációs költségek figyelembe vételével a megyei múzeum tulajdonába kerülnek.

3 Emberi kultúrák az M6-M60-as autópálya baranyai nyomvonalán a feltárt régészeti emlékek alapján Kr. e. a VII-VI. évezredben térségünkben újfajta gazdálkodási forma és életmód jelent meg. A Közel-Keletről induló ún. neolitizációs hullám ebben az időszakban érte el a Kárpát-medencét. A korábbi mezolitikus vadászó-gyűjtögető életmódot felváltotta a letelepedett, földműves életmód, következményeként hosszabb ideig használt állandó telepekkel lehet találkozni. A korábbi pattintott kőeszközök mellett csiszolt kőeszközöket, baltákat kezdtek készíteni. Elsőként készítettek kiégetett agyagból edényeket a termények tárolására. Az életmódváltás kihatott az itt élők szellemi életére, változatos formában és kivitelben találunk a korszak lelőhelyein idolokat: isten, állat és ős-ábrázolásokat. Az őskor idején Baranya megye lakóit írásos források hiányában nem lehet konkrét népcsoportokhoz kötni, a kutatás a kultúra elnevezéssel illeti a legfőképp a kerámiaművesség alapján elkülöníthető csoportokat. Térségünkben a balkáni eredetű Körös-Starčevo kultúra jelenti az első neolit kultúrát, melynek régészeti nyomait találták meg Belvárdgyula, Szajk és Szűr mellett. A helyi mezolitikus népességgel alakította ki a Körös-Starčevo kultúra az Európa-szerte elterjedt vonaldíszes kultúrát. Jellemzőjük a bekarcolt vonaldíszítéses minta. Szemely mellett a dunántúli vonaldíszes kerámia kultúrája nagy kiterjedésű települése került elő cölöpszerkezetes hosszú házak nyomaival. Kr. e. az V. évezredben a Balkán felől újabb kulturális hatás érte térségünket, ekkor jelennek meg a Sopot kultúra települései. Emlékei Bóly és Versend melletti lelőhelyeken kerültek elő. A vonaldíszítés mellett a kultúra fő sajátossága a festett, csőtalpas tálak. A késő neolitikumban a Sopot kultúrából fejlődött ki a Lengyeli kultúra. A kultúra része annak az egységnek, mely Európában a Kr. e. IV. a évezred folyamán a Dunántúlon kívül Ausztriában, Nyugat-Szlovákiában, Dél-Morvaországban, és Lengyelország déli részén található meg. A korszakban elsőként jelentek meg a telepektől elkülönülő temetők. A kultúrára jellemzőek a vörös festésű geometrikus, vagy sávos mintákkal szépen díszített edények. Jellegzetesek a magas csőtalpakon álló tálak és a szinte tojáshéj vékonyságú bögrék. A korszak átfogó kereskedelmi hálózatát mutatják a lelőhelyeken szép számmal előkerült obszidián pengék. Kr. e. a 3. évezred első felében újfajta anyag jelent meg: a réz és ón (esetleg antimon) ötvözete, a bronz. Az új fémműves technológiát szintén délkelet felől érkező népcsoportok hozták magukkal. A kora bronzkor folyamán a bronz még szinte alig terjedt el, igazán jelentőssé csak a középső bronzkor folyamán vált. A kora-bronzkori Somogyvár-Vinkovci kultúra emlékei elszórtan kerültek elő az autópályás ásatásokon, Szemely és Szűr mellett. A kultúra jellemzői a négyszögletes, földbemélyített épületek, a szalagfüles korsók, az ún. belső díszes talpas tálak, melyek belsejét általában bekarcolt, vagy kivésett, többnyire mészbetétes, csillag alakban elhelyezett motívumokkal díszítették. Telepeiket valószínűleg rövid ideig használhatták, mivel vándorló, pásztor életmódot folytattak. Ennek nyomaként nagyon sok háziasított állatcsont került elő a hulladékgödrökből.

4 A középső bronzkor időszakában a megyében a mészbetétes kerámia kultúrája dél-dunántúli csoportja élt. Nevét a mészbetétes mintákkal sűrűn díszített kerámiaművességéről kapta. A kultúra emlékei szinte valamennyi ásatáson előkerültek, a Bóly, Versend és Lánycsók melletti ásatásokon tárták fel összefüggő telepeiket és temetőiket. Jellemzően a halottak hamvait urnába vagy amellé rakták. Előfordul, hogy akár 46 edényt is tettek a sírba, melyekbe a halottnak szánt étel és ital mellékleteket helyezték. Kiemelkedő a Bóly melletti temető egyik sírjában talált közel 30 tagból álló fémegyüttes, mely ún. bajusz és félhold alakú csüngőket, nyakperecet, ruha díszítésére használt spirálcsövecskéket és kerek korongokat tartalmazott. A késő bronzkor folyamán, a Kr. e. XIII. századtól az ún. urnamezős kultúra népe vette birtokba a térséget, a kultúra egész Közép-Európában elterjedt. Nevét a jellegzetes, többnyire tállal lefedett urnás temetkezéseiről kapta. Az autópálya-ásatások során a Szajk és Bóly melletti feltárásokon került elő nagyobb mennyiségben teleprészletük. A kerámiaművességben jellegzetesek a behúzott peremű tálak, melyek pereme többszörös síkozással vagy ún. turbántekercsekkel díszített, további jellegzetességeik a perem fölé húzott füles csészék. A bronzkor végén Kr. e. 800 körül jelentek meg az első vastárgyak, ez a korai vaskor kezdete. A Dunántúlon ekkor a Hallstatt kultúra keleti változata terjedt el, emlékeikkel csak kevés helyen találkoztak a régészek. Szajk mellett tártak fel egy kisebb telep nyomait. Jellemzően szépen díszített, karcolt vagy besimított mintás edényeket készítettek. Nem ritkán grafittal fényezték fel az edényeiket. Egyedülálló a Szajkon előkerült oinochoe együttes, ami az itteni lakosok és az antik világ kapcsolatát mutatja. Az edények borkiöntésre szolgáltak. A Nyugat- és Közép-Európát benépesítő kelta törzsek a Kr.e. V-IV. században jelennek meg Baranyában. Megtelepedésük emlékeit tárták fel Lánycsók, Bóly, Versend és Szajk mellett több lelőhelyen. Földbemélyített, cölöpszerkezetes négyszögletes házakban laktak, a térségben ők honosították meg a fazekaskorong használatát. Kerámiaművességükre a grafitos soványítású fazekak, jól kiégetett, szépen felfényezett, kihajló peremű tálak a jellemzőek. Helyi sajátosság az ún. kantharosz típusú, perem fölé kétoldalt felhúzott fülű csészék, melyek balkáni kapcsolatokra utalnak. A rómaiak a Dunántúl területén Kr. u. az I. század második felében szervezték meg Pannonia provinciát. A régészeti leletek bizonyítékai alapján azonban a helyi, nagyrészt kelta lakosság még sokáig őrizte hagyományait, úgy a mindennapi életükben, mint művészetükben és hitvilágukban. A romanizáció lassú folyamata során helyi, provinciális jellegű kultúra alakult ki Pannoniában. A jellegzetes római leletek, a terra sigilláták, üvegek mellett a helyi hagyományok formavilágában gyökerező kerámiaművességük emlékei kerültek elő. Az autópálya-ásatásokon leggyakrabban csak egyszerű, földbe ásott, faszerkezetes házak nyomait találták meg, ezért is kiemelkedő jelentőséggel bírnak a római korból származó kőépületek nyomai. A Szebény közelében 2006-ban talált épületek egy többhelyiséges római villagazdaság maradványait rejtik, ebben az esetben azonban a felfedezés jelentősége miatt az autópálya építtetői módosították a nyomvonalat. A feltárás során felszínre került egy apszissal záródó épületrészlet, melyben megtalálták a terrazzo padlót és az apszist záró pillérpárt is. Több helyen festett freskó nyomait is felfedezték, a fekete vonallal keretezett, vörös színű rombuszokat ábrázoló freskórészleteket felszedték. A leletek alapján a villa virágkora a III-IV. századra tehető.

5 A Szemely közelében 2007 nyarán szintén sikerült kőépületek nyomait kiásni. Ez esetben nagy valószínűséggel egy a kelta telep helyén épült III-IV. századi épületegyüttes létesült, melynek kőből épült, erősen lepusztult főépülete és egy melléképülete volt feltárható. A telepet jól datálja az előkerült leletanyag: fibula (ruhakapcsoló tű), valamint terra sigillata töredékek. A római uralom végét követő időszakban a Dunántúl igen mozgalmas események színhelye, a barbár népek megtelepedése azonban nem jelentette a romanizált lakosság teljes eltűnését. Az V. századi késő római-kor népvándorlás kori lakosság egyik temetőjét tárták fel a régészek Szederkény mellett. A római temetkezési szokásoknak megfelelően halottaikat téglából épített sírokban helyezték végső nyugalomra. A téglasír tulajdonképpen az elhunyt lakása, melyet gyakran nyeregtetővel láttak el. Ugyanakkor a germán szokásnak megfelelően torzított koponyával is találkoztak a sírokban. A kereszténység térhódításának eredményeként immár általában mellékletek nélkül temették el halottaikat, ékszerek, a halotti áldozat maradványait tartalmazó tálak, edények már csak néhány esetben kerültek elő a sírokból: üvegpoharak, arany ruhatű, vas övcsatok, csontfésű. A gazdagabb temetkezéseket már akkoriban kirabolták, ezt jól mutatják az összedúlt téglák, szétdobált csontok, a rablógödrök. A népvándorlás korában folyamatosan kisebb-nagyobb népmozgások voltak, a magyarság megtelepedéséig eltelt közel 5 évszázad folyamán számos nép megfordult a Kárpát-medencében: germánok, hunok, avarok követték egymást. Az ázsiai eredetű avarok uralma a VI-IX. század közé tehető. A népesség emlékei több lelőhelyen is előkerültek az ásatások folyamán. Két nagy jelentőségű temetőjüket sikerült feltárni Versend mellett két lelőhelyen is. Az egyik egy nagy kiterjedésű temetőben a sírok sűrűn helyezkedtek el, szabályos sorokban. A gazdagabb férfiakat felövezték bronz, vas veretekkel díszített, lelógó szíjakkal, ún. mellékszíjakkal ellátott öveikkel. Az övre jobb oldalt felkötötték a bőrszíjon lelógó vaskését, mellé helyezték csiholóját, kovakövét. Gyakran nagyon mély sírokat ástak halottaiknak, az átlagos sírmélység kb. 2-3 méter volt ebben a temetőben. Ételt-italt is tettek a halottnak a túlvilágra, fejhez vagy lábhoz egy agyagedényt helyeztek. A gazdag férfiak mellé lovát is eltemették. A női sírok is szép számmal tartalmaztak gazdag leleteket. Előkerültek fülbevalók karikára forrasztott gömb díszítéssel, granulációval díszítve, változatos színekben pompázó gyöngysorok. Gazdag női sírokban több száz gyöngy is borítja a csontváz mellkasi részét, a csuklókra karperecet, az ujjakra gyűrűt helyeztek lemezes fejjel vagy ékkőbetéttel. A gyereksírok már nem ilyen gazdagok, általában nem is temették őket olyan mélyre, mint a felnőtteket. A leányka sírok azok, melyek a női sírhoz hasonló mellékleteket tartalmaztak, az egyik gyermek mellé kedvelt játékát temették: bronzból készített csörgőjét. A temető közvetlen közelében, árokkal elválasztva telepüket is sikerült megtalálni, itt négyzet alaprajzú, ágasfás-szelemenes tetőszerkezetű házak kerültek elő, melyekben majd minden esetben meg lehetett figyelni a cölöplyukak helyét, északkeleti sarkukban pedig kivétel nélkül megtaláltuk a kőből épített kemencéik maradványát. Szintén a korszakhoz köthető az a 12 feltárt külső kemence is, melynek sütőfelülete kerámia-, kő- vagy téglaalapozású volt. Érdekesség, hogy a kemencék száját őrlőkő, római tégla és egyéb faragott kődarabokkal erősítették meg, illetve rakták ki.

6 Az Árpád-kor egyben a honfoglalás körüli kalandozások lezárásának és az új, keresztény alapokon nyugvó állam- és egyházszervezet kiépítésének kora is. Az autópálya-ásatások alkalmával igen kevés középkori település nyomaira bukkantak. Szűr mellett kerültek elő a korai középkor időszakába tartozó leletek, a legkorábbi időszak jellegzetes edénytípusának, a cserépbográcsoknak töredékeivel. Az egy helyiségből álló, kőkemencés, nyeregtetős, egyszerű építményeknek általában lépcsős bejáratuk volt. Ezeket a sötét, kicsiny házakat csak alvásra és rossz idő esetén használták, a napi élet a szabadban folyt. A falu lakói ipari tevékenységgel: vasfeldolgozással, bronzolvasztással és más mesterségekkel is foglalkoztak, ezek nyomai a házakból és külső objektumokból is előkerültek. Lánycsók mellett középkori megtelepedés nyomai is előkerültek. A lelőhely legjelentősebb objektumai a sütőkemencék voltak. Egy részük teljesen ép állapotban megmaradt. A gödrök betöltéséből malomkövek töredékeit fenőköveket, téglatöredékeket, valamint néhány erősen töredékes csonttárgyat találtak. A gödrökből származó leletek is a kemencék keltezését támasztják alá, s mindezek alapján feltételezhető a település folytonos használata a XII. század végétől a XV. századig. Határozati javaslat: III. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése az M6-M60-as autópálya baranyai nyomvonalán elvégzett régészeti feltárásokról szóló tájékoztatót tudomásul veszi, egyben köszönetét fejezi ki a Baranya Megyei Múzeumok Igazgatósága szakembereinek az irányító, koordináló és szakmai munkájáért. P é c s, 2008. március 19. Dr. Hargitai János

7 Melléklet FELTÁRT RÉGÉSZETI LELŐHELYEK AZ M6-M60-AS AUTÓPÁLYA BARANYAI NYOMVONALÁN Teljes megelőző régészeti feltárás az M6 autópálya nyomvonalán, a Véménd Bóly (170+900 192+200 km szelvény) közötti szakaszán: M6 B003 lelőhely Véménd, megelőző régészeti feltárás: BMMI - MTA Régészeti intézet Archeosztráda Kft PROMINE Kft. ásatásvezető régész: Boldog Zoltán feltárt terület: 7229 m 2 M6 B007/A lelőhely Véménd, megelőző régészeti feltárás: BMMI - MTA Régészeti intézet Archeosztráda Kft Platina-Bau zrt. ásatásvezető régész: Mersdorf Zsuzsa feltárt terület: 9780 m 2 M6 B007/B lelőhely Véménd, megelőző régészeti feltárás: BMMI - MTA Régészeti intézet Archeosztráda Kft Platina-Bau zrt. ásatásvezető régész: Boldog Zoltán feltárt terület: 10569 m 2 M6 B057 lelőhely Szebény, megelőző régészeti feltárás: BMMI - MTA Régészeti intézet Archeosztráda Kft PlatinaBau Rt. ásatásvezető régész: Mersdorf Zsuzsa feltárt terület: 3043 m 2 M6 B010 lelőhely: Szebény Mogyorós, megelőző régészeti feltárás: BMMI - MTA Régészeti intézet Archeosztráda Kft PlatinaBau Rt. ásatásvezető régész: Hansel Balázs, Horváth Friderika feltárt terület: 16673 m 2 M6 B063 lelőhely Szűr Cserhát, megelőző régészeti feltárás: BMMI - MTA Régészeti intézet Archeosztráda Kft PlatinaBau Rt. ásatásvezető régész: Csekő Andrea feltárt terület: 1007 m 2 M6 B064-065. lelőhely Szűr Cserhát, megelőző régészeti feltárás: BMMI - MTA Régészeti intézet Archeosztráda Kft PROMINE Kft. ásatásvezető régész: Csekő Andrea, Nagy Borbála feltárt terület: 26652 m 2 M6 B067/A lelőhely Lánycsók, Gata Csotola, megelőző régészeti feltárás: BMMI - MTA Régészeti intézet Archeosztráda Kft Platina-Bau zrt. ásatásvezető régész: Stibrányi Máté feltárt terület: 14224 m 2 M6 B067/B lelőhely Lánycsók, Gata Csotola, megelőző régészeti feltárás: BMMI - MTA Régészeti intézet Archeosztráda Kft Platina-Bau zrt. ásatásvezető régész: Koós István feltárt terület: 6285 m 2 Teljes megelőző régészeti feltárás az M60 autópálya Bóly Pécs (0+000 18+500 km szelvény és 18+500 30+200 km szelvény) közötti szakaszán: M60 B073 lelőhely Szajk, Szajki szántók, megelőző régészeti feltárás: BMMI NYITÓ Bt. ásatásvezető régész: Gábor Olivér, feltárt terület: 26400 m 2 M60 B104 lelőhely Szajk, Szajki szántók, megelőző régészeti feltárás: BMMI - LEKRI Kft. ásatásvezető régész: Gábor Olivér, feltárt terület: 16539 m 2 M60 B105 lelőhely Szajk, Kápolna dűlő, megelőző régészeti feltárás: BMMI - LEKRI Kft. ásatásvezető régész: Vajda Olga, feltárt terület: 16419 m 2 M60 B096/A lelőhely Versend, Gilencsa, megelőző régészeti feltárás: BMMI - LEKRI Kft. ásatásvezető régész: Voicsek Vanda, feltárt terület: 33895 m 2 M60 B096/B lelőhely Versend, Gilencsa, megelőző régészeti feltárás: BMMI - LEKRI Kft. ásatásvezető régész: Voicsek Vanda, feltárt terület: 32942 m 2

8 M60 B094/A lelőhely Versend, Rasztina, megelőző régészeti feltárás: BMMI - ÁSATÁRS Kft. - LEKRI Kft. ásatásvezető régész: Gallina Zsolt, feltárt terület: 17712 m 2 M60 B094/B lelőhely Versend, Rasztina, megelőző régészeti feltárás: BMMI - ÁSATÁRS Kft. - LEKRI Kft. ásatásvezető régész: Varga Sándor, feltárt terület: 16095 m 2 M60 B032 lelőhely Monyoród, megelőző régészeti feltárás: BMMI - LEKRI Kft. ásatásvezető régész: Gáti Csilla, Kárpáti Gábor feltárt terület: 24008 m 2 M60 B095 lelőhely Szederkény, Kukorica dűlő, megelőző régészeti feltárás: BMMI - NYITÓ Bt. - LEKRI Kft. ásatásvezető régész: Kovaliczky Gergely, Nagy Erzsébet, feltárt terület: 132051 m 2 M60 B098 lelőhely Belvárdgyula, Szarka-hegy, megelőző régészeti feltárás: BMMI - LEKRI Kft. ásatásvezető régész: Gábor Olivér feltárt terület: 28407 m 2 M60 B084 lelőhely Szemely, megelőző régészeti feltárás: BMMI - ÁSATÁRS Kft. - LEKRI Kft. ásatásvezető régész: Somogyi Krisztina, Palluch Tibor, feltárt terület: 14534 m 2 M60 B083/A lelőhely Szemely, megelőző régészeti feltárás: BMMI - ÁSATÁRS Kft. - LEKRI Kft. ásatásvezető régész: Gallina Zsolt, Somogyi Krisztina, feltárt terület: 8718 m 2 M60 B083/B lelőhely Szemely, megelőző régészeti feltárás: BMMI - ÁSATÁRS Kft. - LEKRI Kft. ásatásvezető régész: Somogyi Krisztina, Palluch Tibor, feltárt terület: 32299 m 2 M60 B082/A lelőhely Szemely, megelőző régészeti feltárás: BMMI - LEKRI Kft. ásatásvezető régész: Tóth István Zsolt, feltárt terület: 19770 m 2 M60 B082/B lelőhely Szemely, megelőző régészeti feltárás: BMMI - LEKRI Kft. ásatásvezető régész: Tóth István Zsolt, feltárt terület: 12635 m 2 M60 B081 lelőhely Szemely, megelőző régészeti feltárás: BMMI - LEKRI Kft. ásatásvezető régész: Vajda Olga, feltárt terület: 5245 m 2 M60 B056 lelőhely Kozármisleny, megelőző régészeti feltárás: BMMI LEKRI Kft. ásatásvezető régész: Gábor Olivér, feltárt terület: 20498 m 2 M60 B101 lelőhely Kozármisleny, megelőző régészeti feltárás: BMMI - LEKRI Kft. ásatásvezető régész: Vajda Olga, feltárt terület: 4357 m 2 M60 B093 lelőhely Kozármisleny, megelőző régészeti feltárás: BMMI - LEKRI Kft. ásatásvezető régész: Gáti Csilla, Kárpáti Gábor, feltárt terület: 14758 m 2 M60 B092 lelőhely Kozármisleny, megelőző régészeti feltárás: BMMI - LEKRI Kft. ásatásvezető régész: Pesti Krisztina, feltárt terület: 14241 m 2 M60 B097 lelőhely Kozármisleny, megelőző régészeti feltárás: BMMI - LEKRI Kft. ásatásvezető régész: Pesti Krisztina, feltárt terület: 17847 m 2